Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
Hatályos: 2025. 06. 01- 2025. 06. 01Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
[1] Igal Város Önkormányzata a közigazgatási területén élő személyek és családok – kiemelt figyelemmel az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, a nagycsaládokra illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra, a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyekre, tekintettel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése és elősegítése céljából úgy döntött, hogy a törvényi felhatalmazás keretei között önkormányzati rendeletben állapítja meg a települési támogatások formáit, a támogatásokra való jogosultság feltételeit, a támogatások kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait. A rendelet célja, hogy a településen élők szociális helyzete a szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás keretei között stabil és biztos alapon nyugodjon.
[2] Igal Város Önkormányzata Képviselő-testülete – figyelemmel a Szociális Bizottság által megfogalmazott észrevételekre – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, értelmező rendelkezései
1. § [A rendelet hatálya]
A rendelet személyi hatálya, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, Igal város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
2. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg,
b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)
e) család: az Szt. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fogalom;
f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott fogalom.
A települési támogatások formái, hatásköri szabályok, a támogatások folyósításának rendje, az ellátások ellenőrzésének szabályai, a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokra vonatkozó szabályok
3. § [A települési támogatások formái]
(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Igal Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)-(4) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.
(2) Az Önkormányzat pénzbeli ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:
a) rendkívüli települési támogatás;
b) települési krízis támogatás,
c) települési temetési támogatás;
d) települési gyógyszertámogatás;
e) tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás;
f) rendszeres települési támogatás;
(3) Az Önkormányzat szociális szolgáltatások keretében az alábbi települési támogatásokat nyújtja:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) családsegítés;
d) idősek nappali ellátása.
4. § [Hatásköri szabályok]
(1) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:
a) a 8. §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) a 9. §-ban meghatározott települési krízis támogatás megállapítása,
c) a 10. §-ban meghatározott temetési támogatás megállapítása,
d) a 12. §-ban meghatározott tanévkezdéséhez nyújtott települési támogatás megállapítása,
e) a 26. §-ban meghatározott köztemetés elrendelése,
f) a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése, méltányosságból történő elengedése, csökkentése vagy részletekben történő megfizettetése.
(2) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt hatáskörök gyakorlását a Szociális Bizottságra ruházza át:
a) a 11. §-ban meghatározott települési gyógyszertámogatás,
b) a 13. §-ban meghatározott rendszeres települési támogatás megállapítása;
5. § [Az ellátások megállapításának szabályai]
(1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet az Igali Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
(3) A támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.
(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
(7) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve, ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.
(8) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.
(9) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg az érintettet. A korábban megállapított rendszeres települési támogatás legkorábban a lejárat előtti hónapban igényelhető ismét, és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.
(10) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult személy igali lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megszűnik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
6. § [A támogatás folyósításának rendje]
(1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Hivatal pénzügyi ügyintézőjének közreműködésével a határozat véglegessé válástól számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel vagy átutalással történik.
(2) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára történő utalással.
(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
7. § [Az ellátás ellenőrzésének szabálya, a jogosulatlanul igénybevett ellátásra vonatkozó szabályok]
(1) E rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a képviselő-testület bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.
(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(4) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.
(5) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
Pénzbeli ellátások
8. § [A rendkívüli települési támogatás]
(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható - pénzbeli vagy természetbeni formában - azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan olyan létfenntartási gonddal küzd, amely önmaga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és ennek megoldásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező ilyen rendkívüli élethelyzet által keletkeztetett többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján rendkívüli települési támogatást lehet nyújtani annak a személynek,
a) akinek legalább két hónapos közüzemi díjtartozása van,
b) aki közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségének jelentős részét nem képes kifizetni,
c) akinek egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
d) aki gyermeke iskoláztatásáról, étkeztetéséről, ruháztatásáról nem tud megfelelően gondoskodni és a tárgyhónapban nem nyújtott be tanévkezdési támogatásra kérelmet,
e) aki nevelésbe vett gyermeket és a gyermek családjával való kapcsolattartásához támogatásra szorul,
f) akinél a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadása keletkezik,
g) akinek a családjában a gyermek fogadásának előkészítéséhez támogatás szükséges,
h) akinél lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnésének esete áll fenn,
i) akinél az alapvető élelmiszerek megvétele átmenetileg nem biztosított,
j) akinek a tüzelőanyag vásárlása nehézséget okoz,
k) aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi,
l) akinek a nyugdíja vagy egyéb rendszeres pénzellátásának folyósítása, illetve a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.
(3) Rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:
a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 225 %-át;
b) egyedül élő, illetve gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő személy esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 245 %-át.
(4) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli ellátásként nyújtott formában legfeljebb 20 000 forint lehet.
(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként megállapítható tűzifa formájában, térítési díj teljes vagy részleges átvállalása, illetve igazolt utazási költség teljes vagy részleges átvállalása, és élelmiszercsomag formájában.
(6) Egy adott naptári évben ugyanabban a családban élő személyek részére rendkívüli települési támogatás legfeljebb két alkalommal állapítható meg.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéstől a polgármester legfeljebb egy alkalommal különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.
(8) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben megjelölt rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat.
9. § [Települési krízis támogatás]
(1) Pénzbeli ellátásként települési krízistámogatásra jogosult – jövedelemére tekintet nélkül – az a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került személy,
a) akinél gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadások merülnek fel,
b) aki hosszabb ideig történő kórházi kezelés, tartós betegség miatti jelentős jövedelem kieséssel küzd,
c) aki elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti jelentős anyagi kárt szenvedett,
d) aki egyéb, igazolt rendkívüli méltánylást igénylő élethelyzetbe került.
(2) A települési krízistámogatás összege maximum 100 000 Forint.
10. § [Települési temetési támogatás]
(1) Az eltemettetés költségeinek mérséklésének céljával pénzbeli támogatásként települési temetési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, aki az elhunyt személy hozzátartozójaként az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:
a) a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap tízszeres mértékét,
b) b) egyedül élő, illetve gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap hússzoros mértékét.
(3) A települési temetési támogatás összege 30 000 Forint.
(4) A temetési települési támogatás iránti kérelem a temetési számla kiállítását követő hat hónapon belül nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.
11. § [Települési gyógyszertámogatás]
(1) A rendszeres gyógyszeres kezelés költségeihez történő hozzájárulás céljával pénzbeli ellátásként települési gyógyszertámogatásban részesíthető az a közgyógy ellátásra nem jogosult, szociálisan rászoruló személy, akinek az orvos által diagnosztizált krónikus betegségének kezelésével közvetlenül kapcsolatba hozható, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek vásárlása veszélyezteti a mindennapi megélhetését, létfenntartását.
(2) Települési gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, akinek:
a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át,
b) egyedül élő, illetve gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 350 %-át és igazolt gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja a szociális vetítési alap 25%-át.
(3) A települési gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal, negyedéves időközönként állapítható meg.
(4) A rendszeres települési gyógyszertámogatás összege alkalmanként 10 000 Ft.
(5) A támogatás megállapítására irányuló kérelem mellé a 5. § (4) – (7) bekezdésében foglalt mellékleteken túl, csatolni kell az orvos igazolását a krónikus betegség fennállásáról és a megvásárolt gyógyszerekről szóló, a beteg nevére szóló bizonylatot vagy a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerek költségéről.
12. § [Tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás]
(1) A tanévkezdéshez kapcsolódó költségekhez történő hozzájárulás céljából pénzbeli ellátásként tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki óvodai nevelésben résztvevő, illetve általános, vagy középiskolai, tanulmányokat folytató, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik.
(2) A tizennyolcadik életévét betöltött tanuló saját jogán kérelmezheti a támogatást.
(3) Pénzbeli ellátásként tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személyeknek, akik felsőoktatásban, nappali rendszerű képzésben folytatnak tanulmányokat.
(4) Tanévkezdéshez nyújtott települési támogatásban azon személy részesíthető,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap tízszeres mértékét,
b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a szociális vetítési alap tizenötszörös mértékét.
(5) A támogatás összegét az adott tárgyévben augusztus hónap 01. napjáig képviselő-testületi határozat állapítja meg.
(6) A tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus hó 15. napjától, szeptember hó 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani.
(7) A tanévkezdéshez nyújtott települési támogatás megállapítása iránt előterjesztett kérelemhez nagykorú kérelmező esetén csatolni kell az adott tanévre vonatkozó tanulói, vagy intézményi jogviszonyról szóló igazolást.
13. § [Rendszeres települési támogatás]
(1) Pénzbeli támogatásként rendszeres települési támogatásban részesíthető az a szociálisan rászoruló, súlyosan fogyatékos, mozgáskorlátozott, vagy munkanélküli személy, akinek a mindennapi megélhetése súlyos anyagi terhet jelent, és a mindennapi szükségletei veszélyeztettek.
(2) Rendszeres települési támogatásban azon személy részesíthető,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át;
b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a szociális vetítési 450%-át.
(3) A rendszeres települési támogatás havi rendszerességgel, vagy negyedéves rendszerességgel egy év időtartamra állapítható meg.
(4) A támogatás összege a havi rendszerességgel megállapított jogosultság esetén legfeljebb 25 000 Forint, a negyedéves rendszerességgel megállapított jogosultság esetén legfeljebb 30 000 Forint.
(5) A támogatás megállapításának kezdő időpontja a tárgyhó tizenötödik napjáig benyújtott kérelem esetében az adott hónap első napja, a hónap tizenötödik napja után benyújtott kérelmek esetén a következő hónap első napja lesz.
Szociális szolgáltatások
14. § [Az egyes szociális szolgáltatások szabályai]
(1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.
(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
15. § [Az ellátások igénybevétele]
(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
16. § [Étkeztetés]
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) 65 év feletti személyek,
b) háziorvosi javaslattal igazolt egészségi állapotuk, (igazolás szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes),
c) szakorvosi igazolás alapján kiállított háziorvosi javaslattal igazolt fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(3) Az Önkormányzat az étkeztetés körébe tartozó feladatok ellátását az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központtal kötött társulási megállapodás alapján biztosítja. A Központ az étkeztetést biztosító intézménnyel külön megállapodást köt.
(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az „Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ” vezetőjéhez nyújthatja be.
(5) Az ellátás iránti kérelemről az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
(6) A szociális étkeztetés térítési díjának mérsékléséről, illetve elengedéséről a polgármester dönt.
17. § [Házi segítségnyújtás]
(1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás körébe tartozó feladatok ellátását az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ (7275 Igal, Szent István utca 100.) (a továbbiakban: Intézmény) biztosítja.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az Intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
(4) Az ellátás iránti kérelemről az Intézmény vezetője dönt.
(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Intézmény vezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
18. § [Családsegítés]
(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatok ellátását az Intézmény útján biztosítja.
(4) A családsegítést a képviselő-testület az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
19. § [Idősek nappali ellátása]
(1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.
(2) A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 15. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az Intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
(4) Az ellátás iránti kérelemről az Intézmény vezetője dönt.
20. § [Térítési díj]
(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.
(4) Az intézményi térítési díjakat a térítési díjakról szóló rendelete tartalmazza.
21. § [A személyi térítési díjak megfizetése]
A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
22. § [A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módjai]
(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevételekor különös méltánylást érdemlő esetben (veszélyeztetett élethelyzet) az ellátott állandó lakóhelye szerinti település polgármestere a meghatározott személyi térítési díj fizetési feltételektől az ellátást igénybevevő javára eltérhet, a térítési díjat csökkentheti, vagy a térítési díj megfizetése alól mentességet adhat.
(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható.
23. § [Intézményi jogviszony]
Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D. §-ában foglaltak az irányadók
24. § [Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás]
A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.
25. § [Az intézményi jogviszony megszűnése]
Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101. §-ában foglaltak az irányadók.
Köztemetés
26. § [Köztemetés]
(1) A köztemetést az önkormányzat az Szt. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja. A köztemetést a polgármester rendeli el.
(2) Hagyaték hiányában, illetve, ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére engedélyezhet:
a) részletfizetést, ha az eltemettetésre kötelezett havi jövedelme egyedül élő esetén a 95 000 forint összeget nem éri el, vagy családjában egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 80 000 forint összeget,
b) a megfizetés alól teljes mentességet, ha az eltemettetésre kötelezett igazolt, rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.
Záró és átmeneti rendelkezések
27. § [ Folyamatban lévő ügyekre vonatkozó átmeneti szabály]
E rendelet szabályait a folyamatban levő települési támogatás ügyekben is alkalmazni kell.
28. § [ Hatályon kívül helyező rendelkezés]
Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelet.
29. § [ A rendelet hatályba lépése ]
Ez a rendelet 2025. június 1-jén lép hatályba.