A jogalkotásáról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §.-a szerint a jogszabály tervezhet, a jogszabály előkészítője indoklást köteles csatolni, melyben bemutatja a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. A tervezet készítője tájékoztatást ad a szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a Jat. 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

A költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

- Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény,

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény,

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.),

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.).

Az Áht 24. § (2) bekezdés értelmében a jegyző, a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. A módosításhoz készített indoklás tartalmazza az évközbeni változások részletezését. A rendelet megalkotása az költségvetés végrehajtása és annak lezárása előtt elengedhetetlen.

- Az önkormányzati feladatellátáshoz biztosításához szükséges pénzügyi környezet rendezése.

- A rendelet tervezet összhangban van az európai uniós joggal, azzal nem ellentétes, kizáró támogatást nem tartalmaz, előzetes egyeztetéséi bejelentési kötelezettség alá nem tartozik.