Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti változásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

Hatályos: 2014. 12. 05- 2014. 12. 06

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2014. (XII.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti változásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

2014-12-05-tól

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

29/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti változásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 01.) önkormányzati rendelet módosítása

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 01.) önkormányzati rendelet

a.)A 6. § (2) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

b.)A 6. § (3) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

c.)A 8. § (3) bekezdés a) pontjában a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

d.)A 8. § (4) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

e.)A 21. § (1) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

f.)A 25. § (3) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szöveg lép.

g.)A 28. § (2) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj odaítéléséről szóló 28/2001. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosítása

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj odaítéléséről szóló 28/2001. (VI. 29.) önkormányzati rendelet

a.)A 4. § (1) bekezdésében a „Polgármesteri Hivatal Intézményirányító Irodája” szövegrész helyébe a „a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája” szövegrész lép.

b.)A 4. § (2) bekezdésében a „Polgármesteri Hivatal közoktatással kapcsolatos ügyeket ellátó irodájához” szövegrész helyébe „a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájához” szövegrész lép.

c.)5. § (2) bekezdésében a „Bursa Hungarica Ösztöndíj Bizottság” helyébe „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

d.)5. § (6) bekezdésében a „Bursa Hungarica Ösztöndíj Bizottság” helyébe „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

e.)5. § (7) bekezdésében a „Bursa Hungarica Ösztöndíj Bizottság” helyébe „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj odaítéléséről szóló 28/2001. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(3) A pályázatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által évente kiadott Általános Szerződési Feltételekben meghatározottak szerint kell benyújtani, melyhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti jövedelemigazolást.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj odaítéléséről szóló 28/2001. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) A pályázatokat Nagyatád Város Önkormányzata Humán Közszolgáltatások Bizottsága a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával bírálja el.

A sportról szóló 6/2002. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosítása

A sportról szóló 6/2002. (III. 29.) önkormányzati rendelet 12. §-a: helyébe az alábbi rendelkezés lép:

12. §

Az önkormányzat az alábbi sportlétesítményeket tartja fenn és működteti:

- Nagyatádi Fürdők,

- Nagyatádi Kulturális és Sport Központ,

- az önkormányzat intézményeiben lévő tornatermek, sportpályák.

A felsorolt létesítmények feladatait az intézmények alapító okiratai valamint szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák.

A gyermekvédelmi és szociális személy gondoskodásról szóló 7/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

A gyermekvédelmi és szociális személy gondoskodásról szóló 7/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelet 24/A. § (4) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottságának elnöke” szövegrész lép.

Az adósságkezelési szolgáltatásokról szóló 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosítása

7. §

Az adósságkezelési szolgáltatásokról szóló 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet

a.)4. § (5) bekezdésében a „Nagyatád Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Önkormányzati és Hatósági Irodája” szövegrész helyébe „Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája” szövegrész lép.

b.)5. § (4) bekezdésében a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

8. §

(1)Az adósságkezelési szolgáltatásokról szóló 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2)Az adósságkezelési szolgáltatásokról szóló 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

Nagyatád Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2011.(IX.2.) önkormányzati rendelet módosítása

9. §

Nagyatád Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2011. (IX. 2.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelet módosítása

10. §

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésében az „Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatások Bizottsága” szövegrész lép.

11. §

(1)Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

(2)Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól

és azok mérséklésének szabályairól szóló 18/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosítására

12. §

A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól és azok mérséklésének szabályairól szóló 18/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a: helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1. §

(1) A képviselő-testület a képviselő, a bizottsági elnök, a bizottságok tagjai részére megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A képviselő-testület a képviselő, a bizottsági elnök, a bizottságok tagjai részére természetbeni juttatást nem állapít meg.

Hatályba léptető rendelkezések

13. §

(1) E rendelet 2014. december 5. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 58/2006.(XII.16.) önkormányzati rendelet, a gyermekek HPV elleni védőoltása költségeinek átvállalásáról szóló 28/2011. (X.28.) önkormányzati rendelet, a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól és azok mérséklésének szabályairól szóló 18/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése, és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj odaítéléséről szóló 28/2001. (VI.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklete.

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

1. melléklet a 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

ADÓSSÁGKEZELÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ

I. A kérelmező adatai:

Neve:……………………………………………………………………………………...

Születéskori neve:………………………………………………………….……………...

Anyja neve:…………………………………………………..…………………………...

Születési helye és ideje:…..………………………………………………………………

Állandó lakcíme:…………..……………………………………………………………...

Tartózkodási helye:……….………………………………………………………………

TAJ szám: ………………………………………

Részesül-e kérelmező vagy háztartásában élő személy lakásfenntartási támogatásban?

igen nem

II. Kérelmezővel közös háztartásban élők adatai

Név Anyja neve Szül.helye és ideje Rokonsági foka Jövedelme (Ft) TAJ szám

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

III. Jövedelmi adatok:

A jövedelem típusa	Kérelmező	Házastársa (élettársa)	Háztartásban élő személyek
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem ebből: közfoglalkoztatásból származó
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
7. Egyéb jövedelem (pl. ingatlan hasznosítás, életjáradék, ösztöndíj stb.)
8. Összes jövedelem

IV. A lakás adatai

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, társbérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb: .....................................................

Lakás nagysága: .....................m2, szobaszám: ...................komfort fok.: .....................

V. Hátralékok:

Szolgáltató neve	Tartozás jogcíme	Szolgáltató számlavezető pénzintézetének neve, címe	Szolgáltató számlaszáma	Tőketartozás (Ft)	Kamat (Ft)	Összesen (Ft)







Összes hátralék:

VI. Vállalt hátraléktörlesztés:

Melyik szolgáltató részére	Milyen jogcímen	Mikortól	Milyen ütemezésben, ill. részletekben (Ft)







Összes vállalt hátraléktörlesztés

VII. Önrész:

Vállalt önrész mértéke: ……………………………………. Ft

Befizetési határideje: ……………….……………………

Nyilatkozatok:

1.Nyilatkozom arról, hogy az önkormányzat által megállapított támogatás és az adósságkezelési programba bevont adósság különbözetét az adósságkezelési tanácsadóval egyeztetett módon és időben megfizetem.

2.Tudomásul veszem, hogy az adósság rendezése alatt köteles vagyok együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval.

3.Tudomásul veszem, hogy amennyiben az Támogatási megállapodásban, valamint az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozatban rögzített kötelezettségeimnek nem teszek eleget, az adósságkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell fizetni.

4.Tudomásul veszem, hogy a támogatás meghiúsulása után 24 hónapig újabb adósság csökkentő támogatásban nem részesülhetek.

5.Nyilatkozom, hogy amennyiben részemre előfizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléket biztosítanak, vállalom a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.

6.Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

7.Tudomásul veszem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok, tények, körülmények változásáról soron kívül köteles vagyok értesíteni Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáját és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Nagyatádi Intézményegysége Családsegítő Szolgálatának adósságkezelési tanácsadóját.

Nagyatád, __________________

_________________________

kérelmező

A kérelemhez csatolni kell:

1.A kérelmezőnek és a háztartásában élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedeleméről kiállított jövedelemigazolását.

2.A lakás használatával kapcsolatos jogviszony – 3 hónapnál nem régebbi – igazolásának másolatát.

3.A hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről.

4.Az együttműködési megállapodást.

5.Javaslatot az adósságcsökkentési szolgáltatásba történő bevonásról.

2. melléklet a 14/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Nyilatkozat

Hozzájárulok, hogy a kérelemre induló eljárásban –a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény 3. §-a alapján – az adataimat kezeljék, illetve a jogszabályban rögzített módon felhasználják.

Hozzájárulok, hogy a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ az adósságkezelési eljárásban személyes adataimról a hitelezőtől (szolgáltatótól) információt kérjen.

Fenti hozzájárulásom a hitelezőt a titoktartási kötelezettség alól feloldja.

Nagyatád, _____________________

___________________________

kérelmező

3. melléklet a 17/2011. (IX. 2.) önkormányzati rendelethez

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre

Nagyatád Város Önkormányzata

-Pénzügyi Bizottsága nem képviselő tagjai,

-Humán Közszolgáltatások Bizottsága nem képviselő tagjai,

-Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottsága nem képviselő tagjai,

- fenntartásában lévő intézmények vezetői.

Nagyatád Város Jegyzője

4. melléklet a 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelethez

Támogatási szerződés

amely létrejött egyrészről Nagyatád Város Önkormányzata, Nagyatád, Baross G. u. 9. (képviseli: ………….) Támogató, másrészről az ………………………………… (szervezet neve, székhelye) (képviseli: …………………………) Támogatott között az alulírott időpontban az alábbi feltételekkel:

A Támogató a Humán Közszolgáltatások Bizottsága 20... ………….-i ülésén átruházott hatáskörben hozott …./20... (…. ….) számú határozata és Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./20... (…. ….) számú határozata alapján ……….. Ft, azaz ………Ft, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a Támogatott részére.

A támogatást a Támogatott szervezet célja szerinti tevékenységének, működésének költségeire használhatja fel 20... december 31-ig. A felhasználás különösen az alábbi kiadások teljesítésére történhet.

……………………………………..

…………………………………….

3.) A pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó további kikötések:

(a)A támogatás igénybevétele a felhasználáshoz lehetőség szerint legközelebbi időpontban, az időarányosságra is figyelemmel történhet.

(b) A Támogatott a felhasználásról szakmai és pénzügyi beszámolót készít a pályázati kiírás mellékletében megfogalmazottak szerint, záradékolja és mellékeli a számlák másolatait.

(d)Amennyiben a támogatott a megadott határidőig, az előírt módon nem számol el, és/vagy a támogatási összeget nem a szerződésben vállalt költségnemek és kiadások teljesítésére használta fel a Támogató a támogatás visszafizetéséről intézkedhet, illetve a következő évben a Támogatott részére nem biztosít újabb támogatást.

Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás felhasználására és a felhasználásának elszámolására vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat betartja.

Jelen szerződést a szerződő felek elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.

Nagyatád, 20... …….. ...

Támogató képviselője Támogatott képviselője

5. melléklet a 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelethez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

CIVIL SZERVEZETEK

20... évi támogatására

Nagyatád Város Önkormányzata pályázatot hirdet az Önkormányzat költségvetésében a civil szervezetek számára elkülönített keret terhére.

Támogatás elnyerése:

Cél: a civilszervezetek éves működési kiadásaihoz való hozzájárulás.

Pályázni lehet: minden szervezet alapszabály szerinti tevékenységével összefüggő költség és kiadás részfinanszírozására (pl. irodabérlet, utazási költség, telefonköltség, eszközbeszerzés, stb.), kivéve a bérköltséget; a szervezet gondozásában megvalósuló program költségeinek finanszírozására (pl. rendezvények, versenyek, anyagok, eszközök vásárlása, stb.)

Pályázatot nyújthat be:

Azon civil szervezet (alapítvány, egyesület; kivéve: párt, önkéntes kölcsönös biztosító társaság, magánnyugdíj-pénztár), melyet a Cégbíróság legalább a pályázat benyújtását megelőző évben hivatalosan is nyilvántartásba vett, székhelye Nagyatádon van, tevékenységét a városban fejti ki, valamint a bírósági bejegyzéssel nem rendelkező, de a település érdekében itt tevékenykedő csoportok, klubok, ha köztartozása nincs, csődeljárás nem folyik ellene.

A pályázat benyújtásának módja:

A pályázatot kizárólag a pályázati adatlap kitöltésével (és mellékletek csatolásával), illetve Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló …/… (… …) önkormányzati rendeletében foglalt szerint lehet benyújtani.

A pályázatot 1 példányban, nyomtatott formában, vagy kézzel írottan a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.) címére kell eljuttatni. A borítékra írják rá, hogy „Civil szervezetek 20... évi támogatás Pályázat”.

Pályázati adatlap beszerezhető a Polgármesteri Hivatalnál, valamint letölthető a www.nagyatad.hu internetes oldalról.

Kötelező mellékeltek:

a)nyilatkozat a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról (a tájékoztató melléklet szerint),

b)közzétételi kérelem, az a) pont szerinti érintettség fennállása esetén.

Nyilatkozni kell arról, hogy a civil szervezetnek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nincs.

A pályázat benyújtásának határideje: 20… ……… …

A pályázat kezelése:

A benyújtott, de támogatást nem nyert pályázatokat az Önkormányzat megsemmisíti. A nyertes pályázatokat az Önkormányzat iktatja és archiválja. Az Önkormányzat a nyertes pályázók esetében az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek kilétét hordozó információkat közérdekű adatnak tekinti, azokat a jogszabály által előírt módon nyilvánosságra hozza.

A pályázatok elbírálása:

A pályázatok támogatásáról a Humán Közszolgáltatások Bizottsága átruházott hatáskörben a pályázati határidő leteltét követően 30 napon belül határozattal dönt. A pályázati döntéseket az Önkormányzat nem indokolja, illetve nem fogad el azokkal kapcsolatos panaszt.

A pályázat eredményéről írásban kapnak értesítést a pályázók, illetve az Önkormányzat internetes honlapján közlésre kerül a nyertes pályázók köre.

A pályázati támogatás igénybevétele:

A nyertes pályázókkal támogatási szerződést köt az önkormányzat, amely feltétele a támogatás igénybevételének. A pályázattal kapcsolatban konzultációs lehetőséget a Polgármesteri Hivatal ügyintézője ügyfélfogadási idejében biztosít személyesen, vagy az 504-581-es telefonszámon.

A pályázati támogatás felhasználásának, elszámolásának rendje:

A kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról az Önkormányzattal kötött szerződés és a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni.

A támogatott civil szervezet a szerződés teljesítéséről szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles a szerződésben megjelölt határidőben és módon, az átvételt igazoltatva (ajánlott postai küldemény, személyes benyújtás stb.) Nagyatád Város Önkormányzatának címezve benyújtani.

A támogatás felhasználását Nagyatád Város Jegyzője a pénzügyi iroda útján ellenőrzi.

Nagyatád, 20... …….. …

Nagyatád Város Önkormányzat

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÜNEK

18/1996. (VII. 1.) rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

(Egységes szerkezetben) *

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) E rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. (Önkormányzati tulajdonú bérlakások: vállalati bérlakások, bérlőkijelölési joggal érintett lakások, intézményi és volt községi szolgálati lakások, valamint közérdekű feladatellátás célját szolgáló lakások).

(2) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 19/1998. (VI. 24.) rendelet Hatályos: 1998. július 15.

(2) 14/1999. (IV. 9.) rendelet Hatályos: 1999. április 9.

(3) 3/2000. (I. 28.) rendelet Hatályos: 2000. február 1.

(4) 13/2001. (IV. 1.) rendelet Hatályos: 2001. április 1.

(5) 20/2001. (V. 18.) rendelet Hatályos: 2001. december 1.

(6) 10/2002. (V. 24.) rendelet Hatályos: 2002. május 24.

(7) 7/2003. (IV. 25.) rendelet Hatályos: 2003. május 1.

(8) 28/2004. (VII. 1.) rendelet Hatályos: 2004. július 1.

(9) 36/2004. (X. 1.) rendelet Hatályos: 2004. október 1.

(10) 37/2005.(XII.2) rendelet Hatályos: 2005.december 2.

(11) 9/2006.(III.31.) rendelet Hatályos: 2006. március 31.

(12) 30/2007.(X.26.) rendelet Hatályos: 2007. október 26.

(13) 19/2008.(III.28.) rendelet Hatályos: 2008. március 28.

(14) 18/2009.(VI. 26.) rendelet Hatályos: 2009. június 26.

(15) 26/2009.(IX.25.) rendelet Hatályos: 2009. október 1.

(16) 15/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. július 1.

(17) 25/2011.(IX. 30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. október 3.

(18) 25/2012.(IX. 28.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. október 1.

(19) 14/2014.(VI.3.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. június 4.

(20) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is.(5)

(4) Önkormányzati lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.(5)

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei

2. §

(1) Önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat - a 23/A. §-ban, 33. §-ban foglalt és a bérlőkijelölési joggal érintett, továbbá a 2. § (5) bekezdésben meghatározott lakások kivételével - pályázat útján kell bérbe adni.(1)(10)

(2) Megüresedett önkormányzati bérlakás esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást szociális helyzet alapján történő bérbeadás vagy piaci alapon történő bérbeadás érdekében pályázatra ki kell-e írni, vagy a lakásra közcélú feladat ellátása, illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt szükség van.(¹⁾⁽¹⁷⁾

(3) Önkormányzati bérlakást elsősorban szociális helyzet alapján kell bérbe adni^{. (11)}

(4) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás annak a személynek adható bérbe, aki Nagyatád városban lakással nem rendelkezik.

(5) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás az az önkormányzati lakás, amely:

a.) Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek, Nagyatád Város Önkormányzatának részvételével létrejött önkormányzati tárulások, és ezek által fenntartott intézmények, Nagyatád városban működő költségvetési szervek köztisztviselőinek, közalkalmazottainak, és szolgálati jogviszonyban állók elhelyezésére szolgál.^(11)(13)

b.) Nagyatád Városban működő közhasznú szervezetek feladatainak ellátásához, szakemberek foglalkoztatásához szükségesek.⁽¹⁴⁾

c.) Nagyatád városban működő gazdálkodó szervek feladatai ellátásához szakemberek foglalkoztatásához szükségesek.(6)

d.) Nagyatád városban működő és sportolóival nemzeti bajnokságban, kupában, országos versenyen szereplő sportegyesület sportolója és szakmai vezetője, edzője elhelyezésére szolgál^(10)(13)

e.) Nagyatád városban működő gazdasági kamarák feladatai ellátása érdekében szakemberek foglalkoztatásához szükségesek.(9)

f.) Nagyatád városban működő, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezeteknél szakemberek foglalkoztatásához szükséges.⁽¹³⁾

2/A. § ⁽¹⁰⁾

3. §

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás hasznosításának jogcímét, jellegét ( szociális bérlakás, piaci alapon bérbe adott lakás),

b) a lakás pontos címét,

c) a lakás műszaki jellemzőit (alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát),

d) a lakás lakbérének havi összegét,

e) a pályázaton való részvétel és a bérbeadás feltételeit,

f) a csatolandó dokumentumok körét,

g) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

h) a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét,

i) a pályázat elbírálásának várható idejét.⁽¹⁶⁾

(2) ⁽¹⁹⁾

(3) (2)(10)

(4) A pályázatok benyújtásának határideje szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a közzétételtől számított 30 nap, piaci alapon történő bérbeadás esetén a közzétételtől számított 15 nap.^(2)(19)

(5) A pályázatokat a Nagyatádi Városi Televízióban és a hirdető táblákon kell közzétenni.^(2)(11)

4. §

(1) A szociális alapon bérbe adott lakások esetén a pályázathoz csatolni kell a kereseti és jövedelmi igazolásokat⁽¹⁶⁾.

(2) Az egy főre jutó jövedelem számításának szabályai:

a./ a jövedelemszámítás időszaka: a kérelem benyújtását megelőző egy év, illetve vállalkozó esetén a kérelem benyújtását megelőző adóév,

Ha a kérelmező munkaviszonya, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy fegyveres testületi szolgálati viszonya a kérelem teljesítésének évében szűnt meg, megelőző 6 havi időszak,

b./ GYES-en, GYED-en lévőnél a GYED-et, GYES-t, megelőző 1 év jövedelmét;

c./ ⁽¹²⁾

d./ főiskolai, egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton folytatóknál tanulmányaik befejezését követő első munkába álláskor megállapított jövedelmük.

(3) A jövedelem, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott valamennyi vagyoni érték (bevétel) a munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, tekintet nélkül arra, hogy a bevétel adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Bevétel a kapott tartásdíj, valamint az önkormányzat és a társadalombiztosítási szervek által kifizetett valamennyi pénzbeli ellátás is.

Nem minősül bevételnek a mozgássérültek közlekedési támogatása, valamint a vakok személyi járadéka.

(4) A jövedelmet, a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai

- SZJA munkáltatói elszámolással, vagy adóbevallással,

- társadalombiztosítási, vagy önkormányzati szerv és a Munkaügyi Központ ellátás folyósítását megállapító határozatával vagy igazolásával bizonyítani köteles. A fent megjelölt jövedelemigazolásokat a kérelem mellékleteként csatolni kell.

(5) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó családtagok létszámát lehet csak figyelembe venni.

(6) A kérelmező és a vele együtt költözni kívánó család meghatározása a Ptk. 685. §-ában szabályozott szélesebb család fogalmat kell alkalmazni.

(7) A 4. § (2) bekezdés a./ pontjában említett azon esetben, ahol a kérelem teljesítésének évében szűnt meg bármilyen ok folytán a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya, a munkáltató záró személyi jövedelemadó elszámolása, amelyet a kérelmező nyilatkozattal az e rendeletben meghatározott jövedelemkörrel kiegészít.

4/A. §(2)(10)

Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei⁽¹¹⁾

5. §

(1) Szociálisan rászoruló az a személy, aki – a vele együtt költözőkre tekintettel is – az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

a) egy főre jutó havi nettó jövedelme – a rendeletben meghatározott jövedelem számítási időszak alapján – nem haladja meg

1) egyszemélyes háztartás, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 350 %-át,

2) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.

b) nem rendelkezik olyan hasznosítható ingatlannak, járművel, továbbá vagyoni értékű joggal, amelynek

1) együttes forgalmi értéke a nyugdíjminimum összegének nyolcvanszorosát, vagy

2) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének negyvenszeresét

meghaladja.⁽¹⁶⁾

(2) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság – a vele együtt költözők számától függően a következő:

2 személyig 1-2 szoba

3 személyig 1,5 szoba, maximum 2 szoba

4 személyig 2-3 szoba

minden további személy esetében fél szobával nő.(2)

6. §

(1) A benyújtott pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatokat a rendelet szabályainak betartásával az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(14)(20) bírálja el.

(3) Amennyiben a pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó vár, a bérlő személyének kiválasztása az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(12)(14)(20) hatásköre.

(4)⁽¹⁶⁾

7. §

(1) A pályázatok elbírálásánál a következő szempontok figyelembevételével kell a pályázók sorolását elvégezni:

a.) fiatal, 35 év alatti házas, több gyermeket nevelő családok,

b.) többgyermekes családok,

c.) gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő, de élettársi kapcsolatban nem álló szülő,

d.) kizárólag nyugdíjból, vagy rendszeres pénzellátásból élők,(4)

e.) jelenlegi önkormányzati lakására fennálló bérleti szerződését közös megegyezéssel megszünteti és a lakást az önkormányzat rendelkezésére bocsátja.(7)

(2) A pályázatok elbírálása során az (1) bekezdés a-d. pontjaiban felsorolt azonos kategóriákba tartozó pályázók helyzetének megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

a.) egészségre ártalmas körülmények között élők,

b.) sokgyermekes, zsúfolt körülmények között élők,

c.) zsúfolt körülmények között élők,

d.) önmaga ellátására képtelen személy családban történő gondozása, ápolása.(4)

(3) ⁽¹¹⁾

(4)⁽¹¹⁾

(5) A bérbe adó a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.

Piaci alapon történő bérbeadás feltételei

7/A. §⁽¹⁶⁾

(1) Piaci alapon történő lakásbérbeadásra pályázatot nyújthat be az a személy, aki vállalja a bérleti jogviszony fennállása alatt a piaci alapú lakbér megfizetését, és pályázatában ajánlatot tesz a piaci alapú lakás 2 havi lakbérén felül, több havi lakbér előzetes egyösszegű megfizetésére. Továbbá vállalja a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a piaci alapú lakás 1 havi lakbérének megfelelő összegű óvadék megfizetését.⁽¹⁸⁾

(2) A pályázatot írásban, a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban, lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(3) A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről átruházott hatáskörben a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság határozattal dönt.

(4) Pályázati eljárás alapján piaci alapú lakásbérbeadás során a döntésre jogosult azt a pályázót jelöli ki bérlőnek, aki a leghosszabb időszakra vállalja a piaci alapú lakbér egy összegben történő megfizetését.

(5) Vállalásegyenlőség esetén a döntésre jogosult sorsolással állapítja meg a sorrendet.

(6) A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti jog szerződés szerinti teljesítés esetén, a bérlő írásbeli kérelmére – pályázati eljárás mellőzésével – a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság döntése alapján újabb öt évre meghosszabbítható.⁽¹⁸⁾

(7) Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult az ajánlatok értékelése során meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

(8) Az óvadékot a bérbeadó letéti számlájára kell befizetni. Az óvadéknak a bérleti szerződés időtartama alatti felhasználása esetén a bérlő az óvadékot a felszólítástól számított 15 napon belül az eredeti összegre köteles kiegészíteni. Az óvadékra a Ptk. előírásai az irányadók.⁽¹⁶⁾

A szociális alapon kötött lakásbérleti szerződés időtartama és meghosszabbítása ⁽¹⁶⁾

8. §

(1) A lakásbérleti szerződés öt évre megállapított határozott időre szólhat.

(2) A határozott idő lejárát megelőzően 60 nappal felül kell vizsgálni a bérlő és a vele együtt lakók jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét.

(3) Amennyiben a bérlő – a bérleti jogviszonya megszűnését megelőző 60 napon belüli jövedelem felülvizsgálat alapján – változatlanul rászoruló személynek számít, úgy kérelmére az Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(14)(20) a bérlő bérleti jogviszonya meghosszabbítására vonatkozó döntése alapján a bérbeadó a lakásbérleti szerződést annak lejárata napján, de legkésőbb 15 napon belül, újabb maximum 5 éves, határozott időtartamra meghosszabbítja.^(11)(12)

a.) Az Szociális és Egészségügyi Bizottság⁽¹⁴⁾ a bérleti jogviszony újabb 5 éves meghosszabbítása előtt részletesen megvizsgálja, hogy a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete milyen módon változott^.(4)(12)

b.) Nem hosszabbítható meg újabb 5 éves határozott időre a bérleti szerződés, ha e rendelet 29. §-a szerint lakásbérleti szerződés felmondásának helye lenne.(4)(7)

(4) Amennyiben a felülvizsgálat során a bérlő azért nem tekinthető rászorulónak, mert az együtt lakókra is tekintettel a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %- át, illetve egyedül álló, vagy gyermekét egyedül nevelő esetén a 350 %-ot meghaladja, és a bérlő jövedelemváltozása olyan időszakban következett be, amely miatt a bérlő, az önálló lakás megszerzéséhez szükséges jövedelmet nem szerezte meg, úgy a bérlő kérelmére a Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽²⁰⁾ legfeljebb 5 évi határozott időtartamra dönthet a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról.⁽¹⁶⁾

Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

9. §

(1) A bérbe adó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.(6)

(2) A bérbe adó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.(6)

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermekek, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a bérlő gyermeke és a bérlő jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke⁽¹¹⁾

a.) 18. életévét betöltötte és

b.) a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együtt laknak.(6)

(4) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó Magyarország területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik^(6)(7)(11)

(5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérlet, vagy idegenforgalmi célra hasznosítják.(6)

(6) A bérlőtársi szerződés megkötésekor a 10. § szabályait kell értelem szerűen alkalmazni.(6)

A bérleti szerződés tartalmi feltételei:

10. §

(1) A bérleti szerződés tartalmazza:

a./ a bérlemény tulajdonjogát, a bérlemény pontos megjelölését, helyiségeinek számát, azt

az alapterületet, amely után a bérleti díjat fizetni kell, a lakás komfortfokozatát, a szerződés határozott időtartamát,

b./ a bérlő személyes adatait, házastársak közös kérelme esetén bérlőtársi minőségüket,

c./ a velük együtt költöző családtagok nevét, személyi adatait és rokonsági fokukat,

d./ a lakás szerződés-kötéskori önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díját, fizetési feltételeit, eljárását, és azt a kikötést, hogy a bérleti díj az önkormányzat lakbér-megállapító rendeletével módosul,

e./ azokat a külön szolgáltatásokat, amelyeket a bérbe adó a lakbérbe el nem számolt külön szolgáltatásként biztosít, konkrét díjakkal és azok emelési feltételeivel együtt,

f./ a bérbe adó jogait és kötelezettségeit,

g./ a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási és felújítási kötelezettségekre,

h./ a lakás felújítására és karbantartására vonatkozó jogszabálytól eltérő külön megállapodásokat,

i./ a lakásbérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, a felmondási okok felsorolását, továbbá azt a kikötést, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik lakásra nem tarthat igényt,

j./ a lakásba történő befogadás feltételeit,

k./ a felek együttműködési kötelezettségeire történő utalást,

l./ a lakás esetleges korszerűsítése esetén követendő eljárás szabályait,

m./ a szerződés melléklete a lakás átadás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve,

n) a nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a 7/A. § (2) bekezdése szerinti óvadék összegét,⁽¹¹⁾

o./ hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,

p./ azt a kikötést, hogy a vitás esetekben a felek a Nagyatádi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.

r) azt a kikötést, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a bérlő a kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban köteles bejelenteni^,(11)

s) a bérbeadó rendeltetésszerű használat ellenőrzésre vonatkozó jogosultságát, gyakoriságát, a bérlő ellenőrzés tűrésére vonatkozó kötelezettségét^,(2)(11)

t) a bérlőnek a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzése érdekében biztosítania kell a lakásba történő bejutást, továbbá tűrni a munkálatok elvégzését.⁽¹¹⁾

(2)(2)(10)

11. §

(1) Az e rendelet 3. § (1) bekezdésének g.) pontja szerinti feltételekkel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a./ a lakás helyreállításának költségét,

b./ a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint

c./ a munkálatok elvégzésének határidejét.⁽¹⁸⁾

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét a bérbeadó a bérlőnek a havi lakbérben számolja el. Ha a lakás bérleti jogviszonya a teljes felújítási költség elszámolása előtt bármely okból megszűnik, a bérlő a költségek meg nem térült részére nem tarthat igényt.⁽¹⁸⁾

(3) Ha a lakás helyreállítása során előre nem látható hiba miatt a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többlet kiadásainak megtérítésére csak akkor tarthat igényt, ha:

a./ a hiba észlelését követően a bérbe adónak 1 napon belül a bérlő bejelenti és

b./ a bérbe adó műszaki szakértője a munka elvégzésének szükségességét igazolja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti többletköltségek megtérítése a (2) bekezdésben írt eljárási és költségviselési rendben történik.

(5) A bérbe adó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(6) Ha a bérlő a munkálatokat a saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbe adó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbe adó a szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondja.

12. §

(1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbe adó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el a közös használatú helyiségek tisztántartásával, megvilágításával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadás és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbe adó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásáról is köthet megállapodást.

13. §

(1) A 12. §-ban említett megállapodás 1 évi határozott időre szólhat. A határozott idő lejártát megelőző hónapban a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben is fel kell tüntetni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

(3) A bérbe adó havonta köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával - a megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt közös megegyezés nem jön létre, és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését, a bérbe adó a lakásbérleti szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.

14. §

(1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és

cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(2) A bérbe adó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes

állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését köteles kérni.⁽¹¹⁾

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.⁽¹¹⁾

15. §

(1) A bérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérbe adó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti.

(2) A megállapodás kizárólag a lakás komfort fokozatát növelő, továbbá a lakás használati értékét növelő munkák végzésére köthető.

(3) A megállapodás megkötését megelőzően mind a bérbe adó, mind a bérlő által elfogadott szakértő - aki lehet a

polgármesteri hivatal műszaki ügyekkel foglalkozó köztisztviselője, vagy külső műszaki szakértő is - által készített

költségvetés szerinti összegben a konkrétan elvégzendő munkákban és a munkák befejezésének határidejében meg

kell állapodni.

A kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkát, annak bekerülési összegét és a munkák befejezésének határidejét is.

(4) A megállapodásban megjelölt munkákon túli korszerűsítési tevékenység csak a bérlő saját költségére végezhető.

(5) A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell azt a bérlői - lakásbérleti szerződés módosítására vonatkozó - vállalást is, hogy a bérlő vállalja az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetését és a lakásbérleti szerződés új feltételek szerinti módosítását.

(6) A bérbeadó a számlákkal igazolt és a műszakilag ellenőrzött költségeket a bérlő részére a lakbérbe történő beszámítással egyenlíti ki.^(I8)

(7) Ha a lakás korszerűsítésére kötött megállapodás alapján elszámolható költség beszámításának időtartama alatt a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, a bérlő a ráfordítások meg nem térült részére nem tarthat igényt.⁽¹⁸⁾

(8) A költségek lakbérbe történő elszámolásában a döntést:

bruttó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester,
bruttó 500.001 Ft és 1.500.000 Ft között a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság,
bruttó 1.500.000 Ft felett a Képviselő-testület hozza meg.⁽¹⁸⁾

(9) A (8) bekezdésben meghatározott döntéshozók, a költségek jóváhagyásával egyidőben meghatározzák a lakbérbe történő elszámolásának mértékét is.⁽¹⁸⁾

A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai:

16. §

A bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

a./ a házastársát,

b./ a gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét),.

c./ a befogadott gyermekének gyermekét^(6)(11)

d./ a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

17. §

(1) A bérlő – a törvény kötelező rendelkezésén túl – a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba élettársát, valamint gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke) házastársát.

(2) A tulajdonos a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

* a befogadást kérelmező önálló ingatlannal, bérleménnyel, lakhatási joggal rendelkezik a város területén,

* a bérlő lakásának nagysága, állapota az együtt lakó személyek száma a befogadást nem teszi lehetővé,

* a befogadás kiskorú érdek sérelmével járna.

(3) Az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

(4) A képviselő-testület a 17. §-ban szabályozott hatáskörét a polgármesterre ruházza át^.(6)(11)

18. §(3)

19. §

A törvény 23.§.(4) bekezdésében foglalt ideiglenes elhelyezési kötelezettségéről a polgármester értesíti a bérbeadót. A bérbe adó az értesítésben meghatározott feltétellel köti meg a bérleti szerződést.

Albérletbe adás

20. §

Önkormányzati lakást, illetve annak egy részét albérletbe adását az önkormányzat nem engedélyezi.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

21. §

(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága^(14)(20) hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.⁽¹²⁾

(2) A törvény 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek hiánya esetén a tartási szerződéshez a hozzájárulást

meg kell tagadni.

22. §

(1) A tartási szerződést a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A döntés előkészítését a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó irodája végzi.

(3) A bizottság a jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról a kérelem beérkezését követő soron következő ülésén dönt.

Lakáscseréhez való hozzájárulás feltételei

23. §

(1) Önkormányzati lakás csak lakásra cserélhető.⁽¹⁷⁾

(2) A képviselő-testület a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulást, ha a bérlő másik lakás bérletére cseréli a bérleti jogát. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.⁽¹⁷⁾

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés megkötését megelőzően – legalább 30 napos határidő megjelölésével a képviselő-testület köteles kérni az önkormányzati bérlakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől:

a lakásbérleti szerződésnek, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatát,
lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát^(11)(17)

(4) A képviselő-testület a cseréhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.^(11)(17)

(5)⁽¹¹⁾ A képviselő-testület a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a./ az elcserélni kívánt önkormányzati lakás lakásbérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú, vagy feltétel nélküli szerződést kíván kötni,

b./ a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

c./ az eltartó nem járult hozzá.⁽¹⁷⁾

(6)⁽¹¹⁾ Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(7)⁽¹¹⁾ A lakáscsere szerződést írásba kell foglalni, és azt a hozzájárulás megadása iránti kérelemhez mellékelni kell. A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy elutasítani. Ennek keretében a cserepartnert tájékoztatni kell az e rendelet szerinti bérlői kötelezettségről és a lakbér összegéről.

(8)⁽¹¹⁾ A csereszerződésben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jóváhagyás esetén a bérbe adóval a bérleti

szerződést a lakás korábbi bérlőjére (cserepartnerre) vonatkozó feltételek szerint megkötik. Ettől eltérő feltételekkel a

szerződés közös megegyezéssel köthető.

Önkormányzati bérlakás bérlőjének másik önkormányzati lakás

biztosítására vonatkozó kérelme elbírálása

23/A. §

(1) Önkormányzati bérlakás bérlői, bérlőtársai – akár határozott, akár határozatlan idejű bérleti jogviszonyuk áll fenn – kezdeményezhetik, hogy az általuk bérelt lakás helyett az önkormányzat részükre más, a bérlakásban jogszerűen együtt lakók számának megfelelő lakást biztosítson.(1) (6)

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelem irányulhat magasabb szobaszámú és vagy, nagyobb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá alacsonyabb szobaszámú és vagy, magasabb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá azonos szobaszámú, és vagy alacsonyabb vagy magasabb komfortfokozatú lakás biztosítására.(1)

23/B. §

(1) A 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakás biztosítására vonatkozó kérelmet Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez kell benyújtani^{..(1) (7)(17)}

(2) A lakás biztosítását megelőzően a határozott időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő (bérlőtársak) esetén vizsgálni kell, hogy e rendelet 5. §-ában meghatározottak szerint szociálisan rászorultak-e.(1)

(3) A szociális rászorultságot a határozatlan idejű bérleti jogviszonynál nem kell vizsgálni.(1)

(4)^(1)(17)

23/C. §

(1) A 23/A. §-ban szabályozott kérelmeket nyilván kell tartani. A nyilvántartás vezetése e rendelet 32. § (3) bekezdésében meghatározott szerv feladata.(1)

(2) Amennyiben a kérelmező szociálisan nem rászorult, vagy részére másik lakás biztosítása nem indokolt, úgy kérelme elutasításáról egyedi határozatban kell dönteni.(1)

(3) A kérelem elfogadását, és másik lakás biztosítását követően a képviselő-testület a döntésről értesíti a bérbeadót. Határozott idejű bérleti szerződés esetén a bérbeadó az új lakásra a bérleti szerződést 5 évre köti meg^(1)(17)

(4) Határozatlan időre szóló bérleti jog esetén a bérleti szerződést határozatlan időre kell megkötni.(1)

Lakáshasználati díj

24. §

(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap

elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni az általános törvényi feltételek és a helyi rendelet szerint, ha a törvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.⁽¹¹⁾

25. §

(1) A 24. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

a)3-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege,

b)8-14 hónap időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege,

c)15. hónaptól kezdve a lakás lakbérének négyszeres összege.^(11)(19)

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint rászoruló személy, a lakásra az (1) bekezdés szerint megállapított emelt összegű lakáshasználati díj mértéke kérelemre 50 %-kal csökkenthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽²⁰⁾hatásköre.⁽¹⁷⁾

26. §

A bérbe adó a 24. § (2) bekezdésében említett személyek esetében a 34. § -a szerint köteles eljárni⁽¹¹.

A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés

27. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbe adó a bérlő részére

a./ pályázat útján másik lakást ad bérbe(7)

b./ másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy épületen belül

eltérő fekvésű, illetőleg

* nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.

28. §

(1) A 27. § (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a pénzbeli térítés összege az adott lakás 3 évi lakbérének megfelelő összeg.

(2) A bérbeadó a 27. §-ban és a 28. § (1) bekezdésében foglalt lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését csak az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽²⁰⁾ előzetes állásfoglalása után végezheti.⁽¹⁷⁾

A lakásbérlet megszűnése

29. §

(1) A lakásbérleti szerződést a bérbe adó írásban felmondhatja, ha:

a./ a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

b./ a bérlő a szerződésben vagy más jogszabályban - ideértve az önkormányzat jelen lakás - rendeletét, és a lakbérekről szóló helyi rendeletét is - előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c./ a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget rongálják, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,

d./ a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbe adóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak,

e./ a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.

(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

a./ a tilalom ellenére, vagy hozzájárulás nélküli lakásba történő befogadás,

b./ a lakás vagy annak része albérletbe adása,

c./ jóváhagyás nélküli tartási szerződés esete,

d./ jóváhagyás nélküli csereszerződés,

e./ a lakásban építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése,

f./ a bérlő által vállalt lakáskorszerűsítésre vonatkozó előírások be nem tartás

g./ szándékosan vagy gondatlanul tett vagyoni nyilatkozat, vagy valótlanadat, bizonyíték szolgáltatása

h./ bármely adat, bizonyíték, szolgáltatási kötelezettség bérlői oldalról történő elmulasztása

i) a bérlő, vagy a lakásban vele együtt jogszerűen lakók az önkormányzati bérlakást két hónapot meghaladó időn túl nem használják és két hónapot meghaladó távollét és annak időtartamát írásban nem közlik a bérbeadóval^.(7)(11)

Vegyes rendelkezések

30. §

(1) A 2. § (5) bekezdésben meghatározott közcélú feladatellátást biztosító lakásokként a megürülő, vagy az önkormányzati vagyongyarapodással az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások használhatók fel.

(2) Közcélú lakások meghatározására, a lakás minősítésére a képviselő-testület jogosult.⁽¹⁷⁾

(3) A képviselő-testület az önkormányzat által fenntartott intézmények esetén általában az intézményvezető jelzése alapján jelöli ki az önkormányzati bérlakás bérlőjét.⁽¹⁷⁾

(4) A képviselő-testület más, Nagyatád városban működő állami költségvetési szervek szakemberei lakásgondjai megoldása érdekében közcélú feladatellátást biztosító lakást a szakember költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonya időtartamára, vagy határozott időre biztosíthat. A lakás használati joga biztosításáért pénzbeli ellenérték kérhető, amelynek mértéke a biztosított lakás beköltözhető forgalmi értékének felét nem haladhatja meg, de minimum 100.000.- Ft.⁽¹⁷⁾

(5) A képviselő-testület a városban működő gazdálkodó szervek – kivéve az önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervek – szakemberei lakás gondjának átmeneti megoldására határozott időre maximum 3 évre közérdekű feladat ellátást szolgáló lakást biztosíthat, pénzbeli ellenérték fizetése mellett. A pénzbeli ellenérték mértéke évenként a lakás beköltözhető forgalmi értékének 2%-a.^(13)(14)(17)

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott ellenérték nem jár vissza a bérleti jogviszony megszűnésekor.

31. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú vállalati bér, közcélú feladatok ellátását szolgáló lakások, intézményi szolgálati és volt

községi szolgálati lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor csak a halált megelőző legalább 1 éven át a

lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa folytathatja akkor, ha a házastársnak az ország területén állandó

emberi tartózkodásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, illetve lakáshasználati joggal nem

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt lakás sem más lakásra, sem más ingatlanra, helyiségre nem cserélhető el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt lakások bérlői bérleti jogviszony fejében kötendő tartási szerződéshez hozzájárulást nem kaphatnak.

32. §

(1) A bérbeadói feladatokat Nagyatád Városi Önkormányzat Városgondnoksága látja el⁽¹¹⁾.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatok előkészítését, végrehajtását a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó irodája látja el.^(12)(17)

33. §

(1) A 31. § (1) bekezdésében említett lakások az önkormányzattal, vagy Nagyatád Város Önkormányzata

intézményeiben dolgozó köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére a köztisztviselő, illetve közalkalmazotti

jogviszonyuk fennállásának idejére juttathatók. A lakás határozott időre is juttatható.

(2) A bérlőkijelölést követően a bérleti szerződésben ki kell kötni, ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a Polgármesteri Hivatalnál, vagy az önkormányzati intézményeknél jogerős fegyelmi büntetéssel, lemondással, közös megegyezéssel, vagy áthelyezéssel szűnik meg, továbbá, ha a köztisztviselő vagy közalkalmazott bűncselekményt követett el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítélte, a lakást elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles kiürítve a fenti tényeket és jogerős döntéseket követő legalább 30 napon belül a bérlőkijelölő rendelkezésére bocsátani.(7)

(3) Határozott idejű bérlőkijelölés újabb határozott időre meghosszabbítható változatlan feltételek mellett, ha a kijelölt továbbra is a Polgármesteri Hivatal, vagy városi önkormányzati intézménynél áll továbbra is köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban.

(4) Ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszonya öregségi nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérlő és házastársa jogosult a lakást élete végéig bérelni. A bérleti jogviszonyt a bérlő halála és házastársának halála után a törvény 21. §. (2) bekezdésében felsorolt életvitelszerűen együtt élők, befogadottak és a bérlő gyermekének házastársa nem folytathatják.

34. §⁽⁶⁾

(1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén – amennyiben nem kerül sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására - a határozott idő lejártát követő 30 napon belül írásban köteles felszólítani a bérlőt a lakás visszaadására. Amennyiben a bérlő a felszólításra sem adja a bérbeadó birtokába vissza a lakást, úgy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadónak a lakás kiürítése és visszaadása iránt a bírósági eljárást meg kell indítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia a bérbeadónak a bármely okból jogcím nélküli lakáshasználat esetén.⁽¹¹⁾

Átmeneti és záró rendelkezések

35. §

(1) E rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a Nagyatádi Hírlapban történő közzététele mellett a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és nem szociális önkormányzati lakásjuttatás feltételrendszeréről és az önkormányzati lakások bérleti jogviszonyáról szóló 24/1993. (XII. 23.) számú, valamint az e rendeletet módosító 14/1996. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően a (2) bekezdésben hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet alapján

készített lakáshoz jutási névjegyzéken szereplő igénylők lakáshoz jutását a névjegyzéken szereplő sorrendben és a

korábbi rendeleti szabályozás alapján biztosítani kell.

(4) E rendelet 2. § (1) bekezdését a 35. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését követően kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott és nyilvántartásba vett önkormányzati bérlakás igényléseket meg kell szüntetni. A megszűnésről a kérelmezőt - jelen rendelet előírásainak egyidejű tájékoztatásával - értesíteni kell.

(6) A városi kórház-rendelőintézet, munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszony alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyok nem szűnnek meg a kórház-rendelőintézet feladatait ellátó gazdálkodó szervezet és az önkormányzat által kötött szolgáltatási szerződésben meghatározott átadás napján, ha a lakásbérlő a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló szerződést köt. Lakásbérleti jogviszonyuk akkor szűnik meg, ha a szolgáltatóval a bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik.⁽¹³⁾

(7) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja^.(15)

Nagyatád, 1996. július 1.

Ormai István s. k. Hoffmanné dr. Németh Ildikó s. k.

polgármester jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

28/2001. (VI. 29.) rendelete

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

odaítéléséről

(Egységes szerkezetben)*

Nagyatád Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy meghatározza Nagyatád Város Képviselő-testülete által biztosított Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj ellátás pályázati feltételeit, mértékét, odaítélésének rendjét.

A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed Nagyatád város területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyekre, akik felsőfokú oktatási intézményben történő tanulásuk támogatásaként az évente a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által kiadásra kerülő „Általános Szerződési Feltételek”-ben megfogalmazottak alapján "A" illetve "B" típusú Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjban részesülhetnek.⁽¹⁾⁽²⁾

3. §

(1) Nagyatád Város Önkormányzata évente képviselő-testületi határozattal csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszerhez (továbbiakban: ösztöndíj rendszer). A csatlakozási határozatában az adott évben erre fordítható forrás mértékét is meghatározza. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a csatlakozásról szóló nyilatkozatot évente aláírja.

___________________________________________________________________________

*A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 34/2001. (VIII. 31.) rendelet Hatályos: 2001. augusztus 31.

(2) 27/2003. (IX. 5.) rendelet Hatályos: 2003. szeptember 5.

(3) 39/2006.(X.27.) rendelet Hatályos: 2006. október 27.

(4) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

4. §

(1) A pályázatokat a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája⁽⁴⁾ a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi televízióban teszi közzé.

(2) A felsőoktatási ösztöndíj megállapítása iránti kérelmet a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájához⁽⁴⁾ lehet benyújtani évente egy alkalommal, a pályázati kiírásban meghatározott benyújtási határidőig.

5. §

(1) A pályázatokat Nagyatád Város Önkormányzata Humán Közszolgáltatások Bizottsága a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával bírálja el.⁽²⁾⁽⁴⁾

(2) A Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽⁴⁾ a pályázatok elbírálásánál elsősorban a pályázó jövedelmi, vagyoni viszonyait vizsgálja. Előnyben részesülnek azokat, akik családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg.

Az elbíráláskor a pályázó szociális helyzetét az alábbi sorolási szempontok szerint vizsgálja:

a.) mekkora a családban élő eltartottak száma, különösen ha az 3 vagy annál több,

b.) a pályázó vagy vele együtt élő testvérei árvák-e vagy van-e félárva,

c.) van-e a családban élő krónikus betegségben szenvedő vagy folyamatos ellátást igénylő beteg,

d.) van-e a családban munkanélküli vagy nyugdíjas,

e.) van-e a pályázónak gyermeke,

f.) a pályázó kollégiumi ellátásra jogosult-e, kollégiumi ellátásban részesül-e vagy helyhiány miatt elhelyezéséről maga gondoskodik-e.

(3) A bizottság a települési önkormányzati ösztöndíj összegét úgy állapítja meg, hogy az a megyei önkormányzat által adományozandó ösztöndíj várható összegével együtt ne haladja meg az intézményi ösztöndíjrész oktatási miniszter által évente megállapított havi egy főre jutó legnagyobb összegét.

(4) A bizottság a pályázók szociális helyzete alapján az ösztöndíj összegét differenciáltan is megállapíthatja, de valamennyi támogatásban részesített pályázó számára azonos összegű ösztöndíj odaítéléséről is dönthet. Az eseti bizottság döntését az eseti bizottság elnöke kiadmányozza.

(5) ⁽²⁾

(6) A "B" típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát a Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽⁴⁾ évente egyszer, az

új pályázók támogatásának elbírálásával egyidőben felülvizsgálja. A felülvizsgálat a R. 2. számú melléklete szerinti

jövedelem-igazolások alapján történik. A jövedelemigazolást a hallgató nyújtja be az Önkormányzati és

Intézményirányító Iroda megkeresését követően. A döntésre előkészítés az Önkormányzati és Intézményirányító Iroda

feladata.⁽¹⁾

(7) A képviselő-testület - a Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽⁴⁾ javaslata alapján - határozatban visszavonja a támogatást abban az esetben, ha a támogatásban részesített állandó lakcímét megszüntette az önkormányzat illetékességi területén, illetve "B" típusú pályázó esetén, ha a szociális rászorultság már nem áll fenn. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől lép hatályba.⁽¹⁾

(8) Az elbírálás során:

a) a határidőn túl benyújtott vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból ki kell zárni és a kizárást

írásban meg kell indokolni,

b) minden határidőn belül benyújtott formailag megfelelő pályázatot érdemben el kell bírálni, és a döntést írásban

meg kell indokolni,

c) az elbírálás során fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre

tekintet nélkül kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálatával lehet csak eljárni.⁽¹⁾

(9) ⁽¹⁾⁽²⁾

(10) Az ösztöndíjak éves felülvizsgálata során az ösztöndíj akkor folyósítható tovább, ha az

ösztöndíjas továbbra is megfelel a R 5. § (2) bekezdésében írt feltételeknek.⁽¹⁾

6. §

Záró- és hatályba léptető rendelkezések

(1) E rendelet 2001. július 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Ormai István s. k. Dr. Horváth Éva s. k.

polgármester jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István Dr. Kovács Ildikó

polgármester jegyző

1. számú melléklet⁽⁴⁾

2. számú melléklet

Munkavállaló neve: ...................................................................................

Lakcíme: ................................................................................................

Munkáltató neve: .....................................................................................

Tárgyidőszakban átlagjövedelem igazolása

200....év........................hó......naptól 200.....év ..........................hó.....napig

Tárgyidőszakban kifizetett összeg: Bruttó Nettó

1.) Munkabér (túlóra is) ............... ...............

2.) Táppénz ............... .........…...

3.) GYED, GYES ............... ...............

4.) Jutalom ............... ...............

5.) Egyéb bérjellegű kifizetés ............... ...............

1-5. pontban kifizetett összeg havi átlaga ............... ...............

Kelt: ...................................................

……………………….

munkáltató aláírása

Kijelentem, hogy Bruttó Nettó

1.) Egyéb jövedelmem nem volt

2.) Jövedelmem volt

a) társas és egyéni vállalkozásból származó 

jövedelem ................ ................

b) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítésé-

böl, vagyoni értékű jog átruházásából szár-

mazó jövedelem ............... ................

c) nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb

nyugdíjszerű ellátás (árvaellátás, stb.) ............... ................

d) gyermek ellátásához és gondozásához

kapcsolódó támogatások (GYES, GYED,

GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj,

stb.) ............... ................

e) önkormányzat és munkaügyi szervek által

folyósított rendszeres pénzbeli ellátás,

munkanélküli járadék, rendszeres szoc. és
lakásfenntartási támogatás, gyermekvédelmi

támogatás ............... ................

f) szociális étkeztetés (napi Ft.) ............... ................

g) házi szociális gondozás .............. ................

h) föld bérbeadásából származó jöv. ............... ................

i) egyéb (mezőgazdasági termelés,

ösztöndíj, állattartás, stb.) ............... ................

3.) Jövedelmemből tartásdíjat

- fizetek ............... fő után

- kapok ............... fő után

a) összege (havi): ............... ................

b) tartásdíjat megállapító ítélet száma: .....................................

bíróság megnevezése: .....................................

Kijelentem, hogy tulajdonomban (és gyermekem tulajdonában) az alábbi ingatlan és ingó van:

Értéke:

a) Ingatlan megjelölése, címe: .......................................... .................

(családi ház, .......................................... .................

nyaraló, telek, ......................................... .................

zártkert, stb.) .......................................... .................

b) személygépkocsi ....... db ....................... típus ………….

....... db ....................... típus .................

Üzembe helyezés ideje: .....................................................................

c) Ingóságok megjelölése: ................................................ ................

d) Értékpapír, betétben elhelyezett összeg,

készpénz ................

Az alábbi vagyoni érfékű jogokkal rendelkezem:

a) haszonélvezet: .................................................................................

b) használat, bérlet: ..............................................................................

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy az adatok valódiságáért a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a megyei APEH útján ellenőrizheti.

Nagyatád, ............................................

……………………………

aláírás

⁽²⁾

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

6/2002. (III. 29.) rendelete

a sportról

(Egységes szerkezetben)*

„Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésére tekintettel, az 55. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:⁽²⁾⁽³⁾

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Nagyatád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert, s meghatározza a helyi sporttevékenység finanszírozásának módját.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a helyi sporttevékenységben résztvevő magánszemélyekre;⁽³⁾
az önkormányzat által fenntartott és működtetett sportlétesítményekre, testnevelési és sporttevékenységet végző önkormányzati költségvetési szervekre;
az önkormányzat illetékességi területén működő nagyatádi székhelyű, hivatalosan bejegyzett sporttevékenységet végző jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra és ezek által fenntartott, illetve működtetett szervezetekre;
a képviselő-testületre és szerveire, valamint a polgármesteri hivatalra.

II.

Az önkormányzat sportfeladatai

3. §

Az önkormányzat sportfeladatait a sportról szóló törvény és az önkormányzat hosszú távú városi sportkoncepciója részletesen tartalmazza. ⁽²⁾

________________________________________________________________________

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 52/2003. (XII. 19.) rendelet Hatályos: 2004. január 1.

(2) 17/2004. (VI. 1.) rendelet Hatályos: 2004. június 1.

(3) 24/2009.(IX.25.) rendelet Hatályos: 2009. szeptember 25.

(4) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

Az önkormányzat kötelező sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatai

A városi sportkoncepció kialakítása

4. §

Az önkormányzat a városi sportkoncepció meghatározása, megvalósítása és önkormányzati ciklusonként történő felülvizsgálata során kiemelt figyelmet fordít:

a sportszervezetek utánpótlás nevelésének támogatására;
a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására;
a meglévő sportlétesítmények többfunkciós használatának biztosítására;⁽³⁾
a tradicionális nagyatádi sportágak stabil és eredményes működésének segítésére.

A sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés

5. §

(1) Az önkormányzat – testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseivel összhangban – mindenkori lehetőségeinek megfelelően támogatja a sporttal foglalkozó helyi szervezeteket.

(2) Az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló rendelet speciális szabályai szerint.⁽³⁾ A sportegyesületekkel, a sporttevékenységet is folytató civil szervezetekkel a létesítmények tartós és rendszeres használatának feltételeit illetően megállapodásokat köt.

(3) A közterületek és a közterületeken lévő önkormányzati tulajdonú kiszolgáló létesítmények, műszaki berendezések sport célú használatát biztosítja az erre vonatkozó a közterület használatáról, a közterület-használati díj megállapításáról, az alkalmi árusítások rendjéről, valamint az üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolásának tilalmáról szóló rendelet alapján ⁽²⁾⁽³⁾

Az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése

6. §

Az önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények működéséhez, állagmegóvásához, indokolt fejlesztéséhez szükséges fedezetet éves költségvetésében biztosítja.

Az önkormányzati iskolai sporttevékenység megteremtése

7. §

(1) Az önkormányzat az iskolai sporttevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról gondoskodik.

(2) Az oktatási intézmények testnevelési alapfeladataik ellátásán túl részt vesznek a város sportegyesületeinek utánpótlás nevelésében, figyelembe véve a gyermek és ifjúság különböző korcsoportjainak életkori sajátosságait.

Az oktatási intézmények és a település önkormányzati támogatásban részesülő sportszervezetei együttműködnek a tanórán kívüli sporttevékenységek szervezésekor.

Az önkormányzat önként vállalt sportfeladatai

Az önkormányzati tulajdonban álló sportlétesítmények fejlesztése

8. §

Az önkormányzat Városfejlesztési és Gazdasági Programjának⁽³⁾ megfelelően a mindenkori éves költségvetésében dönt a sportlétesítmények fejlesztéséről. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni azokat a programokat, amelyek

a) multifunkcionális létesítményeknek minősülnek;

b) a sportturizmust is szolgálják. ⁽²⁾

A szabadidősport feltételének fejlesztése

9. §

Az önkormányzat az egészségmegőrzés, a fizikai fittség fokozása, az egészséges mozgásgazdag életmód iránti igény további felkeltése érdekében szerepet vállal a szabadidősport feltételeinek fejlesztésében.

A gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának,

a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának,

illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítése

10. §

(1) A gyermek- és ifjúsági sportot, az utánpótlás-nevelést, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportját, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolítását az önkormányzat támogatja.

(2) A gyermek- és ifjúsági sportot, az utánpótlás-nevelési tevékenységet a Felmérő-, Kiválasztó-, Foglalkoztató rendszer⁽³⁾ támogatásával segíti, valamint vállalja az önkormányzat:

a) a szabadtéri sportlétesítmények fejlesztését;

b) játszóterek fejlesztését;

c) a városban működő sportszervezetekben az amatőr versenyző utánpótlás nevelésének támogatását;

d) az úszás oktatásának támogatását.

(3) A tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának területén az önkormányzat a visszatérő hagyományos sporteseményeket és rendezvényeket támogatja.

A nemzetközi sportkapcsolatokban való részvétel

11. §

Az önkormányzat adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban

a) a testvérvárosaival való sportkapcsolatok kiépítésével lehetőséget biztosít sportrendezvényeken való szereplésre,

b) a nemzetközi jelentőségű városi sportesemények, tevékenységek, valamint a nagyatádi sportszervezetek nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét támogatja.

III.

Az önkormányzat sportintézményei és létesítményei

12. §⁽⁴⁾

Az önkormányzat az alábbi sportlétesítményeket tartja fenn és működteti:

- Nagyatádi Fürdők,

- Nagyatádi Kulturális és Sport Központ,

- az önkormányzat intézményeiben lévő tornatermek, sportpályák.

A felsorolt létesítmények feladatait az intézmények alapító okiratai valamint szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák.

IV.

A sporttevékenység irányítása

13. §

A sportról szóló törvényben és e rendeletben meghatározott sportfeladatokkal kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a képviselő-testület által létrehozott, a sportügyekkel foglalkozó bizottság gyakorolja. A polgármester és a sportügyekkel foglalkozó bizottság feladat- és hatásköreit Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.⁽²⁾⁽³⁾

A sporttevékenység finanszírozása

14. §

(1) Az oktatási intézményekben folytatott tanórán kívüli sporttevékenység éves pénzügyi feltételeit az önkormányzat az intézményi költségvetésben lehetőségei szerint biztosítja.

(2) Az önkormányzat éves költségvetési koncepciójának elfogadása előtt az önkormányzat illetékes bizottsága az önkormányzati támogatásban részesülő sportszervezetek tájékoztatása alapján, a következő évi terveik ismeretében alakítja ki a költségvetés sporttámogatási koncepcióját.

(Az önkormányzat éves költségvetési beszámolója előtt a támogatott szervezetektől tájékoztatót kér az előző évi szakmai és gazdálkodási munkájukról.)

(3) Az önkormányzat a sportcélú támogatások összegéről az éves költségvetési rendeletében dönt. A támogatás forrásai a sporttörvény alapján az állam által biztosított normatív támogatás, valamint az önkormányzat saját bevételei.

E döntés szerint az OEP és MEP finanszírozású intézmények működési kiadása nélküli, az éves költségvetés működési kiadásainak minimum 0,5%-át sportcélú támogatásra kell fordítani.⁽¹⁾

(4) A sportcélú támogatások elosztását átruházott hatáskörben a sportügyekkel foglalkozó bizottság ⁽³⁾végzi.

(5) A támogatás folyósításának, felhasználásának és elszámolásának feltételeit az önkormányzat – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – a támogatottal megkötött szerződésben rögzíti.

(6). ⁽²⁾⁽³⁾

VI.

A sporttörvény végrehajtásával kapcsolatos helyi államigazgatási feladatok

15. §

(1) A város közigazgatási területén a sporttörvény vonatkozó előírásai szerint lehet sportrendezvényt szervezni, a sportrendezvényért a szervező felel.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményekben, a közterületeken és az önkormányzati intézményekben szervezett sporteseményeket illetően a szervezőnek az önkormányzat felé előzetes tájékoztatási kötelezettsége van.

A szervező a jogszabályokban foglalt engedélyek birtokában és az igénybe vett terület kezelőjének hozzájárulásával tarthatja meg a sportrendezvényeket.

(3) Közterületeken rendezvények a közterületek használatáról szóló rendeletnek megfelelően szervezhetők és megtartásukhoz az önkormányzat (képviselőjének vagy megbízottjának) előzetes tulajdonosi hozzájárulása és közterület használati megállapodás szükséges.

(4) Az önkormányzat tulajdonában vagy az önkormányzati intézmények tulajdonában, illetve kezelésében lévő sportlétesítmények, eszközök üzemeltetője köteles a sportlétesítményeket, eszközöket rendeltetésszerű állapotban tartani.

VII.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

16. §

(1) Az önkormányzat a város sportéletének fejlesztését elősegítő magán- és jogi személyeket, a sikeres sportolókat és sportszervezeteket a Nagyatád város kitüntető díjairól és címeiről szóló rendelete szerinti kitüntetésben részesíti. ⁽²⁾

(2) A városhoz kötődő országos és nemzetközi sikereket elért sportolóknak az intézmények, közterületek elnevezésekor méltó emléket állíthat.

17. §

Az önkormányzati sport célú támogatásban részesülők kötelesek a sporttörvény előírásai és az önkormányzattal kötött megállapodások szerint tevékenykedni; a törvényi előírások vagy a vállalt kötelezettségeik megszegése a támogatások megvonásával illetve az önkormányzattal kötött szerződések felmondásával járhat. A megállapodások megkötésére a tárgy évi költségvetés elfogadását követő két hónapon belül kerül sor. ⁽²⁾

18. §

A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

19. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.⁽³⁾

Nagyatád, 2002. március 29.

Ormai István s.k.

polgármester

Dr. Horváth Éva s.k.

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2008. (II. 15.) rendelete

a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról

(Egységes szerkezetben)^*

Nagyatád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által nyújtott gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy megállapítsa a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, szolgáltatásokat, azok forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.⁽⁸⁾

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein élő, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre^.(8)

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 23/2008.(V. 15.) rendelet Hatályba lépés: 2008. május 15.

(2) 33/2008.(IX. 26.) rendelet Hatályba lépés: 2008. október 1.

(3) 1/2009.(I. 30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. február 1.

(4) 4/2009.(III.4.) rendelet Hatályba lépés: 2009. március 5.

(5) 10/2009.(IV.30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. május 1

(6) 28/2009.(X.30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. november 1.

(7) 6/2010.(II.26.) rendelet Hatályba lépés: 2010. március 1.

(8) 5/2011. (III. 31) rendelet Hatályba lépés: 2011. március 31-én 14 óra

(9) 12/2011.(VI. 3.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2011. június 10.

(10) 41/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. január 1.

(11) 5/2012.(II. 17.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. március 1.

(12) 14/2012.(V. 4.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. május 7.

(13) 5/2013.(II. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2013. március 1.

(14) 13/2013.(IV. 23.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2013. május 1.

(15) 11/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2014. május 1.

(16) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2014. december 5.

(2) A rendelet hatálya Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre, valamint a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: szociális szolgáltató központ) szolgáltatatásaira terjed ki.⁽⁸⁾

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna⁽⁸⁾.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.⁽⁸⁾

(5) A rendelet hatálya – a gyermekétkeztetés kivételével - nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés és a kollégiumi nevelés keretében biztosított szolgáltatásokra.⁽¹²⁾

II. FEJEZET

A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

3. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gyermekek átmeneti gondozása esetén a polgármesteri hivatala gyámügyi és gyermekvédelmi feladatokat ellátó irodájához, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott bölcsődei ellátás és családi napközi esetén a 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.⁽¹²⁾

A gyermekjóléti alapellátások

4. §

(1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a.)Gyermekjóléti szolgáltatás

b.) Gyermekek átmeneti gondozása

c) Gyermekek napközbeni ellátása keretében

1.) bölcsődei ellátás

2.) családi napközi⁽¹²⁾

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt gyermekjóléti alapellátásokat a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: Társulás) társulási megállapodás alapján a fenntartásában működtetett Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) intézményegységeinek közreműködésével biztosítja.⁽¹²⁾

A (2) bekezdés b) pontjába foglalt gyermekjóléti alapellátást a Társulás társulási megállapodás alapján Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött feladat ellátási szerződés útján látja el.⁽¹⁵⁾

(4) A Szociális Szolgáltató Központ feladatait az alábbiak szerint látja el⁽¹²⁾

a) A Nagyatádi Intézményegység Háromfa és Nagyatád településeken ellátja

1.) gyerekjóléti szolgáltatást.⁽¹²⁾

b) A Lábodi Intézményegység Lábod, Rinyabesenyő, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Nagykorpád, Kisbajom, Kutas és Szabás településeken ellátja

1.) gyerekjóléti szolgáltatást.⁽¹²⁾

c) A Segesdi Intézményegység Segesd, Somogyszob, Beleg, Bolhás, Ötvöskónyi és Kaszó településeken ellátja

1.) gyerekjóléti szolgáltatást,

2.) családi napközit.⁽¹²⁾

d) A Bölcsőde Intézményegység a kistérség 18 településen ellátja a gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsőde alapellátást.⁽¹²⁾

e) A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete a Családok Átmeneti Otthona intézmény igénybevételével a kistérség településein ellátja a gyermekek átmeneti gondozása alapellátást.⁽¹⁵⁾

Gyermekjóléti szolgáltatás

5. §

(1) A gyermekjóléti szolgálatszervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az egészségügyi szolgáltatókkal, a bölcsödével, az óvodákkal, valamint az általános és középfokú iskolákkal együttműködve.⁽⁹⁾

(2) A gyermekjóléti szolgálat feladatai - a Gyvt. 39. §-ában foglaltakon túl, különösen:

- a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás,

segítségadás a támogatásokhoz való hozzájutáshoz,

- az önkormányzat gyermekvédelemmel foglalkozó rendeletei hatályosulásának figyelemmel kisérése.

(3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.

(4)⁽⁹⁾

(6)⁽¹⁵⁾

6. §⁽¹⁵⁾

A gyermekek napközbeni ellátása

7. §⁽¹²⁾

(1) A Társulás településeinek képviselő-testületei a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint bölcsődei ellátás és családi napközi keretében szervezik meg.

(2) A bölcsődei ellátásra és a családi napközire vonatkozóan a Gyvt.-ben foglaltak az irányadóak.

(3) A családi napköziben 1 éves kortól 3 éves korig gondozható gyermek.

(4) A bölcsőde és a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásként speciális szolgáltatásokat - csiribirit, játszóházat és időszakos gyermekfelügyeletet - nyújt, külön díjazásért. A speciális szolgáltatások térítési díjának mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Térítési díjak

8. §

(1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben – ide nem értve a bölcsődét – az alapellátások keretében tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.⁽¹²⁾

(3) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A bölcsődében nyújtott étkeztetésre a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag-költségének egy ellátottra jutó napi összege.⁽¹²⁾

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete tartalmazza. ^(9)(12)

(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg, az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti kedvezmények figyelembevételével. A gyermekek napközbeni ellátásának személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével.⁽¹²⁾

(6) A személyi térítési díj – gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.⁽¹²⁾

(7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

Normatív kedvezmények

9. §

(1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.⁽¹²⁾

(2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

10. §

(1) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül – gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően – értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről.⁽¹²⁾

(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítést kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez, bölcsődei ellátás és családi napközi tekintetében a Társuláshoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.⁽¹²⁾

(3) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.

(4) A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a jegyzőt.

III. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

A személyes gondoskodás formái

11. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a társulás által fenntartott szociális szolgáltató központ intézményben, annak intézményegységeiben.

(2) A személyes gondoskodás formái:

a.)Alapellátás:

1.)Étkeztetés

2.)Házi segítségnyújtás

3.)Családsegítés

4.)Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

5.)Idősek Klubja

6.)Közösségi ellátás

7.)Támogató szolgáltatás

b.)Szakosított ellátás:

Idősek Otthona

(3) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el:

a.) A nagyatádi telephely a kistérség 18 településén ellátja

-a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

-a támogató szolgálatot,

-a közösségi pszichiátriai ellátást,

-az idősek otthona szakosított ellátást.

A nagyatádi telephely Háromfa és Nagyatád településéken ellátja

- az étkeztetést,

- a házi segítségnyújtást,

- a családsegítő szolgáltatást,

- a gyerekjóléti szolgáltatást,

- az idősek klubja alapszolgáltatást.⁽¹¹⁾

b.) A lábodi telephely a kistérség 18 településén ellátja az idősek otthona szakosított ellátást.

A lábodi telephely Lábod, Rinyabesenyő, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Nagykorpád, Kisbajom, Kutas és Szabás településeken ellátja

-az étkeztetést,

-a házi segítségnyújtást,

-a családsegítő szolgáltatást,

-a gyermekjóléti szolgáltatást,

-az idősek klubja alapszolgáltatást.

c.) A segesdi telephely Bolhás, Kaszó, Ötvöskónyi, Somogyszob, Beleg és Szabás településeken ellátja

-az étkeztetést,

-a házi segítségnyújtást,

-a családsegítő szolgáltatást,

-a gyermekjóléti szolgáltatást,

-az idősek klubja alapszolgáltatást.⁽⁸⁾

Az ellátások igénybevétele

12. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe

történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez (a

továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti

formanyomtatványon. A kérelem benyújtható az intézményegységek vezetőinél és a polgármestereknél, akik a

kérelmet az intézmény vezetőjéhez továbbítják.⁽⁸⁾

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(3) Külön eljárás keretében akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.⁽⁵⁾

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

13. §

(1)Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)65 év feletti koruk,⁽⁹⁾

b)egészségi állapotuk,

c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d)szenvedélybetegségük, vagy

e)hajléktalanságuk

miatt.

(2) ⁽⁸⁾

Házi segítségnyújtás

14. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően - az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet.⁽⁹⁾A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.⁽⁸⁾

(4)⁽⁹⁾

(5) A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani⁽⁸⁾. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6)⁽⁽⁸⁾

(7) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8)⁽⁸⁾

(9)⁽⁸⁾

(10)⁽⁸⁾

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

15. §

(1)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás
folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(3)Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(4)Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(5) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(6) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(7)⁽⁸⁾

(8)⁽⁸⁾

Családsegítés

16. §

(1)Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.

(2) A családsegítés keretében a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településeinek képviselő-testületei az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítják⁽⁸⁾

(3)⁽⁸⁾

(4)⁽⁸⁾

Közösségi ellátások

17. §

Az ellátás szabályozása a Szt. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.

Támogató szolgáltatás

18. §

(1) Az ellátás szabályozása a Szt. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot.

A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(3)⁽⁸⁾.

(4)⁽⁸⁾ .

Nappali ellátás

19. §

(1)A képviselő-testület a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

(2)A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3)⁽⁸⁾

(4)⁽⁸⁾.

Idősek Otthona

19/A. §

Az Önkormányzat az Szt. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a

Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Naplemente Idősek Otthonában biztosítja.⁽⁵⁾

V. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

20. §.

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.⁽⁹⁾

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

21. §

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybevevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet⁽⁹⁾.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,⁽⁹⁾

b) 25%-át házi segítségnyújtás,⁽⁹⁾

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

esetében.

(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének⁽⁹⁾

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(4)⁽⁹⁾

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(7) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(8) Az intézményvezető a személyi térítési díj 10 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái:

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(9) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.

22.§

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) Az idősek otthona szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,

a.) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, a megállapodásban foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell fizetnie.(5)

b.) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.

A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

23.§

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is⁽⁹⁾

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

24.§

Az intézményi jogviszony megszűnése

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.) a térítési díjat három hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást három hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3)Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4)⁽⁹⁾

(5)⁽⁹⁾

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal⁽⁵⁾

24/A. §

(1)a képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai

kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.

(2)A kerekasztal feladata:

-részt vesz a szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozásában,

-folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását

-előzetesen véleményezi az önkormányzat közfoglalkoztatási tervét.

(3)A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4)A kerekasztal tagjai:

-Nagyatád Város Képviselő-testülete Humán Közszolgáltatások Bizottságának Elnöke⁽¹⁶⁾,

-Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének képviselője,

-Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének képviselője,

-Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás szociális Bizottságának Elnöke,

-Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke,

-„Fészek” Szociális Szolgáltató Központ és Lakóotthon vezetője,

-Családok Átmeneti Otthonának vezetője,

-Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ igazgatója.

(5)A kerekasztal vezetője: Nagyatád Város Polgármestere⁽⁵⁾

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

25. §.

(1) E rendelet 2008. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

A 19/2003. (VI. 27.), és az ezt módosító 49/2003. (XII. 19.), 3/2004. (I. 30.), 52/2004. (XII. 17.), 4/2005. (I. 28.), 40/2005. (XII. 2.), 13/2006. (III. 31.), 25/2006. (VII. 27.), 33/2006. (IX. 1.), 40/2006. (X. 27.), 2/2007. (I. 26.), 27/2007. (IX. 1.), valamint a 3/2008. (I. 25.) önkormányzati rendeletek.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nagyatád, 2008. február 14.

Ormai István s.k.	Dr. Kovács Ildikó s.k.
polgármester	jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

1. melléklet a 7/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelethez ^{(1)(2)(5)(6)(7)(8)(9)(11)(14)(15)}

1. Az étkeztetés intézményi térítési díja:

*Település*	*Intézményi térítési díj*
Nagyatád	*495.- Ft*
Háromfa	*430.- Ft*
Lábod	*370.- Ft*
Nagykorpád	*360.- Ft*
Rinyaszentkirály	*320.- Ft*
Görgeteg	*330.- Ft*
Kisbajom	*350.- Ft*
Szabás	*350.- Ft*
Segesd	*400.- Ft*
Bolhás	*450.- Ft*
Somogyszob	*380.- Ft*
Ötvöskónyi	*380.- Ft*
**Nyugdíjminimum 150 % - a alatti intézményi térítési díj**	*250.- Ft/adag*
*Szállítás térítési díja*	*60.- Ft/háztartás*

2. A házi segítségnyújtás térítési díja

Nagyatádi intézményegység	*50.-Ft/óra*
Lábodi intézményegység	*50.-Ft/óra*
Segesdi intézményegység	*50.-Ft/óra*

3. A nappali ellátás Idősek Klubja intézményi térítési díja

Nagyatád	*0.-Ft/nap*
Lábod	*0.-Ft/nap*
Segesd	*0.-Ft/nap*

4. A támogató szolgálat intézményi térítési díja

*Intézményi térítési díj a szociálisan rászorultak részére*
személyi segítés:	*203.-Ft/óra*
szállítás	*40.-Ft/km*

*Intézményi térítési díj a szociálisan nem rászorultak részére*
személyi segítés:	*500.-Ft/ óra*
szállítás:	*100.- Ft/km*
100 km szállítás felett:	*70.- Ft/km*

5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díja:

Szociálisan rászorultak:	*0.-Ft/nap*
	*0.-Ft/hó*
Szociálisan nem rászorultak:	*30.-Ft/nap*
	*900.-Ft/hó*

6. Az idősek otthona intézményi térítés díja:

Lábod	*2.464.- Ft/nap*
	*72.000.- Ft/hó*

Nagyatád	*3.434.- Ft/nap*
	*82.000.- Ft/hó*

7. A bölcsőde intézményi térítés díja:

Étkeztetés:	*390.-Ft/nap*
Gondozás:	*0.-Ft/nap*
Speciális szolgáltatások intézményi térítési díja:
- Csiribiri	*500.-Ft/alkalom*
- Játszóház	*250.-Ft/óra*
- Gyermekfelügyelet	*800.-Ft/óra*

8. A családi napközi intézményi térítési díja:

Étkeztetés:	*0.-Ft/nap*
Gondozás:	*0.-Ft/nap*
Speciális szolgáltatások intézményi térítési díja:
- Csiribiri	*500.-Ft/alkalom*
- Játszóház	*250.-Ft/óra*
- Gyermekfelügyelet	*800.-Ft/óra*

9. Közösségi pszichiátriai ellátás térítési díja:

Nagyatádi intézményegység	*0.-Ft/óra*
Lábodi intézményegység	*0.-Ft/óra*
Segesdi intézményegység	*0.-Ft/óra*

2. melléklet a 7/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelethez^{(3)(4)(10)(13)}

A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjak

Megnevezés nap/Ft (ÁFA-val növelt)

Óvodai napközi otthonokban a napi háromszori 346

étkezést magába foglaló intézményi térítési díj

Általános iskolai napközi otthonokban

háromszori étkezést magába foglaló intézményi 453

térítési díj

Általános iskolai menza napi egyszeri ebédet 287

magába foglaló intézményi térítési díj

Általános iskolai tízórai térítési díja 82

Általános iskolai uzsonna térítési díja 82

Középiskolai menza napi egyszeri ebédet 310

biztosító térítési díja

Kollégiumban elhelyezett középfokú oktatási 700

intézményben tanulók térítési díja

Kollégiumban elhelyezett szakiskolai tanulók 700

térítési díja

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2006. (III.31.) rendelete

az adósságkezelési szolgáltatásról

(Egységes szerkezetben)*

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben, (továbbiakban: Szt.) szabályozott lakhatást elősegítő adósságkezelési szolgáltatás helyi sajátosságokhoz igazodó speciális szabályait.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Nagyatád város közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. §-ában meghatározott személyekre.

(2) E rendelet a következő adósságtípusokra terjed ki:

a.) lakbér,

b.) távhő-szolgáltatási díj,

c.) víz- és csatornadíj,

d.) hulladékszállítási díj,

e.) áramdíj.

f.) vezetékes gázdíj ⁽¹⁾

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 13/2011.(VI. 3.) önkormányzati rendelet Hatályba lép: 2011. június 10.

(2) 9/2013.(IV. 4.) önkormányzati rendelet Hatályba lép: 2013. április 5.

(3) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályba lép: 2014. december 5.

Általános rendelkezések

3. §

(1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározottak közül az alábbi együttes feltételek fennállása esetén jogosult a kérelmező az adósságkezelési szolgáltatásra:

a.) a kérelmező lakástulajdonosként, bérlőként, vagy haszonélvezőként a kérelem benyújtásakor rendelkezik Nagyatád városban állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel,

b.) az adóssággal érintett személy lakásának nagysága nem haladhatja meg az életvitelszerűen együttlakó személyek számától függően egy személy esetén az 1,5 - 2 szobát, két személy esetén a 2,5 szobát. Minden további személy esetén az elismert lakás nagyság 1/2 szoba nagysággal nő⁽²⁾

c.) adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot, de nem haladja meg adósságtípusonként a 300.000 Ft-ot, és a 2.§ (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a 2.§ (2) bekezdése szerinti közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.⁽²⁾

d.) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedülálló esetében 250%-át, családban élő esetén 200%-át, feltéve, ha a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona.⁽²⁾

e.) aki vállalja az adósságcsökkentési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25%-ának megfizetését egy összegben, vagy a hitelezővel történő megállapodás alapján havi részletekben.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságkezelési tanácsadásból, adósságcsökkentési támogatásból és lakásfenntartási támogatás megállapításából áll.

Adósságkezelési tanácsadás

4. §

(1) A képviselő-testület a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Nagyatádi Intézményegysége Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) keretén belül adósságkezelési tanácsadást működtet.⁽¹⁾

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval való előzetes együttműködés, amelynek időtartama legfeljebb két hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) határozza meg.⁽²⁾

(3) Abban az esetben, ha az adós az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget az adósságkezelési tanácsadó legalább egy esetben, felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.⁽²⁾

(4) Az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) feladata a külön jogszabályban meghatározottakon túl, a kérelem benyújtását követően vizsgálni az adós háztartásának helyzetét, az adósság teljes körű és típusonkénti összegét, az adósság felhalmozásának okát, időtartamát, az adós háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát.

(5) A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a tanácsadó javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásról vagy annak elutasításáról. A kérelmet megküldi a javaslatával a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája.⁽²⁾⁽³⁾ (továbbiakban: illetékes iroda) és az iroda gondoskodik a kérelemnek a döntéshozó elé terjesztéséről.

(6) A tanácsadó javaslatának tartalmazni kell:

a.) a kezelendő adósság típusát, összegét,

b.:) az adósságcsökkentési támogatás mértékét,

c.) az önrész összegét, megfizetésének módját, időtartamát,

d.) az adós számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét, mértékét,

e.) a lakásfenntartási támogatás felhasználásának módját,

f.) az adós számára előírni javasolt együttműködési kötelezettség tartalmát és megszegésének következményeit.

g.) az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését⁽²⁾

(7) A tanácsadó:

a.) Az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adóssal támogatói megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) köt, amelyben meghatározza a konkrét esetre vonatkozó együttműködési feltételeket, így különösen az adósság rendezése érdekében megállapított magatartási szabályokat, a hátralék és a folyó fizetési kötelezettségek módját, időtartamát, a kapcsolattartás formáját, a megállapodás megszegésének következményeit.

b.) Az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, az adós fizetési kötelezettségeinek teljesítését. Az együttműködési megállapodás bármely rendelkezésének megszegését, a támogatásban részesülő jogosultságának feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül jelezni az illetékes iroda felé. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/B. §-ában meghatározott esetben javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megvonására.

c) Eredményes adósságkezelést követően utógondozás végez az ismételt eladósodás elkerülése érdekében.

Adósságcsökkentési támogatás

5. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

(2) Amennyiben az adós többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányában kell megállapítani, de leginkább a lakhatási feltételek veszélyeztetését kell kezelni.

3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes, kezelni kért adósság 75%-át, legmagasabb összege pedig 300.000,-Ft lehet.⁽¹⁾

(4) Az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról, valamint a 7. § (3) bekezdésében szabályozott időtartam meghosszabbításáról a Humán Közszolgáltatások Bizottsága ⁽¹⁾⁽³⁾dönt (a továbbiakban: döntéshozó). Az adós a támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötni, és azt az adósságkezelési tanácsadónak haladéktalanul bemutatni. A megállapodás megkötéséről az adósságkezelési tanácsadó értesíti az illetékes irodát.

(5) A bemutatott megállapodás alapján a határozatban megjelölt összeget a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája az adósságkövetelés jogosultja számára 15 banki napon belül átutalja.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás megállapításával egyidejűleg - a Városgondnokság vezetőjének javaslatára - a döntéshozó jogosult a Városgondnokságnál felhalmozódott adósság kamatainak méltányosságból történő elengedésére akkor, ha:

a.) a tőkehátralékot az ügyfél egyösszegben rendezi,

b.) a tőketartozás rendezésére kamatmentes törlesztést vállal.

(7) Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult személyek részére lakásfenntartási támogatást kell biztosítani. Az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás havi összege minimum 2.500 Ft (melyet 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni) és maximum az 1993. évi III. törvény 38. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott összeg.

(8) Az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás az adósságcsökkentési támogatás kezdő hónapjától az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel ideje alatt jár.

(9) A már folyósított lakásfenntartási támogatás mellett megállapított adósságcsökkentési támogatás esetén a lakásfenntartási támogatás jogosultságát soron kívül felül kell vizsgálni és a (7) – (8) bekezdésben foglaltak szerint újra meg kell állapítani.

(10) A szolgáltatókkal (hitelezőkkel) megkötendő keret-megállapodások aláírására a polgármester jogosult.

5/A. §

Az adós köteles:

a.) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt együttműködni a tanácsadóval⁽¹⁾,

b.) az együttműködési megállapodásban foglaltakat maradéktalanul betartani,

c.) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt körülményeiben bekövetkezett változásról, esetlegesen felmerülő

fizetési nehézségeiről a tanácsadót 5 munkanapon belül tájékoztatni,

d.) a tanácsadóval történő kapcsolattartás akadályoztatásának okát haladéktalanul – amennyiben ez önhibáján kívül nem lehetséges – az akadály elhárulását követő 3 munkanapon belül a tanácsadó tudomására hozni és azt hitel érdemlően igazolni.

6. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik:

a.) a kérelmező halálával,

b.) amennyiben a kérelmező nagyatádi lakó vagy tartózkodási helye megszűnik.⁽¹⁾

(2) Nem részesíthető adósságcsökkentési támogatásban, illetve a megállapított adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó javaslata alapján a döntéshozó megszünteti, és a kifizetett támogatást egyösszegben vissza kell fizetni, továbbá a lakáfenntartási támogatás is megszűnik abban az esetben, ha az adós:

a.) az adósságkezelési tanácsadáson nem vesz részt,

b.) az együttműködési és támogatói megállapodásban foglaltakat nem tartja be,

c.) az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésében jövedelme keletkezik.

(3) A döntéshozó az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben rendelheti el, mint amilyen összegben a támogatást adta.⁽¹⁾

(4) A támogatás megszüntetésétől számított 24 hónapon belül a támogatások ismételten nem állapíthatók meg.

Eljárási rendelkezések

7. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatásra irányuló kérelmet folyamatosan lehet benyújtani a Családsegítő Szolgálathoz.⁽¹⁾

A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező és a háztartásában lévő személyek jövedelemigazolásait,

b)a hátralék összegéről, keletkezésének idejéről, az engedmény mértékéről és a kezelendő adósság összegéről szóló hitelező által kiállított igazolást,

c) az elvált vagy különélő esetében a gyermek elhelyezéséről, a tartásdíj összegéről

szóló bírói ítéletet, vagy a gyámhivatal előtt kötött megállapodást,

d) a lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges bizonyítékokat, egyéb a

támogatás elbírálásához szükséges iratokat.⁽²⁾

(2) A jogosultságot a kérelem hivatalba történő beérkezését követő hónap első napjától kell megállapítani. Az adósságkezelés időtartama 12 hónap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható akkor, ha az adósságkezelés időtartama alatt kiderül, hogy az adós, fizetési kötelezettségének rajta kívül álló ok(ok) miatt nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.

(4)⁽¹⁾

(5) A döntéshozó az eljárási határidőt egy ízben - indokolt esetben - legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.

(6) A jogosult - akadályoztatása esetén - a részére jogerős határozattal megállapított támogatást a határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti.

(7) Az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntésről az adósságkövetelés jogosultjait, a Családsegítő Szolgálatot, valamint a kérelmezőt értesíteni kell.

(8) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási cselekményekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.

Záró rendelkezések

8. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről Nagyatád Város Jegyzője gondoskodik.

9. §

E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződése kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Nagyatád, 2006. március 30.

Ormai István s.k. Dr. Kovács Ildikó s.k.

polgármester jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

1. számú melléklet a 14/2006.(III.31.)

önkormányzati rendelethez⁽¹⁾⁽³⁾

KÉRELEM

ADÓSSÁGKEZELÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ

I. A kérelmező adatai:

Neve:……………………………………………………………………………………...

Születéskori neve:………………………………………………………….……………...

Anyja neve:…………………………………………………..…………………………...

Születési helye és ideje:…..………………………………………………………………

Állandó lakcíme:…………..……………………………………………………………...

Tartózkodási helye:……….………………………………………………………………

TAJ szám: ………………………………………

Részesül-e kérelmező vagy háztartásában élő személy lakásfenntartási támogatásban?

igen nem

II. Kérelmezővel közös háztartásban élők adatai

Név Anyja neve Szül.helye és ideje Rokonsági foka Jövedelme (Ft) TAJ szám

III. Jövedelmi adatok:

A jövedelem típusa	Kérelmező	Házastársa (élettársa)	Háztartásban élő személyek
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem ebből: közfoglalkoztatásból származó
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
7. Egyéb jövedelem (pl. ingatlan hasznosítás, életjáradék, ösztöndíj stb.)
8. Összes jövedelem

IV. A lakás adatai

Lakás nagysága: .....................m2, szobaszám: ...................komfort fok.: .....................

V. Hátralékok:

Szolgáltató neve	Tartozás jogcíme	Szolgáltató számlavezető pénzintézetének neve, címe	Szolgáltató számlaszáma	Tőketartozás (Ft)	Kamat (Ft)	Összesen (Ft)







Összes hátralék:

VI. Vállalt hátraléktörlesztés:

Melyik szolgáltató részére	Milyen jogcímen	Mikortól	Milyen ütemezésben, ill. részletekben (Ft)







Összes vállalt hátraléktörlesztés

VII. Önrész:

Vállalt önrész mértéke: ……………………………………. Ft

Befizetési határideje: ……………….……………………

Nyilatkozatok:

Nyilatkozom arról, hogy az önkormányzat által megállapított támogatás és az adósságkezelési programba bevont adósság különbözetét az adósságkezelési tanácsadóval egyeztetett módon és időben megfizetem.
Tudomásul veszem, hogy az adósság rendezése alatt köteles vagyok együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben az Támogatási megállapodásban, valamint az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozatban rögzített kötelezettségeimnek nem teszek eleget, az adósságkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell fizetni.
Tudomásul veszem, hogy a támogatás meghiúsulása után 24 hónapig újabb adósság csökkentő támogatásban nem részesülhetek.
Nyilatkozom, hogy amennyiben részemre előfizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléket biztosítanak, vállalom a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok, tények, körülmények változásáról soron kívül köteles vagyok értesíteni Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáját és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Nagyatádi Intézményegysége Családsegítő Szolgálatának adósságkezelési tanácsadóját.

Nagyatád, __________________

_________________________

kérelmező

A kérelemhez csatolni kell:

A kérelmezőnek és a háztartásában élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedeleméről kiállított jövedelemigazolását.
A lakás használatával kapcsolatos jogviszony – 3 hónapnál nem régebbi – igazolásának másolatát.
A hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről.
Az együttműködési megállapodást.
Javaslatot az adósságcsökkentési szolgáltatásba történő bevonásról.

2. számú melléklet a 14/2006.(III.31.)

önkormányzati rendelethez⁽¹⁾

JÖVEDELEM NYILATKOZAT

Név: __________________________________________________________________

Szül. hely: idő:______________________________________________________________

Lakcíme:__________________________________________________________________

I/ munkáltató tölti ki

Tárgyidőszakban jövedelem igazolása (megelőző egy hónap)

Munkavállaló neve, címe:_____________________________________________________

Munkáltató neve és címe: _____________________________________________________

20………… év ......................hó......... naptól 20……....év..............................hó........napig

A munkaviszony jellege: szerződéssel, kinevezéssel, közfoglalkoztatással

(a megfelelő aláhúzandó)

Tárgyidőszakban kifizetett összeg: Bruttó: Nettó:

1./ Munkabér (túlóra is) _________________ _______________

2./ Táppénz _________________ _______________

3./ GYED, GYES _________________ _______________

4./ Jutalom _________________ _______________

5./ Egyéb bérjellegű kifizetés _________________ _______________

6./ 1-5. pontban kifizetett összeg összesen:_________________ _______________

Kelt:____________________________

________________________________

munkáltató aláírása, bélyegzőlenyomata

II/ nyilatkozatot tevő tölti ki

Alulírott kijelentem, hogy

1./ Egyéb jövedelmem nem volt.

2./ Jövedelmem származik Bruttó Nettó

a./ társas vagy egyéni vállalkozásból _________________ _______________

b./ ingatlan, ingó vagyontárgyak

értékesítéséből, vagyoni értékű

jog átruházásából _________________ _______________

c./ nyugellátás, baleseti nyugellátás,

egyéb nyugdíjszerű ellátásból

(árvaellátás, stb.) _________________ _______________

d./ gyermek ellátásához és gondozásához

kapcsolódó támogatásokból (GYES,

GYED, GYET, családi pótlék, gyermek-

tartásdíj, stb.) __________________ _______________

e./ önkormányzat és munkaügyi szervek

által folyósított rendszeres pénzbeli

ellátásból (pl. aktív korúak ellátása) ________________ _______________

f./ föld bérbeadásából származó jövedelem

__________________ _______________

g./ egyéb (mezőgazdasági termelés,

ösztöndíj, stb.) __________________ _______________

3./ Jövedelemből tartásdíjat

- fizetek _____________ fő után

- kapok _____________ fő után

a./ összege: (havi) ___________________ _______________

b./ tartásdíjat megállapító ítélet száma, _______________________________________ bíróság megnevezése _______________________________________

Kijelentem, hogy tulajdonomban az alábbi ingatlan és ingó vagyon van: érték (Ft) :

a./ ingatlan megjelölése, címe: ________________________ _______________

b./ gépjármű: ____db________típus _______________

____db________típus _______________

c./ ingóságok megjelölése:_____________________________ _______________

d./ értékpapír, betétben elhelyezett összeg, készpénz: _______________

Az alábbi vagyoni értékű jogokkal rendelkezem:

a./ haszonélvezet :______________________________________________________

b./ használat, bérlet:______________________________________________________

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy (kérem a megfelelőt aláhúzással jelölje) - életvitelszerűen a lakóhelyemen élek vagy

- életvitelszerűen tartózkodási helyemen élek

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ban foglaltak alapján az önkormányzat az állami adóhatóság útján ellenőrizheti.

Nagyatád, ______________________

____________________

aláírás

3. számú melléklet a 14/2006.(III.31.)

önkormányzati rendelethez⁽¹⁾⁽³⁾

Nyilatkozat

Fenti hozzájárulásom a hitelezőt a titoktartási kötelezettség alól feloldja.

Nagyatád, _____________________

___________________________

kérelmező

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

17/2011.(IX. 2.) önkormányzati rendelete

Nagyatád Város Önkormányzata és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(Egységes szerkezetben)*

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében és 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyatád Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat címe: 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.

(3) Az önkormányzat működési területe: Nagyatád város közigazgatási területe.

(4) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagyatádi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9. székhellyel, önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervet hozott létre.⁽⁴⁾

Az önkormányzat jelképei

2. §

Nagyatád Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló. A címer és zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

* A módosítások dőlt betűvel, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint.

(1) 39/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. január 1.

(2) 13/2012. (IV. 23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. április 24.

(3) 21/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. július 1.

(4) 7/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. április 5.

(5) 4/2014. (II.17.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. február 20.

(6) 25/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014.október 22-én 15órától

(7) 28/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

(8) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

A bélyegző használata

3. §

(1) Az önkormányzat és szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és államigazgatási feladat - és hatáskörükben hozott döntésein, iratain a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzőt kell használni.

(2) A város címerével ellátott, Nagyatád Város Képviselő-testülete feliratú körbélyegzőt használhat a város polgármestere, alpolgármestere. Nagyatád címerével ellátott, Nagyatád Város Polgármestere feliratú bélyegzőt használhat a polgármester, és Nagyatád Város Önkormányzatának Alpolgármestere feliratút az alpolgármester. Nagyatád Város Képviselő-testülete feliratú bélyegzőt kell használni a testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumain. A városi címerrel ellátott pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú, a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegzőt kell használni a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(4) A képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, valamint a bizottságok, a Polgármesteri Hivatal és a jogtanácsos kör alakú pecsétjének közepén a Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

a)Nagyatád Város Önkormányzata,

b)Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete,

c)Nagyatád Város Polgármestere,

d)Nagyatád Város Alpolgármestere,

e)Nagyatád Város Jegyzője,

f)Nagyatád Város Aljegyzője,

g)Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága,

h)Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottsága,

i)Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága,

j)Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága,

k)Nagyatádi Polgármesteri Hivatal,

Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Jogtanácsosa.⁽⁴⁾

Városi ünnepek

4. §

(1) A város ünnepe: április 25., a várossá nyilvánítás napja, a Város Napja.

(2) A város ünnepén, ünnepélyes alkalmakkor, az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek átadásakor a polgármester a város címerével ellátott, díszes, hímzett szalagot visel, vagy a város címerével ellátott, díszes láncon függő medált hord.⁽²⁾

Hazai és nemzetközi kapcsolatok

5. §

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEZETE

6. §

(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatok és közszolgáltatásokat biztosítja, ezeken túlmenően – az alábbi önként vállalt önkormányzati feladatokat látja el:

a)Egészségügyi alapellátás – védőnői és háziorvosi – ellátás Bakháza, Bolhás, Háromfa, Ötvöskónyi, Tarany községekkel.

b)Társadalmi és sportszervezetek támogatása.

c)Idegenforgalmi tájékoztatási, támogatási feladatok.

d)Strand, gyógyfürdő, tanuszoda üzemeltetése.

e)Közművelődési feladatok ellátása, helyi közgyűjtemény, városi szoborpark fenntartása.

f)Városi Televízió működtetése a közművelődési intézmény keretében.

g) Sportlétesítmények üzemeltetése⁽⁴⁾

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó – akár eseti, akár rendszeres – feladat vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

Hatáskör átruházás szabályai

7. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, települési nemzetiségi önkormányzat testületére, a jegyzőre, és törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja.⁽⁵⁾

(2) A képviselő-testület feladatait a képviselő-testület, a polgármester, a bizottságai és a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása útján látja el.

(3) Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben nem szereplő feladat- és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Képviselő-testületi hatáskört átruházni önkormányzati rendelettel vagy képviselő-testületi határozattal lehet. Rendeletben átruházott hatáskör gyakorlását csak rendelettel, a határozattal átruházott hatáskör gyakorlását csak határozattal lehet visszavonni.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.⁽⁴⁾

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.

(7) Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület gazdasági programja

8. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló városfejlesztési és gazdasági programban (ciklusprogram) meghatározza a városfejlesztési, beruházási, vagyongazdálkodási, foglalkoztatási, oktatási, közművelődési, kulturális, egészségügyi, szociális célkitűzéseit, feladatait.

(2) A képviselő-testület a program elfogadását követően külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a programját a polgármester és a bizottságok javaslata alapján módosíthatja.

(3) Az elfogadott gazdasági program megvalósulásáról a képviselő-testület a program időtartamának lejártakor beszámol. Évente értékeli a program időarányos megvalósulását.

A munkaterv

9. §

(1) A képviselő-testület januári ülésén éves munkatervet fogad el. A munkaterv alapja a képviselő-testület négy éves városfejlesztési és gazdasági programja.

(2) A képviselő-testület munkatervének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a)a képviselő-testületi bizottságoktól,

b)képviselőktől,

c)az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d)kisebbségi önkormányzat testületétől,

e)a Polgármesteri Hivatal irodavezetőitől.

(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha az a tervezetbe nem került felvételre.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv fő tartalmi elemei:

a)az adott év fő feladatainak felvázolása,

b)a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

c)a közmeghallgatás tervezett időpontja és napirendje,

d)a napirend előterjesztőjének megjelölése,

e)napirendenként az előkészítésben résztvevők megjelölése,

f)az előterjesztést, javaslatot véleményező, állásfoglalást adó bizottság(ok) megnevezése,

g)az előterjesztések leadásának határidői,

h)rögzíti a munkaterv a bizottságok, a képviselők és a Polgármesteri Hivatal adott évre vonatkozó legfontosabb feladatait.

A képviselő-testület ülései

10. §

(1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli ülést (soros és soron kívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület évente 11 munkatervben meghatározott ülést, (soros ülés) ezen felül szükség szerint soron kívüli ülést tart.⁽⁴⁾

(3) A soros testületi ülést elsősorban a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napjára hívja össze a polgármester.

(4) A képviselő-testület július 1-től augusztus 20-ig ülésszünetet tart.

(5) Rendkívüli esetben a polgármester az ülésszünet idején is összehívhat soron kívüli testületi ülést.

(6) A képviselő-testület ülését a Polgármesteri Hivatal épületében, a földszinti nagy tanácsteremben tartja. A polgármester az ülést más helyre is összehívhatja.

Alakuló ülés szabályai

11. §⁽⁴⁾

(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti.⁽⁴⁾

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.⁽⁴⁾

(3) A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(5)⁽⁴⁾

(6)⁽⁴⁾

Közmeghallgatás

12. §

(1)A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, az éves munkatervben meghatározott időben és témában.⁽¹⁾

(2)⁽¹⁾

(2) Közmeghallgatásos képviselő-testületi ülést kell tartani a négy éves városfejlesztési és gazdasági program, valamint évenkénti időarányos megvalósításának képviselő-testület által történő megtárgyalását megelőzően is.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendet, e napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 14 nappal az ülés előtt – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Városi Televízióban és az önkormányzat hivatalos honlapján – közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatásos ülésre előzetesen a kiírt ülés időpontját megelőző harmadik napig írásban kérdéseket, javaslatokat lehet eljuttatni a Polgármesteri Hivatalba, illetve a kihelyezett kérdésgyűjtő ládákba bedobni.

13. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásos testületi ülését a Polgármesteri Hivatal épületében tartja. Indokolt esetben a közmeghallgatás – ha az érdeklődők nagy számára lehet számítani – vagy ha a téma indokolja más épület helyiségében is összehívható.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásos ülésen a képviselő-testületi ülésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazni kell, különös tekintettel az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a tanácskozás rendjének fenntartására.⁽⁴⁾

(3) A közmeghallgatáson a jelenlévő állampolgárok kérdéseket tehetnek fel és a képviselő-testületi ülés szabályainak megfelelően kifejthetik véleményüket, javaslatot tehetnek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a polgármesteri hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adni a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv-készítési szabályai vonatkoznak.

Képviselő-testület ülésének összehívása

14. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester soron kívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának, és a kormányhivatal vezetőjének indítványára, a napirendet és az összehívás indokát is tartalmazó indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.⁽⁵⁾

(3) A jegyző írásban elkészített javaslattal a testület sürgős összehívását kezdeményezheti, ha a testület döntése következtében a törvényesség helyreállítása indokolja, vagy a jövőbeni kár bekövetkeztének elhárítása érdekében szükségesnek ítéli meg.

(5) A polgármester vagy az őt az SZMSZ szerint helyettesítő személy, bármely esetben – az általa meghatározott időpontban – összehívhat soron kívüli képviselő-testületi ülést.

Az ülés meghívója

15. §

(1) A képviselő-testület soros nyílt és zárt ülésére a meghívót és az írásos – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható döntéseket tartalmazó – előterjesztéseket a képviselők és a bizottsági tagok részére a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni.

(2) A soron kívüli ülés meghívóját az ülést megelőző 3. napig kézbesíteni kell.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtti napon is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (elsősorban telefon) igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.

(4) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a)az ülés napja helye és kezdési időpontja,

b)a javasolt napirendi pontok,

c)a napirend előterjesztőjének neve és beosztása,

d)utalás az előterjesztés szóbeli jellegére, valamint arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra,

e)utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén,

f)zárt ülés tartása esetén az erre való utalást.

(5) A meghívó és az írásos előterjesztések a képviselő és a bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján, papír alapon nyomtatott formában, vagy elektronikus úton kerülnek kiküldésre.

A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása.

(6) A képviselő-testület nyílt ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjeiről a jegyző közreműködésével a Polgármesteri Hivatal az ülés előtt lehetőleg 5 nappal tájékoztatja a lakosságot a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel, hivatalos honlapján való közlésével és a Városi Televízió útján. A Városi Televízió a képviselő-testületi nyilvános üléséről szóló tájékoztatót az ülést megelőzően legalább 3 nappal a képújságban folyamatosan közzéteszi. A tájékoztató mellett az előterjesztéseket is el kell helyezni a város honlapján.

A meghívottak köre

16. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül tanácskozási joggal meg kell hívni

a)az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt,

b)a nemzetiségi⁽⁴⁾ önkormányzatok elnökeit,

c)a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d)a városgondnokság igazgatóját

e)azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,

f)a Nagyatádi Járási Hivatal vezetőjét⁽⁴⁾

(2)⁽⁴⁾

(3)A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a polgármester meghívja azt, akinek jelenlétét a napirend

tárgyalása szempontjából indokoltnak tartja, illetve akinek a meghívását az önkormányzati bizottságok javasolják.

Az előterjesztés

17. §

(1) A képviselő-testület döntésének alapjául szolgáló előterjesztés minden olyan írásban benyújtott vagy szóbeli javaslat, amelyben a képviselő-testület rendelet alkotását, határozathozatalát, állásfoglalását, nyilatkozat tételét kezdeményezik.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztéseket elsősorban írásban kell elkészíteni.

A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban kerül a képviselő-testület elé.

(3) Az írásos előterjesztés két részből áll: előterjesztő részből és határozati javaslatból.

a) Az előterjesztő részben meg kell határozni az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés pontos tárgyát, utalást arra, hogy a téma korábban szerepelt-e a képviselő-testület napirendjei között, milyen döntés született akkor, mi történt a végrehajtás során.

Be kell mutatni a javasolt döntés indokait, ismertetni kell a témára vonatkozó információkat.

b) A határozati javaslatot egyértelműen meg kell fogalmazni, törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie. Az esetleges alternatív döntési lehetőségeket egymástól világosan elkülönülve kell meghatározni. Meg kell jelölni a végrehajtásért felelős szervet vagy személyt és a végrehajtás határidejét.

(4) Az előterjesztés záradékként tartalmazza a jegyző nyilatkozatát arról, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő.

(5) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a munkaterv vonatkozó módosítására.

(6) Az előterjesztés előkészítésében, a képviselő-testületi döntés-előkészítésében a bizottságok a képviselő-testület éves munkaterve, illetve feladat- és hatáskörük szerint vesznek részt.

A képviselő-testület felhatalmazhatja az előkészítésben részt vevő bizottságait, hogy az előkészítő munkába külső szakértők véleményét is kikérje, és őket az előkészítésbe bevonhassa.

(7) A döntés-előkészítő munkába a polgármester a város szakembereit is bevonhatja a probléma megoldására irányuló munkacsoportok alakításával.

(8) A több bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések koordinációjáért a munkatervben előterjesztőként megjelölt bizottság elnöke a felelős.

Sürgősségi indítvány

18. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítvány beadható valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, továbbá az üléstervben tervezettnél korábban történő tárgyalása céljából.

(3) A sürgősségi indítványt a polgármesternél lehet benyújtani. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és a jegyző.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a sürgősségi indítvány tárgyában vita nélkül, minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt. Ha a döntése elutasító, az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és meg kell határozni, hogy melyik ülés napirendje között tárgyalandó.

(5) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei a következők:

a)az indítványt legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásáig lehet írásban vagy szóban benyújtani a polgármesternél, a sürgősség ténye rövid indokolásával;

b)sürgősségi indítványban önkormányzati rendelet-alkotási javaslat szerepelhet, de e tárgykörben hozott döntés csak a rendelet előkészítésére, feladat-meghatározásra és határidőre vonatkozhat.

(6) Amennyiben a testület a sürgősségi indítványt elfogadta, és sürgősséggel az adott ülés napirendjei közé a javaslatot felveszi, ez egyben azt is jelenti, hogy az ügy elbírálását – tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalandó kérdést valamelyik bizottságra átruházta-e – teljes terjedelmében magához vonja. E tekintetben a képviselő-testület feladat- és hatáskörének átruházásáról szóló döntései nem érvényesülnek.

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága

19. §

(1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§.(2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület a Mötv.46.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.⁽⁴⁾

Ülésvezetés szabályai

20. §

(1) A polgármester – az ülést levezető – a testületi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze. Tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel vagy bejelentés nélküli távollévőkről, megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés egész tartama alatt ellenőriz.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképtelen testületi ülést a polgármester ismételten 5 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A nyilvános ülés jegyzőkönyv-hitelesítői hitelesítik a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvet is. Amennyiben a hitelesítő az ülés bezárása előtt eltávozik, a polgármester javaslatára a képviselő-testület más képviselőt jelöl ki hitelesítőnek.

(4) A polgármester ezt követően előterjeszti a nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő sorrendiséget figyelembe véve:

a)Elsőként az ülés aktuális napirendi pontjait – előterjesztéseket, rendeleteket, beszámolókat, tájékoztatókat – tárgyalják meg.

b)Ezt követően beszámolnak a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

c)A bizottságok beszámolói után tájékoztató hangzik el a polgármester írásos vagy szóbeli előterjesztésében a képviselő-testület két ülése közötti időben végzett tevékenységéről és átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

A jegyző is tájékoztatja a képviselő-testületet a saját munkájáról és a Polgármesteri Hivatal által végzett nagyobb volumenű államigazgatási és önkormányzati feladatok végrehajtásáról. Itt ad számot a jegyző a hivatal testületi határozatokat végrehajtó tevékenységéről, jelzi a végrehajtás akadályait és kér határidő módosítást.

d)Ez után kerül sor a benyújtott és az ülésen ismertetett képviselői bejelentések, valamint képviselői interpellációk és kérdések tárgyalására, továbbá a korábban benyújtott, de az adott ülésen tárgyalandó interpellációkra és kérdésekre adott válaszok megvitatására.

e)Az ülés végén egyéb bejelentések kerülnek tárgyalásra.

(5) A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyilvános ülés lezárását követően kerül sor, kivéve, ha azt a napirendi pontok jellege miatt más időpontban célszerű tartani.

(6) A nyilvános és a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Az ismertetett és elfogadott napirendi sorrend egyben tárgyalási sorrendet is jelent. A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti az elfogadott napirendek összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A tanácskozás rendje

21. §

(1) A polgármester az elfogadott napirendi sorrendben minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a)az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet;

b)a bizottsági elnökök ismertethetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt.

c)az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők a témára vonatkozó kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó vagy a polgármester által kijelölt vagy felkért résztvevő köteles választ adni.

(2) A képviselői hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Az első hozzászólás maximális időtartama 7 perc. Bármely képviselő a napirend tárgyalását megelőzően, rövid indoklással javasolhatja, hogy a napirend témájához való első hozzászólások idejét 10 percben határozza meg a képviselő-testület. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Ugyanabban a tárgykörben két esetben ismételt hozzászólásra van lehetőség maximum 3 perc időtartamban.

Az időkorlát az előterjesztő és a polgármester hozzászólására nem vonatkozik.

Az előkészítésben résztvevő bizottsági elnök és a javaslatok előadói a határozathozatal előtt szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(3) A vita során az előadó, az előterjesztő, bármely képviselő és az ülésre tanácskozási joggal meghívott módosító döntési javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat az érvényes döntés meghozataláig visszavonható.

(4) A vita lezárását megelőzően, vagy a vita közben a jegyző szóban nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről. Hozzászólásában egyértelműen jeleznie kell, hogy a vita során elhangzott javaslat nem törvénysértő-e, köteles a végrehajtási nehézségekre és a döntés célszerűségére is a figyelmet felhívni. Jelezheti, ha az előkészítők valamelyik alternatíva célszerűtlenségét vetették fel.

Ha szükséges, – az indítványok törvényességének ellenőrzésére – a polgármester a jegyző kérésére szünetet rendel el.

(5) A határozathozatalt megelőző szünet elrendelésének van helye, ha a hozzászólások alapján jogi vagy célszerűségi álláspontok egymáshoz közelítésére és kompromisszumos megoldások kialakítására van lehetőség, szükség.

(6) Amennyiben a szünet során a kompromisszumos megoldást nem lehetett kialakítani vagy a kialakított álláspont törvényességével kapcsolatosan további aggályok vannak bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet a napirend levételére. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Az előterjesztő a vita során, annak hatására az előterjesztett határozati javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt indoklás nélkül vissza is vonhatja.

(8) A vita napirend tárgyalása közbeni lezárására a polgármester, illetve bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) A hozzászólásokat követően a polgármester lezárja a vitát, a szavazás megkezdése előtt összefoglalja az álláspontokat, és a döntést igénylő javaslatokat. A vita lezárását követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(10) A képviselő-testület ülésén megjelenő érdeklődő választópolgár az ülésen akkor szólhat hozzá, ha hozzászólási jogának megadását bármely képviselő kezdeményezi, és a képviselő-testület vita nélkül hozott döntéssel hozzászólási jogot biztosít részére. Az érdeklődő választópolgár hozzászólásának ideje maximum 3 perc.

A tanácskozás rendjének fenntartása

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, illetve az ülést levezető feladata.

(2) Ha a hozzászóló eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen arra vissza. A felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

Ismételt hozzászólásnál, amennyiben a felszólaló új tényt, új álláspontot vagy javaslatot nem fogalmaz meg, a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

(3) A polgármester rendfenntartó intézkedései során

a)figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést, megfogalmazást használ, e körben megilleti az ismételt figyelmeztetés joga;

b)az ismételt figyelmeztetés eredménytelensége esetén a hozzászólótól megvonhatja a szót;

c)a méltatlan, rendzavaró magatartást tanúsítót rendre utasíthatja;

d)éles hangú – a méltatlan magatartáshoz közeli – vitás helyzet kialakulása esetén, tárgyalási szünetet rendelhet el;

e)ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót. Ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.

(4) A polgármester rendfenntartó intézkedéseivel szemben vitának helye nincs, rendfenntartó intézkedései nem minősíthetők és nem korlátozhatók.

(5) A tanácskozás üléstermében az ülés időtartama alatt tilos a mobiltelefon használata. Az erre vonatkozó jelzést az ülésterem bejárati ajtaján el kell helyezni.

(6) Képviselő-testületi tag esetén a (5) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben a polgármester hozzájárulásával el lehet tekinteni.

23. §

(1) Az a hozzászóló, illetve ülésen részt vevő, aki méltatlan magatartást tanúsított, mind a képviselő-testülettől, mind a sértettől bocsánatot kérhet.

(2) Személyes megjegyzést tehet az a képviselő, illetve a testületi ülésen tanácskozási joggal résztvevő személy, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, megcáfolni, illetve aki a korábban ismertetett álláspontjával kapcsolatos félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzés időtartama maximum 2 perc, a megjegyzés jogával napirendenként egy alkalommal lehet élni.

A szavazás, a döntéshozatal előírásai

24. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt, majd az eredetinek minősülő, az előterjesztő, előadó által módosított javaslatról. Bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a több pontból álló határozati javaslat pontonként kerüljön szavazásra.

(2) A képviselő köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Az érintettség miatti kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A döntéshozatalban nem vesz részt az a képviselő, aki személyes érintettséget jelentett be, de őt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját két hónapra 25 %-kal csökkenti. A csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.⁽⁵⁾⁽⁶⁾

(4)⁽⁵⁾ Ha a határozati javaslat a döntéshez szükséges többséget nem kapta meg, a képviselő-testület bármely tagja javaslatára dönthet arról, hogy a vitát újra megnyitja, és ismét szavazásra kerül sor.

(5)⁽⁵⁾ Több döntési alternatívát tartalmazó javaslat szavazása során, ha az első szavazási körben egy javaslat sem kapta meg a döntéshez szükséges számú szavazatot, a szavazás a képviselő-testület döntése alapján tovább folytatható. A további szavazás során az előző szavazáskor a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. Annyi szavazás folytatható le, ahány alternatíva van a döntés meghozataláig. Két alternatívát tartalmazó javaslat esetén, ha egyik javaslat sem kapott a döntéshez elegendő szavazatot, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, dönthet arról, hogy a több szavazatot kapott alternatíváról még egyszer szavazzanak.

25. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

A nyílt szavazás szavazatszámláló-gép alkalmazásával történik. Kézfelemeléssel szavazni a szavazatszámláló-gép meghibásodása, illetve hiánya esetén, ennek bejelentése után lehet. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet.

(2)⁽⁴⁾

(3) Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha

a) a képviselők egynegyede (3 fő) kéri,

b) önkormányzati tulajdon elidegenítésének tárgyában bármely képviselő kéri,

c) hosszú lejáratú hitel felvétele, kötvény kibocsátása esetén bármely képviselő kéri,

d) a polgármester kéri.⁽⁴⁾

(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet kezdeményezni és tartani. A név szerinti szavazás lefolytatását megelőzően a polgármester szünetet is elrendelhet.

(5) A név szerinti szavazás lefolytatása során a jegyző a névsor szerint felolvassa a képviselők nevét úgy, hogy a polgármester az ábécé rendtől eltérően utoljára szavaz. A képviselők nevük felolvasása után egyértelmű igennel vagy nemmel szavaznak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

A név szerinti szavazást teljes terjedelemben a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A szavazatok elhangzását követően a szavazatokat össze kell számolni és az eredményt a polgármester hirdeti ki.

(6) Titkos szavazás tartható mindazon ügyekben, ahol a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat.

(7) A titkos szavazást a polgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendelésről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(8) Az elrendelt titkos szavazásra, valamint az alpolgármesterek választása során a titkos szavazásra 3 tagú eseti bizottságot választ a képviselő-testület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik, s általában a jegyzői és a jegyzői iroda előterében dolgozó köztisztviselő irodájában bonyolódik le.

A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.

(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a)a szavazás helyét, napját,

b)a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és önkormányzati tisztségét,

c)a szavazás során felmerült körülményeket,

d)a szavazás eredményét.

(10) A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

A döntés formái

26. §

(1) A képviselő-testület döntései – ideértve az ügyrendi döntéseket is – a rendelet és a határozat.

(2) Ügyrendi döntés különösen:

a)elfogadott napirend tárgyalássorozatból való kivétele,

b)tárgyalásvezetéssel kapcsolatos döntések (lakossági érdeklődőnek, 18 év alattinak szó megadása),

c)szavazás módjára vonatkozó javaslat tétele, elfogadása,

d)döntés a szavazás módjában, részleteiben,

e)képviselő személyes érintettsége miatti bejelentés és döntésből kizárásában történő állásfoglalás,

f)javaslat zárt tárgyalás tartására és a javaslat tárgyában való döntés.

Többségi kérdések

27. §

(1) A döntés, a javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Minősített többségi szavazat szükséges:

a)önkormányzati rendeletalkotáshoz,

b)az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c)önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d)külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e)intézmény alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez

f)képviselő kizárásához,

g)a Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez⁽⁴⁾,

h) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlásához,

i) a Mötv. 70. §. (1) bekezdés szerinti polgármester elleni kereset benyújtásához,⁽⁴⁾

j) képviselő etikai ügyében hozandó döntéshez,

k) a jelen SZMSZ-ben minősített többséget igénylő döntésként szabályozott ügyekben, valamint hatályos önkormányzati rendeletek előírásai szerinti ügyekben való döntéshez,

l) hitel felvételéhez,

m) önkormányzat részvételével gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szerv alapításához, kötvény, váltó kibocsátásához,

n) a kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához

Eljárás az önkormányzat érdekeit sértő

önkormányzati döntés felülvizsgálatánál

28. §

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

Az újratárgyalás kezdeményezésének a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

Határozatok

29. §

(1)A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szó szerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A határozati javaslatra vonatkozó módosító, kiegészítő indítványok elutasításuk esetén a szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozatba foglalás nélkül kerülnek a jegyzőkönyvbe rögzítésre.

(2)⁽⁴⁾

(3) A képviselő-testület határozatairól a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 3 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(5) A képviselő-testület ülésén meghozott határozatokat a jegyzőkönyv aláírását követően az önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tenni.⁽¹⁾

A képviselő-testület határozatainak végrehajtása

30. §

(1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelős írásbeli jelentése.

(3) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

A döntés vonatkozhat:

a) a beszámoló elfogadására vagy elvetésére,

b) újabb beszámolási határidő előírására,

c) a határozat hatályon kívül helyezésére.

Kérdés, interpelláció

31. §

(1) A kérdés olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó közérdekű szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.

(2) Az interpelláció olyan indítvány, amelynek alapján az SZMSZ-ben meghatározott személyeknek magyarázat adási, értelmezési kötelezettsége van a feladatkör(ük)be tartozó valamennyi ügyben, amely problémát tár fel, magatartásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, közügyben a panasz orvoslását, magyarázatát, meghatározott intézkedést kéri, kivéve a közigazgatási hatósági ügyeket.

(3) A képviselő-testület ülésén a következő személyekhez lehet kérdést vagy interpellációt intézni:

a)polgármester,

b)alpolgármester,

c)jegyző, aljegyző,

d)irodavezető,

e)jogtanácsos.

(4) Interpellációt és kérdést az adott ülésen, illetve az adott ülést megelőzően legalább 3 nappal írásban is be lehet nyújtani.

(5) Ha az interpelláció és a kérdés benyújtására szóban, az adott ülésen kerül sor, a kérdezett, illetve az, akihez az interpellációt intézték, az ülésen szóban, vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni, amelynek elfogadása vagy elutasítása kérdésében a képviselő-testület az ülésen, az ülést követő 15 napon belüli válasz esetén, a soron következő ülésén dönt.

(6) Az interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló és a kérdező nyilatkozik, de tárgyában a válasz elfogadásáról a testület, külön dönt. Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, a kivizsgálására eseti bizottságot alakíthat, illetve megvizsgálásra kiadhatja a bizottságai vagy a Polgármesteri Hivatal részére.

(7) Ha az interpelláció vagy kérdés ügyében vizsgálatra vagy feladat-meghatározásra kerül sor, a képviselő-testület a végrehajtásért felelőst és határidőt jelöl ki. A vizsgálatot végzők előterjesztését és javaslatát megtárgyalva a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Elutasítás esetén meghatározza a további feladatokat.

A jegyzőkönyv

32. §

(1)A képviselő-testület üléseiről – külön a nyilvános és külön a zárt ülésről – jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. § előírásai szerint. Az ülésekről hangfelvétel készül.⁽⁴⁾

(2)A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülésen kijelölt két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3)A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből az eredeti példányt évente kötetbe kell kötni. Egy példány irattári példány, egy példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egyik példányát a Városi Könyvtárnak kell megküldeni. A jegyzőkönyvet aláírást követően a honlapon közzé kell tenni.

(4)A jegyzőkönyv eredeti bekötésre váró példányához kell csatolni a jelenléti ív eredeti példányát.

(5)A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet, továbbá az előterjesztések és mellékletei egy-egy példányát.

(6)A jegyzőkönyvben a folyamatos határozatképesség ellenőrzése érdekében a testületi ülésen történő képviselői mozgásokat (elhagyta a termet, ülés közben megérkezett, visszajött a terembe, stb.) rögzíteni kell.

(7)Az előterjesztésekbe és az elkészült jegyzőkönyvekbe – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a polgárok a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében a jegyzőkönyvekbe történő betekintésre szóló szabályzat rendelkezései szerint tekinthetnek be.

(8)Az ülésen hozott döntésekről a Polgármesteri Hivatalnak nyilvántartást kell vezetni.

33. §

A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, közmeghallgatás),

b)az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c)az ülés helyét, idejét,

d)a megjelent képviselők nevét ábécé sorrendben, a távol maradt képviselők névsorát, megjelölve a távolmaradásukat előre bejelentőket (az ülés közben érkezőket érkezésük ideje szerint kell a testületi ülés jegyzőkönyvében feltüntetni),

e)az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

f)az ülésmegnyitás tényét, időpontját,

g)a javasolt és elfogadott napirendet,

h)a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét,

i)napirendenként a címet, tárgyat, az előadó nevét, szóbeli kiegészítés lényegét,

j)a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, külön kérésre a képviselő szó szerinti hozzászólását,

k)az előterjesztett módosító indítványokat,

l)a vita összefoglalását lezárását,

m)a határozathozatal módját,

n)a szavazás eredményét, a határozat (döntés) szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,

o)a polgármester rendfenntartó intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

p)az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a válaszokat és határozatokat,

q)az ülésbezárás időpontját

r)aláírásokat és pecséteket.

IV. fejezet

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

34. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezhetik

a)a települési képviselők,

b)a képviselő-testület bizottságai,

c)a polgármester, alpolgármester, jegyző,

d)a lakosság népi kezdeményezés útján,

e)a nemzetiségi⁽⁴⁾ önkormányzat testülete,

f)az önkormányzati intézmények vezetői.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester a jegyző törvényességi szempontú véleményének kikérése után a kezdeményezést a képviselő-testületnek nyújtja be. Ha a kezdeményezést a képviselő-testület elfogadja, rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről.

A rendelet-tervezet elkészítése

35. §

(1)A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat határozhat meg.

(2)A rendelet-tervezetet a jegyző iránymutatásával a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett irodája készíti elő.

A rendelet-tervezet elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy a tervezet összhangban van-e a jogalkotásról szóló jogszabályokkal, a felhatalmazást adó törvénnyel, nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3)Egyszerűbb rendeletalkotás esetén a rendelet-tervezet közvetlenül is a képviselő-testület elé terjeszthető.

A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátása

36.§

(1) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretén az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan vélemény nyilváníthatnak Nagyatád honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(2) A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(4) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatok kezelése magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(6) A véleményezésre jogosult adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az Av tv-ben foglalt vélelem szerint az (5) bekezdésében foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményezésre jogosult adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

c) ha a rendelet-tervezetet sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése

37. §

(1) Az előkészítő, a napirend előadója rendelet-tervezetet és indokolást terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezethez készített előterjesztésben be kell mutatni azokat a körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik. Ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(2) A tervezet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3)⁽⁴⁾

Az önkormányzati rendelet kihirdetése

38. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével hirdeti ki. A hirdetményben közli a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos rendeletszöveg a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és levétel napját. A kifüggesztés időtartama 15 nap. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

(2) A jegyző a kihirdetést követően a rendelet hatályos szövegét megküldi mindazoknak a jogalkalmazó szerveknek, amelyeknek feladatköréből, hatósági jogköréből eredően a rendelet végrehajtásával összefüggő feladataik vannak.

(3) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

A rendelet végrehajtásával kapcsolatos előírások

39. §

(1)Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester kezdeményezésére tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(2)A képviselő-testület előtti beszámoltatás részét képezi a szakterületre vonatkozó rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(3)Egyes rendeletek hatályosulásának, végrehajtásának ellenőrzését és elemzését a képviselő-testületnek a rendelet tárgya szerinti bizottsága látja el.

A rendelet nyilvántartásával kapcsolatos szabályok

40. §

(1)A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. Vezetése a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2)A nyilvántartás alapján a rendelet tárgya, hatálybalépése, esetleges módosítása egyértelműen megállapítható és áttekinthető legyen.

(3)Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosítást követően az egységes szerkezetben való közzététel, a szerkesztés a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal feladata. A rendelet hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapjára fel kell tenni.

V. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

41. §

(1)A települési képviselőt a Mötv. 32-35 §-aiban és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.⁽⁴⁾

(2)A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(3)A képviselő főbb jogai:

a)részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b)a képviselőt a polgármester szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba;

c)megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

d)kérheti, hogy hozzászólását szó szerint tartalmazza a jegyzőkönyv, kérheti, hogy az írásban is benyújtott hozzászólását csatolják a jegyzőkönyvhöz;

e)kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságnak, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését;

f)a polgármesteri hivataltól a jegyző, aljegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést;

g)bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet;

h)interpellálhat, kérdezhet, közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre az 15 napon belül érdemi választ köteles adni;

i)helyi rendelet keretei között jogosult tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra.

(4)A képviselő főbb kötelezettségei:

a)köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottsági tagság esetén a bizottság munkájában;

b)köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c)felkérés alapján köteles részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;

d)köteles írásban vagy szóban bejelenteni a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet előírásai szerint, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e)kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

f)köteles a képviselői munkája körében tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

42. §

A települési képviselő a választóival való kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthat. A képviselők fogadóóráinak időpontját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és a Városi Televízióban, valamint a városi honlapon közzé kell tenni.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

43. §

(1)A képviselő-testület – az önkormányzati feladatok ellátására – előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel a következő állandó bizottságokat hozza létre és működteti:

a)Humán Közszolgáltatások Bizottsága

b)Pénzügyi Bizottság,

c)Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság.

(2)A képviselő-testület állandó bizottságai 5 taggal működnek. A bizottságokat az elnök vezeti, távolléte idején a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-testületi tagja látja el az elnöki feladatokat.

(3)A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos ügyeket a Pénzügyi Bizottságra bízza.⁽⁶⁾

(4)⁽⁶⁾

(5)A képviselő-testület a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. szerinti kárbecslő bizottságot az ok felmerülését követően alakítja meg.

(6)A képviselő-testület bizottságainak feladatait jelen rendelet 1.b) számú melléklete határozza meg.

44. §

(1)A bizottság elnökét, és vele együtt számolva a bizottság tagjainak több mint felét a települési képviselők közül

kell megválasztani.

(2)A bizottságok összetételéről a képviselő-testület külön határozattal rendelkezik, ebben megválasztja a bizottság elnökét és tagjait.⁽⁶⁾

(3)A bizottság személyi összetételét a képviselő-testület bármikor megváltoztathatja.

(4)Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. Képviselő bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

(5)Ha bármely képviselővel szemben etikai kérdés merül fel, az etikai ügy képviselő-testületi ülésen történő

tárgyalásának előkészítését és vizsgálatát az adott testületi ülésen az etikai ügy kivizsgálására megválasztott 3

képviselő-testületi tag készíti elő, vizsgálja ki és terjeszti a képviselő-testület elé.

45. §

(1)A bizottságok az SZMSZ mellékleteiben meghatározott feladatokon túl ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

(2)Ha a bizottságok a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, az elnökök − a bizottságok döntése alapján − a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

(3)A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. A nem bizottságok által benyújtott előterjesztések közül a feladatköreikbe tartozó ügyekben az adott bizottságok állást foglalnak. Az előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásának azonban nem akadálya a bizottsági állásfoglalás hiánya.

Ideiglenes bizottságok

46. §

(1)A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2)Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Ideiglenes bizottság nem képviselő tagjaivá olyan személyeket kell megválasztani, akik a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkeznek.

(3)Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig, illetve a bizottság megszüntetéséig tart.

(4)A képviselő-testület egyedi, jelentős és fontos önkormányzati ügyekben a képviselő-testület tagjaiból, meghívott szakértőkből és a Polgármesteri Hivatal dolgozóiból álló szakmai csoportokat hozhat létre meghatározott ügy döntésre való előkészítésével, vagy eldöntött ügy végrehajtása kérdésében.

A bizottságok működésének rendje, a működés általános kérdései

47. §

(1)A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő bizottsági ülésre készítenek el és elkészítéséről tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3)A bizottságok a munkatervüket önállóan – a képviselő-testület munkaterve alapján – állítják össze. Az összeállítás során felvehetik napirendjeik körébe a képviselő-testület tárgyalására javasolt, de a képviselő-testület munkatervébe fel nem vett napirendi javaslatokat is.

48. §

(1)A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-testületi tagja hívja össze az ülést.⁽⁶⁾

(2)A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni, az általa kezdeményezett napirendet meg kell tárgyalni.

(3)A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-testületi tagja vezeti.⁽⁶⁾

(5)A bizottságok üléseire minden helyi önkormányzati képviselő meghívót kap.

(6)A bizottság ülésein a fentieken túl tanácskozási joggal vesz részt a Polgármesteri Hivatal tárgykörben érintett és az előkészítő munkában részt vevő irodájának vezetője és a konkrét előkészítési munkát végző köztisztviselője.

(7)A bizottság ülésére a bizottsági elnök által javasolt személyt is meg kell hívni

(8)A bizottsági tag köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Bármely bizottsági tag kezdeményezheti bizottsági tag kizárását, melyről a bizottság minősített többséggel dönt. Bizottsági elnök kizárásáról a polgármester dönt. A kizárt bizottsági tag a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekintendő.

49. §

(1) A bizottsági ülés vezetésére, az állampolgári részvételre és hozzászólásra a képviselő-testület működésére vonatkozó, e rendeletben szabályozott előírásokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a megválasztásukat követő első testületi ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesznek. A bizottságok nem képviselő tagjai is kötelesek az ülésen tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megbízatásuk megszűnése után is megőrizni.

50. §

(1)A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére előírt tartalmi elemek vonatkoznak

(2)A bizottságok döntéseit évenként folyamatosan emelkedő számsorrendben a bizottság megjelölése mellett sorszámozni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)A jegyzőkönyvet a jegyző, a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.⁽⁶⁾

(4)A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző terjeszti fel a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz.

51. §

(1) A képviselő-testület soron következő ülése előkészítéseként hozott bizottsági állásfoglalásokat, javaslatokat, a képviselőknek írásban ki kell küldeni, de legkésőbb a képviselő-testületi ülésen ki kell osztani.

(2) Ha a bizottság álláspontja a képviselő-testületi ülést megelőzően az idő rövidsége miatt nem küldhető ki, a bizottság álláspontját a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti.

52. §

(1) A bizottságok döntéseiről – külön jelölve az átruházott hatáskörben hozott döntéseket – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája nyilvántartást vezet.⁽⁶⁾

(2) A bizottságok elnökei beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egyszer átfogó módon számolnak be a képviselő-testületnek az éves munkatervében meghatározott időpontban.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET LAKOSSÁGI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

Városi gyűlés

53. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, társadalmi szerveződések, a lakosság meghatározott rétegei közvetlen tájékoztatása céljára városi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, a tárgykörökről az összehívandó állampolgári kört a helyben szokásos módon (meghívók, hirdetmények útján, a helyi tájékoztatás eszközeivel) tájékoztatni kell.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti.

(4) A gyűlésről tájékoztatni kell a képviselőket is.

(5) A gyűlésről feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni.

Városrészi tanácskozás

54. §

(1) A város egyes összefüggő területén, a választókerületekben élő állampolgárokat érintő kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.

(2) A városrészi tanácskozás összehívását a polgármesteren túl a városrész egyéni választókerületének képviselője is kezdeményezheti és összehívhatja.

(3) A városrészi tanácskozás helyéről és idejéről helyben szokásos módon (hirdetmények, meghívó, Városi Televízió stb.) a lakosságot megfelelő időben tájékoztatni kell.

(4) A városrészi tanácskozást a polgármester vezeti.

VIII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ

Általános rendelkezések a polgármesteri tisztségre

55. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.⁽⁶⁾

(3) ⁽⁶⁾

(4) A polgármester köteles a képviselő-testületnek bejelenteni ha folyamatosan 10, vagy annál több munkanapra szabadságot vesz igénybe. Az év első soros ülésén a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előző évi szabadsága felhasználásáról.

(5) Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűen saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 tagú bizottságot választ.

A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban

56. §

(1) A polgármester

a)segíti a képviselők munkáját,

b)összehívja és vezeti a testület ülését,

c)képviseli az önkormányzatot,

d)szervezi a településfejlesztési feladatokat és a közszolgáltatásokat,

e)biztosítja a demokratikus helyi közhatalom gyakorlás és közakarat érvényesülését,

f)kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés felülvizsgálatát,

g)közéleti szerepvállalásával járó felelősségére felhívhatja a képviselő figyelmét.

(2) A polgármester feladata:

a)képviselő-testület döntés-előkészítése,

b)munkaterv előkészítése, benyújtása, végrehajtásának ellenőrzése,

c)a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése.

A polgármester feladatai a bizottságok működésével kapcsolatban

57. §

A polgármester

a)indítványozhatja a bizottság összehívását, melyet indítványára össze kell hívni,

b)felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz;

c)segíti a bizottságok munkáját,

d)vezetési munkája során intézkedik, ha a bizottság, a polgármesteri hivatal testületi döntés végrehajtási munkájában hibát, hiányosságot vagy késedelmet állapít meg.

A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai

58. §

A polgármester

a)a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt,

b)a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c)dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d)a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

e)szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében⁽⁴⁾

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.⁽⁴⁾

A polgármester lakossági és más kapcsolattartási feladatai

59. §

A polgármester

a)gondoskodik a közmeghallgatások, városi gyűlések, városrészi tanácskozások szervezéséről, e rendelet előírásainak megfelelően,

b)együttműködik és kapcsolatot tart a megyei önkormányzattal és más önkormányzatokkal,

c)kapcsolatot tart az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulásokkal,

d)együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

e)e rendeletben meghatározottak szerint fogadóórát tart,

f)rendszeres kapcsolatot tart vezetőtársaival.

Az alpolgármester

60. §

(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ. Az egyik alpolgármestert nem tagjai sorából választja.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Tiszteletdíjuk mértékét a jogszabály által meghatározott keretek között a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján állapítja meg.⁽⁶⁾

(3) Az alpolgármesterekre – abban az esetben, ha polgármestert helyettesítő jogkörében járnak el – a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak.

(4) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítési rendjét a polgármester állapítja meg, munkájukat a polgármester irányítja.

A jegyző

61. §

(1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester pályázat alapján a jegyzőre vonatkozó képesítési követelményeknek megfelelően, a jegyző javaslatára határozatlan időre, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(3) Az aljegyző a jegyzőt távolléte esetén helyettesíti. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokon túl irodavezetői feladatokat is ellát.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jogtanácsos látja el.

(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek, a polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést észlel.⁽⁴⁾

IX. fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése és feladatai

62. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Nagyatádi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.⁽⁴⁾

(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. Önkormányzati költségvetési szervként tevékenysége keretében ellátja és végzi azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület az alapító okiratban meghatároz.

(3) A képviselő-testület a Nagyatádi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a következőképpen állapítja meg:

a)Hatósági Iroda,

b)Jegyzői Iroda,

c)Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda,

d)Pénzügyi Iroda.⁽⁴⁾⁽⁶⁾

(4) A Polgármesteri Hivatal szervezeti keretébe tartozik, szakfeladataként működik a Központi Orvosi Ügyelet, a Védőnői Szolgálat és az Iskolafogászat.

(5) A Polgármesteri Hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, segíti a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját.

(6) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. személyi hatálya alá tartozó feladatokat végzők a Hatósági Iroda, a Jegyzői Iroda, a Pénzügyi Iroda, valamint a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda szervezetében végzik munkájukat. Közvetlenül a jegyző irányítása alatt látja el a feladatát a belső ellenőr és a jogtanácsos.⁽⁴⁾⁽⁶⁾

(7)⁽⁴⁾

Hatósági Iroda⁽⁴⁾⁽⁶⁾

63. §

Az iroda tevékenységi körébe tartozik az általános igazgatási, hatósági, szociális és gyermekvédelmi feladatellátás.⁽⁴⁾⁽⁶⁾

Jegyzői Iroda⁽⁶⁾

64. §⁽⁴⁾⁽⁶⁾

Az iroda tevékenységi körében végzi a képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos szervezési, adminisztrációs, informatikai feladatokat. Feladatkörébe tartozik az intézményirányítás és a humánpolitika. Ellátja az egészségügyi alapellátással kapcsolatos tevékenységek szervezését.⁽⁶⁾

Pénzügyi Iroda

65. §

Az iroda ellátja a számviteli és költségvetési, adó- és társadalombiztosítási jogszabályokból eredő feladatokat. Végzi a gazdasági, vagyongazdálkodási tevékenységgel összefüggő pénzügyi feladatokat, és az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdálkodási feladatait.

Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda

66. §

Ellátja az önkormányzati vagyonhasznosítási feladatokat, szervezi a városfejlesztési, üzemeltetési, beruházási, a közterület-használat rendjének fenntartásával kapcsolatos, és az építéshatósági feladatokat.

A Polgármesteri Hivatal munkarendje, hivatali ügyfélfogadás

67. §

(1) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának rendje:

hétfőn: 08,00 – 12,00 óráig

12,30 – 16,00 óráig

szerdán: 08,00 – 12,00 óráig

12,30 – 16,00 óráig

pénteken: 08,00 – 12,00 óráig

(2) A polgármester minden hónap első hétfőjén 14,00 órától 16,00 óráig tart fogadóórát, az alpolgármesterek minden hónap második hétfőjén, egymást váltva, 14,00 órától 16,00 óráig tartanak fogadóórát.

A jegyző minden hónap páratlan szerdáján 12,30-16,00 óráig, az aljegyző minden hónap páros szerdáján 12,30-16,00 óráig tart fogadónapot.

(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát külön határozattal hagyja jóvá.

X. fejezet

A TÁRSULÁSOK

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai

68. §

Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

69. §

(1) Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a Rinyamenti Kistérség települései részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

(2)A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3)Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a települések csatornahálózata és Nagyatád szennyvíztisztító telepének fejlesztése érdekében létrehozott Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulásnak, melynek célja a meglévő szennyvízelvezető és –tisztító rendszert fejleszteni, bővíteni és működtetni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani.⁽⁶⁾

70. §

(1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint saját testületeiket illetően a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

Ennek keretében többek között:

a)köszönti a jelenlévőket,

b)bemutatja a tanácsokozási joggal meghívottakat,

c)felkéri a polgármestereket a társulási megállapodások aláírásának sorrendjében a saját testületük határozatképességének, a napirend elfogadására vonatkozó és a napirendek tárgyalása során az általuk hozott határozatoknak az ismertetésére,

d)koordinálja a hozzászólásokat,

e)bezárja az együttes ülést.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv.⁽⁴⁾-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

Ennek keretében a társulási megállapodás aláírásának sorrendjében testületenként külön-külön történik a határozatképesség megállapítása, a napirend elfogadása és a határozathozatal,

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

71. §⁽⁶⁾

71/A. §⁽³⁾

A Nemzetiségi Önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítása

Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatával, valamint Nagyatád Város Horvát Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodások alapján az alábbiak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételeit.

a. Nagyatád Város Önkormányzata ingyenes használati jogot biztosít Nagyatád Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata részére a Baross G. u 1. szám alatti földszint 11 számú iroda helyiségre valamint a leltár szerint átadott berendezési és felszerelési tárgyakra, Nagyatád Város Horvát Önkormányzata a Baross G. u 1. szám alatti földszint 1. számú iroda helyiségre, valamint a leltár szerint átadott berendezési és felszerelési tárgyakra.⁽⁴⁾

b. A helyiségek, a berendezési és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot terhelik.

c. A nemzetiségi önkormányzatok a használt javakat csak alapfeladataik ellátásához szükséges mértékben vehetik igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelhetik.

d. A nemzetiségi önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

e. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi üléseik előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

f. A települési önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látja el a nemzetiségi önkormányzatok által hozott képviselő-testületi döntések, és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

g. A települési önkormányzat biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

h. A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete tagjainak és tisztségviselőinek telefonhasználatát. ⁽³⁾

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPJA

A költségvetés

72. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozásra.

(2) A gazdálkodás rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4)A polgármester az őt megillető kötelezettségvállalási és utalványozási jog gyakorlásáról – a jegyzővel közösen – külön rendelkezést ad ki.

72/A. §⁽⁴⁾

(1)Az önkormányzat bizottságainak a költségvetési koncepció tervezetének feladatkörükbe tartozó részéről, a Pénzügyi Bizottságnak az egész költségvetési koncepcióról véleményt kell alkotni.

(2)Az önkormányzat bizottságainak a költségvetési rendelet tervezet feladatkörükbe tartozó részéről, a Pénzügyi Bizottságnak az egész költségvetési rendelet tervezetről véleményt kell alkotni.

Az önkormányzat vagyona

73. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

74. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a Polgármesteri Hivatal és a felügyelt költségvetési szervek belső és felügyeleti ellenőrzéséről.

A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. §

(1) E rendelet 2011. szeptember 5. napján lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyatád Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (III. 30.) rendelete, továbbá az azt módosító 26/2007. (IX. 1.) rendelete, a 16/2008. (III. 28.) rendelete, a 28/2008. (VI. 27.) rendelete, valamint a 17/2010. (X. 14.) rendelete.

(3) E rendelet mellékletei a következők:

1.) Az átruházott hatáskörök jegyzéke

2.) A bizottságok általános feladat- és hatásköre

3.) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre.

(4) E rendelet függeléke tartalmazza: a képviselő-testület tagjainak névsorát.

Nagyatád, 2011. szeptember 2.

Ormai István s. k.

polgármester

Dr. Kovács Ildikó s. k.

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. október 22.

Ormai István

polgármester

Dr. Kovács Ildikó

jegyző

1.a) melléklet a 17/2011.(IX. 2.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei átruházása a polgármesterre

Lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

1.)Gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakás kiürítését rendelte el, és a bérlő, (használó) elhelyezéséről saját maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni.

1993. évi LXXVIII. tv.

23. § (4)

2.)Önkormányzati bérlakásokat érintő rendelet megalkotása előtt ki kell kérni a bérlők településen működő érdekképviseleti szerve véleményét.

1993. évi LXXVIII. tv.

79. § (1)

3.)Gondoskodik a megfelelő és beköltözhető lakás bérbeadásáról a szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utalásakor pénzbeni térítés nélkül mondott le.

1993. évi LXXVIII. tv.

68. § (1)

4.)A bérlő részére a lakásba történő befogadáshoz írásbeli nyilatkozat kiadása.

18/1996. (VII.1.) Ör.

17. § (4)

5.)Dönt a lakás korszerűsítési költségek lakbérbe történő elszámolásáról bruttó 500.000 Ft értékhatárig.

18/1996. (VII.1.) Ör. 15. § (8) a)

Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

6.)A nagy darabos hulladék (lom) évenkénti két alkalommal történő elszállításának időpontjáról megállapodik a közszolgáltatóval.

10/2012. (III. 30.) Ör.

27. § (1)

7.)Veszélyes hulladék évenkénti egyszeri alkalommal történő elszállításának időpontjáról megállapodik a közszolgáltatóval.

10/2012. (III. 30.) Ör.

28. § (5)-(6)

Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

8.)Szervezi és ellenőrzi a képviselő-testület, a bizottságok és az intézmények által végrehajtott környezet- és település-egészségügyi feladatok ellátását.

1997. évi CLIV. tv.

153. § (1)

9.)A város környezet-egészségügyi helyzetének esetleges romlása esetén hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát.

1997. évi CLIV. tv.

153. § (1) c)

10.)Köteles a beteg panaszát kivizsgálni és annak eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni.

1997. évi CLIV. tv.

29. § (2)

11.)Dönt külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről.

1991. évi XX. tv.

133. § b)

Építésügyi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

12.)A településszerkezeti tervet véleményezteti a szomszédos települési önkormányzatokkal.

1997. évi LXXVIII. tv. 10. § (3)

13.)Településképi véleményezési eljárás során a főépítész szakmai álláspontja alapján elbírálja a kérelmeket, vizsgálja a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítését, az épített környezet esztétikus kialakítását.

18/2013.(VII. 3.)Ör. 2.§ (2)

Állategészségügyi feladatok:

Feladat

Jogszabály

14.)Véleményezi az állatorvosi hatósági körzet hatósági feldatellátó állatorvosának kinevezését.

41/1997. (V.28.) FM r. 156. § (2)

15.)Az állattartásról szóló helyi rendeletben megfogalmazott önkormányzati hatáskörök gyakorlása.

15/2001. (V.4.) Ör.

14. § (3)

Igazságügyi ágazattal kapcsolatos feladatok:

Feladat	Jogszabály
16.)Haladéktalanul értesíti az ülnöki lemondásról az illetékes bíróság elnökét.	2011. évi CLXII. tv. 220. § (5)
17.)Gondoskodik a zászló vagy lobogó állandó jelleggel történő kitűzéséről, illetve felvonásáról azokon a középületeken, illetve középületek előtt, amelyeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete által fenntartott közfeladatokat ellátó intézményei feladatuk ellátása során használnak.	2011. évi CCII. tv. 7. § (1) g.)
18.)Nemzeti gyász esetén gondoskodik a fenti középületekre a gyászlobogó kifüggesztéséről.	237/2001. (XII.10.) Korm.rend. 3. § b)
19.)A városi zászló és címer használatával, használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatok.	3/1991. (I. 25.) Ör. 6. §, 13. §

Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

20.)Környezetvédelmi tárgyú határozatok és rendeletek tervezetét és a környezetvédelmi programot megküldi a szomszédos és érintett önkormányzatok és a területi környezetvédelmi hatóságnak.

1995. évi LIII. tv.

48. § (3)

Közlekedéssel kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

21.)Parkolóhely megváltására vonatkozó megállapodás aláírása.

35/2004. (X. 1.) Ör.

4. § (4)

22.)Hozzájárulást adhat – közútkezelőként – a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területről származó vizek bevezetéséhez.

1988. évi I. tv.

42. § (3)

23.)Kialakítja a közút forgalmi rendjét, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A forgalmi rendet a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább 5 évenként felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.

1988. évi I. tv.

34. § (2)

24.)Szabályozza a helyi utak forgalmát, elhelyezi, fenntartja, üzemelteti, eltávolítja a közúti jelzéseket.

20/1984. (XII.21.)

KM. r.

2. § (1)

25.)Hozzájárul, mint a közút kezelője a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, túlméretes, illetve lánctalpas jármű helyi úton való közlekedéséhez.

26/2009. (VI. 22.) KHEM r.

3. § (1)

26.)Hozzájárul a helyi közút nem közlekedés célú igénybevételéhez.

19/1994. (V.31.) KHVM r.

6. § (1)

Vízügyi igazgatási feladatok:

Feladat

Jogszabály

27.)Ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat.

1995. évi LVII. tv.

4. § (1) d)

28.)Elkészíti az árvíz és belvíz rendezési terveket, gondoskodik a tervek elhelyezéséről, felülvizsgálja minden év december 10-ig az árvíz és belvíz-védekezési terveket.

232/1996. (XII.26.) Korm.r.

10/1997. (VII.17.) KHVM r.

29.)Ellátja a vízbázisvédelmi feladatokat.

1995. évi LVII. tv.

7. § (4) a)

123/1997. (VII.18.) Korm.r. 10-19. §

Országos ágazati és területi érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

30.)Közalkalmazottak jogviszonyát érintő általános kérdésekben önkormányzati érdekegyeztető fórumon egyeztet az érintett, helyi szinten reprezentatív szakszervezetekkel.

1992. évi XXXIII. tv.

6. § (1) b)

31.)Döntés előtt véleményezteti az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel a közalkalmazotti illetményrendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés tervezetét, valamint a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

1992. évi XXXIII. tv.

6. § (3)

32.)A költségvetés tervezetét, valamint az intézkedés tervezetét az azokról történő döntés előtt legalább 15 nappal megküldi a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.

1992. évi XXXIII. tv.

6. § (4)

33.)A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.

1992. évi XXXIII. tv.

38. § (4)

Közművelődéssel, közgyűjteménnyel és sporttal kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

34.)Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezése, áthelyezése, lebontása előtt beszerzi a döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvéleményt.

1991. évi XX. tv.

109. § (2)

35.)Pályázatot nyújt be a könyvtárak érdekeltségnövelő támogatásra.

1997. évi CXL. tv.

70. § (4)

36.)Gondoskodik arról, hogy az érdekeltségnövelő támogatás az előírt célra kerüljön felhasználásra, valamint arról, hogy az adott intézmény a támogatásnak az önkormányzat számlájára történő megérkezéstől számított nyolc napon belül hozzáférjen.

9/2014. (II. 3.)

EMMI rend.

2. § (1)

37.)Értesíti a könyvtár által a tárgyévet megelőző esztendőben állománygyarapításra fordított összegről, valamint a KSH azonosítójáról a területileg illetékes megyei könyvtárat.

9/2014. (II. 3.)

EMMI rend.

5. § (2)

38.)Támogatás iránti kérelmet valamint szakmai támogatás iránti igényt nyújt be a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságához.

39.)Nyolc napon belül dönt a civil szervezetek, önszerveződő közösségek, ill. magánszemélyek által benyújtott egyedi kérelem elbírálásáról.

9/2014. (II. 3.)

EMMI rend.

8. § (2) és

12. § (1)

2/2014. (I. 31.) Ör.

5. § (1)

Szociális és gyermekvédelmi feladatok:

Feladat

Jogszabály

40.)Helyi autóbusz-közlekedés utazási költségei támogatásának megállapítása

6/2008. (II. 15.) Ör.

4. § (4)

41.)Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása

6/2008. (II.15.) Ör.

39. § (4)

42.)Önkormányzati segély megállapítása

6/2008. (II.15.) Ör.

31. §

Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

43.)Dönt a forgalomképtelen vagyon 12 hónapot meg nem haladó hasznosításáról.

30/2008. (IX.1.) Ör.

27. § (5)

44.)Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogok gyakorlása értékhatárra tekintet nélkül.

30/2008. (IX.1.) Ör.

28. § (5)

45.)Határoz a forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról, terheléséről, valamint egyéb módon történő hasznosításáról nettó 500.000 Ft értékig.

30/2008. (IX.1) Ör.

29. § (3) a)

46.)Dönt a forgalomképes ingatlan legfeljebb 12 havi (1 alkalommal további 1-szer 12 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról.

30/2008. (IX.1.) Ör.

30. § (1)

47.)Dönt az önkormányzati tulajdonú laktanyák hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 12 hónapra történő bérbeadásról, amely a laktanyák rehabilitációjáig, vagy más célú hasznosításáig meghosszabbítható újabb és újabb 12 hónapra.

30/2008. (IX.1.) Ör.

30. § (2)

48.)Dönt a forgalomképes beépítetlen terület egy évet meg nem haladó bérbeadásáról.

30/2008. (IX.1.) Ör.

30. § (4)

49.)Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő, üresen álló tárolók átmeneti hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 1 évre (évente újra hosszabbítható) szóló bérleti jog biztosításáról.

30/2008. (IX.1.) Ör. 30. § (5)

50.)Dönt a vagyonhasználó szerv használatában lévő feleslegessé vált, 100.000 Ft értéket meghaladó ingó vagyontárgy értékesítéséről.

30/2008. (IX.1.) Ör.

31. § (1) c)

51.)Dönt a részletfizetés, fizetési haladék adásáról, ha az ügylet értéke a bruttó 200.000 Ft-ot nem haladja meg.

30/2008. (IX.1.) Ör.

35. § (2) a)

52.)Dönt a nem lakás célú ingatlan esetén bérbeszámítás kérdésében bruttó 500.000 Ft értékhatárig.

30/2008. (IX.1.) Ör.78. § (6) a)

53.)Gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat közterület-használat esetén, valamint a használatba adási és felbontási szerződést aláírja.

20/2010. (XI. 26.) Ör.

4. § (3), 13. § (3)

54.)Gyakorolja a filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, 2004. évi II. törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket.

20/2010. (XI. 26.) Ör.

14. § (2)

55.)Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezési eljárása során.

1959. évi IV. tv. 112. § (1) és a 346/2008. (XII. 30.) Korm.rend

Pénzügyi feladatok:

Feladat

Jogszabály

56.) Dönt az év közben, pótelőirányzatként, kötött célra biztosított állami támogatások intézményi felosztásáról és felhasználásáról.

56.) Dönt 3 millió forint értékhatárig az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról.

Az önkormányzat költségvetési rendelete

57.) Jóváhagyja a képviselői keret felhasználásáról szóló javaslatokat, amennyiben azok nem tartoznak az át nem ruházható képviselő-testületi határkörök közé.

Az önkormányzat költségvetési rendelete

1.b) melléklet a 17/2011.(IX. 2.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei átruházása a bizottságokra

I. Pénzügyi Bizottság

Pénzügyi feladatok:

Feladat

Jogszabály

Havonta tárgyalja a költségvetési egyensúly helyzetét és megállapításairól – amennyiben a likviditás fenntartása érdekében szükséges – a testületet tájékoztatja.

Az önkormányzat költségvetési rendelete

2.)A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást.

1991. évi XX. tv.

138. § (3) g)

Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

3.)Dönt a 30/2008. (IX. 01.) Ör. 26. §-ában meghatározott követelések elengedéséről bruttó 500.000 Ft -ig.

30/2008. (IX. 01.) Ör. 26. § (5)

4.)Dönt a részletfizetés, fizetési haladék adásáról, ha az ügylet értéke bruttó 200.001 és 500.000 Ft között van.

30/2008. (IX.01.) Ör.

35. § (2) b)

II. Humán Közszolgáltatások Bizottsága:⁽⁶⁾

Közoktatási feladatok:

Feladat

Jogszabály

1.) Közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának a rendjét

2011. évi CXC. tv.

49. § (3)

2.) Bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát.

2011. évi CXC. tv.

49. § (2)

3.) Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát.

2011. évi CXC. tv.

83. § (2) b), d)

4.) Felméri évente az érintett első óvodai nevelési évre beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

2011. évi CXC. tv.

83. § (7)

5.) Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint az SZMSZT-t.

Egyetértése szükséges a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvényesítéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltségek hárulnak.

Évente beszámoltatja az óvoda vezetőjét az intézményben folyó tevékenységről.

2011. évi CXC. tv.

83. § (2) h), i),

2011. évi CXC. tv.

25. § (4),

26. § (1)

2011. évi CXC. tv.

85. § (2)

6.) Ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és fijúságvédelmi tevékenységet, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

2011. évi CXC. tv.

83. § (2) e)

7.) Jóváhagyja a köznevelési intézmény továbbképzési programját

2011. évi CXC. tv.

83. § (2) g)

8.) A város honlapján nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelést.

2011. évi CXC. tv.

85. § (3)

Közművelődéssel, közgyűjteménnyel és sporttal kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

9.)Védi a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat - szakvélemény kikérésével -, új elhelyezése esetén véleményezi azt.

1991. évi XX. tv.

109. § (3)

10.)Meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát, illetve további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket határoz meg.

1997. évi CXL. tv.

68. § (1) a), 58. § (3)

11.)Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott könyvtár és közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatát és azok módosításait.

1997. évi CXL. tv.

68. § (1) b), 78. § (5) b)

12.)Jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terveket.

1997. évi CXL. tv.

68. § (1) d)

13.)Értékeli az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértő közreműködésével a könyvtár szakmai tevékenységét.

1997. évi CXL. tv.

68. § (1) e)

14.)Ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

1997. évi CXL. tv.

68. § (1) g)

15.)Meghatározza a közművelődési intézmény használati szabályait.

1997. évi CXL. tv.

78. § (5) a)

16.)Kiadja a közművelődési intézmény működési engedélyét, jóváhagyja éves munkatervét és annak módosítását.

1997. évi CXL. tv.

78. § (5) b)

17.)Meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról.

2004. évi I. tv.

55. § (1) a)

18.)Célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel.

2004. évi I. tv.

55. § (1) b)

19.)Elbírálja a civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek -kulturális csoportok és sportszervezetek- támogatás iránti pályázati kérelmét.

Az önkormányzat költségvetési rendelete

15.§ (2)

6/2002. (III. 29.) Ör.

14. § (4)

2/2014. (I. 31.) Ör.

4. § (1)

Lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

1.)Önkormányzati bérlakás bérleti jogának elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálása, bérlő kijelölése, bérleti jogviszony meghosszabbítása.

18/1996. (VII.1.) Ör.

6. § (2)

2.)Önkormányzati bérlakás lakásbérleti jog folytatására kötött tartási szerződéshez való hozzájárulás.

18/1996. (VII.1.) Ör.

21. § (1)

3.)Jogcím nélküli lakáshasználó emelt összegű lakáshasználati díjának csökkentésére irányuló kérelem elbírálása.

18/1996. (VII.1.) Ör.

25. § (3)

Környezet- és település-egészségügyi feladatok:

Feladat

Jogszabály

4.)Folyamatosan figyelemmel kíséri a város környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik.

1997. évi CLIV. tv.

153. § (1) c)

5.)Érdemben megvizsgálja 30 munkanapon belül a betegjogi képviselő észrevételeit és tájékoztatja őt az azzal kapcsolatos állásfoglalásáról.

1997. évi CLIV. tv.

33. § (2)

Szociális és gyermekvédelmi feladatok:

Feladat

Jogszabály

6.)Adósságcsökkentési támogatás megállapítása, összegének meghatározása, időtartamának meghosszabbítása megszüntetése.

14/2006. (III. 31.) Ör.

5. § (4)

Feladat

Jogszabály

Bursa Hungarica Felsőoktatási pályázatok elbírálása.

28/2001. (VI. 29.) Ör. 5.§ (1)

III. Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság

Építésügyi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

1.)Dönt a helyi védelem alatt álló értékek pályázat útján történő támogatások odaítéléséről.

45/2003. (XII. 19.) Ör.

7. § (3)

Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

2.)Ellenőrzi a város környezetvédelmi programjában foglaltak végrehajtását.

1995. évi LIII. tv.

46. § (1) a)

3.)Elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását és arról szükség szerint évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

1995. évi LIII. tv.

46. § (1) e)

Közlekedéssel kapcsolatos feladatok:

Feladat

Jogszabály

4.)Elvégezheti, vagy elvégeztetheti a közút kezelője, a kötelezett költségére és veszélyére, a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse.

1988. évi I. tv

12. § (3)-(5)

5.)Kezdeményezheti a 7,5 t megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtásának megtiltását, időszakos vagy állandó jelleggel.

20/1984 (XII.21.) KM.r 10/A. § (1) a)

Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok:

Feladat	Jogszabály
6.)Hozzájárul a nem lakás célú ingatlanba történő befogadáshoz.	1993. évi. LXXVIII. tv. 21. § (1)
7.)Határoz a forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról, terheléséről, valamint egyéb módon történő hasznosításáról nettó 500.001 és 1.000.000 Ft értékhatár között.	30/2008. (IX.1.) Ör. 29. § (3) b)
8.)Dönt a forgalomképes beépítetlen terület egy évet meghaladó bérbe adásáról.	30/2008. (IX.1.) Ör. 30. § (4)
9.)Dönt a nem lakás célú ingatlan bérleti hasznosításánál, az irányadó bérleti díj figyelembe vételével a pályázati eljárás kiírásáról.	30/2008. (IX.1.) Ör. 61. § (4)
10.)Dönt nem lakás célú ingatlan bérlőjének kijelöléséről.	30/2008. (IX.1.) Ör. 61. § (6)
11.)Dönt a nem lakás célú helyiség bérleti jogának meghosszabbításáról.	30/2008. (IX.1.) Ör. 73. § (4)
12.)Dönt a nem lakás célú ingatlan bérbeszámítás kérdésében bruttó 500.001 – 1.000.000 Ft értékhatár között.	30/2008. (IX.1.) Ör. 78. § (6) b)
13.)Hozzájárul a nem lakás célú ingatlan esetén bérlőtársi bérleti szerződés kötéséhez.	30/2008. (IX.1.) Ör. 79. § (6)
14.)Hozzájárul a nem lakás célú ingatlan albérletbe adásához.	30/2008. (IX.1.) Ör. 83. § (4)
15.)Hozzájárul a nem lakás célú ingatlan bérlőjének tevékenység módosításához.	30/2008. (IX.1.) Ör. 85. § (2)
16.)Dönt a határozott idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.	30/2008. (IX.1.) Ör. 88. § (2)

Lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatok:

Feladat	Jogszabály
17.)Dönt a piaci alapon történő lakás bérbeadásra benyújtott pályázatok sorsolásáról, bérlő kijelöléséről.	18/1996. (VII.1.) Ör. 7/A. § (3)
18.)Dönt a piaci alapon történő lakásbérleti szerződések hosszabbításáról.	18/1996. (VII. 1.) Ör. 7/A. § (6)
19.)Dönt a lakás korszerűsítési költségek lakbérbe történő elszámolásáról bruttó 500.001 – 1.500.000 Ft érték között.	18/1996. (VII.1.) Ör. 15. § (8) b)

IV.⁽⁶⁾

V.⁽⁶⁾

1.c) sz. melléklet

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei átruházása a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásra

Feladat

Jogszabály

1.)A szociális személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások működtetése.

7/2008. (II. 15.) Ör.

11. § (2) (3) a)

1. d) sz. melléklet⁽⁷⁾

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei átruházása a jegyzőre

Feladat

Jogszabály

1.)Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos ügyekben

27/2014. (XII.2.) Ör.

1. § (2)

2. sz. melléklet⁽⁶⁾

A bizottságok általános feladat- és hatásköre

I. Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre:

1.) Feladatkörükben előkészítik és véleményezik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

2.) Tevékenységi területüket illetően véleményezik a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolót és a zárszámadást.

3.) Javaslatot tesznek és véleményezik a képviselő-testület munkatervét.

4.) Ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak munkájukról a képviselő-testületnek.

5.) Döntenek bizottsági tag esetén a bizottsági döntéshozatalból való kizárás ügyében.

6.) Ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a döntések előkészítésére, végrehajtására vonatkozó munkáját.

7.) Javaslatot tesznek a képviselő-testület által adományozható kitüntetésekre.

8.) Javaslatot tesznek a képviselő-testület nemzetközi kapcsolataira, formáira, tartalmára.

9.) Együttműködnek és szükség szerint együttes ülést tartanak a több bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

10.) Állást foglalnak és véleményt nyilvánítanak minden olyan önkormányzati kérdésben, amelyre a polgármester és a képviselő-testület a bizottságokat felkéri.

II. Pénzügyi Bizottság:

1.)Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, állást foglal a pénzmaradvány felhasználásáról.

2.)Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

3.)Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és a gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését.

4.)Állást foglal az intézmények kihasználtságának a vizsgálatában, ennek függvényében költségvetésük módosításában.

5.)Állást foglal az önkormányzati adórendeletek előkészítésében, figyelemmel kíséri a rendelet végrehajtását.

6.)Állást foglal az intézmények ellenőrzési tervéről, beszámolójáról.

7.)Véleményezi az önkormányzati vagyon vagy vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét.

8.)Pénzügyi kihatású előterjesztés csak a bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

9.)Előkészíti a gazdasági együttműködéseket, kötvénykibocsátást, hitelfelvételt.

10.)Nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők (polgármester, alpolgármester), valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk és gyermekük vagyon-jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatát.

11.)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárások során felhívja a képviselőt saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan írásbeli bejelentésére.

12.)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárások eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

13.)Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, vizsgálata eredményéről előterjesztést készít és azt a képviselő-testület elé terjeszti a törvény előírásai szerint.

14.)Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester jutalmazására.⁽⁶⁾

III. Humán Közszolgáltatások Bizottsága⁽⁶⁾:

1.)Figyelemmel kíséri a köznevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális, sport tevékenységeket.

2.)Figyelemmel kíséri és elemzi a tevékenységi körébe tartozó intézmények működését, szükség esetén javaslatot tesz az ellátás szervezés változtatására.

3.)Véleményezi a szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési, sport ágazati fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat.

4.)Állást foglal a tevékenységi területét illetően intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés kérdésében.

5.)Véleményezi a tevékenységi területéhez tartozó intézmények vezetői vonatkozásában a képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkaügyi kérdéseket.

6.)Elemzi a szociális ellátás alakulását, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos lakossági csoportok helyzetét. Ezekre vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

7.)Beszámolót kérhet a tevékenységi területének intézményvezetőitől az intézmények működéséről.

8.)Elosztja a képviselő-testület költségvetési rendeletében a társadalmi szervezetek részére meghatározott támogatások keretösszegét a beérkezett igények alapján.

9.)Elosztja a képviselő-testület költségvetési rendeletében meghatározott sportcélú támogatások keretösszegét a beérkezett igények alapján.

10.)Figyelemmel kíséri a sport (versenysport, tömegsport) önkormányzati szolgáltatásait.

11.)Közreműködik a testnevelés, az utánpótlás-nevelés, diák- és szabadidősport, a versenysport feltételeinek megteremtésében.

12.)Kapcsolatot tart a városi sportszervezetek vezetőivel, az oktatási intézmények diáksport köreivel.

IV. Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság:

1.)Közreműködik a városrendezési, fejlesztési tervek, környezetvédelmi koncepció kidolgozásában.

2.)Közreműködik a város épített és természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedésekben.

3.)Közreműködik az önkormányzati vállalkozások előkészítésében, létrehozásában.

4.)Közreműködik a nem lakás célú helyiségekkel való gazdálkodásban.

5.)Véleményezi a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti díjának meghatározására vonatkozó előterjesztéseket.

6.)Véleményezi a bérbe adott mezőgazdasági földek bérleti díjának meghatározására vonatkozó előterjesztéseket.

7.)Állást foglal az önkormányzati vagyon elidegenítésének kérdésében, valamint minden jelentős bérlet és használat esetén.

8.)Véleményezi a közbeszerzési eljárások során előterjesztett döntési javaslatot.

9.)Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztéseket.

10.)Véleményezi az önkormányzat gazdálkodását, vállalkozását, a településfejlesztést, kommunális ellátást érintő előterjesztéseket, javaslatokat.

11.)Véleményezi a beruházási célú javaslatokat.

12.)Figyelemmel kíséri a tevékenységi köréhez tartozó intézmények működését.

13.)Állást foglal a Városgondnokság vezetőjének képviselő-testületi hatáskörbe tartozó munkajogi ügyeiben.

14.)Figyelemmel kíséri a piac és a vásár működését.

15.)Vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és szolgáltatás helyzetét, javaslatot tesz a színvonal emeléséhez.

16.)Javaslatot tesz természeti értékek védettségére, illetve törlésére.

V. ⁽⁶⁾

VI. ⁽⁶⁾

3. sz. melléklet⁽⁶⁾⁽⁸⁾

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre

Nagyatád Város Önkormányzata

-Pénzügyi Bizottsága nem képviselő tagjai,

-Humán Közszolgáltatások Bizottsága nem képviselő tagjai,

-Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottsága nem képviselő tagjai,

- fenntartásában lévő intézmények vezetői.

Nagyatád Város Jegyzője

Függelék

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testülete

tagjainak névsora

1. Ormai István polgármester

2. Sasvári Tamás alpolgármester

3. Dr. Ludas László alpolgármester

3. Boros Bálint

4. Czimbalek József

5. Kovács Károly

6. Melles Zoltán

7. Németh Csaba

8. Dr. Novák János

9. Sasvári Tamás

10. Simonné Tóth Mária Erzsébet

11. Simonovics Józsefné

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelete

az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról

(Egységes szerkezetben)*

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 41. § (9) bekezdésében, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§

(1) A rendelet célja, hogy Nagyatád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Törvény (továbbiakban: Knyt.) előírásainak megfelelően szabályozza az államháztartáson kívülre átadott és az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökre vonatkozó eljárást.

(2) Az önkormányzat elismeri és támogatja a civil szervezetek, a helyi önszerveződő közösségek, valamint magánszemélyek helyi közéletre gyakorolt hatását. Támogatja a kultúra, a közművelődés, az oktatás-nevelés, a szociális és karitatív tevékenység, a természet és épített környezet megóvása, az esélyegyenlőség, a hagyományápolás megteremtése és a sport terén végzett tevékenységet.

(3) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden, az államháztartáson kívülre történő pénzeszköz-átadásra, és az államháztartáson kívülről érkező pénz átvételére, függetlenül attól, hogy pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, sürgősségi egyedi döntés alapján nyújt vagy fogad el az önkormányzat támogatást.

(4) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre és az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

_________________________________________________________________________________________

*A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 26/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

(5) Az önkormányzat lehetőségeitől függően a (2) bekezdésben megfogalmazott célok megvalósulása érdekében a civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és a magánszemélyek számára jelen rendelet keretei között, azonos feltételek mellett, a költségvetésből, pályázati úton, ill. sürgősségi egyedi döntés alapján pénzügyi támogatást biztosít a civil szervezetek és helyi önszerveződő közösségek működéséhez és rendezvényeihez, valamint természetbeni támogatást nyújt ingyenes vagy kedvezményes helyiséghasználat, illetve más, a működést segítő ingyenes, és kedvezményes szolgáltatás formájában.

(6) A támogatás céljára felhasználható előirányzat összegét a képviselő-testület évente, a költségvetési rendeletében állapítja meg.

(7) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen, de legkésőbb 30 napon belül tájékozatja.

2.§

A támogatás nyújtásának feltételei

(1) A civil szervezet, önszerveződő közösség, ill. magányszemély akkor részesíthető támogatásban, ha azt olyan közösségi célú feladat ellátására kívánja fordítani, amely Nagyatád város lakosságának érdekeit szolgálja.

(2) A pénzügyi támogatásban részesíthető főbb tevékenységi körök különösen:

a) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása;

b) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok támogatása;

c) hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, európai integrációt elősegítő civil programok támogatása;

d) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenységek támogatása;

e) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;

f) civil szervezetek pályázati önrészének támogatása;

g) civil szervezetek működésének támogatása;

h) egyéb, a költségvetési rendeletben meghatározott településfejlesztési célok érdekében végzett tevékenység támogatása,

i) civil hálózatépítő tevékenység, illetve abban (tevékenység szerinti szakmai szervezetekben, szövetségekben stb.) való részvétel támogatása;

j) sporttevékenység támogatása.

(3) A pénzbeli támogatásokról a költségvetési rendeletben évente meghatározott összeg terhére a hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy egyrészt pályázat kiírása útján, másrészt egyedi kérelem alapján dönt. Az egyedi kérelem odaítélése iránti eljárásban a pályázati eljárás szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. A kérelemre történő támogatás nyújtása esetén elsősorban a település érdekében végzett tevékenység támogatására kell törekedni.

3.§

Pályázati felhívás, a pályázatok benyújtása

(1) A hatáskörrel rendelkező szerv az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletének hatálybalépését követően írja ki a pályázatot, legkésőbb február 28-ig.

(2) A pályázati felhívásnak) tartalmaznia kell:

a) a pályázat kiírójának a megnevezését,

b) a pályázat célját, a támogatandó célokat,

c) a pályázat benyújtására jogosultak körét,

d) a pályázat tartalmi elemeit,

e) a pályázathoz csatolandó dokumentumok megjelölését,

f) a pályázati nyomtatványok elérhetőségét, igénylésének módját,

g) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,

h) a pályázat elbírálásnak rendjét, határidejét,

i) az eredményről történő értesítés módját, határidejét,

j) a szerződéskötésre vonatkozó szabályokat,

k) a támogatás igénybevételének módját, feltételeit,

l) az elszámolható költségek körét, és az elszámolás módját, határidejét,

m) az ellenőrzés módját.

(3) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláin kell közzétenni.

(4) A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó megnevezését, székhelyét, levelezési címét, adószámát, bírósági nyilvántartásba vétel számát, a nyilatkozattételre jogosult személy nevét, elérhetőségét, a nyilvántartott tagok számát,

b) a pályázó számlavezető pénzintézetének megnevezését és a pályázó számlaszámát,

c) az igényelt támogatás célját, a felhasználásra vonatkozó tételes költségszámítást, megjelölve a pályázati cél megvalósításának kezdő és befejező időpontját,

d) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó szervezetnek köztartozása nincs,

e) a civil szervezet képviselője által tett nyilatkozatot, hogy más pályázaton ugyanarra a célra nem kapott támogatást, vagy kapott ugyan, de az nem elegendő a pályázati cél megvalósításához, ebben az esetben a forrásösszetételről is nyilatkozni kell,

f) hozzájárulást a pályázatban foglalt közérdekű adatok kezeléséhez és Nagyatád Város hivatalos internetes honlapján való közzétételéhez,

g) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a támogató részéről a nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséhez hozzájárul,

(5) A pályázathoz csatolandó dokumentumok:

a) a képviselő nyilatkozata a civil szervezet fennállásáról, annak tevékenységi köréről, valamint a köztartozás-mentességről,

b) a pályázó nyilatkozata a Knyt. 6.§ (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség és érintettség fennállásáról, vagy hiányáról,

c) a pályázó közzétételi kérelme a Knyt. 8.§ (1) bekezdés szerinti érintettségről.

4.§

(1) Önkormányzati támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a pályázati kiírásnak maradéktalanul megfelelő pályázatot és valamennyi szükséges mellékletet csatolja pályázatához.

(2) A pályázatot a felhívásban megjelölt határidőben és módon, ajánlott postai küldeményként, vagy személyesen Nagyatád Város Önkormányzatának címezve kell benyújtani.

(3) Az önkormányzat a pályázókat egy esetben felhívhatja a hiányosan beadott pályázat kiegészítésére.

5.§

Egyedi kérelem

(1) Egyedi kérelem írásban nyújtható be a polgármesternek címezve. A beérkezett egyedi kérelem elbírálásáról a polgármester 8 napon belül dönt.

(2) Az egyedi kérelemre nyújtott támogatás elsősorban pénzintézeti átutalással kerül kifizetésre az egyedi kérelemben megjelölt természetes személy, ill. szervezet, közösség képviselője részére.

(3) Az egyedi kérelemre történő támogatás esetenként a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A támogatás formája vissza nem térítendő pénzügyi támogatás.

6.§

A pályázat elbírálása

(1) A képviselő-testület a pályázatok elbírálását, az alapítványi kérelmek kivételével, a Humán Közszolgáltatások Bizottságra⁽¹⁾ ruházza át.

(2) A képviselő-testület és a bizottság a beérkezett kérelmekről a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül dönt

(3) Nem részesíthető a tárgyévben támogatásban az a pályázó, amely

a) benyújtott pályázati dokumentációjában valótlan, vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,

b) a pályázati dokumentáció nem tartalmazza a 3.§-ban meghatározottakat,

c) a pályázat benyújtásakor és a támogatási szerződés megkötésekor lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással rendelkezik

d) a támogatást kérő tekintetében a Knyt. 6. §-ában meghatározott összeférhetetlenség áll fenn,

e) az önkormányzati támogatást a vonatkozó támogatási szerződésben megjelölt céltól részben vagy egészben eltérően használta fel,

f) szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy nem határidőben teljesítette.

7. §

A pénzügyi támogatás felhasználása

(1) A támogatás nyújtásáról szóló döntés alapján a támogatottal a jelen rendelet 4. mellékletét képező támogatási szerződést kell kötni, a döntést követő 30 napon belül.

(2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződést kötő felek pontos megnevezését, székhelyét, levelezési címét, képviselőjét,

b) a támogatásról szóló döntés számát, a döntéshozó megnevezését,

c) a támogatott cél meghatározását,

d) a támogatás összegét,

e) azon költségnemek meghatározását, melyre a támogatás felhasználható,

f) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését,

g) a kedvezményezett kötelezettségvállalását a hatályos jogszabályok előírásainak betartására,

i) támogatással történő elszámolás határidejét, módját,

j) a szerződésszegés eseteit és szankcióit.

(3) A támogatás csak a döntésben és a döntés alapján kötött támogatási szerződésben megjelölt célra használható fel.

(4) A támogatási szerződést a hatáskörrel rendelkező szerv képviselője vagy személy írja alá.

(5) A támogatások folyósítására, az önkormányzat által meghatározott részletekben kerül sor, utólagos elszámolási kötelezettség mellett.

8. §

A támogatással történő elszámolás

(1) A támogatott a támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles elszámolni.

(2) A támogatás felhasználásáról szóló beszámolónak a 2. mellékletben meghatározott tartalmú és formátumú részletes szakmai és pénzügyi beszámolót kell tartalmaznia.

(3) A támogatás felhasználását a jegyző a pénzügyi iroda útján - a bemutatott számlák alapján - ellenőrzi. A polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatja a képviselő-testületet az előző évben államháztartáson kívülre átadott pénzeszközök teljesüléséről.

(4) A benyújtott számlákról bizonylatösszesítőt kell készíteni a 3. melléklet szerinti adattartalommal.

(5) A támogatás felhasználásához kapcsolódó számla eredeti példányára rá kell vezetni, hogy

„…….. Ft Nagyatád Város Önkormányzatával kötött …….. számú támogatási szerződés terhére elszámolva.” majd el kell látni a képviselő aláírásával és dátummal.

(6) Amennyiben a pénzügyi elszámolást követően megállapításra kerül, hogy a támogatott a támogatás összege vonatkozásában megtévesztette, ill. tévedésbe ejtette a támogatás nyújtóját, úgy a támogatást, vagy annak érintett részét, a támogatott köteles a támogatást nyújtó felszólításától számított 15 napon belül az önkormányzat részére visszafizetni.

(7) Amennyiben visszafizetési kötelezettség keletkezik, azt az erről hozott döntést követő 15 napon belül kell teljesíteni oly módon, hogy a támogatási összeghez a kifizetés és a visszafizetés közötti időre eső, a Ptk. 301.§ (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot is hozzá kell számítani.

9.§

A pénzügyi támogatás nyilvánossága

A polgármester a támogatott részére biztosított támogatásról, valamint a támogatott célokról a

képviselő-testület döntését követő 15 napon belül tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat

honlapján és hirdetőtábláin való közzététel útján.

10.§

E rendelet 2014. február 5-én lép hatályba

Nagyatád, 2014. január 31.

Ormai István sk. Dr. Kovács Ildikó sk.

polgármester jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István Dr. Kovács Ildikó

polgármester jegyző

1. melléklet a 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Pályázati adatlap

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20…. évi önkormányzati támogatásáról szóló pályázati kiíráshoz

1. szervezet adatai

Telefon/Fax:

A pályázó szervezet neve, székhelye és működésének formája (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet):
Adószáma:
Bírósági nyilvántartásba vétel száma:
Pénzintézet megnevezése:
Bankszámla száma:
Alakulás éve:
Tagok száma:
A pályázatért felelős, nyilatkozattételre, aláírásra jogosult személy neve:
Levelezési cím:	Telefon/Fax:
Szervezet honlapjának címe:

2. A pályázó szervezet jellemző tevékenységi köre:

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. A pályázat tárgya:

___________________________________________________________________________

4. Pályázati program (a program célja, leírása, ismertetése):

___________________________________________________________________________

5. A pályázat megvalósításának tervezett időpontja:

___________________________________________________________________________

6. Igényelt támogatással kapcsolatos adatok:

Ebből igényelt támogatás:

A pályázatban megjelölt program/működés tervezett kiadás		Ebből igényelt támogatás:
Megnevezés	Összeg:	Ebből igényelt támogatás:
Bérleti díjak:
Ft	Ft
Előadói díj:	Ft	Ft
Útiköltség:	Ft	Ft
Étkezés:	Ft	Ft
Egyéb:*	Ft	Ft
Összesen:	Ft	Ft

*Az „egyéb” tervezett kiadást konkrétan kell megnevezni.

A támogatási időszak/program tervezett forrásai: (bevételek)	Összeg:
Jelen pályázaton igényelt támogatás összege:	Ft
Saját forrás.	Ft
Más támogatásból kapott támogatás:	Ft
Összesen:	Ft

Elismerem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a céljelleggel juttatott támogatást csak a pályázati adatlapon megjelölt célokra lehet felhasználni.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a támogató a nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizze.

Kelt: Nagyatád, ___________________________

Pályázó aláírása

A PÁLYÁZATHOZ CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK:

a) a szervezet képviselője által tett nyilatkozat arról, hogy más pályázaton ugyanerre a célra nem kapott támogatást, vagy kapott ugyan, de az nem elegendő a pályázati cél megvalósításához, ebben az esetben a forrásösszetételről is nyilatkozni kell;

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó szervezetnek köztartozása nincs;

c) nyilatkozat a külön jogszabály szerinti összeférhetetlenségről, érintettségről, illetve a közzétételi nyilatkozat.

Amennyiben egyértelmű/nyilvánvaló elírással töltik ki az 1. sz. melléklet szerinti adatlapot, akkor azt az

Önkormányzat részéről értelemszerűen átjavítjuk, ha az elírás kétséget kizáróan egyértelmű és nyilvánvaló.

Nyilatkozat

Alulírott………………………………………….. (név)................................................(lakcím) mint a……………………………………………………… (szervezet neve, címe) képviselője az alábbi nyilatkozatot teszem:

1) Jelen kiírás keretében beadott pályázatban szereplő célra szervezetünk nem kapott támogatást/ kapott támogatást, de az nem elegendő a pályázati cél megvalósításához, s a forrásösszetételről nyilatkozom (megfelelő rész aláhúzandó):

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2) Hozzájárulok a jelen pályázatban foglalt adatok (pályázó neve, igényelt támogatási cél és összeg) kezeléséhez és a Nagyatád Város hivatalos internetes honlapján való közzétételéhez;

3) Nyilatkozom, hogy szervezetünknek köztartozása nincs.

Kelt: Nagyatád , ……………………

…………………………………………

a szervezet képviselőjének aláírása

NYILATKOZAT

a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról

A Pályázó neve:

Természetes személy lakcíme:

Születési helye, ideje:

Gazdasági társaság esetén székhelye:

Cégjegyzékszáma:

Adószáma:

Képviselőjének neve:

Egyéb szervezet esetén székhelye:

Képviselőjének neve:

Nyilvántartásba vételi okirat száma:

Nyilvántartásba vevő szerv megnevezése:

Kijelentem, hogy személyemmel, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.)

– 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség

1. nem áll fenn vagy

2. fennáll az …pont alapján

– 8. § (1) bekezdése szerinti érintettség

1. nem áll fenn vagy

2. fennáll az …pont alapján

Az összeférhetetlenség vagy az érintettség alapjául szolgáló körülmény leírása:

…………………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy az összeférhetetlenség megszüntetésére az alábbiak szerint intézkedtem:

…………………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy az érintettség közzétételét külön űrlap csatolásával kezdeményeztem.

Kelt: Nagyatád,……………….

…………………………………………….

a szervezet képviselőjének aláírása

2. melléklet a 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Szakmai és Pénzügyi beszámoló

civil szervezetek önkormányzati támogatásának elszámolásáról

1. A beszámoló azonosító adatai:

A támogatott neve, székhelye: ....................................................................

A támogatott képviselőjének neve: ....................................................................

A támogatott jogállása: ....................................................................

2. A pályázati cél megvalósításának

kezdő időpontja: ....................................................................

befejező időpontja: ....................................................................

3. Szöveges beszámoló a pályázati cél megvalósításáról:

Kérjük, adjon összefoglalót a pályázati cél megvalósításáról. A szöveges részben megadható minden olyan számszaki adat is, amelyet a pénzügyi beszámoló nem tartalmaz, de Ön fontosnak tart.

4. A pályázati cél megvalósításának pénzügyi beszámolója:

Bevételek Tervezett összeg Tényleges összeg

(Ft) (Ft)

ÖNRÉSZ

Készpénzben rendelkezésre áll:

Pályázó által biztosított: ………………… …………………

Egyéb bevételek: ………………… …………………

Nem készpénzben áll rendelkezésre:

Személyes közreműködés: ………………… …………………

(társadalmi munka)

TÁMOGATÁS

Önkormányzati támogatás: ………………… …………………

Egyéb támogatás: ………………… …………………

Bevételek összesen: ………………… …………………

Kiadások Tervezett összeg Tényleges összeg

(Ft) (Ft)

Tételes felsorolás:

............................................ ………………… …………………

Kiadások összesen: ………………… …………………

Nagyatád, …………………………

…………………………………………….

a szervezet képviselőjének aláírása

3. melléklet a 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Bizonylatösszesítő

Bizonylat sorszáma	Bizonylat kiállításának kelte	Bizonylat kiállítója	Bizonylat tartalma	Bizonylat bruttó végösszege

Kelt ……………………. 20….. ……………..

…………………………………..

a szervezet képviselője

4. melléklet a 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelethez⁽¹⁾

Támogatási szerződés

A Támogató a Humán Közszolgáltatások Bizottsága 20... ………….-i ülésén átruházott hatáskörben hozott …./20... (…. ….) számú határozata és Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./20... (…. ….) számú határozata alapján ……….. Ft, azaz ………Ft, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a Támogatott részére.

A támogatást a Támogatott szervezet célja szerinti tevékenységének, működésének költségeire használhatja fel 20... december 31-ig. A felhasználás különösen az alábbi kiadások teljesítésére történhet.

……………………………………..

…………………………………….

3.) A pénzügyi támogatás felhasználására vonatkozó további kikötések:

(a)A támogatás igénybevétele a felhasználáshoz lehetőség szerint legközelebbi időpontban, az időarányosságra is figyelemmel történhet.

(d) Amennyiben a támogatott a megadott határidőig, az előírt módon nem számol el, és/vagy a támogatási összeget nem a szerződésben vállalt költségnemek és kiadások teljesítésére használta fel a Támogató a támogatás visszafizetéséről intézkedhet, illetve a következő évben a Támogatott részére nem biztosít újabb támogatást.

Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás felhasználására és a felhasználásának elszámolására vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat betartja.

Jelen szerződést a szerződő felek elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.

Nagyatád, 20... …….. ...

Támogató képviselője Támogatott képviselője

5. melléklet a 2/2014. (I. 31.) önkormányzati rendelethez⁽¹⁾

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

CIVIL SZERVEZETEK

20... évi támogatására

Nagyatád Város Önkormányzata pályázatot hirdet az Önkormányzat költségvetésében a civil szervezetek számára elkülönített keret terhére.

Támogatás elnyerése:

Cél: a civilszervezetek éves működési kiadásaihoz való hozzájárulás.

Pályázatot nyújthat be:

A pályázat benyújtásának módja:

Pályázati adatlap beszerezhető a Polgármesteri Hivatalnál, valamint letölthető a www.nagyatad.hu internetes oldalról.

Kötelező mellékeltek:

b)közzétételi kérelem, az a) pont szerinti érintettség fennállása esetén.

Nyilatkozni kell arról, hogy a civil szervezetnek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nincs.

A pályázat benyújtásának határideje: 20… ……… …

A pályázat kezelése:

A pályázatok elbírálása:

A pályázat eredményéről írásban kapnak értesítést a pályázók, illetve az Önkormányzat internetes honlapján közlésre kerül a nyertes pályázók köre.

A pályázati támogatás igénybevétele:

A pályázati támogatás felhasználásának, elszámolásának rendje:

A kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról az Önkormányzattal kötött szerződés és a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni.

A támogatás felhasználását Nagyatád Város Jegyzője a pénzügyi iroda útján ellenőrzi.

Nagyatád, 20... …….. …

Nagyatád Város Önkormányzat

A pályázati felhívás melléklete

Működési költségként, illetve a civil szervezet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzésként az alábbi kiadások, illetve ráfordítások támogathatók:

a szervezet működéséhez szükséges adminisztrációs, ügyintézési és egyéb bérek és bérjellegű kifizetések, ezek járulékai, valamint ilyen tevékenységekről számlák, munkavédelmi kiadások stb.

Megbízási díj: külső megbízott alkalmazása, megbízási szerződés alapján.(közterheit is el kell számolni)

Munkavédelmi kiadások: külső megbízott alkalmazása (pl. munkavédelmi szabályzat készítés) esetén megbízási szerződés alapján, a munka és védőruha vásárlás esetén a szervezet nevére kiállított számla alapján a dologi költségek között számolható el.

székhely, működési hely fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek (ingatlan bérleti és fenntartási díja, ezzel kapcsolatos közműdíjak, irodaszer stb.)

Az elszámolás a szervezet nevére kiállított számlák alapján történik.

Közműdíjak: víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés, szemétdíj.

Fenntartási díj: működtetési és karbantartási költségek a szervezet nevére kiállított számla alapján.

Irodaszerek, takarítószerek, kisértékű eszköz beszerzések.(amelyeket a szervezet nem sorolt be tárgyi eszközök közé).

irodai gépek (számítógép, monitor, nyomtató, scanner, szoftver, másoló, írógép, telefon, faxkészülék stb.), eszközök és tartozékaik beszerzése, bérlése, karbantartása

Tárgyi eszköz beszerzése: a számviteli politikának megfelelően minősítünk eszközbeszerzést beruházásnak. Általában 50.000.-Ft egyedi érték feletti és a szervezet működését egy éven túl szolgáló eszközök tartoznak ebbe a kategóriába. Az eszközök (vagy immateriális javak – így pl. szellemi termékek, szoftverek) beszerzési ára és az üzembe helyezésig felmerülő költségei számolhatók el ezen a jogcímen.

kommunikációs költségek (posta, telefon, internet, CD jogtár, honlap szerkesztése és fenntartása stb.), folyóiratok, kiadványok beszerzése.

Az elszámolás a szervezet nevére kiállított számlák alapján történik.

a szervezet testületi üléseivel (közgyűlés, kuratórium, vezető és ellenőrző szervek, bizottságok stb.) kapcsolatos kiadások (pl. terembér, műszaki infrastruktúra, útiköltség).

Útiköltség: tömegközlekedés elszámolása esetén a szervezet nevére kiállított számla és jegy. Saját vagy a házastárs tulajdonát képező gépjármű használatának elszámolása a többször módosított 60/1992.(IV. 1.) Korm. rendelet szerint történik (Legegyszerűbb elszámolás a henger űrtartalom szerinti. A mindenkori, APEH által elfogadott üzemanyag ár az Interneten www.apeh.hu címen elérhető.).

A szervezet tulajdonát képező gépkocsi költségei: a gépjármű útnyilvántartása alapján a megtett kilométer szerint (APEH üzemanyagár szerint).

Terembérlet: bérleti szerződés alapján.

tagsági és partner-kiadványok (pl. hírlevél, tagkártya) előállítási költsége (előkészítés, nyomdaköltség)

Az elszámolás a szervezet nevére kiállított számlák alapján történik.

közjegyzői és egyéb eljárási díjak, bankköltség

Egyéb eljárási díjak: a közigazgatási eljárásokért, igazgatási jellegű szolgáltatásokért, bírósági eljárási cselekményekért fizetett illetékek, díjak (pl. hitelbírálat díja, szakértői díj.) Az illetékbélyeg vásárlásának elszámolása bizonylat alapján történik.

Bankköltség: a pénzintézet által megküldött terhelési értesítő alapján számolható el.

tagság, önkéntesek, partnerek, munkatársak, segítők és a vezetők, alkalmazottak kapcsolattartását szolgáló belföldi utazások útiköltsége

Útiköltség: tömegközlekedés elszámolása esetén a szervezet nevére kiállított számla és jegy, saját gépkocsi elszámolása a többször módosított 60/1992.(IV.) Korm rendelet szerint. (Legegyszerűbb elszámolás a henger űrtartalom szerinti. A mindenkori APEH által elfogadott üzemanyag ár az Interneten www.apeh.hu címen elérhető.)

Hosszabb kiküldetés esetén számlával igazolt szállásdíj.

A szervezet tulajdonát képező gépkocsi költségei: a gépjármű útnyilvántartása alapján a megtett kilométer szerint (APEH üzemanyagár szerint)

hazai szövetségi tagsági díjak

Az elszámolás a szervezet nevére kiállított számla alapján történik.

a szervezet bemutatását és tevékenységének megismertetését célzó általános propaganda (hazai bemutatkozási fórumokon való részvételt is beleértve), marketing költségek (benne például az SZJA 1%-os kampány költsége)

Az elszámolás a szervezet nevére kiállított számla alapján történik.

kizárólag a szervezet munkatársait, önkénteseit, tagjait, vezetőit érintő - a létesítő okiratba foglalt cél szerinti tevékenység eredményesebb folytatásához szükséges - képzés költsége.

Külső szervezet által meghirdetett képzés esetén az elszámolás a szervezet nevére kiállított számla alapján történik.

Saját szervezeten belül megvalósított képzés esetén az elszámolásra a meghívott előadó által kiállított számla vagy megbízási szerződés alapján van lehetőség.

A képzéshez kapcsolódó költségek lehetnek: terembérlet, reprezentációs költség (étel-, italfogyasztás stb.), útiköltség, szállásdíj stb.

önkéntesek fogadásának és foglalkoztatásának költségei.

A foglalkoztatás megbízási szerződés ellenében történhet, és reprezentációs költség, útiköltség kapcsolódhat hozzá.

Tájékoztató melléklet a pályázati felhíváshoz

Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése alapján:

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,

b) a kizárt közjogi tisztségviselő (kormány tagja, kormánybiztos, államtitkár,

szakállamtitkár regionális fejlesztési tanács elnöke),

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,

**d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,**

e) olyan gazdasági társaság, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége,

fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),

fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,

g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.

Részt vehetnek a pályázati eljárásban, de kötelesek e körülménynek honlapon történő közzétételét kezdeményezni a törvény 8.§ (1) bekezdése alapján:

Ha a pályázó

a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) nem kizárt közjogi tisztségviselő,(országgyűlési képviselő,európai parlamenti képviselő polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő, helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja)

**c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,**

**d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,**

e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

18/2008. (III. 28.) rendelete

a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól és

azok mérséklésének szabályairól

(Egységes szerkezetben*)

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §⁽²⁾

(1) A képviselő-testület a képviselő, a bizottsági elnök, a bizottságok tagjai részére megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíjat állapít meg.⁽¹⁾

(2) A képviselő-testület a képviselő, a bizottsági elnök, a bizottságok tagjai részére természetbeni juttatást nem állapít meg.⁽¹⁾

2. §

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja

(1) Az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja (továbbiakban: alapdíj) 70.000.- Ft.

(2) Ha a képviselő bizottsági elnök, havi tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztségtől, illetve bizottsági tagságtól függetlenül –, annak 70%-ával, azaz 49.000.- Ft-tal növekszik.⁽¹⁾

(3) ⁽¹⁾⁽²⁾

(4)⁽¹⁾ Ha a képviselő egy bizottságnak tagja, akkor havi tiszteletdíja az alapdíjon felül, annak 10%-ával, azaz 7.000.- Ft-tal növekszik.

(5)⁽¹⁾ Ha a képviselő több bizottságnak tagja, akkor havi tiszteletdíja az alapdíjon felül, annak 20%-ával, azaz 14.000.- Ft-tal növekszik.

(6)⁽¹⁾ A bizottság nem képviselő tagjának havi tiszteletdíja az alapdíj 20%-a, azaz 14.000.- Ft.

* A módosítások dőlt betűvel, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint.

(1) 18/2010.(X. 28.) rendelet Hatályba lépés. 2010. november 1.

(2) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2014. december 5.

3. §

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának mérséklése

(1) A képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvételük akadályoztatását, az ülésekről való késést, illetve az ülés befejezése előtti eltávozást kötelesek az Önkormányzati és Intézményirányító Irodán a bizottsági, illetve testületi ülést megelőzően jelezni.

(2) Amennyiben a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj egy havi időtartamra, 20 %-kal mérséklésre kerül.

(3) Amennyiben a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj az egymás utáni hiányzásokat követően két hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(4) Amennyiben a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíj négy hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(5) Amennyiben a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag három hónapig folyamatosan nem vesz részt az (1) bekezdés szerinti üléseken, és akadályoztatását előzetesen bejelentette, úgy az őt megillető tiszteletdíj az ezt követő három hónapra, havi 10 %-kal kerül mérséklésre.

(6) A távolmaradásokról, az azokra vonatkozó bejelentésekről a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Intézményirányító Irodája nyilvántartást vezet.

(7) A távolmaradás előzetes bejelentésének alapos okból való elmaradása esetén utólagos igazolásnak van helye. Az igazolás elfogadásáról a Bizottsági Elnökök Bizottsága dönt.

4. §

(1) A tiszteletdíjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani.

(2) A folyósításról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.

(3) A Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Intézményirányító Irodája a tiszteletdíj mérsékléséről a Pénzügyi Irodát a tárgyhónap utolsó napjáig köteles értesíteni.

(4) A tiszteletdíj mérséklését a tiszteletdíj arányos mértékű összegének visszatartásával kell végrehajtani.

5. §

Amennyiben az érintett a tiszteletdíj mérséklésével nem ért egyet, úgy a döntés megváltoztatása érdekében a képviselő-testülethez fordulhat.

6. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2008. április 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 33/2003. (X. 31.), valamint az ezt módosító 5/2005. (I.28.) rendelet, a 36/2006. (X.13.) rendelet és a 38/2006. (X.26.) rendelet.

Nagyatád, 2008. március 27.

Ormai István s. k.

polgármester

Dr. Kovács Ildikó s. k.

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István

polgármester

Dr. Kovács Ildikó

jegyző

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

58/2006. (XII. 15.) rendelete

a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről

Hatályon kívül helyezve: 2014. december 5.

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40. § (5) bekezdésére tekintettel, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közoktatási intézmények adatszolgáltatásáról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott, nagyatádi székhelyű, közoktatási feladatot ellátó közoktatási intézményekre, továbbá Nagyatád Város Önkormányzata által alapított és a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása mikro-térségi központjaként társulás létrehozásával közösen fenntartott intézményekre (a továbbiakban: intézmény).

(2) A Nagyatád, Bolhás, Kaszó, Ötvöskónyi Alapfokú Oktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott, nagyatádi székhelyű, közoktatási feladatot ellátó közoktatási intézmények az alábbiak:

Árpád Fejedelem Általános Iskola;
Babay József Általános Iskola;
Bárdos Lajos Általános Iskola.

A rendelet célja

2. §

(1) A rendelet célja a helyi önkormányzati és a társulási közoktatási feladat ellátásának elemi nyilvántartásokon alapuló hatékony, átlátható és egységes helyi önkormányzati közoktatási adatszolgáltatási rendszer megalkotása.

(2) E rendelet az adatszolgáltatás keretén belül megállapítja az adatszolgáltatási kötelezettséget, felelősséget, annak időpontjait, célját és feladatát, törekedve a párhuzamos adatkérések fokozatos megszüntetésére, az egyes irányítási (pl. közoktatási, pénzügyi, törvényességi stb.) területek adatigényeinek összehangolására.

(3) A kötelező és rendszeres, valamint rendkívüli adatszolgáltatás biztosítja az adatszolgáltatási feladatokkal összefüggő feladatok szabályait, különös tekintettel az adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, az adatok feldolgozására.

__________________________________________________________________________

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

(4) A (3) bekezdésben megfogalmazott feladatkörbe tartozik kiemelten az önkormányzati és társulási feladat tervezése, a pedagógiai és nevelési programok jóváhagyása, módosítása, a munkaidő-tervek (pl. tantárgyfelosztások, feladat-ellátási tervek) elemzése, a közoktatási intézményekbe történő felvétel megszervezése, a feladat ellátásának gazdasági és pénzügyi rendszerének működtetése és tervezése, a normatív feladatfinanszírozás szerinti költségvetési támogatás megállapítása, a költségvetés-tervezéssel összefüggő feladatok és annak végrehajtása ellenőrzésének támogatása, a törvényességi feladatok elvégzése.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó intézmények rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatása

a.)az elemi adatok statisztikai gyűjtéséhez, a rendszer- és működési folyamatok ellenőrzéséhez kapcsolódó felméréshez, a statisztikai elemző és értékelő, valamint tervező-modellező rendszerhez, illetve a döntés-előkészítéshez, a döntések hatásainak vizsgálatához,

b.)valamint a pénzügyi és gazdasági analitikai információs rendszer működéséhez, azon belül a költségvetési és gazdasági tervezéshez, a költségvetési előirányzatok évközi módosításához, a költségvetési előirányzatok éven belüli teljesítésének, illetve felhasználásának ütemezéséhez, időarányos és teljesítésarányos méréséhez, a pénzellátáshoz, a költségvetési és gazdasági folyamatok alakulásának évközi megfigyeléséhez kapcsolódik.

Az intézményre vonatkozó rendelkezések

3. §

(1) Az intézmény saját szervezete gondoskodik a közoktatási információs rendszer működésével kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörbe tartozik a jogszabály által előírt elemi nyilvántartások e rendeletben előírt szabályok szerinti vezetése, a kötelező rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás, az adatrögzítés, adatellenőrzés, adathitelesítés, adattovábbítás teljesítése, a helyi önkormányzati és társulási információs rendszer működésében, ellenőrzésében való közreműködés.

(3) Az elemi nyilvántartások adatait úgy kell rögzíteni és tárolni, bizonylati és iktatási rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az intézmény alkalmas legyen az adatszolgáltatási kötelezettség e rendelet által előírt formában és tartalomban való teljesítésére.

(4) Az intézmény az adatszolgáltatással összefüggő nyilvántartásokat, iratokat, adatszolgáltatásokat a köziratokra vonatkozó jogszabályok, az adatkezelési, ügyirat-kezelési és iratselejtezési szabályok szerint – de legalább öt évig – köteles megőrizni.

A pénzügyi és gazdasági analitikai információs rendszerre vonatkozó rendelkezések

4. §

A közoktatási intézmények pénzügyi és gazdasági adataival kapcsolatban Nagyatád Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala mint önállóan gazdálkodó intézmény, illetve a közoktatási intézmények mint részben önállóan gazdálkodó szervek között létrejött, a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodások az irányadók és alkalmazandók.

A fenntartóra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1) A fenntartó a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba – előzetes, az ellenőrzést legalább a kézhezvételtől számított öt munkanappal megelőző értesítés alapján – az intézménynél betekinthet. A fenntartó a betekintés során ellenőrzi az adatok hitelességét, illetve az elemi nyilvántartások és az ügyirat-kezelési szabályzat, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség során elrendelt szabályok és előírások összhangjának érvényesítését.

(2) A fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy az érintett intézmény az adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet megelőző év december 15-ig megismerje annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges elemi nyilvántartásait, iratkezelési rendjét, bizonylati rendszerét annak megfelelően alakíthassa ki.

Az adatszolgáltatás rendje

6. §

(1) Az adatszolgáltatásra kötelezett intézmény az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen, az adatgyűjtések elrendelésében meghatározott rend szerint köteles szolgáltatni.

(2) A közoktatási adatszolgáltatási rendszer magában foglalja a jogszabályok által kötelezően előírt adatok gyűjtését, rögzítését, adattovábbítási kötelezettségét, az adatszolgáltatási eljárás rendjének betartását, az adatközlő felelősségét az adatok hitelességéért, az adatközlés ellenőrzéséért.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért az adatszolgáltatásra kötelezett intézmény vezetője felelős, felel az adatszolgáltatás eljárási és tartalmi teljesítéséért.

7. §

(1) Az intézmény számára e rendeletben meghatározott adatszolgáltatásával kapcsolatos előírt közoktatási információs adatköröket e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az intézmény e rendelet 1. sz. mellékletében szereplő közoktatási információs körök adatait e mellékletben szereplő határidők betartásával, a Kt. rendelkezéseit figyelembe véve és azzal összhangban köteles szolgáltatni.

(3) Az intézmény e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott adatkörökhöz kapcsolódó és analitikus nyilvántartásaiból nyert adatokat köteles szolgáltatni a pedagógiai program, az intézményi munkaidő-rend, a tantárgyfelosztás, a feladat-ellátási terv, valamint minden egyéb olyan dokumentum megalkotásához, módosításához és jóváhagyásához, amelyről a döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik.

(4) Az intézmény e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott adatkörökhöz kapcsolódó és analitikus nyilvántartásai szerinti adatokban bekövetkező változásokat 30 napon belül analitikus nyilvántartásán belül átvezeti.

Az adatok nyilvánossága

8. §

(1) A végrehajtott adatgyűjtés eredményei – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nyilvánosak. A nyilvánosságra hozatalról az adatkezelő szervezet saját hatáskörében az adatvédelmi szabályzatban előírt módon gondoskodik.

(2) Nem lehet nyilvánosságra hozni azokat az adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatalát a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény tiltja. Az ilyen adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a fenntartó és az intézmény egyaránt felelős.

Rendkívüli adatszolgáltatás

9. §

(1) A fenntartó az önkormányzati és a társulási feladat ellátása és működése biztosításával, továbbá a gazdálkodással összefüggésben rendkívüli adatszolgáltatást rendelhet el abban az esetben, ha előre nem látható ok vagy jogszabályi változás miatt adattartalmi vagy adatszerkezeti változás történt, illetve az önkormányzati és a társulási tevékenységével összefüggésben felmerült adatigényét a rendelkezésre álló adatállomány nem képes teljesíteni.

(2) A rendkívüli adatszolgáltatás rendjére az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződések kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Nagyatád, 2006. december 14.

Ormai István s.k. Dr. Kovács Ildikó s.k.

polgármester jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

1. sz. melléklet

A közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 58/2006. (XII. 15.) rendelethez

Közoktatási információs körök

	Adatok	Határidő
1.	Óvodai beírt gyermekek szakmai nyilvántartási csoportosított adatai - személyi azonosítók nélkül	Szeptember 15. December 31.
2.	Óvodai nevelési program, szakmai program, minőségirányítási program, munkaidő-tervek adatai, óvodai napi és heti munkarendi, foglalkozási rendi adatok	Szeptember 15.
3.	Óvodai felvételi és beiratkozási adatok	Beiratkozások lezárását követően haladéktalanul
4.	Óvodai tanügyi dokumentumok szakmai és személyi azonosítás nélküli adatai	Adott esetben, az adattípushoz igazodva, az intzémény felé előzetes értesítésben meghatározva
5.	Óvodai OM statisztikai adatok	Október 15. Május 15.
6.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai tanulói jogviszony szerinti szakmai nyilvántartási csoportosított adatok - személyi azonosítók nélkül	Október 1.
7.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai pedagógiai program, helyi tanterv, minőségirányítási program és szakmai program dokumentumai	A Kt. által előírt elkészítési határidőt követő 15 napon belül
8.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai tantárgyfelosztás, feladat-ellátási terv, ügyeleti rend, tanfolyami rend, iskolai napi és heti munkarendi, foglalkozási rendi adatok	Tervezet: Június 30. Végleges dokumentum: Szeptember 15.
9.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai felvételi és beiratkozási adatok.	Beiratkozások lezárását követően haladéktalanul
10.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai tanügyi dokumentumok szakmai adatai, különös tekintettel a tanulói létszámokra, osztályszámokra, csoportszámokra, ellátott tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámaira, évfolyam-ismétlési, étkezési adatokra, a nevelési tanácsadással, szakértői bizottság szakértői véleményével összefüggő csoportosított adatokra	Szeptember 15.
11.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai versenyekkel összefüggő adatok	Június 15.
12.	Általános iskolai, alapfokú művészetoktatási és középiskolai OM statisztikai adatok	Október 15. Május 15.
13.	Kollégium kollégiumi tagsági jogviszony szerinti szakmai nyilvántartási csoportosított adatok - személyi azonosítók nélkül	Szeptember 15.
14.	Kollégiumi pedagógiai program, helyi tanterv, minőségirányítási program és szakmai program dokumentumai	A Kt. által előírt elkészítési határidőt követő 15 napon belül
15.	Kollégiumi munkaterv, kötelező foglalkozások rendje, rendezvényterv, ügyeleti rend, napi és heti munkarendi, foglalkozási rendi adatok	Tervezet: Június 30. Végleges dokumentum: Szeptember 15.
16.	Kollégiumi felvételi és beiratkozási adatok	A felvételi és a beiratkozási záró időpontot követő 5 munkanapon belül
17.	Kollégium tanügyi dokumentumok szakmai adatai, különös tekintettel a tanulói létszámokra, csoportszámokra, ellátott tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámaira, étkezési adatokra, a nevelési tanácsadással, szakértői bizottság szakértői véleményével összefüggő csoportosított adatokra	Szeptember 15.
18.	Kollégiumi OM statisztikai adatok	Október 15.
19.	A tanévnyitó, a félévi és a tanévzáró értekezletek jegyzőkönyvei	Az értekezletet követő 15 napon belül
20.	A Kt. 2. sz. mellékletében meghatározott tanulói és alkalmazotti adatok	Adott esetben, az adattípushoz igazodva, az intézmény felé előzetes értesítésben meghatározva
21.	Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban szereplő egyéb szakmai minőségmutatók	Az ÖMIP-ben meghatározott határidők

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

28/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a gyermekek HPV elleni védőoltása költségeinek átvállalásáról

Hatályon kívül helyezve: 2014. december 5.

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1)A rendelet célja, hogy az egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés érdekében, a preventív szemlélet megvalósításának eszközeként Nagyatád Város Önkormányzata támogassa a méhnyakrák kialakulásáért elsősorban felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védekezést a kiskorú gyermekek egészsége megóvására.

(2)A rendelet hatálya Nagyatád Város közigazgatási területén kizárólag az állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a törvényes képviselővel együttesen a városban lakó, a tárgyévben 13. életévüket betöltő leány gyermekekre terjed ki. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(3)Tárgyévben védőoltásra jogosult az a leánygyermek is, aki az oltás évében jogosult lett volna, de azt egészségügyi állapotára tekintettel nem tudta igénybe venni.

A HPV elleni védőoltás költségei átvállalásának feltételei és szabályai

2. §

(1)Nagyatád Város Önkormányzata az e rendeletben szabályozott egészségügyi ellátást a törvényes képviselő kérelmére adómentesen természetben támogatja oly módon, hogy a tárgyévben 13. életévüket betöltő leányok HPV elleni védőoltása költségeinek 50 %-a finanszírozásához a szülők részére – rászorultság esetén – támogatást nyújt.

(2)A védőoltás költségeinek másik 50 %-át vállalkozások, társadalmi szervezetek, alapítványok – külső támogatók – által felajánlott támogatás fedezi.

__________________________________________________________________________

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2014. december 5.

(3)A vállalkozások és civil szervezetek általi támogatás gyűjtését a Szociális és Egészségügyi Bizottság kezdeményezi és koordinálja.

(4)A védőoltás költségéhez nyújtott támogatás pénzügyi fedezetét a költségvetési rendeletben külön előirányzatként kell biztosítani.

(5)A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott juttatással kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1)A Szociális és Egészségügyi Bizottság adott év január 31-ig intézkedik a vállalkozásoktól, civil szervezetektől várható támogatás írásbeli igérvényének beszerzése iránt.

(2)Az adott évben – a személyiadat- és lakcím nyilvántartás adatai alapján – 13. életévét betöltő lánygyermekek számát alapul véve kerül meghatározásra a szükséges támogatás tervezett összege. Az (1) bekezdés szerinti időpontot követően a külső támogatóktól a tervezett összeg felére elegendő támogatási ígérvény rendelkezésre állását követően, az önkormányzat adott évi költségvetésében tervezi a védőoltás biztosításához szükséges önkormányzati támogatás részt.

(3)A támogatás feltételeként meghatározott szociális rászorultság a család jövedelmi viszonyainak megfelelően az alábbiak rászorultsági kategóriák szerint vehető figyelembe:

I. rászorultsági kategória:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek.

II. rászorultsági kategória:

Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200 %-át.

III. rászorultsági kategória:

Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 250 %-át.

IV. rászorultsági kategória:

Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, illetve a gyermekét egedül nevelő szülő esetében 300 %-át.

V. rászorultsági kategória

Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi

nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 400%-át.

(4) A szülő által fizetendő saját erő mértéke:

I. kategóriába a védőoltás árának 50 %-ából 10 %

II. kategóriába a védőoltás árának 50 %-ából 20 %

III. kategóriába a védőoltás árának 50 %-ából 30 %

IV. kategóriába a védőoltás árának 50 %-ából 40 %

V. kategóriába a védőoltás árának 50 %-ából 50 %

(5) A szociális helyzetet bemutató jövedelmi igazolást a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

4. §

(1) A kérelmet a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő - gyámolt esetében a gyám nyújthatja be az 1. melléklet szerinti igénylő lapon, - az ( 4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyév március 31. napjáig. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2) A védőoltás igénylése iránti kérelemhez - mely tartalmazza a törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát - csatolni kell

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát és

c) a háziorvos védőoltásra tett javaslatát.

(3) Nem kaphat védőoltást az,

a.) akinek törvényes képviselője a védőoltás beadásához írásban nem járult hozzá,

b.) akinek beoltása orvosilag ellenjavalt.

(4)2011. évben a kérelmek benyújtásának határideje: 2011. november 30.

(5)A kérelmeket a Polgármester bírálja el.

(6)A megállapított támogatás folyósítására a vállalkozások, társadalmi szervezetek és alapítványok támogatásának átutalását követően, a szülő által fizetendő saját erő befizetésének igazolása után kerül sor.

(7)A saját erő megfizetésének elmulasztása a támogatásra való jogosultság megszűnését vonja maga után.

(8)A Polgármesteri Hivatal a lakcímre történő értesítéssel tájékoztatja az érintetteket a védőoltás beadásának helyéről és idejéről.

(9)A kérelmek alapján az oltóanyag beszerzéséről a Polgármesteri Hivatal, annak tárolásáról az ÁNTSZ Kistérségi Intézetének Nagyatádi Kirendeltsége gondoskodik. A háziorvos intézkedik az oltásra kijelölt napon a szükséges mennyiségű oltóanyag átvételére.

(10)Az oltássorozat valamennyi vakcináját a házi gyermekorvosok adják be.

(11)Amennyiben a házi gyermekorvos nem nagyatádi székhelyen rendel, úgy az oltóanyagot a törvényes képviselőnek kell az előírásoknak megfelelő módon a Polgármesteri Hivatal által megjelölt helyről az orvoshoz eljuttatni. Az oltóanyag nem megfelelő szállításából, tárolásából eredő károsodásért a törvényes képviselő felelős. Az ily módon károsodott oltóanyagot az önkormányzat nem téríti meg.

(12)Amennyiben a szülő neki felróható okból a következő oltást, illetve oltásokat nem adatja be a gyermekének, úgy az addig fizetett önkormányzati támogatást köteles visszafizetni.

Kivételt képez, ha a gyermek a betegsége miatt nem kaphatja meg az oltásokat, illetve ha a család elköltözött Nagyatádról.

Záró rendelkezések

5. §

(1) A rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2010. (III. 26.) rendelet.

(3) 2011. évben a védőoltás önkormányzati támogatás részének 2011. évi költségvetési rendeletben való tervezésére a 2. § (2) bekezdése szerint felajánlott támogatások és a szülői saját erő ismeretében, rendelkezésre állása esetén 2011. december 15-ig kerül tervezésre.

Nagyatád, 2011. október 27.

Ormai István s.k.	Dr. Kovács Ildikó s.k.
polgármester	jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. december 2.

Ormai István	Dr. Kovács Ildikó
polgármester	jegyző

1. melléklet

K É R E L E M

A méhnyakrák elleni védőoltás biztosítására

A kérelmező^[1]:

Neve:……………………………………………születési név: ……………………………………….

Születési hely: ………………………………….születési idő: ………………………………..............

Anyja neve: …………………………………………………………………………………………….

Bejelentett állandó lakóhely^[2]: ………………………………………………………………………….

Személyi igazolvány száma: …………………………………………………………………………...

Telefonszáma: ………………………………… munkahely: …………………………………………

A beoltatandó gyermek:

Neve:…………………………………………………………...………………………………………

Születési hely: ………………………………….születési idő: ……………………………….............

Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………

Bejelentett állandó lakóhely^[3]: …………………………………………………………………………

TAJ száma: ……………………………………………………………………………………............

Házi gyermekorvos neve: ……………………………………………………………………………..

BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT

Alulírott ……………………………………………..(név^[4]) szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő/gyám^[5] ,

és

Név:……………………………………………..születési név: ……………………………………..

Lakcím: ………………………………………... szig. szám: ……………………………………….

szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő

mint ………………………………………………………(gyermek neve) nevű gyermekek törvényes képviselője kérem/kérjük, és hozzájárulok/hozzájárulunk ahhoz, hogy a HPV védőoltást a fent megjelölt gyermek részére beadják.

N a g y a t á d, 20….év……hó……nap

………………………………… ………………………………..

törvényes képviselő aláírása törvényes képviselő aláírása

2. melléklet

JÖVEDELEM NYILATKOZAT

Név: __________________________________________________________________

Szül. hely: idő:______________________________________________________________

Lakcíme:__________________________________________________________________

I/ munkáltató tölti ki

Tárgyidőszakban jövedelem igazolása (megelőző egy hónap)

Munkavállaló neve, címe:_____________________________________________________

Munkáltató neve és címe: _____________________________________________________

20………… év ......................hó......... naptól 20……....év..............................hó........napig

A munkaviszony jellege: szerződéssel, kinevezéssel, közfoglalkoztatással

(a megfelelő aláhúzandó)

Tárgyidőszakban kifizetett összeg: Bruttó: Nettó:

1./ Munkabér (túlóra is) _________________ _______________

2./ Táppénz _________________ _______________

3./ GYED, GYES _________________ _______________

4./ Jutalom _________________ _______________

5./ Egyéb bérjellegű kifizetés _________________ _______________

6./ 1-5. pontban kifizetett összeg összesen:_________________ _______________

Kelt:____________________________

________________________________

munkáltató aláírása, bélyegzőlenyomata

II/ nyilatkozatot tevő tölti ki

Alulírott kijelentem, hogy

1./ Egyéb jövedelmem nem volt.

2./ Jövedelmem származik Bruttó Nettó

a./ társas vagy egyéni vállalkozásból _________________ _______________

b./ ingatlan, ingó vagyontárgyak

értékesítéséből, vagyoni értékű

jog átruházásából _________________ _______________

c./ nyugellátás, baleseti nyugellátás,

egyéb nyugdíjszerű ellátásból

(árvaellátás, stb.) _________________ _______________

d./ gyermek ellátásához és gondozásához

kapcsolódó támogatásokból (GYES,

GYED, GYET, családi pótlék, gyermek-

tartásdíj, stb.) __________________ _______________

e./ önkormányzat és munkaügyi szervek

által folyósított rendszeres pénzbeli

ellátásból (pl. aktív korúak ellátása) ________________ _______________

f./ föld bérbeadásából származó jövedelem

__________________ _______________

g./ egyéb (mezőgazdasági termelés,

ösztöndíj, stb.) __________________ _______________

3./ Jövedelemből tartásdíjat

- fizetek _____________ fő után

- kapok _____________ fő után

a./ összege: (havi) ___________________ _______________

b./ tartásdíjat megállapító ítélet száma, _______________________________________ bíróság megnevezése _______________________________________

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy (kérem a megfelelőt aláhúzással jelölje) - életvitelszerűen a lakóhelyemen élek vagy

- életvitelszerűen tartózkodási helyemen élek

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Nagyatád, ______________________

____________________

aláírás

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti változásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2014. (XII.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti változásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

2014-12-05-tól

Összes vállalt hátraléktörlesztés

Vállalt önrész mértéke: ……………………………………. Ft

Nyilatkozat

Az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése

a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról

A rendelet célja

A rendelet hatálya

A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A gyermekjóléti alapellátások

A gyermekek napközbeni ellátása

Térítési díjak

Családsegítés

(5)(9)

Összes vállalt hátraléktörlesztés

Vállalt önrész mértéke: ……………………………………. Ft

Nyilatkozat

Hazai és nemzetközi kapcsolatok

II. fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

A képviselő-testület ülései

Képviselő-testület ülésének összehívása

Tájékoztató melléklet a pályázati felhíváshoz

Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése alapján:

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,

b) a kizárt közjogi tisztségviselő (kormány tagja, kormánybiztos, államtitkár,

szakállamtitkár regionális fejlesztési tanács elnöke),

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,

d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége,

fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),

fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,

g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.

Ha a pályázó

a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) nem kizárt közjogi tisztségviselő,(országgyűlési képviselő,európai parlamenti képviselő polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő, helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja)

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,

d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

Mellékletek

(5)⁽⁹⁾

**d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,**

**c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,**

**d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,**