Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
A szociális rászorultságtól függő települési támogatásokról
Hatályos: 2025. 12. 01Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
A szociális rászorultságtól függő települési támogatásokról
[1] ] Nagybajom Város Önkormányzata a közigazgatási területén élő személyek és családok – kiemelt figyelemmel az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, a nagycsaládokra, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra, a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyekre, tekintettel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése és elősegítése céljából a törvényi felhatalmazás keretei között önkormányzati rendeletben állapítja meg a települési támogatások formáit, és a támogatás megállapításának speciális eljárási szabályait. A rendelet célja, hogy a településen élők szociális helyzete a szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás keretei között stabil és biztos alapon nyugodjon.
[2] Nagybajom Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatályára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában foglaltak az irányadók.
2. § (1) A szociális rászorultság fennállása esetén települési támogatás biztosítható, amely részben, vagy teljes egészében pénzbeli támogatásként, és természetbeni juttatásként állapítható meg.
(2) A települési támogatás lehet
a) eseti települési támogatás
b) temetési támogatás
c) idősek támogatása
d) babakelengye támogatás
e) bölcsődéztetési, óvodáztatási támogatás (a továbbiakban együtt: kisgyermeknevelési támogatás)
f) iskolakezdési támogatás
g) lakásfenntartási támogatás
h) krízis támogatás.
1. Általános rendelkezések
3. § (1) Az életvitelszerű tartózkodási hely igazolására szolgál, ha
a) a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyül, amelyet kérelmében ekként adott meg,
b) ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, és ide tér haza,
c) ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,
d) amely a család életének helyszínéül szolgál,
e) amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,
f) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közmű szolgáltatóknál.
(2) Vagyon: a vagyon tekintetében a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.
4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatások megállapítása történhet kérelemre, vagy hivatalból.
(2) A támogatások hivatalból történő megállapítása során a képviselő-testület az e rendeletben nevesített támogatásokat eseti döntéssel kiegészítheti, vagy az eset összes körülményeinek vizsgákatát követően támogatást nyújthat olyan élethelyzetek bekövetkezése esetén is, melyek e rendeletben nem nevesítettek. Ez esetben a jövedelemre, vagyoni helyzetre, környezettanulmány készítésére vonatkozó bármely jogszabályban előírt rendelkezések mellőzhetők.
(3) A települési támogatás iránti kérelmet a Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(4) A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott igazolásokat, illetve nyilatkozatokat.
(5) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
(7) Egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél – különösen a nyugdíj, családi pótlék, járadék – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, vagy nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni.
(8) A (4)-(6) bekezdésen kívüli jövedelmet – különösen az állattartásból, ingatlan bérbeadásából, alkalmi munkából származó jövedelmet – nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelőző egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának, nettó összegének a megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll.
(9) A családok azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, jövedelmüket, a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz benyújtott adóbevallásukkal igazolhatják. Ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani.
5. § (1) A települési támogatások utólag, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rend.) 6. § (3) bekezdése szerint kerülnek kifizetésre. A kifizetés történhet postai úton, a jogosult bankszámlájára, illetve házipénztárból.
(2) A települési támogatással kapcsolatos döntésről a Hivatal 5 munkanapon belül határozattal értesíti a kérelmezőt.
(3) A megállapított támogatás kifizetésére a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül a Hivatal házipénztárából kerül sor, vagy a folyószámlával rendelkező kérelmező részére átutalással történik.
(4) A Hivatal házipénztárából a döntést követő 2 munkanapon belüli kifizetés a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Az azonnali kifizetés elrendeléséről az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.
6. § (1) A kérelmező a támogatás megállapítására irányuló kérelmében a saját, és a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) Amennyiben a támogatások, szolgáltatások megállapítására iránti kérelemben előadott életkörülmények megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél az Alapszolgáltatási Központ családgondozójának közreműködésével környezettanulmányt kell készíteni. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(3) Ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy önmaga és családja vagyoni viszonyairól a Korm.rendeletben foglaltak szerint nyilatkozzék.
(4) A körülmények tisztázása során az igénylő a Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önhibájából kerül ki valamely ellátási formából, kérelmét emiatt el lehet utasítani vagy rendszeres ellátását meg lehet szüntetni.
(5) Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan az Szt., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § A települési támogatás részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
2. Eseti települési támogatás
8. § (1) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a Szociális és Humán Bizottság eseti települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el szociális vetítési alap 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át.
(2) Az eseti települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, és nem haladhatja meg évenként és személyenként a 50.000,- Ft-ot.
(3) Egy naptári éven belül újabb eseti települési támogatást a bizottság az előző eseti települési támogatás megállapítását követő legalább 90 nap elteltével állapíthat meg.
(4) A z eseti települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó igazolást, nyilatkozatot, dokumentumot.
(5) A támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.
(6) Nem jogosult a kérelmező a támogatásra, ha a kérelmező az általa lakott lakáson túl vagyonnal rendelkezik.
(7) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként is biztosítható:
a) erre irányuló kérelem esetén vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(8) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a kérelmező részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező következő kérelme elutasításra kerül.
(9) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított rendkívüli települési támogatás közvetlenül a szolgáltatónak is utalható.
(10) Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, akkor az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, illetve a (2) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól a döntése során eltérhet.
3. Temetési támogatás
9. § (1) Települési támogatásként temetési támogatás nyújtható haláleset bekövetkezte esetén annak, aki
a) a haláleset időpontjában nagybajomi állandó lakóhellyel rendelkező, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója a nagybajomi lakóhellyel rendelkező elhunytnak, és
b) rendelkezik a temetkezési szolgáltató által a nevére kiállított számlával, és
c) a kérelmező csatolja kérelméhez az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.
(2) A temetési támogatás összege 35.000,- Ft.
(3) Nem állapítható meg temetési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése, és ha jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap 10-szeresét.
(4) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz.
4. Idősek támogatása
10. § (1) Települési támogatásként idősek támogatására jogosult, aki Nagybajom városban lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen lakóhelyén él, és a külön jogszabály szerint saját, vagy hozzátartozói jogon nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.
(2) A támogatás évenkénti konkrét összegéről, formájáról és a kifizetés időpontjáról külön képviselő-testületi határozatban kell rendelkezni, amelynek előirányzatát az éves költségvetési rendelet tartalmazza. A támogatást a képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a polgármester állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap összegének 10-szeresét, egyedülálló esetén 12-szeresét.
(4) A jogosultság feltételeinek igazolása az egy főre jutó jövedelemre vonatkozó nyilatkozat megtételével, valamint a személyi- és lakcím igazolvány bemutatásával történik.
5. Babakelengye támogatás
11. § (1) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester települési támogatásként babakelengye támogatást nyújt újszülött gyermek születése esetén.
(2) Babakelengye támogatásra az a gyermek jogosult, akinek legalább az egyik szülője, szülő hiányában törvényes képviselője a gyermek születésekor bejelentett nagybajomi lakóhellyel rendelkezik.
(3) A támogatás formája természetbeni, egyszeri, 30.000.- Ft értékű utalvány, amely babaápolási szerekre, és a gyermek ellátásához szükséges termékre váltható be abban a nagybajomi üzletben, amellyel az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött.
(4) A támogatást egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, de a szülők nem közös háztartásban nevelik a gyermeket, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.
(5) Az újszülött gyermek törvényes képviselőjének nyilatkoznia kell a jogosultságot igazoló adatokról. A nyomtatványt a gyermek védőnője adja át a szülő részére, aki kitöltve a védőnő részére juttatja vissza.
(6) Amennyiben a szülők nem közös háztatásban nevelik gyermeküket, ennek tényéről a gondviselő szülőnek, vagy törvényes képviselőnek nyilatkozni kell a formanyomtatványon.
(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 10-szeresét, egyedülálló esetén 15-szörösét.
(8) A jogosultság feltételeinek igazolása az egy főre jutó jövedelemre vonatkozó nyilatkozat megtételével, valamint a személyi- és lakcím igazolvány bemutatásával történik.
6. Kisgyermeknevelési támogatás
12. § (1) Települési támogatásként kisgyermeknevelési támogatásra jogosult a gyermek intézményi jogviszonyának megkezdéséig évente egy alkalommal az a szülő, aki nagybajomi bejelentett lakóhelyén saját bölcsődés, vagy óvodás gyermeke neveléséről gondoskodik.
(2) A támogatásra az a szülő jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 10-szeresét, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap összegének 12-szeresét nem haladja meg.
(3) A kérelmet miden év augusztus 1-től szeptember 30. napjáig lehet benyújtani.
(4) A támogatást a képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a polgármester állapítja meg. A támogatás évenkénti konkrét összegéről, formájáról és a kifizetés időpontjáról külön képviselő-testületi határozatban kell rendelkezni, amelynek előirányzatát az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
7. Iskolakezdési támogatás
13. § (1) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a polgármester évente egyszer települési támogatásként iskolakezdési támogatást állapít meg a család jövedelmi viszonyai alapján az általános iskolai, középiskola nappali iskolarendszerű oktatásában részesülő gyermek részére az iskolakezdés anyagi terheinek ellentételezésére.
(2) Iskolakezdési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 10-szeresét, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a szociális vetítési alap összegének 12-szeresét.
(3) A támogatás évenkénti konkrét összegéről, formájáról és a kifizetés időpontjáról külön képviselő-testületi határozatban kell rendelkezni, amelynek előirányzatát az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
(4) A kérelmet miden év augusztus 1-től szeptember 30. napjáig lehet benyújtani.
(5) A középiskolai tanulmányokat folytató, de a 18. életévét betöltő tanuló a kérelmet saját jogán nyújtja be, amelyhez köteles csatolni a 15 napnál nem régebben kiállított iskolalátogatási igazolást.
8. Lakásfenntartási támogatás
14. § (1) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a jegyző a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási támogatást pénzbeli szociális ellátás formájában, és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez – villanyáram-, a gázfogyasztás, a víz- és csatornahasználat, valamint a szemétszállítás - kell nyújtani akkor, ha a kiadások megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti.
(3) A kérelem elbírálásához a kérelmezőnek be kell nyújtania háztartás tagjaira vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmének igazolását, a háztartás tagjainak, e rendelet mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatát, valamint a támogatott szolgáltatás közüzemi szerződésének, vagy számlájának másolatát.
(4) Támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(5) A támogatást kérelmező az (4) bekezdésben foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételként köteles lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:
a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, gyommentesítése,
c) az ingatlan előtti járdának, járda hiányában egy méter széles területsávnak, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztán tartása, szemét – és gyommentesítése, hó- és síkosság mentesítése.
(6) A települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7.
(7) Ha a háztartás
a) (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) Ha a háztartásban a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(9) A települési támogatás egy hónapra jutó összegét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A települési támogatás egy hónapra megállapítható összege:
a) 10.000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a 20.000 Ft-ot nem haladja meg
b) 8.000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 20.001,- - 40.000,- Ft közé esik
c) 6.000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 40.001,- - 70.000 Ft közé esik
d) 5.000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 70.001,- - 90.000,- Ft közé esik.
(10) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, és 12 hónapra kell megállapítani.
(11) Amennyiben a támogatás iránti kérelem elutasítása vagy a már megállapított települési támogatás megszüntetése a (6) bekezdés szerinti okból történik, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja részére sem állapítható meg a lakhatási támogatás.
(12) A támogatást a Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint kell folyósítani.
9. Krízis támogatás
15. § (1) Települési támogatásként krízis támogatást állapíthat meg a képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a polgármester, ha a kérelmező élethelyzete rendkívüli méltánylást érdemlő sürgős anyagi vagy természetbeni segítség nyújtását indokolja, különösen elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, baleset, hirtelen egészségromlás, közüzemi végelszámolás alapján kibocsátott számlatartozás.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli méltánylást érdemlő körülményt a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell.
(3) A krízis támogatás megállapításának eljárási szabályaira, a támogatás mértékére vonatkozóan e rendelet 3. § - 8. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
10. Záró rendelkezések
16. § (1) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor már benyújtásra került, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti a helyben biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelet
b) 2. § (2) bekezdése,
c) 3. § (1) és (2) bekezdése,
d) 3. § (5) és (6) bekezdése,
f) II. Fejezete,
g) 1. melléklet szerinti csatolmánya.
17. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.