Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004.(VI.11.) önkormányzati rendelete
az állattartásról
Hatályos: 2012. 06. 19- 2013. 09. 16Somogysárd Község Önkormányzat
az állattartásról
Somogysárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 1995.évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
(2) A rendeletet – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – Somogysárd Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén alkalmazni kell:
a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: tulajdonos),
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.
(3) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, és a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.
2. § A rendelet alkalmazása szempontjából:
(1) Állattartó: az állat tulajdonjogával rendelkező, vagy az állat felügyeletét, illetve gondozását ellátó személy, aki a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon vagy épületben állatot tart.
(2) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása
(3) Kislétszámú (kisüzemi) állattartás: az az állattartás, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1.számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (Lásd: e rendelet 1. melléklete)
(4) Nagyüzemi jellegű állattartás: ahol az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott maximálisan tartható darabszámot.
(5) Sport célú állattartási tevékenység: az állat versenyeztetési célú tartása és felkészítése, az állat szabadidős, szórakoztató jellegű tevékenységben való részvételre történő felkészítése és foglalkoztatása.
(6) Haszonállatok azok az állatok, amelyek tartása – céljánál fogva – a jövedelemszerzést szolgálja. Ezen belül:
- nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, stb.;
- kisállat: baromfi, galamb, házinyúl, stb.;
- egyéb állat: prémes állat (csincsilla, nutria, nyérc, hermelin, róka és egyéb szőrméjéért tenyésztett állat), futómadár (emu, strucc, stb.), vad (fácán, fürj, szarvas, stb.).
(7) Kedvtelésből tartott állatok: eb, macska, díszmadár, és minden egyéb állatfaj, kivéve, ha azok – a tartás céljánál fogva – a jövedelemszerzést szolgálják.
(8) Veszélyes állatok: mindazok az állatok, melyet jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősített.
(9) Méhek tartása külön jogszabály alapján történhet.1
(10) Zárt trágyatároló: olyan építészetileg zárt építmény, mely biztosítja a trágya és a trágyalé előírásoknak megfelelő tárolását, illetve a környezetre zavaró hatást keltő tényezők (bűz, rovarok, rágcsálók) kiküszöbölését.
(11) Zárt udvar: olyan kerítéssel körbevett udvar, mely kerítés megakadályozza az állat tartási helyéről történő kijutását.
(12) Őrző – védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző – védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.
(13) Vakvezető: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el.
(14) Jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
3. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez – az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint – az építési hatóság engedélye szükséges.
(2) Az Önkormányzat közigazgatási területén állat csak e rendelet 2. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.
(3) Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére megállapított védőtávolságok legfeljebb 30%-kal történő csökkentésére - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamit az állategészségügyi szakhatóság szakvéleménye alapján – Somogysárd Község Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) adhat engedélyt.
(4) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt és vendéglátó egység területén és annak a telekhatártól mért 50 méteres körzetén belül – függetlenül attól, hogy az intézmény, illetőleg az ingatlan a 4. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani.
(5) A 2. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a Polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.
(6) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (2) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(7) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(8) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatra nem tart igényt, köteles az állat további gondozásáról gondoskodni (állatmenhelyre szállítás, elajándékozás, stb.).
(9) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
Az állatok tartásának és elhelyezésének különös szabályai
4. § Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a) a településközpont;
b) családi házas övezet;
c) külterülettel érintkező/külterületi jellegű családi házas övezet;
d) külterületi övezet.
Az a)–d) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A településközpont területén
a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása nem engedélyezett;
b) állatok tenyésztése tilos;
c) ingatlanonként 2 db eb, 3 db macska, valamint ezek szaporulata 3 hónapos korukig tartható.
(2) Családi házas övezetben tartható:
a) 10 db ló, 20 db szarvasmarha, 40 db juh/kecske, 15 db sertés, 150 db boiler baromfi, 150 db kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), 5 db strucc, 15 db anyanyúl és szaporulata azok kifejlődéséig;
b) kedvtelésből tartott állatok közül ingatlanonként 3 eb, 4 macska, valamint ezek szaporulatai tartható maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig.
(3) Külterülettel érintkező/külterületi jellegű családi házas övezetben tartható:
a) 15 db ló, 30 db szarvasmarha, 50 db juh/kecske, 20 db sertés, 200 db boiler baromfi, 200 db kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), 10 db strucc, 20 db anyanyúl és szaporulata azok kifejlődéséig;
b) kedvtelésből tartott állatok közül ingatlanonként 3 eb, 4 macska, valamint ezek szaporulatai tartható maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig.
(4) A külterületi övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
6. § (1) Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos közegészségügyi és egyéb szabályokat maradéktalanul be kell tartaniuk. Ennek során kötelesek különösen:
a) az állatok elhelyezésére szolgáló épületeket és építményeket szükség szerinti rendszerességgel takarítani, s szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtlenítő meszelést végezni. Az egyszerre betelepített, illetőleg kiürített épületeket és építményeket minden kiürítés után fertőtleníteni kell;
b) az állatok elhelyezésére szolgáló épületeket és építményekben esetlegesen fellelhető rágcsálók, rovarok, férgek irtásáról gondoskodni;
c) a gazdasági udvart a lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel elválasztani;
d) az állatok tartására szolgáló épületet és építményt úgy kialakítani, hogy azokban az állattartást balesetmentesen lehessen végezni;
e) az állatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt zárt helyen, illetőleg fedett állapotban tárolni.
(2) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.
(3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
(4) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
(5) Belterületen – ahol az állattartási, almozási technológia indokolja - zárt trágyatárolót kell létesíteni. A szilárd trágya földdel, szalmával, fóliával lefedve tárolandó. A híg trágyát csak teljesen zárt – fedett – műtárgyban lehet elhelyezni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
(6) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni.
(7) A haszonállatok alom nélküli tartása tilos. Mélyalmos állattartás esetén a nevelési időszak befejezését követően a keletkezett trágyát azonnal el kell szállítani.
(8) Baromfikeltető üzemeltetéséhez a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás engedélye szükséges.2
Állatbetegségek megelőzése és leküzdése
7. § (1) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
(2) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségében vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.
(3) Az elhullott állatok ártalmatlanítása az állategészségügyi szabályok betartásával, Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) irányításával történhet. Az állat tulajdonosa az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani.
(4) Az Önkormányzat közigazgatási területén lévő állati hulla megsemmisítő helyről (dögkútból) hullát kiszállítani tilos.
A kedvtelésből tartott állattartás szabályai
Az ebtartás
8. § (1) Az 5. §-ban meghatározottnál nagyobb létszámú eb az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a megyei főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.
(2) Veszélyes állat külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.3
9. § (1) A tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az
a) mások nyugalmát ne zavarja;
b) mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse;
c) anyagi kárt ne okozzon.
(2) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles a tulajdonosa tartani. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
(3) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.
(4) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
(5) A telek, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.
(6) Közterületen, illetőleg bárki által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon kell vezetni, harapós és támadó természetű ebet szájkosár nélkül a tartási helyéről kivinni tilos.
(7) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.
10. § (1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, illetve élelmiszert árusító helyiségbe.
(2) Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni
a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre,
b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,
c) játszótérre,
d) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző – védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
(4) Ebet tömegközlekedési járművön az érvényben lévő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani.
(5) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.
11. § Őrző – védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.
12. § (1) Az állattartó köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni, valamint az eb féregtelenítését elvégeztetni.
(2)4
(3) Az állattartó köteles:
a) az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni,
b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, illetve féregtelenítésben, akkor az oltás, valamint a féregtelenítés megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez kell bejelenteni.
(4)5
(5)6
(6) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt az állatorvosnak, illetőleg a Jegyzőnek bejelenteni.
Macskatartás
13. § A macskatartásra jelen rendelet 8. § (1) bekezdésének, illetőleg 10. §-nak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Eb- és macskatenyészet, valamint a sportcélú állattartás szabályai
14. § (1) Az eb- és macskatartás - amennyiben célja a jövedelemszerzés és az állatok száma meghaladja a jelen rendeletben meghatározott darabszámot - tenyészetnek minősül.
(2) Eb- és macskatenyészet létesítéséhez, valamint sportcélú állattartási tevékenység folytatásához a Polgármester engedélye szükséges.
(3) Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,
b) az állategészségügyi hatóság,
c) az építési hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, és
d) az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését.
(4) Sportcélú állattartási tevékenységhez az e célra szolgáló ingatlan – légvonalban mért – 50 méteres körzetében található ingatlanok tulajdonosainak előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.
Szabálysértési rendelkezések
15. §7
Vegyes és záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet 2004. július 01-jén lép hatályba.
(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben és formában folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Somogysárdi Községi Közös Tanács az állatok tartásáról szóló 1/1990.(IV.19.) számú rendelete, valamint Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az ebtartásról szóló 4/2000.(V.29.) rendelete.
1. melléklet a 10/2004. (VI. 11.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2004. (VI. 11.) önkormányzati rendelethez
a) lakóépülettől
b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
c) ásott kúttól
d) fúrt kúttól 10 m.
II. Kiszolgáló építmények (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága:
III. Trágyalé és trágyatároló távolsága:
3. melléklet a 10/2004. (VI. 11.) önkormányzati rendelethez
A méhészetről szóló 15/1969.(XI. 06.) MÉM rendelet
Az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. FVM rendelet 4. § (1).
Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 4. §; A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet
Hatályon kívül helyezte a 6/2012.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012.június 19. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2012.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012.június 19. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2012.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012.június 19. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2012.(VI.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012.június 19. napjától.