1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, szolgáltatásokat, azok forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.⁽⁸⁾

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein élő, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre^.(8)

(2) A rendelet hatálya Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre, valamint a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: szociális szolgáltató központ) szolgáltatatásaira terjed ki.⁽⁸⁾

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna⁽⁸⁾.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.⁽⁸⁾

(5) A rendelet hatálya – a gyermekétkeztetés kivételével - nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés és a kollégiumi nevelés keretében biztosított szolgáltatásokra.⁽¹²⁾

3. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gyermekek átmeneti gondozása esetén a polgármesteri hivatala gyámügyi és gyermekvédelmi feladatokat ellátó irodájához, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott bölcsődei ellátás és családi napközi esetén a 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.⁽¹²⁾

4. § (1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt gyermekjóléti alapellátásokat a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: Társulás) társulási megállapodás alapján a fenntartásában működtetett Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) intézményegységeinek közreműködésével biztosítja.⁽¹²⁾A (2) bekezdés b) pontjába foglalt gyermekjóléti alapellátást a Társulás társulási megállapodás alapján Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött feladat ellátási szerződés útján látja el.⁽¹⁵⁾

(4) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el⁽¹²⁾

5. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szervezeti és szakmai egységben működik. Ellát szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat, és együttműködik a védőnői szolgálattal, a bölcsődével, az óvodákkal, valamint az általános és középfokú oktatási és nevelési intézményekkel. ^(9)(18)

(2) ⁽¹⁸⁾

(3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.

(4) ⁽⁹⁾

(6) ⁽¹⁵⁾

7. § (1) A Társulás településeinek képviselő-testületei a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint bölcsődei ellátás és családi napközi keretében szervezik meg.

(2) A bölcsődei ellátásra és a családi napközire vonatkozóan a Gyvt.-ben foglaltak az irányadóak.

(3) A családi napköziben 1 éves kortól 3 éves korig gondozható gyermek.

(4) A bölcsőde és a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásként speciális szolgáltatásokat - csiribirit, játszóházat és időszakos gyermekfelügyeletet - nyújt, külön díjazásért. A speciális szolgáltatások térítési díjának mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben – ide nem értve a bölcsődét – az alapellátások keretében tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.⁽¹²⁾

(3) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A bölcsődében nyújtott étkeztetésre a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag-költségének egy ellátottra jutó napi összege.⁽¹²⁾

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete tartalmazza. ^(9)(12)

(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg, az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti kedvezmények figyelembevételével. A gyermekek napközbeni ellátásának személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével.⁽¹²⁾

(6) A személyi térítési díj – gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.⁽¹²⁾

(7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

9. § (1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.⁽¹²⁾

(2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

10. § (1) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül – gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően – értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről.⁽¹²⁾

(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítést kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez, bölcsődei ellátás és családi napközi tekintetében a Társuláshoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.⁽¹²⁾

(3) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.

(4) A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a jegyzőt.

11. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a társulás által fenntartott szociális szolgáltató központ intézményben, annak intézményegységeiben.

(2) A személyes gondoskodás formái:

(3) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el^:(18)

12. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A kérelem benyújtható az intézményegységek vezetőinél és a polgármestereknél, akik a kérelmet az intézmény vezetőjéhez továbbítják.⁽⁸⁾

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(3) Külön eljárás keretében akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.⁽⁵⁾

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

13. § (1) Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) ⁽⁸⁾

14. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.⁽¹⁸⁾

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően - az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet.⁽⁹⁾A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.⁽⁸⁾

(4) ⁽⁹⁾

(5) A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani⁽⁸⁾. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) ⁽⁽⁸⁾

(7) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) ⁽⁸⁾

(9) ⁽⁸⁾

(10) ⁽⁸⁾

15. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

(3) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(4) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(5) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

(6) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(7) ⁽⁸⁾

(8) ⁽⁸⁾

16. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.

(2) ^(8)(18)

(3) ⁽⁸⁾

(4) ⁽⁸⁾

17. § Az ellátás szabályozása a Szt. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.

18. § (1) Az ellátás szabályozása a Szt. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

(3) ⁽⁸⁾.

(4) ⁽⁸⁾ .

19. § (1) A képviselő-testület a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

(2) A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3) ⁽⁸⁾

(4) ⁽⁸⁾.

19/A. § Az önkormányzat az Szt. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Naplemente Idősek Otthonában és a Lábodi Intézményegység Idősek Otthonában biztosítja.^(5)(18)

20. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

21. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének⁽⁹⁾

(4) ⁽⁹⁾

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(7) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(8) Az intézményvezető a személyi térítési díj 10 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái:

(9) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.

22. § (1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) Az idősek otthona szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

23. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is.⁽⁹⁾

24. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) ⁽⁹⁾

(5) ⁽⁹⁾

24/A. § (1) a képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.

(2) A kerekasztal feladata:

(3) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) A kerekasztal tagjai:

(5) A kerekasztal vezetője: Nagyatád Város Polgármestere⁽⁵⁾

25. § (1) E rendelet 2008. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: A 19/2003. (VI. 27.), és az ezt módosító 49/2003. (XII. 19.), 3/2004. (I. 30.), 52/2004. (XII. 17.), 4/2005. (I. 28.), 40/2005. (XII. 2.), 13/2006. (III. 31.), 25/2006. (VII. 27.), 33/2006. (IX. 1.), 40/2006. (X. 27.), 2/2007. (I. 26.), 27/2007. (IX. 1.), valamint a 3/2008. (I. 25.) önkormányzati rendeletek.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.