Szőlősgyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról
Hatályos: 2025. 03. 29Szőlősgyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról
[1] A helyi természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és észszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli.
[2] Szőlősgyörök Község Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 36. § (1) és 55. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 55. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a 69 hrsz-ú volt Jankovich kastély és parkja nevű területet.
2. § (1) A a 69 hrsz-ú volt Jankovich kastély és parkja helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése 17,4735 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma 69.
(2) A terület természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § A védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja:
a) a kiemelt oltalmat igénylő, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti szempontból vagy más közérdekből védelemre érdemes helyi jelentőségű természeti területek és emlékek körének megállapítása és azok védetté nyilvánítása,
b) jogi eszközöket biztosítson a természetvédelem helyi szintű szabályainak megállapításával a község területén található volt Jankovich kastély és annak parkja területén található természeti területek és emlékek megőrzéséhez és fenntartható fejlesztéséhez,
c) elősegítse a helyi jelentőségű természeti területek és emlékek jellegzetességeinek, növényvilágának, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek megőrzését, illetve kutatását, oktatási és ismeretterjesztési célú hasznosítását,
d) előmozdítsa a lakosság bevonását a helyi jelentőségű természeti területek és emlékek hatékony megőrzésébe és a széleskörű szemléletformálásba.
4. § A 2. § (1) bekezdésben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti terület megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, helyreállításáról fő szabályként a terület tulajdonosa gondoskodik.
5. § (1) A rendelet kihirdetéséről és végrehajtásáról, valamint egy példányának a működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A helyi védelem alá helyezésről szóló rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, továbbá írásban kell értesíteni:
a) az ingatlan tulajdonosát, valamint a tulajdoni lapon feltüntetett haszonélvezeti és egyéb jogosultságokkal rendelkezőket,
b) a földhivatalt,
c) az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot,
d) a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget,
e) az építésügyi hatóságot.
(3) A védett természeti területté nyilvánítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a védettséget kimondó rendelet hatályba lépése után a helyi jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
6. §1
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Természetvédelmi célkitűzések
1.1. Az elsődleges természetvédelmi cél a kert növényállományának megőrzése és gazdagítása, illetve a kert fenntartása és fejlesztése, összhangban a műemléki célokkal. Ezen belül:
a) az értékes, koros fák egyedi ápolása és védelme,
b) a jellegzetes, értékes kertrészek és növénycsoportok fenntartása, sajátosságaik megőrzése,
c) a kert stílusának és történeti szerkezetének fenntartása,
d) a veszélyes, az értéktelen, a gyomosító, esetenként agresszíven terjeszkedő (invazív fajok) növények eltávolítása, illetve visszaszorítása,
e) a fás- és lágyszárú növényállomány gazdagítása.
1.2. Járulékos természetvédelmi cél:
a) a kertben élő, illetve oda betelepülő védett- vagy veszélyeztetett spontán és szubspontán állat-, növény- és gombavilág védelme, kivéve, ha az az elsődleges természetvédelmi céllal ütközik,
b) a részvétel minden természetvédelmi programban, amelyhez a kert adottságainál és lehetőségeinél fogva hozzájárulni képes.
2. Természetvédelmi stratégiák
a) Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és azon belül különösen a Növényvilág Megőrzésének Világstratégiájával,
b) a vonatkozó Európai Uniós Direktívákkal és Stratégiákkal, azon belül különösen az EU Biodiverzitás Stratégiájával,
c) a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és azon belül különösen a Biológiai Sokféleség Megőrzésének Stratégiájával.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:
a) Felszínalaktani természeti értékek: a tereprendezések során törekedni kell az eredeti, illetve a történeti felszínforma visszaállítására.
b) Élőhelyek kezelése, fenntartása: bármely beavatkozás előtt mérlegelni kell azok hatását a növényállományra, a kert élővilágára és környezeti adottságaira, beleértve a kerten kívüli kapcsolatokat és összefüggéseket is. A kezelések és beavatkozások tervezésénél, ütemezésénél és végrehajtásánál törekedni kell az életfeltételek javítására, illetve az esetleges károk elkerülésére vagy minimalizálására.
c) Fajok védelme: a beavatkozások során különös figyelmet kell fordítani a védett, veszélyeztetett, továbbá természetvédelmi szempontból jelentős, ritka, értékes fajok egyedeinek és állományainak védelmére.
d) Táj- és kultúrtörténeti értékek: a kezelés során különös figyelmet kell fordítani a történeti értékek megőrzésére és helyreállítására, amely a műemléki védettség okán is alapvető kötelezettség.
e) Látogatás: tulajdonos, illetve kezelő köteles biztosítani a kert látogathatóságát és látogatói szabályzatot készíteni, amely kitér a balesetvédelemre és a kert élővilágának védelmére is. Amennyiben a kert balesetveszély miatt nem látogatható, úgy a tulajdonos, illetve kezelő köteles a veszélyt a lehető leghamarabb elhárítani.
f) Oktatás és bemutatás: a gyűjteményes kert a környezeti nevelés egyik alapintézménye. Törekedni kell ezért arra, hogy az élővilág elemeivel és összefüggéseivel, a természettel kapcsolatos ismeretterjesztés és szemléletformálás széleskörű, a bemutatók és programok pedig érdekesek legyenek, és minél több látogató figyelmét felkeltsék. Szolgálja a kert a szervezett oktatás-nevelést az óvodától az egyetemig, de tegye lehetővé az önálló ismeretszerzést is bármely korosztály számára.
g) Kutatás, vizsgálatok: minden lehetséges és elfogadható módon szolgálja a kert a vele összefüggésben álló tudományágak művelését.
h) Terület- és földhasználat: a kert területe kizárólag gyűjteményes és történeti kerti, illetve az ilyen intézmények működésére jellemző tevékenységekre használható.
i) Természetvédelmi infrastruktúra: a kerti infrastruktúrának a lehető legnagyobb mértékben kell szolgálnia a védett természeti értékek fenntartását és fejlesztését.
3.2. A kert területén álló épületek hasznosítása a természetvédelmi érdekekkel nem lehet ellentétes. Új épület, vagy bármely más építmény építése, illetve nem védett, fennálló épület bontása csak a természetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével történhet. Tulajdonosnak, illetve kezelőnek a kertet bármely módon érintő önkormányzati szabályozás vagy rendelkezés vonatkozásában véleményezési joga van.
A 6. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.