1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed a Nagybajom város közigazgatási területén fekvő, az önkormányzat tulajdonában álló működő köztemetőre, valamint lezárt temetőre, továbbá az ezek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos összes tevékenységre

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét saját szervezete, vagy erre engedéllyel rendelkező más temetkezési szolgáltató(k) útján teljesíti, (továbbiakban üzemeltető ) kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül. A szerződés jelen rendelet függelékét képezi.

(3) Ha az Önkormányzat az (1-2) bekezdés szerinti fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét nem saját szervezete útján teljesíti, a fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátására pályázatot hirdet. A pályázatot az önkormányzati tulajdonú köztemető(k), illetve lezárt temető fenntartására és/ vagy üzemeltetésre lehet meghirdetni, külön-külön, vagy együttesen.

2. § (1) Nagybajom Városban az alábbi köztemetőbe lehet temetkezni: Nagybajom belterület 341 hrsz-ú temető,ravatalozó elnevezésű 42 626 m2 térmértékű terület. Külön szerződésben foglaltak szerint e köztemető biztosítja Pálmajor község önkormányzatának a köztemető kialakításával és fenntartásával kapcsolatos települési önkormányzati feladatait.

(2) Nagybajom Város Önkormányzata az üzemeltetéssel a Nagybajomi Településfejlesztési Kft-t bízza meg, az üzemeltetésről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

3. § (1) A Nagybajom-i Szovjet Hősi temető olyan – az Önkormányzat tulajdonában álló lezárt temető – amely a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint elesett orosz katonák és polgári áldozatok temetkezési helye (104/1996./VII.16./ korm. rendelet 2. §. 1 cikk a, b. pont ).

(2) A 104/1996./VII.16./ Korm. rendelet 3. §-ában foglalt intézkedések megtételéig az (1) bekezdés szerinti temetkezési hely ápolása önkormányzati feladat, melyet az Önkormányzat az 1. §. (2) -(3) bekezdés szerint teljesít az 1947.évi XIX.tv 2. §-a alapján

(3) A Nagybajom-i Zsidó temető olyan – az Önkormányzat tulajdonában álló lezárt temető – amely 1946-ig kizárólag a zsidó vallásúak temetkezési helyéül szolgált. E temető fenntartásáról - érvényes és hatályos szerződés megléte esetén – az abban foglaltak az irányadók.

(4) A Nagybajom-i külterület 0626/1 hrsz-u 4971 m2 térmértékű valamint a 0652/33 hrsz-u 1279 m2 térmértékű temető lezárt, de látogatott temető, melyeknek ápolása azok fenn álltáig önkormányzati feladat, az 1. §. (2) -(3) bekezdése szerinti teljesítéssel.

4. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni - a működő temetőben lehet.

(2) A működő köztemetőben koporsós, hamvasztásos temetkezésre és az emberi maradványok méltó elhelyezésére van lehetőség.

(3) A temetkezési tevékenységet az üzemeltető a kegyeleti elvárásokhoz illő módon kell, hogy megszervezze (ruházat, magatartás, eszközök).

(4) A város közigazgatási területén elhunyt nagybajomi illetékességű halottat, amennyiben a rendelet hatálya alá eső temetőben kerül eltemetésre, a halott vizsgálati bizonyítvány kiállítása után azonnal a temető ravatalozójába, vagy halott hűtésre alkalmas engedélyezett telephelyre kell beszállítani.

(5) Az üzemeltető az etnikai, vagy vallási eredetű temetkezési szokásokat - amennyiben azok más jogszabállyal nem ellentétesek - kötelesek figyelembe venni.

(6) A köztemetést, /szociális temetést/ a temető üzemeltetője végzi a temető fenntartójával kötött megállapodás alapján. Ha az elhunyt temetésére kötelezettnek a köztemetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga nincs, a közköltségen történő temetés helye az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési hely, kivéve, ha az üzemeltető a tulajdonossal egyeztetve másként nem határoz. Az egyeztetés az üzemeltető mindenkori képviselője, valamint a mindenkori polgármester feladata.

5. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatbavételére a Tv. és a Vhr. szabályait kell alkalmazni.

6. § (1) A temetőben az alábbi típusú temetési helyeket kell biztosítani: koporsós temetés esetén felnőtt egyes és kettes sírhely, gyermeksírhely, valamint kettő, négy és hat személyes sírbolt, továbbá urnafülke, urnasírhely és urnasírbolt.

(2) A sírok egymástól való oldal távolságának 60 cm-nek, a gyermek síróknál pedig 30 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

(3) A sírhelyek mérete:

(4) A mélyített felnőtt sírhely mélysége 2,2 m melybe hatósági engedély alapján még egy koporsó temethető.

(5) Felnőtt sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még négy urna helyezhető el, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(6) Felnőtt sírhely befizetése mellett a felnőtt sírhely táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ez esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lennie.

(7) Az egyes sírhelytáblákban lévő sírhelyek sírdombokkal, vagy anélkül alakíthatók ki, a kialakításnak sírhely táblán belül egységesnek kell lennie.

(8) A temetési helyen elhelyezhető sírjelek helyben szokásos legnagyobb magassága: helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb az OTÉK előírásai szerinti magasság lehet. E magassági méreten belül - a Tv. és Vhr. rendelkezéseire figyelemmel - sírjel az üzemeltető részére történő előzetes bejelentés után, külön engedély nélkül létesíthető.

(9) A (8) bekezdésben megadott méretnél magasabb sírjel tervezett létesítését az üzemeltető útján az e célra létesített formanyomtatványon az építési hatóság részére be kell jelenteni. Az építési hatóság a tervezett sírjel magasságát korlátozhatja, ha: az a mindenkor hatályos előírásokkal ellentétes.

(10) A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet, de a hantnélküli parcellák létesítésére kijelölt területen semmiféle sírdomb nem alakítható ki.

(11) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl két férőhelyes sírboltban további 6 urna, 4 személyes sírboltban további 12 urna.

7. § (1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglevő temetési hely felett rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően kell eljárni, ha: olyan körülmény merül fel amely erre okot ad. Ilyen lehet különösen a végintézkedés, az idős vagy mozgásában korlátozott eltemettető esetén kedvezőbb megközelíthetőségi lehetőség, illetve minden más jogszabályon vagy szerződésen alapuló körülmény.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eltérésre csak akkor kerülhet sor, ha a sírhely olyan sírhelytáblában található, amely használatba vételének a Tv. 10. § (3) bekezdésére tekintettel nincs akadálya.

8. § (1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A rendelkezési jogosultság kezdési időpontja a megváltás napja:

(3) A temetési helyek használatának joga – sírbolt kivételével - magánszemélyek között nem ruházható át, nem örökölhető.

(4) Kiürítés során a temetőben felállított síremlék lebontása, áthelyezése előtt a munkálatokat az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(5) Az urnakiadásra vonatkozóan a Kormányrendeletben meghatározott eseteken túl az exhumálás szabályait kell alkalmazni.

(6) Ha rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, a használati díj időarányos részét meg kell fizetni.

9. § (1) A sírboltot csak kiviteli terv alapján lehet építeni, a tervet az üzemeltetőnek be kell mutatni. A sírbolt építési munkák végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek azt kell tekinteni, aki a használati díjat megfizette.

(3) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(4) A sírboltba koporsóban csak annyi elhunyt személy temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen kívül két férőhelyes sírboltba további hat urna, négyszemélyes sírboltba további tizenkét urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltba az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők. A sírbolt tulajdonosának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak urnahelynek számítanak.

(5) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet.

(6) A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm. A sírkeret magassága a járdaszinttől számítva 30 cm lehet.

(7) A síremlék magassága a járdaszinttől:

(8) A kiásott kriptahelyeket az alépítmény elkészültéig baleset megelőzésére alkalmas védőkorláttal körbe kell keríteni.

(9) A síremléknek meg kell felelnie a temető arculatának. Közízlést sértő formájú és felírással ellátott síremléket felállítani nem szabad.

(10) Temetői létesítményeket (síremlék, sírbolt stb.) elkészültük után a temető gondnokának be kell mutatni.

10. § (1) A holttest elhamvasztásához - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – hatósági engedély szükséges.

(2) A kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a kórboncnok orvos engedélyezi.

11. § (1) Az infrastrukturális létesítmények közül

(2) Díjat kell fizetni az e rendelet mellékletében meghatározottakért.

12. § (1) A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitva tartási idejét, a tulajdonos és az üzemeltető megnevezését, pontos címét valamint a temető részletes térképét ki kell függeszteni.

(2) A nyitva tartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 14 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(3) A temető nyitva tartási ideje: Évente május 15-től október 15-ig 6 órától 18 óráig, október 16-tól november 10-ig 7-20 óráig, november 11-től május 14-ig 8-16 óráig.

(4) Vasárnap és ünnepnapokon a temetőben ipari jellegű célszállítás nem végezhető.

(5) A temetőbe járművel behajtani, és azzal közlekedni csak az üzemeltető engedélyével lehet. (6) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani. A temetési szertartás ideje alatt anyagszállítás és zajjal járó munka a temetőben nem végezhető.

(7) A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet - annak megkezdése előtt - a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(8) A temetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak.

(9) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(10) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(11) A sírokra és a szakaszok belsejébe fát ültetni tilos.

(12) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható.

(13) A temetőben keletkezett hulladékot csak az arra kijelölt helyen lehet lerakni. Az elszállításról az üzemeltető szükség szerint intézkedik.

(14) A sírok és a sírboltok - beleértve az urnák elhelyezésére szolgálókat is - kerítéssel nem határolhatók körül. Padok és ülőalkalmatosságok temető szakaszokban nem építhetők.

(15) A temető területére kutyát bevinni - a vakvezető kutyák kivételével - tilos.

(16) A kolumbárium fülkék előrészén a közízlést sértő feliratok nem helyezhetők el.

(17) Építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési, vagy bontási munkák elvégzéséhez az üzemeltető engedélye szükséges.

(18) A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet a temetőben, erre kijelölt helyen lát el.

13. § (1) A köztemetőben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók temetésenként e rendelet melléklete alapján az üzemeltetőnek díjat kötelesek fizetni.

14. § (1) A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlásnak indult, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak egyedi hatósági előírás megtartásával temethetők.

15. § (1) A temető üzemeltetője biztosítja az eltemetés, urna elhelyezés feltételeit. Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, ravatalozása, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállítása, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórása, urna elhelyezése, sírásás, sírhelynyitás, sírba helyezés, visszahantolás, újratemetés és exhumálás a temető üzemeltető kizárólagos joga és kötelessége. A felsorolt tevékenységekért az üzemeltető e rendelet mellékletében felsorolt díjakat érvényesíti.

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(3) A temetői munkák - különösen rátemetés, exhumálás, áthelyezés - során talált értéktárgyakról - ékszer, nemesfémből készített protézis -, és a megtalálás körülményeiről az üzemeltető jegyzőkönyvet köteles felvenni.

(4) A talált értékek biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.

16. § (1) A temető üzemeltetője a saját tulajdonú eszközeinek és kellékeinek használatáért jogosult a temetkezési szolgáltatóktól díjat szedni.

(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók munkánként e rendelet melléklete szerint költségtérítést kötelesek fizetni a temető üzemeltetőjének.

(3) A temetőbe való belépés és az öntözővíz használata díjtalan.

(4) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata. Az önkormányzat elvárásait az üzemeltetői szerződésben rögzíti.

17. § (1) E rendelet 2020. év február 01. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat Temetőről és temetkezés rendjéről szóló, 9/2014.(VI.15) rendelete érvényét veszti.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveknek megfelelő szabályozást tartalmaz.