Igal Város Önkormányzat képviselő-testületének

14/2015 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Igal Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Igal Város Önkormányzata  ( a továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 7275. Igal, Szent István utca 107.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Igal Város Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Igal Város közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalának  megnevezése, székhelye: Igali közös Önkormányzati Hivatal 7275 Igal, Szent István utca 107. ( a továbbiakban: Hivatal )

2. §

Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a 3/1992. (VII.27.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

 (1) Az  Önkormányzat  ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek megnevezését és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza. 

5.§

A képviselő-testület a feladatait a  Mötv. 41.§.  (1)–(3) bekezdése szerint látja el.

6. §

Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának önként vállalása (önként vállalt feladat), vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,

c) hitelfelvétel értékhatár nélkül,

d) önkormányzati ingatlan értékesítése, megterhelése. 

7. §

 (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő hatósági hatásköreit kizárólag  rendeletben illetve más esetben  határozatban is  a polgármesterre , a bizottságra, társulásra és a jegyzőre  átruházhatja.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának – hatósági ügyet kivéve - utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület ülései

8.§

(1)A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület  évente legalább hat ülést tart.

(2) Az alakuló ülésre a Mötv. 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.  Az alakuló ülésen kerül sor a bizottság, az alpolgármester megválasztására, a polgármester, alpolgármester és képviselők eskütételére, a tiszteletdíjak megállapítására. Az eskü szövegét  a jegyző mondja el.

(3) Rendes ülés az, amelyet írásbeli meghívóval a 12.§ -ban meghatározottak szerint hívtak össze.

(4) Rendkívüli ülés az, amelyet szóban vagy telefonon , illetve  internetes levélben, formális  meghívó  nélkül, sürgősséggel hívtak össze.

(5)  A közmeghallgatás részletes szabályait a 41 – 45 §-ok tartalmazzák.

9.§

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének a) és b)  pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem beszerezhető, akkor személyi ügye tárgyalásakor zárt ülést kell tartani.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor,  ha  az érintettek eltérően nyilatkoznak (vagyis van legalább egy olyan személy, aki zárt ülés tartását kéri), akkor –a (5) bekezdésben foglalt kivétellel -  zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában.

(5) Amennyiben azonban a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselő-testület az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében, az érintettek nyilatkozatának megfelelően tárgyalja.

(6) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(7) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

2.  A nyilvánosság biztosítása

10.§

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az e rendeletben szabályozott módon  kérdezhet vagy hozzászólhat.

(2) A nyilvános ülésen külön hozzájárulás nélkül bárki kép- vagy hangfelvételt, vagy mindkettőt egyszerre készíthet és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.

3.  A képviselő-testület összehívása

11.§

(1) A képviselő-testület üléseit a  polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az  alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós  akadályoztatásuk esetén a képviselő - testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke e rendeletben meghatározott módon hívja  össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal , valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) Az (1) illetve a (2)  bekezdés alkalmazása esetén a polgármester vagy  az  alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül az érintett

a) ágyhoz kötött betegsége, vagy kórházi ,intézeti gyógykezelése, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,

b) korlátozott vagy teljes cselekvőképtelensége, ha azt jogerős bírósági ítélet megállapította,

c) külföldi vagy belföldi távolléte, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,

d) ilyen tartalmú köz-vagy magánokiratban tett írásbeli nyilatkozata.

12.§

(1) Az alakuló és rendes testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) az ülés vagy napirend(ek) nyilvános vagy zárt jellegét,

f) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit (ügyintézőit), valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívóhoz a tanácskozási joggal rendelkezők részére mellékelni kell a tanácskozási jogukkal érintett napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.

(7) A képviselő-testület alakuló és rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével  egy időben - a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a  város hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján történik.

(8)  A polgármester halasztást nem tűrő, indokolt esetben, szóban, telefonon vagy internetes levélben, bármely tárgyalásra alkalmas időpontra  rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

13.§

A képviselő-testület az ülését a polgármester irodájában tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja ( pl.: együttes ülés tartása ) , a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

4.A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

14.§

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(1) a képviselőket

(2) teljes körű tanácskozási joggal: a jegyzőt

(3) az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal azt a személyt, intézmény, szervezet,  egyesület vagy társadalmi önszerveződő közösség  vezetőjét, képviselőjét, akinek        jelenléte a napirend   tárgyalásához  szükséges, valamint a város ügyeivel munkaköre alapján  foglalkozó ügyintézőt

(4) tanácskozási joggal vagy anélkül, akit a polgármester meghívott.

5.A képviselő-testület ülésének vezetése

15.§

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

16.§

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező ülésvezetői feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése;

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése;

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása.

17.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

18. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

6. Előterjesztések

19.§

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésére elsősorban írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület a napirendek elfogadásával egyidőben, egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Az ügyrendi bizottság nyújtja be az előterjesztést az 59. § -ban meghatározott feladatai közül 

a) előterjesztést  a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,

b) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) a polgármesteri tisztség betöltési módjának megváltoztatásáról szóló javaslat előterjesztése,

d) a Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

e)  a  vagyonnyilatkozattal   kapcsolatos  eljárás eredményének  a  képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.

7. A vita és a döntéshozatal módja

20.§

(1) A napirendi pont tárgyalását maximum tíz perces  szóbeli  kiegészítés  előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz  képest új információkat kell tartalmaznia.

21.§

(1) Az előterjesztést követően a szólásra jelentkezés sorrendjében a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások következnek. A hozzászólás során az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és elmondhatják véleményüket, javaslataikat.

(2)  A hozzászólás időtartama egy napirendhez legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében egyszer lehet ismételten hozzászólni. Az ismételt felszólalás a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

22.§

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és a vitát lezárja.

23.§

A vita lezárása után elsőként a módosító  indítványokról  dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ülésvezető az elfogadott módosításokkal teszi fel a javaslatot szavazásra.

24.§

Személyes megjegyzést  tehet - maximum  2 perces időtartamban  - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az  a  képviselő,  akit  a  vita során az őt ért – megítélése szerint -  méltatlan  kritikát kívánja kivédeni, illetve az álláspontjával összefüggésben  keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

25.§

(1) A szavazás előtt jogszabálysértő döntés jelzésére a jegyző törvényességi észrevételt köteles tenni.

(2) Ugyanilyen kötelezettsége van jogszabálysértő működés észlelése esetén is.

26.§

(1)  A  javaslat  elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelen lévő képviselők több  mint  a  felének  igen  szavazata  szükséges .Amennyiben  a  javaslat  nem  kapta  meg a jelenlévő képviselők  több  mint  felének  igen  szavazatát, a javaslat elutasításra került.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének, legalább három képviselőnek  egybehangzó szavazata - minősített többség - szükséges a Mötv. 50.§ -ában meghatározottakon túl

a) a  hatáskör  gyakorlás átruházása és visszavonása estén ,

b) helyi közügy  önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

c) hitel felvételéről  értékhatártól függetlenül.

27.§

(1) A képviselő a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint   köteles a személyes érintettségét bejelenteni . A  képviselő  személyes érintettsége bejelentésével egyidejűleg  kijelentheti,  hogy  tartózkodik  a szavazástól, ebben az esetben a kizárásáról nem  dönt  a testület.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1-6  hónapra  50 %-kal csökkentheti.

(3) A személyes érintettség megállapításának eljárását  a képviselő-testület folytatja le és a

(2) bekezdés szerinti csökkentésről   határozatot hoz.

28. §

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

29.§

A képviselő-testület  döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Először az ülésvezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők

30.§

(1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Az önkormányzat  saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

31.§

(1) A képviselő-testület a  jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) A titkos szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A szavazólapra felkerülő kérdésről a képviselő –testület egyszerű többséggel határoz.

(3)   A   titkos szavazás   eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Szavazáskor a  jelölt  neve vagy a feltett kérdés melletti „igen” , „nem” vagy „ tartózkodom „ megnevezésű körbe x vagy + jelet kell tenni.

(4) Személyi ügy eldöntésekor, több jelölt esetén a szavazólapra a jelöltek neve az ABC sorrend szerint kerül fel.

(5)  Érvényes a szavazás, ha azon a képviselők több mint a fele részt vesz. Eredményes a szavazás, ha a jelölt, több jelölt esetén egy jelölt, vagy a szavazásra feltett kérdés a szükséges egyszerű vagy minősített többséget megkapta.

(6)  A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza;

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

32. §

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

.

33. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

8. A képviselő-testületi ülés rendjének biztosítása

34. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 21.§ (2) bekezdésében és a  23. §-ban meghatározott időtartamban lehet megtenni.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1-6  hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját.  A képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.

35. §

 (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állampolgár(ok) az ülést vezető engedélye alapján kérdezhet vagy hozzászólhat. A hozzászólás időtartamát az ülésvezető esetenként állapítja meg.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet  foglalhatják el . A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót.

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(4) A  (3) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

9. A képviselőtestület döntései

36.§

(1) A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi  rögzítéssel,  de számozott határozat nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről,  az  átruházott   hatáskörben  hozott  polgármesteri döntésekről  és a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról, valamint az egyéb, csak tájékoztatást szolgáló kérdésről.

(3) Határozat hozatalt  a képviselő, a bizottságok elnökei, a  polgármester,  az  alpolgármester és  a jegyző kezdeményezheti.

37.§

(1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester és  a jegyző kezdeményezheti.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az előterjesztő indítványára a rendelettervezetet lehet összességében, vagy a rendelet szerkezeti egységei (rész, fejezet, alcím, szakasz, bekezdés) szerint tárgyalni. A szerkezeti egységenként történő tárgyalás során szükség szerint közbenső döntést, határozatot kell hozni  a szerkezeti egység elfogadásáról, majd dönteni kell a rendelet-tervezet egészéről. 

(4) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat, pedig az azokban meghatározott határidő lejárta előtt, de legfeljebb 20 napon belül jegyzőkönyvi kivonat formájában kell a végrehajtásért felelős személynek megküldeni.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napig történő közszemlére tétele útján történik. A kihirdetés napja a közszemlére tétel napja. A rendeletek irattári példányára a közszemlére tétel és levétel napját fel kell jegyezni.

(6)  A   megalkotott   rendeletek   kihirdetéséről,   egyes határozatok  közzétételéről illetve közléséről, valamint a rendeletek,    határozatok    nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról  a  jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek   módosítását, hatályon   kívül helyezését.      

38.§

A  képviselő-testület  határozatait és rendeleteit külön-külön - a  naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

a) Az Önkormányzat határozatainak jelzése: Igal Város Önkormányzat  Képviselő-testületének../2O..(..hó..nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat  meghozatalának időpontja.

b)  A  határozat végén fel kell tüntetni a határozat végrehajtásért felelős nevét , a végrehajtásban közreműködő nevét, a határozat végrehajtásának a határidejét.

c) Az önkormányzati  rendeletek  jelzése: Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének .../2O..(..hó..nap) önkormányzati  rendelete.  A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének napja .

10.  A jegyzőkönyv

39. §

 (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.

A képviselő-testület további tartalmi elemeket nem állapít meg.

40.§

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként a jegyző a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe foglalja. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) az elfogadott rendeletet, és

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői felvilágosítás kérést.

(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

 A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

41. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(4) A közmeghallgatáson  részt vesz  a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. azzal, hogy a közmeghallgatás meghívójáról  a lakosság jobb tájékoztatása érdekében több plakát vagy szórólap készíthető.

42. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

43. §

 (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

44. §

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

45. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

46. §

A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást,  az üdülőtulajdonosok  közvetlen tájékoztatása érdekében évente egy alkalommal üdülőhelyi fórumot tart. A közmeghallgatásról, az üdülőhelyi fórumról a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon, a közmeghallgatást, üdülőhelyi fórumot 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv, az üdülőhelyi fórumról feljegyzés készül.

V. Fejezet

A települési képviselő

48. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata. Az esküt lehetőség szerint az alakuló ülésen kell letenni. 

49. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,

b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,

c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,

d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,

e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,

f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület

 üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem

 menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

 (4)  A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

50. §

(1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint a települési képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól és költségtérítéséről szóló rendeletében dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1-6  havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

VI. Fejezet

 Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

51. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

11. A polgármester és az alpolgármester

52. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban  látja el. A polgármester fogadóideje megegyezik a Hivatal ügyfélfogadásával.

(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

      f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés

          kialakítása,

g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,

h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,

i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,

       j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának

           megszervezése, ellenőrzése.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42.§-ában

 meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.

53. §

A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

54. §

 (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje:

 a) A polgármester a saját illetve az átruházott feladat és-hatáskörébe tartozó ügyekben saját maga kiadmányoz.

 b) A polgármester tartós távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester kiadmányoz.

55. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

56. §

Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

12. A képviselő-testület bizottságai

57.§

 (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó  -   a képviselő-testület   által   önkormányzati  ügyekben  döntési jogkörrel   is   felruházott  -,  egymással  mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2)A képviselő-testület állandó bizottságot vagy bizottságokat hoz létre, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3)  A  képviselő-testület  az  ideiglenes  bizottságot meghatározott  időre  vagy  feladat  elvégzésére hozza létre, amely  ezt  követően  automatikusan  megszűnik. Az ideiglenes bizottságra  az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58.§

 (1) A képviselő-testület állandó bizottsága: az Ügyrendi Bizottság. Szociális Bizottság,      Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság,   

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjai kizárólag képviselők , számuk : 3 fő

(3) A Szociális Bizottság tagjai képviselők, számuk: 4 fő, külső bizottsági tagok száma 3 fő

(4) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság tagjai képviselők, számuk 5 fő, külső bizottsági tagok száma: 4 fő

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 2. melléklete, a Kulturális, Oktatási és Sport bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 3. melléklete, a Szociális Bizottság feladat és hatáskörét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

59.§

(1) A  bizottságot  az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(4)  A   bizottság   üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja  írja alá.

(5) A jegyzőkönyv  egy-egy példányát 8 napon belül meg kell  küldeni a  polgármesternek  illetőleg  a jegyzőnek, és 15 napon belül a Kormányhivatalnak is.

60. §

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható. Az eljárást a testület folytatja le és határozatot hoz.

13. A jegyző

61. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését és a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására és fenntartására kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyző (1) bekezdésben és a  Mötv. 81. § (3) bekezdésben  felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

i) a Mötv. 113. §-ában foglaltakat a költségvetési, az azt módosító és a költségvetés  végrehajtási rendeletének a helyben szokásos módon történő  közzétételével teljesíti.

62. §

(1) A 61. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban történő kihelyezés,

bb) honlapon  való közzététel,

(2) A 61. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 61. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

63.§

(1) A jegyzői és az aljegyzői  tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal székhelyének polgármestere a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(2) A jegyző tartós akadályoztatásának meghatározására a 11.§ (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

64. §

Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

14. A Közös Önkormányzati Hivatal

65. §

 (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján az 1.§ (5) bekezdésében nevesített  Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal  alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a   Hivatal  létrehozásáról és fenntartásáról kötött megállapodás  tartalmazza .

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban  legalább az alábbiakról kell rendelkezni:

a)  a Hivatal  elnevezése, székhelye,

b)  a Hivatalt létrehozó önkormányzatok megnevezése, székhelye,

c)  a megállapodás megkötésének ,módosításának, megszüntetésének módja.

d)  a Hivatal felépítése, létszáma, működésének alapkérdései ,

f)   a Hivatal irányítása vezetése, a jegyző, aljegyző

g)  a Hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás ,

h/  a Hivatal vagyona, a működés  feltételeinek ,költségeinek biztosítása .

15. A társulások

66.§

(1) Az  Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,  gazdaságosabb  és  ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)  A képviselő-testület a társulási szerződések megkötése során  a Mötv. IV. fejezetének  rendelkezéseiben  foglaltak szerint jár el.

(3) Társulásokban az   Önkormányzatot a képviselő-testület által delegált polgármester, alpolgármester vagy  képviselő képviseli illetve helyettesíti.  A képviseleti   jogosultság kiterjed  az üléseken történő megjelenésre és a napirendekben történő   szavazásra

(5)    A    társulások   évente   írásban   beszámolnak   a képviselő-testületnek,  erről  a  társulási  megállapodásban rendelkezni kell.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

67. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

68.§

A Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

69.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2015. (X.01.) önkormányzati rendelete.

Obbás Gyula                                                     Fülöp László

 polgármester                                                         jegyző

Ez a rendelet az Igali Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdetésre került.

A kifüggesztés napja: 2015. december 15.

                                                                                                     Fülöp László

                                                                                                      jegyző

1. melléklet a 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott hatáskörök

A képviselőtestület a polgármester hatáskörébe rendeli a következő ellátásokkal kapcsolatos döntéseket:

A települési támogatás helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendeletében szabályozott támogatásokban

1. Krízistámogatás,
2. Köztemetés,
3. Települési tanévkezdési támogatás egyéb hatáskörök gyakorlása,
4. Életkorhoz kötött települési támogatásokkal kapcsolatos további hatáskörök gyakorlása,

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2014. (III.01.) önkormányzati rendeletben szabályozott kérdésekben:

1. Tulajdonjog átruházás 50.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
2. Hasznosítási jog, használatba adás 50.000 Ft értékhatárig, ha az 1 évet nem haladja meg,
3. Önkormányzat követeléseiről való lemondás 50.000 Ft értékhatárig,
4. Eljárási szabályok elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult

A közterület elnevezéséről, átnevezéséről és a házszámozás rendjéről szóló 10/2014. (X.8.) önkormányzati rendeltében szabályozott kérdésekben:  

                                            a.) közterület elnevezésétől kezdeményezheti a polgármester

2. melléklet a 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelethez       

Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre                

a) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,

b) előterjesztést tesz a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,

c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása

d) a polgármesteri tisztség betöltési módjának megváltoztatásáról szóló javaslat kidolgozása  és benyújtása a képviselő-testület elé,

e) a  bizottság  elnöke a polgármester és az alpolgármester egyidejű  akadályoztatása  esetén összehívja és vezeti a képviselő-testület   ülését,

f) a Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

g) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

h) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,

i) figyelemmel kíséri   a Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló – tevékenységét,

j) gyűjti  a  képviselők  és a polgármester vagyonnyilatkozatait,

k) a  vagyonnyilatkozatokat  nyilvántartja  és  gondoskodik azok  biztonságos  tárolásáról,  valamint lehetővé teszi azok nyilvánosságát,

l) a  vagyonnyilatkozat- tételi  kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,

m) a  vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzés lefolytatása , ennek keretében:_

ma) a képviselő felszólítása  saját és hozzátartozóinak  az  ellenőrzéshez  szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére ,

mb) a  felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő  8 napon belüli törlése,

mc)  a  vagyonnyilatkozattal   kapcsolatos  eljárás eredményének  a  képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.

3. melléklet a 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelethez

A Kulturális, Oktatási és Sport bizottság feladat- és hatásköre

1. A művelődéssel, közoktatással, sporttal kapcsolatos érdekek feltárása. Közreműködés a helyi közművelődési, közoktatási és sport feladat kidolgozásában.

2. Közreműködik a hozzátartozó területek programjainak, költségvetésének előkészítésében, véleményezi programjaikat és ellenőrzi a végrehajtást.

3. Kapcsolatot tart:

a) az önkormányzat nevelési, oktatási, közművelődési és sport intézményeivel

b) a kulturális hagyományok és értékek ápolása érdekében a művelődésre, társas életre szerveződő közösségekkel a lakosság művészeti kezdeményezéseivel, önszerveződő közösségeivel.

4. Ellenőrzi

a) az önkormányzati intézményekben folyó közoktatási, közművelődési és sport munkát

b) a gyermekek és az ifjúság érdekképviseletét.

c) kétévenként átfogó beszámolót kérhet a hozzátartozó önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőitől az intézmény tevékenységéről.

5. Figyelemmel kíséri és támogatja a város tehetséges fiataljainak előmenetelét, a városban való letelepedését.

6. Támogatja az új közművelődési formák kialakítását, a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket.

7. Együttműködik a városban működő nem önkormányzat által fenntartott nevelési, közoktatási és felsőoktatási intézményekkel.

8. Előzetesen véleményezi és képviseli

a) az önkormányzati közoktatási, közművelődési és sport intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére irányuló javaslatokat

b) a feladatkörébe tartozó intézmények vezetői megbízatására, a megbízás visszavonására vonatkozó előterjesztéseket

c) a területen dolgozók és a szolgáltatást igénybe vevők részéről érkező észrevételeket fogadja és továbbítja a megfelelő fórumokhoz

d) művészeti alkotás önkormányzati tulajdonban lévő épületen, közterületen való elhelyezésére, áthelyezésére, felújítására, lebontására vonatkozó előterjesztéseket - az önkormányzat által fenntartott művelődési intézmény tevékenységét - az intézmény nem kulturális célú - éven túli - igénybevételéhez való hozzájárulás megadására vonatkozó előterjesztést

e) az utca, településrész és intézmény név megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.

9. Kezdeményezi a címzetes óvodavezetői, iskolaigazgatói cím adományozását, elismerést, felelősségre vonást.

10. Javaslatokat dolgoz ki a közoktatási, közművelődési és sport intézmények működtetésére, valamint a szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására.

4. melléklet a 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelethez

A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre

- véleményezi a szociális és egészségügyi tartalmú előterjesztéseket,
- figyelemmel kíséri a lakosság egészségügyi helyzetét,
- részt vesz az intézmények egészségügyi ellenőrzésében,
- figyelemmel kíséri a nyugdíjasok és egyedül álló idős személyek életét.
- helyi szociális rendeletben előírt hatáskörök

(3) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg
a.) polgármester
b.) jegyző
c.) szociális ügyintéző 

5. melléklet a 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelethez[1]^,[2],[3],[4]

Igal Város Önkormányzata Szervezeti és Működési szabályzatának

Alaptevékenységek besorolása

Államháztartási szakágazati besorolás

841105  Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása

081071       Üdülői szálláshely szolgáltatás és étkeztetés

104037       Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

091140       Óvodai nevelés, ellátás, működési feladatai

104042       Család és gyermekjóléti szolgáltatás

096025       Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

013370       Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

[1] Módosította az 5/2016. (III.07.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2016. 03. 08. napjától.

[2] Módosította a 14/2016. (XII.20.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2017. 01. 01. napjától.

[3] Módosította a 18/2016. (XII.29.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2017. 01. 01. napjától.

[4] Módosította a 4/2017. (III.31.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2017. 04. 01. napjától.