Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2014(IV.29.); 8/2005. (VI. 29.) és 9/2011. (VII.6.) önkormányzati rendelettel módosított

 7/2003. (VI. 12.) önkormányzati rendelete

Somogysárd község helyi építési szabályozásáról

(a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Somogysárd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§. (3) c); továbbá a 2.§. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 36/2002. (III.7.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya

1. Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a CIVITAS BT által készített 15/2001 tervszámú külterületi, valamint a 03/2005 tervszámú belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.^[1]
2. Jelen rendelet hatálya Somogysárd község közigazgatási területére terjed ki.
3. A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges; kivéve az irányadó jeleket, (telekhatár) melyek megváltoztatása az övezetre vonatkozó előírások, és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül lehetséges.
4. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2.§

Az építésre vonatkozó általános előírások

1. Új épületet elhelyezni csak:

• közvetlen út-kapcsolattal rendelkező,
• hálózati elektromos energiával ellátott,
• belterületen hálózati vezetékes, külterületen bármilyen egészséges ivóvízzel ellátott,
• szennyvízcsatornával, vagy vízzáróan kialakított zárt szennyvíztárolóval rendelkező 

telken lehet.

2. Új épület építése csak a 35/1996. (XII. 29.) BM. rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
3. Új épület építése csak az OTÉK 42.§-ában meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy - a közterület tulajdonosa illetve kezelője, és a közlekedési szakhatóság hozzájárulása esetén - az ingatlantól mért 200 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.
4. A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.  

3.§

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

1. Beépítésre szánt területen új épületet elhelyezni csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalon belül lehet.
2. Lakó- és vegyes területen új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület utcai homlok-falát a közterület felőli építési határvonalra kell helyezni.
3. Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület egyik határoló falát – az utcában kialakult rendnek megfelelő, új utca esetén a kedvező tájolási követelménynek megfelelő telekhatárra, vagy attól 1 m széles sávon belül kell helyezni.
4. Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül, ha ezt a telek szélességi mérete lehetővé teszi.
5. Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert legkisebb szélessége legalább az övezetben előírt építménymagasság mértékével megegyező. Ettől eltérő oldalkert méret csak a tűzoltósági szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
6. Hátsókert mélysége - ahol a szabályozási tervlap az építési hely határát másként nem szabályozza - legalább 6 m.^[2] 

4.§

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

1. Falusias lakó-, vegyes-, különleges és kertes mezőgazdasági területen - az Lf-2 jelű falusias lakóterületek egyes területrészeinek kivételével* - minden új építés és tetőt érintő átalakítás esetén jellemzően** 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. Az épületeken alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező szintű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Kertes mezőgazdasági területen V. tűzállósági fokozatú épületek esetében nádfedés is alkalmazható. Ettől eltérő tűzállósági fokozatú épületeknél nádfedés csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélye, s annak feltételei biztosítása alapján lehetséges.^[3]

2. Terepszint alatti építmények (pince) a talajmechanikai és talajvíz-viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők. Pincét csak úgy szabad építeni, hogy az a szomszédos ingatlanok beépíthetőségi (alapozási) feltételeit ne rontsa.
3. A tervezési területen csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel.
4. A tervezési területen minden 15 m-nél magasabb épület, kiálló épület-rész (torony, kémény, antenna, szellőző, stb.), valamint műtárgy építési engedélyezéséhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.

5. A halastavak mentén építési korlátozással sújtott területeken minden új épület-elhelyezéshez a földtani hatósággal egyeztetett mérnökgeológiai vizsgálat szükséges.
6. A József A. u. keleti oldalán új lakóterület csak a Tsz sertéstelepének környezethasználati engedélye függvényében alakítható ki.
7. Gazdasági telephelyek létesítése vagy meglévő telephelyek fejlesztése, bővítése esetén a településképileg előnytelen utcakép elkerülésére az áttört kerítéseket telken belül ültetett élősövénnyel takarva kell kialakítani.^[4]

5.§

Kialakult telekállapotokra és meglévő épületekre vonatkozó külön előírások

1. Az ingatlan-nyilvántartás szerint házhelynek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. Új épület azonban csak legalább 300 m² területű, legalább 10 m széles és legalább 20 m mélységű telken helyezhető el.
2. Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is megengedhető.
3. Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
4. Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
5. Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része felújítható, de ezen a részen nem bővíthető.
6. Építési határvonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett elő- vagy oldalkertbe eső része felújítható és bővíthető.
7. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb szélessége 6 m, azonban falusias lakóterületen a kialakult, 14 m-nél keskenyebb telken a kialakult beépítést meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, D-E tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények  illetve új épületek építése esetén a jóváhagyás idejére kialakult, tűztávolságot nem tartó épületek eredeti helyen és méretben történő átépítése esetén a kialakult oldalkert méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározása céljából az építési engedélyezési eljárásba a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

6.§

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

1. Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:

• 4 szintnél magasabb, vagy 7 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
• a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. mellékletének 1.1, 1.2, 1.3, 1.6, 4. és 5. pontbeli építmények engedélyezése esetén,
• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén,

2. A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.
3. A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
4. Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

7.§

A települési környezet védelmének általános szabályai

1. A tervezési területen keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
2. Állati tetemeket zárható, hűtött épületben elhelyezett konténerben kell átmenetileg tárolni, és állati fehérje-feldolgozó üzembe kell elszállítani.
3. A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket vízzáróan kialakított zárt szennyvíz-tárolóban kell gyűjteni.
4. A felszínalatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.
5. A mező- és kertgazdasági hulladékok, továbbá kommunális hulladékok nyílt téri égetése tilos.
6. Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenység esetén be kell tartani a 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet zaj- és rezgésterhelési határértékeit.
7. A háztáji állattartás feltételeit helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.
8. A települkés területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása a 25/2001. (XII.7.) sz. KöM-FVM. Rendelettel módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM rendeletben előírt határértékeknek megfelel.

2. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

8.§

Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterületek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,5.

2. Az övezet telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Legfeljebb 1db kétlakásos lakóépületek,^[5]
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 15fh.)
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület,
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• Sportépítmény
• Gépjárműtároló.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

-       szélesség: 16 m

-       mélység: 40 m

-       terület: 900 m²

4. Beépítési mód: oldalhatáron álló.

5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m.

6. A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.

7. Lf-1 jelű területen az építési hely mélység - ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - 70 m. A területen megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400 m². Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40%-a fenntartandó.

8. Lf-2 jelű területen az építési hely mélysége - ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - 100 m. A területen megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 600 m2. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40%-a fenntartandó. Az építési hely első 50 m-es területsávjában elhelyezendő illetve átalakítandó épületeknél a HÉSZ 4.§. (1) bekezdésében szereplő előírások betartandók. Az építési hely hátsó, 50 m-en túli területsávjában legfeljebb 500 m2 beépített alapterületű, legfeljebb 5 m építménymagasságú, 5-45^o tetőhajlásszögű, fémlemez-fedésű mező- és erdőgazdasági üzemi építmények is elhelyezhetők.^[6]

9. Gazdasági fejlesztés esetén, amennyiben az építési telek területe legalább 0,5 hektár és ennek beépíthető része legalább 2500 m², úgy a megengedett legnagyobb beépítettség a beépíthető rész 30 % de legfeljebb 800m². Ilyen esetben építményenként maximum bruttó 400 m2 alapterület építhető.^[7]

9.§

Lf₁ övezeti jelű falusias lakóterületek (Sörnyepuszta) szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,2.
2. Az övezet telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Legfeljebb 1db kétlakásos lakóépületek,^[8]
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 15fh.)
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület,
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• Sportépítmény

• Gépjárműtároló.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

• szélesség: 16 m
• mélység: 60 m
• terület: 1500 m²

4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %, de legfeljebb 300 m² beépített terület. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 60 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: oldalhatáron álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m.
7. A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.

10.§

Vt övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 1,0.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Lakóépület (legfeljebb 4 lakás),
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• Igazgatási épület,
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• Egyéb közösségi szórakoztató épület,
• Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• Gépjárműtároló,
• Sportépítmény.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

• szélesség: 16 m
• mélység: 25 m
• terület: 500 m²

4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 20 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: szabadon álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Indokolt esetben templomtorony ennél magasabbra is építhető, de ilyen esetben az engedélyezési tervhez látványterv és utcaképi vizsgálat is mellékelendő.
7. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

11.§

Vt₁ övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 1,0.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Lakóépület (legfeljebb 4 lakás),
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- Igazgatási épület,

- Egyéb közösségi szórakoztató épület,

- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

- Gépjárműtároló,

- Sportépítmény.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

- szélesség: 30 m

- mélység: 60 m

- terület: 4000 m²

4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: szabadon álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m.
7. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

12.§

Gk övezeti jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 1,0.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény,
• A tulajdonos, használó és személyzet lakásai,
• Igazgatási és egyéb irodaépület,
• Üzemanyagtöltő,
• Gépjárműtároló.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

• szélesség: 30 m
• mélység: 50 m
• terület: 2000 m²

4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 20 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: szabadon álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Technológiai okokból indokolt esetben, kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető.

13.§

Gip övezeti jelű ipari gazdasági területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 1,0.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Gazdasági építmény,
• Igazgatási és egyéb irodaépület,
• Gépjárműtároló.

3. Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

• szélesség: 30 m
• mélység: 60 m
• terület: 3000 m²

4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: szabadon álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Technológiai okokból szükséges esetben, kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető.

14.§

Ks övezeti jelű különleges (sport) területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,1.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Sportpályák, sport-létesítmények,
• Sportolási rendeltetésű épületek,
• A sport-funkció működéséhez szükséges kiszolgáló épületek.

3. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %.
4. Beépítési mód: szabadon álló.
5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m.
6. A telek bekerítendő.

15.§

Kt övezeti jelű különleges (temető) területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,01.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Sírok, urnasírok, kripták,
• Ravatalozó, halottasház,
• Egyházi épület,
• A temető működéséhez szükséges gazdasági és szociális épület.

3. Új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges.
4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %.
5. Beépítési mód: szabadon álló.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m, egyházi épület esetén 10 m.
7. A terület bekerítendő.

16.§

Kk övezeti jelű különleges (kastély-együttes) területek szabályozása

1. Az övezet tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,2.
2. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Lakóépület (legfeljebb 4 lakás),
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- Igazgatási épület,

- Egyéb közösségi szórakoztató épület,

- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

- Gépjárműtároló,

- Sportépítmény.

3. Telekalakítás – a műemléki védettségű kastély telkének megosztása – nem lehetséges.
4. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 60 %-a fenntartandó.
5. Beépítési mód: a területfelhasználási egységre készített elvi építési engedélyterv szerint.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m.

17.§

Kb övezeti jelű egyéb (bánya-) területek szabályozása

1. Az övezet területén csak a bányászati tevékenységhez tartozó épületek és műtárgyak helyezhetők el a bányakapitányság hozzájárulásával. 

18.§

Kd övezeti jelű egyéb (dögkút) területek szabályozása

1. Az övezet területén csak dögkút helyezhető el az illetékes közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok előírásai szerint.
2. A terület bekerítendő.

3. FEJEZET

NEM BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

19.§

KÖu övezeti jelű közlekedési közút területek szabályozása

1. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezető árkok,
• Utcafásítás,
• Utcabútorok, képzőművészeti alkotások,
• Közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések,
• Forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések.

2. A közutak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tünteti fel. Kiszolgáló utak szabályozási szélessége legalább 12 m; azonban tíznél kevesebb ingatlan megközelítésére szolgáló út szabályozási szélessége kialakult esetben belterületen legalább 8 m-re, külterületi dűlőutak esetében legalább 4 m-re csökkenthető, amennyiben a szükséges közművek elhelyezhetősége és a csapadékvíz-elvezetés a meglévő és tervezett közművek a védőtávolságok figyelembevételével elhelyezhetők.
3. Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkárelhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhető.

20.§

Z övezeti jelű zöldterületek szabályozása

1. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Növényzet, sétányok,
• Utcabútorok, képzőművészeti alkotások,
• Közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések,
• Sport- és szabadidő-létesítmények,
• Vendéglátó, és a terület fenntartásához szükséges épületek.

2. Új építés esetén a megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 90 %-a fenntartandó.
3. Beépítési mód: szabadonálló.
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m.
5. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

21.§

V övezeti jelű egyéb területek szabályozása

3. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Vízkárelhárítást szolgáló építmények,
• A sporthorgászást szolgáló közösségi építmények.

4. A területen minden tevékenység csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

22.§

V₀ övezeti jelű egyéb (védett) területek szabályozása

1. Az övezet területén a kialakult természetközeli állapotok megőrizendők.
2. A területen minden tevékenység csak a vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

23.§

V₁ övezeti jelű egyéb területek szabályozása

1. Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Vízbeszerzést, ívóvíz-kezelést és tárolást szolgáló építmények.

2. A területen minden tevékenység csak a vízügyi hatóság és a terület kezelőjének hozzájárulásával végezhető.
3. A terület bekerítendő, és a kerítés mentén növényzet (élősövény) telepítendő.

24.§

E övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületek szabályozása

1. A területen – az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett - 10 ha területnél nagyobb földrészleten az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és a vad-gazdálkodást kiszolgáló, legfeljebb 5 m építmény-magasságú, tájba illő épületek helyezhetők el, a földrészlet legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével.

25.§

E₀ övezeti jelű védett erdőterület szabályozása

1. Az övezet területén az E övezeti jelű erdőterületekre vonatkozó előírások betartásán túl minden erdőgazdálkodási, közlekedési-létesítmény építési és közmű-elhelyezési engedélyezési eljárásába a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.
2. A területen épület csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.

26.§

M övezeti jelű általános mezőgazdasági területek szabályozása

1. A területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok, valamint az OTÉK 29. §. előírásainak betartása mellett folytatható.
2. Épületet, építményt szabadonállóan szabad elhelyezni. Úttól legalább 10 m előkert-mélység biztosítandó.
3. Telekalakítás esetén legalább 6000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.
4. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 5 m.
5. A területen az OTÉK 29.§-a előírásai szerint birtokközpontok is kialakíthatók.

27.§

M₁ övezeti jelű kertes mezőgazdasági területek szabályozása^[9]

1. A területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok, valamint az OTÉK 29. §. előírásainak betartása mellett folytatható.
2. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 14 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.
3. A területen csak mezőgazdasági rendeltetésű, legfeljebb 4 m építmény-magasságú épület helyezhető el legfeljebb 3%-os beépítettséggel, egy telken azonban legfeljebb 100 m² beépített területtel.
4. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni. Úttól legalább 5 m előkert-mélység biztosítandó.
5. A területen pince és kertészeti építmény (üvegház és fóliasátor) elhelyezhető.
6. A területen állattartás a helyi állattartási rendelettel összhangban lehetséges.
7. A területen birtokközpont nem alakítható ki.

28.§

M₀ övezeti jelű védett mezőgazdasági területek szabályozása

1. Az övezet területén az M övezeti jelű mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások betartásán túl minden erdőgazdálkodási, közlekedési-létesítmény építési és közmű-elhelyezési engedélyezési eljárásába a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.
2. A területen épület csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.

IV. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

29.§

Belterületi határ megállapítása

1. A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg.
2. Belterületbe csatolásra szánt területen a becsatolás végrehajtásáig a terület művelési ágának megfelelően hasznosítandó, épület azonban nem helyezhető el.

30.§

Védőtávolságok szabályozása

1. Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél az MSZ 151/5 szabványban előírt védőtávolságok betartandók.
2. Gázvezetékek mentén a 6/1982. (V. 6.) Ip.M. rendeletben előírt védőtávolságok betartandók.
3. Kőolajkutak és kőolaj-telep telke körül 50 m védőtávolságon belül létesítmény nem helyezhető el.
4. Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
5. Természetes állapotú vízfolyások, tavak partvonalától mért 50 m távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
6. Nagyüzemi állattartó telepek körül a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 előírásai szerinti védőtávolságok betartandók. A Haladás Mg. Szövetkezet sertéstelepétől 250 m-en belül lakó- és szállás jellegű épület nem helyezhető el.
7. Dögkút körül 500 m távolságon belül lakó- és más állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület nem helyezhető el.
8. Növényzettelepítés esetén 5 m-nél nem magasabb évelő fa, cserje telekhatártól legalább 1 m-re, 10 m-nél nem magasabb fa telekhatártól legalább 3 m-re, 10 m-nél magasabbra növő fa telekhatártól legalább 5 m-re ültethető.

V. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

31.§

Az épített környezet védelmének szabályozása

1. Műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
2. Műemléki környezet területén (L. 2.b melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni szakhatóságként a kulturális örökségvédelmi hatóságot.
3. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen (L. 2.c melléklet) minden építési, közműépítési, tereprendezési vagy meliorációs munka engedélyezése előtt bejelentést kell tenni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak.

32.§

A helyi védelem szabályozása

1. A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik.
2. A község helyi védelemben részesítendő objektumait a 2.d melléklet tartalmazza.
3. A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

3. A védendő értékek körére a település rendezési terve, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat tehet javaslatot.
4. Védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezhet, ilyen esetben azonban ki kell kérni építészmérnök szakértő, botanikai érték esetén kertészmérnök szakértő szakvéleményét.
5. A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a védendő érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak nevét, címét és a védelemről alkotott véleményüket,
2. a javasolt védelem fajtáját,
3. a védetté nyilvánítás szakmai indokait,
4. a védendő érték fényképét, helyszínrajzát.

33.§

A védetté nyilvánítási eljárás

1. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület határozattal dönt.
2. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat, illetve a kezdeményezőt.
3. Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.
4. A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

34.§

A védett érték használata, fenntartása

1. A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
2. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

35.§

A helyi védelem önkormányzati támogatása

1. A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
2. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

36.§

Helyi védelem alatt álló értékek átalakítása, bővítése

1. Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
2. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
3. Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
4. Védett épület elbontása, védett növényegyed kivágása csak rendkívül indokolt esetben, a Képviselőtestület védettséget megszüntető határozatát követően engedélyezhető.
5. Védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető részértékeket más épületen kell felhasználni.

37.§

Építésügyi hatósági engedéllyel végezhető munkák és tevékenységek

1. A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

1. épület építése, bontása, bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása,
2. épület külső és belső felújítása, színezése,
3. kerítés építése, bontása, átalakítása,
4. kirakatszekrény, előtető, hirdetőberendezés, cégtábla létesítése, átalakítása, megszüntetése,
5. a telek kertészeti kialakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése,
6. képző- és iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése.

2. Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési-, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.
3. Az (1) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

38.§

Védett épületek építési engedély-kérelme

1. Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

1. átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait 2 példányban,
2. homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban,
3. a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban.

2. Az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

VI. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

39.§

Helyi közút céljára történő lejegyzés

1. Az Önkormányzat ÉTV 27.§. értelmében a helyi közutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel kerülhet sor.

40.§

Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom

1. A József A. u. keleti oldalán tervezett lakóterület kialakítása akkor lehetséges, ha a tőle északra fekvő Haladás Mg. Szövetkezet sertéstelepének környezethasználati engedélyében nem kerül megállapításra olyan védőtávolság, ami a lakófunkciót korlátozza.
2. A belterületnyugati részén a halastavak mentén a szabályozási tervlapon szereplő 50 m sávban új építés csak mérnökgeológiai vizsgálat alapján engedélyezhető.

VII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40.§

Záró rendelkezések

1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.