1. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelettel (továbbiakban TFR), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezésinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban Rr.), előírásait e rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet célja Igal sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
• b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) a településképi követelmények meghatározásával;
• d) a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;
• e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
• f) az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

(3) A helyi védelem célja a Igal településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

• a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti lehatárolások, utca-vonalvezetések és térformák megőrzése;
• b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
• c) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;
• d) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat.

(5) E rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklet:
  • aa) helyi egyedi védelem alá helyezés formanyomtatványa
  • ab) helyi területi védelem alá helyezés formanyomtatványa
  • ac) helyi egyedi védelem megszüntetésének formanyomtatványa
• b) 2. melléklet:
  • ba) helyi egyedi védelem alatt álló épületek, objektumok
  • bb) helyi védett egyedi természeti értékek (fák, fasorok)
  • bc) helyi jelentőségű természeti és tájvédelmi területek (Ht)
  • bd) helyi jelentőségű területi védelem (He)
  • be) helyi védelem jelző táblatípusok
• c) 3. melléklet:
  • ca) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) térképi lehatárolása
  • cb) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) jegyzéke
• d) 4. melléklet: Települési karakterek területeinek térképi bemutatása
• e) 5. melléklet: Inváziós fajok jegyzéke
• f) 6. melléklet:Kifeszíthető transzparensek (molinó) elhelyezésére szolgáló területek
• g) 7. melléklet:
  • ga) Szakmai konzultáció kérelem formanyomtatványa
  • gb) Településképi bejelentési eljárással érintett tevékenységek köre
  • gc) Településképi bejelentés formanyomtatványa

(6) E rendelet függelékei/mellékletei:

• a) 8. melléklet: Műemlékek, műemléki környezet listája
• b) 9. melléklet: Régészeti lelőhelyek jegyzéke

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. állapotrögzítő dokumentáció: a védettség keletkezése vagy megszünése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció;
• 2. áttört kerítés: olyan kerítés, amely utcai homlokzatát szemből nézve, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg.
• 3. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
• 4. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
• 5. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
• 6. kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.
• 7. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
• 8. megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét;
• 9. melléképület: a telek és a telken álló főépítmény rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, mely nem tartozik a melléképítmények körébe.
• 10. mobil zászló: nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó;
• 11. molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
• 12. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
• 13. őstermelői tábla: saját ingatlanon, vagy engedély alapján az ingatlan előtti közterületen felállított maximum 2 m2 felületű idényjelleggel kihelyezett saját célú hirdetőfelület;
• 14. reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával, színezett habarccsal készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
• 15. tájbaillő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét tájhonos növényzet adja;
• 16. tömör kerítés: olyan kerítés, melynek kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
• 17. történeti szín: az épületek építésének idejére vonatkozóan, falkutatás során megállapított színezettségi-telitettségi és intenzitási együttese, amelyet laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztanak.
• 18. útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
• 19. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezettel, dobogó ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
• 20. vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
• 21. védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.
• 22. reklámzászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

3. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát őrző helyi építészeti értékek

• a) meghatározása és dokumentálása;
• b) védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
• c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;
• d) a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.

(3) Helyi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A helyi egyedi védelemmel érintett építmény vagy annak építményrészének bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(5) Védett területen álló épület bontása és átépítése, homlokzat felújítása, tetőszerkezet átalakítása esetén állapotrögzítő dokumentáció készítendő.

(6) Az állapotrögzítő dokumentáció tartalma:

• a) Az épülettömeg, tömegarány, tetőzet homlokzatok kialakításának, díszítés, nyílásrend leírása,
• b) Épületrészek jellemző anyaghasználatának, színezésének bemutatása,
• c) Fotódokumentáció, az építmény karakteres elemeiről
• d) Helyszínrajz beépítésről, melléképületről,
• e) Helyi egyedi védelem megszüntetése esetén annak rövid indoklása.

(7) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a főépítészi tevékenységről szóló Kormányrendelet települési és a térségi főépítész feladatairól szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.igal.hu honlapon biztosítja.

(8) A nyilvántartásnak a TFR.-ben megfogalmazottokon túl tartalmaznia kell a kapcsolódó építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető:

• a) hivatalból,
• b) természetes, vagy jogi személy által írásban Igal Város Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

• a) helyi egyedi védelem alá helyezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 1. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.
• b) helyi területi védelem esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 2. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.
• c) helyi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 3. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.

(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosát, tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a települési főépítész feladata, szakmai előkészítéséhez műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő közreműködését kérheti ki.

(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték

• a) megsemmisült,
• b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
• c) életveszélyes állapot lép fel,
• d) megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek áll fenn.

(7) A védetté nyilvánításról, a védelem megszüntetéséről és a kérelem elutasításáról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(8) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről szóló képviselőtestületi döntésről az érintett ingatlan tulajdonosát, tulajdonosait és kezdeményezőjét a jegyző írásban tájékoztatja.

(9) Az önkormányzatnak a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az épület, építmény, természeti érték vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

(10) A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával jelölhető meg. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. mellékletének 5. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

5. § (1) A helyi értékek védelmi kategóriái:

• a) egyedi védelem (H);
• b) területi védelem.

(2) E rendelet szerint a település helyi védelem alatt álló épületeit, építményeit, területeit, valamint természeti értékeit a Helyi Építési Szabályzat külterületi szabályozási tervén és a belterület szabályozási tervén ábrázolni kell.

6. § (1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

• a) épület, építmény egészére;
• b) épület, építmény homlokzatára;
• c) épület, építmény tartozékára, illetve egyéb objektumokra;
• d) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre.

(2) Az egyedi védelemmel érintett épületek, építmények jegyzékét a rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza, amelyeket tájékoztató jelleggel a Helyi Építési Szabályzat függelékében szerepeltetni kell azok térbeli jelölése mellett.

(3) A helyi védelemben részesülő település szempontjából értékes növények (fák, fasorok) listáját e rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza, amelyeket tájékoztató jelleggel a Helyi Építési Szabályzat függelékében szerepeltetni kell azok térbeli jelölése mellett.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos köteles hagyományokhoz illően jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

8. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre, zöldfelületekre.

(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha

• a) a települési arculatot lerontja az építmény vagy részleteinek műszaki, esztétikai állapota,
• b) a telek és zöldfelülete rendezetlen, nincs összhangban a településképi követelményekkel,
• c) olyan berendezést helyeztek el a védett épületen, kerítésen, vagy zöldfelületen, amely nincs összhangban a településképi követelményekkel.

(3) Polgármester előzetesen írásban hívja fel a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem intézkedik a településképet rontó állapotok megszüntetésében, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.

9. § (1) A védett épületek, homlokzatok, építmény részlet, objektum: szobrok, keresztek Igal jellegzetes, értékes, vagy hagyományőrző építészeti eleme, karaktereleme, melyeknél meg kell őrizni a történetileg eredeti, építéskori állapot szerinti jellegzetes

• a) tömegformálást és tetőformát;
• b) homlokzati kialakítást: homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket;
• c) egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;
• d) anyaghasználatot;
• e) színvilágot.

Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(2) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja a rendeltetésnek megfelelő használat.

(3) A helyi egyedi védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(4) A belső, mai igényeknek megfelelő átalakítási beavatkozásánál az eredeti szerkezet, valamint a képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórészek, tartozékok, beépített berendezési tárgyak fizikai sérülésével, roncsolásával, védett értékének megváltoztatásával nem járó megoldások alkalmazhatók. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azokkal harmonizálóan kell a helyreállítási, fejlesztési munkákat elvégezni.

(5) A helyi védett épületet, védett utcai homlokzatú épületet bővíteni, csak az eredeti épület tömegformájának, homlokzati kialakításának, utcaképi megjelenésének, rendeltetésének megváltoztatása nélkül történhet, illetve a legkisebb kárt szenvedjen és a tervezett bővítés a régi épület tömegformálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(6) A helyi védett épület, védett utcai homlokzatú épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.

(7) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

(8) Védett épületeken és védett homlokzatokon a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű: formájú, osztású, színű nyílászárók létesíthetők.

(9) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(10) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

(11) Védett épület és védett homlokzatú épület homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

(12) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(13) A helyi védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

(14) A védett épület bontását megelőzően állapotrögzítő dokumentáció készítése szükséges, a 3. §. (6) bekezdésben rögzítettek szerint.

(15) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

• a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
• b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül,
• c) a bontás a teljes műszaki és erkölcsi avultság okán indokolt.

10. § (1) A helyileg védett növényzetek: fák, fasorok csak akkor vághatók ki, ha azt egészségügyi állapotuk megköveteli.

(2) A védett növények ápolásáról gondoskodni kell.

(3) A védett növények környezetében épület, illetve újabb jelentős méretű növény csak kertészeti szakvélemény alapján helyezhetők el.

11. § A területi védelem kiterjedhet

• a) helyi jelentőségű természeti és tájvédelem: a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet - Ht,
• b) helyi jelentőségű területi védelem: építmény, objektum a természeti környezettel alkotott együttese - parkok, kertek stb. - He

12. § (1) Igal Város Önkormányzat közigazgatási területén helyi jelentőségű természeti és tájvédelmi területek (Ht) lettek kijelölve.

(2) A helyi jelentőségű természeti és tájvédelmi terület (Ht) kiterjedhet a természeti értékekre, területekre, tájakra, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelmére, megismerésének és fenntartható használatának elősegítésre, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényeinek kielégítésre.

(3) A helyi jelentőségű természeti és tájvédelmi terület (Ht) alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 3 pontja tartalmazza, amelyeket tájékoztató jelleggel a Helyi Építési Szabályzat függelékében szerepeltetni kell azok térbeli jelölése mellett.

13. § (1) A helyi védettségű (településszerkezeti, településképi) területen a meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartását kell szem előtt tartani, megőrizve az utcák vonalvezetését, telekrendszerét, telekstruktúráját, utcaképét, beépítési módját, rendszerét, a település- és tájkarakter elemeit. Új beépítés a kialakult beépítéshez alkalmazkodjon.

(2) Helyi védettségű természeti területeken végzendő munkák a terület jellegét nem változtathatják meg. Védett természeti területen növények kivágása csak biológiai pusztulás, természeti katasztrófa elhárítása, életveszélyes esetén engedélyezhető.

(3) Helyi területi védelem alatt álló természeti terület fenntartása, ápolása dendrológiai-kertészeti szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével történhet.

(4) Helyi területi védelem alatt álló természeti területen építmények elhelyezése, bővítése csak a képviselő testület hozzájárulásával történhet.

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) azon területek, ahol Igal város településképének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) jegyzékét a 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza, térképi lehatárolását a 1. melléklet 1. fejezete.

15. § (1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát, használatát és berendezését és az utcán, ingatlanon megjelenő hirdetést az épület és utca jellegéhez igazodva kell kialakítani.

(2) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.

(3) Fa- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető a településképi szempontból meghatározó területeken (Tk1, Tk2).

(4) A településképet meghatározó területeken az ingatlanon elhelyezhető egyéb építmény a közterület felől nézve a főépület takarásában helyezendő el.

16. § (1) A településképileg meghatározó területeken (Tk) a városkép védelme érdekében:

• a) Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki. A főépület, a melléképület és a kerítés színével, anyaghasználatával és építészeti stílusával összhangban, valamint települési sajátosságokhoz illeszkedően alakítható ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, rikító színek.
• b) Melléképület csak a főépület mögött, takarásban helyezhető el.
• c) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.
• d) A területen a Megyei területrendezési Terv fogalommeghatározása szerinti csarnok jellegű épület nem építhető.
• e) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezősen kell kialakítani.

(2) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, kialakítani.

(3) A területen beton látható felületként épületeken nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál és kilátóépületeknél, valamint nem épület jellegű építményeknél alkalmazható.

(4) A vakolatdíszes homlokzatú épületek utólagos hőszigetelése a díszek megőrzésével, míves megjelenésük megtartásával készülhet.

(5) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ezeket figyelembe véve újíthatók fel:

• 1. Látszó szerkezet: hagyományos, természetes építőanyagok - terméskő, tégla, fa - vakolt és festett szerkezetek, színében visszafogott fémlemez homlokzatburkolatok.
• 2. Tető: A tetők tömeg, tetőidom kialakításakor egyszerű, hagyományos nyeregtetőt kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével. A tetőidom kialakításakor kontyolás létesítése megengedett. Magastető közterületről látható helyeken 30-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható.
• 3. Tetőhéjalás új építés, vagy héjazatcsere esetén: A településkép szempontból meghatározó területeken (TK) a tetőhéjalás színének összhangban kell lennie környezete uralkodó színével, a településképbe illő, jellemzően sötét tónusú, vörös, barna, szürke vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben. Alkalmazható égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemezfedés, természetes vagy műpala fedés.
• 4. Homlokzat: vakolt festett homlokzatképzés. Homlokzatok színezésénél törekedni kell a településre jellemző történeti színek: fehér, sárga, barna és árnyalatai főszínként történő alkalmazására, kizárólag csak halvány, pasztellszínek használhatók. Díszítő elemként a kerámia, a fa, a terméskő és a tégla, illetve visszafogott színű, minőségi táblás homlokzatburkolatok, vagy ezek kombinációja alkalmazható.
• 5. Lábazatképzés: kialakítása vakolt legyen, de épülhet kő, műkő vagy egyéb igényes anyag használatával. Tájidegen burkolóanyag használata tilos.
• 6. Nem alkalmazhatók az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag-, vagy fém hullámlemez, alumínium trapézlemez és bitumenes zsindely.

(6) A telkek utcai telekhatárán terepcsatlakozástól számított legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör beton, kő, tégla lábazat kialakítással készülhet.

17. § (1) A környezeti illeszkedést az érintett ingatlan jobb és bal oldalán lévő 2-2 beépített ingatlan figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az épület-, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formákhoz kell igazítani.

(3) Az építési telken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembevételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni

18. § (1) Igal közigazgatási területén nem alkalmazható

• a) azbeszt tartalmú építőanyag;
• b) fénylő, csillogó, rikító felületek;
• c) kék, lila vagy élénkpiros, az égett cserép színétől természetellenesen elütő, és egyéb harsány színű, csillogó tetőhéjazat;
• d) fő rendeltetési egységen tetőhéjazatnak sík- és hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez, fémszerkezetű trapézlemez;
• e) fő rendeltetési egységen homlokzati burkolóelemként műpala, hullámpala, műanyag hullámlemez.

(2) Előtető az épület tetőhéjalásához hasonló minőségű, azzal harmonizáló anyaghasználattal alakítható ki.

(3) Az építési telken egyéb építmény, melléképület tetősíkja nem emelkedhet a főépület fölé.

(4) Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

(5) A város közigazgatási területén

• a) nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más utcaképbe nem illő homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet; üzemképtelen karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;
• b) nem helyezhető el konténer, konténerház, mobilház, lakókocsi, levegővel felfújt vagy feszített fedések, sátorszerkezete, kereskedelmi és vendéglátó célból faház és tevékenység céljára átalakított gépjármű nem telepíthető, kivéve:
• c) sportterületen, zöldterületeken, valamint gazdasági-, szolgáltató karakteren belül azon ingatlanokon, melyek tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű.
• d) felvonulási építményként;
• e) a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építményként;
• f) a rendezvények keretében kihelyezett építményként.

(6) Belterületen utcafronti, közterületről látható kerítése nem készülhet tömör kerítésként, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, nád- vagy műanyag háló nem alkalmazható. Kerítés anyagaként fa, kő, tégla és fém használható vagy élősövény kerítés létesíthető.

(7) A kerítés végig kísérésére növénytelepítése kizárólag telekhatáron belül történhet. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

19. § (1) Igal közigazgatási területe településképi szempontból (a helyi építészeti és táji adottságok alapján) az alábbi településképi karakterekre tagozódik:

• a) lakó és nyaraló terület karaktere
• b) üdülő és szállóterület karaktere
• c) településközponti terület karaktere
• d) gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere
• e) szőlőhegy terület karaktere
• f) közforgalmú és zöldterület karaktere
• g) külterületi karakter

(2) A településképi szempontból meghatározó területen építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott településrész karakteres elemeinek megőrzésére, a településrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására.

(3) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre, illetve, ha az adott karakteren belül az ingatlan tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű.

(5) Lakó terület karakterén

• 1. a 17. § és a 18. § előírásait be kell tartani.
• 2. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki. A főépület, az egyéb építmény és a kerítés színével, anyaghasználatával és építészeti stílusával összhangban, települési sajátosságokhoz illeszkedően alakítható ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, mesterkélt, rikító színek.
• 3. Az építési telken építmény elsősorban a főépület mögött, takarásban helyezhető el. Azon az ingatlanon, ahol a telekszélesség lehetővé teszi, figyelembe véve az övezeti előírásokat, úgy a főépület mellett is elhelyezhető egyéb építmény.
• 4. Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.
• 5. A területen a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény (MTrT) fogalommeghatározása szerinti csarnok jellegű épület nem építhető.
• 6. Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezően kell kialakítani.
• 7. a területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épület a településrész jellegzetes arculatához igazodva újítható fel:
• 8. a homlokzatok anyaghasználatánál és színezésénél ügyelni kell a hagyományos építőanyagok és történeti színek főszínként történő alkalmazására;
• 9. a tetők tömegének, tetőidom kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével:
  • a) magastető közterületről látható helyeken 30-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki.
  • b) lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható.
• 10. a telkek utcai telekhatárán terepcsatlakozástól számított legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör: beton, kő, tégla lábazat kialakítással készülhet.

(6) Üdülő és szállóterület karakterén a 17. § és a 18. § és a 19. § (5) előírásait be kell tartani.

(7) Településközponti terület karakterén a 17. § és a 18. § és a 19. § (5) előírásait be kell tartani.

(8) Gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere

• a) a 17. § és a 18. §
• b) Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki. A főépület, az egyéb építmény és a kerítés színével, anyaghasználatával és építészeti stílusával összhangban, települési sajátosságokhoz illeszkedően alakítható ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, mesterkélt, rikító színek.
• c) A tetők tömegének, tetőidom kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembevételével.
• d) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45 fok között létesülhet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is létesíthetők.
• e) Tetőhéjazatként cserépfedést, a cseréphez igazodósötét tónusú, vörös, barna, szürke, csillogásmentes felületű, kiselemes hatású fedést, fémlemezfedést kell alkalmazni.
• f) Az épületek homlokzatát tagoltan kell kialakítani.
• g) Az épület homlokzatának anyaghasználata során törekedni kell a természetes anyag alkalmazására. Az épület homlokzati kialakításánál igényes fémlemez fedés és burkolat is alkalmazható.
• h) A telkek utcai telekhatárán terepcsatlakozástól számított legfeljebb 2,0 m magas, maximum 80 %-ban áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör: beton, kő, tégla lábazat kialakítással készülhet.
• i) A telkek be nem épített, vagy gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva (honos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokkal) kell kialakítani, fenntartani.

(9) Szőlőhegy terület karaktere

• a) új építmény elhelyezése, meglévő tömegének megváltoztatása tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok: hagyományos szerkezet és anyaghasználat figyelembevételével történhet.
• b) A látványvédelem - kilátás, rálátás - szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
• c) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
• d) Csak drótfonatos vagy teljes átlátást biztosító kerítés építhető. Takarásaként csak tájhonos sövény telepíthető;

(10) Közforgalmú és zöldterület karkatere

• a) Csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével.
• b) A régi, meglévő utcabútorok lecserélése esetén, vagy újonnan elhelyezendő köztéri berendezések vonatkozásában az egységes megjelenés érdekében szín, anyag és formavilág szempontból, az önkormányzat képviselő testülete által elfogadott típusú utcabútorok alkalmazhatóak.
• c) Az ismeretterjesztő táblák mérete max. 1,5 m2.
• d) A telek kondíciónáló zöldfelületét parkosítva kell kialakítani, fenntartani. A növények ültetése során tilos a 1. mellékletben szereplő invaziv fajokat használni, telepíteni.

(11) Külterületi karakteren

• a) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelem bevételével történhet.
• b) A látványvédelem - kilátás, rálátás - szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
• c) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
• d) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni.
• e) Erdő művelési ágú területen – a véderdők kivételével – kerítést csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad létesíteni.
• f) Erdőterületen vadaskert nem létesíthető, terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.
• g) Mezőgazdasági területen forgalmi engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
• h) Vízgazdálkodási- vagy mezőgazdálkodási művelési ágú területeken a tájképi és helyi népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő épületek, építmények építhetők.
• i) Az erdősávok, a fás mezsgyék, facsoportok, magányosan álló fák, valamint a vízfolyások, árkok, utak menti természetközeli növényzet megtartandók és tovább fejlesztendők.

20. § (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony

• a) a település belterületén,
• b) valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken, valamint ökológiai hálózattal érintett területeken nem létesíthető.

(2) Műemléken és műemlék telkén (M, MJT), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett területen (He) és épületen (H1 és H2), településképi szempontból meghatározó területen (Tk) továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem helyezhető el és nem létesíthető, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztoronykivételével.

(3) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági övezetek területén antennatartó szerkezet nem létesíthető.

(4) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el. Amennyiben az adó vétele másként nem lehetséges, abban az esetbe az épület homlokzatán, vagy tetőszerkezetén közterületről látható helyen is elhelyezhető, a települési főépítésszel előzetesen egyeztetett módon, takartan.

(5) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

(6) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhetők.

21. § (1) Új közműhálózat: villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték belterületen – a gazdasági és külterületi területek kivételével – föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat képviselőtestületének egyetértő véleményét kell beszerezni. Amennyiben az új közműhálózat nyomvonala a meglévő légvezetékes hálózat nyomvonalával azonos, úgy annak oszloprendszere igénybe vehető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, és két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.

(2) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági övezetek területén a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítése, a meglévő hálózatok felújítása – ha a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelése nem zárja ki – terepszint alatti elhelyezéssel készülhetnek.

(3) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

(4) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményt, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útkereszteződések beláthatóságát ne akadályozza.

(5) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.

(6) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energiaellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell telepíteni. Belterület már beépített területén a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén földalatti vezetéssel kell megoldani a hálózat elhelyezését.

(7) Még beépítetlen beépítésre szánt területeken új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok csak föld alatti vezetéssel építhetők ki.

(8) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű, a közvilágítási villamos energia ellátási, vezetékes elektronikus hírközlési hálózatott és az optikai hálózatot elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak föld alatt helyezhetők el a vezetékek.

(9) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

(10) Hideg, fehér fényű közvilágítás nem létesíthető, a lámpatestek cseréje esetén ilyenek nem kerülhetnek beépítésre. Megfelelő ernyőzéssel biztosítani kell, hogy a fény csak megvilágítandó közterületre essen, ne vakítása el a közterületen közlekedőt és ne irányuljon a lakóházak ablakaira. Felfelé irányuló fényével ne okozzon fényszennyezést.

(11) A településkép védelme érdekében közműlétesítmény, vezetékeshírközlési hálózat szekrényei önálló, föld feletti, szabadon álló építményként takarás nélkül nem helyezhető el. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatóak ki.

(12) Az újonnan nyitott utcákban és utak mentén közvilágítás kiépítése földkábellel történhet és utcai fásítás telepítése kötelező, a telepítéshez terület kell biztosítani.

22. § (1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítással létesülhet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.

(2) A 0,4 kV-os légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetű kivitelben telepíthetők.

23. § (1) Az épület utcai homlokzatára látható helyre műszaki berendezés, látszó épületgépészeti vezeték és szerelvény nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(2) Közterületről látható homlokzaton, tetőzeten, vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el. A homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni, kizárólag csak műszakilag indokolt esetben tarthatók meg, helyezhetők el rejtett, takart megoldással.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés - napkollektor, napelem - a ferde tetősíktól maximum 15 fokos eltéréssel, maximum 20 cm kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(4) Lapsotetők esetén a technológia szerinti előírások betartásával telepíthető napenergiahasznosító berendezések.

(5) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(6) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(7) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

24. § (1) Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

(2) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(3) A TFR közterület-alakításra vonatkozó rendelkezése szerint kell elfogadni és a közterület alakítási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(4) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületet – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(5) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat csökkentő, minimalizáló megoldással kell kialakítani.

(6) Közterületen a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy helyezhető el, egységes koncepció szerint.

(7) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

(8) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utca kialakítása során legalább az egyik, - általában az északi, vagy keleti - oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől ott el kell tekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. Ebben az esetben az út építőjének a fasor ültetését edényes növényzet kihelyezésével kell pótolni.

(9) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.

(10) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(11) Az új és meglévő utcák fasorainak beültetésére, illetve azok pótlására gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők. Az utcai fásítás csak minimum 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt fák telepítésével végezhető, illetve a hiányzó egyedeket pótolni kell. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

(12) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azt akadálymentesíteni kell.

(13) Közterületen a 1. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(14) Közterületen sátor és lakókocsi nem helyezhető el, szálláshely, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából.

25. § (1) Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi, konténer közterületen vagy közforgalmú területen nem helyezhető el, csak településképi bejelentési eljárásban meghozott, önkormányzati engedéllyel, alkalmi rendezvényen állítható fel.

(2) Vendéglátóegység előtt közterület vagy közforgalmú terület fogyasztás céljára településképi bejelentési eljárásban meghozott támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel vehető igénybe.

26. § (1) Reklámhordozó elhelyezése e rendelet és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásaival összhangban történhet.

(2) Igal város területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.

27. § (1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával közművelődési célú hirdetőoszlopként, reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható.

(2) A kiválasztott típusú utcabútor szín, anyag és formavilágát a régi, meglévő berendezések lecserélése, vagy újonnan elhelyezendő hirdető- és reklámberendezések vonatkozásában követni, alkalmazni kell.

(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(4) Minden közterületre szánt telepített hirdető-, reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

(5) Útcsatlakozásoknál telepített reklámhordozó berendezés a szabadlátás akadályoztatása miatt nem helyezhető el.

(6) Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

(7) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

(8) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

(9) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

28. § (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

• a) kulturális információ közzététele;
• b) idegenforgalmi eligazítás;
• c) közérdekű tájékoztatás;
• d) indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

• a) közművelődési célú hirdetőoszlop;
• b) közérdekű molinó;
• c) önkormányzati hirdetőtábla;
• d) útbaigazító információs tábla;
• e) megállító tábla;
• f) kínáló tábla
• g) irányjelző,
• h) őstermelői tábla.

(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Nyitvatartási idő alatt

• a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;
• b) vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló táblahelyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

(6) A településkép védelme érdekében nem helyezhető el reklámhordozó a közterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:

• a) kerítésen;
• b) fán, fa védőrácsán;
• c) műalkotáson, illetve annak talapzatán;
• d) közparkban, védett természeti területen, virágágyásban;
• e) szökőkúton, díszkúton, csobogón, ivókúton;
• f) játszótéri eszközön;
• g) nyilvános illemhely építményein;
• h) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett vagy ragasztott kivitelben;
• i) úttartozékon, közúti jelzőtáblán, közműberendezésen;
• j) középületen, kivéve az ezen e célra kialakított felületen;
• k) helyi védelem alatt álló épületen, területen.

(7) Ingatlanonként egy őstermelői tábla helyezhető el, az engedélyben rögzített feltételek mellett.

29. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

• a) cégér;
• b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
• c) reklámzászló.

(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

30. § (1) A 29. § (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület

• a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
• b) színéhez;
• c) arányrendszeréhez;
• d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
• e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2) A 29. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét. Több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges felületén, egyenes vagy hullámos ponyva részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

(4) Fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton, sem a portál felületén, sem önálló szerkezetként nem helyezhető el, kivéve:

• a) pénzintézetek és pénzváltók árfolyamjelző táblája, mely a kirakat mögött elhelyezhető;
• b) cégér, cégfelirat, cégtábla, mely saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú önálló karakterek vagy doboz mely állandó fénykibocsátású.

31. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el. Elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

(5) Reklámzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m² felülettel. Reklámzászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

32. § (1) Igal rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 1. mellékletben felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen, molinón, évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.

(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

33. § (1) A települési főépítész, annak akadályoztatása esetén a polgármester a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatás ad, vagy szakmai konzultációt biztosít.

(2) Igal város Önkormányzata - függetlenül a tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára – az alábbi esetekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

• a) műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen található ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén;
• b) helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületet, épületrészt érintő bármely építési tevékenység esetén;
• c) településképi szempontból (Tk1 és Tk2) meghatározó területen található ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén. (Tk területek lehatárolását a 3. sz. melléklet 2. fejezete tartalmazza)
• d) Új lakóépület és 300 m2 –t meghaladó új, egyéb rendeltetésű épület építése esetében a település egész közigazgatási területére kiterjedően.

A konzultáció a vonatkozó építési tevékenység megkezdését, az építési eljárást megelőzően, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén egyaránt kötelező.

(3) A kötelező szakmai konzultáció díj- és illetékmentes.

(4) A szakmai konzultációt az építtető vagy a tervező írásban - a 1. melléklet 1. fejezetében közzétett formanyomtatványon - kezdeményezi a települési főépítész, annak akadályoztatása esetén a polgármester felé, postai vagy elektronikus úton az építési engedély benyújtása, és az egyszerű bejelentés megtétele előtt.

(5) A konzultációhoz:

• a) a kormányrendelet szerinti elektronikus tárhelyekre feltöltésre kerülő tervdokumentációt;
• b) színtervet, látványtervet;
• c) tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentációt;
• d) fényképfelvételt
• e) 2 példány papíralapú dokumentációt is kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a szakmai véleménnyel, nyilatkozattal együtt hitelesítve visszakap.

(6) A szakmai konzultáció és a települési főépítész véleménye alapján a polgármester nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelősségéről, amelyet az elektronikus tárhelyre feltölt.

34. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 1. melléklet 2. fejezetében meghatározott esetekben, az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések megkezdése előtt, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben.

(2) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező, építtető kérelmét a 1. melléklet 3. fejezetében közzétett formanyomtatványon a polgármester felé, postai vagy elektronikus úton nyújtja be.

(3) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt, a települési a főépítész szakmai véleménye alapján.

(4) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;
• b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;
• c) a településképi megfelelőséget, így különösen
  • ca) a telepítés, a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, a településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;
  • cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,
  • cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
  • cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,
  • ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását;
• d) kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;
• e) a védendő, megmaradó építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
• f) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
• g) a magassági illeszkedést, megfelelőséget;
• h) az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.

(5) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje:

• a) állandó építmény esetén 2 év;
• b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a bejelentés időtartama;
• c) reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év.

(6) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

35. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett az e rendeletben szabályozott építési tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a polgármester az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során, vagy közérdekű bejelentés alapján a településképi követelmények megsértését észleli, úgy a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le. A polgármester megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában – a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására és ezzel egyidejűleg a településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

• a) településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
  • aa) állapota nem megfelelő,
  • ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,
  • ac) nem illeszkedik a településképbe vagy környezetéhez;
• b) az építmények
  • ba) jó karbantartásának;
  • bb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;
  • bc) az egységes megjelenés biztosításának;
  • bd) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;
  • be) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése érdekében;
• c) az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;
• d) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;
• e) építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében, amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(5) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.

(6) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 100.000 – 200.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

(7) A közigazgatási bírság kiszabását a képviselő-testület a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt mellőzheti, továbbá elkövetőt figyelmeztetésben részesíti és kötelezheti az eredeti állapot visszaállítására.

(8) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Igal Város Önkormányzatának számlájára.

(9) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság a Tktv. rendelkezései alapján köztartozásnak minősül, ami adók módjára hajtható be és Igal Város Önkormányzat bevételét képezi.

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

37. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési és bejelentési eljárásokra, továbbá kötelezési eljárásokra és bírságolásokra nem kell alkalmazni.

38. § (1) Hatályát veszti Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséről szóló 13/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének Igal Helyi Építési Szabályozásáról szóló 7/2001. (XII.3.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:

• a) 3.§ (3) bekezdés a) és b) pontja
• b) 4.§ (3) bekezdés b) és c) pontja
• c) 5.§ (3) bekezdés a) és b) pontja
• d) 7.§ (4) bekezdése
• e) 9.§ (3) bekezdés b) pontja
• f) 11.§ (5) bekezdése
• g) 12.§ (3) és (4) bekezdése
• h) 14.§ (4) bekezdése
• i) 17.§ (9) bekezdése
• j) 20.§ -a
• k) 21§-a

39. § Ez a rendelet 2021. április 20-án lép hatályba.