1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, vagyonát, anyagi biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) E rendelet hatálya – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

(4) E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A város közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, tulajdon vagyona, jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Amennyiben az állattartó nem rendelkezik építési engedéllyel, vagy állattartáshoz kapcsolódó igazolással (marhalevél, lóútlevél), úgy a 7. § szabályait kell alkalmazni. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, saját tulajdonú, vagy igazolt beszerzési forrásból származó eleséggel történő ellátásáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek ellenében – az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott szervezet (szolgáltató) gondoskodik.

(6) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

(7) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek a tulajdonában anyagi, vagyoni kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(8) Az állatok tartására, kíméletére, elhullott állatok elszállítására vonatkozóan jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben külön jogszabály az irányadó.

3. § (1) Belterületen az állatok tartására vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható a 2. sz. mellékletben meghatározott létszámkorlátozásokkal.

(2) Külterületen az állatok tartására vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható létszámkorlátozás nélkül.

(3) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén tilos haszonállatot tartani.

(4) Az állattartásra szolgáló építmények kialakításáról, elhelyezéséről a keletkezett trágya tárolásáról külön jogszabály rendelkezik.

4. § (1) Az állattartó köteles

5. § (1) A kedvtelésből tartott veszélyes állatot csak zárt helyen, s csak úgy lehet tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. Tartásuk során a veszélyes állatok tartására vonatkozó valamennyi jogszabályt maradéktalanul be kell tartani.

(2) Az ebek tartásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

6. § (1) A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

(2) Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (3) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(3) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út mellett vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(4) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.

(5) A méhészet tartására, létesítésére egyebekben a hatályos méhészetre vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

7. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvényt kell alkalmazni,

(2) Amennyiben más szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a jelen rendelet 2-6 §-aiban foglaltakat megszegi.

8. § (1) E rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács 2/1988.(XII.13.) sz. rendelet 10-23 §-ai, 25-28 §-ai és 1-3 sz. mellékletei.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.