Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

"Nagybajom, Termál villapark" helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2000. 12. 29- 2008. 06. 24

Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

"Nagybajom, Termál villapark" helyi építési szabályzatáról

2000.12.29.

Nagybajom Nagyközség Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK), valamint a Nagybajom Összevont Rendezési Terv korszerűsítés szabályozási terve szabályozási előírásairól szóló 1/1994. (II.1.) sz. önkormányzati rendeletre (továbbiakban ÖRT) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) Jelen rendelet hatálya „Nagybajom, Termál villapark rendezési terve (Jsz:2/1999.)” M=1:2000 méretarányú szabályozási terv területére terjed ki, amelynek határai:

- nyugaton: a 0370, a 0367 és a 0386 hrsz-ú csapadékvíz-elvezető csatornák
- északon: a 0384 hrsz-ú csatorna, valamint a 0383/1 és a 0380/3 hrsz-ú ingatlanok mezőgazdasági művelésben maradó részének déli határvonala
- keleten: Kossuth utca és a Rózsa utca
- délen: a Templom utca és 61. sz. főút
(2) A tervezési területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és szabályozási tervnek megfelelően szabad.
(3) a szabályozási terv kötelezően figyelembe veendő elemei:
- a belterületi határvonal
- a szabályozási vonalak
- a területfelhasználási módok és határok
- az övezeti határok és övezeti jelek
- az építési övezeti előírások
- a védelem alatt álló és a védelemre javasolt természeti és művi értékek
- a sajátos jogintézmények
- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
- az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
- a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
- a telken belüli kötelező fásítás területei
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területre a konkrét beruházói program alapján elvi építési engedélytervet kell készíteni, melynek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés műszaki paramétereit is. E területeken az engedélyezési eljárásokhoz a települési főépítész (annak hiányában a területi főépítész) szakvéleményét is be kell szerezni.
(6) A tervezési területen – a terület geológiai adottságai miatt – a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
- 4 beépített szintnél magasabb vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó, előregyártott vagy vázas tart6ószerkezetű épületeknél
- meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)
- a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel
- a terepszint alatti építmények létesítésekor
(7) Terepszint alatti építmények tervezése csak a talajvíz szintjének ismeretében, talajmechanikai szakvélemény alapján - az abban leírtak szerint – történhet.
(8) A tervezési területen a talajvíz szintjének és a talajmechanikai adottságoknak az ismeretében, talajmechanikai szakvélemény alapján adható építési engedély.
(9) A tervezési területen a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni a földhivatali jóváhagyáshoz kötött, tereprendezésre irányuló eljárásokba.
(10) Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni a „kertészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A kertészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(11) Az elvi építési engedélyezési és a telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell a területelőkészítés (tereprendezés, közmű- és az útépítés) megvalósításának feltételeiről.
(12) Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
(13) Az elő-, oldal. és hátsókert minimális méretére vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.
(14) A tervezési területen – s falusias lakóterület kertvárosias lakóterülettel nem határos telkeinek kivételével – a haszonállat-tartás építményei és melléképítményei, valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények nem helyezhetők el.
II. Fejezet

Területfelhasználás

2. § (1) A tervezési terület beépítésre szánt területei – építési övezetei – általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:

a) lakóterület, ezen belül:

aa) kertvárosias lakóterület (KEL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,35 (szabadonálló beépítésnél), illetve 0,6 (csoportházas beépítésnél)

ab) falusias lakóterület (FL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,45

b) központi vegyes terület (KV), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6

c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6

d) különleges terület, ezen belül:

da) idegenforgalmi központ terület (KÜ-I), ahol a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5

db) temető (KÜ-T)

(2) A tervezési terület beépítésre nem szánt területei – övezetei:

a) közlekedési és közmű terület (K)

b) zöldterület (Z)

c) erdőterület, ezen belül:

ca) turisztikai rendeltetésű erdőterület (E-T)

cb) védőerdő (E-V)

d) egyéb terület (Folyó-és állóvizek medre és partja) (VT)

(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 m helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2, 3 és 4 pontjában, valamint a (39 bekezdésben felsorolt létesítmények

(3) A szabadonálló beépítésű területen a kialakítható telek átlagos szélessége 20 m-nél, mélysége 30 m-nél kevesebb nem lehet. A csoportházas beépítésű területen a kialakítható telkek átlagos szélessége 10 m, mélysége 40 m lehet.

(4) A kertvárosias lakóterület beépítésének színvonalas és egységes kialakítása érdekében „iránytervek” készítendők elvi építési engedélyezési szinten, melyek engedélyezési eljárásához be kell szerezni a települési főépítész, vagy ennek hiányában a területi főépítész szakvéleményét.

(5) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata egységes építészeti koncepciót tükröző - „iránytervek” alapján megvalósuló – harmonikus összhangot biztosító legyen. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó lehet. (Fémlemez fedés nem alkalmazható.) A tető hajlásszöge 25-350 közötti lehet.

(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. Garázsigény esetén azt a lakóépülettel egy tömegben kell kialakítani.

(7) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(8) a terület építési telkein a zölddel való fedettség – a csoportházas beépítésű telkek kivételével – minimum 50% kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 20/25 2xi fa, illetve azzal egyenértékű famennyiség ültetése kötelező. A csoportházas beépítésű lakótelkeken a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(9) A telken belüli kötelező fásítás területeit a szabályozási terv tartalmazza.

Falusias lakóterület

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasség, beépítettség, telekterület – a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 m helyett a szabályozási 5terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2, 5, 6, 7 és 8 pontjában felsorolt létesítmények

(3) A területen a kialakítható új telek szélessége 20 m-nél, mélysége 50 m-nél kevesebb nem lehet.

(4) Az épületek tömeg- és homlokzatkialakítása, anyaghasználata a környezethez – a kialakult állapothoz – igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, illetve formájában és karakterében ezekhez igazodó lehet. (Fémlemez fedés nem alkalmazható.) A tető hajlásszöge 35-450 közötti lehet.

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. A garázsigényt – az újonnan felparcellázott területen – a lakóépülettel egy tömegben épített garázzsal kell kielégíteni.

(6) A területen – a kertvárosias lakóterülettel határos telkek kivételével – a haszonállattartás építményei (a hatályos állattartási rendelet előírásainak figyelembe vételével), valamint a növénytermesztés célját szolgáló építmények elhelyezhetők.

(7) A területen legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(8) A terület építés telkein a zölddel való fedettség minimum 55% kell legyen, úgy hogy az építési telek teljes területére vonatkozóan 1 db/200 m2 20/25 2xi fa, illetve azzal egyenértékű gyümölcsfa ültetése kötelező.

(10) A telken belüli kötelező fásítás területeit a szabályozási terv tartalmazza.

Központi vegyes terület

5. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 17. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4, 5, 6, 7, 8 és 9 pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A parkolószükséglet kielégítése telken belül és közterületen együttesen történhet. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(5) a területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(6) A központi vegyes területen a zölddel való fedettség minimum 35% kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 20/25 2xi fa ültetése kötelező.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

6. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetőek el a (2) bekezdés 4 pontja szerinti létesítmények.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén – a terület egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(5) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 2xi fa ültetése kötelező.

(7) A telken belüli kötelező fásítás területeit a szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

7. § (1) A tervezési területen különleges területek:

a) az idegenforgalmi és rekreációs célú hasznosításra tervezett – sportterület, termálstrand, termálfürdő, termálszálló és kiszolgáló létesítményei, konferenciaközpont elhelyezésére és kialakítására szolgáló – ingatlanok

b) temető

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az idegenforgalmi – rekreációs célú hasznosításra tervezett különleges területtel kapcsolatos konkrét beruházási szándék esetén – a terület egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A temető területére az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A temető területén:

a) csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők

b)a temetőt fasorral és élősövénnyel kell körbevenni, szabad területeit fásítani kell

(6) A temetőbővítési terület közterülettel érintkező oldalán urna elhelyezését szolgáló zárt kerítés építendő. A temető területén szabadonálló urnafal nem létesíthető.

(7) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(9) A különleges területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m2 20/25 2xi fa ültetése kötelező. A temetőbővítés területén előfásítást kell végezni.

(10) A területet szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

Közlekedés és közműterület

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési és közműterületeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A közlekedési és közműterületeken a közmű és hírközlési vezetékeket – a védőtávolságokra is figyelemmel - úgy kell kialakítani, hogy valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell.

(4) A tervezési területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvízének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(5) A közutak mentén közvilágítás építendő ki.

(6) Az utak mentén fasorok ültetendők. A közterületi parkolók az OTÉK 42. §. (7) bekezdésében előírtak szerint fásítandók. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell megvalósítani.

Zöldterület

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

(3) a területet szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

Erdőterület

10. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a turisztikai célú erdőterületen 10 ha-nál kisebb területnagyság esetén is – 5 %-os beépítettséggel – elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.

(2) Az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási 5terv tartalmazza

Egyéb terület

11. § (1) A tervezési területen egyéb terület a folyó-és állóvizek medre és partja, melyre vonatkozóan az OTÉK 30. §. (2) bekezdésben leírtak nem alkalmazhatók.

(2) A területre vonatkozóan figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.A munkákat úgy kell végezni, hogy a terület természetközeli állapota fenntartható legyen.

(4) A vízfolyások és az állóvizek partját fásítani kell.

(5) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza,

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

12. § (1) A tervezési területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek, valamint a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületek rendetetésétől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13. § (1) A kertvárosias lakóterületen, a központi vegyes-, a különleges- és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen teljes közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

- a közműves villamosenergia-szolgáltatás
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz-mennyiség tűzcsapokkal)
- a közműves szennyvízelvezetés (átmenetileg - annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz ellenőrzötten zárt tárolóban történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
- a közműves vagy folyókás csapadékvíz elvezetés
biztosítandó.
(2) A falusias lakóterületen legalább a részleges közműellátás biztosítandó, úgy, hogy ennek keretében minimum:
- a közműves villamosenergia-szolgáltatás
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz-mennyiség tűzcsapokkal)
- a közműves szennyvízelvezetés (átmenetileg - annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz ellenőrzötten zárt tárolóban történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
- nyílt árkos csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
(3) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésénél az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(4) A meglévő és a tervezett vízellátás (ivó-, tűzi- és termálvíz), vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergiaellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(5) A közmű-, táv- és hírközlési hálózatok építésénél (új vezeték létesítésénél, a vezetékek szükséges rekonstrukciója során) a gazdaságos területhasználat érdekében csak föld alatti elhelyezés engedélyezhető. Bármi okból feleslegessé vált közműhálózatot-, létesítményt el kell bontani.
(6) A termálkút védelmét szolgáló hidrogeológiai védőterület lehatárolásának felülvizsgálatát követően a termálkút előírások szerinti védelméről gondoskodni kell, s megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(7) A termálfürdő- és strand elhasznált vizének elvezetését, szükséges utótisztítását, valamint a befogadás feltételeit a továbbtervezés során – a vízjogi engedélyezési eljárás keretében – meg kell határozni.
(8) A tervezési területen a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladhatja meg a közcsatornába való rákötési előírásban meghatározottakat. Ettől eltérő szennyezettségű vizet keletkezésének helyén elő kell tisztítani.
(9) A tervezési területen a csapadékvizek befogadói a meglévő, a területen keresztülhúzódó vízfolyások és a területen kialakítandó tó. A tó kialakítása vízjogi engedélyes tervek alapján történhet, amelyekben a tó megfelelő vízminőségének biztosításához szükséges beavatkozások és előírások is rögzítendők. A csapadékvíz-elvezető rendszer és a tó együtt tervezendő. A csapadékvizet csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad az élővízbe bevezetni.
(10) Az önkormányzati kezelésű vízfolyások mellett, annak mindkét oldalán minimum 2-2 m-es, a tó mentén körben minimum 3 m-es sávot a meder karbantartása érdekében szabadon kell hagyni. A karbantartási sávban bármilyen tevékenységet csak a karbantartó hozzájárulásával lehet végezni.
(11) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesítendő bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet a telken belül az előkertben, takartan kell elhelyezni.
(12) A tervezési területen település- és tájképvédelmi okok miatt:
- új villamos légvezeték, távközlési- és hírközlési légkábel nem létesíthető
- közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el
- a járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél – a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) követelmények mellett – az esztétikai szempontokra is fokozott figyelmet kell fordítani
- új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszótornyok) nem létesíthetők
V. Fejezet

Környezetvédelem

14. § (1) A tervezési terület a „védett I.” levegőtisztaságvédelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a fenti kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az 5/1990. (XII.6.) N.M. rendelet írja elő.

(2) A többször módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból – a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet alapján – a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a központi vegyes területen, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen és a lakóterületen 55/45dB. A különleges területen, a zöldterületen, az erdőterületen és az egyéb területen a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint 50/40 dB.

(3) A területen a talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(4) A tervezési területen a szervezett hulladékszállításról gondoskodni kell. A hulladékgyűjtés csak szabványosított, zárt edényben történhet. A gyűjtőedényzet közterületen nem tárolható, elhelyezését telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(5) A tervezési területen veszélyes hulladék kezelését eredményező tevékenység nem végezhető.

Természet- és tájvédelem

15. § (1) A tervezési terület északnyugati része – a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet részeként – országos védelem alatt áll. a tájvédelmi körzet lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza,

(2) A helyi védelemre javasolt természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi természetvédelmi területre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeírtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető.

Művi értékek védelme

16. § (1) A tervezési területen országos műemléki védelem alatt áll a református temetőben található 37 db faragott kopjafa. A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A tervezési területen lévő, helyi védelem alatt álló, illetve helyi védelemre javasolt művi értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

17. § (1) A tervezési területen építési tilalom alatt álló ingatlan nincs; 401, illetve 50 m magasságú építési korlátozás érinti a terület egy részét – a hírközlési átjátszó állomáshoz kapcsolódóan - a MATÁV RT Helyközi Távbeszélő Igazgatóság jogosultsága alapján. A korlátozással érintett területet a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(3) A tervezési területen meglévő és megvalósuló épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A tervezési területen kialakuló ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

- a lakóterületen, a központi vegyes területen, a gazdasági területen és a különleges területen a használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki
- az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembe helyezés csak a – kertészeti terv alapján megvalósuló – a növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető
- az újonnan kialakításra kerülő erdőterületeken az erdőtelepítést 3 éven belül el kell végezni
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és 30000 Ft-ig terjedő, ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nagybajom Összevont Rendezési Terv korszerűsítés szabályozási terv szabályozási előírásairól szóló 1/1994. (II.1.) sz. önkormányzati rendelet – tervezési területet érintő – része.