(a módosításáról szóló 6/2020. (V.29.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben )

Balatonendréd község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Somogy Megyei Építészkamara, a Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, és a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

• FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Balatonendréd Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi művi és táji értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával

b) a településképi szempontból meghatározó területek és a településkép védelme szempontjából kiemelt területek meghatározásával

c) a településképi követelmények meghatározásával

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja Balatonendréd településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. §  A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása

b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.

4 .§ E rendelet hatálya Balatonendréd Község közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).

2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.

3. Technológiai építmény (berendezés): mindazon – elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű – építmény (berendezés), amely az építményhez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges.

4. Településképi szempontból helyi védett természeti érték: a településen található jellegzetes, értékes, a település- és tájképet, meghatározó (befolyásoló) növényzet, táj- és kertépítészeti alkotás.

5. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs berendezés 

6. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.

7. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.

8. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

• FEJEZET

HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai,

önkormányzati kötelezettségek

6. § (1) A helyi védelem alatt álló művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték a nemzeti közös kulturális kincs és táji környezet része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi védelem feladata

a) az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték  meghatározása, számbavétele

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték megőriztetése

d) a lakossággal történő megismertetése.

(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek és településképi szempontból helyi védett természeti értékek.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt a polgármester előterjesztésére.

(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Balatonendréd község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

              a) a védendő építmény és építményrész, településképi szempontból helyi védett természeti érték pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)

            b) védendő épületre, épületrészre, településképi szempontból helyi védett természeti értékre vonatkozó szakszerű rövid indoklás

            c) fotódokumentáció.

(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.

(7) A helyi védett művi és településképi szempontból helyi védett természeti értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(8) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

3. Az egyedi védelem meghatározása

7. § (1) Az egyedi védelem Balatonendréd jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

• a védett érték megnevezését, védelem típusát
• a pontos helyét, helyrajzi számát
• a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
• a védelemre javaslatot tevő nevét
• a védelem indoklását
• a védett érték fotóit
• a védelmet megállapító rendelet számát.

4.  Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(2a) A településképi szempontból helyi védett természeti értékek egészségi állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége. A természeti értékeken átalakítást, ifjítást végezni csak engedéllyel és faápoló végzettségű szakember bevonásával szabad.

(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.

(4) A védett helyi művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.

(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

• a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani
• a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás
• az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.

5. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó

építészeti követelmények

9. § Helyi védelem alatt álló épület esetén

• bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak,
• fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telek szélessége lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal,
• az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja,
• az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

• FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek és a településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása

10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

• lakóterület
• gazdasági terület
• temető
• rekreációs terület (sportpálya, turisztikai fejlesztési terület)
• megújuló energiatermelő terület
• 
  
• szőlőhegyi kert terület
• belterületi kert terület
• mezőgazdasági terület
• erdőterület

(2) A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet térképén lehatárolt településrészek.

10/A. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) műemlék

b) műemléki környezet

c) helyi védelem alatt álló művi érték

d) ex lege védett földvár, forrás

e) nyilvántartott régészeti lelőhely területe

f) ökológiai hálózat övezetének területe

g) Natura 2000 terület

h) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett terület.

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek a 3. melléklet térképén lehatárolt településrészek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

általános követelmények

11.§ (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjazat nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.

(3) Az épületek tetőhéjazat nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag és fém hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.

(4)

11/A. § A településképi szempontból meghatározó területen

• a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését
• az épületek összhangot mutató elhelyezését
• a minőségi anyaghasználatot
• a harmóniát tükröző színezést
• az előkertek rendezettségét
• a kerítések összhangját
• az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
• a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
• a tájkarakter megőrzését
• a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét
• az építmények tájba‐illeszkedését
• az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését
• a minőségi és természetes anyaghasználatot
• a visszafogott színezést
• az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
• a növények telepítési távolságára vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételét

kell biztosítani.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

Lakóterület

12. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az utcai előkert mérete azonos kell, hogy legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket szimmetrikus magas tetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés legnagyobb magassága 1,5 m és legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Utcafronti kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, illetve tömör fakerítés. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élő sövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Kerti építmény fából vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezetből készülhet.

(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos, a helyi ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat lehet ültetni. Nem alkalmazhatók pikkely- és tűlevelű örökzöldek.

Településközpont terület

13. §

Gazdasági terület

14. § (1) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket lehet alkalmazni.

(2) Telken belül a kerítések mentén háromszintű (fű, cserje, fa) növényültetés alkalmazható, legalább a kerítéshossz 60%-án.

(3) A területen áttört vagy legalább 60%-ban áttört kerítés építhető.”

Temető

14/A. § (1) A temető területén a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A temető kerítését legfeljebb 1,80 m magas élősövénnyel lehet kialakítani. 

(3) A temető-bővítés területe szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

Rekreációs terület (sportpálya, turisztikai fejlesztési terület)

14/B. § (1) A rekreációs területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A turisztikai fejlesztési terület beépítése ütemezett megvalósítást lehetővé tevő beépítési terv alapján történhet.

(3) A területen belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A kerítés legnagyobb magassága 1,50 m és legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet, amely az egész kerítéshosszra vonatkozhat, nem csak a mezőnkénti áttörtségre. Kerítésként legfeljebb 1,50 m magas élősövény is alkalmazható.  

(5) A turisztikai fejlesztési terület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

Megújuló energiatermelő terület

14/C. § (1) A napelemes kiserőmű és a napelempark területének beépítési lehetőségeit a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) A megújuló energiatermelő terület határán csak teljesen áttört, a tájképet nem zavaró kerítés építhető.

Zöldterület

14/D. § (1) A zöldterületen csak egyszintes épületek építhetők a helyi építési szabályzatban meghatározott paraméterekkel.

(2) Az épület homlokzatán természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.

(3) Telken belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A zöldterület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

(5) A burkolatokat megépíteni és utcabútorokat, berendezéseket elhelyezni egységes kertépítészeti terv alapján lehet, a minőségi, természetes anyagok használatára törekedve.

(6) A kerítés csak áttört kialakítású, illetve élő sövény lehet legfeljebb 1,50 m magasságban.”

Szőlőhegy kertterület

15. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az épületeket szimmetrikus magas tetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(3) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(4) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(5) A területről a Balaton felé a kilátást biztosítani kell, azt sem épülettel, sem építménnyel nem szabad eltakarni.

(6) Kerítés csak a szőlővel és gyümölcsössel beültetett telekrészre építhető, faoszlopos, lábazat nélküli, áttört, jelzésszerű dróthuzalos vagy vadhálós, illetve élő sövénykerítés kialakítással.

(7) A 100 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tervezésekor tájba illesztést igazoló dokumentációval⁵ kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

Belterületi kert terület

16. § (1) A területen 2000 m²-nél nagyobb területet egyben művelni nem szabad.

(2) Kerítés a belterületi kert területen nem létesíthető.

Mezőgazdasági terület

17. § (1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.

(1/a) Az építmények kialakításának elsődleges szempontja a technológiai igény, másodlagos szempont a tájba illesztés. E két szempontnak minden építmény elhelyezése és megvalósítása során érvényesülnie kell.

(1/b) Lapostetős építmény nem építhető.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes, tört, földszíneket lehet alkalmazni. Homlokzati burkolóanyagként és tetőfedő anyagként nagy táblás anyagok nem alkalmazhatók.”

(4) A telek határvonalain és a telken belül csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló, villanypásztor vagy sövénykerítés telepíthető.

Erdőterület

17/A. § (1) Az erdőterületen a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes tört földszíneket lehet alkalmazni.

(3) Az erdőterületen csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló vagy villanypásztor telepíthető. Erdei kerítés építése az erdészeti hatóság engedélyével történhet. 

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Villamosenergia-hálózat

a) rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen
• a gazdasági területen
• a temető területén
• a rekreációs területen
• a megújuló energia termelő területen
• a zöldterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b) új villamosenergia ingatlan-bekötést       

• a belterületen
• a kereskedelmi szolgáltató területen
• az energiatermelő egyéb ipari területen
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c)Új közvilágítási hálózat létesítése és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos, lefelé irányított fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

1. Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat

• rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen
• a gazdasági területen
• a temető területén
• a rekreációs területen
• a megújuló energia termelő területen
• a zöldterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b)új vezetékes elektronikus hírközlés ingatlan-bekötést      

• a belterületen
• a kereskedelmi szolgáltató területen
• az energiatermelő egyéb ipari területen
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c)az a) pontban leírtak kivételével új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési műtárgyak (antennatartó torony, átjátszó állomás)

• az ökológiai hálózat övezete által érintett területen
• a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

nem helyezhetők el.

(4) A település ellátásához szükséges energia ellátási és elektronikus hírközlési műtárgyakat (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó) a településképet nem zavaró módon, növényzettel takartan kell elhelyezni.

(5) A külterületi beépítésre nem szánt területeken építendő – a helyi építési szabályzatban az övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – állandó jellegű sajátos építmények (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, antennatartó-torony, átjátszó állomás, egyéb hírközlési létesítmény, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, lombkorona ösvény) tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

18/A.§ (1) Technológiai építmények

• a temető területen
• a rekreációs területen
• a szőlőhegyi kert területen
• a belterületi kertterületen
• a zöldterületen

nem helyezhetők el.

(2) Technológiai építmény létesítési szándéka esetén – a helyi építési szabályzatban az építési övezetre, övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – technológiai építmény tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval⁵ kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók elhelyezése és reklámok  közzététele a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.

(2) Reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés

• nem helyezhető el – a b) pontban leírtak kivételével –

aa) az 1. mellékleten jelölt helyi védelem alatt álló művi értékeken és azok telkén

ab) a 2. mellékleten jelölt és nevesített településkép szempontjából meghatározó területeken

ac) a 3. mellékleten jelölt és nevesített településkép védelme szempontjából kiemelt területeken

• elhelyezhető a lakóterületi

ba) közterületen (közlekedési terület)

bb) köztulajdonban álló ingatlanon

kizárólag utcabútoron.”

(3) Az utcabútoron elhelyezett reklámhordozó  mérete a 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó építmények magassága  az egy épületszintet nem haladhatja meg.”

(4) Utasváró üveg felületén és tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. Az utasforgalmi tájékoztató táblák kizárólag a buszmegállót jelző közlekedési tábla oszlopán helyezhetők el.

(5) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.

(6) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(7) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

20. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el, az elhelyezést takartan kell megoldani.

(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.

(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor.

(4)

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

12. Szakmai konzultáció

21. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (8613 Balatonendréd, Fő utca 75.), vagy e-mail címére (onkormanyzat@balatonendred.hu).

(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)

b) a tervezett tevékenység bemutatása,

c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),

d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.

(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

• a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
• meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
• minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.

(5) Kötelező a szakmai konzultáció

• a településképet befolyásoló építési tevékenység (új épület építése, meglévő épület utcai homlokzat, tető megváltoztatása)
• védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység
• az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények tervezése
• reklámhordozó és reklám elhelyezése
• kerítés építése

esetén.”

(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.

(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.

(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

13. A településképi bejelentési eljárás

22. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.

(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(6) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

• a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
• a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklám elhelyezési kormányrendeletben meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek

(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Balatonendréd Község Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

14. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

23. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

• a polgármester tiltása ellenére,
• a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
• a településképi rendeletben foglaltaktól eltérően végzett tevékenység.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.

(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le. Ennek keretében a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

(5) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(6) A településképi követelmények településképi felhívásba megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabandó ki.

(7) A 100.000 forint összeget meghaladó településkép-védelmi bírság esetén – kérelemre – a képviselőtestület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.

(8) A településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Balatonendréd község Önkormányzat bevételét képezi.

VI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

15. A településképi követelmények alkalmazásának

önkormányzati ösztönzése

24. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt helyreállítási és felújítási költség legfeljebb az 30%-a lehet.

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselőtestület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.

(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.

VII.  FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba lépés

25. § E rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

26. §

Balatonendréd, 2019. május 29.

                    Késmárki Tibor                                                             Dr. Friss Attila

                       polgármester                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve:

Balatonendréd, 2019. május 29.

Dr. Friss Attila

    jegyző sk.

Egységes szerkezetbe foglalva 2020. június 15.

Dr. Friss Attila

jegyző

MELLÉKLETEK

1/a. melléklet:        Helyi védelem alatt álló művi és településképi szempontból helyi védett természeti értékek (táblázat)

1/b. melléklet:        Helyi védelem alatt álló művi és településképi szempontból helyi védett természeti értékek (térkép)

2. melléklet:           Településképi szempontból meghatározó területek (térkép)

3. melléklet           A településkép védelme szempontjából kiemelt területek (térkép)

4. melléklet            Bejelentési eljáráshoz kérelem nyomtatvány

FÜGGELÉKEK

1. függelék:            Hatályos jogszabályok és szabványok jegyzéke

2. függelék:            Országos védelem alatt álló művi értékek