NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

16/2014. (VI.18.) önkormányzati rendelete

a Nagyatád helyi építési szabályzatáról szóló

34/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdése a.) pontja valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Nagyatád helyi építési szabályzatáról szóló 34/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R) módosítására a következőket rendeli el:

1. §

(1) A R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.”

(2) A R 1 .§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

              a) a külterületi és a belterületi határvonal

              b) a szabályozási vonalak

              c) az övezeti és építési övezeti határok, jelek

              d) az övezeti és építési övezeti előírások

              e) az építési határvonalak

              f) a védetté nyilvánított természeti és művi értékek

             g) a sajátos jogintézmények

             h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

             i) a kertépítészeti terv készítési kötelezettség”

(3) A R 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(5)  A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.”

(4) A R 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(12) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) A R 1. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő létesítése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.”

(6) A R 1. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) Az igazgatási területen 4 m²-nél nagyobb felületű reklámtáblák nem helyezhetők el, egyéb hirdető-berendezések csak a vonatkozó önkormányzati rendelettel^[1] összhangban helyezhetők el.”

(7) A R 1. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(25) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kisvárosias lakó-, a vegyes- és az üdülőterületeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető. A kertvárosias lakó- és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken valamint a belterületi kertterületeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető.”

(8) A R 1. § (29) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(29) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.”

(9) A R 1. §-a az alábbi (30) bekezdéssel egészül ki:

„(30) A telkek beépítése során az elő-, oldal- és hátsókert méretét – a kialakult állapotra is figyelemmel – az alábbiak szerint kell meghatározni:

               a)   az elő- és hátsókertet

     aa)    ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembe vételével

                        ab)    ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani

b)   az oldalkertet – a beépítési mód függvényében – az OTÉK 35. és 36.§ előírásai alapján kell biztosítani azzal az eltéréssel, hogy kialakult állapot esetén – meglévő épület bővítésekor – a jogszabályban előírt értéknél kisebb – meglévő – oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók.”

2. §

(1) A R 2. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ah) különleges terület, ezen belül

                     - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                     - sportterület (sportpálya) (Kü-S)

                     - termálstrand (Kü-St)

                     - camping (Kü-C)

                     - kórház (Kü-K)

                     - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

                     - kistérségi kommunális hulladékátrakó (Kü-H)

                     - szennyvíztelep (Kü-SZ)

                     - szennyvíziszap ülepítő (Kü-SZI)

                     - homokbánya (Kü-B)

                     - településüzemeltetési telephely (Kü-Tü)”

(2) A R 4. § (3) bekezdés táblázat alatti szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. Az oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód együttes alkalmazása akkor lehetséges, ha a meglévő, megmaradó épület oldalhatáron álló fala – a zártsorú csatlakozási felületen – nyílás nélküli „tűzfal”.”

3. §

(1) A R 5. § (2) bekezdés táblázat alatti szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.”

       (2) A R 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes lakóépületek építhetők.”

4. §

       (1) A R 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A Vt14 övezeti jelű területen – a Somssich Eszter utcai láncházas egységekből álló lakóépület nyugati oldalán – a gépkocsibejárók felett formájában egységes megjelenésű fedett, nyitott gépkocsi-beállók létesíthetők az alábbiak figyelembe vételével:

a)   faoszlopokon álló fa szerkezetű, a lakóépületekre merőleges gerincű nyeregtető építhető oly módon,     hogy a tetőszerkezet a terepszinttől 2,5-4,0 m közötti magasságban lehet

 b)   az építmény hossza a garázsbejárattól a telekhatárig terjedhet, a tető vízszintes vetületi szélessége 4,5 m-nél több nem lehet

 c)   a tetőfedés piros vagy égetett agyagcserép színű, formája pikkelyszerű (cserépfedés vagy formájában arra hasonlító) lehet

 d)   a nyeregtető utcai lezárása – ha készül – csak deszkázott oromzat lehet.”

(2) A R 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(4) A Vt15 övezeti jelű területen magastetős ráépítés csak a mindhárom épületre vonatkozó, egységes terv alapján történhet.”

5. §

(1) A R 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), a termálstrand (Kü-St), a camping (Kü-C), a kórház (Kü-K), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a kommunális hulladékátrakó telep (Kü-H), a szennyvíztisztító-telep (Kü-SZ), a szennyvíziszap-ülepítő (Kü-SZI), és a homokbánya (Kü-B) és a településüzemeltetési telephelyek (hulladékudvar, állatmenhely, városgondnokság) (Kü-Tü) területe.”

(2) A R 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(4) A többi különleges területen

a)  a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el

b)  lakás – a kommunális hulladékátrakó telepen, a szennyvíztisztító-telepen, a szennyvíziszap-ülepítők, a homokbánya és a településüzemeltetési telephelyek területén – még a tulajdonos, a használó és a személyzet számára sem létesíthető.”

(3) A R 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

       A KÜ-Tü építési övezeti jelű terület megközelítése és feltárása magánútról is történhet.

6. §

(1) A R 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.”

(2)A R 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(11) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű – területeken

 a)  művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet

 b)  új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.”

7. §

A R 16. § (7) bekezdés e, pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(7.)„e)  a területen művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.”

8. §

A R 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)   Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok^[2,3] előírásaira is.”

9. §

(1) A R 19.§ (1) bekezdés b) pont és a (2) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

 „b)  a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban ^[4] meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)”

(2) A R 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   Külterületi beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szállásférőhelyet biztosító és gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület fentiek szerinti funkcióváltása csak akkor lehetséges, ha az illetékes közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz-ellátás, a villamosenergia-ellátás biztosítható, valamint a szennyvíz elvezetés-kezelés-elhelyezés környezetszennyezés nélkül megoldható.”

(3) A R 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4)  Az illetékes vízügyi hatóság által nyilvántartott

a.)  azon vízbázisok, vízmű kutak, amelyek védelmének biztosítására a vonatkozó jogszabály^[5] szerinti hidrogeológiai védőterület kijelölése megtörtént, a hidrogeológiai védőterületen belül előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

b.)  azon kutak, amelyek a vonatkozó jogszabály^[5] szerinti hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkeznek, és nem sérülékeny vízbázisok, azoknak 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni. Ezekre a védőterületekre a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást kell figyelembe venni.

c.)  mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz-réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben az illetékes vízügyi hatóság az engedélyező hatóság”

(4) A R 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(7)  Új vízvezetéket építeni, vízvezeték-rekonstrukciót végezni csak egészségre nem ártalmas anyagú csövek használatával lehet, minimum dn 100-as mérettel (azbesztcement cső használata tilos).”

(5) A R 19. § (9) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(9.)„b)  ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, valamint egyéb előírások nem tiltják, illetve az illetékes közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárul, a keletkező szennyvizek tisztítására alkalmazható helyben létesítendő szennyvízkezelési megoldás (szakszerű szikkasztás), vagy szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolság-igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság meghatároz.”

(6) A R 19. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(10) „A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.”

(7) A R 19. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12)  A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település közigazgatási területére, illetve a vízgyűjtő területre csapadékvíz-elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, amelyben a zárt és nyílt árkos csapadékvíz elvezetési móddal ellátott területet pontosan le kell határolni. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó jogszabály^[6] szerint.”

(8) A R 19. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(14)  A központi belterületen új villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Meglevő föld feletti hálózatot föld alá helyezni a szilárd útburkolat építésekor, vagy a már szilárd burkolattal rendelkező út soron következő rekonstrukciójakor kell.”

(9) A R 19. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  „(16)  A szénhidrogén kutak biztonsági övezetén belül a vonatkozó jogszabály^[7] előírásait kell figyelembe venni.”

10. §

A R 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Az esetleges állati tetemeket átmenetileg a hulladéklerakó telepen lévő épületben kell elhelyezni, és onnan feldolgozóhelyre kell szállítani.”

11. §

(1) A R 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3)   A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok^[8,9] szerint kell figyelembe venni. A levegő védelme érdekében a vonatkozó önkormányzati rendelet^[10] előírásait kell alkalmazni az avar és kerti hulladék égetése során .”

(2) A R 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny területen, valamint nitrátérzékeny területen fekszik, ahol a rendeletben a vonatkozó jogszabályokban^[11,12,13] előírtakat be kell tartani. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.”

(3) A R 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(8)   A településen a zajvédelem az országos jogszabályok^[14,15] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.”

(4) A R 21. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10)  A településen új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás külterületi közlekedési területen, illetve a központi vegyes és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken helyezhető el, amennyiben a vonatkozó jogszabályok^[8,16] előírásait kielégíti.”

12. §

(1) A R 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1)   A településen az országos védelemre tervezett és a – külön önkormányzati rendeletben^[17] meghatározott – helyi jelentőségű, természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. függelék tartalmazza.”

(2) A R 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

      „(2)   Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály^[18] előírásait kell alkalmazni.”

(3) A R 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     „(6)   A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.”

13. §

(1) A R 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Az országos védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet, illetve a – külön önkormányzati rendeletben^[17] meghatározott – helyi védelem alatt álló művi értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék tartalmazza.”

(2) A R 23 .§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     „(3)   A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet^[17] tartalmazza.”

(3) A R 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4)   A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazzák.”

14. §

             (1) A R mellékletét képező „2.3. Belterületek szabályozási terve” megnevezésű tervlap e rendelet 1.-5. melléklete     szerint módosul.

              (2) A R „Természet és tájvédelem” című 1. melléklete 1. függelékként szerepel a továbbiakban.

              (3) A R „Művi értékek védelme” című 2. melléklete 2. függelékként szerepel a továbbiakban.

              (4) A R 1. függeléke 3. függelékként szerepel a továbbiakban.

(5) A R 3. függeléke 4. függelékre változik.

15. §

E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a R 1. § (6), (7) és (22) bekezdése, 3. § (3) bekezdés g., pontja, 4. § (4) bekezdés f., pontja, 5. § (4) bekezdés f., pontja, 7. § (3) bekezdése, 8.§ (7) bekezdése, 9. § (5) bekezdése, 10.§ (6) bekezdése, 15.§ (8) bekezdése, 23.§ (1) bekezdése és a 24.§ (1)-(3) bekezdése.

16. §

E rendelet 2014. július 19-én lép hatályba.

Nagyatád, 2014. június. 18.

                      Ormai István                                                              Dr. Kovács Ildikó

                      polgármester                                                                       jegyző

                                                                                   1.számú melléklet – 5.számú melléklet⁽⁸⁾