I. rész

Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésben, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42.§ 1. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10.§ (1); 17.§ (5)bekezdésben;a 25.§ (3) b.)pontjában; a 26.§-ban; 32.§ (1)bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében; a 33.§ (7) bekezdésében; 37/A.§ (1)bekezdésében; a 38.§ (9)  bekezdésében  43/B.§ (1) és (3)bekezdésében; a 45.§-ában;  47.§ (2) bekezdésében; 48.§ (4)bekezdésében; a 49.§(3) bekezdésében, az 55.§ (1) bekezdésében; az 55/C.§ (4) bekezdésében, az 56.§-ában, 57.§(1) bekezdés c), d), e), j) pontja, a 62.§ (2) bekezdése, a 63.§ (9) bekezdése, a 86.§ (1) és (2) bekezdése, a 89.§ (1) bekezdése, 90.§ (3)bekezdése, a 91.§ (1) bekezdés b) pontja, a 115.§ (10) bekezdése, valamint a 132.§(4) bekezdésében,  továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)Kormányrendelet (továbbiakban:Szr.) 20/A.§-ban; a 25.§(1)bek. c.)pontjában; a 35.§(2) bek. c.)pontjában; a 36.§ (1) bekezdésében és az 51.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,  valamint az Sztv. 37/A.§ (3)bekezdése, alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő  aktív korúak ellátására jogosult személyek együttműködésének szabályairól,  a beilleszkedést segítő programok típusairól és az együttműködés megszegésének eseteiről az alábbi rendeletet (továbbiakban: Ökr.) alkotja:

Általános rendelkezések

1.§

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

1. A rendelet hatálya a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások tekintetében Kadarkút Város területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen élő, az Sztv. 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

2. A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Kadarkút Város és Kis-asszond Község Önkormányzata (továbbiakban: Társulás) fenntartásában lévő Szociális Alapszolgáltatási Központ /Kadarkút, Petőfi u.12/a./ (továbbiakban:  Alapszolgáltatási Központ ) által biztosított - a társulási megállapodásban és e rendeletben rögzített ellátások tekintetében – ellátást igénybevevő, a társult településeken bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre, valamint a társult településeken életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3.§

1. Az önkormányzat e § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak kivételével az Sztv. 4.§-ában foglalt rendelkezéseket változtatás nélkül alkalmazza.

2. Elemi kár: a lakóházban és az abban tartott a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges ingóságban tűz, robbanás - kivéve, ha azt a károsult, vagy családtagja okozta - továbbá villámcsapás, vihar következtében keletkezett kár.

3. Különös méltánylást érdemlő eset: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény  - ( pl: közeli hozzátartozó halála, 1 hónapot meghaladó keresőképtelenség; valamely családtag kórházi kezelése; munkanélkülivé válás, ( ha az nem az (5)bekezdésben meghatározott ok miatt következett be); korábban folyósított rokkantsági ellátás vagy más pénzbeli ellátás folyósítása állapotjavulás miatt, önhibáján kívüli okból megszüntetésre került és egyéb pénzbeli ellátásra nem jogosult,  tüzelő vásárlása; pénzintézettől felvett lakáscélú kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségnek a 2008.  szeptember havi törlesztő részlet összegéhez képest 30 %-ot elérő mértékű emelkedése) - miatti jövedelem kiesés.

4. Létfenntartást veszélyeztető helyzet: ha a kérelmező három hónapon túl rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, létfenntartása, megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény (a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, bűncselekmény következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet) miatt, igazolt  módon - önhibáján kívül - veszélyeztetve van, váratlan többletkiadása keletkezik, ill. elemi kár miatt anyagi segítségre szorul.

5. Önhiba: ha a kérelmező vagy családtagja azért vált munkanélkülivé, mert munkaviszonyát, keresőtevékenységét felmondta, vagy munkáltatója a munkaviszonyát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény,  7.§ (3) bekezdés b.); a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25.§ (2) bekezdés g) pontja, ill. a közszolgálati tisztviselőkről szóló a 2011. évi CXCIX. törvény 63.§(2) bekezdés a.), b.) és e.) pontjai  szerint szüntette meg, vagy a korábban folyósított pénzellátás, együttműködés hiánya miatt kerül megszüntetésre vagy szüneteltetésre, továbbá a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás azért kerül megvonásra, mert a munkaképesség csökkenés mértékének megállapítására hatáskörrel rendelkező szakértő bizottság előtt nem jelenik meg felülvizsgálaton; vagy bármely munkanélküli, társadalombiztosítási, szociális ellátástól, családtámogatástól, tartásdíjtól azért esik el, mert azt nem igényli, végrehajtását nem kéri, vagy a megállapításhoz szükséges bizonyítékokat nem csatolja be; továbbá, ha a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által felkínált – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 25.§ (2) bekezdése szerinti - megfelelő munkát nem fogadja el.

Eljárási rendelkezések

4.§

1. A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) szóban vagy írásban, valamint az Szr.-ben meghatározott esetekben, formanyomtatványon lehet előterjeszteni.
2. A kérelmet - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - évközben folyamatosan be lehet nyújtani.

5.§

1. A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles családtagjai személyéről nyilatkozni az e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozaton, valamint saját és családtagjai – lakásfenntartási támogatás esetén a háztartásában élők – jövedelmét igazolni, továbbá

a) az ápolási díj, az önkormányzati segély megállapítására irányuló ellátás esetén az ezen ellátások megállapításához szükséges - az Ökr.-ben, az Sztv.-ben és az Szr.-ben meghatározott - mellékleteket,

  b) az önkormányzati segély megállapítására irányuló ellátás igénylése esetén az a) pontban meg

  határozottakon túl az Szr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot csatolni.

 (2)       A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, akkor a jövedelem az Sztv.10. § (6) bekezdésében, illetve az Szr. 3. §-ában foglaltak szerint vélelmezhető.

  (3)       A Hivatal a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végez. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal 3 hónapon belül bármely ügyben vizsgálta és abban lényeges változás nem feltételezhető.

(4)       A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, stb. nettó jövedelmüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.

(5)   A jövedelmi viszonyok igazolásánál az Sztv. 10.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6)       A jövedelem igazolásához felhasználható - csatolandó - bizonyítékok körét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(7)       A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni az Sztv. 10. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelmeket.

(8)       A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv.10.§(2)-(3) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(9)       Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok - az ellátás megállapítását  követő 8 munkanapon belül történő - utólagos csatolása mellett.

(10) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint visszafizetni.

6.§

1. A Polgármester és a Bizottság által - átruházott hatáskörben - hozott döntés ellen a határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a helyi Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést a Hivatalhoz kell benyújtani, melyet a jegyző a szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszt.

2. A kérelmező - az intézményvezető 29.§ (4) bekezdésben meghatározott döntése valamint az Ökr. 28.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegéről szóló értesítésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül - a fenntartóhoz fordulhat.

7.§

1. A pénzbeli ellátás folyósításáról - a megállapító határozat rendelkezése szerint - a Hivatal postai- vagy bankszámlára utalással, illetve a házipénztárból történő kifizetéssel gondoskodik.

2. A Hivatal e rendeletben szereplő ellátásokat utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja. Az eseti ellátások kifizetése –a sürgős szükség esetét kivéve- az ellátás megállapítását követő 5 munkanapon belül történik.

8.§

1. Az e rendeletben szereplő ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező utólagos elszámolási kötelezettséget írhat elő.
   (2)Amennyiben a pénzbeli ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező nem látja biztosítottnak az ellátás rendeltetésének megfelelő felhasználást, úgy az összeg  Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez történő utalásáról rendelkezhet, aki köteles a rendeltetésszerű felhasználásról - eseti támogatás esetén 15 munkanapon belül,  egyéb esetben negyedévenként - elszámolni a Hivatalban.
   3.) Az ellátás meghatározott célra történő felhasználási módjának, illetve az elszámolási kötelezettség előírásáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
   4.) Aki a (3) bekezdésben előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a juttatást nem a rendeltetésének megfelelő célra fordítja;

a.) kötelező ellátás esetén: a pénzbeli ellátásból legfeljebb 1 évre kizárható, ez esetben az ellátást természetben, illetve a (2) bekezdésben szabályozott módon kell biztosítani,

b.) nem kötelező ellátás esetén: a további ellátásból, támogatásból, a kötelezettség teljesítéséig ki kell zárni.

5.) A (4) bekezdés b.) pontjának alkalmazása alól különös méltánylást érdemlő esetben a kötelezettséget előíró mentesítést adhat.

9.§

1. Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, a jogerősen megállapított pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátás a kérelem benyújtásának napjától esedékes.
2. Az ellátás egy napra jutó összege az ellátás havi összegének az 1/30-ad része.
3. A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti.
4. Ha a pénzbeli ellátásban részesülő személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. A jogosult halála esetén a támogatás kifizetésére az Szr. 9.§ (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

10.§

1. A határozatlan időre megállapított ellátások felülvizsgálata tekintetében az önkormányzat az Sztv. 25.§ (4)-(12) bekezdésének rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
2. A szociális ellátás jogosultja - az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat alkalmával köteles a Hivatallal együttműködni, melynek során köteles a jogosultság fennállását a Hivatal által megadott határnapig igazolni. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hatáskörrel rendelkező az ellátást a határidő utolsó napjával megszünteti.

11.§

A pénzbeli vagy természetbeni ellátásban részesülő a lakó- és tartózkodási helyének, valamint a jogosultság feltételeit érintő minden lényeges tény, körülmény megváltozásáról köteles azonnal, de legkésőbb 15 napon belül értesíteni a Hivatalt.

12.§

1. Amennyiben a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és ezek kamatának méltányosságból történő elengedése, illetve csökkentése iránti kérelemről Kadarkút Város Önkormányzatának Humánügyi Bizottsága ( továbbiakban: Bizottság) dönt.
3. A Bizottság a jogosulatlanul igénybe vett ellátást - kérelemre - kamatmentes szociális kölcsönként is kezelheti, ebben az esetben e rendelet kamatmentes szociális kölcsönre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13.§

Az Sztv. 7.§ valamint 48.§-a alapján teljesített kifizetésnek, illetve az 53.§ (3) bekezdésében meghatározott esemény bekövetkezésekor a követelés behajtása, igénylése, illetve a tartozás kiegyenlítése ügyében a polgármester intézkedik.

14.§

1. Az önkormányzat által – az önkormányzat 16/2009.(VI.26.) gyermekvédelmi és e rendelete alapján - folyósított és költségvetését terhelő (a központi költségvetés által egészben vagy részben meg nem térített) pénzbeli és természetben nyújtott ellátások együttes összege, valamint a közgyógyellátási igazolványért fizetett térítési díj együttes összege, függetlenül a megállapítás jogcímétől - ha a gyermekvédelmi vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik - családonként és negyedévenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj 200 %-át.

2. Ha a család részére e rendelet alapján folyósított ellátások, valamint a közgyógyellátásért fizetett térítési díj, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összege negyedévenként meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt, úgy ezen ellátásokat azon felül is biztosítani, ill. folyósítani kell, de további ellátás - a kamatmentes szociális kölcsön, és elemi kár esetén az önkormányzati segély kivételével - nem állapítható meg a család részére.

II. rész

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély folyósításának feltétele

15.§

1. Az aktív korúak ellátása megállapításának és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy az Sztv. 37. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti személy (továbbiakban: segélyezett) együttműködjön az Alapszolgáltatási Központ keretében működő Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő) valamint az Sztv.25.§ (4)-(6) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat során a Hivatallal.

2. Az együttműködési kötelezettség kiterjed:
   1. ) a Családsegítőnél történő nyilvántartásba vételre,
   2. ) a beilleszkedést segítő program (továbbiakban: program) kidolgozásában való részvételre,
   3. ) a programról való írásbeli megállapodás megkötésére,
   4. ) a programban foglaltak teljesítésére.

Az együttműködés eljárási szabályai

16.§

1. A segélyezett köteles

a.) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni a Családsegítőnél történő nyilvántartásba vétele céljából,

b.) együttműködően részt venni a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a programról szóló megállapodást írásban megkötni,

d.) folyamatos kapcsolattartásra a Családsegítővel, a családsegítővel közösen meghatározott módon,

e.) a megállapodásban foglalt időközönként – legalább háromhavonta – a Családsegítőnél személyesen, munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni,

f.) a programról szóló megállapodásban foglaltakat maradéktalanul teljesíteni, ennek érdekében köteles a megadott helyen és időpontban a Családsegítő által szervezett foglalkozáson, tanácsadáson, képzésen munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és annak teljes idején részt venni,

g.) lakó- és tartózkodási helyének megváltozását a Családsegítőnek 15 napon belül bejelenteni.

2. Amennyiben a segélyezett az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségének a megadott időpontban, ill. határidőig nem tud eleget tenni, úgy köteles

a.) a mulasztás okát a Családsegítőnek - előre, legkésőbb a határidőt megelőző napon, vagy ha az ok nem látható előre, akkor legkésőbb a mulasztást követő 8 napon belül - bejelenteni és hitelt érdemlően igazolni,

b.) az elmulasztott együttműködési cselekményt pótolni

ba.) az (1) bekezdés a.) és c.) pontja esetében az ok megszűnését követő napon, illetve ,

bb.) a ba.) pontba nem tartozó esetben a Családsegítő által meghatározott időpontban, illetve időpontig.

3. Nem róható fel az együttműködési kötelezettség elmulasztása, ha oka az, hogy a segélyezett
   a.) az őt ellátó háziorvos, szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézet igazolása szerint nem tudott az adott napon/napokon, az előírt határidőig megjelenni és kötelezettségét teljesíteni;
   b.) a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és ezt háziorvosa igazolja, feltéve, hogy nincs a háztartásában olyan személy, aki az ápolást helyette elláthatná;
   c.) közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] adott napon, illetve azt megelőző 3 napon belül halt meg, vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja, valamint testvérének, illetve házastársának egyeneságbeli rokona és azok házastársa] adott napon történő temetésén vett részt;
   d.) valamely közigazgatási hatóság, bíróság igazolása szerint az előtte folyó eljárásban idézésre jelent meg.

4. A Családsegítő

a)  az együttműködés keretében ellátja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló az Szr. 17. §-ának (12) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a segélyezett nyilvántartásba vételéről 3 munkanapon belül értesíti a jegyzőt.

b)  a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodás egy példányát átadja a segélyezettnek a megállapodás megkötésekor, egyidejűleg értesíti a jegyzőt a megállapodás megkötésének megtörténtéről.

c)  a segélyezett nyilvántartásba vétele alkalmával tájékoztatja a segélyezettet az (1) - (3) bekezdésben, valamint a 18.§-ban, továbbá az Sztv. 34.§-ában és 37/B. §-ban foglaltakról, ennek megtörténtét írásban rögzíti, melyet a segélyezett aláírással igazol.

d) az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírt határidők be nem tartása, illetve egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén 3 munkanapon belül – 8 napos jogvesztő határidő adásával - írásban felszólítja a segélyezettet a mulasztás okának igazolására, és az elmulasztott cselekmény pótlására, ha a segélyezett nem tett eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének. A felszólítást tértivevényes küldeményként kell kézbesítni.

e)  8 napon belül elbírálja a segélyezett által benyújtott igazolási kérelmet és arról írásban értesíti a segélyezettet. A 8 napon túl benyújtott igazolási kérelmet elutasítja. Az igazolási kérelem elutasít tásáról szóló értesítést egyidejűleg a jegyzőnek is megküldi, illetve a jegyzőt értesíti arról is, ha a segélyezett nem terjesztett elő igazolási kérelmet. Az igazolási kérelem elutasítása, illetve annak be nem nyújtása esetén tájékoztatja a segélyezettet a mulasztás, ill. az ismételt mulasztás következményéről.

f)  a segélyezett részére a személyes megjelenésre szóló értesítés tértivevényes küldeményként történő kézbesítéséről úgy gondoskodik, hogy azt a segélyezett a megjelenésre megjelölt napot megelőzően legalább 5 munkanappal korábban megkapja.

g)  ha azt tapasztalja, hogy a segélyezett nyilvánvalóan munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelent meg az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítésekor, és megvalósítja a 18.§ b) pontjában meghatározottakat, akkor erről két tanú jelenlétében jegyzőkönyvet készít,mely tartalmazza az eljáró családgondozó nevét, a segélyezett természetes személyazonosító adatait, a tanuk nevét és lakcímét, a megállapított tényt, a segélyezett tájékoztatását arról, hogy cselekménye az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, valamint a mulasztás ill. az ismételt mulasztás következményéről szóló tájékoztatást, továbbá a jelenlévők aláírását. A jegyzőkönyv egy példányát átadja a segélyezettnek és megküldi a jegyzőnek.

h)  ellátja az Szr. 17. §-ának (13) bekezdésében meghatározott jelzési és tájékoztatási feladatait.

A beilleszkedést segítő programok típusai

17.§

1. a Családsegítővel történő kapcsolattartás,
2. a segélyezett szociális, mentális állapotának megfelelő

a.) életvezetési, életmódformáló, álláskeresési, munkaügyi, egészségügyi, mentális, pszichológiai tanácsadás,

b.) képességfejlesztésére irányuló foglalkozás,

3. munkaerő-piaci reintegrációt célzó munkavégzésre történő felkészülést segítő program,
4. a társadalmi integráció erősítését segítő program,
5. a segélyezett iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel – különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

18.§

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a.) ha a segélyezett neki felróható okból nem tesz eleget a 16. § (1) – (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének,

b.) ha a segélyezett nyilvánvalóan munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg együttműködési kötelezettségének teljesítésére, és ezzel lehetetlenné teszi a nyilvántartásba vételét, vagy a program elkészítését, a megállapodás megkötését, illetve a program teljesítését.

19.§

1. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (továbbiakban: aktív korúak ellátása) az Sztv. 47.§ (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén az ott meghatározott mértékben természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
2. Az aktív korúak ellátása természetbeni ellátásként különösen a családban élő gyermek napközbeni ellátását, étkeztetését biztosító intézményben fizetendő térítési díj megfizetésére, a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, élelmiszerre, ruha és lábbeli vásárlására, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére használható fel.

3. Az aktív korúak ellátása természetbeni ellátásként (Erzsébet utalvány) történő biztosítására elsősorban az Alapszolgáltatási Központ vezetője vagy a napközbeni ellátást, gyermekétkeztetést biztosító intézmény vezetője tehet javaslatot, illetve azt az aktív korúak ellátásában részesülő vagy vele közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozója is kérheti. A javaslatról, illetve kérelemről a jegyző határozattal dönt, melyben rendelkezik arról, hogy a természetbeni ellátás formájában nyújtott aktív korúak ellátását mire kell fordítani.
4. Az aktív korúak ellátását természetbeni ellátás formájában a javaslat, illetve kérelem beérkezetését követő hónap 1. napjától kell biztosítani. A természetben biztosított összeget utólag, minden hónap 5. napjáig az érintett intézményeknek, közüzemi szolgáltatóknak, illetve – szolgáltató hiányában – az Alapszolgáltatási Központnak – kell folyósítani. Az összeg rendeltetésszerű felhasználásáról negyedévenként, számlával kell a Hivatal felé elszámolni.

Ápolási díj

20.§

1. Az Sztv.43/B. (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg - méltányosságból - annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és

a.) az ápolt

aa.) fekvőbeteg vagy

ab.) mások segítsége nélkül nem képes önállóan étkezni és illemhelyet használni, lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,  vagy

ac.) elmeállapota miatt állandó felügyeletre szorul,

             b.)  nincs az ápoltnak más olyan – a településen élő – hozzátartozója, aki keresőtevékenység folytatása  
​             hiányában, keresetveszteség nélkül el tudná látni az ápolt gondozását, ápolását, ügyeletét.

2. Az (1) bekezdés
   1. a.) pontjának aa-ac.) pontjában meghatározott feltételek fennállását – az Ökr. 2.melléklete szerinti háziorvosi szakvéleménnyel,
   2. b.) pontjában meghatározott feltételt az ápolt és az ápoló személy együttes nyilatkozatával kell igazolni.

21.§

1. Az ápolási díj megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.
2. Az ápolási díj összege a Szt. 44.§-ának (1) bekezdése szerinti alapösszeg 80 %-a.

22.§

1. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül az Sztv.42.§ (2)bek. b.)pontjában és az Szr. 27.§(2) bekezdésben meghatározottakon túl, ha az ápoló az ápolt napi háromszori étellel való ellátásáról két egymást követő napon, vagy havonta több napon keresztül nem gondoskodik, illetve a szükséges gyógyszeres vagy orvosi kezelés igénybevételének lehetőségét nem biztosítja részére (pl.:gyógyszereinek beszerzéséről nem gondoskodik, szükség esetén nem hív orvost, vagy a szükséges orvosi kezelésre történő eljutását nem segíti elő, stb.).

2. Az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtást végző szociális gondozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során a szociális gondozó azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy az ápolási díj megszüntetésére okot adó egyéb körülmény fennállását tapasztalja, ezt azonnal jelzi az ápolási díj megállapítására hatáskörrel rendelkezőnek, aki az ápolási díj folyósítását megszünteti.
3. Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres ellenőrzés során, ill. írásos felkérés alapján 5 munkanapon belül:
   a.) együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól,
   b.) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és környezettanulmányt készít,
   c.) az ellenőrzés megtörténtét az ápolt - az ápolt akadályoztatása esetén az ápoló - a környezettanulmányon történő aláírásával igazolja,
   d.) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet.

Önkormányzati segély

23.§

(1)A Képviselő-testület az Sztv. 45.§-ában foglalt feltételek szerint önkormányzati segélyt állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartós létfenn-

tartási gonddal küzdő személyek részére. Az önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is és természetbeni ellátásként is nyújtható. Amennyiben az önkormányzati segély folyósítása természetbeni ellátás formájában történik, erről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(3) Önkormányzati segélyben részesíthető - kérelemre vagy hivatalból - aki önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, nem tud élelmiszert, ruhaneműt, lábbelit vásárolni, képtelen pénzintézeti lakáshitel törlesztő részletét segítség nélkül megfizetni, közüzemi díját kieegyenlíteni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4)  Önkormányzati segély adható egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, gyógyászati segédeszköz és gyógyszervásárlásra. Azon személy részére, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg.

(5) Az elemi kárt szenvedett személy jövedelemre való tekintet nélkül jogosult átmeneti segélyre.

(6) Különös méltánylást érdemlő esetben jövedelemre való tekintet nélkül önkormányzati segélyben részesíthető naptári évenként legfeljebb kettő alkalommal, alkalmanként maximum 5000.- Ft összegben, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(7) Az önkormányzati segély elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(8)Ugyanazon család részére egy naptári éven belül megállapított önkormányzati segély - kivéve elemi kár esetén - együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj 150 %-át.

(9)Nem részesíthető 6 hónapig önkormányzati segélyben - elemi kár esetét kivéve - az a személy, aki saját vagy családtagja hibájából (önhibából) került rossz anyagi helyzetbe.

(10)A közgyógyellátás keretében nem kiváltható gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vonatkozó önkormányzati segély igénylése esetén a háziorvos ill. szakorvos – erre vonatkozó - igazolását kell csatolni.

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtható önkormányzati segély

24.§

1.  Kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segély állapítható meg, temetési költség viselésére, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

 (2) A kamatmentes kölcsön formájában megállapított önkormányzati segély

a.) megállapítása iránt benyújtott kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

b.) legfeljebb az öregségi nyugdíj 500 %-ának megfelelő összegben, s legfeljebb 18 havi törlesztésre állapítható meg,

c.) csak annak a személynek adható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik.

d.) visszafizetésének kezdő időpontja a megállapítást követő 2. hónap 10. napja, a többi részletet minden hónap 10. napjáig kell megfizetni,

e.) egyösszegben fizetendő vissza az (1) bekezdés d.)pontjában meghatározott esetben, az ellátás megállapításától számított 30 napon belül,amennyiben a kérelmező havi törlesztési kötelezettségének nem tett eleget.

f.) felhasználásáról az igénybevevő 15 napon belül köteles elszámolni.

g) ugyanazon személy/család részére ismételten csak akkor állapítható meg, ha az előzőleg felvett kölcsönt visszafizette/ték,

h.) összegét az Ökr. 14.§-ának alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni

i.) nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek és/vagy családtagjának bárminemű hátraléka van a helyi önkormányzattal szemben.

j.) természetbeni ellátásként is nyújtható, melyről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

25.§

1. A kamatmentes kölcsön formájában igénybevett önkormányzati segély visszafizetésének feltételeiről a hatáskörrel rendelkező - polgármester - megállapodást köt, melyben a kérelmezőt és az együtt élő nagykorú családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
2. A megállapodásban ki kell kötni, hogy amennyiben az egyetemleges adóstársak bármely havi törlesztő részlet befizetését, vagy a 24.§ (2) bekezdés f.) pontja szerinti elszámolási, kötelezettségüket elmulasztják, továbbá, ha nem a kérelemben feltüntetett célra fordítják a kölcsönt, úgy a hátralévő kölcsön teljes összege 15 napon belül egyösszegben esedékessé és behajthatóvá válik.
3. Amennyiben az adós a (2) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, úgy a kölcsönt a kötelezettség elmulasztásától a behajtás időpontjáig - a Ptk. 232.§. (2) bekezdésében meghatározott mértékű - kamat terheli.

4. A kölcsön visszafizetésének biztosítására az adós és az adóstársak tulajdonát képező ingatlant jelzálogjoggal kell terhelni a kölcsön összegének és annak – (3) bekezdésben meghatározott – kamata erejéig, ha a kölcsön összege az egyszázezer forintot meghaladja
   5. Nem nyújtható - a behajtástól számított - 2 évig kölcsön annak a kérelmezőnek és családtagjának, aki a korábbi kölcsön visszafizetési kötelezettségének neki felróható okból, önhibájából nem tett eleget.
   6. A megállapításra hatáskörrel rendelkező - különös méltánylást érdemlő esetben – a visszafizetési kötelezettség alól részbeni, vagy teljes felmentést, illetve visszafizetési haladékot adhat, ha az adós vagy adóstársa önhibáján kívüli okból nem képes a kölcsön - megállapodásban foglaltak szerinti - visszafizetésére.

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított

önkormányzati segély

26.§

1. A polgármester az Sztv. 45.§ (6) bekezdésében meghatározott személy részére – hozzátartozója eltemettetéséhez - önkormányzati segélyt állapit meg, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg.

2. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

3. Az önkormányzat a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az Ökr. 4. mellékletében meghatározott összegben állapítja meg.

4. A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

5. A temetési segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, erről a megállapító határozatban rendelkezni kell.

Köztemetés

27.§

1. A köztemetésről a Polgármester határozattal dönt.
2. Az önkormányzat az Sztv.48.§-ának köztemetésre vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
3. Közköltségen csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el és csak a legolcsóbb temetés költsége téríthető meg.
4. A köztemetés költségét a 14.§ alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni.

Közgyógyellátás

28.§

1. Az Sztv. 50.§(3) bekezdése szerint közgyógyellátásra való jogosultsága annak a személynek állapítható meg méltányosságból, akinek
   1. havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke) az öregségi nyugdíj 10 %-át meghaladja és az 1 főre jutó családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150%-át, egyedül élő személy esetén a 200 %-át.
   2. havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj 20 %-át meghaladja és az 1 főre jutó családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj 200%-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

2. A közgyógyellátás iránti kérelmet az Szr. 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

3. A Közgyógyellátásra való jogosúltság megállapításas a polgármester hatáskörébe tartozik.

III. rész

Szociális alapszolgáltatások

A társult önkormányzatokra vonatkozó közös rendelkezések

29.§

1. A szociális alapszolgáltatások (továbbiakban: alapszolgáltatások) biztosítására vonatkozóan - e rendeletben foglalt kivételekkel - az Sztv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

2. Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Sztv. 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

3. Az egyes alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Sztv. 115/A.§ -ban foglaltak az irányadók.

Az ellátások igénybevétele

 30.§

1. Az Alapszolgáltatási Központ által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmeket - a családsegítés kivételével - az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet (továbbiakban: Szmr.) 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.
2. Az étkeztetés ellátás igénybevétele esetén a kérelemhez mellékelni kell az Ökr. 4. melléklete szerinti nyilatkozatot.
3. Az alapszolgáltatások igénybevételére, biztosítására, megszüntetésére, az ellátás iránti kérelem elbírálására, a jogosultság megállapítására az Szmr. vonatkozó rendelkezéseit – e rendeletben meghatározott kiegészítéssel – kell alkalmazni.
4. Az ellátás iránti kérelemről és a jogviszony keletkezéséről, az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

5. Az intézményvezető külön eljárás nélkül  soron kívüli ellátásban részesíti – az Szmr.15.§ (2)bekezdése, valamint a 16.§-a alkalmazásával – azt, aki  az Szmr.15.§ (1)bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
6. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást soron kívüli ellátás iránti igény esetén is be kell nyújtani, az ellátás igénybevételét követő 5 napon belül.
7. Azonnali intézkedést igénylő esetben, a kérelem szóban is előterjeszthető, ill. az intézményvezető kérelem nélkül is intézkedhet.

Külön eljárás keretében biztosítható ellátások

31.§

1. Az intézmény vezetője köteles a 38.§ a) és b) pontjában felsorolt ellátásokat külön eljárás nélkül biztosítani, ha az a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné, vagy súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan kár fennállása esetén, a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig, de maximum 3 hónapig.

2. Az (1) bekezdésben foglaltakon túl ingyenes szálláslehetőséget biztosít az önkormányzat, amennyiben az igénybevevő lakóingatlanában elemi kár, tűzvész miatt olyan kár keletkezett, amely az ingatlan használatát ellehetetleníti, amennyiben az ingatlan használója más módon lakhatását nem tudja biztosítani.

Megállapodás az ellátás igénybevételére

32.§

1. Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével az Sztv. 94/C. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú, írásbeli megállapodást köt.

2. A megállapodás az Szt. 94/C.§ (3) bekezdésén túl tartalmazza:
   1. az ellátás szüneteltetése esetén (különösen betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettséget,
   2. az ellátás megszüntetésének eseteit, és
   3. a döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőséget.

A Társulásban résztvevő önkormányzatok ellátottaira

vonatkozó rendelkezések

Térítési díj

33.§

1. Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. - 7.§-ban foglaltak az irányadók.
2. A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114.§ - 119/B. §-ában foglaltak az irányadók.
   (3)   Az intézményi térítési díjakat a Társulás évente egy alkalommal állapítja meg, melyet Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete március 31-ig az Ökr. 5. mellékletében szabályoz.
   (4)   Az intézményvezető a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követő 30 napon belül felülvizsgálja a személyi térítési díjakat és a fenntartó által megállapított új intézményi térítési díjnak megfelelő személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától alkalmazza.

A személyi térítési díjak megfizetése

34.§

(1)A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Sztv. 114. § - 119/B. § -ában, valamint a Szr.-ben foglaltak az irányadók.

(2)Az alapszolgáltatások után fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell az Alapszolgáltatási Központ szociális gondozóinál, ill. az intézményvezetőnél befizetni. A befizetést igazoló készpénzfizetési számlát a befizetéssel egyidejűleg át kell adni a befizető részére.

3. Térítésmentes a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás.

4. Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy annak pótlására 8 napon belül – 15 napos határidő adásával – az intézményvezető írásban felszólítja.

A személyi térítési díjak csökkentésének, elengedésének esetei

35.§

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől lehet kérni.

(2) A személyi térítési díj akkor csökkenthető, ha az ellátott havi rendszeres jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg.

(3) A személyi térítési díj csökkentésének mértéke, ha a (2) bekezdés szerinti jövedelem

a) az öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg , - a térítési díj 25 %-a,

b) a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg,  - a térítési díj 15 %-a.

(4) Térítési díjmentesség abban az esetben adható, ha az ellátott

a) elemi kár miatt,

b) bűncselekmény (lopás, rablás) áldozatává válása miatt,

c) otthonában történt rendkívüli esemény, súlyos kár (pl. csőtörés) miatt,

d) hozzátartozója temetési költségének viselése miatt

          a térítési díjat átmenetileg nem tudja megfizetni.

(5) A térítési díj

a) csökkentésének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától a következő felülvizsgálatig tart,

b) díjmentességének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától 2 hónapig tart.

(6)  A személyi térítési díj hátralék megfizetésére   –  az ellátott írásbeli kérelmére  – 

     az intézményvezető saját hatáskörében, legfeljebb 6 havi  kamatmentes részletfizetési

     megállapodást köthet az ellátottal.

(7) Az intézményvezető a fenntartó által megállapított intézményi térítési díjnak megfelelő új 

     személyi térítési díjat, valamint  az Sztv.115.§ (7) bekezdésben meghatározott új térítési

     díjat a megállapítás, ill. a felülvizsgálat időpontját követő 2. hónap 1. napjától alkalmazza.

Intézményi jogviszony megszüntetése

36. §

1. Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozóan az Sztv. 100.-104.§-aiban foglaltak az irányadók.

(2)   Az ellátás megszüntetésére

a) az Sztv. 101.§ (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben az ellátott másik intézményben történő elhelyezésének napjától,

b) az Sztv. 101.§ (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben házirend súlyos megsértését követő naptól,

c) az Sztv. 101.§ (2) bekezdésének c pontjában meghatározott esetben a 35.§ (7) bekezdésében meghatározott időponttól kerül sor

(3)   Az Sztv. 101.§-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az intézményvezető megszűnteti az ellátást, ha

 a) ha az igénybevevő a megállapodásban foglaltakat megsérti – a magatartást követő 10. napon

b) ha az ellátott az ellátást - bejelentés nélkül - legalább 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe – a 31. napon.

Szociálpolitikai kerekasztal

37.§

(1)Az önkormányzat az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Társulás keretein

belül szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések, feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2)A szociálpolitikai kerekasztal vezetője Kadarkút Város Polgármestere.

(3)A kerekasztal tagjai (Kadarkút Város Képviselő-testülete felkérésére):

-a társulásban részvevő önkormányzatok polgármesterei,

-a társult települések területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

-a társult települések területén működő Önkormányzatok elnökei,

-Kadarkút Város Humánügyi Bizottságának elnöke

-a Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetője

-Nagycsaládosok Egyesülete

-Kadarkútért Egyesület

-Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének helyi megbízottja.

(4)A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

5. A szociálpolitikai kerekasztal működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat Kadarkúti Közös

Önkormányzati Hivatala látja el.

IV. Fejezet

Az egyes Önkormányzatokra vonatkozó eltérő rendelkezések

Kadarkút Város Önkormányzatára vonatkozó rendelkezések

38.§

Kadarkút Város Önkormányzata az Sztv. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül:

a) étkeztetést

b) házi segítségnyújtást

c) családsegítést

d) nappali ellátást

biztosít a Kadarkúti székhellyel működő Alapszolgáltatási Központ (7530 Kadarkút, Petőfi u.12/a.) keretében.

Étkeztetés

39.§

(1) Kadarkút Város Önkormányzata az Sztv. 62. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel étkeztetést nyújt:

a.) annak a személynek, aki a 60. életévét betöltötte,

b.) életkorára való tekintet nélkül azon rendszeres szociális segélyben részesülő, egyedül élő személynek, aki napi egyszeri meleg étkeztetéséről nem tud önmaga gondoskodni,

c.) aki első vagy második csoportú rokkantsága alapján nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül; (a jogosultságot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatának bemutatásával kell igazolni),

d.) aki - háziorvosi igazolás szerint - egészségi állapota miatt időlegesen a napi egyszeri meleg ételt nem tudja biztosítani önmaga, illetve eltartottjai részére,

e.) aki fogyatékossági támogatásban részesül,

f.) aki vakok személyi járadékában részesül.

(2) Az ellátás nem állapítható meg azon személyeknek:

a) akiknek a gondozása, ápolása céljából a közeli hozzátartozója ápolási díjban részesül,

b) aki saját gondozására, eltartására más személlyel eltartási vagy öröklési szerződést kötött.

3.) Ingyenes szállást és ingyenes étkeztetést biztosít az önkormányzat - a károsultak kérelmére - közúti közlekedési baleset esetén, amennyiben a gépjárműben olyan mértékű kár keletkezett, amely a gépjármű biztonságos használatát nem teszi lehetővé és a gépjármű vezetője, ill. az utasai nem tudnak továbbutazásukról közlekedési eszköz igénybevételével gondoskodni.

4.)Az elhelyezés feltételeit az önkormányzat az Alapszolgáltatási Központban (7530 Kadarkút,Petőfi u.12/A. biztosítja.

Házi segítségnyújtás

40.§

1. A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Sztv. 63.§-ban foglaltak az irányadók.

2. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

3. Az ellátás igénybevétele, valamint megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

41.§

(1)     Az önkormányzat házi segítségnyújtást biztosít azoknak az egyedül élő személyeknek, akik önálló életvitelük fenntartásához – koruk, illetve betegségük, fogyatékosságuk miatt – segítségre szorulnak, feltéve, hogy gondozási szükségletük megállapításra került.

(2)     Az önkormányzat segítséget nyújt a nem egyedül élő személyek napközbeni ellátáshoz is

a) ha kizárólag olyan személlyel élnek közös háztartásban, aki maga is házi segítségnyújtásra szo- rul,

b) ha családja – közös lakásban élő házastársa/élettársa, gyermeke és annak házastársa/ élettársa, szülője, unokája – a napközbeni ellátást azért nem tudja biztosítani részére, mert munkaviszonyban áll, nappali tagozaton tanulmányokat, ill. nem otthon végzett keresőtevékenységet folytat, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 200 %-át, feltéve, hogy gondozási szükségletük megállapításra került.

Családsegítés

42.§

(1)A családsegítésre vonatkozóan az Sztv. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

2. A családsegítés keretében a képviselő-testület az Sztv.64.§ (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

Idősek klubja – nappali ellátás

43.§

1. Az önkormányzat az időskorúakon túl az idősek klubjában azoknak a 18. életévüket betöltött személyeknek - kivéve a pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékosokat - is biztosit szociális és mentális támogatást, napközbeni ellátást, akik, fogyatékosságuk, rokkantságuk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt arra rászorulnak.

2. Az ellátást igénybe vevőknek az idősek klubjában közösségi együttlétre, pihenésre, tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására van lehetőségük. Az idősek klubja – az ellátottak igénye szerint – az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: 

1.  szabadidős program: sajtótermék, könyvek, kártya és társasjátékok,

    televízió biztosításával, rendezvény szervezésével,

2.  egészségügyi alapellátás megszervezése,
3.  hivatalos ügyek intézésének segítése,
4.  életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.

Kisasszond Község Önkormányzatára vonatkozó rendelkezések

44.§

1. Kisasszond Község Önkormányzata az Sztv. 57.§ (1) bekezdésében rögzített alapszolgáltatások közül:

a) étkeztetést

b) házi segítségnyújtást

c) családsegítést

     biztosít az Alapszolgáltatási Központ keretében.

2. Az ellátások iránti kérelmeket a településen dolgozó házi gondozón keresztül a Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani. 

Étkeztetés

45.§

Kisasszond Község Önkormányzata az Sztv. 62.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel étkeztetést nyújt:

1.   teljes jogú nyugdíjkorhatárt elért rászorult személyeknek,
2.   akinek háziorvosa igazolja, hogy egészségi állapota

miatt az étkeztetését máshonnét nem tudja megoldani.

Házi segítségnyújtás

46.§

Kisasszond Község Önkormányzata a házi segítségnyújtásra való jogosultság tekintetében az Sztv. 63.

§-ában foglaltrendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza, a szolgáltatásért térítési díjat nem kell fizetni.

Családsegítés

47.§

(1) Kisasszond Község Önkormányzata a családsegítésre vonatkozóan az Sztv. 64.§-ban foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A családsegítés keretében az önkormányzat az Sztv.64.§ (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

A személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei

48.§

(1)Térítési díjkedvezmény, illetve mentesség az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kérhető.

(2)Az intézményvezető a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díj- mentességet adhat, különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így:

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos, hozzátartozó halálesete,stb.) amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét  átmenetileg nem tudja megfizetni,

- havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 15 %-át.

(3)Térítési díjkedvezmény vagy mentesség legfeljebb 6 (hat) hónap időtartamra adható.

Záró rendelkezések

49.§

1. E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kadarkút Város Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról valamint a személyes gondoskodásról 30/2009.(XII.18.) rendelete.

                                  Karsai József                                                  Dr. Horváth Zsolt

                                   polgármester                                                             jegyző

A rendelet kihirdetve:

Kadarkút, 2013. december 19.

Dr. Horváth Zsolt

jegyző

Kitöltési útmutató:

1. A nyilatkozat 1. oldalát értelemszerűen – a megfelelő szöveg beírásával, aláhúzásával kell kitölteni

2. A nyilatkozat A/I. fejezetébe annak a személynek az adatait kell feltüntetni, aki az ellátást igényelte (felülvizsgálat esetén, aki az ellátásban részesül).

3. Családtagként kell feltüntetni az A/II. fejezetben: a kérelmezővel együtt élő és vele azonos bejelentett lakóhellyel ill. tartózkodási hellyel rendelkező:        

        a) a házastársat, élettársat,

        b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszeri, értelmi beszéd vagy más fogyatékos gyermeket.

        c) a 18. életévet be nem töltött igénylő vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, illetve a szülő házastársát vagy élettársát.

4. A nyilatkozat A/III. fejezetét csak lakásfenntartási támogatás igénylése esetén kell kitölteni. A családtagokon kívül fel kell tüntetni minden személyt, aki a lakásban él, ha ott bejelentett lakó- ill. tartózkodási hellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy együtt vagy külön gazdálkodnak.
(Külön lakásnak minősül: az albérlet, a bíróság által megosztott lakrészt- ezek fennállását igazolni kell.)

5. A nyilatkozat A/IV-XI. fejezetét az ápolási díjat igénylőnek kell kitölteni.

7. A nyilatkozat A/V-VIII. fejezetét a pályakezdők támogatását igénylőnek kell kitölteni.

8. A nyilatkozat 2. oldalán (B. fejezet) a kérelmező és az első oldalon feltüntetett családtagok (lakásfenntartási támogatás esetén a háztartásban élők) jövedelmét kell beírni személyenként. A családi pótlékot, tartásdíjat, a különböző segélyeket annak a személynek a jövedelmeként kell feltüntetni, aki után azt fizetik.

9. A család egy főre jutó havi nettó jövedelme: a család havi összjövedelme osztva a családtagok számával.
A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme: a háztartás havi összjövedelme osztva az együtt élők számával. (Csak a lakásfenntartási támogatás esetén kell kitölteni!)

10. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmezőnek és az érintett családtagoknak (lakásfenntartási támogatás esetén más együtt élő személynek, méltányossági ápolási díj esetén az ápolt személynek) is alá kell írni. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.

A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást kell csatolni az alábbiak szerint:

A jövedelem igazolásához felhasználható bizonyítékok:

I.a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén: a kérelem benyújtását megelőző hónapra kifizetett

a) munkabér, illetmény, táppénz, GYED, egyéb társadalombiztosítási ellátás esetén a bruttó jövedelem és a levont: szja, nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkavállalói járulék, és tartásdíj összegéről kiadott - munkáltatói igazolás,

b) az Flt, alapján folyósított ellátás nettó havi összegéről a munkaügyi központ igazolása vagy az ellátást megállapító határozata

c) GYES, GYET, családi pótlék esetén az ellátás összegét igazoló utolsó postai utalvány/számlakivonat - annak hiányában, vagy ha az ellátást letiltás terheli a folyósító szerv igazolása

d) árvaellátás, nyugdíj és nyugdíjszerű szociális ellátás esetén az ellátás összegét igazoló utolsó nyugdíjszelvény/számlakivonat és a nyugdíjfolyósító igazgatóság tárgyév januárjában kiadott igazolása együtt - ezek hiányában, vagy ha az ellátást letiltás terheli a folyósító szerv igazolása, 

e) tartásdíjra jogosultság esetén a tartásdíj összegéről szóló kifizetői igazolás, fix összegű tartásdíj esetén a bírósági végzés,

f) minden egyéb rendszeres jövedelemről a kifizető igazolása, annak hiányában az érintett személy büntetőjogi felelősség terhe mellett tett nyilatkozata.

II. A rendszeresen nem mérhető, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén: 

a) vállalkozó esetén: az állami adóhatság igazolása a kérelem benyújtását megelőző évben elért jövedelemről, és a vállalkozó nyilatkozata a kérelem benyújtásának évében az év első napjától a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig elért jövedelméről,

b) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, - az őstermelői igazolvány a kérelem benyújtását megelőző évi és tárgyévi betétlappal, a költségekről vezetett nyilatkozattal; ha az éves bevétel az előbbi értékhatárt meghaladta, akkor az állami adóhatóság igazolása az előző évi jövedelemről, valamint az őstermelői igazolvány a tárgyévi betétlappal és a költségekről vezetett nyilatkozattal,

c)minden egyéb jövedelemről a kifizető igazolása, annak hiányában a jövedelemben részesülő büntetőjogi felelősség terhe mellett tett nyilatkozata.

III.Ha a kérelmező vagy családtagja, háztartásában élő személy nem rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző egy hónapban rendszeres, illetve a megelőző 12 hónapban nem rendszeres jövedelemmel úgy az érintett nagykorú személynek büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkozatot kell tennie e tényről.

2. melléklet

Háziorvosi szakvélemény*

a 18. életévét betöltött tartósan beteg személyt ápoló ápolási díjának megállapításához

Szakvéleményem szerint  (név:) ………………………………………………………...
(születési név:) ……………………………………………….. (anyja neve:) ………….
………………………………….. (TAJ száma:) ……………………………………….
(lakcíme:) …………………………………………………. sz. alatti lakos

Ÿ tartós betegsége miatt önmaga ellátására nem képes, állandó felügyeletre, gondozásra szorul,** mert

Ÿ fekvőbeteg **

Ÿ mások segítsége nélkül nem képes önállóan: **

            Ÿ étkezni

            Ÿ illemhelyet használni

            Ÿ a lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni

Ÿ elmeállapota miatt állandó felügyeletre szorul*

Ÿ Nevezett a fenti kritériumok egyikének sem felel meg.**

Dátum: ………………………………………….

                                                P.H.

                                                                           …………………………………….

                                                                                         háziorvos aláírása

                                                                                      munkahelyének címe

Tájékoztató:

- Az ápolási díj iránti kérelmet kizárólag  az Szr. 4.számu melléklete szerinti  formanyomtatványon lehet benyújtani.

- Az „Igazolás és szakvélemény” minden esetben kitöltendő az ápolt háziorvosa által

- „Igazolás az ápolási díj megállapításához” elnevezésű űrlapot akkor kell kitöltetni az intézményvezetőjével, ha az ápolt fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.

- ha tagja valamely magánnyugdíj-pénztárnak, úgy csatolni kell a magánnyugdíj-pénztárral kötött szerződést– a nyugdíjjárulék megfelelő helyre történő utalása végett.

Csak a 18. életévét betöltött, tartósan beteg ápolt esetén kell a kérelemhez mellékelni:

- a „háziorvosi szakvélemény a 18. életévét betöltött tartósan beteg személyt ápoló ápolási díjának megállapításához” - elnevezésű nyomtatványt a háziorvos által kitöltve

- a jövedelemnyilatkozatot.

- a jövedelemigazolást az alábbiak szerint:

I. A havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban

- elért jövedelemről (ideértve a táppénzt, GYED-et, terhességi-gyermekágyi segélyt is), valamint a levont személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, továbbá a levont tartásdíjról kiadott munkáltatói igazolást – munkanélküli ellátás esetén a Munkaügyi Központ igazolását

- kapott családi pótlék, GYES, GYET összegét igazoló postai utalványt, számlakivonatot, (MÁK igazolását) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegét igazoló nyugdíjszelvényt, annak hiányában, vagy ha az ellátást letiltás terheli a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását

- kapott tartásdíjról kiadott kifizetői igazolást

II. A rendszeresen nem mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmet kell igazolni az alábbiak szerint:

- a kérelem benyújtását megelőző évben elért jövedelemről

- vállalkozó esetén az APEH igazolását

- őstermelő esetén az őstermelői igazolványt

- családi gazdálkodó esetén adóbevallást

- egyéb esetben a kifizető igazolását

- a fentieken túl a kérelem benyújtása évének január 1. napjától a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig elért jövedelemről szóló nyilatkozatot.

- alkalmi munkából származó jövedelmet az alkalmi munkavállalói könyvvel

III. Ha a kérelmező vagy családtagja nem rendelkezik jövedelemmel - úgy az érintett személynek büntetőjogi és anyagi felelősség terhe mellett nyilatkozatot kell tennie e tényről.

- Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, akkor igazolni kell, hogy

- munkáltatója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett részére az ápolás időtartamára, vagy

- munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg

3.melléklet 20/2013(XII.19.) sz. Ökr-hez

A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség:                                  154.000,-Ft 

A temetési segély mértéke a legolcsóbb temetési költség 10 %-a.

4. melléklet

a 20/2013. (XII.19.) Ökr.-hez

NYILATKOZAT

Étkeztetés ellátás igénybevételéhez

Az ellátást igénylő adatai:

Név: …………………………………………………………………………………………...

Születési név: ………………………………………………………………………………….

Anyja neve: ……………………………………………………………………………………

Születési helye és ideje: ……………………………………………………………………….

Állandó lakóhelye: …………………………………………………………………………….

Tartózkodási helye: ……………………………………………………………………………

Az ellátás megállapítását az alábbi okból kérem:

1. koromra való tekintettel a 60. életévemet betöltöttem,

2. egészségi állapotomra való tekintettel (I., vagy II. csoportú rokkantságom alapján nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülök; egészségi állapotom miatt időlegesen a napi egyszeri meleg ételt nem tudom biztosítani önmagam, illetve eltartottjaim részére),

3. fogyatékosságomra (fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülök),

4.pszichiátriai betegségre való tekintettel,

5.szenvedélybetegségre való tekintettel,

6. hajléktalanságra való tekintettel,

7.rendszeres szociális segélyben részesülő, egyedül élő személy vagyok.

Nyilatkozat:

1. Kijelentem, hogy gondozásom, ápolásom miatt ápolási díjban közeli hozzátartozóm részesül* / nem részesül*.

2. Kijelentem, hogy eltartásom céljából eltartási, öröklési szerződést kötöttem* / nem kötöttem*.

* a megfelelő választ alá kell húzni

Dátum: Kadarkút,………………….

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        …………………………..

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 aláírás

5. melléklet

a 20/2013.(XII.19.) Ökr.-hez

1. / Kadarkút  Városban élő

1.  étkezést igénybe vevők:                                           

- étel helyben fogyasztása, ill. személyes elvitele esetén                                 215 Ft/ellátási nap

- étel gépjárművel történő kiszállítása esetén                                  320 Ft /ellátási nap

b) házi segítségnyújtást igénybe vevők:                                                   10 Ft/gondozási óra

c) nappali ellátását igénybe vevők:                                                    2.236 Ft/ellátási nap

2. / Kisasszond településen élő

1. étkezést igénybe vevők:                                                          

- étel helyben fogyasztása, ill. személyes elvitele esetén                      215 Ft/ellátási nap

      - étel gépjárművel történő kiszállítása esetén                                        320 Ft/ellátási nap

2.  házi segítségnyújtást igénybe vevők:                                               10 Ft/gondozási óra                                  

Az intézményi térítési díjak az ÁFA összegét nem tartalmazzák!