Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§.(1) bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályozására a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §.

A Magyarország Országgyűlése, az Alaptörvényben három kiemelkedően fontos jogot biztosít az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmét.

E jogok biztosításával, olyan önszerveződő hatalomgyakorlás valósult meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői utján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi közügyek széles körét.

Somogysárd község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

E helyi önkormányzat széles feladat és hatáskörben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket.

1.      Az önkormányzat jelképei

2. §.

(1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A képviselő-testület címert, zászlót alapíthat.

(3) Az önkormányzat címerének és zászlajának leírását, használatának rendjét külön rendeletben kell szabályozni.

(4) A képviselő-testületet illeti meg a kitüntetések alapítása, a kitüntető és elismerő címek adományozásának joga. A képviselő-testület „díszpolgári” kitüntetést és „Somogysárd községért” kitüntető címet létesíthet.

(5) A kitüntetések, kitüntető, elismerő címek adományozásának rendjét rendeletben kell szabályozni. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

(6) Az önkormányzat bélyegzője: a külön jogszabályokban meghatározott valamennyi ügyben a Magyarország címerével ellátott bélyegző használható.

Második rész

Az önkormányzat működése

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. §.

A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

4. §.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Somogysárd Község Önkormányzat

/ továbbiakban: önkormányzat/

(2) Az önkormányzat székhelye:

Somogysárd

Pontos címe: 7435 Somogysárd, Fő u. 22.

(3) Az önkormányzat működési területe:

Somogysárd község közigazgatási területe.

(4) ^[1]A Képviselő-testület hivatalának neve:

Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal

(együttesen és a rendelet további használatában: Hivatal)

III. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

2. Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervezete

5. §.

A helyi önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illeti meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben vagy más önkormányzati intézkedéssel a polgármesterre, illetve állandó bizottságára átruházhatja.

6. §.

(1)  A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előirt kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörei:

            a./ az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

• településrendezés és településfejlesztés,
• az épített és természeti környezet védelme,
• a lakásgazdálkodás,
• a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
• a köztemetők fenntartása,
• a helyi közutak és közterületek fenntartása,
• a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása,
• gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
• a közreműködés az energiaszolgáltatásban,
• közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
• gondoskodás az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
• a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
• a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
• az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

b./ az Önkormányzat köteles gondoskodni:

• az egészséges ivóvízellátásról,
• az óvodai nevelésről, általános iskolai, oktatásról és nevelésről
• az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról,
• a közvilágításról,
• a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről,
• a helyi közösségi szintér biztosításáról,
• a könyvtári szolgáltatás ellátásáról
• a közös hivatal működtetéséről.
  
• a hulladékgazdálkodásról.

7. §.

A képviselő-testület – lehetőség szerint – a kötelezően ellátandó feladatairól önálló önkormányzati rendeltet alkot.

8. §.

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat – és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előirt feladat– és hatáskörök ellátását,

d) ellátáshoz szükséges feltételek fennállnak.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a meg-valósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó Pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) A települési önkormányzat képviselő-testületének önként vállalt önkormányzati feladatait a 1. melléklet tartalmazza.

9. §.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az önkormányzati rendeletalkotás,
• az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
• a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
• a feladatkörbe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény,
• vállalat, más szervezet / a továbbiakban együtt: intézmény/ alapítása, vezetőinek kinevezése.
• Megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
• Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyen törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő.
• A helyi népszavazás kiírása,
• Az önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, használatának szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
• a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
• a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,
• éven belüli, összesen 500 ezer Ft, értékhatárt meghaladó hitel felvétele
• kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,
• közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szoborállítás,
• eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
• felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
• a népi ülnökök megválasztása,
• állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti
• amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület hatáskörének átruházásról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról egyidejűleg dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatásköröket lásd a 2. melléklet szerint.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. Az Önkormányzati jogok

10. §.

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típus helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvényi keretek között – önállóan szabályozza, illetőleg egyidejűleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat– és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag a jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

11. §.

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít az alábbi esetekben:

a) országos vagy területi kihatású intézkedések, települést érintő vonatkozásában,

b) ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel,

c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

Ilyen ügyekben véleménynyilvánítás, illetve kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.

(2) Önkormányzati döntést a:

a) a képviselő-testület,

b) a képviselő-testület felhatalmazása alapján, bizottság,

c) a polgármester,

d) a helyi népszavazás

hozhat.

12. §.

(1)^[2] A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások és a területfejlesztés szervezésében együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a szűkebb térség, mikrotérség Önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei és mikrotérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

4.      Felterjesztési jog

13. §.

(1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközökkel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat – és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szerv vezetőjéhez fordulhat:

a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást, / továbbiakban

együtt: tájékoztatást / kérhet,

b./ javaslatot tehet, intézkedése megtételét kezdeményezheti.

V. FEJEZET

A KÉPVISDELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

5. A képviselő-testület működése

14. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(5) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a települési képviselők több mint 50 %-a jelen van.

(6) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására össze kell hívni.

6. A képviselő-testület megalakulása

15. §.

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a legidősebb képviselő - korelnök – nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

(3) ^[3]A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen esküt tesznek az alábbi szöveggel:

"Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Somogysárd település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

(4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a legidősebb képviselő olvassa fel.

(6) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottságok tagjainak megválasztása,

b) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

c) a polgármester juttatásainak megállapítása,

d) alpolgármester megválasztása,

e) alpolgármester juttatásainak megállapítása.

(7) A képviselő-testület az alakuló ülésen elfogadja a legalább egy évre szóló munkatervét.

7.      A képviselő-testület tagjai, a képviselők jogállása

16. §.

A települési képviselő a település egészéért vállalt felelőséggel képviseli választóinak érdekeit. Jogai és kötelességei azonosak. Képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

8.      A képviselők jogai és kötelezettségei

17. §.

(1) A települési képviselő jogosult:

a) aktívan részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésén, végrehajtásában, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében a következők szerint:

- kezdeményezheti bármely téma napirendre tűzését,

- a döntés előtt igényelheti a döntést megalapozó előzetes információt a Hivataltól,

- a község fejlesztéssel kapcsolatos döntések végrehajtási intézkedéseit az önkormányzati intézményekben, – az intézményi munka megzavarása nélkül - ellenőrizheti,

- jelzést adhat a végrehajtásban / idejében, módjában, hatékonyságában / hiányosságot tapasztal vagy a döntéstől eltérést észlel,

- kezdeményezheti a polgármester ügyköreiben, – az átruházott hatáskörben

hozott – döntéseinek a képviselő-testület általi felülvizsgálatát.

b) kezdeményezi, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottság döntéseit,

c) megbízás alapján képviseli a képviselő-testületek,

d) a Hivatal munkájához szükséges támogatást, ügyviteli közreműködést igényelni,

e) közérdekű ügyekben kezdeményezi a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben választ adni,

f) interpellációt és kérdést feltenni a testületi ülésen,

g) tanácskozási joggal részt venni bármelyik bizottsági ülésen,

h) javaslatot tenni a bizottság elnökének a feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására,

i) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

j) képviselő-testület ülésének összehívását, titkos szavazást, zárt ülést, név szerinti szavazást

                kezdeményezni,

k) testületi ülésen vita lezárását és állampolgárnak a felszólalási jog megadását kezdeményezni,

l) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, illetve ellenszavazatát a jegyzőkönyvbe név szerint rögzíteni kell,

m) a kiesett munkaidőre átlagkeresetének és vonzásának megtérítésére.

(2) A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbiztatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti titkot, magántitkot megőrzi, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) kapcsolatot tartani a település állampolgáraival, illetve különböző önszerveződő közösségekkel,

e) vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a napirend vitája előtt, illetve azt megelőzően bejelenteni,

f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választok bizalmára.

(3) A polgármester a települési képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokra.

(4) Az a települési képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testületi ülésről előzetes bejelentés nélkül távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

18. §.

(1) A képviselő-testület tagját a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az e miatt kieső jövedelmet kérésére a képviselő-testület téríti meg.

(2) A képviselőt megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg.

(3) Az eseti megbízás teljesítésekor felmerülő utazási, étkezési és szállásköltségek megtérítéséről a megbízóval igazoltatott elszámolás alapján a Hivatal gondoskodik. Az elszámolás tartalmazza a megbízás célját, teljesítés idejét, a megtett km-t, a számlával igazolt, étkezési, szállás és egyéb költségeket valamint a megbízó aláírását

(4) A (2), (3) bekezdésben felsorolt járandóságokat havonta a Hivatal számolja el és gondoskodik a kifizetéséről a jogosult által kért módon.

(5) A tiszteletdíj mértékét a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásakor felülvizsgálhatja.

9.      Interpelláció

19. §.

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén interpellációt terjeszthet elő. Az interpelláció a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely kérdés, probléma felvetése és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása és képviselő-testület szerveihez, illetve a képviselő-testület intézmény és gazdasági szervének vezetőihez, melyre magyarázatadási kötelezettségük áll fenn.

(2) Az interpellációt szóban vagy írásban lehet benyújtani. Az ülésen a képviselők a napirend megtárgyalása után mondhatják el interpellációjukat.

(3) A képviselő-testület ülés előtt 5 nappal benyújtott interpellációt az ülésen érdemben meg kell válaszolni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben irt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek abban az esetben kell az ülésen válaszolni, ha a válaszadás előzetes tájékozódást vagy vizsgálatot nem igényel. Egyébként az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni az interpellálónak. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselő-testületi tagnak meg kell küldeni. Ez esetben a válasz elfogadása tárgyában a képviselő-testület következő ülésen hoz döntést.

(5) Az interpelláció tárgyát képező ügy kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet, ennek lefolytatásával a polgármestert, bizottságot is megbízhat, szakértőt is felkérhet.

(6) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel akkor határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(7) A felvetésnek rövidnek, tömörnek kell lennie, a testületi ülésnek az a része a válaszadással együtt 15 percet nem lépheti túl.

20. §.

(1) A képviselők a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez és a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni megfelelő eltérésekkel. Lényeges különbség, hogy a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
    

21. §

(1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

11.   A képviselő-testület tanácskozási rendje

22. §.

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és javaslatot tesz a napirendre. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és határozatképességét.

(3) A jelenlévő képviselők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás rendjének megszavazása esetén rendre utasíthatja.

(5)A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlő /harmadszori/ esetben megvonhatja tőle a szót.

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

(6) Ismételt rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarást okozó nem hivatalos személyeket a terem elhagyására kötelezheti, az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Az intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

23. §.

(1) A képviselő-testület ülésén résztvevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivétel, ha, egy adott érdekközösség képviselője az ülés előtt legalább két nappal kéri. Egyéb esetben a választópolgár csak akkor kap szót, ha hozzászólási jogának biztosítására képviselő indítványt tesz és azt a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel elfogadja. Az állampolgárok felszólalásának ideje 5 percnél több nem lehet.

(2) A polgármester rendre utasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasítja.

12.   Vitavezetési szabályok

24. §.

(1) A polgármester az e szakaszban szereplő kivételekkel minden napirendi pont felett vitát nyit.

(2) A 17. §. (5) bekezdésében szereplő napirendek közül a d), e), h) és j) pontokban meghatározott témákban a képviselő-testület nem nyit vitát, kivéve, ha ügyrendi felszólalás alapján egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

(3) A képviselő-testületi ülésen napirendként elsőként az adott napirend előadóját, őt követően a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(4) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5) Az álláspontok tisztázása közelítése érdekében ügyrendi javaslat alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével egyeztetési szünetet lehet tartani, meghatározva annak időtartamát.

1. A szélesebb címzetti kör számára kötelezettségeket megállapító rendeletek, továbbá a költségvetési rendelet tárgyalása általános vitával kezdődik. Az általános vita lezárása után a képviselő-testület határoz arról, hogy elfogadja-e a javaslatokat a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalás során a tervezetet részletenként (paragrafusonként) a költségvetésről szóló rendeletet fejezetenként kell tárgyalni.

(6) Ha a kérdéshez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólási korlátozást bármely képviselő kezdeményezheti, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz. Ez utóbbi esetben a már szólásra jelentkezettek legfeljebb két-két percben elmondhatják hozzászólásukat.

(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

13.   A döntéshozatal szabályai

25. §.

(1) A képviselők igenlő /mellette - igen/ vagy ellenszavazattal /nem/, illetve tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A döntéshozatalból kizárt képviselőt/ket/ a szavazás szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A döntés meghozatalához általában, – a minősített esetek kivételével – a jelenlévő képviselők egybehangzó szavazata szükséges.

(4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének, - 4 képviselő-testületi tagnak - az egybehangzó szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

a) rendeletalkotás,

b) a törvény által hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

d) a helyi népszavazás kiírása,

e) gazdasági program, munkaprogram elfogadása,

f) 500 ezer forint feletti hitelfelvétel,

g) önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés,

h) helyi adók megállapítása,

i) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás

j) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás, nemzetközi kapcsolat létesítése, megszüntetése, nemzetközi szervezethez való csatlakozás, intézmény, gazdasági szervezet alapítása, átszervezése, megszüntetése,

k) tisztségviselők összeférhetetlenségének megállapítása,

l) önkormányzat jelképeinek megalkotása, használatuk szabályozása,

m) önkormányzati kitüntetések, elismerő címek meghatározása, adományozása,

n) sürgősségi indítvány kérdésében döntés,

o) a képviselő döntéshozatalból való kizárás,

p) önkéntes feladatvállalás,

q) zárt ülés elrendelése,

r) önfeloszlatáshoz,

s) polgármester elleni kereset benyújtásához

t) a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadásához, módosításához,

u) az önkormányzati vagyon vállalkozásba viteléhez.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

26. §.

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy tikosan történik. A nyílt szavazás név szerint is lehet.

(3) Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet elrendelni, amelyekben zárt ülést lehet, illetve kell tartani.

(4) A döntési kérdést úgy kell szavazásra bocsátani, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részből illetve alternatívából áll, arra részenként kell szavazni.

(5) A polgármester a vita során elhangzott érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra, úgy hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslat felett kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(6) Alternatívát tartalmazó határozatok esetén a legkevesebb szavazatot kapott javaslat kiesik és a következő határozathozatali körben már nem kerülnek szavazásra. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

(7) A szavazás kézfenntartással történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(8) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(9) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók és tartózkodók számát. Az érintett képviselő kérésére az ellenszavazat tényét a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

(10) Abban az esetben amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

27. §.

(1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt a törvény előírja, feloszlatás,

b) egalább négy képviselő a szavazás megkezdése előtt indítványozza,

c) az ülésen a polgármester indítványozza,

d) bizottság kéri,

e) 5 millió forint feletti hitelfelvétel esetén,

f) a település jogi státuszát érintő kérdésben.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben olvassa fel. A képviselők „igen” - „nem” nyilatkozattal szavaznak, a polgármester utoljára szavaz. A szavazást a névsoron fel kell tüntetni, a szavazatokat össze kell számlálni. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazást névsor személyenkénti eredményét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

28. §.

(1) Kivételesen indokolt esetben titkos szavazást lehet elrendelni. Három testületi tag indítványára is titkos szavazást lehet tartani, ha a személyiségi jogok védelmével indokolható.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás a szavazólapon történik, szavazóhelyiségek és urna igénybevételével.

(4) Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet elrendelni, amelyekben zárt ülést lehet, illetve kell tartani.

14.   A Közös hivatallal kapcsolatos együttes ülésekre vonatkozó szabályok

29. §.

(1) ^[4]A közös hivatalhoz tartozó települések önkormányzatainak képviselő-testületei az alábbi kérdésekben együttes ülésen határoznak:

1. a jegyző kinevezésére és munkaviszonyának megszüntetése javaslat tétel,
   

2. a közös hivatal költségvetésének megállapítása.
   

(2) A képviselő-testületek döntésétől függően együttes ülésen határozhatnak:

a) a közös hivatal ügyrendjének jóváhagyása, módosítása,

b) a közös hivatal munkájával kapcsolatos kérdések,

c) a közösen működtetett intézmények munkájával összefüggő kérdések /fenntartás, munkáltatói kérdések stb./,

d) a közös tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos beruházások, felújítások, pályázatok.

Az a) - d) pontban meghatározott kérdéskörök megtárgyalása akkor kerül az együttes ülés elé döntés végett, amennyiben az érintett képviselő-testületek saját ülésén a másikétól eltérő véleményt alakítottak ki.

(3) Az együttes ülést az a polgármester hívja össze és vezeti le, aki az együttes ülés összehívását kezdeményezte. Az együttes ülés összehívását a képviselő-testületi tagok bármelyikének javaslatára a polgármesterek kezdeményezhetik.

(4) Az együttes ülés esetében, döntéshozatalhoz a közös hivatalhoz tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű szavazata szükséges.

(5) Az együttes ülés vita vezetésére az e rendelet IV. fejezet 24. §-ában foglaltak az irányadók.

15. A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

30.§.

(1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tartanak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa kezdeményezi. A polgármesterek az együttes ülést a tanács által kezdeményezett helyre és időpontra hívják össze.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy vezeti.

(5) A székhely település polgármestere tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg. Az eredményt ismertetik a társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személlyel, aki megállapítja, hogy az adott határozat mely testületek által került elfogadásra.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni, úgy, hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése is az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége.

31. §

A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködésükről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján működő társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 29.§-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat polgármesterének joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, de a székhely önkormányzat polgármestere dönt annak szükségességéről. Ha a társulás tagjainak több, mint ½ kéri az együttes ülést össze kell hívni.

32. §.

(1) Az intézményfenntartó társuláshoz tartozó települések, valamint intézmények közös fenntartásában résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei az alábbi kérdésekben együttes ülésen határoznak:

a) intézményvezető kinevezése, munkaviszonyának megszüntetése,

b) intézményvezetővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,

c) intézményi költségvetés megállapítása.

(2) A képviselő-testületek döntésétől függően együttes ülésen határozhatnak:

a) az intézmény működési szabályzatainak jóváhagyása, módosítása,

b)  a intézményvezető munkájával kapcsolatos kérdések,

c)  közösen működtetett intézmények munkájával összefüggő kérdések /fenntartás, munkáltatói kérdések stb./,

d) a közös tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos beruházások, felújítások, pályázatok

Az a) - d.) pontban meghatározott kérdéskörök megtárgyalása akkor kerül az együttes ülés elé döntés végett, amennyiben az érintett képviselő-testületek saját ülésén a másikétól eltérő véleményt alakítottak ki.

(3) Az együttes ülést az gesztor település polgármester hívja össze és vezeti le, aki az együttes ülés összehívását kezdeményezte. Az együttes ülés összehívását a képviselő-testületi tagok bármelyikének javaslatára a polgármesterek kezdeményezhetik.

16. Képviselő-testület ülései

33. §.

(1) A képviselő-testület üléseit, minden hónap harmadik hetének keddi napján, 17. órakor tartja.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, melynek tartalma:

            a./ az ülés helye és időpontja.

            b./ a javasolt napirendi pontok,

            c./ a napirend előterjesztőjének neve funkciója,

            d./ utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

e./ utalás  arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy a nélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén.

f./ szóbeli előterjesztéseknél mellékletként a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A képviselő-testület üléseit általában a Hivatal épületében tartja (Somogysárd, Fő. u. 22.). A napirendek jellegéhez igazodóan, ülést esetenként intézményeknél is tarthat.

34. §.

(1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül, a jegyzőn túl, a tanácskozási joggal, valamennyi előterjesztést mellékelve meg kell hívni:

a) azon személyt, illetve szervezet képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő javaslata alapján,

b) az intézményeket érintő napirend tárgyalásához az érintett érdekképviseleti szervek képviselőit,

c) A képviselő-testület által létrehozott társulást érintő napirend tárgyalásához a tárgyalásban résztvevő önkormányzatok polgármestereit, a társulás képviselőit,

d)a napirend előadóit,

e) a Hivatal napirend szerint érintett ügyintézőjét,

f) a napirend szerint érintett önkormányzati intézmény vezetőjét.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülést megelőzően legalább 5 nappal hirdetmény utján tájékoztatja a meghívónak a hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, illetve a település honlapján való megjelenítésével. Egyidejűleg arról is tájékoztatást ad, hogy az előterjesztések a Hivatalnál megtekinthetők.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről, – a meghívó megküldésével – elektronikusan (e-mail-ban) értesítést kell küldeni, az azt elektronikusan megkérő valamennyi érdeklődő állampolgár számra. Az értesítőt, a Hivatal elektronikus körlevél formájában küldi meg az érdeklődők számára.

35. §.

(1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni:

a) a képviselők 1/2-ének, azaz négy képviselő-testületi tag indítványára,

b) képviselő-testület bizottságainak kezdeményezésére,

c) a jegyző kezdeményezésére.

(2)^[5] A képviselő-testület összehívását a Somogy Megyei Kormányhivatal Főigazgatója és népi kezdeményezés is indítványozhat.

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármester elé kell előterjeszteni írásban vagy elektronikus formában. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni a képviselő-testület összehívásáról. A meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót 2 nappal az ülés megkezdése előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagával együtt. Amennyiben a sürgősség indokolja a rendkívüli ülés szóban, telefonon is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztése alapján az ülés összehívására rendelkezésre álló időn belül képviselő-testület rendes ülést tart, úgy az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvezetni, megjelölve a napirendre tűzés indokát is.

(7) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(8) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(9) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

17.   Az ülések nyilvánossága

36. §.

(1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak

(2) A képviselő-testület kivételesen zárt ülést is elrendelhet, ha ezt állami vagy szolgálati titok, illetve személyiségi jogok, valamint az önkormányzat gazdasági érdekeinek védelme indokolja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) kinevezés, választás, felmentés,

b) vezetői megbízás adása, visszavonása,

c) fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

d) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

e) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

f) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor,

g) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés,

h) önkormányzat által kiirt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) Zárt ülést egyszerű szótöbbséggel lehet elrendelni bármely képviselő vagy az érintett kezdeményezésére konkrétan megjelölve a kérelem indokát.

(5) A zárt ülésen, a testület tagján, az előterjesztőn, a jegyzőn, valamint a képviselő-testület által esetenként meghatározottakon kívül más személy nem vehet részt.

(6) A zárt ülésről, illetve a zárt ülés részéről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízott tekinthet be.

(7) A zárt ülésen hozott határozatot mindig nyilvános ülésen kell kihirdetni.

18.   A Képviselő-testület munkaterve

37. §.

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaprogram végrehajtását is célzó éves munkaterv. Az éves munkaterv az adott év február l. napjától a következő év január l. napjáig terjedő időre szól.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a bizottságoktól,

c) a helyi párt szerveitől,

d) a jegyzőtől,

e) az önkormányzati intézmények és gazdasági szervezetek vezetőitől,

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) bevezetőként a tárgyidőszak fő feladatait,

b) azon ügyek felsorolását, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli lakossági fórumok közreműködését,

c) a képviselő-testületi ülések időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját /írásbeli, szóbeli/,

d) a napirendek előadóját, illetve a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét,

e) az előkészítésben résztvevőket,

f) azon bizottságok megjelölését, amelyek a napirendet előzetesen megvitatják, véleményezik,

g) a közmeghallgatásra kerülő témák megjelölését,

h) a bizottságok, a képviselők a polgármesteri hivatal számára meghatározott feladatokat.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé, az adott naptári év első ülésén.

(5) A munkatervtől való eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. A munkatervben végrehajtott módosításokat, a munkaterv karbantartását a jegyző biztosítja.

19.   A képviselő-testületi ülés napirendje

38. §.

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A munkatervben nem szereplő javaslatok megtárgyalásáról, elhagyásáról, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a testület minősített többséggel dönt.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – legkésőbb a határozathozatalig – hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elhalasztását a napirend elfogadása előtt, alapos indokkal annak tárgyalása közben idő hiányában, előkészítettlenség vagy egyéb alapos indok miatt a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(5) A napirendek tárgyalási sorrendje – amitől csak indokolt esetben célszerű eltérni – a következő:

a) rendelet tervezeteket,

b) egyéb minősített többséget igénylő előterjesztések, döntési javaslatok,

c) egyéb nem minősített többséget igénylő előterjesztések / beszámolók, jelentések/

d) a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámoló,

e) a bizottságok átruházott hatáskörbe hozott döntéseiről szóló beszámolói,

f) a lejárt határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók,

g) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott interpellációk, bejelentések intézéséről beszámoló,

h) tájékoztatók,

i) interpellációk,

j) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok.

(6) A sürgősségi indítványt, – amennyiben napirendre kerül – a többi napirend előtt tárgyalja a képviselő-testület.

(7) Napirend előtti felszólalásról esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.

(8) A polgármester valamennyi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályi változásokról és a két ülés között megjelent fontosabb jogszabályi rendelkezésekről.

20.   Az előterjesztés rendje

39. §.

(1) Írásos előterjesztés készítése kötelező az át nem ruházható hatáskörbe tartozó napirendeknél – 11. §. (1) bekezdésében felsorolt témákban – valamint a munkatervben meghatározott esetekben.

(2) A szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni.

(3) A képviselő-testület elé, előterjesztést tehetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a polgármester, alpolgármester,

c) a bizottságok,

d) a jegyző,

e) a Hivatal ügyintézője a jegyző ellenjegyzésével,

f) az önkormányzati intézmények és gazdasági szervek vezetői a jegyző ellenjegyzésével,

g) a képviselő-testület által létrehozott társulások elnökei a jegyző ellenjegyzésével.

(4) Az előterjesztést a munkatervben meghatározott időben, illetve a munkaterven kívüli napi-rendeket az ülés előtt 10 nappal korábban kell a jegyzőnek benyújtani.

(5) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a törvényességi felülvizsgálat során

a) ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az SZMSZ-ben előirt tartalmi és formai követelményeknek a témára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, van-e hatásköre az adott ügyben a testületnek. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.

b) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat törvényességi szempontból, illetve e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

(6) A jegyző által láttamozott előterjesztés tervezeteket – a téma szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni úgy, hogy legalább 5 nap álljon rendelkezésre álláspontja kialakítására. A bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt és a jegyzőt. Véleményüket az előterjesztéshez csatolni kell.

40. §.

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbi tartalmi követelmények figyelembe vételével kell előkészíteni:

a) Az értékelő rész meghatározza az előterjesztés pontos tárgyát, tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, amelyek az ügyben megalapozott döntés meghozatalához szükségesek. Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges azokat ismertetni kell. Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás eredményeire, tapasztalataira.

b) A határozati javaslatnak az értékelő részében foglaltakkal szoros összhangban kell állnia. Az eltérő tartalmú határozati javaslatokat lehetőleg külön-külön kell megfogalmazni. A határozati javaslatnak végrehajthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. Tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét.

c) A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni.

d) Hatósági ügyben az előterjesztést az ügyfél számára kiadható formában kell elkészíteni és a testület elé terjeszteni.

e) Szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztést a szerződéses, megállapodás tervezetet is csatolni kell.

f) A tájékoztató jellegű előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

21.   A képviselő-testület döntései

41. §.

(1) A képviselő-testület döntései

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselő-testületi határozat.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt,

a) a napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) tájékoztatók elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a)  Az önkormányzati rendeletek jelzése:

Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének ……./20…(…hó….nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetését követő nap vagy a hatályba lépés napja.

b) A képviselő-testületi határozatok jelölése:

Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének………../20… (…hó…nap)számú határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(5) A rendeletek hiteles szövegét, – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti. A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(6) A rendeletek kihirdetése az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő közlemény közzétételével történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet tárgyát, számát, a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos szöveg a Hivatal ügyfélfogadási időben megtekinthető.

39. §

(1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősek a végrehajtásért.

(2) A képviselő-testület határozatainak végrehajtását, – kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik - azonnal meg kell kezdeni.

(3) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályokba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a képviselő-testülettől a határidő módosítását.

(4) A határozatok végrehajtásáról a jelentést a polgármester terjeszti a testület elé.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek is jelentést tesznek a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(6) A jegyző évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

22.   Az Önkormányzati rendelet-tervezetek speciális tartalmi

követelményei és előkészítési szabályai

42. §.

(1) A rendelet alkotására az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a következő eltérő sajátos rendelkezések vonatkoznak.

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester,

d) a jegyző,

e) önkormányzati társulás tagjai,

f) a település társadalmi érdekképviseleti és más civilszervezeteink vezetői.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában a jegyző készíti elő. A testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértőt is igénybe lehet venni.

(5) A kezdeményező illetve előkészítő a jegyző kézjegyével ellátott előterjesztést, rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság megküldi.

(6) A rendelet tervezetet, kezdeményezőt tanácskozási joggal meg kell hívni.

(7) A polgármester a jegyző véleménye alapján egyes rendelet-tervezeteket, – érdemi vita előtt –közmeghallgatásra bocsáthatja.

(8) A rendelet-tervezet hiteles szövegét a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé. Tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, valamint az előkészítés során felvett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

43. §.

(1) Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre, a jogalkotásra vonatkozó és jogszabályszerkezetéről szóló rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) A rendelet-tervezetek szöveges része fejezetekre, szakaszokra, tagolt. Szükség szerint szabályozásra kerülnek a végrehajtás biztosítását szolgáló jogi eszközök és felhatalmazások. A szabálysértési jogkövetkezmények meghatározásán túl ügyelni kell arra, hogy a rendelet végrehajtását olyan jogkövetkezmények is kísérjék, amelyek az elkövetett cselekmény jellegéhez igazodnak. A rendelet megsértése miatt hátrányos jogkövetkezményként olyan szankció is megállapítható, amelynek lényege a biztosított jogok csökkentésével, illetve a kötelezettségek mértékének emelésével jár. A rendelet tervezetnek indokolást is kell tartalmaznia.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

44.§.

A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól tárgy szerinti és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

23.   A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvvezetése

45. §.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját, jellegét, módját,

b) a megjelent, valamint az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők, felsorolását,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, és az érdeklődő állampolgárok számát,

d) az elfogadott napirendi pontokat,

e) napirendenként az előadó, a felszólalók nevét, a kérdések és hozzászólások lényegét, a vita fontosabb mozzanatait,

f) a szóbeli kiegészítéseket, szóbeli előterjesztéseket, szóbeli határozati javaslatokat,

g) a határozathozatal módját,

g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,

i) a polgármester intézkedéseit,

j) a jegyző törvényességi észrevételeit,

k) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

l) interpellációkat, kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az előterjesztések,

c) a jelenléti ív,

d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása, valamint kérése alapján rögzített véleménye,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) titkos szavazásról készült szavazási jegyzőkönyv.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szószerinti.

(6)^[6] Az ülést követő 15 napon belül a jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit egy példányban megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatal Főigazgatójának.

(7) A választópolgárok, – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvbe való betekintés lehetőségéről a jegyző a lakosságot tájékoztatja.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

24. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

46. §.

A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét.

25. A közmeghallgatás

47. §.

(1) A közmeghallgatást is tartalmazó képviselő-testületi ülések időpontját, témáját az éves munkaterv tartalmazza. Közmeghallgatást kell tartani akkor, is, ha a képviselők fele, azaz négy képviselő-testületi tag, ezt indítványozza.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a tervezett időpontot megelőzően legalább 5 nappal a lakosságot tájékoztatni kell, a helyben szokásos módon.

(3) A közmeghallgatáson az elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot, az illetékes bizottságnak, polgármesternek, közös hivtalnak, intézménynek meg kell vizsgálni, s 15 napon belül választ kell adni a kérdést feltevőnek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(4) A közmeghallgatáson való részvételre, illetve a meghívottak körére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók, azzal, hogy a meghívottak köre kibővíthető. Különös tekintettel a kérdések azonnali megválaszolásának lehetőségére.

(5) A közmeghallgatáson minden választópolgár maximum 10 percben szólalhat fel.

VI.FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

26. A polgármester

48. §.

(1) A polgármester megbízatását Somogysárd községben főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntés-hozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a községi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének a működéséért.

(4) A polgármester, tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A polgármester a vele szemben felmerülő összeférhetetlenségi okot, a felmerülést követő 7 munkanapon belül köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

(6) A polgármester az összeférhetetlenséget az ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

49. §.

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Működésének fő irányai és felelősségi területei a következők:

a) szervezi a képviselő-testület munkáját, gondoskodik a képviselő-testület, a bizottság és a képviselők munkafeltételeiről,

b) segíti a bizottság tevékenységét, vizsgálja tevékenységének és döntéseinek összhangját a képviselő-testület döntéseivel,

c) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatal önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait a jegyző javaslata alapján határozza meg,

d) a hatáskörébe tartozó ügyben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) a Hivatal dolgozói és egyes jegyzői munkáltatói jogkörbe tartozó döntéseivel kapcsolatban egyetértési joga van. Egyetértési jogosítványát e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerinti megállapodás alapján gyakorolja,

f) a jegyző tekintetében gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat,

g) szervezi és irányítja a községfejlesztési feladatokat, az önkormányzati vagyongazdálkodást a lakossággal, a civil szervezetekkel, a pártokkal való együttműködési kapcsolatokat,

h) minden hét hétfői napján fogadónapot tart, amelyről a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

(3) A polgármester rendszeres kapcsolatot tart vezetőtársaival.

27.   Alpolgármester

50. §.

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, - a polgármester javaslatára – titkos szavazással alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármesteri tisztség társadalmi megbízatásba kerül betöltésre.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíját az alpolgármester választással egy időben, a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester helyettese, a polgármester irányításával látja el feladatait. A polgármester távollétében általános helyettesítési feladatokat lát el.

(4) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, díjazására az alakuló ülésen a polgármester tesz javaslatot.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(6) Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat át.

(7) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörben gyakorolhatja.

28. A polgármester és alpolgármester távolléte és akadályoztatása

51.§.

(1) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti és hívja össze.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy, - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák. Tartós akadályoztatásnak minősül, ha a polgármester és alpolgármester feladatát folyamatosan két hétnél hosszabb ideig, - a fentiek miatt - nem tudja ellátni.

29. A jegyző
    

52. §.

(1)^[7] A jegyzőt Somogysárd, Mezőcsokonya, Somogyfajsz és Újvárfalva települések polgármesterei, - a Mötv. 81.-83.§.-ai alapján -, lakosságszám arányos többségi döntésével pályázat útján határozatlan időre bízzák meg. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Somogysárd község Önkormányzat polgármestere gyakorolja, a társult települések polgármestereinek véleményének kikérése után. Amennyiben közöttük véleményeltérés áll fenn, úgy két ízben öt munkanapon belül ismételten egyeztetnek, melynek eredménytelensége esetén mindaddig az egyeztetést folytatják, amíg egyetértésre nem jutnak.

(2)^[8] A jegyző kinevezéshez, a Közös Hivatalhoz tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű támogató szavazata szükséges.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testületek hivatalát, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) előkészíti a képviselő-testületek, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,

b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

d) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,

f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a jegyzőség munkájáról és az ügyintézésről.

(4) A jegyző egyéb fő feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a közszolgálati tisztviselők tekintetében. A kinevezéshez – a polgármesterek által meghatározott körben - 3. melléklet – a polgármesterek egyetértése szükséges.

e) szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(5) A képviselő-testületek a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére az általános igazgatási ügyintézőt nevezi ki.

(6)^[9] A jegyző ügyfélfogadási ideje Somogysárd községben minden hét hétfőn és keddi napján 9 – 12 óráig tart.

VII. FEJEZET

A KÖZÖS HIVATAL

53.§.^[10]

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályok előirt államigazgatási feladatok ellátására Mezőcsokonya, Somogyfajsz és Újvárfalva község képviselő-testületeivel közösen, egységes, közös hivatalt hozott létre.

A hivatal elnevezése: Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal.

A közös hivatal székhelye: Somogysárd község.

(2) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait valamint részletes feladatait és hatásköreit a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza:

1. a közös hivatal elnevezését, címét, jogállását,
   

2. a közös hivatal létszámát,
   

3. a belső szervezeti felépítését,
   

4. alapvető feladatait. Ezen belül:
   

- az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,

- a jogszabályokban rögzített államigazgatási hatásköröket, feladatokat

- a közös hivatal dolgozóinak munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,

- a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,

- a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait.

(3) A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek együttes ülésére.

(4) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a közös hivatal közszolgálati tisztviselőit megillető juttatásokat, kedvezményeket a képviselő-testületek külön rendeletben állapítják meg.

VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

30. A bizottságok jogállása

54. §.

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok belső működési szabályait az Mötv. a jogszabályok és az SzMSz keretei között maguk határozzák meg.

(3) A bizottság előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a végrehajtást.

(4) Az állandó bizottság

a./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b./ a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladat-körébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is,

c./ közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

d./ feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.

(5) A képviselő-testület az alábbi feladatainak állandó ellátására Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatai a következők:

a./ a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, azok ellenőrzése és kezelése,

b./ összeférhetetlenségi okok vizsgálata, azok megszüntetésének kezdeményezése,

c./ titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottságként szavazatszámlálás,

d./ a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása.

(6) A képviselő-testület az alábbi feladatainak állandó ellátására Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatai a következők:

a), Önkormányzat költségvetés és zárszámadás előterjesztés előtti jóváhagyása,

b) Önkormányzat által kezelt helyi adók bevezetésére vonatkozó előterjesztés előzetes jóváhagyása,

c) Önkormányzat hitelfelvétel előzetes jóváhagyása,

d) a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása.

(7) A képviselő-testület az alábbi feladatainak állandó ellátására Szociális Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatai a következők

a) a képviselő-testület szociális rendeletében hatáskörébe utalt ügyekben döntés hoz,

b) figyelemmel kíséri a település lakosságának szociális helyzetét, évente arról beszámolót készít,

c) véleményezi az önkormányzat szociális rendeletéhez kapcsolódó elterjesztések, szükség esetén indítványozza annak módosítását,

d) a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása.

31. Ideiglenes bizottságok

55.§.

(1) A Képviselőtestület egyes nem állandó feladatok ellátására indokolt esetben ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása, feladatának elvégzéséig vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Összetételére működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

32. A bizottságok szervezete és működési rendje

56.§.

(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságok három tagból állnak.

(2) A polgármester, alpolgármester, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) A bizottság elnökének és tagjainak személyére bármelyik képviselő javaslatot tehet. Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(4) Az állandó bizottságok felsorolását, létszámát és a bizottságok elnökének és tagjainak névjegyzékét a 4. függelék tartalmazza.A bizottság tagjainak visszahívásához minősített többség kell.A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik.

33. A bizottság ülései

57.§.

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti az ülést.

(2) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottság tagjai több mint felének indítványára.

(3) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(4) Bármely képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.A bizottság ülésein a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek. A bizottság munkájába esetenként szakértőt is bevonhat. A bizottság ülése általában nyilvános, a zárt ülésre a Képviselő-testület, zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének egyetértése szükséges.

58.§.

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid lényegét, a döntést, valamint az elfogadott javaslatokat.

(2) A bizottsági elnök és két tag által aláírt jegyzőkönyv l-l példányát 10 munkanapon belül meg kell küldeni a jegyző részére. A bizottságok ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki, vagy akinek hozzátartozóját személyesen esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(5) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben elfogultságot jelenthet be, ilyen esetben, a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

(6) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal a testület előtt beszámol.A bizottság működésének további részletes szabályait maga határozza meg.A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

IX. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

59. §.

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más települési önkormányzatokkal, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulást.

(2) A képviselő-testület feladatai megvalósítása során számit a lakosság önszerveződő közösségeinek közreműködésére is, velük együttműködési kapcsolatot tart fenn. Ennek formái a kölcsönös részvételre felkérés, vélemény, javaslat kérése.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását az SzMSz-el együtt kell kezelni, másolatuk összegyűjtéséről és kezeléséről a jegyző gondoskodik.

34.   Társulások

60. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) alapján a 1. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

(3) Az egyes társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

61. §

(1) A képviselő-testület tagja a kaposvári kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Kaposvári Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: társulás.

(2) A képviselő-testület a társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

(4) A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a társulásra átruházhatja. A társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

35.   Nemzetközi kapcsolatok

62. §

Az önkormányzat a 2. függelékben felsorolt nemzetközi kapcsolatokban vesz részt.

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

1. Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

63. §.

(1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület négyévi időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület szükség szerint évente felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program tervezetét a Pénzügyi Bizottságnak meg kell tárgyalnia, és külön, valamint összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

(5) A külön jogszabályban meghatározott körben a nettó 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat a település hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményi formában vagy a honlapon nyilvánosságra kell hozni.

(6) A külön jogszabályban meghatározott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele 1 millió forint alatti összeg esetében mellőzhető.

64.§.

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyottprogramokra alapozott Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

65. §

(1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

(3) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal és a kistérségi társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(4) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentésvalamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, és a kistérségi társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

66. §

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

37.Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

67. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a társulás útján gondoskodik.

(2) Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4)     A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. foglaltaknak megfelelően.

XI. Fejezet

Együttműködés nemzetiségi önkormányzattal

38.  Somogysárd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének biztosítása

68.§.^[11]

(1) Somogysárd Község Önkormányzata a nemzetiségi feladatok megvalósítása érdekében, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének biztosítására a Njtv. 80.§.(1) bekezdésében meghatározott működési feladatok végrehajtását, – tárgyi, személyi, technikai – a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével (Somogysárd, Fő u. 22.) térítésmentesen biztosítja.

(2) Somogysárd Község Önkormányzata a feladatok megvalósítása érdekében, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez a Njtv. 80.§.(2) bekezdésében leírt helyiség használatot az Somogysárd, Fő u. 22. alatti Hivatali épületében térítésmentesen biztosítja.

(3) Somogysárd Község Önkormányzata a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal útján segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját, biztosítja adminisztratív feladatainak ellátását. A jegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein az Njtv. 80.§.(4) bekezdése szerint.

Harmadik rész

Záró rendelkezések

XII.FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) E rendelet kihirdetése napját követő nap lép hatályba

(2) A rendelet hatályba lépését egyidejűleg hatályát veszti a módosított 5/2007.(IV.20.) számú, Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének, a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete.

(3) Az SZMSZ mellékletének és függelékének folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.