1. § (1) A rendelet hatályára Igal Város Önkormányzatának közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt) 3. §(1)-(3) bekezdés szerinti természetes személyekre.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében: az Alapszolgáltatási Központ és az Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás településeinek – Baté, Büssü, Gadács, Gölle, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kazsok, Kisgyalán, Mosdós, Somogyszil, Taszár, Zimány, Csoma, Fonó, Kercseliget, Nagyberki, Ráksi és Szabadi községek- területén végzett idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott eseti támogatás megállapítását a Képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza.

(2) Az e rendeletben szabályozott települési támogatások megállapítását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket a Hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

• a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) és c) pontjában szereplő adatait,
• b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi.CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat a közhitelű nyilvántartásból beszerezhető.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a véglegessé válástól számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (továbbiakban: nyugdíjminimum) változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a nyugdíjminimum összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. rendelkezései az irányadók.

6. § (1) Amennyiben a települési támogatás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálásához szükséges az ügyintéző az igénylőnél környezettanulmányt készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal ügyintézője tárgyévben már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető és az adott szociális jellegű ügyében felhasználható.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a kormányrendeletben szereplő formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Az Szt.17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevő köteles visszafizetni.

10. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18–19. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a Hivatalba bejelenteni.

11. § (1) A polgármester a jogosult számára az e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

(2) Települési támogatás:

• a) rendkívüli települési támogatások
• b) eseti támogatás
• c) temetési támogatás
• d) települési tanévkezdési támogatás
• e) települési támogatás életkorhoz kötötten

(3) A képviselőtestület a (2) bekezdésben meghatározott ellátásokat pénzben nyújtja.

12. § (1) A polgármester a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Az Szt.45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező:

• a) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
• b) nyugdíj-megállapítás elhúzódása miatt rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik

(3) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni kérelemre, hivatalból vagy nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére:

• a) azt a személyt, akinek családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg,
• b) azt az egyedül álló személyt, akinek a nettó jövedelme a nyugdíjminimum 350 %-át nem haladja meg,

(2) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb hat alaklommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban.

(3) Rendkívüli települési támogatás - rászorultsághoz igazodva -, minimuma 3.000 Ft, maximum a nyugdíjminimum 150%-a.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem a Hivatalban az erre rendszeresített nyomtatványon is benyújtható.

14. § (1) A szociális bizottság eseti támogatásban részesíti azt a létfenntartási gonddal küzdő személyt, akiknél időszakosan vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások jelentkeznek, iskoláztatáshoz, gyermek fogadásának előkészítéséhez, tüzelő beszerzéséhez, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához, közüzemi számlák kifizetéséhez vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Továbbá feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 350 %-át nem haladja meg, valamint a kérelmező és családja nem rendelkezik vagyonnal.

(2) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti támogatás összege minimum 3.000 Ft, maximum 10.000 Ft.

(3) Az eseti támogatás egy naptári évben maximum 2 alkalommal adható.

15. § (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez temetési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott:

• a) annak ellenére, hogy az eltemettetésre nem volt köteles, vagy
• b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum 350%-át, egyedül élő esetén annak 400%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzat az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás állapít meg, melynek összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 300.000 Ft.

(3) A temetési költségek finanszírozása érdekében temetési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül Hivatalban az erre rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(6) A települési temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

16. § (1) Pénzbeli ellátásként tanévkezdéshez nyújtott települési tanévkezdési állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki óvodai nevelésben résztvevő, illetve, általános, vagy középiskolai, tanulmányokat folytató, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(2) A tizennyolcadik életévét betöltött tanuló saját jogán kérheti a települési tanévkezdési támogatást.

(3) Pénzbeli ellátásként tanévkezdéshez nyújtott települési tanévkezdési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személyeknek, akik felsőoktatásban, nappali rendszerű képzésben folytatnak tanulmányokat.

(4) Tanévkezdéshez nyújtott települési tanévkezdési támogatásban azon személy részesíthető,

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét,
• b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(5) A tanévkezdési támogatás összegét a Szociális Bizottság határozattal állapítja meg a rendelkezésre álló keret függvényében.

(6) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus hó 01. napjától, szeptember hó 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogviszonyról szóló igazolást, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

(7) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a kérelmező, aki a tárgyhónapban részesült rendkívüli települési támogatásban iskoláztatásra hivatkozva.

17. § (1) A Szociális Bizottság

• a) azon gyermekeket 0-14 éves korig, minden évben egy alkalommal települési támogatásban részesítheti, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét vagy a gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.
• b) évente megrendezi az idősek napját, amikor a 60 év feletti lakosok részére települési támogatást állapít meg azoknak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét vagy a gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(2) A szociális bizottság a támogatások összegének meghatározásáról határozatban dönt az éves költségvetés függvényében.

18. § (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• a) étkeztetés
• b) házi segítségnyújtás
• c) családsegítés
• d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• e) nappali ellátás

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ban foglaltak az irányadók.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan a Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

19. § (1) Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások iránti kérelmeket a kérelmező lakóhelye szerinti önkormányzat polgármesterének, Igal Városban az intézményvezetőhöz kell benyújtani az intézmény által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

20. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ útján látja el.

(3) Étkeztetésben részesíti az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetéséről más módon gondoskodni

(4) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak minősül az a személy, aki

• a) a háziorvos igazolása szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes,
• b) a háziorvos – szakorvosi igazolás, vagy zárójelentés alapján kiállított – igazolása szerint olyan fogyatékkal él, vagy más pszichiátriai betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes,
• c) a szenvedélybetegséget gondozó intézet, orvos, igazolása szerint olyan szenvedélybetegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes.

(5) Az ellátás iránti kérelmet az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(4) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(5) Az ellátás iránti kérelmet az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(6) Az ellátás iránti kérelemről az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

(7) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(8) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetőjének intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A. § valamint a Szt.100-102. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

22. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.

23. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés indulhat kérelemre és jelzőrendszeri tag jelzésére.

24. § Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

25. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan az Szt114-119/B. §-ban és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(3) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ban foglaltak az irányadók.

(4) Az intézményi térítési díjakat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybe vételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet tartalmazza.

26. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében, az Szt. 114-119/B. §-ban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

27. § (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50 %-ig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybe vevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha:

• a) elemi kárt szenvedett,
• b) bűncselekménnyel jelentősen megkárosították,
• c) egészségében állapotrosszabbodás következett be,
• d) családi körülményeiben olyan változás állt be, amely miatt az ellátott a térítési díjat csak részben, vagy egyáltalán nem tudja megfizetni.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb négy hónap időtartamra adható.

28. § (1) Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ban foglaltak az irányadók.

29. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §, 102. §-ban foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

30. § Az intézmény házirendjét Igal Város Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

31. § (1) E rendelet szabályait a folyamatban levő települési támogatás ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a települési támogatás helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet.

32. § Ez a rendelet 2021. június 15-én lép hatályba.