Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2020. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 01. 01- 2021. 01. 01Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2020. (XI.23.) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
2021-01-01-tól
NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
24/2020. (XI. 23.) rendelete
a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Nagyatád Város Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a képviselő-testületnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) rendelete 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
2. §
E rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.
Nagyatád, 2020. november 20.
Ormai István | dr. Kovács Ildikó |
polgármester | jegyző |
NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
7/2008. (II. 15.) rendelete
a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról
(Egységes szerkezetben)*
Nagyatád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által nyújtott gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
A rendelet célja
- §
E rendelet célja, hogy megállapítsa a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, szolgáltatásokat, azok forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.(8)
A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein élő, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre.(8)
* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:
(1) 23/2008.(V. 15.) rendelet Hatályba lépés: 2008. május 15.
(2) 33/2008.(IX. 26.) rendelet Hatályba lépés: 2008. október 1.
(3) 1/2009.(I. 30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. február 1.
(4) 4/2009.(III.4.) rendelet Hatályba lépés: 2009. március 5.
(5) 10/2009.(IV.30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. május 1.
(6) 28/2009.(X.30.) rendelet Hatályba lépés: 2009. november 1.
(7) 6/2010.(II.26.) rendelet Hatályba lépés: 2010. március 1.
(8) 5/2011. (III. 31) rendelet Hatályba lépés: 2011. március 31-én 14 óra
(9) 12/2011.(VI. 3.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2011. június 10.
(10) 41/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. január 1.
(11) 5/2012.(II. 17.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. március 1.
(12) 14/2012.(V. 4.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2012. május 7.
(13) 5/2013.(II. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2013. március 1.
(14) 13/2013.(IV. 23.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2013. május 1.
(15) 11/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2014. május 1.
(16) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2014. december 5.
(17) 16/2015.(V.4.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2015. június 1.
(18) 25/2015.(XII.2.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2015. január 1.
(19) 26/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet Hatályba lépés: 2016. január 1.
(20) 12/2016.(VI.9.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016. július 1.
(21) 6/2017.(IV.3.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. április 5.
(22) 31/2017.(XII. 15.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2018. január 1.
(23) 8/2018. (V. 7.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2018.május 10.
(24) 7/2019. (V. 7.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. május 10.
(25) 24/2019. (XII.17.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020.január 1.
(26) 2/2020. (II.24.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. március 1.
(27) 24/2020. (XI.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2021. január 1.
(2) A rendelet hatálya Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre, valamint a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: szociális szolgáltató központ) szolgáltatatásaira terjed ki.(8)
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna(8).
(4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.(8)
(5) A rendelet hatálya – a gyermekétkeztetés kivételével - nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés és a kollégiumi nevelés keretében biztosított szolgáltatásokra.(12)
II. FEJEZET
A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Általános szabályok
3. §
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) A kérelmező a gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gyermekek átmeneti gondozása esetén a polgármesteri hivatala gyámügyi és gyermekvédelmi feladatokat ellátó irodájához, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott bölcsődei ellátás és családi napközi esetén a 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.(12)
A gyermekjóléti alapellátások
4. §
(1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
- Gyermekjóléti szolgáltatás
b.) Gyermekek átmeneti gondozása
c) Gyermekek napközbeni ellátása keretében
1.) bölcsődei ellátás
2.) családi napközi(12)
(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt gyermekjóléti alapellátásokat a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: Társulás) társulási megállapodás alapján a fenntartásában működtetett Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) intézményegységeinek közreműködésével biztosítja.(12)
A (2) bekezdés b) pontjába foglalt gyermekjóléti alapellátást a Társulás társulási megállapodás alapján Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött feladat ellátási szerződés útján látja el.(15)
(4) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el(12)
- a Nagyatádi Intézményegység ellátja
- Nagyatádon a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat,
- a Nagyatádi Járás településein a hatósági feladatokhoz kapcsolódó és a speciális gyerekjóléti szolgáltatást,(12)(18)
- a Lábodi Intézményegység ellátja a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken
- a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat, (12)(18)
- a Segesdi Intézményegység ellátja a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, valamint a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken
- a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat és
- a családi napközi alapellátást. (12)(18)
d) A Bölcsőde Intézményegység a kistérség 18 településen ellátja a gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsőde alapellátást.(12)
e) A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete a Családok Átmeneti Otthona intézmény igénybevételével a kistérség településein ellátja a gyermekek átmeneti gondozása alapellátást.(15)
Gyermekjóléti szolgáltatás
5. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szervezeti és szakmai egységben működik. Ellát szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat, és együttműködik a védőnői szolgálattal, a bölcsődével, az óvodákkal, valamint az általános és középfokú oktatási és nevelési intézményekkel. (9)(18)
(2) (18)
(3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.
(4)(9)
(6)(15)
6. §(15)
A gyermekek napközbeni ellátása
7. §(12)
(1) A Társulás településeinek képviselő-testületei a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint bölcsődei ellátás és családi napközi keretében szervezik meg.
(2) A bölcsődei ellátásra és a családi napközire vonatkozóan a Gyvt.-ben foglaltak az irányadóak.
(3) A családi napköziben 1 éves kortól 3 éves korig gondozható gyermek.
(4) A bölcsőde és a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásként speciális szolgáltatásokat - csiribirit, játszóházat és időszakos gyermekfelügyeletet - nyújt, külön díjazásért. A speciális szolgáltatások térítési díjának mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Térítési díjak
8. §
(1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, térítési díjat kell fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben – ide nem értve a bölcsődét – az alapellátások keretében tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.(12)
(3) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A bölcsődében nyújtott étkeztetésre a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag-költségének egy ellátottra jutó napi összege.(12)
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (9)(12)
(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg, az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti kedvezmények figyelembevételével. A gyermekek napközbeni ellátásának személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével.(12)
(6) A személyi térítési díj – gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.(12)
(7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
Normatív kedvezmények
9. §
(1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.(12)
(2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
10. §
(1) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül – gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően – értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről.(12)
(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítést kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez, bölcsődei ellátás és családi napközi tekintetében a Társuláshoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.(12)
(3) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.
(4) A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a jegyzőt.
III. FEJEZET
Szociális szolgáltatások
A személyes gondoskodás formái
11. §
(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a társulás által fenntartott szociális szolgáltató központ intézményben, annak intézményegységeiben.
(2) A személyes gondoskodás formái:
- Alapellátás:
- Étkeztetés
- Házi segítségnyújtás
- Családsegítés
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Idősek Klubja
- Közösségi ellátás
- Támogató szolgáltatás
- Szakosított ellátás:
Idősek Otthona
(3) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el:(18)
- a Nagyatádi Intézményegység ellátja
- Háromfa és Nagyatád településéken
- az étkeztetést,
- a házi segítségnyújtást,
- a Nagyatádi Járás településein
- a családsegítést,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
- a támogató szolgáltatást,
- a közösségi pszichiátriai ellátást,
- az idősek klubja alapszolgáltatást,
- az idősek otthona szakosított ellátást,
- a Lábodi Intézményegység ellátja
- Lábod, Rinyabesenyő, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Nagykorpád, Kisbajom és Szabás településeken
- az étkeztetést,
- a házi segítségnyújtást,
- az idősek klubja alapszolgáltatást,
- a Nagyatádi Járás településein az idősek otthona szakosított ellátást,
- a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken a lakóhely szintű családsegítő szolgáltatást,
- a Segesdi Intézményegység ellátja
- Bolhás, Kaszó, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob településeken
- az étkeztetést,
- a házi segítségnyújtást,
- az idősek klubja alapszolgáltatást,
- a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, valamint a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken a lakóhely szintű családsegítő szolgáltatást.
Az ellátások igénybevétele
12. §
(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A kérelem benyújtható az intézményegységek vezetőinél és a polgármestereknél, akik a kérelmet az intézmény vezetőjéhez továbbítják.(8)
(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.
(3) Külön eljárás keretében akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.(5)
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
Étkeztetés
13. §
- Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
- 65 év feletti koruk,(9)
- egészségi állapotuk,
- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
- szenvedélybetegségük, vagy
- hajléktalanságuk
miatt.
(2) (8)
Házi segítségnyújtás
14. §
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.(18)
(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően - az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet.(9) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.(8)
(5) A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani (8). Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(7) Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(8)(8)
(9)(8)
(10)(8)
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
15. §
- A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges
azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás
folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
- Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
- Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
- A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(6) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
(7)(8)
(8)(8)
Családsegítés
16. §
- Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.
(2) (8)(18)
(3)(8)
(4)(8)
Közösségi ellátások
17. §
Az ellátás szabályozása a Szt. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.
Támogató szolgáltatás
18. §
(1) Az ellátás szabályozása a Szt. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.
(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot.
A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(3)(8).
(4)(8) .
Nappali ellátás
19. §
- A képviselő-testület a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.
- A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
(3)(8)
(4)(8).
Idősek Otthona
19/A. §
Az önkormányzat az Szt. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Naplemente Idősek Otthonában és a Lábodi Intézményegység Idősek Otthonában biztosítja.(5)(18)
V. FEJEZET
A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
20. §.
(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.(9)
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
21. §
(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) kiskorú igénybevevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet (9).
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
b) 25%-át házi segítségnyújtás,(9)
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének (9)
a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;
c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
(4)(9)
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(7) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.
(8) Az intézményvezető a személyi térítési díj 10 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái:
- elemi kárt szenvedett,
- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,
- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,
vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési
díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.
(9) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.
22.§
A személyi térítési díjak megfizetése
(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.
(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.
(3) Az idősek otthona szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,
a.) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, a megállapodásban foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell fizetnie.(5)
b.) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.
A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:
a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;
b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.
23.§
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is(9)
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
24.§
Az intézményi jogviszony megszűnése
(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
a.) a térítési díjat három hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b.) a szolgáltatást három hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c.) elhalálozik,
d.) kéri az ellátás megszüntetését.
- Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
(4)(9)
(5)(9)
Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal(5)
24/A. §
- a képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.
- A kerekasztal feladata:
- részt vesz a szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozásában,
- folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását
- előzetesen véleményezi az önkormányzat közfoglalkoztatási tervét.
- A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.
- A kerekasztal tagjai:
- Nagyatád Város Képviselő-testülete Humán Közszolgáltatások Bizottságának Elnöke(16),
- Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének képviselője,
- Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének képviselője,
- Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás szociális Bizottságának Elnöke,
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke,
- „Fészek” Szociális Szolgáltató Központ és Lakóotthon vezetője,
- Családok Átmeneti Otthonának vezetője,
- Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ igazgatója.
- A kerekasztal vezetője: Nagyatád Város Polgármestere(5)
VI. FEJEZET
Záró rendelkezések
25. §.
(1) E rendelet 2008. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
A 19/2003. (VI. 27.), és az ezt módosító 49/2003. (XII. 19.), 3/2004. (I. 30.), 52/2004. (XII. 17.), 4/2005. (I. 28.), 40/2005. (XII. 2.), 13/2006. (III. 31.), 25/2006. (VII. 27.), 33/2006. (IX. 1.), 40/2006. (X. 27.), 2/2007. (I. 26.), 27/2007. (IX. 1.), valamint a 3/2008. (I. 25.) önkormányzati rendeletek.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nagyatád, 2008. február 14.
Ormai István s.k. | Dr. Kovács Ildikó s.k. |
polgármester | jegyző |
Egységes szerkezetbe foglalva:
Nagyatád, 2020. november 23.
Ormai István | Dr. Kovács Ildikó |
polgármester | jegyző |