Mezőcsokonya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII.7.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Hatályos: 2021. 07. 09- 2024. 02. 27Mezőcsokonya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Mezőcsokonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 132. §. (4) bekezdésének, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) –(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a, pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A szociális igazgatás és a szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-a és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-a az irányadó.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Mezőcsokonya Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
(3) A rendelet hatálya szabályozott egyes ellátásokat az e rendeletben meghatározott önkormányzati intézmények biztosítják.
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket, a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal, Mezőcsokonya Kirendeltségén, Mezőcsokonya, Kossuth L. u. 1. (a továbbiakban: Közös Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény, az Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Idősek Otthona, Somogyjád, Fő u. 8. (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez vagy a Közös Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) Elektronikus úton a rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági ügyfajták nem intézhetők.
(6) Az e rendeletben szabályozott gyermekek napközbeni ellátása a Mezőcsokonyai Mesevár Óvoda és Mini Bölcsőde, Mezőcsokonya, Kossuth L. u. 55. (továbbiakban: Bölcsőde) útján történik. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Bölcsőde intézményvezetőjéhez lehet írásban benyújtani.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a), b), c) , g) és l) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.
(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.
(6) A jogosultsági feltételek megállapításához az e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásáról szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 40. §-ának b) pontja foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(8) A mini bölcsődei ellátás igénybevétele, ha a Gyvt. másként nem rendelkezik, önkéntes, az ellátást igénybevevő törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(9) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell, így különösen:
a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról,
c) az intézmény házirendjéről,
d) a fizetendő térítési díjról.
(10) Az ellátásra jogosult köteles:
a) a (9) bekezdés a)-d) pontja szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről nyilatkozni,
b) intézményi nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni,
c) a jogosultsági feltételekben, vagy nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat 15 napon belül bejelenteni.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítására a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (3) bekezdése irányadó. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
(3) A készpénzben megállapított ellátást a jogosult vagy meghatalmazottja veheti át.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal már bármely ügyben, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. § (1) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni támogatás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A települési támogatás természetbeni támogatási ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A védelembe vett gyermeknél a megállapított települési támogatás megállapított összegének 20%-a, de legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Szociális ellátások
3. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli települési támogatás
9. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást biztosít:
a) települési lakásfenntartási támogatást (továbbiakban: lakásfenntartási támogatás),
b) gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást (továbbiakban: gyógyszertámogatás),
c) temetési települési támogatást,
d) rendkívüli települési támogatást,
e) kamatmentes kölcsönt,
f) időskorúak és gyermekek egyszeri támogatását,
g) települési iskolakezdési támogatást,
állapít meg (a továbbiakban együtt: települési támogatás).
(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultságtól függő települési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskört képviselő-testület a polgármesterre ruházza.
4. Települési lakásfenntartási támogatás
10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt lakásfenntartási hozzájárulást; a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségekhez.
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni támogatás ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjainak egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás:
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét, - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
11. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
5. Gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás
12. § (1) Az önkormányzat évente négy alkalommal gyógyszertámogatásban részesítheti azt a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező tartósan beteg személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át, egyedülálló esetén a 240 %-át nem haladja meg, továbbá a havi igazolt gyógyszerköltsége, kezelőorvosa által javasolt gyógyhatású készítmények és gyógyászati segédeszközének költsége meghaladja a (2) bekezdés a-d) pontja szerinti mértéket.
(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő személy, akinek a krónikus betegsége kezelésére szolgáló rendszeres havi gyógyszerköltsége
a) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, de nem éri el annak 25 %-át,
b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, de nem éri el annak 30 %-át,
c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, de nem éri el annak 35 %-át,
d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át.
(3) A gyógyszertámogatás alkalmankénti összege:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben 3.000 Ft
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben 4.000 Ft
c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben 5.000 Ft
d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben 6.000 Ft
(4) A gyógyszertámogatás negyedévente igényelhető.
(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozói jövedelmét igazoló iratokat, a háziorvos vagy kezelőorvos igazolását, javaslatát melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt, rendszeres jelleggel használt gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és gyógyászati segédeszközének megnevezését és havonta szükséges mennyiségét, valamint az orvosi igazolás alapján kiállított gyógyszertári igazolást a kérelmező által fizetendő költségek összegéről.
6. Temetési települési támogatás
13. § (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési települési támogatást nyújt annak, mezőcsokonyai állandó lakóhelyű személynek, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.
(2) Temetési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:
a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeresét,
b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.
(3) A temetési támogatás összege 25.000 Ft-ot.
(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről, – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.
7. Rendkívüli települési támogatás
14. § (1) Az képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.
(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból, – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként, – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.
15. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre az aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 100.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.
(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:
a) tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be,
b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,
c) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.
16. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.
(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a Közös Hivatalban lehet benyújtani.
8. Kamatmentes kölcsön
17. § (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható az alábbi esetekben:
a) elemi kár esetén, a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására,
b) tartós betegség esetén megélhetésre,
c) temetési költség fedezésére,
d) a család megélhetését veszélyeztető egyéb méltányolható körülmény esetére.
(2) Átmeneti segélyként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb egy év, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.
(3) Kamatmentes kölcsön visszafizetési időtartamát a polgármester kérelmenként egyénileg mérlegelve állapítja meg.
(4) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.
9. Időskorúak és gyermekek egyszeri támogatása
18. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetés lehetővé teszi a nyugdíjas korú idősek és gyermekek részére támogatást biztosít. A támogatás összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a családok esetén, a családban élő felnőtt korú személy, idősek és gyermekek esetén az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.
(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti támogatásról és annak mértékéről külön határozattal dönt.
10. Települési iskolakezdési támogatás
19. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetés lehetővé teszi a képviselő-testület iskolakezdési támogatást állapíthat meg, az általános iskola, középiskola nappali iskolarendszerű és nappali képzésű felsőoktatási oktatásában részesülőknek.
(2) Tanév kezdéshez nyújtott települési támogatásban azon személy részesíthető,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét,
b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti középiskolás és felsőoktatásban részt vevő tanulók esetében a támogatás kifizetésének feltétele az iskolalátogatási igazolás bemutatása.
(4) Az iskolakezdési támogatás mértékét, az (1) bekezdésben szereplők részére a képviselő testület egyedi határozattal állapítja meg.
(5) Az iskolakezdési támogatás kifizetésére, általános iskolába járó gyermek esetén a törvényes képviselő részére, míg középiskolás és felsőoktatásban részt vevő tanulók esetében, a (2) bekezdésben írt dokumentum a törvényes képviselő vagy a nagykorú támogatott általi bemutatása alapján kerül sor az önkormányzat házipénztára útján 5 munkanapon belül.
Természetben nyújtott szociális ellátások, a köztemetés
20. § A köztemetés elrendelésére vonatkozó Szt. 48. §.(1)-(5) bekezdés szerinti szabályozást Mezőcsokonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete változtatás nélkül alkalmazza.
Szociális szolgáltatások
11. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai
21. § (1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.
(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
12. Az ellátások igénybevétele
22. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
13. Tanyagondnoki szolgáltatás
23. § A tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60. §-ában foglaltak az irányadók. A tanyagondnoki szolgáltatás keretében a jogszabályban meghatározottakon belül az önkormányzat enyhíti a településrész intézményhiányából eredő hátrányait, és biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.
14. Étkeztetés
24. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(3) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
15. Házi segítségnyújtás
25. § (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.
(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ vezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
16. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
26. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
17. Családsegítés
27. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központtal biztosítja.
18. Közösségi ellátások
28. § A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.
19. Nappali ellátás
29. § (1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.
(2) A nappali térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. r. 15. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.
(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
20. Térítési díj
30. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) Az társulásban fenntartott intézmény esetében, az intézményi térítési díjak beépülnek az Alapszolgáltatási Központ fenntartására irányuló társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti önkormányzat rendeletébe.
21. A személyi térítési díjak megfizetése
31. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
22. A fizetendő személyi térítési díj csökkentése, elengedése
32. § Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet nem állapít meg a képviselő-testület.
23. Intézményi jogviszony
33. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D. §-ban foglaltak az irányadók.
24. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
34. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.
25. Az intézményi jogviszony megszűnése
35. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101. §-ában foglaltak az irányadók.
26. Házirend
36. § Az intézmény házirendjét a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.
Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások, gyermekek napközbeni ellátása
37. § (1) A Bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását. A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.
38. § (1) A bölcsődei felvétel iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő az intézményvezetőhöz írásban nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a gyermek személyi adatait, lakcímét, a szülő, vagy más törvényes képviselő nevét és lakcímét, személyi adatait, a felvételi kérelem indokát.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a házi gyermekorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható,
b) a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében, és a 42/A. §-ban meghatározott valamely körülmény fennállásáról szóló igazolást.
(3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
39. § A Bölcsődei felvételről az intézményvezető dönt, a jogerős felvételről szóló döntés alapján az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével megállapodást köt.
40. § (1) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki
a) a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható,
b) szakértői véleményben megállapított magatartászavarával veszélyezteti a többi gyermek testi, szellemi fejlődését.
(2) A bölcsődei ellátás megszüntetéséről a bölcsőde intézményvezetője dönt.
41. § Ha a szülő vagy más törvényes képviselő az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bölcsőde fenntartójához, Mezőcsokonya Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat fellebbezéssel. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik.
42. § (1) A bölcsőde nyitva-tartása: hétfőtől péntekig munkanapokon 07.00 órától 17.00 óráig.
(2) A bölcsőde nyári tanszüneti nyitvatartási rendjét - az intézményvezető javaslata alapján - a fenntartó minden évben külön határozatban az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja
43. § (1) A személyi térítési díj megállapításra a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) A bölcsődei gondozásért térítési díjat nem kell fizetni, az intézményi étkeztetési térítési díjakat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
Záró rendelkezések
44. § Ez a rendelet 2021. július 9-én lép hatályba.
45. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mezőcsokonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete.