Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003.(VI.24.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2019. 07. 11- 2021. 04. 15
Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003.(VI.24.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
2019.07.11.
Szőlősgyörök Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § /1/ E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Szőlősgyörök közigazgatási területén a rendelettel összefüggő Szabályozási Tervek (továbbiakban: SZT-1; SZT-2) által szabályozott területekre terjed ki.
/2/ Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési munkát végezni, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak az M=1:10 000 méretarányú külterületi (
SZT-1), az M=1:4000 méretarányú belterületi (
SZT-2) szabályozási tervben és a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
/3/ A helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a Szabályozási Tervekkel (
SZT-1;
SZT-2) – együtt érvényes.
2. § /1/ A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
- a szabályozási vonalat
- építési vonal
- a területfelhasználási egységet és határát
- az övezeti besorolást és annak paramétereit
- építési helyet és paramétereit
- kötelező előkert határát
- építési telken belüli védőterület határát
- felszíni vízminőségvédelmi területhatárát
- beültetési kötelezettség
- telepítendő fasor.
/2/ A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve, ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet.
/4/ Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges (pl. utak védőtávolsága, stb.).
Telekalakítás és építés engedélyezése
3. § /1/ Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, a 2000. Évi CXII tv., valamint az Építési Törvény és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.
/2/ Építési engedély csak rendezett telekre adható ki.
*Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)1
/3/ Új építési telkek minimális telekszélessége:
- oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
- szabadon álló beépítés esetén: 20 m
/4/ Kialakult („K”) állapotú telkeknek minősül az a meglévő építési telek, melynek telekmérete nem éri el az övezetben meghatározott minimumot. Az ilyen telkek beépítése az egyes övezetek előírásai szerint engedélyezhető.
/5/ Szőlősgyörök külterületén 3000m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
/6/ A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb területek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében.
/7/ A külterületi mező- és erdőgazdasági utak és dűlő esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.
/8/ A mezőgazdasági funkciójú területeket érintő telekalakítási eljárások esetében a körzeti földhivatal szakhatósági bevonása kötelező.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. § /1/ Szőlősgyörök területén a beépítésre szánt területek az használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
Területfelhasználási egység megnevezése |
OTÉK szerinti jelölés |
Kertvárosias lakóterület |
(Lke) |
Falusias lakóterület |
(Lf) |
Településközpont vegyes terület |
(Vt) |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület |
(Gksz) |
Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület |
(Mü) |
Különleges terület |
(K) |
Kertvárosias lakóterület építési övezetei (Lke)
5. § /1/ Az meglévő övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
/2/ Új kertvárosi lakóterület csak teljes közművesítettséggel alakítható ki.
/3/ A kertvárosias lakóterületen az OTÉK
13. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek, de legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.
/4/ A területen kivételesen elhelyezhető:
- Lke-3 övezetben legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
/5/ Az övezet telkein a főrendeltetés szerinti létesítmények kizárólag egy épületben helyezhetők el.
/6/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti jele |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettsége % |
építmények legnagyobb építmény-magassága (m) |
legkisebb területe m2 |
max. szintter. mutató |
minimális zöldfelületi aránya % |
Lke-1 |
O/SZ |
30 |
4,5 |
1000 |
0,6 |
50 |
Lke-2 |
O/SZ |
20 |
4,5 |
1500 |
0,6 |
50 |
Lke-3 |
SZ |
25 |
4,5 |
1500 |
0,6 |
50 |
O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés
/7/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a.) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben.
/8/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként, egy épülettömegben:
- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- barkácsműhely, műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari műhely és kiskereskedelmi tevékenység
helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.
/9/ Elhelyezhetők továbbá: kerti építmények és közművek műtárgyai.
/10/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 5 %-át meg nem haladó méretű lehet, max. 3,0 m építménymagassággal.
/11/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 400 m2-t.
Falusias lakóterület építési övezetei (Lf)
6. § /1/ Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
/2/ A falusias lakóterületen az OTÉK
14. §. (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő.
/3/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
|
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
építmények |
legkisebb |
max. |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe m2 |
szintter. mutató |
zöldfelületi aránya % |
Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4 Lf-5 |
O O O O/SZ O |
30 30 30 30 30 |
4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 |
700 1000 K 1000 2000 |
0,5 0,4 0,5 0,5 0,5 |
40 40 40 40 40 |
O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot
/4/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a.) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben
b.) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén:
- a főépület oldalán annak takarásában
20,0 m-nél szélesebb telek esetén, a főépülettel szemben (az oldalkertjében) 5,0 m előkerttel, max. 30 m2 gépkocsi tároló
/5/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- barkácsműhely, műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari műhely és kiskereskedelmi tevékenység
- kerti építmények
- közművek műtárgyai
helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.
/6/ Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 15 %-át meg nem haladó méretű lehet.
/7/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 300 m2-t.
/8/ Az Lf-3 övezetben a lakóházak közötti oldalkert mérete legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, ha a kialakult állapot és a szomszédos épületek funkciója, anyaghasználata és tűzterhelése is indokolja.
Településközpont vegyes terület (Vt)
7. § /1/ Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
/2/ A településközpont vegyes területen az OTÉK
16. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő.
/3/ A területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
/4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
építmények |
legkisebb |
max. |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe m2 |
szintter. mutató |
zöldfelületi aránya % |
Vt-1 |
O/SZ |
40 |
7,5 |
K |
0,6 |
40 |
Vt-2 |
SZ |
30 |
6,0 |
K |
0,6 |
40 |
Vt-3 |
Sz/telepszerű |
30 |
7,5 |
nem megosztható |
0,6 |
40 |
O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot
/5/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- kerti építmények
- közművek műtárgyai
- barkácsműhely, műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.
/6/ Továbbá elhelyezhetők: kerti építmények és közművek műtárgyai.
/7/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m2-t.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
8. § /1/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a SZT-2 Szabályozási Tervlapon Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.
/2/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK
19. §-a szerinti épületek helyezhetők el.
/3/ A terület-felhasználási egység övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
építmények |
legkisebb |
max. |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe m2 |
szintter. mutató |
zöldfelületi aránya % |
Gksz-1 |
SZ |
35 |
6,0 |
1500 |
1,0 |
40 |
Gksz-2 |
SZ |
15 |
6,0 |
2000 |
1,0 |
40 |
Gksz-3 |
SZ |
20 |
7,5 |
8000 |
1,0 |
40 |
SZ – szabadonálló beépítés
/4/ A Gksz-1 övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.
/5/ A Gksz-3 jelű építési övezet területén új épület elhelyezése csak legalább 10 m széles előoldal-, és hátsókert betartásával lehet. Az övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. A területen nem létesülhet új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő létesítmény (BTSZ
31. §. b. pontja szerint).
Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület
9. § /1/ Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló, a szabályozási terven Mü jellel szabályozott terület.
/2/ Mezőgazdasági üzemi területen az épületek és építmények az alábbi táblázat szerint helyezhetők el:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
építmények |
legkisebb |
max. |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe m2 |
szintter. mutató |
zöldfelületi aránya % |
Mü-1 |
SZ |
40 |
6,0 |
40000 |
0,8 |
40 |
/3/ Mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:
a.) épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető,
b.) a zöldfelületen belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő,
c.) a telek 30 % mértékben építhető be részleges közművesítettség esetén,
d.) teljes közművesítettség esetén a beépítési százalék mértéke max. 40% lehet.
/4/ A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással, nagy létszámú állattartó telepek kialakításával összeegyeztethetők.
/5/ Új mezőgazdasági üzemi gazdasági terület elvi építési engedély alapján létesíthető az SZT. 1 tervlap szerinti helyeken.
10. § /1/ A különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége és a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegű) miatt a következők:
- sportolási célú terület (K-SP)
- temető területei (K-T)
- rekreációs-kulturális terület (K-Rk)
- borturizmus területe (K-Bort)
11. § /1/ A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
/2/ A sportlétesítmények területén
- sport építmények kiszolgáló létesítményei
- a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el.
/3/ Új sportépület ill. terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia.
/4/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
max. |
legnagyobb |
építmények |
minimális |
jele |
módja |
területe m2 |
szintter. mutató |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi aránya % |
K-Sp |
SZ |
5000 |
0,15 |
10 |
4,5 |
50 |
SZ- szabadonálló beépítés
/5/ Az övezet építési telke teljes közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet területén, a szabályozási terven külön jelölt építési helyen belül max. 30 m építménymagassággal mobiltelefon átjátszó állomás is elhelyezhető.
12. § /1/ A terület temetkezés céljára szolgál, de szükség szerint kegyeleti park is kialakítható rajta.
/2/ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.
/3/ A területen elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmények tornyának méretével növelhető.
/4/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
max. |
legnagyobb |
építmények |
minimális |
jele |
módja |
területe m2 |
szintter. mutató |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi aránya % |
K-T |
SZ |
K |
0,15 |
10 |
4,5 |
80 |
SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot
/5/ A temetőhöz szükséges fásított parkolót az SZT-en jelölt helyen kell kiépíteni.
/6/ A terület részleges közművesítettség esetén építhető be.
/7/ A temető védőtávolsága 30,0 méter. A védőtávolságon belül nem folytatható kegyeletet sértő tevékenység, továbbá zajos, szagos, bűzős tevékenység. A temető 100 m-es körzetében vendéglátó, sportolási és szórakoztatási létesítmény nem építhető.
Rekreációs és kulturális terület (K-Rk)
13. § /1/ A 69 hrsz- ú telek, mely a volt Jankovich kastély és parkja, helyi természetvédelmi terület.
/2/ Az építési övezet telke teljes közművesítettség kiépítése esetén építhető be.
/3/ Az építési övezetekben kulturális, szabadidős, üdülési és turisztikai és egészségügyi funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el, az
SZT-2 szerinti építési helyen belül.
/4/ A területfelhasználási egység övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
max. |
legnagyobb |
építmények |
minimális |
jele |
módja |
területe m2 |
szintter. mutató |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi aránya % |
K-Rk |
SZ |
K |
0,10 |
10 |
10,0 |
80 |
SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot
/5/ A kertre és az épületek elhelyezésére részletes és építészeti-, környezetalakítási- terv és kertépítészeti terv készítendő.
Borturizmus terület (K-Bort)
14. § /1/ K-Bort jellel szabályozott a 043/4, 043/5 hrsz- ú telkek SZT-2 tervlapon lehatárolt területe.
/2/ Az építési övezet telke részleges közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.
/3/ A területfelhasználási egység övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legkisebb |
max. |
legnagyobb |
építmények |
minimális |
jele |
módja |
területe m2 |
szintter. mutató |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi aránya % |
K-Bort |
SZ/Z |
600 |
0,25 |
20 |
6,0 |
80 |
SZ- szabadonálló beépítés, Z- zártsorú beépítés csak pincesor esetén
/6/ A terület kialakítása során a különböző felszínrendezési munkálatok (bevágások, tereplépcsők, támfal létesítése stb.) előtt talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatok elkészítése szükséges.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. § /1/ Szőlősgyörök területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
Területfelhasználási egység megnevezése |
OTÉK szerinti jelölés |
Zöldterület - közpark |
(Z) |
Erdőterület: |
Erdősítésre javasolt terület |
(Ej) |
Gazdasági erdőterület |
(Eg) |
Távlatban védett természeti területté javasolt gazdasági erdőterület |
(Egv) |
Talajvédelmi, vízvédelmi erdőterület |
(Ev) |
Mezőgazdasági területek: |
Általános mezőgazdasági terület |
(Má) |
Kertes mezőgazdaság terület |
(Mk) |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület |
(Mko) |
Vízgazdálkodási terület |
(V) |
Közlekedési és közműterület |
(Kö) |
16. § /1/ Zöldterület (közpark) a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.
/2/ A déli homokbánya melletti (Z-2) zöldterületen vendéglátó, sport, szabadidő létesítmények, illetve a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el max. 2%-os beépítettséggel.
/3/ A Halas-tó melletti (Z-1) zöldterületen kizárólag a horgászturizmust szolgáló, esőbeálló jellegű építmények illetőleg a testedzést, pihenést, játékot szolgáló épületnek nem minősülő köztárgyak helyezhetők el.
/4/
/5/ A zöldterület területén a közmű és távközlési létesítmények csak föld alatt vezethetők.
/6/ Bódé, pavilon, sátor csak rendezvények idején azok időtartamára külön engedély alapján állítható fel.
17. § /1/ Az erdőként szabályozott területeket az SZT-1-es számú tervlap jelöli a 15. §. szerinti felosztásban.
/2/ Az erdőterületek parcellázása tilos. Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.
/3/ Az erdősítésre javasolt – Ej területeken az erdőművelési ág létrejöttéig az erdőtelepítés lehetőségét megőrző, környezetkímélő területhasználat folytatható.
/4/ Az erdősítésre javasolt – Ej – területeken épület nem építhető, közmű és közlekedési létesítmények, valamint az erdőturizmust szolgáló építmények azonban elhelyezhetők, min 10 ha területen max. 0,3% beépítettséggel.
/5/ A gazdasági erdők területén – Eg, építeni legkevesebb 10 ha nagyságú erdőterületen lehetséges 0,3% beépítettséggel.
/6/ A távlatban védett természeti területnek jelölt – Egv – gazdasági erdő területén építeni min. 10 ha erdőterület esetén 0,3%-os beépítettséggel kizárólag erdő és vadgazdálkodási, illetve természetvédelmi célból lehetséges.
/7/ Erdőterületen a közmű és közlekedés nyomvonalas létesítményeit kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott módon létesíthetők.
/8/ A talaj és vízvédelmi célú – Ev – erdőterületén építési jellegű tevékenységet - csak kivételes esetekben – közmű és közlekedési fejlesztés megvalósítása esetén lehet folytatni.
18. § /1/ A mezőgazdasági terület a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
a.) általános mezőgazdasági terület (Má),
b.) kertgazdasági mezőgazdasági terület (Mk),
c.) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko)
Általános mezőgazdasági terület
19. § /1/ Az árutermelő mezőgazdasági területeken – Má, négy különböző szabályozású alövezetet különböztetünk meg.
/2/ A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható.
/3/ Az Má-1 általános mezőgazdasági területen kifejezetten a terület rendeltetésszerű használatát – szükség szerint az ott lakás lehetőségét is – biztosító gazdasági épület építhető:
- Szántó művelési ág esetén: min. 20 ha területre max. 0,1%-os beépítettséggel
max. 500 m2 építmény terület
- Gyep művelési ág esetén: min. 5 ha területre max. 0,5%-os beépítettséggel
max. 400 m2 építmény terület
- Gyümölcs művelési ág esetén: min. 3 ha területre max. 0,5%-os beépítettséggel
max. 1000 m2 építmény terület
- Szőlő művelési ág esetén: min 2 ha területre max. 1.0%-os beépítettséggel.
max. 500 m2 építmény terület
/4/ Az Má-1 általános mezőgazdasági területen az építményszélesség szőlő-; gyümölcs- és szántó művelés esetén legfeljebb 7,5 m és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Gyep művelési ág esetén a megengedhető maximális építményszélesség legfeljebb 10,0 m és építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
/5/ A szőlőkataszter szerint I. osztályú területeken (lásd I. sz. melléklet) csak min 80% művelt szőlőültetvény esetén lehet építeni.
/6/ Az Má-2 általános mezőgazdasági területen az Má-1es alövezetnél megfogalmazott célból gazdasági épület az alábbi feltételek megléte esetén helyezhető el:
- Szántó művelési ág esetén: min. 20 ha területre max. 0,1%-os beépítettséggel
max. 500 m2 építmény terület
- Gyep és gyümölcs művelési ág esetén: min. 5 ha területre max. 0,5%-os beépítettséggel
max. 500 m2 építmény terület
- Szőlő művelési ág esetén: min. 5 ha területre max. 1,0%-os beépítettséggel.
max. 500 m2 építmény terület
/7/ A szőlőkataszter szerint I. osztályú területeken csak min. 80% művelt szőlőültetvény esetén lehet beépíteni.
/8/ Az Má-2 általános mezőgazdasági területen az építményszélesség szőlő- és szántó művelés esetén legfeljebb 7,5 m és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Gyep művelési ág esetén a megengedhető maximális építményszélesség legfeljebb 10,0 m és építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
/9/ Az Má-3 általános mezőgazdasági területen gazdasági és lakóépület nem helyezhető el.
/10/
/11/ Az Má-4 övezetben a meglévő épületek felújíthatók; de nem bővíthetők.
/12/ Az Má-4 általános mezőgazdasági területen található telkek nem megoszthatók.
/13/ A területen az épületek felújítása a terület építészeti hagyományainak és értékeinek megfelelően kell, hogy megtörténjen, az építmények legnagyobb magassága max 4,5 m lehet.
/14/ Az Má-1 és Má-2 általános mezőgazdasági területen a lakó- és a mezőgazdasági építmények a következő arányban alakíthatók ki:
- Szőlő-, gyümölcs- és szántó művelési ág esetén a lakó- és gazdasági épületek funkció szerinti aránya 50-50% lehet, az építmények kialakítása ennek megfelelően kell, hogy történjen.
- Gyep művelési ág esetén a lakó- és gazdasági épületek funkció szerinti aránya 40-60% lehet, az építmények kialakítása ennek megfelelően kell, hogy történjen.
/15/ Az Má-1 és Má-4 övezetekben az épület és építmény elhelyezés során a Balaton Törvény 51. §-át kell alkalmazni.
BTSZ 51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):
a) A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek – a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével – beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, illetve nem vonhatók belterületbe;
b) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épület lehet;
c) A terület szőlőműveléssel hasznosítandó;
d) A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható;
e) Szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése, illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható;
f) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.
Kertes mezőgazdasági terület
20. § /1/ Az övezet szőlőskertekbe tartozó I. osztályúnak minősített területein (Nagybanyászó, Rekesz, Páskom, Géri-hegy) a 2000. évi CXII. törvény 51. § b.) pontja szerinti rendeltetésű épületek építhetők. A szőlőkataszterbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken az Újhegy falutól távolabb eső területein az OTÉK-ban meghatározott épületek építhetők.
/2/ A kertes mezőgazdasági területek – Mk –három eltérő szabályozású területbe sorolódnak.
/3/ Mk-1 övezetbe a Nagy-Banyászó déli területrésze, illetve az Újhegy falutól távolabbi területe tartozik. Itt a meglévő földrészlet nagyságokra tekintettel építeni legkevesebb 3000m2 művelt területre lehetséges. Beépítettség max. 2%. A Nagy-Banyászói szőlőkataszter első osztályú terület, ahol kizárólag szőlő esetén – szőlő min. 80% - lehetséges építeni.
/4/ Az Mk-2 övezetbe tartozó területeken – Újhegy faluhoz közelebb eső területe, a Kis-banyászó, Rekesz, Katykó, Páskom határrészek – építeni legalább 2000m2 nagyságú kertészetileg művelt telekre lehet max. 3% beépítettséggel. A Rekesz, Katykó és Páskom területe szőlőkataszter I. osztályú terület, ezért ott építeni kizárólag min. 80% szőlőművelés esetén lehetséges.
/5/ A Mk-3 kertes mezőgazdasági terület a Nagy-Banyászó északi, felső területrésze tartozik. A nagyüzemi jellegű telepítésű szőlőterületen építeni min. 1 ha területre lehetséges max. 2%-os beépítettséggel. A Nagy-Banyászó szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, ahol építeni kizárólag szőlőművelés esetén – min. 80% - lehetséges. A művelési ág váltás csak a tájkarakter erősítése, illetve közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. A kialakult felszíni formák megőrzendők.
/6/ A kertes mezőgazdasági területeken építhető épületek építménymagassága a 4,0 m-t a legmagasabb homlokzatának magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Építeni min. 12,0 m széles telekre lehet. Új osztás során 16 m-nél keskenyebb telek nem alakítható ki.
/7/
/8/
/9/ A terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.
/10/ Az Má-1 és Má-4 övezetekben az épület és építmény elhelyezés során a Balaton Törvény 51. §-át alkalmazni kell.
BTSZ 51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):
g) A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek – a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével – beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, illetve nem vonhatók belterületbe;
h) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épület lehet;
i) A terület szőlőműveléssel hasznosítandó;
j) A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható;
k) Szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése, illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható.
l) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület
21. § /1/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek táj- és természetvédelmi, tájkaraktervédelmi és vízminőségvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.
/2/ A területfelhasználási egység övezetében a 098 hrsz-ú teleken már meglévő beépítés 10%-kal növelhető, legfeljebb 4,5m átlagos építménymagassággal alakítható ki. Az övezet telkei nem oszthatók meg.
/3/ A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében építmények vízminőségvédelmi és vízgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.
22. § /1/ Az övezet területén építmények építése kizárólag vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési, illetve közlekedési célból engedélyezhető.
/2/ A Jamai patak külterületi szakaszán gyep (nádas) művelési ágú területek jelölhetők ki. Fás galéria növényzet csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon a parttól 5-5 méter távolságra telepíthetők.
/3/ A Jamai patak hullámterét csak a 46/1999. (III.18.) Kormány rendelet szerint szabad hasznosítani.
Közlekedési területek és létesítményei
23. § /1/ A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
/2/ A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.
/3/ A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:
a.) a 6711.j. összekötő út (Szabadság utca): 22,0 m;
b.) a 67118.j. Gyugy felé vezető út (Petőfi utca): 18,0 m;
c.) a meglévő gyűjtőutak (Arany János utca, Bartók Béla utca, Gárdonyi utca, Dózsa György utca) kialakult szabályozása megtartandó;
d.) a lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplő néhány korrekciót. Az új lakóutak szükséges szabályozási szélessége:
minimálisan 12,0 m;
általában: 14,0 m.
/4/ Külterületen a közutak mellett biztosítandó védőtávolságok a következők:
- a 6711. és 67118 j. ök. út mentén az úttengelytől számítva: 50-50 m
/5/ A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell építeni.
/6/ Parkolás:
a.) Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTÉK alapján szükséges parkoló-mennyiséget saját telken meg kell valósítani
b.) A jelenlegi parkoló-hiány enyhítésére a szabályozási tervlapon jelölt helyeken kell parkolóhelyeket létesíteni.
/7/ Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 5,0 m lehet.
/8/ Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 5 parkolóhelyenként min. 1 db fa ültetendő.
/9/ Az OTÉK 42. § szerinti ill. egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni.
/10/ Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon – gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével – szükség szerint kialakítható.
/11/ A község területén nyelestelek nem alakítható ki.
/12/ A község területén létesítendő közforgalom céljára megnyitott magánutak csak a közlekedési szakhatósági előírásoknak megfelelően építhetők.
Közművek és létesítményei
24. § /1/ A település beépítésre nem szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a villamosenergia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az ÁNTSZ által elfogadott, egyéb ivóvízellátás megoldott. A település beépített, és beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás, a villamosenergia ellátás, valamint a közüzemi hálózati rendszerekről, szükség esetén azok tovább építésével megfelelően biztosítható.
/2/ Az újonnan kiépítendő ivóvíz hálózaton a hatályos tűzrendészeti előírásoknak megfelelően
föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
/3/ A közműlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok előírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közmű területre kell esni. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közmű helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani.
/4/ A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
/5/ Új építési helyen a kivitelezés megkezdésekor a felhagyott, feleslegessé vált üzemen kívüli vezetékeket el kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
/6/ Új útépítésnél, útrekonstrukciónál és egyéb építési tevékenység esetén a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egy idejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/7/ Szennyvízelhelyezés során:
A beépítésre szánt területeken a BTSZ
9. § (5) a.) és b.), (6) pontjainak előírásait, valamint az a.); b.) és c.) pontokat együttesen kell alkalmazni.
BTSZ
9. § (5) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területei, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki a tisztítómű tovább nem terhelhető:
a) 2005. december 31-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve tisztító berendezés létesült;
b) 2005. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő tisztítómű megléte esetén lehet.
BTSZ
9. § (6) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyihatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
a.) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
b.) Az ingatlanok rácsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését
követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.
c.) Új tömb és telekalakítással lakó és településközpont vegyes övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a települési szennyvízcsatorna hálózatra csatlakoztatható. Az építési engedélyben kikötött módon és feltételekkel kell biztosítani a közcsatorna hálózatra rákötést.
d.) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a közműcsatornára rákötési lehetőség nincs építésügyi hatósági engedély csak környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve korszerű közműpótló megléte esetén adható ki.
/8/ Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.
/9/ A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó burkolt felületű parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső utjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornába.
/10/ Két férőhelynél nagyobb „zöld” parkoló létesítése tilos.
/11/ Az önkormányzat kezelésében lévő patakok, árok partéleitől min. 3-3 m, a nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 3, a másik oldalon 1 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására.
/12/ A 123/1997. VII. 18-i Kormányrendelet alapján a vízműkutak hidrogeológiai védőidom lehatárolását a védőövezet jóváhagyását követően a szabályozási tervhez mellékletként csatolni kell és a vonatkozó előírásokat is érvényesíteni kell a további eljárások során.
/13/ A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelem (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
/14/ Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatai és távközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell szerelni.
25. § /1/ Építmények elhelyezése a köztük betartandó távolság, tűztávolság, ha jelen szabályzat terület-felhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.
/2/ Az OTÉK
32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben elhelyezhetők.
/3/ Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően az e rendeletben nem szabályozott területeken az OTÉK e
lő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló
35. §-ában foglaltak a mérvadóak és az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületszélesség nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3-a.
/4/ Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni.
/5/ Az előkertben
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő, lefedés nélküli terasz)
- közműbecsatlakozás építménye
- kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.
/6/ Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.
/7/ A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
/8/
/9/ „K – kialakult állapotú” telek beépítése esetén a beépítés jellege, módja és mértéke illeszkedjen a meglévő környezethez.
„K-kialakult állapotú” telkeknek minősül az a meglévő építési telek, melynek telekmérete nem éri el az övezetben meghatározott minimumot.
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Helyi értékvédelmi terület - Értékvédelem
Közterületek, közterek kialakítása
29. § /1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.
/2/ Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.
/3/ Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhető el, a meglévők térben nem bővíthetők.
Táji és természeti értékek védelme
30. § /1/ A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembe vételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A meglévő természeti értékeket – források, erdők, kialakult felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.
/2/ A természeti értékek védelme érdekében a jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, 0,8m-nél magasabb tereprendezés, kerítés építés) kizárólag a szakigazgatás és az illetékes hatóság engedélyével lehet végezni.
/3/
/4/ Az utak melletti fasorok, rézsűk, árkok és egyéb hulladékterületek betelepítését és gondozását a tulajdonosok kötelesek elvégezni.
/5/ A kialakult vízmosások – horhosok – rendezése szükséges. A felhagyott egykori utak, árkok feltöltésére tájrendezési tervek készítendők.
/6/ A felszínmozgás veszélyes területeken építeni csak részletes geológiai szakvélemény alapján a HÉSZ előírásai szerint lehetséges.
31. § /1/ Szőlősgyörök területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan építmények építhetők, amelyek szennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az üdülőkörzetbe előírt kategóriák szerinti kibocsátási határértékeket.
/2/ Veszélyes hulladék Szőlősgyörök területén még átmeneti jelleggel sem tárolható.
/3/ Az állattartás Szőlősgyörök területén az Önkormányzat állattartási rendelete alapján engedélyezhető.
/4/ Külterületen beépítésre nem szánt területen az épületekbe vezetékes vizet bekötni abban az esetben lehet, ha a zárt szennyvíztároló megépült.
/5/ Szőlősgyörök igazgatási területén zaj és rezgésvédelemi szempontból az alábbi határértékeket kell betartani.
a.) üzemi (kereskedelmi, egyéb szolgáltató létesítményekben a keletkező zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjei:
nappal 45dB
éjjel 35 dB
b.) kulturális, szórakoztató, vendéglátó, üdülési és sportlétesítményekben további helyi hírközlési, hirdetési célokra alkalmazott berendezésekből származó zaj:
nappal 55dB
éjjel 45dB
(Időszaki rendezvények esetén az önkormányzat – az illetékes hatóságok egyeztetésével – legfeljebb +5dB engedményt adhat)
c.) A közlekedésből származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjei:
- üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken, közparkokban:
nappal 45dB
éjjel 35dB
- lakóutcákban, átmenő forgalom nélkül:
nappal 50dB
éjjel 40dB
- gyűjtő és forgalmi utakon
nappal 55dB
éjjel 45dB
/6/ A föld felszínén illetve a földben olyan tevékenységek folytathatók illetve csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.
/7/ Az erózióveszélyes területeken az eróziót megakadályozó talajművelési eljárások, illetve növénytelepítési módok alkalmazandók.
/8/ A termőföldön létesítendő építményeket (beruházásokat) úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozzák.
/9/ A felszíni és felszín alatti vizek védelem érdekében tilos a szennyvizet árkokban, illetve a Jamai-patakba bevezetni. A meglévő szennyvízbekötéseket 2003. december 31-ig fel kell számolni.
/10/ A szilárd hulladékot szervezett gyűjtés keretében térségi hulladéklerakóba kell szállítani és a település több, kisebb alkalmi, illegális „szemétlerakóját” fel kell számolni.
/11/ A hulladékot a szennyvízhez hasonlóan tilos árkokba, patakmederbe, horhosokba, erdőszélre azaz természeti környezetben lerakni, elhelyezni.
/12/ Szőlősgyörök területén az ingatlanok tulajdonosai, bérlői kötelesek a tulajdonukban, bérletükben lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.
/13/ Szőlősgyörök mezőgazdasági hasznosítású területein a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani és a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által előírt feltételek szerint végezhető a tápanyagutánpótlás.
32. § /1/ A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen földmunkával járó beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani.
33. § /1/ A település területének rendezése során a beültetési kötelezettség sajátos jogintézménye alkalmazandó. A Szabályozási Terven beültetési kötelezettséggel és a telepítendő fasorokkal jelölt területeken többszintes növényzet telepítendő.
34. § /1/ E rendelet 2003. július 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg Szőlősgyörök Község Önkormányzatának 7/1993 (VI.25.) sz. rendelete hatályát veszti.
/2/ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. függelék az 1. melléklethez
Szőlősgyörök településen található műemlékek:
Cím |
Hrsz |
Törzsszám |
Megnevezés |
Petőfi u. 47. |
484 |
M 4446 |
r.k. templom |
Szabadság u. 46. |
69 |
M 4447 |
Jankovich kastély |
Külterületi szabályozási terv
Belterületi szabályozási terv