NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Képviselő-testületének

8/2014. (III.26.) rendelete

az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló 30/2008. (IX. 1.) rendelet módosításáról

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésbe kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban és az Alaptörvény 32. cikk (1) e.) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) módosításáról a következőket rendeli el:

1. §

Az Ör. 80. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:

80. §

(1)     A befogadáshoz csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy/szervezet által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, valamint a befogadott személy/szervezet vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, a helyiséget a szerződés megszűnésekor elhagyja.

(2)     Nem adható befogadáshoz hozzájárulás, ha a befogadandónak és/vagy a befogadónak nyugdíj, egészségbiztosítási járulék, állami adóhatósági vagy önkormányzati adótartozása van, továbbá ha a bérleti jogviszonyból eredően bármilyen tartozása van.

(3)     A befogadás jóváhagyásáról a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság dönt. A döntést a kérelem előterjesztését követő ülésén hozza meg.

2. §

Az Ör. 94. §. (1), (3) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1)     Az önkormányzat a tulajdonában álló mezőgazdasági hasznosítású földek forgalmára, hasznosítására vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével hasznosítja.

(3)     A haszonbérleti szerződések hatálya minimum 1 év maximum 5 évre szól.

(8)     A haszonbérleti szerződések megkötésére, aláírására a polgármester, ellenjegyzésére a jogtanácsos jogosult.

3. §

Az Ör. 4. mellékletében foglalt, Nagyatád Város Önkormányzatának üzleti vagyonát tartalmazó 4. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

4. §

Az Ör. 5. mellékletében foglalt, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát tartalmazó 5. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

5. §

A rendelet 2014. április 1. napján lép hatályba.

Nagyatád, 2014. március 26.

                 Ormai István                                                             Dr. Kovács Ildikó

                  polgármester                                                                      jegyző

1. melléklet a 8/2014.(III.25.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 30/2008. (IX. 1) önkormányzati rendelethez

Üzleti vagyon

1. ÖTVÖSKÓNYI

2. HÁROMFA

3. NAGYATÁD

Megjegyzés: a területi jelzést nem tartalmazó ingatlanok belterületi besorolásúak

1. melléklet a 8/2014.(III. 25..) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 30/2008. (IX. 1) önkormányzati rendelethez

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK  ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

Nagyatád Város Önkormányzata, Nagyatádi Polgármesteri Hivatal és önkormányzati költségvetési szervek kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az önkormányzat vagyonának hasznosításáról szóló 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) alapján a következők szerint szabályozom:

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed a Nagyatád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat), Nagyatádi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) és önkormányzati költségvetési szervek kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre, valamint a tulajdonban lévő, kezelésre, üzemeltetésre átadott eszközökre.

A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, ami megfelel az Ör. 3. § (6) bekezdésben meghatározottaknak, amelyek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül.

A szabályzat hatálya nem terjed ki a következőkre:

• A használatban lévő, de a tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, továbbá az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és a műemlék jellegű vagyontárgyakra.
• Az értékpapírokra és az önkormányzati üzletrészre.
• Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.

2. Felesleges vagyontárgyak fajtái

A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:

• a költségvetési szerv tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,
• az eredeti rendeltetésének már nem felel meg,
• a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,
• a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,
• rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,
• szavatossági idejük lejárt.

Nem tekinthetők feleslegesnek azok a vagyontárgyak, amelyek:

       -   nincsenek használatban, de várhatóan használatba kerülnek,

       -   illetve javítás alatt állnak.

Annak érdekében, hogy hasznosítási eljárásba vont felesleges vagyontárgyak, valamint a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelölésről, vagy elkülönített nyilvántartásáról.

A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelenségét követően lehet azokat selejtezni.

Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl. lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer stb.).

II.

FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása

A vagyontárgy feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítését kezdeményezheti:

• polgármester, jegyző,
• a költségvetési szerv, vagyonhasználó szerv vezetője,
• az irodavezetők,
• személyi használatba kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozók,
• meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében az analitikus nyilvántartást vezetők.

2. A kezdeményezés módja

A vagyontárgyak feleslegesnek, vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek a javaslataikat a leltározás megkezdése előtt, minden év október hó 31. napjáig a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője részére megtenni. A javaslatokat jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia:  

• sorszám,
• nyilvántartási szám,
• az eszköz megnevezése,
• mennyiségi egysége,
• mennyisége,
• a feleslegessé válás oka,
• a használatból való kivonás időpontja,
• javaslat a hasznosítás módjára,
• a jegyzék készítésének időpontja,
• a javaslatot tevő személy aláírása.

A feleslegessé válás okához a kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet a szabályzat V. része tartalmaz. A hasznosítás módjánál "értékesítés" vagy "selejtezés" megjelölést kell alkalmazni.

A Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője a jegyzékeket összegyűjti, felülvizsgálja, illetve megszervezi annak felülvizsgálatát, amelyben a szakmailag illetékes vezetők is közreműködhetnek, szükség szerint előterjeszti jóváhagyásra.

A felülvizsgálat során az irodavezetőnek a következőket kell elvégezni:

• megállapítja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,
• ha szükséges, szakértői véleményeket kell beszereznie a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,
• értékesítés esetén az eladási árat megállapítja,
• véleményezi a hasznosítás módjára tett javaslatot.

A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. Az ár megállapítása céljából szakmai munkacsoport is létrehozható.

A javaslatok és az eladási ár jóváhagyására:

• Ör. 31. § (1) b.) pont esetén a Műszaki és Vagyongazdálkodási Irodavezetője,
• Ör. 31. § (1) c.) pont esetén a polgármester

jogosult.

III.

A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA

1. A hasznosítás módja lehet:

• térítésmentes átadással önkormányzati költségvetési szervek között,
• gazdálkodó szervezetek, illetve magánszemélyek részére térítés ellenében,
• térítés nélküli átruházással.

1.1. Térítés nélküli átadás, átruházás

A polgármester, a költségvetési szerv vezetői jogosultak a feleslegessé vált vagyontárgyakat térítésmentesen más önkormányzati költségvetési szerv részére használatba átadni.

A működéshez már nem szükséges vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ban foglaltak szerint lehet. A vagyontárgy ingyenes átruházására a Képviselő-testület jogosult.

Térítés nélküli átadás, átruházás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.

1.2. Gazdálkodó szervek illetve magánszemélyek részére térítés ellenében történő értékesítés

A feleslegessé vált vagyontárgy, amennyiben arra az Ör. 31. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknek nincs szüksége értékesíthető, minimum vételárat megjelölő nyílt pályázatos értékesítési eljárás kereti között.

Az értékesítési eljárást az a költségvetési szerv folytatja le, melynek használatában van az adott vagyontárgy.

A nyílt értékesítési eljárás során e rendelet 91. §-ban meghatározottak az irányadók.

Az önkormányzati intézmények dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek menősülnek.

Magánszemélyek részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.

2. Az értékesítés, térítésmentes átadás, átruházás dokumentálása, bizonylatolása

Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számlának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek.

Az értékesítést követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján.

A vagyontárgy értékesítéséről, térítés nélküli átadásáról, átruházásáról szerződést, megállapodást, szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, illetve lehet elfogadni.

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a vagyonhasználó szerv vezetője felelős.

IV.

SELEJTEZÉS ÉS MEGSEMMISÍTÉS

1. A selejtezési eljárás lefolytatása

A feleslegessé vált, értékesítésre, térítés nélküli átadásra, átruházásra nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző 30 napon belül selejtezni kell. A selejtezés lebonyolítására a vagyonhasználó szerv vezetője ad engedélyt.

Selejtezendők mindazon vagyontárgyak, amelyek az alábbi követelményeknek akár külön-külön, vagy együttesen megfelelnek:

1. Károsodás következtében jelentős állagveszteséget szenvedtek, s várhatóan javítás után sem válnak rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

     A javítás során külön figyelmet kell fordítani a javítás várható költségeire, a vagyontárgy állagjavulása és használhatósága közötti viszonyra. Ha a javítás költsége irreálisan magas, akkor a leselejtezés mellett kell dönteni.

2.  Teljesen 0-ra leíródott és felújításra gazdasági megfontolásból alkalmatlan vagyontárgy, illetve olyan vagyontárgy, melynek használata műszakilag, biztonságtechnikailag nem javasolt.

3.  Ha a vagyontárgyak műszakilag, erkölcsileg elavultak oly mértékben, hogy selejtezésük indokolt.

A vagyontárgyak selejtezését a selejtezési bizottság végzi, selejtezési eljárás keretében.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése a vagyonhasználó szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes.

A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzék alapján köteles elvégezni.

A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a felesleges, de még használható vagyontárgyak értékesítésére, térítésmentes átadásra, átruházásra a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.

2. A tárgyi eszközök és készletek selejtezésének dokumentálása

A tárgyi eszközök és készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

A selejtezésre javasolt eszközökről kiállított selejtezési jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a selejtezés engedélyezésére jogosult személy megnevezése,
• a selejtezendő anyagok, készletek felsorolása (ezen belül: megnevezés, azonosító szám, mennyiségi egység, egységár, forintérték),
• rendelkezés a selejtezést követő eljárásról: értékesítés, megsemmisítés,
• a selejtezés kelte,
• a selejtezési eljárásban résztvevők felsorolása.

A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről:

• a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet-e értékesíteni,
• a hulladék, vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket - szükség szerint, esetleg egészségvédelmi előírások miatt - meg kell semmisíteni,
• a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás stb.) történjen.

A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) végrehajtására csak az vagyonhasználó szerv vezetője engedélye alapján kerülhet sor.

A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 3 példányban kell elkészíteni.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni:

• a könyvelésnek,
• a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének,
• a selejtezési bizottságnál marad.

A tárgyi eszközök selejtezésénél a következő nyomtatványokat kell használni:

• B 11-90 r.sz.   Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve
• B 11-91 r.sz.   Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke
• B 11-92 r.sz.   Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek,                            hulladék anyagok jegyzéke
• B 11-97 r.sz.  Megsemmisítési jegyzőkönyv

A készletek selejtezéséhez a következő nyomtatványokat kell használni:

• B 11-93 r.sz.   Készletek selejtezési leértékelési jegyzőkönyve
• B 11-94 r.sz.   Selejtezett készletek jegyzéke
• B 11-95 r.sz.   A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke
• B 11-96 r.sz.   Leértékelt készletek jegyzéke
• B 11-97 r.sz.   Megsemmisítési jegyzőkönyv

3. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni.

A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

4. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a vagyonhasználó szerv vezetője a felelős.

5. A megsemmisítési eljárás

Abban az esetben kerülhet sor megsemmisítésre, ha a vagyontárgy még hulladék formájában sem hasznosítható, illetve raktározása tárolóhely hiányában nem lehetséges.

A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

     - a megsemmisített vagyontárgy megnevezését,

     - az azonosítási számát (leltári számot),

     - a selejtezés keltét,

     - a megsemmisítés előtti tárolóhelyet,

     - a megsemmisítés módját,

     - az eljárásban résztvevők felsorolását.

A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet (B 11-97.) a selejtezési bizottság tagjai és a selejtezést engedélyező személyek írják alá.

V.

K Ó D J E G Y Z É K  I.

a feleslegessé válás okairól

K Ó D J E G Y Z É K  II.

A kiselejtezett eszközök hasznosításának módjáról

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

30/2008. (IX. 1.) rendelete

az önkormányzat vagyonának hasznosításáról

(Egységes szerkezetben)^*

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 78-80/B. §-aiban, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11. § (2) bekezdése, valamint 108. §-ában kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja

1. §

(1)   A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

       a.) folyamatos védelme,

       b.) a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése,

       c.) növelésének előmozdítása.

(2)   A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

A rendelet hatálya

2. §

(1)   E rendelet hatálya kiterjed Nagyatád Város Önkormányzata tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő:

       a.) ingatlanokra,

       b.) ingó vagyontárgyakra,

       c.) vagyoni értékű jogokra,

       d.) értékpapírokra,

       e.) társasági részesedésekre.

(2)     1/2010.(I. 29.) rendelet                                                                  Hatályba lépés: 2010. január 29.

(3)     15/2010.(VIII. 27.) rendelet                                                             Hatályba lépés: 2010. augusztus 27.

(4)     24/2011.(IX. 30.) önkormányzati rendelet                                         Hatályba lépés: 2011. október 3.

(5)     6/2012.(II. 17.) önkormányzati rendelet                                            Hatályba lépés: 2012. február 20.

(6)     8/2013.(IV. 4.) önkormányzati rendelet                                            Hatályba lépés: 2013. április 5.

(7)     14/2013.(IV. 23.) önkormányzati rendelet                                         Hatályba lépés: 2013. április 25.

(8)    8/2014.(III.26.) önkormányzati rendelet                                             Hatályba lépés: 2014.április 1.

(2)   E rendelet hatálya kiterjed a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3)   E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra. A lakásokra, azok elidegenítési feltételeire, valamint a bérleti díjára a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

       E rendelet rendelkezéseit a lakások vonatkozásában a forgalomképességi kategória tekintetében kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok hatály alá tartozó jogügyletekre.

(5)   E rendelet hatálya Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.

(6)   A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, temető használatára külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1)     Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető, vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2)     Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoport. Ilyenek: az ingó, ingatlan portfolió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.

(3)     Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásáról szóló 1997. évi CXLI. tv. 11. §, 12. §, 13. §-aiban meghatározottak.

(4)     Ingó: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak.

(5)     Értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5.§ (1) bekezdésében felsorolt értelmező rendelkezések alkalmazásával valamennyi önkormányzati vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő papír, tekintet nélkül annak fizikai alakjára. Így különösen: az állampapír, a befektetési hitel, a dematerializált értékpapír, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, jegyzés, jegyzési garanciavállalás, közvetett tulajdon, stb.     

(6)     Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

(7)     Törzsvagyon: az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. ⁽⁵⁾

(8)     Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi ügylet szabad tárgya lehet.⁽⁵⁾

(9)⁽⁵⁾ 

(10)   Forgalomképtelenség: törvény, továbbá e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vagyontárgyaknak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga nem ruházható át, nem terhelhető meg és köthető le, nem lehet tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

         Forgalomképtelen minősítését a módosított helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. 2. § f.) pontja alapján az abban szabályozottak szerint elveszti és önkormányzati adósság rendezésbe való bevonása esetén forgalomképessé válik.

(11)   Portfolió: értékpapírból és/vagy befektetési eszközből álló, együttesen szerzett befektetés állomány.

(12)   Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(13)   Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása.

         Célja, az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(14)⁽⁵⁾  

(15)   Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő.

(17)   Nem lakás célú helyiség: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 91/A. § 12. pontjában meghatározott helyiség.

(16)   Vagyon egyéb módon történő hasznosítása: a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítást ide nem értve. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető.⁽⁵⁾

(18)   Lakótelek: A hatályos építésügyi jogszabályok és a város rendezési terve, továbbá a  helyi építésügyi szabályokról szóló önkormányzati rendeletek alapján lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás célra használt helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, feltéve, hogy az még a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. Tv. 91/A.§ 6. pontja szerinti szükséglakás fogalmi követelményeinek megfelel.

(19)   Nem lakás célú telek: Minden nem lakóteleknek minősülő telek, amely beépíthető.

(20)   Mezőgazdasági művelésű ingatlan: A város bel- és külterületén lévő az az ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban mezőgazdasági művelési ágú ingatlanként tartanak nyilván, továbbá azok az ingatlanok is, amelyek mezőgazdasági célra hasznosulnak.

(21)   Hozzátartozó: A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 685 § b.) pontjában felsorolt valamennyi hozzátartozó.

(22)   Vagyonhasznosítás: a vagyontárgy használatba, bérbe, haszonbérbe adása, értékesítése, vállalkozásba történő bevitele, vagyonkezelésbe adása.

(23)   Meghatalmazott: olyan természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely a jogosult által kiállított, a Ptk. 222-223. §-aiban leírt feltételeknek megfelelő, kettő tanú által aláírt meghatalmazással rendelkezik.

(24)   Bruttó érték: a vagyontárgy forgalmi adóval növelt értéke.

                                                                       Az önkormányzat vállalkozása

4. §

(1)   Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti.

       A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.

(2)   Ha vállalkozásban közvetlenül részt kíván venni, a részvétel eldöntéséhez köteles közgazdasági elemzést (haszonelemzést) készíteni. A haszonelemzés adatainak ismeretében dönthet vállalkozásban történő közvetlen részvételről.

(3)   A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

(4)   Az önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, ahol a tulajdoni hányada az 50 %-ot meghaladja.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása

Az önkormányzati vagyon minősítése

5. §

(1)     Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes (üzleti vagyon) lehet. ⁽⁵⁾

(2)     A törzsvagyon a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagonból áll.⁽⁵⁾

(3)     A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen ingatlan vagyont az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet, az üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.⁽⁵⁾

 Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. §

(1)   Az önkormányzat vagyonát - az önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését - a polgármesteri hivatal tartja nyilván, valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2)   Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(3)   A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(4)   Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

7. §

(1)     A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a.) törzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és

b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza. ⁽⁵⁾

(2)   A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3)⁽⁵⁾   

(4)   A vagyontárgyak minősítését évente felül kell vizsgálni.

(5)   A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

       a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

       b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

       c.) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(6)   A költségvetési beszámoló elkészítésével egyidőben kell a vagyonhasznosítási tevékenységről beszámolni.

(7)    A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

        a)  a települési képviselő,

        b) a képviselő-testület bizottsága,

        c) a polgármester.

 (8)   A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása a hatáskörök és döntésre jogosult megállapítása szempontjából

8. §

(1)   A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell számításba venni a vagyontárgy értékét.

(2)   A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

       a.)   ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

       b.)   ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti    nyilvántartási értéken;

       c.)   tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

               - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;

            - másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;

- társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján;

- egyéb esetekben névértéken, illetve az önkormányzat számviteli politikájában meghatározott értékelési szempontok szerint meghatározott értéken kell számolni.

(3)   Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

(4)   Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(5)   Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

A vagyongazdálkodás irányelvei

9. §

(1)     A képviselő-testület 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.⁽⁵⁾

(2)     A képviselő-testület a 4 éves városfejlesztési és gazdálkodási program részeként elfogadja a középtávú vagyongazdálkodási tervét, amelynek végrehajtásáról minden évben beszámol.⁽⁵⁾

III. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok

gyakorlásának közös szabályai

10. §

(1)   Az önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)   A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a Városfejlesztési és Gazdálkodási, továbbá a Pénzügyi Bizottság, valamint Nagyatád Város Polgármestere gyakorolja.

(3)   E rendeletben meghatározottak szerint tulajdonosi részjogosítványokat  gyakorolnak az e rendelet 11.§-ában felsorolt önkormányzati vagyont használók (továbbiakban: vagyonhasználók).

(4) Vagyonkezelői szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorolnak a vagyonkezelő szervek. ⁽⁵⁾

(5)   Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el.

Önkormányzati vagyonhasználók jogai, kötelességei

11. §

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot, vagy önálló költségvetési szervként működő intézményt alapíthat.

(2) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei:

          a.)  - az önkormányzat költségvetési szervei;

   - az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv, a Polgármesteri Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester,

•  a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás,

          b.)  az önkormányzat gazdasági, illetve közhasznú társasága(i).

(3)Az önkormányzat felhatalmazza a (2) bekezdésben meghatározott vagyonhasználó szerveit, hogy – mint a rendelkezési jog körébe tartozó jogosítványként – a használatukba adott vagyontárgyak használatát, hasznai szedésének jogát átengedje, és az azzal kapcsolatos szerződéseket saját nevében megkösse.⁽¹⁾

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonhasználói tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(5) Az önkormányzat vagyonhasználó szerveit megilleti - a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan - az ingyenes használat joga.

(6) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.

(7) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

          a.) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;

          b.) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;

          c.) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;

          d.) közterhek viselésére.

(8) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.

Az intézmény vagyonhasználói joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.

(9)  Nagyatád Város Önkormányzata tulajdonában, de a Somogy Megyei Önkormányzat vagy állami szerv használatában álló ingatlanok, helyiségek tekintetében a vagyonhasználó nem jogosult a városi önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagyontárgyak elidegenítésére.

(10) A vagyonhasználó szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(11) A vagyonhasználó beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhet.

^(11)(1)

Speciális vagyonhasználó szervek

12. §

(1)  Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak a 11. §-ban szabályozottakon túl a következők:

          a.)⁽⁵⁾      

          b.)   Nagyatád városban működő sportegyesületek és sportszervezetek;

          c.)   Önkormányzati tulajdont államigazgatási feladataik céljából használó államigazgatási szervek külön törvény rendelkezései szerint;

          d.)   Somogy Megyei Önkormányzat;

          e.)    Nagyatádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetve  más kisebbségi önkormányzat megválasztása  esetén  a Nagyatád városi kisebbségi önkormányzat(ok) abban az esetben,  ha  a városi képviselő- testület használati jogot biztosít részükre. 

(2)⁽⁵⁾   

(3)  Az (1) bekezdés c) - e) pontjaiban meghatározott szervek vagyonhasználati jogát és terjedelmét a képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodásokkal kell szabályozni.

Vagyonkezelői jog létesítése, megszerzése

13. §

(1)     A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában, az önkormányzati fenntartású intézmények használatában lévő, e rendelet 3. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.⁽⁵⁾

(2)     A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül, ingyenesen – ellenérték nélkül –, vagyonkezelői szerződéssel engedhető át a törvényben meghatározott szervek részére⁽⁵⁾.

Vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai

14. §

(1)     A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.

(2)     A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

(3)     A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

a)biztosítására,

b)közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,

c)rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,

d)az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e)állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,

f)visszaadására a szerződés megszűnésekor.

(4)     A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a)a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,

b)a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,

c)a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,

d)a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

e)a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

f)a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,

g)a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h)az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

i)a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

j)a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

k)a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l)a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,

m)a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,

n)a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,⁽⁵⁾

Vagyonkezelés ellenőrzése⁽⁵⁾

15. §

(1)     A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület ezt a jogát határozattal a pénzügyi bizottságára átruházhatja.

(2)     Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.

(3)     A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.

16. §⁽⁵⁾

17. §⁽⁵⁾

18. §⁽⁵⁾

19. §⁽⁵⁾

20. §⁽⁵⁾

21. §.⁽⁵⁾

22. §⁽⁵⁾

Eljárás a tulajdonos képviseletében

23. §

(1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat (igazgatási, előkészítési és a döntés végrehajtása) a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint, a Polgármesteri Hivatal ágazatilag illetékes irodái látják el.

       Ilyen feladatok ellátásával a képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, de ez  nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a.)az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése;

b.)az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése; megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése;

c.)az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;

d.)a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester pályázati kiírásainak lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése;

e.)üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, ellátása;

f.)szerződések előkészítése.

 (3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés vagy meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.

(4)   A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(5)   A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.

IV. fejezet

Az önkormányzati vagyon kedvezményes átengedése és megszerzése⁽⁵⁾

24. §

Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni, vagy az önkormányzati vagyon használatát kedvezményesen átengedni egyedi döntéssel az alábbi esetekben lehetséges:

a.)meghatározott céllal, más önkormányzatnak, illetve az általa fenntartott önkormányzati költségvetési szervnek, a fenntartó tudomásulvétele mellett;

b.)állami szerv részére, munkájuk segítése érdekében;

c.)közérdekű kötelezettségvállalással;

d.)közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás címén lehet;

e.)az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek helyiségigényének biztosítása érdekében lehet;

Felajánlott vagyon elfogadása

25. §

(1)   Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2)   Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonhasználó nyilatkozata. A vagyonhasználó arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3)   Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.

Önkormányzati követelésekről való lemondás,

követelések elengedése

26. §

(1)   Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a.)csődegyezségi megállapodásban;

b.)bírói egyezség keretében;

c.)más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti;

d.)a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, (pl: foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, városfejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre, stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;

e.)ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;

f.)^.(5)

      g.)     ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;           

(2)   A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), e), és g) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.

       (Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(3)   Vagyonhasználók közül a Nagyatád Város Önkormányzata költségvetési szerveinek vezetői bruttó 100.000 Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.

(4)⁽⁴⁾

(5)  Ha a követelés elengedés bruttó 500.000 Ft értékhatárt nem haladja meg, a döntés meghozatalára a Pénzügyi Bizottság jogosult.⁽⁴⁾

(6)  A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) bruttó 500.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.⁽⁴⁾

(7)   Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben  mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől  is.

(8)   Minden követelésről való lemondás  elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

V. fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

27. §

(1)⁽⁵⁾

(2)   A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható.

       Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.

(3)   A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. 

(4)   A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes  törzsvagyont érintő  koncessziós pályázat, vagy vagyonkezelési jog átadására vonatkozó, továbbá közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

(5)   A forgalomképtelen vagyon 12 hónapot meg nem haladó hasznosításáról (használatáról, bérbe- és haszonbérbe adásáról) a polgármester, a 12 hónapot meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

28. §

(1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedésről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.⁽⁴⁾

(2)   Önkormányzati vagyonhasználó gondoskodik - értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról.

(3)   Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok, vagy az önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4)⁽⁵⁾

(5)   Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető  jogokat - értékhatárra tekintet nélkül - a polgármester gyakorolja.

(6)   Az (5) bekezdésben szabályozott esetben az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által megbízott személy képviseli. A képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként - a vagyon jellege szerint illetékes bizottság véleményezését követően - minősített szótöbbséggel dönt.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása ⁽⁵⁾

29. §

(1)   Ingatlan megszerzéséről, valamint forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.

       A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2)   Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonhasználók, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.

(3)   A forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról, terheléséről, valamint egyéb módon történő hasznosításáról

a.)nettó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester;

b.)nettó 500.001 Ft – nettó 1.000.000 Ft értékhatár között a Városfejlesztési és Gazdasági Bizottság;

c.)nettó 1.000.000 Ft értéket meghaladó vagyontárgy esetében a képviselő-testület

       határoz.

(4)   Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.

30. §

(1) Forgalomképes ingatlan legfeljebb 12 havi (1 alkalommal további 1-szer 12 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Az átmeneti hasznosítás az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.⁽⁵⁾

(2)   Az önkormányzati tulajdonú laktanyák átmeneti hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 12 hónapra bérbeadási lehetőséget biztosíthat, amely a laktanyák rehabilitációjáig, esetleges más célú hasznosításáig hosszabbítható újabb és újabb 12 hónapra.

(3)   A vagyontárgy elidegenítéséről, vagy egyéb módon történő hasznosításáról szóló jelen rendelet 29. §-ban meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, használatra történő kijelölést, a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni, a pályázatokra vonatkozó speciális, e rendeletben szabályozott feltételek megtartása mellett.

(4) A forgalomképes beépítetlen terület egy évet meg nem haladó bérbe adásáról a polgármester, az egy évet meghaladó bérbe adásról a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló, nagyatádi 3/1 helyrajzi szám alatti tárolók a Széchenyi tér10. szám alatti lakások, üzlethelyiségek tulajdonosainak, bérlőinek adhatók bérbe, mint lakásokhoz, üzlethelyiségekhez tartozó tárolók. Az üresen álló tárolók átmeneti hasznosítása érdekében pályázati eljárás nélkül legfeljebb 1 évre a polgármester bérbeadási lehetőséget biztosíthat más bérlőnek is, amely évente újra hosszabbítható, de legfeljebb a Széchenyi tér 10. szám alatti lakások, üzlethelyiségek használóinak bérleti igényéig.⁽⁶⁾

VI. fejezet

Vagyonhasználó szervek tulajdonnal kapcsolatos jogai, bevételei

31. §

(1)   A vagyonhasználó szerv vezetője - a vagyonhasználó szervezet alapító okiratában, vagy társasági szerződésében, illetve a vagyonhasználó szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult:

       a.)   a rábízott vagyont határozott ideig tartó bérbeadás útján hasznosítani, vagy a vagyon állagának felújítása és folyamatos jó karbantartási kötelezettsége, mint ellenérték fejében használatra engedni;

       b.)   feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból:

              -   a számviteli előírások alapján készletnek minősülő vagyontárgyakat értékhatárra tekintet nélkül;

              -   a  számviteli előírások alapján tárgyi eszköznek minősülő  vagyontárgyakat 100.000 Ft-ig, a 100.000 Ft értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogokat értékesíteni;

       c.)  a b.) pontban megjelölt értékhatárt meghaladó ingó vagyontárgy értékesítésében a     polgármester dönt.

       A vagyon értékesítését megelőzően az értékesítést bonyolító köteles a többi önkormányzati költségvetési szervet a feleslegessé vált vagyonról értesíteni, a megkeresett szervek legkésőbb 15 napon belül kötelesek választ adni. Ha a megadott határidőn belül nyilatkozat nem érkezik, vagy nemleges válasz érkezik, a feleslegessé vált vagyon értékesíthető e rendelet mellékletébe foglalt szabályok szerint.   

(2)   A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonhasználót illeti meg. Vagyonhasználó a fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani.

(3)   A hasznosítás nettó tiszta bevételéből a költség és a vagyon állagának fenntartása, felújítása után fennmaradó tiszta eredmény legfeljebb 5 %-át személyi ösztönzésre lehet felhasználni.

(4)   A személyi ösztönzés rendjét az intézmények belső szabályzatukban kötelesek rögzíteni.

(5) A feleslegessé vált vagyon selejtezésének és értékesítésének szabályait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.⁽⁵⁾

(6) A 12. §-ban felsorolt speciális vagyonhasználók tulajdonnal kapcsolatos jogait a képviselő-testület egyedi döntései, illetve az általa kötött és jóváhagyott megállapodások, vagyonhasználói szerződések tartalmazzák.⁽⁵⁾

VII. fejezet

Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok

32. §

(1)   Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.

(2)   A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.

33. §

Tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot az e rendelet 29. §-ában foglalt értékhatártól függő szabályozás szerint a döntésre jogosultak adhatnak, a döntés alapján a nyilatkozatot a polgármester írja alá.

34. §

(1)     Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvény vagyon hasznosításáról, eladásáról pályázati eljárás keretei között a képviselő-testület dönt^.(4)

(2)⁽⁴⁾

(3)⁽⁴⁾                                                                        35. §

(1)   A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant, vagy értékpapírt fogadhat el.

(2)    Részletfizetést, fizetési haladékot, ha az ügylet értéke:

a)a bruttó 200.000 Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,

b)bruttó 200.001-500.000 Ft közötti, a Pénzügyi Bizottság,

c)a bruttó 500.000 Ft-ot meghaladja a képviselő-testület adhat.

36. §

(1)   Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, ha az önkormányzat üzletrészének nagysága a több mint fele tulajdoni arányt nem éri el, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására a képviselőt-testület portfólió-vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.

(3)   Részvény, vagy egyéb értékpapír vagyon - portfolió- vagyonkezelése esetén  a tulajdonosi jogosítványokat teljes egészében a vagyonkezelő (valódi portfolió) gyakorolja.

VIII. fejezet

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

37. §

Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a.)gazdasági-  és nonprofit gazdasági társaság alapításáról;

b.)társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;

c.)gazdasági- és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;

d.)kötvénykibocsátásról;

e.)kezességvállalásról;

f.)bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről;

g.)e rendelet 7. § (8), 28. § (7), illetve 43. § (6) bekezdésében meghatározottakról.

IX. fejezet

Eljárási szabályok

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

38. §

(1)Az önkormányzati vagyon hasznosítása történhet:

• bérbe adással,
• használatba adással,
• értékesítéssel,
• vagyonkezelésbe adással,
• vállalkozásba történő bevitellel,
• haszonbérbe adással,
• esetlegesen más módón.

(2)Az önkormányzati vagyon bármely irányú hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3)Az önkormányzati vagyon hasznosítását kezdeményezheti:

• képviselő-testület,
• képviselő(k),
• bizottság(ok),
• polgármester,
• bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(4)Az önkormányzati vagyon hasznosítása az (6) és (7) bekezdéseiben foglaltak kivételével kizárólag pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(5)A pályázati eljárás megvalósulhat ajánlatkérés, pályáztatás és vagyonárverés útján.

(6)     A pályázati rendszer nem terjed ki:

       a.)             a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének       meghosszabbítására;

       b.)             kisajátításnál csere ingatlan biztosítására;

      c.) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő           földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket;

         d.)             idegen tulajdonú al- és felépítmények alatti földterület hasznosítására vagy         idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;

       e.) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására;

   f.) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;

g.) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. hatálya alá tartozó szervezetek helyiség igényének kielégítésére;

h.) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;

i.)   ha az önkormányzat  közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;

j.)  jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti        vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő        vagyonhasznosításkor,

k.)  nettó 500.000 Ft értékű vagyontárgy hasznosítására, amelyről a polgármester jogosult dönteni.⁽⁵⁾

(7)⁽⁵⁾

(8) Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell.

       Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(9) A szerződéskötési költség ingatlan értékesítése esetén a forgalmi érték bruttó 1 %-a, de minimum bruttó 15.000.-Ft, egyéb szerződések esetén a vagyontárgy értékének bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 7.000.-Ft, melyet a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

Az ajánlatkérés

39. §

(1)   Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

(2)   Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.

(3)   Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.

(4)   Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.

(5)   Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

A pályázati eljárás

A pályáztatási eljárás alapelvei

Az esélyegyenlőség elve

40. §

A kiíró (ajánlatkérő) a pályázati felhívásban (ajánlatkérésben), valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A nyilvánosság elve

41. §

(1)   A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára  teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(2)   A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért személyiségi jogot, üzleti titkot, banki-, vagy adótitkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

42. §

(1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, köteles tiszteletben tartani a meghirdetett pályázati feltételeket, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet, köteles továbbá biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(2) A pályázót a pályázati kiírás átvételekor tájékoztatni kell, hogy köteles a pályázati eljárás ezen szabályozás szerinti feltételeit betartani.

ÉRTÉKESÍTÉS

Vagyontárgy értékesítésre történő kijelölése

43. §

(1)Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak értékesítésre történő kijelölése, valamint pályázati eljárás feltételeinek meghatározása a 28. és 29. §-ban meghatározott értékhatároktól függően a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik (továbbiakban kiíró).

(2)A kiíró a vagyontárgy jellegéből adódóan értékesítése során jogosult beépítési kötelezettséget, elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a kötelezettségek teljesítésének biztosítására kötbért és visszavásárlási jogot előírni.

(3)A beépítési kötelezettség meghosszabbításáról, a visszavásárlásról, esetlegesen a szabadkézből történő értékesítés engedélyezéséről szóló kérelemről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(4)A vagyontárgy értékesítése 38. § (6) pontjában az értékesítésre vonatkozó részeit kivéve pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(5)Az értékesítési pályázat nyílt vagy zárt (meghívásos) eljárás lehet.

(6)Az önkormányzat tulajdonában álló az (1) bekezdésben maghatározott értékhatárok esetén a forgalomképes vagyontárgyak értékesítésére történő kijelölésre minősített szótöbbség szükséges.

(7)A vagyontárgy értékét az e rendelet 8 §-ban meghatározott értékbecslésnek kell alátámasztania.

Zárt pályázati eljárás

44. §

(1) A pályázatok nyíltak kivéve ha a kiíró a zárt (ún. meghívásos) pályázat kiírás mellett dönt.

(2) Zárt (meghívásos) pályázati eljárás akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

(3)  A zárt pályázati eljárás kiírásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(4)  A pályázati felhívás minimálisan a következőket tartalmazza:

a.) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b.) a pályázat tárgyát,

c.) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

d.) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

e.) az ajánlat tárgyalására vonatkozó előírásokat,

f.) a pályázatok elbírálásának szempontjait,

g.) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

h.) egyéb a kiró által fontosnak tartott feltételeket.

(5)  A kiíró a zár pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. A zárt pályázatra a kiírást a számításba vett személynek (szervnek) meg kell küldeni.

(6)  A zárt pályázaton részt vevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlatevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

(7)  A pályázat nyerteséről a Képviselő-testület jogosul dönteni.

(8) A kiírónak az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel írásban ismertetni kell.

Nyílt pályázati eljárás

45. §

(1) A nyílt pályázati eljárás:

• általában alap vételárra történő nyílt licites eljárás,
• kivételes esetekben, elsősorban munkahelyteremtés céljából zártborítékos ajánlattételi felhívásos eljárás.

(2)A zártborítékos ajánlattételi felhívás lehet:

• minimális ajánlattételi ár megjelöléssel, illetve
• ár megjelölés nélkül.

Pályázat meghirdetése

46. §

(1)A kiíró döntését követően az általuk elfogadott pályázati felhívás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján teljes formátumban meg kell hirdetni.

Ezen kívül az alábbi helyeken és módon hirdethető meg a kiíró döntése alapján:

a.a városi hirdetőtáblákon rövidített formában,

b.a Városi Televízióban rövidített formában,

c.a hasznosítandó helyiségben rövidített formában,

d.estlegesen megyei lapokban rövidített formában,

e.valamint a kiíró által meghatározott helyen és formában.

(2)  A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívásnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 15 naptári nap különbség legyen.

(3)  A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és folyamatos határidejű.

(4)  A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható azzal, hogy a határidőket leszámítva a pályázati felhívás többi eleme változatlan marad.

A pályázati felhívás

47. §

(1)A kiíró a vagyontárgy értékesítési feltételeit a pályázati felhívásban határozza meg.

(2)A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a.) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b.) a pályázat célját,

c.) a pályázat jellegét,

d.) az értékesíteni kívánt vagyontárgy megjelölését,

e.) a pályázók körét,

f.) az értékesíteni kívánt vagyontárgy vételárát,

i.) a vételáron felül a leendő tulajdonos feladatát és költségét,

j.) a vételár megfizetésének módját,

k.) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

l.) a pályázaton való részvétel biztosíték előírásait,

m.) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

n.) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,

o.) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

p.) a kiírónak a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát,

q.) egyéb a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

 (3)  Az alap vételáras nyílt licitnél a (2) bekezdésen túl tartalmazza még:

r.) a pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat,

(4)   A zártborítékos ajánlattételi felhívásos értékesítés tartalmazza a (2) bekezdésen kívül:

s.) a borítékok bontására, illetve esetleges pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat.

A pályázat benyújtása

48. §

(1) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, a (2) pontban megadott tartalommal írásban, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A benyújtandó pályázatnak mind zártborítékos ajánlattételi felhívás, mind alap vételárra folyó nyílt licites eljárás esetén az alábbi pontokat tartalmaznia kell:

a.)     A pályázó nevét, címét, személyi adatait. Vállalkozás, illetve társaság esetén vállalkozó igazolvány, illetve cégkivonat másolatát.

b.)     Közös pályázat esetén a tulajdonjog megosztásának  meghatározását.

c.)     A megvásárolni kívánt vagyontárgy adatait, mint helyrajzi szám, nagyság.

d.)     A pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléshez.

e.)     Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a vagyontárgy megtekintése, valamint a vagyontárgy jellegétől függően a műszaki állapotának vizsgálata után, annak ismeretében nyújtotta be.

f.)      Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja.

g.)     A vagyontárgy jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott pontokat.

(3) Pályázat érkezése esetén az átvételt végző ügyintéző a pályázatra rávezeti az érkezésének dátumát, idejét, és aláírásával igazolja. Amennyiben szükséges az átvételt igazolja az ajánlat tevőnek.

(4)  A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem pályázaton részvevőnek nem adhat.

A pályázat módosítása, visszavonása

49. §

(1) A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig (folyamatos pályázati határidő esetén értelem szerint) pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.

(2) Ebben az esetben a pályázat biztosítékaként befizetett összeg visszafizetésre kerül.

Az ajánlati kötöttség

50. §

(1) A pályáztató az ajánlati felhívás tartalmához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, az eredménytelenné nyilvánítás és a pályázat elutasítás jogának fenntartása mellett.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3)   A pályázati kiírás és sikeres pályázat nem jelent szerződéskötési kényszert.

A pályázat értékelése

51. §

(1)   A pályázaton a benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatározott személyek értékelik.

(2)   Az értékelők az ajánlatok felbontását, illetve megismerését követően köteles megállapítani azt, hogy melyik ajánlatok érvénytelenek, és azok a pályázata a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.

(3)   Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve mindenben megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(4)   Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a testület, illetve bizottság a soron következő ülésén bírálja el.

(5)   A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

  a.)   a Ptk. 685. § b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója;

       b.)   munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;

       c.)   szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja;

       d.)  ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.

       e.)   ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).

(6)   A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely az (5) bekezdéseiben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7)   A pályázat eredménytelenségéről a pályázat kiírója jogosult dönteni.

A pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírások

52. §

(1)   Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha:

       a.)   olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

       b.)   az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

       c.)   az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, az önkormányzat   vagyonrendeletében és a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

       d.)   biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

       e.)   amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, illetve valamely feltételhez köti;

(2)   Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

Pályázati biztosíték

53. §

(1)A pályázat kiírója a pályázaton való részvételt pályázati biztosíték megfizetéséhez kötheti.

(2)A pályázati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidőben kell megfizetnie a pályázónak a pályázati felhívásban megjelölt összegben és módon, és a befizetésről szóló igazolást a pályázathoz csatolni kell.

(3)A pályázati biztosíték összege a versenytárgyaláson nem nyerő pályázók részére a kiíró vevő kijelölésére vonatkozó döntését követő 15 napon belül kerül visszafizetésre a pályázó által kért módon.

(4)A tulajdonjogot elnyerő pályázó részére az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételárba kerül beszámításra.

(5)A pályázati biztosítékként befizetett összeg nem kerül visszafizetésre, illetve a vételárba beszámításra, azaz önkormányzat tulajdonába kerül:

a.ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt pályázati határidő lejártát követően ajánlatát visszavonja, illetve

b.a tulajdonjogot elnyerő pályázó az adás-vételi szerződést neki felróható okból nem köti meg, a vétel neki felróható okból meghiúsul.

A pályázati eljárás eredménytelensége

54. §

Eredménytelen a pályázat, ha:

       a.)   a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett;

       b.)   a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más - a pályázatra vonatkozó - további előírásnak;

       c.)   a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

       d.)   a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el;

       e.) ha a kiíró él azon jogával, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy a pályázati felhívást – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja.

Versenytárgyalás

Alap vételárra folyó nyílt licites versenytárgyalás

55. §

(1)Érvényes pályázat beérkezése esetén versenytárgyalásra kerül sor  a pályázatot benyújtok, vagy meghatalmazottjaik a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselője, valamint a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője jelenlétében.

(2)A versenytárgyalást a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselője vezeti le.

(3)Több érvényes pályázat esetén a pályázati felhívásban megjelölt alap vételárra folyó licitre kerül sor.

(4)A minimális licitemelés mértékét a pályázati felhívás határozza meg. Valamennyi jelenlévő pályázó kezdeményezésére a tárgyalásvezető attól magasabb licitemelés mértéket határozhat meg.

(5)A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit a pályázati versenytárgyalás minden résztvevője aláír.

Zártborítékos ajánlattételi felhívásos versenytárgyalás

56. §

(1)Zártborítékos ajánlattételi felhívásra ajánlat érkezése esetén a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselője, a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője, esetlegesen a pályázók vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kerül sor a borítékbontásra, a pályázatok értékelésére.

(2)A borítékbontásról jegyzőkönyv készül, amit valamennyi jelenlevő aláír.

(3)Amennyiben a borítékbontást követően megállapításra kerül, hogy két vagy több ajánlat azonos összegű legmagasabb vételi ajánlatot tartalmaz, és a pályázati felhívásban más bírálati szempontot nem tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a 55. §-ban meghatározottak szerint licites versenytárgyalás alapján dönt a kiíró a tulajdonjog elnyeréséről.

                                        Vagyontárgy tulajdonjogának elnyerése

Nyílt pályázati eljárás nyílt licittel

57. §

(1)Az érvényes pályázatot benyújtok közül az értékesítésre meghirdetett vagyontárgy tulajdonjogát az nyeri el, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb értékesítési árat ajánlja meg, és akit a kiíró a versenytárgyalást követő ülésén vevőnek kijelöl.

(2)A kiíró döntését követően az adás-vételi szerződés megkötésére a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kerül sor.

Nyílt pályázati eljárás során zártborítékos ajánlattételi felhívás

58. §

(1)Amennyiben a kiíró a pályázati eljárás nyertesének megállapításához bírálati szempontokat állapított meg, akkor a borítékbontást követően a kiíró a bírálati szempontok alapján dönt a pályázati eljárás nyerteséről a borítékbontást követő ülésén.

(2)Amennyiben bírálati szempontok nem kerültek meghatározásra a tulajdonjogot az nyeri el, aki a legmagasabb vételár egyösszegű megfizetésére tesz ajánlatott, és akit a borítékbontás vagy a versenytárgyalást követő ülésén a kiíró vevőnek kijelöl.

Vételár megfizetése

59. §

(1)A vételár megfizetésének módját a kiíró az értékesítési feltételekkel egyidőben határozza meg.

(2)A vevő a vételárat az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben, egyösszegben fizeti meg az önkormányzat részére.

(3)A kiíró lehetőséget adhat részletfizetésre, amely maximum 5 év időtartamra. Eltekinthet az ügyleti kamat kikötésétől, de késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatfizetési kötelezettséget ki kell kötni.

Vételáron felül a tulajdonos feladata és költsége

60. §

(1)A vételáron felül a tulajdonost terheli az adás-vételi szerződéskötési költség – amennyiben a Polgármesteri Hivatal készíti el – amely a bruttó vételár 1 %-a, de minimum bruttó 15.000.-Ft. Ezt az összeget az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben kell a tulajdonosnak megfizetnie a pályázati felhívásban meghatározott módon.

(2)Az értékesítésre kerülő vagyontárgy jellegéből adódóan a pályázati felhívásban a kiíró egyéb kötelezettségeket is előírhat a tulajdonosnak, például közműkiváltás, közműkiépítés stb.

BÉRLETI HASZNOSÍTÁS

Bérleti jogviszony létrejöttének feltételei

61. §

(1)Az önkormányzat tulajdonában álló bármely ingatlan bérleti hasznosítása a 38. § (6) pontját kivéve pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.

(2)A pályázati eljárás formája: nyílt pályázati eljárás, amely lehet alap bérleti díjra licites, illetve zátborítékos ajánlatkérési felhívás.

(3)Az ingatlan bérleti hasznosítására kiírt alap bérleti díjra licites pályázati eljárás kétszeri eredménytelensége esetén lehetőség van az ingatlan zártborítékos ajánlatkérési felhívás keretei közötti hasznosítására, amely lehet minimum bérleti díjas, illetve megajánlott bérleti díjas.

(4)A pályázati eljárás feltételeit a képviselő-testület által évente határozattal megállapított irányadó bérleti díj figyelembevételével átruházott hatáskörben a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság határozza meg (továbbá kiíró).

(5)Ha a bérleti hasznosítás értékesítésre történő kijelöléssel együtt kerül meghirdetésre, valamint az irányadó bérleti díjtól eltérő díjat határoz meg a pályázati felhívás feltételeit a képviselő-testület jogosult meghatározni (továbbá kiíró).

(6)Az ingatlan bérleti jogát az nyeri el – bármely eljárás esetén –, aki az ajánlatában, illetve a versenytárgyaláson a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot és akit a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság a pályázati eljárást követő ülésén bérlőnek kijelöl.

A pályázat meghirdetése

62. §

A pályázati felhívás az e rendelet 46. §-ában foglaltak szerint kerül meghirdetésre.

A pályázati felhívás

63. §

A bérleti hasznosítás esetén a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell mind alap bérleti díjas licitnél, mind a zátborítékos ajánlattételi felhívás estén:

a.) a pályázatot kiíró szerv megnevezését,

b.) a pályázat jellegét,

c.) a pályázat célját,

d.) a helyiség/épület minimális leírását,

e.) a pályázók körét,

f.) a helyiségben folytatható tevékenységet,

g.) a bérlet időtartamát,

h.) a helyiség bérleti díját,

i.) a bérleti díjon felül a leendő bérlő feladatait és költségeit,

j.) a bérleti díj megfizetésének és emelésének módját,

k.) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,

l.) a pályázaton való részvétel biztosíték előírásait,

m.) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,

n.) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,

o.) a pályázati versenytárgyalásra, illetve borítékbontásra vonatkozó előírásokat,

p.) a bérleti biztosíték megfizetésére vonatkozó szabályokat,

q.) a bérleti szerződés általános elemeit,

r.) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását,

s.) a kiírónak a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát,

t.) egyéb a kiró által fontosnak tartott feltételeket.

A pályázat módosítása, visszavonása

64. §

A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.

Az ajánlati kötöttség

65. §

Az ajánlati kötöttségre az e rendelet 50. §-ában foglaltak kell alkalmazni.

A pályázat értékelése

66. §

A pályázat elbírálására az e rendelet 51. §-ában foglaltak szerint kerül sor.

A pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírások

67. §

A pályázatérvénytelenségére az e rendelet 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

Pályázati biztosíték

68. §

A pályázati biztosíték esetén e rendelet 53. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

A pályázati eljárás eredménytelensége

69. §

A pályázati eljárás eredménytelenségére az e rendelet 54 §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

A pályázatok benyújtása

70. §

(1) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, a (2) pontban megadott tartalommal írásban, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A benyújtandó pályázatnak mind zártborítékos ajánlattételi felhívás, mind alap vételárra folyó nyílt licites eljárás esetén az alábbi pontokat tartalmazza:

a.)     A pályázó nevét, címét, személyi adatait. Vállalkozás, illetve társaság esetén vállalkozó igazolvány, illetve cégkivonat másolatát.

b.)     Bérelni kívánt épület/helyiség címét, alapterületét, helyrajzi számát.

c.)     A pályázó jelenlegi tevékenységét, és a bérelendő helyiségben végezni kívánt tevékenyég megjelölését.

d.)     A pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléshez.

e.)     Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a bérelni kívánt épület/helyiség megtekintése, annak műszaki állapotának vizsgálata után, annak ismeretében nyújtotta be.

f.)      Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja.

g.)     Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs köztartozása, valamint a nagyatádi önkormányzattól bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti, használati, valamint közüzemi díj tartozása.

h.)     A vagyontárgy jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott pontokat.

(2)  A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem pályázaton részvevőnek nem adhat.

Versenytárgyalás

Alap bérleti díjra folyó nyílt licites versenytárgyalás

71. §

Az alap bérleti díjra folyó nyílt licites versenytárgyalásra az e rendelet 55. §-ában foglaltakat kell alkalmazni értelem szerint.

Zártborítékos ajánlattételi felhívásos versenytárgyalás

72. §

(1)Zártborítékos ajánlattételi felhívásra amennyiben ajánlat érkezik, akkor a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselőjének, a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselője, esetlegesen a pályázók jelenlétében kerül sor a borítékbontásra, a pályázatok értékelésére.

(2)A borítékbontásról jegyzőkönyv készül, amit valamennyi jelenlevőnek alá kell írnia.

(3)Amennyiben a borítékbontást követően megállapításra kerül, hogy két vagy több ajánlat azonos összegű legmagasabb bérleti díjra ajánlatot tartalmaz, akkor a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a 71. §-ban meghatározottak szerint licites versenytárgyalásra kerül sor a bérleti jog elnyerése érdekében.

A bérlet időtartama

73. §

(1)A bérleti jogviszony időtartama határozott idejű, rendszerint 3 év.

(2)A bérleti jogviszony határozott időtartamának mértékét a képviselő-testület egyedi esetekben, egyedi döntéssel az (1) bekezdéstől eltérően jogosult meghatározni.

(3)A bérlet lejárta előtt 30 nappal benyújtott kérelem alapján a bérleti jogviszony pályázati eljárás nélkül meghosszabbítható.

(4) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog – pályázati eljárás mellőzésével – a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható. Az erre vonatkozó eljárás lefolytatása és a döntés meghozatala a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik.

Bérleti díj megállapítása

74. §

(1)  A pályázati felhívásban közzétételre kerülő alap bérleti díj mértékéről a hasznosítási feltételek meghatározásakor a kiíró dönt.

(2)   A nem lakás célú helyiségek irányadó bérleti díját a képviselő-testület irányadó szabályként évente határozatával állapítja meg. A város a bérleti díj szempontjából övezetekre tagolódik az alábbiak szerint:

       I/1. különösen kiemelt övezet:       Kossuth u.

       I/2. kiemelt övezet:                       Széchenyi-tér, Hunyadi, Bajcsy-Zs., Beregszászi,

                                                           Piac-bevásárló központ, Kiszely u., Hild sétány, Dózsa                         Gy. u., Korányi, Baross Gábor, Aradi u., Városi Strand

                                                           (Zrínyi u.)

       II. övezet:                                     Nagyatád város egyéb, I. övezetbe nem sorolt és a III.                               övezetbe nem tartozó területei

       III. övezet:                                   Kivadár és valamennyi külterületi lakott hely.

(3)A bérleti díj változásának módját a szerződésekben ki kell kötni. A bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.

(4)Az irányadó bérleti díjnál alacsonyabb mértékű bérleti díjat kizárólag a Képviselő-testület fogadhat el.

(5)A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság jogosult a bérlő által az adott évre fizetett bérleti díjon – irányadó bérleti díjtól eltérő – történő bérleti jogviszony hosszabbításra.

Bérleti díj megfizetésének módja

75. §

(1)A bérleti díjat a bérlőnek rendszerint havonta – minden hónap 15. napjáig kell megfizetnie –, az önkormányzat által kiállított számla alapján.

(2)A kiíró a pályázati felhívásban az 1. pontban meghatározott bérleti díj fizetési határidőtől eltérő fizetési határidőt is megállapíthat.

(3)Az eseti, meghatározott napra, vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra – pályázati eljárás nélkül – biztosított bérleti jogviszonyra vonatkozó bérleti díjak fizetésének módjában a felek szabadon megállapodhatnak.

(4)Késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot is köteles a bérlő megfizetni.

A bérleti díjon felül a leendő bérlő feladata és költsége

76. §

(1)A bérleti szerződéskötési költség, amely a pályázati eljárás során kialakult éves bruttó bérleti díj 1 %-a, de minimum bruttó 7.000.-Ft, amelyet a helyiség bérleti jogát elnyerőnek a bérleti szerződés megkötésével egyidőben kell a Polgármesteri Hivatal pénztárába készpénzben befizetnie.

(2)A bérlemény üzemeltetési és fenntartási költségei, az adók és közterhek, a közüzemi díjak megfizetése.

(3)A fentieken túli kötelezettségeket és feladatokat a pályázati felhívásban kell meghatározni.

A bérleti biztosíték

77. §

(1)  A pályázat kiírója a bérleti jogviszony szerződésszerű teljesítése érdekében a bérleti szerződés megkötését kettő havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék letétbe helyezéséhez köti.

(2) A bérlőnek az óvadékot a bérleti szerződés aláírásának napjáig kell letétbe helyezni, az önkormányzat Erste bank Hungary Zrt-nél vezetett 11600006-00000000-49186941 számú letéti számlájára.⁽⁵⁾

(3)   Az óvadék időtartama megegyezik a bérlet időtartamával.

(4)   Az óvadék a bérlet megszűnését követően, a helyiség műszaki átadás-átvételérő felvett jegyzőkönyv aláírását, illetve a Pénzügyi Irodával a bérlettel kapcsolatos pénzügyi elszámolást követő 5 banki napon belül, kamatok nélkül kerül visszafizetésre, a bérlő által a műszaki átadás-átvételen megnevezett számlára.

(5)  Az óvadék felhasználható 3 havi bérleti és/vagy közüzemi díj tartozást követően, amelyet a bérlőnek értesítését követő 30 napon belül fel kell töltenie a letétet alapösszegére.

Bérbeszámítás

78. §

(1)   Fennálló bérleti jogviszonyok esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett - a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása érdekében - előre meghatározott és tételesen költségelt munkákat bérbeszámítással elvégezheti.

(2)   A tételes költségeit tételesen, számlával kell igazolnia.

(3)   Az elvégzett munkák értéke csak a bérleti díjba számítható be.

(4)   A megállapodásban nem rögzített többletmunkák költségei a bérbe nem számíthatók be, és annak megtérítésére a bérlő igényt nem tarthat.

(5)   A bérlő nem tarthat igényt a konkrét, általa végzendő tevékenység érdekében végzett munkáival kapcsolatos költségei megtérítésére. A helyiség tevékenységi körhöz kapcsolódó kialakítása költségeit a bérlő viseli.

         (6)  Bérbeszámítás kérdésében a döntést:

         a.) bruttó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester

         b.) bruttó 500.001 – 1.000.000 Ft értékhatár között a Városfejlesztési és                   Gazdálkodási Bizottság,

         c.) bruttó 1.000.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület

           hozza meg.⁽⁶⁾

(7) A döntés alapján a bérlővel bérbeszámítási megállapodás megkötésére kerül sor.

(8) Fennálló bérleti jogviszony esetén az (1) bekezdéstől eltérően a bérbeadót terhelő, azonnali  hibaelhárítást igénylő munkák költségei a bérlő által megfizetett, benyújtott számlák alapján bérleti díjba elszámolhatók, figyelemmel ezen szakasz (2)-(7) bekezdéseinek rendelkezéseire.⁽⁶⁾

Bérlőtársi jogviszony, befogadás, bérleti jog átruházás,

csere és az albérletbe adás feltételei

79. §

(1)   Bérlőtársi bérleti szerződés azokkal köthető, akik a helyiség bérleti jogát együtt pályázták meg és nyerték el. Az önkormányzat a bérlőtársi szerződés fentieken túli létesítéséhez, további bérlőtárssal való bővítéséhez nem járul hozzá.

(2)   Bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben megjelölt esetben akkor köthető, ha a leendő bérlő (bérlőtárs) tevékenysége a másik fél tevékenységét nem zavarja.

(3)   Nem adható hozzájárulás olyan, a (2) bekezdésben szabályozott megállapodáshoz, ahol a tevékenységek együtt végzését jogszabály tiltja.

(4)   Nem adható hozzájárulás, ha a leendő bérlőtársak a helyiség használatát csak annak megosztásával tudnák - egymás tevékenységét nem zavarva - használni.

(5)   Nem adható hozzájárulás továbbá akkor sem, ha a leendő bérlőtársaknak nyugdíj és egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adótartozása, vagy önkormányzati adótartozása, továbbá bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.

(6)   A bérbeadó a bérlőtársi bérleti szerződést csak a Városfejlesztési és Gazdálkodási  Bizottság hozzájárulása alapján kötheti meg.

80. §⁽⁵⁾⁽⁸⁾

(1)   A befogadáshoz csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy/szervezet által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, valamint a befogadott személy/szervezet vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt, a helyiséget a szerződés megszűnésekor elhagyja.

(2)   Nem adható befogadáshoz hozzájárulás, ha a befogadandónak és/vagy a befogadónak nyugdíj, egészségbiztosítási járulék, állami adóhatósági vagy önkormányzati adótartozása van, továbbá ha a bérleti jogviszonyból eredően bármilyen tartozása van.

(3)   A befogadás jóváhagyásáról a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság dönt. A döntést a kérelem előterjesztését követő ülésén hozza meg.

81. §⁽⁵⁾

(1)     A bérleti jogviszony átruházásához indokolt esetben az önkormányzat egyedi döntés alapján hozzájárulhat.

(2)     A jóváhagyás vagy elutasítás kérdésében a képviselő-testület dönt.

(3)     A bérleti jogviszony átruházásának feltételei a következők:

-az átruházással bérleti jogot szerezni kívánó (a továbbiakban: a leendő bérlő) vállalja a bérbeadóval, a bérbeadó által közölt - ideértve a bérleti díjat is - feltételek melletti bérleti szerződés megkötését;

-     a leendő bérlő által végzendő tevékenység hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezésekbe nem ütközik, és a leendő bérlő az általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges és előírt engedélyekkel rendelkezik;

-     az átruházás a városi önkormányzat településrendezési, fejlesztési elképzeléseibe, rendelkezéseibe, határozataiba nem ütközik;

-     a hozzájárulás kérőknek nincs egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozásuk, állami, önkormányzati adótartozásuk, bérleti jogviszonyból eredő tartozásuk;

(4)     Az átruházásra irányuló kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodáján kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megállapításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

82. §⁽⁵⁾

(1)     A helyiség bérleti jogának más nagyatádi városi önkormányzati helyiség bérleti jogára történő cseréjéhez az önkormányzat egyedi döntés alapján hozzájárulhat.

(2)     A csere jóváhagyása vagy elutasítása kérdésében a képviselő-testület dönt.

(3)     A cseréhez történő hozzájárulás feltételei a következők:

a)a cserével bérleti jogot szerezni kívánó leendő bérlő vállalja bérbeadóval történő, a bérbeadó által közölt feltételek szerinti – ideértve a bérleti díjat is – bérleti szerződés megkötését;

b)a kérelmező által végzendő tevékenység hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezésekbe nem ütközik, és a leendő bérlő az általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához előírt engedélyekkel rendelkezik;

c)a csere a városi önkormányzat településrendezési, fejlesztési elképzeléseibe, rendelkezéseibe, határozataiba nem ütközik;

d)a cserével érintett bérlőnek nem lehet egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék tartozása, állami önkormányzati adótartozása, és/vagy bérleti jogviszonyból eredő tartozása.

(4)     A cserekérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájához kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (3) bekezdésben írt feltételek bizonyításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

83. § ⁽⁵⁾

(1)     Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú helyiség albérletbe adásához csak akkor adható hozzájárulás, ha:

a)a tevékenységek együtt folytatását, egy helyen történő végzését jogszabály nem tiltja;

b)az albérlő a tevékenység végzéséhez szükséges jogerős engedélyekkel rendelkezik;

c)egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozása, állami, önkormányzati adótartozása sem a bérlőnek, sem az albérlőnek nincs;

d)nincs a bérlőnek bérleti jogviszonyból eredő tartozása.

(2)     Nem adható hozzájárulás abban az esetben sem, ha a bérlő a bérleti szerződésben feltüntetett helyiség 50 %-át meghaladó részét kívánja albérletbe adni.

(3)     Az albérletbe adás esetében a hozzájárulás ahhoz a feltételhez kötött, hogy megszűnik az albérlet abban az esetben, ha a bérlő helyiségbérleti joga bármely okból megszűnik. Az albérlő más helyiségre, illetve elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4)     Az albérletbe adáshoz hozzájáruló nyilatkozat kérdésében a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság dönt.

(5)     Az albérletbe adási kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájához kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a (1) bekezdésben írt feltételek bizonyításához szükséges minden iratot, ideértve a vonatkozó szerződést is.

(6) Amennyiben a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság hozzájárult az önkormányzattól bérelt helyiség 50 %-át meg nem haladó részének albérletbe adásához, akkor:

• A bérlő köteles az albérlővel albérleti szerződés kötni úgy, hogy az albérleti szerződésben foglaltak nem lehetnek ellentétesek e rendelet bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseivel.
• A bérlő által meghatározott albérleti díj nem lehet magasabb, mint az önkormányzat által a bérlőnek mindenkor kiszámlázott bérleti díj albérlő által elfoglalt terület négyzetméter arányos összege.

84. §⁽⁵⁾

Tevékenység módosítása

85. §

(1) A fennálló bérleti szerződések alapján a bérelt helyiségekben a bérlő a tevékenységét csak hozzájárulás esetén módosíthatja, változtathatja meg, egészítheti ki, az e rendeletben foglalt feltételekkel.

(2) A bérlő a tevékenység módosítására vonatkozó kérelmet a polgármesteri hivatal illetékes irodájánál nyújtja be, a kérelemről a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság dönt.

Bérleti szerződés elemei

86. §

(1)   A pályázati kiírásban meghatározottakon túl a bérleti szerződés általában a következő feltételeket tartalmazhatja:

       -   a tevékenység az üzletben, helyiségben csak akkor kezdhető el, ha a bérlő a szükséges

            jogerős hatósági engedélyekkel rendelkezik;

-a bérleti díj mértékét, megfizetésének módját, eljárását;

-a helyiség működésével kapcsolatos rezsiköltségek viselésének és megfizetésének módját;

       -   annak a meghatározását, hogy a bérlő a helyiséget kizárólag milyen célra használhatja és felhívást arra, hogy a tevékenységi kör helyiségen belüli megváltoztatásához hatósági engedély és a pályázatot kiíró jóváhagyása szükséges;

       -   a bérlő karbantartási kötelezettségének felsorolása;

       -   a bérlő a helyiség átalakítására, korszerűsítésére csak a felek külön megállapodása      alapján jogosult;

       -   a bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be;

• bérleti jogot átruházni, elcserélni csak a jóváhagyó nyilatkozat alapján lehet;

       -   a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után köteles az eredeti állapotot visszaállítani,

            vagy az általa felszerelt berendezéseket az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti,

            a visszahagyott berendezésekért és a helyiségekre fordított beruházásokért ellenértéket

            nem igényelhet;

       -   a pályázati kiírás szerint a szerződés teljesítésének biztosítékait;

       -   a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik helyiségre nem tarthat igényt;

       -   a szerződés melléklete a helyiség átadás-átvételi jegyzőkönyve;

       -   a fentieken túl hivatkozást arra, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi rendeletek előírásait kell alkalmazni;

       -   kikötést a Nagyatádi Városi Bíróság kizárólagos illetékességére.

(2) A szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek a bérleti díjat milyen módon és időben kell megfizetni.

(3) A használati szerződés is tartalmazza a használati díj megfizetésének módját és idejét.

Az önkormányzati vagyon bérlőinek kötelezettségei

87. §

(1)   A bérlő köteles gondoskodni:

       a.)   a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről;

       b.)   a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény karbantartásáról;

       c.)   a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről;

       d.) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő            kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;

       e.)   az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze;

       f.)    a bérbe adott épület folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról,

       g.)   a közüzemi díjak viselése a bérlő kötelessége;

       h.)   a bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó birtokába visszaadni.

(2) Ezeket a rendelkezéseket valamennyi önkormányzati vagyont hasznosító szervnek és bérlőnek alkalmaznia kell. A használati jog biztosítása esetén a használóra is a bérlő kötelességeit kell alkalmazni.

A bérleti jogviszony megszűnésének szabályai

88. §

(1)   A bérleti jogviszony megszűnik, ha:

       a.)   a felek a  bérleti szerződést közösen megszüntetik;

       b.)   a  szerződésben meghatározott idő lejártával;

       c.)   a helyiség megsemmisülésével;

       d.)   az arra jogosult felmondásával;

       e.)   a bérlő természetes személy meghal, és a helyiségre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására;

       f.)    gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik, ;

       g.)   a bérleti jog cseréjével, átruházásával;

       h.)   a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedélyét visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta;

       i.)    a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

       j.)    a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.

(2)                                                      A határozott idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez szükséges döntés meghozatala a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik.

Felmondás esetei

89. §

(1)   A bérbeadó a helyiségre határozott vagy határozatlan időre kötött bérleti szerződést a többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bekezdés a.)-e.) pontjai alapján felmondhatja.

(2)   Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

• befogadás be nem jelentése;
• tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli befogadás;

       -   tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli albérletbe adás;

       -   tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli csere;

       -   építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése, továbbá bármely építési  munka bejelentés nélküli végzése;

       -   a bérlő által végzendő, e rendelet 87. §-ába foglalt karbantartási munkák végzésének elmulasztása;

       -   a helyiségben a tevékenység engedély nélküli végzése.

• bármely, e rendeletben szabályozott adat igazolására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, valótlan vagy hamis adat szolgáltatása;

       -   a bérbeadó külön szolgáltatásként biztosított szolgáltatása ellenértékének meg nem fizetése.

Jogcím nélküli helyiséghasználat

90. §

(1)   Ha a nem lakás célú helyiség használója a helyiség használatára érvényes jogcímet nem szerzett, vagy érvényes jogcíme bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiség használónak minősül.

(2)   A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3)   Mindaddig, amíg a használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.

(4) A helyiség használati díj mértéke jogcím nélküli helyiséghasználat esetén

       -   a második hónapot követő első hónapban a helyiségbér 200 %-a;

       -   minden ezt követő hónapban újabb 100 %-kal emelkedik.

(5)  E § rendelkezéseit kell alkalmazni a nem lakás célú helyiség fogalmi körébe nem tartozó, más önkormányzati vagyon érvényes jogcím nélküli használata esetén, a következő eltéréssel: a nem lakás célú helyiség vagyonon túli önkormányzati vagyon jogcím nélküli használata esetén az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

ÁRVERÉS

91. §

(1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyak abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2)   Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve a kiíró által megjelölt helyen.

(3) Az árverési hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az árverés napját megelőző legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.

(4)A hirdetmény tartalmi elemei különösen a következők: az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatai, kikiáltási ára, az árverés helye, ideje, az árverési biztosíték letételének helye, ideje, módja; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik, illetve a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(5)Amennyiben az árverési felhívásra ajánlat érkezik árverésre kerül sor az ajánlattevők vagy meghatalmazottja, a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselője és a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselőjének jelenlétében.

(6)Az árverést a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság képviselője vezeti le.

(7)Az árverésről jegyzőkönyv készül, amit az árverés minden résztvevője köteles aláírni.

(8)Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.

HASZNÁLATBA ADÁS

Használati jog létrejötte

92. §

(1)     A képviselő-testület egyes társadalmi szervezeteknek, nonprofit, és közhasznú társaságoknak, a város lakosságának érdekeit szolgáló tevékenységek támogatására az önkormányzat tulajdonában álló vagyonra kedvezményes használati jogot biztosíthat.⁽⁵⁾

⁽²⁾⁽⁵⁾    

(3)     A használati jog lehet határozott, illetve határozatlan idejű.

(4)     A használati joghoz kapcsolódó díjak megfizetésére a bérleti díjnál meghatározottakat kell alkalmazni értelem szerint.

Használati jog megszűnésének esetei

93. §

A határozatlan vagy határozott idejű használati jog megszűnik:

-   a felek közös megegyezésével,

       -   a határozott idő lejártával,

       -   a használatba adott vagyon megsemmisülésével,

       -   bármelyik fél egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel,

       -   a használót terhelő kötelezettségek elmulasztása esetén a használatba adó egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Haszonbérbe adás

94. §

(1)Az önkormányzat a tulajdonában álló mezőgazdasági hasznosítású földek forgalmára, hasznosítására vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével hasznosítja.⁽⁸⁾

(2)A mezőgazdasági művelési ingatlanok irányadó bérleti díját a Képviselő-testület évente határozattal állapítja meg.

(3)A haszonbérleti szerződések hatálya minimum 1 év maximum 5 évre szól.⁽³⁾⁽⁸⁾

(4)A haszonbérleti szerződések gazdálkodási évhez kacsolódnak, hatályuk adott év október első napjától kezdődik és a befejező év szeptember 30. napjáig tart.⁽³⁾

(5)A Képviselő-testület kedvezményeket biztosíthat a mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására (pl. termelésbe vonás) melyeket külön határozat formájában állapít meg.

(6)Nem köthető a bérlővel új haszonbérleti szerződés amíg előző évi használati díj tartozását nem egyenlíti ki. Amennyiben a bérlő a második fizetési felszólításra sem egyenlíti ki tartozását, akkor a haszonbérelt területre más bérlővel új szerződés köthető.

(7)Az előző bérlőnek kérelmére további haszonbérleti jog biztosítható, amennyiben az önkormányzattal szemben semmilyen tartozása nem áll fenn.

(8)A haszonbérleti szerződések megkötésére, aláírásra a polgármester, ellenjegyzésére a jogtanácsos jogosult.⁽⁸⁾

Értékesítés

95. §

Az önkormányzat a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú területek értékesítése a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) számú Kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével történik a vagyontárgyak értékesítésnél meghatározott nyílt pályázati eljárásban alapvételárra történő licittel.

Záró rendelkezések

96. §

(1)E rendelet 2008. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2)E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről szóló 43/2001. (XI. 30.) számú rendelete valamint az e rendeletet módosító 9/2002. (V. 24.), a 12/2002. (VI. 28.), a 14/2002. (VII. 12.), a 16/2002. (VIII. 30. ), a 20/2002. (IX. 27.), a 29/2002. (XII. 20.), a 6/2003. (III. 28.), a 11/2003. (IV. 25.), a 22/2003. (VI. 27.), a 34/2003. (X. 31.), a 39/2003. (XI. 28.), a 11/2004. (IV. 30.), a 21/2004. (VI. 1.), a 37/2004. (X. 1.), a 38/2004.(X.13.), a 42/2004. (XII. 1.), a 2/2005. (I. 28.), a 31/2005. (IX. 30.), a 33/2005. (X. 27.), a 6/2006. (II. 17.), a 16/2006. (III. 31.), a 59/2006. (XII. 15.), a 12/2007. (III. 30.), 22/2007. (VI. 29.), 28/2007. (VIII. 30.), a 2/2008. (I. 24.), a 15/2008. (III. 27.), és a 21/2008.(IV. 24.) számú rendeletek.

Nagyatád, 2008. augusztus 28.

                       Ormai István s. k.                                                   Dr. Kovács Ildikó s. k.

                           polgármester                                                                     jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2014. március 26.

1. melléklet a 30/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez⁽⁶⁾

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló törzsvagyon

NAGYATÁD