Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a következőekben: Szt.) 10.§.(1) bekezdésében, 25.§. (3) bekezdés, b) pontja, 26. §, 32.§. (3) bekezdés, a 45.§., a 48.§. (4) bekezdés, a 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés kapott felhatalmazás alapján, valamint a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (2) bekezdésében, 29.§-ában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

1.§.

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2.§.

(1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Somogysárd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

3. Eljárási rendelkezések

3.§.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket, a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal, Somogysárd, Fő. u. 22. (a továbbiakban: Közös Hivatalnál) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény, az Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Idősek Otthona, Somogyjád, Fő u. 8. (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez vagy a Közös Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) Elektronikus úton a rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági ügyfajták nem intézhetők.

4.§.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a), b), c) , g) és l) pontjában szereplő adatait,az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

5.§.

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

(3) A készpénzben megállapított ellátást a jogosult vagy meghatalmazottja veheti át.

6.§.

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal már bármely ügyben, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

7.§.

(1) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni támogatás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A települési támogatás természetbeni támogatási ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. A védelembe vett gyermeknél a megállapított települési támogatás megállapított összegének 20%-a, de legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.

8.§.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

9.§.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális ellátások

4. Szociális rászorultságtól függő pénzbeni önkormányzati támogatás

10.§.

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint önkormányzati támogatást bizotsít:

a) önkormányzati lakásfenntartási támogatást (továbbiakban: lakásfenntartási támogatást)

b) gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást (továbbiakban: gyógyszertámogatást)

c) temetési önkormányzati támogatás,

d) rendkívüli önkormányzati támogatást,

e) időskorúak és gyermekek támogatását,

f) önkormányzati tankönyvtámogatást (továbbiakban: tankönyvtámogatást)

g) nyári önkormányzati gyermekétkeztetés támogatását

állapítja meg (a továbbiakban együtt: önkormányzati támogatás).

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

(1) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultságtól függő önkormányzati támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskört a polgármester gyakorolja.

5. Önkormányzati lakásfenntartási támogatás

11.§.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt lakásfenntartási hozzájárulást; a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségekhez.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni támogatás ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjainak egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás:

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A  normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét, - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

12.§.

(1) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM =0,3 -   J-0,5 NYM    X 0,15

                        NYM

(3) ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni és egy évre kell megállapítani.

(5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

13.§.

(1) A 11. és 12.§. szabályozottakon kívül lakásfenntartási támogatás állapítható meg egyedülálló nyugdíjas kérelmező részére, az alábbiak szerint:

a) amennyiben jövedelme 100 és 90 ezer forint közé esik 1.000 Ft/hó,

b) amennyiben jövedelme 90 és 80 ezer forint közé esik 2.000 Ft/hó,

c) amennyiben jövedelme 80 és 71.280 forint közé esik 3.000 Ft/hó.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott lakásfenntartási támogatás évente egy alkalommal nyújtható be és 12 hónapon keresztül folyósítható.

6. Gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

14.§.

(1) Az önkormányzat évente egy alkalommal gyógyszertámogatásban részesítheti azt a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező tartósan beteg személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át, egyedülálló esetén a 280 %-át nem haladja meg, továbbá a havi igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a (2) bekezdés a-d) pontja szerinti mértéket.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő személy, akinek a krónikus betegsége kezelésére szolgáló rendszeres havi gyógyszerköltsége

a) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, de nem éri el annak 25 %-át,

b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át , de nem éri el annak 30 %-át,

c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át ,de nem éri el annak 35 %-át,

d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás összege:

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben havi 1.000 Ft

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben havi 1.500 Ft

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben havi 2.000 Ft

d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben havi 2.500 Ft

(4) A gyógyszertámogatás évente egy alkalommal 12 hónapra igényelhető.

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozói jövedelmét igazoló iratokat, a háziorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt, – a krónikus betegsége kezeléséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - gyógyszerek megnevezését és havonta szükséges mennyiségét, valamint a háziorvosi igazolás alapján kiállított gyógyszertári igazolást a kérelmező által fizetendő gyógyszerköltség összegéről.

7. Temetési önkormányzati támogatás

15.§.

(1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési önkormányzati támogatást nyújt annak a somogysárdi lakosnak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás összege 35.000 Ft.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről, – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

8. Rendkívüli önkormányzati támogatás

16.§.

(1) Az képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból, – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.

17.§.

(1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot.

(3) Az adott naptári évben egy személy, illetve család részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

(5) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásban, vagy gyógyszertámogatásban részesülő személy, illetve családja részére évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, – jövedelemre való tekintet nélkül - legfeljebb 100.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

a)    tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés  következett be,

b)   elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,

c)    gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,

d)   a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

18.§.

(1) Rendkívüli önkormányzati támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, az önkormányzat költségvetési helyzetétől függően az alábbi esetekben:

a,    elemi kár esetén, a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására,

b, tartós betegség esetén megélhetésre,

c, temetési költség fedezésére,

d, a család megélhetését veszélyeztető egyéb méltányolható körülmény esetére.

(2) Átmeneti segélyként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb egy év, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.

(3) Kamatmentes kölcsön visszafizetési időtartamát a polgármester kérelmenként egyénileg mérlegelve állapítja meg.

(4) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.

19.§.

(1) A rendkívüli önkormányzati támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a rendkívüli önkormányzati támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

(3) A rendkívüli önkormányzati támogatás iránti kérelmet a Közös Hivatalban lehet benyújtani. 

9. Időskorúak és gyermekek támogatását

20.§.

Amennyiben az önkormányzati költségevetés lehetővé teszi, – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a nyugdíjas korú idősek és gyermekek részére támogatást biztosít. A támogatás összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg, melynek kifizetéséről egyedi döntést hoz.

10. Önkormányzati tankönyvtámogatás

21.§.

(1) Amennyiben az önkormányzati költségevetés lehetővé teszi, – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – tankönyvtámogatást állapíthat meg az általános iskola, középiskola nappali iskolarendszerű oktatásában részesülő, ingyenes tankönyvre nem jogosult gyermek, fiatal felnőttek tankönyvköltségeihez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulók esetében a tankönyvtámogatás kifizetésének feltétele a tankönyvek árának kifizetését igazoló bizonylat bemutatása.

(3) A tankönyvtámogatás iránti igényt minden év július 1. – szeptember 30. napjáig lehet benyújtani, melynek elmulasztása jogvesztő.

(4) A tankönyvtámogatás kifizetésére a (2) bekezdésben írt dokumentumok másolatának bemutatása alapján kerül sor az önkormányzat házipénztára útján 3 munkanapon belül.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tankönyvtámogatás mértéke 10.000 Ft.

11. Nyári önkormányzati gyermekétkeztetés támogatása

22.§.

Amennyiben az önkormányzati költségevetés lehetővé teszi, – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a gyermekek részére nyári gyermekétkeztetéséhez támogatást biztosít. A támogatás összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg, melynek kifizetéséről és biztosításáról egyedi döntést hoz.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

12. Köztemetés

23.§.

A köztemetés elrendelésére vonatkozó Szt. 48.§.(1)-(5) bekezdés szerinti szabályozást Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete változtatás nélkül alkalmazza.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

13. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

24.§.

(1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A.§-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan Szt. 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

14. Az ellátások igénybevétele

25.§.

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

15. Tanyagondnoki szolgáltatás

26.§.

A tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60.§-ában foglaltak az irányadók. A tanyagondnoki szolgáltatás keretében a jogszabályban meghatározottakon belül az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, és biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

16. Étkeztetés

27.§.

(1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

17. Házi segítségnyújtás

28.§.

(1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

18. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

29.§.

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

19. Családsegítés

30.§.

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központtal biztosítja.

20. Közösségi ellátások

31.§,

A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.

21. Nappali ellátás

32.§.

(1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

(2) A nappali térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 15.§-ban foglaltak az irányadók.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

22. Térítési díj

33.§.

(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente 1 alkalommal vizsgálja felül.

(4) A társulásban fenntartott intézmény esetében, az intézményi térítési díjakat beépülnek a társulásban fenntartott Alapszolgáltatási Központ gesztor önkormányzatának rendeletébe. A térítési díjakat tájékoztató jelleggel a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

23. A személyi térítési díjak megfizetése

34.§.

A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

24. A fizetendő személyi térítési díj csökkentése, elengedése

35.§.

Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet nem állapít meg a képviselő-testület.

25. Intézményi jogviszony

36.§.

Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.

26. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

37.§.

A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

27.Az intézményi jogviszony megszűnése

38.§.

                         Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101.§-ában foglaltak az irányadók.

28. Házirend

39.§.

Az intézmény házirendjét a Képviselő-testület hagyja jóvá.

V. Fejezet 

29. Záró rendelkezések

40.§.

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Azon ellátottak részére, akik a rendelet hatályba lépésekor a módosított 3/2009. (III.31.) önkormányzati rendeletben szabályozott ellátásokban részesülnek, az ellátásuk 2015. december 31. napjáig folyósíthatóak.

(3) A rendelet 11. 12. és 13.§. szerinti lakásfenntartási támogatás 2015. évben, 2015. év december 31. napjáig állapíthatóak meg.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testültének 16/2013.(XII.19.); 13/2013.(IX.17.) és 2/2011.(II.18.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2009. (III. 31.) önkormányzati rendelete.