Somogysárd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013.(IX.17.) és 2/2011.(II.18.) önkormányzati rendelettel módosított

3/2009. (III. 31.) rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Egységes szerkezetben

Somogysárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

 1.  §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Somogysárd Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában a Somogysárd község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Somogysárd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Alapszolgáltatási Központ  Somogyjád) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez, vagy a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

• - havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• - munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• - a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• - vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. §

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) [1],
b) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)
c) átmeneti segélyt,
d) temetési segélyt

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

9. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Somogysárd község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2)[2]A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatallal, a Kaposvári Járási Hivatal Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségével és az önkormányzat által kijelölt somogyjádi Alapszolgáltatási Központtal, mint szervekkel köteles együttműködni.

(3)[3] A aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétele alól történő mentesítésére az Szt. 37/B § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az alábbi esetekben történhet:

               a) szakorvos által megállapított olyan betegség, amely a munkavégzést akadályozza (pl: idegrendszeri, daganatos, szív és keringési, mozgásszervi betegségek),

               b) a kismamáknak a várandóság megállapításától kezdődően,

               c) családi körülmény.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, bérpótló juttatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy a lakókörnyezete rendezett legyen. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(5) A bérpótló juttatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

Lakóház:

- az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,

- a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel,

• - a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel

• - az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja

• - a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol

• - az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja

• - egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja

• - a lakóházhoz tartozó udvar, kert és az ingatlanja előtti közterület rendszeres gondozását, gyomtalanítását elmulasztja.

6. A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 5 napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.

7. Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.[4]

10. §

Az együttműködés eljárási szabályai

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed:

- az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,

- beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,

- a programban foglaltak teljesítésére.

(2)[5] Az együttműködésre kijelölt szerv: Alapszolgáltatási Központ.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm. r. 17. § (10) bek.)

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, és az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén az Alapszolgáltatási Központ minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát,

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

l) A jegyző 15 napon belül írásban tájékozatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

1. a, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
2. b, mentálhigiénés életmódot formáló programok,
3. c, munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
4. d, csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
5. e, álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás,
6. f, képzés, átképzés különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében,
7. g, más ellátásba juttatás.

11. §

(1) Az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését.

(2) [6]

(3) A rendszeres szociális segélyezettel a külön jogszabályban[7] meghatározott megállapodást a Polgármester köti meg. 

(4) A nem foglalkoztatott személy köteles a munkafeltétellel kapcsolatos megbeszélésen / megbeszéléseken a megjelölt időpontban megjelenni a munkaviszony létrejöttében, a munkaszerződés megkötésében tevékenyen közreműködni.

12. §

Az együttműködési kötelezettség megszegése és következményei

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása) megjelenési kötelezettség elmulasztása, ha a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem mutatja be,képzésen való részvétel elmulasztása,előírt programban való részvétel elmulasztása

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

13. §[8]

14. §[9]

15. §[10]

16. §[11]

Ápolási díj

17. §[12]

18. §[13]

19. §[14]

20. § [15]

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

Átmeneti segély

21. §

A képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

22. §

(1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 3.000 Ft, maximum 20.000 Ft.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

23. §

(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

24. §

Az átmeneti segély iránti kérelmet a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani. 

Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a szociális bizottság, a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti támogatást a polgármester gyakorolja.

Temetési segély

25. §[16]

A képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

26. §[17]

A temetési segély összege 25.000 forint.

27. §

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban. 

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt.

(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a szociális bizottság gyakorolja.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

28. §

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. Fejezet

29. §

Szociális szolgáltatások

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• - étkeztetés,
• - házi segítségnyújtás,
• - családsegítés,
• - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.

30. §

Az ellátások igénybevétele

1. (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban, vagy az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

2. (2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

3. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

4. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

31. §

Étkeztetés

1. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

1. a, koruk,

2. b, egészségi állapotuk,

3. b, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

4. d, szenvedélybetegségük, vagy

5. e, hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz, vagy az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

1. (4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

32. §

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a 63. § (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(10) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

33. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
2. 
   
3.  (2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

3. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
4. 
   

5. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
   5. 
      a)    az egyedül élő 65 év feletti személy
      b)   az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
      c)    a kétszemélyes háztartásban  élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni).
6. 
   
6. (5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
7. 
   
7. (6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
8. 
   
8. (7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
9. 
   
9. (8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

   a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

   b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

10. (9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
11. 
    
11. (10) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési, Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
12. 
    
12. [18](11) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

34. §

Családsegítés

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

V. fejezet

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

35. §

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

36. §

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem:

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak,

d) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

    esetében.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat külön rendeletben állapítja meg.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(7) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

-  havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 25 %-át.

(8) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 12 hónap időtartamra adható.

37. §

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti. Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(2) Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik a személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(3) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni.

38. §

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

39. §

Az alapellátás megszűnése

(1)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.)     a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

d.)     kéri az ellátás megszüntetését.        

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente két alkalommal állapítja meg.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) E rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2008. (II. 13.) rendelete.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.