Kadarkút Város Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 44/A.§ (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés  e) pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő-testület működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

I.

BEVEZETŐ RÉSZ

1.§

Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek jelentős körét. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezekre tekintettel Kadarkút Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat Képviselő-testületének célja a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:

a) biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető   

    feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,

b) megteremtse gazdasági - kulturális - oktatási fejlődésének lehetőségeit,

c) kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit,

d) megteremtse a polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási munka  

    feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s elvárások szerinti  

    előkészítést.

(3)Az önkormányzat közreműködik abban, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4)A település ünnepeit a Képviselő-testület a 6. sz. függelékben sorolja fel.

(5) A Képviselő-testület díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat, az adományozásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Jelképek

2.§

(1)Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2)A jelképek használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(3)Kadarkút címere:

Pajzs alakú, melyet az alsó közepétől ipszilon alakban ezüst sáv oszt három részre a két alsó osztott rész színe zöld, benne egy-egy aranyszínű búzakalász. A felső rész alapszíne piros, benne oroszlán motívum, álló helyzetben ábrázolva, melynek felső karmában kettős kereszt, alsó karmában csillag. Az oroszlán színe arany. A kettős kereszt színe ezüst, a csillag pedig aranyszínű.

(4)Kadarkút Város zászlaja:

Téglalap alakú, hosszanti irányban 1:2-ed arányban kettéosztott, bal oldalán piros, jobb oldalán zöld színű selyemlobogó, alján arany rojtdíszítéssel. A zászló felső harmadában, hosszanti irányban a város címere helyezkedik el. A zászló kétoldalas.

(5)Az önkormányzat pecsétje:

Közepén a Magyar Köztársaság címerével, köralakban „Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete” megnevezés feltüntetésével, körbélyegző formájában készül.

(6)A település címerét és zászlaját a Képviselő-testület üléstermében el kell helyezni.

Bélyegző használat

3.§

(1) A képviselő-testület pecsétjét kell használni:

-          a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek és önkormányzati rendeletek hitelesítésére,

-          társulási megállapodásokon, szerződéseken,

-          a testület által adományozott emléklapokon, okleveleken.

(2) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Kadarkút címerét ábrázoló bélyegző is használható.

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Önkormányzati jogok

4.§

​

A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok, választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

5.§

​

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kadarkút Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat címe:  7530 Kadarkút, Petőfi utca 2.

(3) Működési területe:   Kadarkút város bel- és külterülete.

(4) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Kadarkúti Közös Önkormányzati            

      Hivatal  (továbbiakban: Hivatal) 7530 Kadarkút, Petőfi u. 2.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a bizottságok, a 

     polgármester és a Hivatal látják el.

III.

​

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

6.§

(1) A települési önkormányzat kötelező feladata az Ötv. 8.§ (4) bekezdésében és egyéb  

     törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg, mely rendelet mellékletében külön kimutatásra kerülnek a kötelező és az önként vállalt feladatok, azok bevételi és kiadási összegeivel együtt.

       (4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület  

            maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -  

            mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából  

     önkormányzati intézményeket alapít, és tart fenn.

Hatáskör átruházás

7.§

(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzat testületére, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azok gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen beszámolni köteles.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök címzettjeinek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 

(3) A polgármesternek, a bizottságoknak és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a testület előtt a soron következő ülésen, egyes esetekben negyedévenként be kell számolniuk. Az átruházott hatáskör gyakorlója számára az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásáról az érintetteknek félévenként (szeptember 15-ig ill. április 30-ig) kell beszámolni.

(4) A polgármester és a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének és társulásának - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület át nem ruházható kizárólagos hatáskörébe a Mötv.42.§-ában felsorolt ügyek tartoznak.

8.§

Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére - az Mötv-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület

9.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma:    7 fő

(2) A tagok névszerinti felsorolását a  1.sz.  függelék a) pontja tartalmaz

A képviselők jogállása

10.§

(1) A képviselő-testület tagjai Kadarkút város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megbízólevelének átadását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Ötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

11.§

(1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott - az önkormányzat tulajdonát képező - hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéséhez szükséges szoftvereket.

(3) A képviselő jogosult a Hivatalban az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóóráját a Hivatal - jegyző által kijelölt - helyiségében munkaidőn túl is megtarthatja.

(8) A képviselő, képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

A képviselő kötelezettségei

​

12.§

(1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint azon bizottság(ok) munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni.

Az Ötv.19.§(2) bekezdés f)pontjában foglaltakon túl köteles:

a) a napirend tárgyalása előtt a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 1 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület üléseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatairól.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők, végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség vizsgálata

13.§

(1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott Jogi és Ügyrendi Bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(3) A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésen - legfeljebb azonban 30 napon belül - dönt az összeférhetetlenségről.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

14.§

(1) A képviselők kötelesek a  helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-ában meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozataikat zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével - nyilvánosak, a családtagok nyilatkozata nem nyilvános.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

A képviselő-testület munkaterve

15.§

(1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester a tárgyidőszakot megelőző időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület bizottságaitól,

b) a képviselőktől,

c) a nemzetiségi önkormányzat testületétől,

d) a Hivatal belső szervezeti egységeitől.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetve  

amelyhez bizottsági véleményt kell beterjeszteni;

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben eltér az e rendelet 24.§(1) bekezdésében meghatározott állandó meghívottak körétől;

e) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolja;

f) a napirend előkészítésében résztvevőket,

g) a rendezvények, ünnepi ülés, közmeghallgatás időpontját.

A képviselő-testület ülései

16.§

(1) A képviselő-testület az üléseit az elfogadott éves munkatervének megfelelően tartja. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület a munkaterv szerinti üléseit – a nyári szabadságolások miatt július 1. és augusztus 31. között nem tervezi. Kivéve rendkívüli, sürgős intézkedést igénylő esetben. A sürgőséget indokolni kell.

(3)A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(4) Az alakuló ülés és az ünnepi ülés hivatalos helyszíne: Kadarkút Városházának díszterme. A rendes - azaz munkaterv szerinti – és a rendkívüli ülések helyszíne: Hivatal emeleti tanácskozó terme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

(5) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést vagy ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Alakuló ülés szabályai

17.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. sz. melléklet a) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. sz. melléklet b) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(6) Ezt követően a polgármester megszavaztatja alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottságok tagjainak megválasztása,

b) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

c) a polgármester juttatásainak megállapítása,

d) alpolgármester megválasztása, eskütétele,

e) alpolgármester juttatásainak megállapítása,

f) a képviselők tiszteletdíjának megállapítása,

g) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára megbízás adása,

h) a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására.

(7) Az alpolgármesteri eskü szövegét a polgármester olvassa elő, a 2. sz. melléklet c) pontjában foglaltak szerint.

Rendes ülés

18.§

(1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések - azok az ülések, amelyek a munkatervben szerepelnek - időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napján, 14 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület a munkaterve szerint rendes ülést – a rendkívüli üléseket kivéve - tárgyév július 1-től – augusztus 31-ig ülést nem tart.

Rendkívüli ülés

19.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését - munkaterven kívüli ülés - a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 30. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, az ülés napirendjének megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c) súlyos törvénysértés esetén a jegyző javasolja;

d) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete indítványozza,

e) a megyei kormányhivatal vezetője kezdeményezi, vagy

f) népi kezdeményezés alapján.

(3) Rendkívüli ülés hívható össze, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik);

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

c) egyéb objektív feltétel - amely szükségessé teszi az összehívást- indokolja.

(pl.: a károsultakról való gondoskodás szükségessége, ha arra a polgármester nincs   

felhatalmazva)

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetében sürgősségi indítvány terjeszthető elő – papíron vagy elektronikus formában - a polgármesternél, aki a képviselő-testület ülését legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. Az összehívást kezdeményező indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

20.§

 (1) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(2) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmi elemeivel, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(3) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

Zárt ülés

21.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv.46.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig. A nyilatkozat tartalmát a 3.sz. függelék tartalmazza.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(4) Üzleti érdeknek minősül: az önkormányzattal valamilyen szerződéses viszonyba lépni kívánó felek üzleti titkai, amely információk nyilvánosságra kerülése az érintett cég üzleti pozíciójára hátrányos lenne, ill. a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, tapasztalatokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

(6) A szakértővel egy tekintet alá esnek a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői, az előterjesztések előkészítésében közreműködők, a helyi nemzetiséget érintő közügyekben és egyedi döntést igénylő szociális ügyekben a nemzetiségi önkormányzat  elnöke.

(7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmeket - egyedi adatigénylés alapján - a polgármesternél kell előterjeszteni.

A képviselő-testület összehívása

22.§

​

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

 (2) A polgármester helyettesítését ellátó személy - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

Az ülés előkészítése

23.§

(1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testület ülése előtt 5 nappal (16 óráig) kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt elektronikus kézbesítési címre. A meghívók elektronikus megküldésének megtörténtét telefonon jelezni kell a képviselő-testületi tagok részére. Az ülések elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12 óráig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 19.§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) A nyilvános ülésekről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin, illetve elektronikus formában az önkormányzat honlapján való elhelyezésével és a helyi kábeltévén keresztül kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal. A hirdetmény kitételének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékával igazolja. A hirdetményben tájékoztatást kell adni arról, hogy a képviselő-testületi előterjesztések az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

Meghívottak köre és az ülések nyilvánossága

24.§

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

           a) a jegyzőt, aljegyzőt,

           b) a Hivatal szervezeti egységének vezetőjét,

           c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

           d) a településen működő, az önkormányzattal együttműködési készségét írásban 

                kinyilvánított civil szervezetek képviselőit.

 (2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett intézmény, ill. szervezet vezetőjét,

b) a könyvvizsgálót,

c) a főépítészt,

d) e rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott civil szervezetek képviselőit,

e) az előterjesztések előadóit,

f) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt,

g) az előkészítésben közreműködő szakértőt,

h) az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

i) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi,

j) akiknek meghívását a polgármester és képviselőtestület indokoltnak tartja.

(3) Amennyiben a napirend tárgyalása indokolja a képviselő-testület ülésére meg kell hívni a megyei Kormányhivatal vezetőjét, a választókerület országgyűlési képviselőjét és a megyei önkormányzat elnökét.

(4) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület ülése előtt vagy után sajtótájékoztató szervezhető.

Az előterjesztések rendje

25.§

​

(1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalása

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató

formájában történhet.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző, aljegyző,

e) a Hivatal szervezeti egységének vezetője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján

    beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) A előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesterhez és a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

26.§

​

(1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó követelményeket e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testületi ülés napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén;

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben;

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben;

e) a helyi népszavazás kiírásával kapcsolatos ügyekben.

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, illetve a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával, vagy a Hivatal pénzügyi osztály vezetőjének véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(6) Az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat e rendelet 3. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon is megtehető.

(7) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó előterjesztéseknél: az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére is - figyelemmel a szakmai szempontokra - azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak, valamint az előterjesztéshez csatolja a kitüntetés adományozásához beérkezett valamennyi javaslatot.

Beszámoló

27.§

(1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;

d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről;

f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

28.§

(1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amely az önkormányzati döntések meghozatalát elősegíti, illetve alátámasztja, továbbá amely valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

Az ülés vezetése

29.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) A polgármester ülésvezetői feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés

teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban – 3 perc időtartam-

    ban - napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja

    szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat - 

    az elhangzás sorrendjében - majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási joggal meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, aljegyző valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatja, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6)  Napirend előtti képviselői felszólalás esetén a polgármester és a jegyző 3 percben viszontválaszra jogosult.

30.§

(1) Ügyrendi javaslat - legfeljebb 1 perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(2) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(4) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(5) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(6) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 2 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

31.§

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi

    eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt

    figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom

   segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

32.§

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben - ha kettő képviselő azt kéri, vagy ha a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni, mely esetben az ülés napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

33.§

(1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg az 5 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, - szóban - legfeljebb 3 napon belüli időpontra ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

34.§

​

(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Interpellációkra, kérdés feltevésére az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően van lehetősége az érintetteknek. 

Interpelláció

35.§

​

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) Az írásban megelőzőleg be nem nyújtott szóbeli interpelláció előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 10 percben, vagy az ülést követő 10 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

36.§

 (1) A képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 8 napon belül és a 35.§ (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(3) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

37.§

(1) Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz - önkormányzati ügyekben - intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 3. munkanap 12. órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) kell eljuttatni. A kérdés sokszorosításáról és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testület ülésén maximum 1 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 1 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 8 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

(4) Az írásban megelőzőleg be nem nyújtott kérdés előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben kerülhet sor.

A döntéshozatal és a kizárás szabályai

38.§

​

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az,  akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( 4 fő ) igen szavazata - szükséges az Ötv.15.§ (1)bekezdésében meghatározott ügyeken kívül:

a) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

b) 1 millió Ft feletti összeg, illetve 1 éven túli hitelfelvétel,

c) gazdasági program elfogadása,

d) törvényben előírt esetekben, ill.

e) önkormányzati rendelet által meghatározott esetekben.

A szavazás módja

39. §

(1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

40.§

(1) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről külön-külön szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(2) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, akkor az, az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslat elutasítását.

Nyílt szavazás

41.§

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

42.§

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2)Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3)Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás a tanácsteremben elhelyezett szavazófülke alkalmazásával, urnás szavazással történik.

(5) Az alpolgármester választása csak urnás szavazással bonyolítható le. Az urnás szavazás lebonyolítására a képviselő-testület - tagjai közül - 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az alpolgármester választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

Ismételt szavazás

43.§

(1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazást meg kell ismételni azonnal, ha a szavazás eredményének megállapításával vagy megszámolásával kapcsolatban azt bármelyik képviselő vagy a jegyző kéri. A szavazást ezen indokok alapján csak egyszer lehet megismételni.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja a Mötv. 68.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Az ülés összehívására és vezetésére  a képviselő-testület rendkívüli ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

A Képviselő-testület döntései

44.§

(1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.)IRM rendelet szabályai irányadók.

(4) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal,

 továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

                          „Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületének

                                ............/20.......(........) önkormányzati határozata

                                ..........................................................................-ról.„

                                         Rövidítése: .../20...(..hó..nap)sz. hat.               

                 (A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)

(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(6) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(7)A rendeleteket és a határozatokat – a jegyzőkönyv elkészítése után - 3 napon belül a végrehajtásért felelős személyek részére meg kell küldeni.

Önkormányzati rendeletalkotás

45.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző, az aljegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete, helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Ha a kezdeményező rendelkezik rendelet tervezettel azt a jegyző részére meg kell küldeni törvényességi felülvizsgálat céljából.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

46.§

(1) A rendelet-tervezetet a jegyző a Hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során - törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél - meg kell vizsgálni, hogy:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a

kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi,

a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás

keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály

rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében a rendeletalkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen,

hogy:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály

rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak

kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának

érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban meg-

fogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult

jogelveknek.

(4) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság részére, ezt követően a bizottság véleményével együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(6) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható társadalmi, költségvetési, adminisztratív hatását, a végrehajtás feltételeit és készíteni kell költség-haszonelemzést is.

(7) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

47.§

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

A rendelet kihirdetése

48.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző annak elfogadását követő 5 napon belül köteles gondoskodni. 

 (2) A rendelet kihirdetésének módja: a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(3) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a Hivatal közterületén lévő hirdetőtáblákon hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző gépi nyilvántartást vezet. A rendelet-nyilvántartás tartalmát e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(7) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, ennek keretében kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

 (8) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Hivatalban tekinthető meg ügyfélfogadási időben, egy példányt meg kell küldeni a városi könyvtárnak.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

49.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az ülés helyét, idejét, a megjelent és távol maradt képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, aláírásokat, a képviselő-testület pecsét lenyomatát tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

 (2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések, rendelet-és határozat tervezetek egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat;

b) a képviselő kérésére- írásban benyújtott hozzászólását;

c) a név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát;

d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat;

e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.

(6) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(7) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatalhoz felterjeszti, további egy példányt a Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(8) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a Hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

50.§

(1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen - elektronikusan - a honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat Hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(5) ) Az igény elutasítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és az elektronikus ügyintézésről szóló 2004.CXL.törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

Közmeghallgatás

51.§

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester - az önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján történő hirdetményi közzététel útján - 10 nappal korábban  tájékoztatja.

(3) Kötelező közmeghallgatást tartani a következő évi költségvetés megállapítása, elfogadása előtt. A közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési tervéről és vagyoni helyzetéről.

(4) A költségvetés tervezetét a Hivatalban - előre meghirdetett időpontban - meg lehet tekinteni azzal, hogy arra a település bármely polgára a közmeghallgatáson észrevételt tehet.

 (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(6) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, a jegyző, és az illetékes bizottság vizsgálja.

(7) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

52.§

(1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(2) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Lakossági fórumok

53.§

(1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére - meghatározott témára vagy területre vonatkozóan - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

V. fejezet

BIZOTTSÁGOK

A képviselő-testület bizottságai

54.§

A képviselő-testület  - döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra - állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

Állandó bizottságok

55.§

(1) A Képviselő-testület három állandó bizottságot hoz létre, az alábbiak szerint.

a)      Gazdasági (pénzügyi) Bizottság

b)      Humánügyi Bizottság

c)      Jogi és Ügyrendi Bizottság

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok – a Jogi és Ügyrendi Bizottság kivételével – 5 tagúak, elnökből, 2 képviselő-testületi tagból és 2 fő nem települési képviselő tagból állnak. 

(3) A Jogi és Ügyrendi Bizottság települési képviselőkből áll, tagjainak létszáma 3 fő.

A bizottságok tagjainak névsorát a 1.sz. függelék b-d.)pontja tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét és két tagot a települési képviselők közül kell választani. A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

(5) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg, s menti fel. A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően a képviselő-testületi ülésen esküt tesz, az eskű szövegét e rendelet  2. sz. melléklet d) pontja tartalmazza.

(6) A bizottságok ügyrendjüket és éves munkatervüket saját maguk állapítják meg. A bizottság ügyrendjét és munkatervét a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyző részére kell megküldeni. Az ügyrendet az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

Eseti bizottság

56.§

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az állandó bizottságok általános feladatai

57.§

(1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

a) Dönt

aa) saját ügyrendjének meghatározásáról,

ab) a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Előkészíti a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

c) Véleményezi

ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

cb) ) a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, illetőleg a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét,

ce) a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a  

vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló  

előterjesztéseket,

cf) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével

kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Ellenőrzi

da) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,

db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,

     dc) a  Hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására  irányu-ló munkáját.

e) Kapcsolatot tarthat

ea) a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel,

eb) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

f) Figyelemmel kísérheti

fa) a szakterületét érintő települési szintű nemzetközi kapcsolatokat,

fb) a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

g) Egyéb feladatok

ga) áttekinti legalább egy alkalommal a ciklus végét megelőző 30. napig a feladata szerinti intézmények, önkormányzati alapítványok működését,

gb) évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatásköre  

gyakorlásáról.

(3) Az ellenőrzés során a  bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(4) Az állandó bizottságok átruházott feladat- és hatáskörét e rendelet 1. sz. mellékletének I. - III. pontja tartalmazza.

(5) A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58.§

​

(1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt kell választani.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha az 55.§ (1)bekezdés a) és b) pontja szerinti bizottság képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát, továbbá  a Jogi és Ügyrendi Bizottság esetében, amennyiben a tagok létszáma 3 fő alá csökken.

(3) A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

(4) A képviselő-testületnek 15 napon belül helyre kell állítania a bizottság működőképességét.

59.§

​

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester - és az őt helyettesítő, e rendelet 19.§ (2) bekezdésében szereplő személyek, valamint a bizottság tagjainak indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására, a képviselő-testületnél említett 23.§ (2)-(6)bek. szerinti nyílt és zárt ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt e-mail címre elektronikus úton történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert,  a jegyzőt, az aljegyzőt, a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett osztályvezetőt, valamint a 3.sz. mellékletben meghatározott szervezetek képviselőit, a tevékenységüket érintő napirend  tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.”

(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt elektronikus úton értesíteni kell.

(5) A bizottság ülései – a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

60.§

​

(1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

61.§

​

(1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

62.§

(1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(3) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti. Az elnök és helyettesítő tag egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Az elnököt helyettesítő tag és a korelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

63.§

(1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a jegyző, ill. megbízottja ír alá.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

a) a bizottsági ülés helyét, idejét,

b) a megjelent bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,

c) a tárgyalt napirendi pontokat,

d) a szavazás számszerű eredményét.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek aláírásra és törvényességi ellenőrzésre, aki az ülést követő 15 napon belül gondoskodik az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntést tartalmazó jegyzőkönyv továbbításáról a megyei Kormányhivatal részére.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

64.§

(1) A bizottság adminisztrációs ügyviteli feladatait a Hivatal - jegyző által kijelölt – ügyintézője végzi. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

VI.

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

65.§

(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a 1. számú melléklet IV. pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült  

jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,

f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a  

képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról.

 (4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-

testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a) a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a meg-

választásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon

belül köteles megszüntetni,

b) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a  

helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(6) A polgármester meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.

66.§

Alpolgármester

(1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára 2 alpolgármestert választhat, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(3) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre a Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A megválasztott alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.

(5) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester látja el a polgármester általános helyettesítését.

Jegyző

67.§

​

(1) A képviselő-testület határozatlan időre - pályázat alapján - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII törvény 8.§ (1) bekezdésében, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a) előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a társulási tanácsok és a bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testület ülésén bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülései jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek végrehajtásának megszervezéséről,

g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját.

Aljegyző

68.§⁴¹

A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó képesítési előírások szerint - aljegyzőt nevez ki határozatlan időre, a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

VII.

A Polgármesteri Hivatal

69.§

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal ellátja a nemzetiségek jogállásáról szóló  2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott ügyviteli feladatokat. A polgármesteri hivatal segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A Hivatal működési rendjét és belső szervezeti tagozódását 4.sz.melléklet szerinti hivatali SzMSz tartalmazza, mely meghatározza az ügyfélfogadás rendjét is.

(4) A Hivatal köztisztviselői teljesítmény követelményének alapját képező kiemelt célokat évente a képviselő-testület hagyja jóvá.

(5) A Hivatalt a jegyző, illetve felhatalmazása alapján az aljegyző vagy belső szervezeti egységének vezetője jogosult képviselni. 

VIII.

A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének biztosítása

70.§

(1) A képviselő-testület a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének zavartalanságát. Az együttműködés feltételeit megállapodásban rögzíti, melyet a 9. sz. függelék tartalmaz.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésében állapítja meg.

(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet a képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

70/A. §

(1) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználatot és tárgyi feltételeket:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat 

órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel

felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruk-

túrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok

ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés

előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és

tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási

feladatok ellátása;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási,

iratkezelési feladatok ellátása; és

f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi

tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.

(2) A jegyző vagy az általa megbízott, jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő személy részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.

IX.

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

71.§

​

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az Önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület  4  év időtartamra,  az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület 2 évente felülvizsgálja és értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdasági program-tervezet összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program-tervezetet valamennyi bizottságnak meg kell tárgyalnia, és külön, valamint összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

(5) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§ (1) bekezdésében meghatározott körben keletkezett szerződésekre vonatkozó adatokat a település hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményi formában és az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(6) A képviselő-testület által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele 100.000 forint alatti összeg esetében mellőzhető.

72.§

​

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet a 2011. évi CXCV. törvény 23. § rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.”

73.§

(1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni. A költségvetés és a költségvetési koncepció tárgyalásába bevontak körét a 4.sz. függelék számú függelék tartalmazza.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a 368/2011.(XII.31.) Kormány- rendelet 26. §-ában meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok               

    körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok

    bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű 

    megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) Az adott év október 30. napjáig kell elfogadni a következő évi belső ellenőrzési ütemtervet.

(4) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulások, a nemzetiségi és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés, döntés meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend megtartása a jegyző feladata.

(5) A költségvetés tervezetét a polgármester az éves közmeghallgatás napirendjeként ismerteti, arra a település bármely polgára észrevételt tehet.

(6) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

74.§

(1) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés. 

(2) A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulások, a nemzetiség és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés, döntés meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend megtartása a jegyző feladata.

(3) A polgármesternek a zárszámadási rendelet tervezet előterjesztésével egyidejűleg vagy szükség szerint - ha képviselő-testületi intézkedés szükséges - be kell terjesztenie a belső ellenőri jelentést.

75.§

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

76.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.119.-120.§-ában meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a Hivatal belső ellenőrzési szervezeti egysége útján megfelelő képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

(2) Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles a képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési 

rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való 

megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének 

gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon  meg-

óvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, 

valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a

költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba

épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek

javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok

megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerteljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 21. §-ában foglaltaknak megfelelően.”

(5) A képviselő-testület a közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése érdekében önálló rendeletben szabályozza az összevont közbeszerzési eljárások rendjét.

X.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Társulások

77.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) alapján az 5. sz. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt tagként.

(3) Az egyes társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. sz. melléklet V. - VI. pontja tartalmazza.

78.§

(1) A képviselő-testület tagja a Kadarkúti kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Kadarkúti Többcélú Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

(2) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

(4) A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja. A többcélú társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. sz. mellékletének VII. pontja tartalmazza.

A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

79.§

​

(1) Az önkormányzat gesztorságával működő társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tartanak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulások társulási tanácsa kezdeményezheti. A társulási tanács ülésén elfogadott határozatban meghatározásra kerül az ülés helye és időpontja.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést az adott társulás társulási tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy nyitja meg, állapítja meg a határozatképességet, vezeti az ülést, adja meg a szót, tartja fenn a rendet és a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. A szavazás eredményét a képviselő-testületek polgármesterei ismertetik a jegyzőkönyv számára.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni, úgy, hogy a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi képviselő-testület tagja által elhangzott hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyv felterjesztése is e jegyző kötelessége. A jegyzőkönyvet valamennyi önkormányzat polgármestere és jegyzője aláírja.

80.§

(1) A Ttv. alapján működő társulásokat alkotó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 19.§-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat képviselő-testülete üléseinek vezetésére jogosult személy joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, melynek szükségességéről az ülések vezetésére jogosult személy dönt. Ha a társulás tagjainak több, mint egynegyede kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

(2) Az ülés vezetésére vonatkozó jogosítványok és kötelezettségek tekintetében a 19.§ (2)-(6) bekezdései szerint kell eljárni.

Nemzetközi kapcsolatok

81.§

Az önkormányzat a  10. sz. függelékben felsorolt nemzetközi kapcsolatokban vesz rész.

XI.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

82.§

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

XII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

83.§

(1) E rendelet 2011. április 15. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2009.(V.29.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 18/2010.(VI.25.) és a 26/2010.(X.14.) önkormányzati rendeletek.

                            Karsai József                                           dr. Horváth Zsolt

                polgármester                                                     jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Kadarkút, 2011. április 14.

dr. Horváth Zsolt

jegyző

Mellékletek jegyzéke:

1. számú melléklet

Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

I.-III.    Állandó bizottságok;

IV.       Polgármester

V-VII.  Társulások

2. számú melléklet:

Eskü szöveg

a) képviselők

b) polgármester

c) alpolgármester

d) bizottság nem képviselő tagjai

3. számú melléklet

A tanácskozási jogú meghívottak

a) képviselő-testületi ülésre meghívandó civil szervezetek

4. számú melléklet

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

5. számú melléklet

Rendelet nyilvántartás tartalma

6. számú melléklet

Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

Függelékek jegyzéke:

1. számú függelék:  A Képviselő-testület és a bizottságok tagjainak névsora

2. számú függelék:  Az írásbeli előterjesztésekre vonatkozó követelmények

3. számú függelék:  Érintett nyilatkozatának formanyomtatványa a nyilvános tárgyaláshoz

4. számú függelék:  A költségvetés és a költségvetési koncepció tárgyalásába bevontak  

                                köre

5. számú függelék:  Az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

6. számú függelék:  A település helyi ünnepei

7. számú függelék:  E rendeletben előírt önkormányzati rendeletalkotási tárgykörök

  8. számú függelék:  Megállapodás Visnye Község Önkormányzatával a körjegyzői feladatok ellátásáról

  9. számú függelék:   Együttműködési megállapodás Kadarkút Város Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

 10. számú függelék:  A nemzetközi kapcsolatokban való részvétel

 11. számú függelék:  Az önkormányzat által alapított intézmények felsorolása