1. § (1) A rendelet célja Kadarkút város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

(2) A helyi védelem célja Kadarkút város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. § (1) E rendeletben a helyi védelem az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely magasabb szintű jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet az önkormányzat a településképet meghatározó helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít.

(2) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő örökség

(3) A helyi védelem feladata továbbá a helyi védelem alatt álló örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem a település és környezetének egészére, vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi területi védelem

(3) A helyi területi védelemmel meghatározott területeket e rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem

(5) A helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanokat e rendelet 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

4. § (1) A helyi terület és egyedi védelem alá helyezés elrendelése, illetve a védelem megszüntetése írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.

(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet benyújthatja az önkormányzathoz.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) Hiányos kérelem esetén hiánypótlásra nincs lehetőség, a kérelmet az önkormányzat elutasítja.

(5) A tartalmi követelményeknek megfelelő kérelmet a beérkezésétől számított 60 napon belül a polgármester előkészíti a képviselő-testületnek, aki dönt arról, hogy

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül írásban értesíti az érdekelteket.

(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekelt a kérelmező, a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, műalkotás esetén az élő alkotó, vagy a szerzői jog jogosultja.

(8) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről a polgármester a lakosságot is tájékoztatja, legalább a település honlapján és a közterületen elhelyezett hirdető felületen.

(9) A helyi védelem nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik. A nyilvántartás tartalma a (3) bekezdés szerinti tartalommal megegyező.

(10) A helyi egyedi védelem megszüntetése csak akkor javasolható, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás nem állítható helyre.

5. § (1) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, rendeltetésszerű használatával biztosítani az adott építészeti örökség fennmaradását.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész átalakítása oly módon és mértékig végezhető, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását és érvényesülését.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak annak műszaki avultsága esetén, a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli.

6. § (1) Településképi szempontból meghatározó örökségvédelemmel, táj- és természetvédelemmel érintett területek:

7. § (1) Az építmények kialakításánál a településképi szempontból meghatározó örökségvédelemmel, táj- és természetvédelemmel (területi és egyedi védelemmel) érintett területekre, valamint a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területekre vonatkozó előírások együttesen veendők figyelembe.

(2) A településkép védelme érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, felújítása és bővítése esetén a településre jellemző építészeti arculatot sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a település területén a balesetveszélyes, használaton kívüli épületet, vagy épületrészt elbontani, az építési törmeléket elszállítani engedéllyel rendelkező hulladék-gazdálkodási területre.

(4) Tilos a homlokzatok egységes arculatát részleges átalakítással, vagy átfestéssel megbontani.

(5) Az épületek utcai homlokzatán tilos égéstermék kivezető kéményt elhelyezni.

(6) A településen műszaki hatósági engedéllyel nem rendelkező lakókonténer és lakókocsi nem helyezhető el, kivéve felvonulási épületként, valamint 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építményként. Felvonulási épület csak folyamatban lévő építési tevékenység esetén tartható fenn.

8. § (1) Országos művi értékvédelemmel érintett területen (régészeti lelőhely, műemlék) a kulturális örökség védelmével kapcsolatos magasabb szintű jogszabályokban elrendelt követelményeket kell betartani.

11. § (1) Az országos táj- és természetvédelemmel érintett területeken a vonatkozó magasabb szintű jogszabályi előírásokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni. Az egy területre vonatkozó előírások közül a szigorúbbat kell alkalmazni.

(2) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(3) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során érvényesíteni kell.

(4) Az építmények természetes anyagokból készüljenek. Tilos a tájba nem illő anyagú, csillogó felületű építőanyagok alkalmazása.

(5) Az építmények színezése során kerülendő az élénk, kirívó színek használata.

12. § (1) A városközpont terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg. A tervet magasabb szintű jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A telek beépítése a kialakult állapothoz illeszkedő legyen. Az épületet a kialakult beépítésű telekhatárra, vagy annak közelében kell elhelyezni. Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő legyen.

(3) Az új épületek magassága illeszkedjen az utcaképben kialakult állapothoz. Az épület udvari épületszárnyának gerincmagassága az épület utcai részének gerincmagasságát nem haladhatja meg.

(4) A tető héjazata elsődlegesen cserépfedés legyen. Tilos a bitumenes zsindely-, hullámlemez-, vagy alumínium trapézlemez fedés alkalmazása.

(5) A homlokzati falfelületek színezése visszafogott legyen. Tilos a rikító, környezetbe nem illő színek alkalmazása. Javasolt a fehér, vagy világos, pasztellszínek, földszínek alkalmazása.

(6) A homlokzatok felújítása és színezése a teljes felületen történjen.

13. § (1) A településkép megőrzése érdekében törekedni kell a meglévő épületek megtartására, jókarbantartására.

(2) Az épületek állagának megóvása érdekében a csapadékvíz épülettől történő elvezetéséről gondoskodni kell. A sérült tetőhéjazati elemek, bádogos szerkezetek cserélendők, pótlandók.

(3) A telek beépítése a kialakult állapothoz illeszkedő legyen. Az épületet a kialakult beépítésű telekhatárra, vagy annak közelében kell elhelyezni. Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő legyen.

(4) Az új épület tömegalakításában illeszkedjen az utcaképben kialakult állapothoz.

14. § (1) Az új épületek arányrendszerét a meglévő épületek arányaihoz kell igazítani. Amennyiben szélesebb épület kialakítására van igény, „T” vagy „L” alakú keresztszárny kialakítása alkalmazandó. Keresztszárny alkalmazása esetén a keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú tetővel fedhető.

(2) Meglévő épület bővítése az épület eredeti építészeti karakteréhez igazodó legyen, ne legyen tagoltabb, mint az eredeti tömeg.

(3) A tető héjazata elsődlegesen cserépfedés legyen. Tilos a bitumenes zsindely-, hullámlemez-, vagy alumínium trapézlemez fedés alkalmazása.

(4) Az új épületek homlokzati felületein új formai elemek használata legyen a jellemző, kerülendő a történeti stílusjegyek másolása, alkalmazása. Igényes, visszafogott színek használata javasolt. A homlokzatképzésnél a korszerű anyagok használata támogatott.

(5) Laposcser és Csurgóskút átalakuló területén a településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelemmel érintett területekre vonatkozó településképi követelmények fokozottan érvényesítendők.

15. § (1) A telken belüli úthálózat és parkolók kialakítása legyen átgondolt, és a belső közlekedési felületek legyenek burkoltak.

(2) A telek használaton kívüli területén minél több zöldfelület kerüljön kialakításra.

(3) Ahol a gazdasági rendeltetés lakó rendeltetésű területtel határos, háromszintes növényállománnyal, legalább 5 méter széles zöldfelületet kell kialakítani.

(4) Településképi szempontból a gazdasági területeket a közterület felől növényzettel kell takarni.

(5) A gazdasági településrészen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig kell ültetni.

(6) A gazdasági épületek szerkezete és anyaga változó, technológiától, funkciótól függően hagyományos szerkezetek, vagy csarnok szerkezetek. A harsány, tájidegen színek és anyagok alkalmazása kerülendő.

(7) Elfogadható, hogy a tető hajlásszöge a szerkezet típusához alkalmazkodjon, a csarnok szerkezetek alacsony hajlásszögű, a hagyományos szerkezetű épületek magasabb hajlásszögű tetővel épüljenek.

16. § (1) Az épületek egy tömegben, szabadon álló beépítéssel létesíthetők.

(2) A zártkerti településrészen az épületek lapostetős kialakítása tilos. Magastető 32°- 45° közötti tetőhajlásszöggel létesíthető. A tető formája nyeregtető, héjazata elsődlegesen cserépfedés legyen. Tilos a bitumenes zsindely-, hullámlemez-, vagy alumínium trapézlemez fedés alkalmazása.

(3) A homlokzatok elsődlegesen vakolt felülettel készüljenek. Tilos a fém- és műanyag burkolóelemek használata, megengedett a téglaburkolat alkalmazása.

17. § (1) Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(2) Erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(3) Külterületi településrészeken kerítés csak természetes anyagokból, illetve vadhálóból létesíthető, lábazat nélkül, áttört kivitelben.

(4) Külterületi településrészen az épületek lapostetős kialakítása tilos. Magastető 32°- 45° közötti tetőhajlásszöggel létesíthető, a technológiai jellegű, mezőgazdasági tároló és állattartó épületek kivételével.

(5) A külterületi településrészen épülő egyéb építmény (vadászles, esőbeálló, stb.) csak természetes anyagokból, egyszerű módon építhető.

(6) Tilos a tájba nem illő anyagú, színű és csillogó felületű építőanyagok alkalmazása.

18. § (1) Az építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb zöldfelület kialakítására kell törekedni. A zöldfelületek kialakításánál figyelemmel kell lenni az árnyékolást és takarást biztosító növényzet méretének és fajtájának optimális megválasztására.

(2) Az előkertet zöldfelülettel kell kialakítani.

(3) A településen a tájban honos, a helyi hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre nem javasolt inváziós növényfajok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A szomszédos épület homlokzata csak a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(5) A közutak, vízfolyások és csatornák menti zöldfelületek védelméről gondoskodni kell.

(6) A településen lévő zöldfelületek ápolásáról gondoskodni kell.

(7) A zöldfelületeken kerti építmény a környezetével összhangban lévő megjelenéssel helyezhető el.

(8) A zöldterületek kialakítása, csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

20. § (1) A település belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, valamint a településképi szempontból meghatározó örökségvédelemmel, táj- és természetvédelemmel érintett területeken adótorony, távközlési és hírközlési torony, magas feszültségű villamos távvezeték nem helyezhető el.

(2) Az épület utcai homlokzatán antenna és antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

(3) A településképi szempontból meghatározó örökségvédelemmel, táj- és természetvédelemmel érintett területeken a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(4) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(5) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(6) Az épület utcai homlokzatára és tetősíkjára technológiai berendezés (klíma, szellőző, napelem, stb.) nem helyezhető el.

21. § (1) Reklámok elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint e rendelet előírásainak betartása mellett lehetséges.

(2) A reklámok, valamint reklámhordozók, reklámberendezések, cégérek és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezések (a továbbiakban: reklámhordozók) elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Településképi szempontból meghatározó örökségvédelemmel, táj- és természetvédelemmel érintett területeken reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) Zöldterületen és temető területén reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(5) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon reklámhordozóként kizárólag utcabútor használható.

(6) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(9) A településen olyan reklámhordozó helyezhető el, amelynek anyaga az időjárásnak ellenálló és nem korrodálódik. A reklámhordozókon az élénk színek használata kerülendő.

22. § (1) A településképi követelményekről a polgármester kérelemre szakmai konzultációt és szakmai tájékoztatást biztosít.

(2) Szakmai konzultáció lefolytatása kötelező az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

(3) A szakmai konzultáció és szakmai tájékoztatás iránti kérelem papír alapon, vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz.

(4) A kérelmet a tulajdonos, az építtető, vagy a tervező kezdeményezheti. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét, az építési tevékenység rövid leírását, az érintett telek címét és helyrajzi számát.

(5) A konzultáció időpontja a polgármesterrel egyeztetve kerül kijelölésre.

23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok, a reklámhordozók elhelyezése, vagy megváltoztatása esetén.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(2) A bejelentést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen az önkormányzat képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

26. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településrendezési kötelezettségről szóló határozat formájában.

27. § (1) A polgármester településképi bírságot szabhat ki:

(2) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 50.000.- forinttól, 1.000.000.- forintig terjedő bírsággal sújtható.

(3) A bírság összegét 30 naptári napon belül kell befizetni Kadarút Város Önkormányzatának számlájára.

(4) A be nem fizetett településkép védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

28. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a védettséggel összefüggésben szükségessé váló munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

29. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

30. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kadarkút nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 8/2005. (VI.1.) számú rendeletének alábbi rendelkezései:

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének a növények telepítési távolságáról szóló 2/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelete.