1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Igal Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7275 Igal, Szent István utca 107.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Igal város közigazgatási területe.

(4) A képviselő testület elnevezése: Igal Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) A Képviselő-testület hivatala: Igali Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(6) A város jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások.

(3) Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

3. § Igal Város Önkormányzata díszpolgári címeket, illetve kitüntetéseket adományoz, és ismer el. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.

4. § Igal Város Önkormányzata külön szerződések megkötése útján, az abban foglalt feltételekkel testvér- és partnervárosi kapcsolatot tart fenn.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat.

(2) A Képviselő-testület az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 2. mellékletben megjelölt hatásköreit az ott felsorolt bizottságokra ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskör gyakorlásáról a munkatervben meghatározott soron következő Képviselő-testületi ülésen írásban köteles beszámolni a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.

(4) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek megnevezését és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A polgármester – a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül – a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé. A gazdasági program a Mötv. 116. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(2) A Képviselő-testület éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet legkésőbb a tárgyév második Képviselő-testületi ülésére kell előterjeszteni.

(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti egyszerű szótöbbséggel (a továbbiakban: egyszerű többség) történő elfogadás végett a Képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

(5) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést és sürgős rendkívüli ülést tart. A Képviselő-testület legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

8. § (1) A Képviselő-testület a település ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

(2) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § (1) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze.

(2) A rendes ülés csütörtöki napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 16:00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. Abban az esetben, ha az ülés előre láthatóan aznap 24:00 óráig nem fejeződik be, a Képviselő-testület döntésétől függően másnap is folytatható.

10. § (1) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 1 napon belüli időpontra, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(2) A rendkívüli és a sürgős rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend utáni felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

11. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Mötv. 45. §-a szerint kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentumok elektronikus elérhetőségének módját.

(3) A meghívóban fel kell tüntetni a szünet időpontját, amennyiben arra sor kerül.

(4) A Képviselő-testület indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

12. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően, elektronikus úton legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal előbb kézbesíteni kell.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés a rendes ülésre pótlólagosan is megküldhető, legkésőbb a rendes ülés előtti napon 12 óráig. Ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(3) A meghívó és az írásbeli előterjesztések megküldése elektronikus úton történik. A 13. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

13. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

(2) A Képviselő-testület ülésére – amennyiben jelenlétük szükséges – tanácskozási joggal meg kell hívni:

14. § (1) A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai, valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell.

(2) A zárt ülésre a nyilvános ülést követően kerül sor.

16. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha megválasztott tagjainak legalább fele jelen van. A polgármester az ülés kezdetén, illetve az ülés alatt folyamatosan vizsgálja a határozatképességet.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése nem határozatképes, a polgármester az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában feltünteti.

17. § A Képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti le, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén ezt a feladatot az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi, a bizottsági elnökének akadályoztatása esetén a korelnök látja el a képviselő-testületi ülés elnökletével kapcsolatos feladatokat.

18. § Az elnök ülésvezetési és döntéshozatali eljárással kapcsolatos hatáskörei:

19. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2) Ha a felszólaló a saját vagy a frakciója időkeretét kitöltötte, az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

20. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak az elnök összehívására folytatódhat.

21. § Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. Az elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

22. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) Az előterjesztés megtételét követően a Képviselő-testület tagjai számára 5 perc időtartamban van lehetőség felszólalásra. Ismételt felszólalás esetén a második felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(3) A rendelkezésre álló időkerettel a (2) bekezdés szerinti jogosultak önállóan gazdálkodhatnak.

(4) Bármely képviselő a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként egyszeri alkalommal. A szünetet a Képviselő-testület elnöke köteles elrendelni.

(5) Az előterjesztő, az elnök vagy a jegyző kezdeményezhetik a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére az elnök köteles szót adni.

23. § (1) A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Képviselő-testület a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

(2) A 12. § (1) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával határoz.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.

(4) A Képviselő-testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a bizottságok és a tanácsnokok által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 4 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

(5) A Képviselő-testület elnöke jogosult kezdeményezni már megtárgyalt, de szavazattöbbség hiányában elutasított napirendi pont ismételt megtárgyalását, mely kezdeményezésekről a Képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával határoz.

24. § (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott előterjesztést – a napirend elfogadását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

25. § (1) A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztője tisztségviselő, a bizottság, a tanácsnok, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a közös önkormányzati hivatal osztályvezetője lehet.

(2) Rendelettervezetet csak bizottság, polgármester, alpolgármester, tanácsnok, képviselő vagy a jegyző terjeszthet elő.

(3) A Képviselő-testület napirendi pontjának előadója az előterjesztő, az előterjesztő képviselője, az előterjesztő által megbízott képviselő, tisztségviselő, tanácsnok, hivatali köztisztviselő lehet. Külső szervezet beszámolója, tájékoztatója esetén a napirendi pont előadója a szervezet vezetője.

(4) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet minden esetben rövid szóbeli előterjesztésben ismerteti, indokolja.

26. § A napirendi pontok fajtái:

27. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(2) Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, azok feltételére és megválaszolására pedig a nyilvános ülés végén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) A tisztségviselő, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok és a képviselő javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell. A sürgősséggel tárgyalandó javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 2 munkanappal a polgármesternél kell benyújtani. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

28. § (1) Az előterjesztések

(2) Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő, a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és a képviselő-testületi ülést levezető elnök kérheti, hogy a határozati javaslatot érintő módosító indítványt foglalják írásba. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztést, a rendelettervezetet és ennek módosító indítványait írásban kell benyújtani. Az előterjesztő a saját előterjesztéséhez nem terjeszthet elő módosító indítványt.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással összefüggő.

(5) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő a bizottsági elnök, a jegyző, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő vagy a jegyző jelölhető meg.

29. § (1) Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a közös önkormányzati hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályának osztályvezetője véleményezésével terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

(3) Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani.

30. § Rendelettervezet, városfejlesztési célú, vagyongazdálkodással, intézmények működtetésével kapcsolatos előterjesztés csak a tárgykör szerint illetékes bizottsági állásfoglalást követően terjeszthető a Képviselő-testület elé.

31. § Az írásbeli előterjesztést a Képviselő-testület rendes ülését megelőzően legalább 8 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.

32. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén helyi közügyekhez vagy képviselői tevékenységéhez kapcsolódóan interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a tanácsnokokhoz és a képviselőkhöz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.

(2) Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal előbb a polgármesterhez írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy a kérdés összetettsége miatt legkésőbb 5 munkanapon belül írásban ad választ.

(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.

(4) Az interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre.

33. § (1) Kérdést a képviselő a helyi közügyekhez kapcsolódóan, vagy tevékenységével összefüggésben a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével és tartalmának rövid összefoglalásával. Kérdést intézhet továbbá képviselőtársához alapvetően a képviselői minőségében végzett tevékenységével összefüggésben, közérdeklődésre számot tartó ügyekben.

(2) A kérdést a Képviselő-testület ülésének megkezdését megelőző 3 munkanappal a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ 5 munkanapon belül írásban is megadhatja.

(3) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.

34. § (1) Bármely napirendi ponthoz a következő indítványok nyújthatók be:

(2) Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok és képviselő nyújthat be.

35. § (1) A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelettervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.

(2) Rendeletre vonatkozó egyéni képviselői módosító javaslatot az ülést megelőző munkanapon 12 óráig írásban, határozatot érintő, továbbá pótlólagos előterjesztés esetén rendeletre vonatkozó módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A szavazás előtt az elnök, és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

36. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A Képviselő-testület elnöke a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a tanácskozási joggal meghívottak felszólalásának időtartama - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - ülésenként legfeljebb 3 perc lehet.

37. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalására meghívottaknak az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat.

(3) A Képviselő-testület ülésén az a nem meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján – szót ad. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(4) A Képviselő-testület nem képviselő állandó meghívott résztvevőinek megbízottjai az ülés elnökének engedélye alapján a képviselői, tisztségviselői kérdésre szavazás nélkül válaszolhatnak.

38. § (1) Bármely képviselő az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalását követően és a zárt ülés után a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az Önkormányzat és szervei, intézményei működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalással, jelzéssel élhet. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb egyszer 3 perc lehet. A napirend utáni felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a tisztségviselő és a bizottsági elnök, továbbá, aki személyében érintett legfeljebb egyszer háromperces felszólalásra kérhet szót.

(3) A napirend utáni felszólalásra jelentkezőnek a napirend utáni felszólalási szándékát az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend utáni felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

39. § (1) Ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(3) A javaslathoz egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban lehet felszólalni.

40. § (1) Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

(2) A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

41. § (1) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Képviselő-testület 5 000 Forintig terjedő rendbírsággal sújthatja.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igennel vagy nemmel történhessen.

42. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(2) Rendelettervezet szerkezeti egységeiről, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(3) A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

43. § (1) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

(2) A módosító javaslatokról a Képviselő-testület – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön szavazás alapján dönt.

(3) Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér a módosító csomag valamelyik módosító javaslatáról.

(4) Külön szavazás nélkül dönt a Képviselő-testület a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

44. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:

45. § (1) Szavazni személyesen igennel vagy nemmel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az igen szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

46. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Az Ügyrendi Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a Képviselő-testületnek.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

47. § (1) Név szerinti szavazást az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendbe sorolva felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

48. § A Képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

49. § A Képviselő-testület határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

50. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a közös önkormányzati hivatal Jegyzője által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

51. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a www.igal.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.

(4) A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.

(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

(7) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik.

52. § (1) A rendelettervezet tárgyalása egyfordulós, bármely képviselő kezdeményezésére a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése esetén kétfordulós is lehet.

(2) A rendelettervezet kétfordulós tárgyalása során először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás céljának és elveinek megvitatásából áll.

(3) Az általános vita lezárása után a képviselő-testület a rendelettervezetet részletes vitára bocsátja, vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztés felől dönt.

(4) A rendelettervezet kétfordulós tárgyalása költségvetési rendelet esetében egymást követő külön ülésen is történhet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Képviselő-testület az első fordulóban a rendeletalkotás szempontjait és elveit határozza meg, a második fordulóban pedig – a jogszabályi előírások szerint – a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

53. § (1) Az önkormányzati rendeletet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket legkésőbb a hatálybalépés napján a Igal város honlapján is közzé kell tenni.

(2) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelettervezetek címére, megszerkesztésére és megszövegezésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.

54. § (1) A képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön képviselői kérésre az adott napirendi pont tekintetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről készült hanganyagot elektronikus úton (digitálisan) is rögzíteni kell és meg kell őrizni.

(2) Az írásbeli jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) Az írásbeli jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

55. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a Képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(2) A közös önkormányzati hivatalban munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.

(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

(5) A betekintési eljárás kérelemre – igénybejelentésre – indul. Az igénynek az igény bejelentését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

56. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

57. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre az itt meghatározott létszámmal:

(2) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja a képviselők közül. A bizottság elnökét, annak akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke teljes jogkörrel helyettesíti, jogállására a bizottság elnökére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bizottságok munkáját a közös önkormányzati hivatal Jegyző által kijelölt munkatársai segítik.

(3) A bizottsági ülésen a közös önkormányzati hivatal Jegyző által kijelölt munkatársai tanácskozási joggal vesznek részt.

58. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Képviselő-testület esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

59. § A bizottságok általános feladatai:

60. § (1) A polgármester kezdeményezésére az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

(2) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat, és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testülett.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett:

(4) Az Önkormányzat által alapított intézményeknél, közalapítványoknál, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonnyilat-tételre kötelezetteket az őket alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni kell.

61. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább 2 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.

(3) A Bizottság az előterjesztések tárgyalásának sorrendjéről a napirend elfogadásával dönt.

(4) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(5) A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

62. § (1) A bizottságok éves munkatervet készítenek a képviselő-testület éves munkaterve alapján. A bizottságok működésének részletes szabályait – javaslatuk alapján – a képviselő-testület által jóváhagyott ügyrendjük határozza meg.

(2) A bizottság ügyrendjének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést kizárólag bizottság nyújthat be a képviselő-testületnek.

(3) A bizottságok ügyrendjében nem szabályozott működési és egyéb kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat e rendelet rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.

63. § (1) A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során határozatban döntenek, minden egyéb kérdésben állásfoglalást alakítanak ki.

(2) Az adott bizottságban nem tag képviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A bizottság ülésére a területileg érintett képviselőt és a tanácsnokot a feladatkörébe tartozó napirendi pont tárgyalásakor meg kell hívni.

(3) Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés tartható. Ebben az esetben az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.

(4) Név szerinti szavazás esetén a tagok által leadott szavazatokat a jegyzőkönyvvezető név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben.

(5) A bizottságok átruházott Képviselő-testületi hatáskörben hozott határozatának, valamint az állásfoglalásának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

64. § A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a polgármester állásfoglalását kell kikérni. Ha az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

65. § (1) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülésen rögzített hanganyagot 6 hónapig meg kell őrizni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetik.

(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.

(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei látják el.

(4) A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

66. § A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl:

67. § (1) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

(2) A polgármester átruházott Képviselő-testületi hatáskörben hozott határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

68. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a Képviselő-testület képviselő tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg a Mötv. 74. § (2) bekezdése szerint.

69. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt.

(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(3) A jegyző feladatai a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

(4) A jegyző egyéb feladatai:

70. § A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.

71. § A képviselő az Mötv-ben meghatározott jogain felül jogosult:

72. § A képviselő az Mötv-ben meghatározott kötelezettségein felül köteles:

73. § (1) Tanácsnok megválasztására akkor kerül sor, ha az ellátandó feladat sokoldalú, komplex megközelítést, érdemi koordinációt, speciális szakértelmet igényel.

(2) A tanácsnokok feladatait a képviselő-testület határozatban állapítja meg. A tanácsnok feladatának meghatározásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A tanácsnok visszahívásáról a képviselők 1/3-ának javaslatára a Képviselő-testület a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

(4) A Képviselő-testület a következő feladatok ellátására választhat tanácsnokokat:

(5) A tanácsnokok évente egy alkalommal beszámol az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek.

74. § A képviselő-testület a képviselők, az állandó bizottsági tagok és a tanácsnokok részére külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.

75. § (1) A képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenteni kell, ha a képviselő egy naptári évben a Képviselő-testület vagy tagként a bizottság rendes üléseinek több mint egyötödéről igazolatlanul hiányzott.

(2) A Képviselő-testületen és a bizottság ülésén való részvételt az ülések jelenléti ívei igazolják.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek a Képviselő-testület megbízásából, az Önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét, továbbá az egészségügyi ok miatt bekövetkező távollét, ha arról orvosi igazolást nyújt be a képviselő.

76. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, illetve a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testületi munka megszervezése a közös önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt ügyintézőjének a feladata.

77. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezetében foglalt rendelkezések szerint jár el.

78. § A polgármester lakossági fórumot hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az Önkormányzat képviselő-testületének döntési és felterjesztési, felszólalási joga van. A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.

79. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, évente legalább egy alkalommal – lehetőség szerint december hónapban – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület összehívására és lefolytatására e rendelet 11–13. §-ában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.

80. § (1) Az ülésen felszólalhatnak:

(2) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.

(3) A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama a 10 percet nem haladhatja meg.

(4) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Képviselő-testület értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Képviselő-testület kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. E feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.

(5) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

81. § E rendelet hivatalos rövidítése: SZMSZ.

82. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelet.

83. § Ez a rendelet 2025. június 1-jén lép hatályba.