Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2001. (VII. 19.) önkormányzati rendelete

Nagybajom Város címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról

Hatályos: 2001. 08. 01

Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2001. (VII. 19.) önkormányzati rendelete

2001.08.01.

Nagybajom Város címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) a) pontjában és 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet

1. §

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszitő szimbólumok: a címer es a zászló.
II. Fejezet

2. §

A település címerének leírása

Felső szegélyén ívesen zárt csücsköstalpú kék pajzs, melyben zöld talajon balra-fordult, fekete csőrű, nyakú és bóbitájú ezüst bíbic áll. A pajzs fölött három bástyából és rovátkolt falakbóI álló ezüst falkorona. A pajzsot alul két, arany szalaggal összekötött, keresztbetett szárú, hat-hat arany makkal megrakott zöld tölgyfa ág keretezi.

3. §

A címer története és jelentése

A pajzsban latható bíbic először a település 1702. évi bírói pecsétjén szerepel. Ez az ábra - kisebb megszakításoktól eltekintve - 1908-ig szerepelt a város pecsétjein. 1908-ban az Országos Törzskönyvi Bizottság munkája nyomán pajzsba foglalva Nagybajom címereként jelent meg. 1948-ban minden régi helyhatósági címert megszüntettek, újbóli használatba vételére 1991-ben került sor. Ekkor a pajzsalak változatlanul hagyása mellett a címer egyszerű fakoronával és vörös-arany foszlányokkal bővült. A nagyközség 2001-ben történt várossá nyilvánítása alkalmával került sor a címer újbóli, városi jellegéhez jobban illő meghatározására. A bíbic a 18. század elején még a település általában mély fekvésű, vízállásos határának jellemző madara volt. Ma a hagyomány őrzésen túl a természeti környezetet, a gazdag madárvilágot jelzi a pajzsot körülvevő tölgyfa lombokkal együtt. A 12 arany makknak külön jelentése is van. A középkorban Nagybajomot 12 kisebb település vette körül, melyek a török hódoltság után javarészt elpusztultak, területeikkel Nagybajom határába olvadtak be. Ezek emlékét őrzi a tizenket arany makk. Az ezüst falkorona Nagybajom egykori erősségeinek, a bajomi és a Korotna-várnak emlékét őrzi, jelenleg városi rangját tükrözi a címerben.

A címer használatának köre és szabályai

4. § (1) A város címere a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(2) Az önkormányzat címerét, mint diszitő és utaló jelképet használni lehet:

a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző: pecsétnyomó esetében legkisebb 35 mm, gumibélyegző eset6ben legnagyobb 35 mm, átmérőjű, a megfelelő körirattal ellátva.

b) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain.

c) az önkormányzat szervein, a polgármester, alpolgármester, jegyző számára készült levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

d) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken;

e) a városháza épületének bejáratánál, disztermében (tanácskozó termében) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;

g) az önkormányzat és szervei áItal megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon.;

h) a városba vezető utak mellett kihelyezett táblákon;

i) az önkormányzat, vagy intézményei tulajdonában lévő járműveken;

j) a polgármesteri hivatal helyiségében.

(3) A 4. § (2) bekezdés a)-j) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát - kérelmére - a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület engedélyezi az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint.

(4) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi. általány formájában, vagy elért árbevétel arányában. Az általány összege gazdálkodó szervezeteknél 1000-50000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítandó díj az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 1000 Ft.

5. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét,

b) a címer használat célját,

c) az elállítani kívánt mennyiséget (darab számot),

d) a címer előállításának anyagát,

e) a terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,

f) a címerrel díszítendő tárgy minta példányát (rajzát, fénymásolatát stb.).

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését es címét,

b) az előállítás anyagát,

c) az engedélyezett felhasználás célját,

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,

e) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,

f) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 6. §-ában foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.

(5) A kiadott engedélyt a képviselő-testület visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét- illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.

6. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrálzolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.

III. Fejezet

7. §

A település zászlajának és lobogójának leírása

(1) A zászló 1:2 aranyú aranysárga, melyet hosszanti szélein a zászló szélességének 1/6 - 1/6 részét kitevő zöld él szegélyez. A zászló mértani középpontjában a színes címer foglal helyet úgy, hogy függőleges szimmetriatengelye a zászló hosszának 1/2-es osztás vonalával esik egybe.
(2) A település lobogója a zászló 90 fokkal történő elforgatásával jön létre úgy, hogy a lobogó hossztengelyének felső /rúd felőli/ harmad-pontjának középpontjával a település címere foglal helyet. A lobogóban a címer 90 fokkal elfordított a zászlóhoz képest úgy, hogy a lobogó rúdja felé a címer tető esik.

8. §

A zászló és lobogó használata

(1) A zászló, a lobogó méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,
b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,
c) a képviselő-testület ülésének helyszínén,
d) nemzeti, gyászesemények alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,
e) minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
IV. Fejezet

8. §

A település pecsétjének leírása

A település pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Nagybajom város címerének kontúrrajza, melyet körkörösen nagybetűs körirat övez: NAGYBAJOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA.

9. §

A pecsét használatának köre és szabályai

(1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor hasznalható.
(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
V. Fejezet

10. §

Díszpolgári cím és annak adományozása

A város önkormányzata, attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen es az utókor elé, díszpolgári címet alapit.

A díszpolgári cím

11. § (1) A város "díszpolgára" cím adományozható annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével a település, illetve legalább megyei viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárul a település jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll.

(2) A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevél, emlékplakett és tárgyjutalom jár.

(3) A tárgyjutalom összegét a képviselő-testület az adományozással egyidőben állapítja meg

(4) Díszpolgári cím posztumusz is adományozható.

12. § (1) A város díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet, valamint élvezi azokat a kiváltságokat, amelyek a rendelet szerint a díszpolgárokat megilletik.

(2) A város díszpolgára:

a) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg,

b) díjtalanul látogathatja az önkormányzat közművelődési, kulturális, sport intézményeit, valamint ilyen jellegű rendezvényeit,

c) elhalálozása esetén - családja beleegyezésével - az önkormányzat saját halottjának tekinti és ingyenes díszsírhelyet biztosit számára.

13. §

Az elismerés adományozásának rendje

(1) A díszpolgári cím az évenként megtartandó város /falu/ nap alkalmával rendezett ünnepségen kerül átadásra, kivéve a 2001.évet, ebben az évben a település ünnepélyes várossá avatása alkalmával is átadható olyan személynek vagy személyeknek, akiket a képviselő-testület erre érdemesnek tart.
(2) Az elismerés odaítélése minősített többségű szavazással a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A díszpolgári cím adományozásáról szóló oklevelet a polgármester adja át. Az adományozást határozat formájában a jegyzőkönyvbe kell foglalni és részletesen meg kell indokolni.

14. §

A díszpolgári díszoklevél tartalma

(1) A díszoklevél tartalmazza:
- az adományozó megjelölését,
- a díszpolgári címet adományozó határozat számát és keltét,
- az adományozott nevet, lakcímet, foglalkozását,
- az adományozás keltét,
- a polgármester és jegyző aláírását,
- a képviselő-testület pecsétjét.
(2) A díszpolgári cím adományozását rövid életrajz és az érdemek rövid leírásával, díszes kivitelii albumban kell meg örökíteni és nyilvántartani.

15. §

Az elismerés visszavonása

(1) A díszpolgári cím visszavonható, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik.
(2) Érdemtelen az elismerésre különösen az, akit a bíróság a közügyek _gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni.

16. § (1) Az elismerések és juttatások költségeinek fedezetét a polgármesteri hivatal éves költségvetéséből kell biztosítani.

(2) Az elismerésben részesített személyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően vagy közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, es 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárás - az önkormányzat jelképeinek engedélytől eltérő használata esetén - nem zárja ki a használatra vonatkozó engedély visszavonását.

18. § Egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti es Működési Szabályzatáról szóló 3/1999./IV.30./ számú rendelet 38. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 7 képviselő) egybehangzó igen szavazata szikséges a díszpolgári cím adományozásához, valamint a 14. §. a., b., e., f., g., pontban foglalt ügyek, továbbá ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselők kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.”

19. § (1) A rendelet 2001. augusztus 01. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a nagyközség címeréről és zászlójáról szóló 13/1991. (X.30.) számú, valamint az azt módosító 14/1993. (IX.23.) számú, valamint a 15/2000. (VIII.30.) számú Önkormányzati rendelet.

(2) A rendeletben szabályozott jelképek elkészítéséről a hatályba lépést követő 30 napon belül kell gondoskodni. Az (1) bekezdés szerint hatályon kívül helyezett rendeletben megállapított jelképek a hatályba lépést követő 30 napig alkalmazhatók. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

(3) A jelen rendelet hatályba lépése előtt adományozott díszpolgári címek érvényességét a (2) bekezdés szerinti rendeletek hatályon kívül helyezése nem érinti.

Ács Attila dr. Fehér József
polgármester sk jegyző sk
Kihirdetve: 2001. július 19-én
dr. Fehér József
jegyző sk