Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Nagybajom településkép védelméről
Hatályos: 2018. 09. 26Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Nagybajom településkép védelméről
Nagybajom Város Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: TKtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Nagybajom sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;
e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
f) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
g) az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.
(2) A helyi védelem célja a Nagybajom településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) E rendelet hatálya kiterjed Nagybajom közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;
b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;
c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;
d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;
e) az intézmények címeres tábláira;
f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;
g) a választási plakátokra és hirdetésekre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
b) cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető felirat;
c) cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
d) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
e) kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.
f) közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
g) közművelődési hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;
h) közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;
i) köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan;
j) megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét.
k) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
l) őstermelői tábla: saját ingatlanon, vagy engedély alapján az ingatlan előtti közterületen felállított maximum 2 m2 felületű idényjelleggel kihelyezett saját célú hirdetőfelület;
m) plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 2. pontjában meghatározott falragasz vagy felirat;
n) reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott hirdetmény;
o) reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
p) reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;
q) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
r) utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, épület;
s) útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
t) zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.
A HELYI VÉDELEM: a helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
A helyi védelem feladata
3. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.
(3) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.nagybajom.hu honlapon biztosítja.
4. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia a helyi egyedi védelem esetén:
a) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
b) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
c) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
d) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,
(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.
(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, szakmai előkészítéséhez szakember közreműködését kéri ki.
(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.
(7) A képviselőtestület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről.
(8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.
(9) A védelem alatt álló építmény vagy épület (Nagybajom védett építménye) vagy (Nagybajom védett épülete) feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. melléklet 5. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
A helyi védelem fajtái
6. § A helyi értékek védelme lehet
a) egyedi védelem (H);
b) területi védelem (He).
Az egyedi védelem
7. § (1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet
a) az épület egészére (H1);
b) az épület utcai homlokzatára (H2);
c) épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).
(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
A területi védelem
9. § (1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, település sziluettre, kilátásra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(2) A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 4. fejezete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK: a településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § Nagybajom Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki településképi szempontból meghatározó területet.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK: építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) Nagybajom közigazgatási területén nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;
c) fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;
d) fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként.
(2) Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.
(3) A település teljes területén konténer, konténerház, mobilház, lakókocsi, bódé és sátor elhelyezése tilos, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény és felvonulási létesítmény.
(4) Nagybajom területén nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.
A helyi védelemben részesülő területre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények - A helyi védelemben részesülő területekre (He) vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § A He védett területen meg kell őrizni a település- és tájkarakter elemeit.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A H1 védett épületek Nagybajom jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) tömegformálást és tetőformát;
b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
c) anyaghasználatot;
d) színvilágot.
(2) A H2 védett utcai homlokzatok Nagybajom jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
b) anyaghasználatot;
c) színvilágot.
(3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Nagybajom jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:
a) épületrészletek;
b) szobrok és keresztek;
c) képzőművészeti alkotások;
d) táj- és kertépítészeti alkotások;
e) egyéb közterületi objektumok;
f) egyedi tájértékek.
(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
14. § (1) H1 és H2 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 15. § (1) és (2) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.
(2) H1 és H2 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) H1 és H2 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) H1 és H2 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.
(5) Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.
(6) Védett épület (H1 és H2) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.
15. § (1) H3 védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.
(2) H3 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.
Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények: településképi karakterek
16. § (1) Nagybajom közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
a) falusias területek karaktere;
b) kisvárosi karakter;
c) gazdasági területek karaktere;
d) egyéb területek karaktere;
e) külterületek karaktere.
(2) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
Településképi karakterek egyedi építészeti követelményei
17. § (1) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre.
(2) Falusias terület karakterén:
a) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
b) Homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.
c) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével, 35-45 fokos hajlású magastetővel.
d) A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani. Az épületeken alkalmazható tető-héjazati anyag: égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemezfedés, vagy bitumenes zsindely-héjazat lehet, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.
e) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezően kell kialakítani.
(3) Kisvárosi terület karakterén:
a) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
b) Homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.
c) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
d) A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani. Az épületeken alkalmazható tető-héjazati anyag: égetett cserép, betoncserép, fémlemezfedés, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.
e) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezően kell kialakítani.
f) A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(4) Gazdasági területek karakterén
a) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
b) A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.
c) Az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
d) A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) Egyéb területek karakterén
a) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
b) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
c) Az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
d) A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
e) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
f) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
g) 10 méternél magasabb építmények építését tájesztétikai vizsgálattal és látványtervvel kell igazolni.
(6) Külterületi karakteren
a) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
b) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
c) Az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely, síkpala, illetve nád vagy zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
d) A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
e) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
f) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
g) 10 méternél magasabb építmények építését tájesztétikai vizsgálattal és látványtervvel kell igazolni.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése - Hírközlési infrastruktúra
18. § (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település belterületén, az országos és a helyi természetvédelmi területeken, a tájképvédelmi terület és a természetvédelmi övezetek által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén – település- és tájképvédelmi okok miatt nemlétesítő.
(2) Meglévő víztornyon antenna elhelyezhető.
(3) Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett épületen (H1 és H2) távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, nem helyezhető el és nem létesíthető.
(4) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.
(5) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.
(6) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.
(7) Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.
(8) Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.
Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása
19. § (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.
(3) Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat képviselőtestületének egyetértő véleményét kell beszerezni.
(4) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.
A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények
20. § (1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.
(2) A 0,4 kV-os légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.
KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:
Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények
21. § (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(2) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.
(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni.
(5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadály mentesíteni kell.
(6) Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(7) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!
Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások
22. § Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
23. § Nagybajom területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.
Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
24. § (1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, az 4. melléklet 1. fejezetében szereplő formájú és számú telepített reklámhordozó berendezés helyezhető el.
(2) Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.
(3) Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.
(4) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.
(5) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.
(6) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
25. § (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja
a) kulturális információ közzététele;
b) idegenforgalmi eligazítás;
c) közérdekű tájékoztatás;
d) indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:
a) közművelődési célú hirdetőoszlop;
b) közérdekű molinó;
c) önkormányzati hirdetőtábla;
d) útbaigazító információs tábla;
e) megállító tábla;
f) kínáló tábla;
g) őstermelői tábla.
(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.
(4) Nyitvatartási idő alatt
a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;
b) vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla
helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.
(6) Ingatlanonként egy őstermelői tábla helyezhető el, az engedélyben rögzített feltételek mellett.
Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
26. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
a) cégér;
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
c) zászló.
(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.
27. § (1) A 25. § (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület
1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
2. színéhez;
3. arányrendszeréhez;
4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) A 25. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.
(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.
(4) Futófény, fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton nem helyezhető el.
Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése
28. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.
(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok
29. § (1) Nagybajom rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 4. melléklet 2. fejezetében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.
(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ: Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról
30. § Nagybajom Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi konzultációt.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS: a véleményezési eljárással érintett építmények köre
31. § Nagybajom Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi véleményezési eljárást.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltoztatások köre
32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon tervezett reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
33. § (1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, az alábbi taralommal:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,
d) a reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt.
(3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a reklám, reklámhordozó illeszkedik e a településképbe;
b) a reklám, reklámhordozó megfelel e a településképi követelményeknek;
c) a reklám, reklámhordozó megfelel e a rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén - 2 év.
(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
A településképi kötelezési eljárás
34. § (1) A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:
a) az építmények
aa) jó karbantartásának;
ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;
ac) az egységes megjelenés biztosításának;
ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;
ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése
érdekében;
b) az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;
c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;
d) építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;
amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.
A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
35. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Nagybajom Önkormányzatának számlájára.
(3) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER: a településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
36. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításnak, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesitett tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.
(4) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
37. § A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.
38. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséről
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagybajom helyi építési szabályzatáról szóló 7/2006. (VI.13.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik: 1. § (5) és (8) bekezdései; 3. § (3) bekezdésének c.) és d.) pontjai; 4. § (4) bekezdésének c.) és d.) pontjai; 5. § (4) bekezdésének c.) és d.) pontjai; 6. § (4) bekezdése; 7. § (5) bekezdése; 8. § (7) bekezdése; 9. § (7) bekezdése; 14. § (5) bekezdésének b.) pontja; 15. § (3) bekezdése; 18. § (6) bekezdése; 22. §; 2. melléklete
39. § Ez a rendelet 2018. szeptember 26-án lép hatályba.