A jogalkotásáról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §.-a szerint a jogszabály tervezhet, a jogszabály előkészítője indoklást köteles csatolni, melyben bemutatja a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. A tervezet készítője tájékoztatást ad a szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a Jat. 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

A költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

- Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény,

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény,

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.),

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.).

Az Áht 24. § (3) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet- tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek

A rendelet magalkotása az önkormányzat költségvetés végrehajtásához elengedhetetlen.

- Az önkormányzati feladatellátáshoz biztosításához szükséges pénzügyi környezet megteremtése.

- A rendelet tervezet összhangban van az európai uniós joggal, azzal nem ellentétes, kizáró támogatást nem tartalmaz, előzetes egyeztetéséi bejelentési kötelezettség alá nem tartozik.