Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 12. 17- 2021. 12. 31Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról1
A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
BEVEZETŐ RÉSZ
1. Általános rendelkezések
1. § Szőlősgyörök Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Az Önkormányzat képviselő-testületének az a célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselőtestület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármestere, a jegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. Az önkormányzat jelképei
7. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerét a község névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
8. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
9. § (1) A képviselő-testület „Szőlősgyörök Község Díszpolgára”, „Szőlősgyörökért”, „Szőlősgyörök Közéletéért”, „Szőlősgyörök Oktatásáért”, „Szőlősgyörök Közművelődéséért”, „Szőlősgyörök Sportjáért” kitüntetést adományoz.
(2) A kitüntetések adományozásának részletes szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre
10. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1. településfejlesztés, településrendezés,
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- és helyiséggazdálkodás,
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
15. sport, ifjúsági ügyek,
16. nemzetiségi ügyek,
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
19. hulladékgazdálkodás,
20. víziközmű-szolgáltatás (amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül).
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, szerv vagy szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre
11. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület ülései
12. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.
13. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév február 15. napjáig.
(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések várható időpontját,
2. az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
3. közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2. a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
4. az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
5. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását.
14. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület két havonta tart.
(3) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint az illetékes megyei kormányhivatal indítványára.
(4) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(5) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
15. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése kézbesítő útján történik.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, bizottság által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább a megválasztott képviselők több mint fele kérte.
16. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
2. akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
3. akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.
17. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatalban.
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
19. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
20. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
2. A tanácskozás rendje
21. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az általa kijelölt – képviselő-testületi tag – alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést.
22. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
3. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
4. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
5. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
6. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
23. § Az elnök vitavezetési feladatai:
1. a vita megnyitása,
2. szavazás elrendelése,
3. a szavazás eredményének megállapítása,
4. a döntés kimondása.
24. § Hatályon kívül helyezve 2019. november 29. napjával a 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelettel.
25. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
1. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
2. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
26. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
27. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
1. polgármester,
2. képviselő-testület bizottságai,
3. képviselő-testületi tag,
4. jegyző,
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra.
29. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. az előterjesztés címét és előadóját,
2. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
3. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
4. a döntési javaslatot és indokait,
5. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
6. a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
30. § (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 2 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 40. §-nak megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
31. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 1 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.
32. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5. napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Az ülésen az interpelláció szóban is indokolható.
(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 5. napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni.
33. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. rendelet-tervezet,
2. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
3. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
4. egyéb előterjesztések,
5. kérdés és interpelláció,
6. polgármesteri tájékoztató, bejelentés.
34. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
1. sürgősségi javaslat,
2. módosító javaslat,
3. bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
35. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
36. § (1) A felszólalások lehetnek:
1. napirend előtti felszólalás,
2. napirendhez kapcsolódó felszólalás,
3. ügyrendi felszólalás,
4. személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
37. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Határozathozatal
38. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
4. Rendeletalkotás
39. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
40. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
3. Hatályon kívül helyezve 2019. november 29. napjával a 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelettel.
4. az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
5. a tervezetbe beépített javaslatokat,
6. a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) Hatályon kívül helyezve 2019. november 29. napjával a 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelettel.
41. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
42. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni vagy az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján, honlapján történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
43. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
5. A szavazás módja
44. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással útján.
45. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
46. § (1) Név szerint szavazás a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján történhet.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
47. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
1. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
2. hitelfelvétel,
3. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
4. közfeladat önkéntes felvállalása,
48. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
1. az önkormányzat megnevezését,
2. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését arab számmal
4. zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
5. a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
1. a képviselő-testület megnevezését,
2. határozat évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését,
4. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
6. A döntések nyilvántartása
49. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
50. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
1. a napirend előtti felszólalásokat,
2. a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
3. a módosító javaslatokat,
4. a határozathozatal módját,
5. az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. meghívó,
2. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
3. a jegyző törvényességi észrevétele,
4. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
5. a név szerinti szavazásról készült névsor,
(4) Az ülésről hangfelvétel készül, a hangfelvétel nem selejtezhető.
51. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(5) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
52. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
8. A közmeghallgatás
53. § (1) A képviselő-testület minden év április vagy december havában közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5. nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
54. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal dolgozói, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
55. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15. napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
1. Fórumok rendje
56. § (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá
b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
10. A helyi népszavazás
57. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság
58. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
59. § A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
60. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottság szükség szerint, saját munkatervéknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 2 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
1. tisztségviselők,
2. bármelyik képviselő,
3. a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
4. a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
61. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül választott elnökhelyettes, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
62. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
63. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A nemzetiségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a Hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
2. A települési képviselők
64. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
65. § (1) A képviselő köteles:
1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek előzetesen bejelenteni,
2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
5. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
(2) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület - amennyiben 3 egymást követő testületi ülésen a képviselő nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, 3 hónapi időtartamra tiszteletdíjának az 50 %-ára csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
(3) A települési képviselők és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
66. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
67. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja és a polgármester is köteles a megválasztást követő 30 napon belül kérelmezni a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt.
68. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
3. A polgármester
69. § (1) A polgármester főállásban, a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
3. a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(5) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
1. döntés pályázat benyújtásáról,
2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
(6) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben döntést hozhat:
1. pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,
2. pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
3. területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
4. hatósági, cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése
(7) A polgármester a (5)-(6) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
4. Az alpolgármester
70. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
5. A jegyző
71. § (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
72. § (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
3. írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
4. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
5. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
6. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
1. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
2. részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
3. gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
4. gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről,
5. gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátására - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a közös hivatal Ügyrendjében foglaltak az irányadók.
6. A Hivatal
73. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – közös önkormányzati hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai
74. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A Képviselő-testület megállapodással egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhat létre.
(3) Szőlősgyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a Pogányvölgyi Kistérség települései részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.
(4) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.
(5) A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat-, hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja.
75. § (1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint saját testületeiket illetően a polgármesterek hívják össze.
(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
76. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
78. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott rendeletben szabályozza az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos szabályokat is.
(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében a jogszabályi feltételek alapján részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(4) Vállalkozáspolitikája során a vállalkozás élénkítő környezet megteremtésére törekszik. Ennek elsődleges eszközei: helyi adópolitika, telek- és ingatlan értékesítés, közművesített iparterületek pénzügyi forrásaitól függő kialakítása.
(5) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, azt megelőzően gazdasági elemzést kell végezni.
(6) A polgármester a közmeghallgatások során köteles tájékoztatni az állampolgárokat az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.
(7) A képviselő-testület alapelvként rögzíti, hogy vagyontárgyai eladásaiból származó bevételeit elsősorban meglévő vagyona állagának megóvására, korszerűsítésére, és más vagyontárgy szerzésére, vagyongyarapodásra fordítja.
1. Költségvetés
79. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetést az állami költségvetési törvény elfogadását követően annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái szerint állapítja meg.
(3) A jegyző által elkészíttetett következő évre vonatkozó költségvetési tervezetet az államháztartási törvény előírásai szerinti határidőben a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek.
(4) A költségvetési tervezet bér és személyi juttatási előirányzatait külön jogszabályban meghatározott módon érdekegyeztetésre, vélemény-nyilvánításra kell bocsátani.
(5) A költségvetési rendelet tartalmazza az adott gazdasági évre vonatkozó gazdasági kötelezettségvállalás, a gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlásának előírásait. Tartalmazza, hogy a költségvetés végrehajtása során az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szerveknek milyen előírásokat kell betartani.
80. § Amennyiben év közben a pótlólagos önkormányzati források vagy az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és szabályszerűsége megköveteli, továbbá, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, amely a költségvetés végrehajtását jelentősen veszélyezteti, évközben pótköltségvetési rendeletet vagy költségvetési rendelet-módosítást lehet és kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
81. § Hatályon kívül helyezve 2017. január 26-tól az 1/2017.(I.26.) sz. önkormányzati rendelettel.
82. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között lehet.
83. § A képviselő-testület elé a zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármesternek az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határidőben kell beterjeszteni.
84. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
85. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményeit a képviselő-testület viseli.
2. Pénzügyi ellenőrzés
86. § (1) A képviselő-testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék és más jogszabályokban megjelölt és arra feljogosított szervezetek ellenőrzik.
(2) A képviselő-testület által alapított költségvetési szervek ellenőrzését a képviselő-testület megbízása és feladat-meghatározása alapján a közös önkormányzati hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését jogszabályban meghatározott
87. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
88. § (1) Ez a rendelet 2014. november 28. napján lép hatályba.
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 7/2011.(VIII.26.) számú önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ mellékletei: 1. melléklet az átruházott feladat és határkörökről
(4) Az SZMSZ függelékei:
1. melléklet
1. függelék az 1. melléklethez
2. függelék az 1. melléklethez
3. függelék az 1. melléklethez
Hatályon kívül helyezte: 13/2021.(XII.23.) önkormányzati rendelet