Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete

Nagyatád helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 04. 04 19:00- 2023. 07. 05 14:00

Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete

Nagyatád helyi építési szabályzatáról

2023.04.04.

Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §.(1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §.(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai szerint a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya, alkalmazása, mellékletei

1. § (1) A rendelet hatálya Nagyatád város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet a területrendezési tervekkel, az ágazati előírásokkal, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelettel (továbbiakban: OTÉK) és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei

a) 1. melléklet: Külterület szabályozási terv 1. M=1:10000

b) 2. melléklet: Külterület szabályozási terv 2. M=1:4000 (volt laktanyák és környezete)

c) 3. melléklet: Belterületek szabályozási terve M=1:4000

d) 4. melléklet: Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területek M=1:25000

e) 5. melléklet: Jelenleg hatályos jogszabályok

f) 6. melléklet: Országos védelem alatt álló művi értékek

g) 7. melléklet: Helyi jelentőségű védett művi értékek és településképi szempontból helyi védett természeti értékek

h) 8. melléklet: Természet és tájvédelem

i) 9. melléklet: Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területek

j) 10. melléklet: Utak tervezési osztályba sorolása

k) 11. melléklet: Az egyes területre vonatkozó előírások

2. A szabályozási tervek elemei és alkalmazásuk

2. § (1) A szabályozási tervek figyelembe veendő elemei:

a) kötelező szabályozási elemek a szabályozási vonal

aa) a szabályozási szélesség

ab) az építési övezet, övezeti határa

ac) az építési határvonal

ad) az építési övezet, övezet jele és paraméterei

b) irányadó szabályozási elemek

ba) a javasolt telekhatár

bb) a megszüntető jel

c) egyéb szabályozási elemek

ca) a gyalogút

cb) a gyalogos és kerékpárút

cc) a vegyes használatú út

cd) a gyalogos zóna

ce) a szintbeni vasúti kereszteződés

d) más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek

da) a műemlék és telke

db) a műemléki környezet

dc) a nyilvántartott régészeti lelőhely

dd) a helyi jelentőségű védett művi érték

de) az országos jelentőségű természetvédelmi terület (láp)

df) a Natura 2000 terület

dg) az országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület)

dh) a tájképvédelmi terület

di) a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület

dj) a településképi szempontból helyi védett természeti érték

e) korlátozó elemek

ea) a vízminőség-védelmi terület

eb) a hidrogeológiai védőidomok, területek

ec) az ásványvagyon gazdálkodási terület

ed) a kármentesítéssel érintett terület

ee) a közlekedési- és közműhálózatok, létesítmények

f) egyéb sajátos jogintézmények

fa) a beültetési kötelezettség és kötelező védőfásítás

fb) a szabályozási terv készítési kötelezettség

fc) a telekalakítási terv készítési kötelezettség

g) tájékoztató elemek

ga) belterület határa

gb) közigazgatási terület határa

gc) szőlőhegy határa

(2) A kötelező szabályozási elemek változtatása csak a rendelet módosításával lehetséges.

(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket és a korlátozó elemeket az adott jogszabály előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) A tájékoztató elemek az értelmezést és eligazodást segítő informális elemek.

3. Közterület kialakítására vonatkozó előírások

3. § (1) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Közterületen elhelyezhetők

a) autóbusz-váróhelyiségek

b) közműépítmények

c) köztárgyak

d) zöldterületen az e rendelet 42 .§ (2) bekezdés szerinti építmények

4. Az épített környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket és azok műemléki környezetét, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

(3) A helyi jelentőségű védett művi értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 7. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi jelentőségű védett művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ tartalmazza.

5. A természeti és táji környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területeket, az ex-lege védett országos jelentőségű természetvédelmi területet (láp), az ökológiai hálózat övezetei által érintett területeket, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 8. melléklet és 9. melléklet tartalmazza.

(2) Természetvédelmi érintettségű területeken – a vonatkozó jogszabály² előírásainak betartásával – területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) Az ex lege védett országos jelentőségű természetvédelmi (láp) területen

a) építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések nem helyezhetők el

b) bármilyen tevékenység végzése csak a természeti érték fennmaradását biztosító módon történhet

c) extenzív jellegű, integrált, vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók

(4) Az övezeti jelben 1-es számmal jelölt természetvédelmi érintettségű területek közül

a) a Natura 2000 terület által érintett területeken a vonatkozó jogszabályok³ előírásait kell betartani.

b) az ökológiai hálózat övezetével érintett területeken

ba) a közlekedési-, energetikai és elektronikus hírközlési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

bb) bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet. Új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető.

bc) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve

bd) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg

be) új épület elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet

bf) birtokközpont nem létesíthető

bg) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal történhet,

bh) energetikai célú növénytelepítés nem történhet

bi) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető

(5) Természetvédelmi érintettségű területeken a (1)–(4) bekezdésekben nem szabályozott hatósági engedély köteles környezethasználatok, tájba történő beavatkozások, építmények elhelyezése és fenntartása:

a) természeti állapothoz közelítés,

b) kutatás, megfigyelés,

c) természetvédelmi célzatú kezelés, beavatkozás,

d) vízgazdálkodás,

e) természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés,

f) öko-turizmus,

g) agro-öko gazdálkodás,

h) erdőgazdálkodás

céljából történhet.

(6) A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területeken a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(7) A településképi szempontból helyi védett természeti értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 7. melléklet tartalmazza.

(8) A településképi szempontból helyi védett természeti értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ tartalmazza.

6. § (1) A település közigazgatási területén található tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 8. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezeti jelben 2-es számmal jelölt tájképvédelmi érintettségű területeken

a) új épület, építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet

b) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani

c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

6. A szőlő termőhelyi kataszteri területre vonatkozó előírások

7. § (1) Az övezeti jelben 4-es számmal jelölt területek II. osztályú szőlő termőhelyi kataszteri területek.

(2) A z II.osztályú szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete által érintett területen

a) épület

aa) a részletes övezeti előírásokban szereplő beépíthető telek legkisebb nagyságára és beépítettségére, valamint a birtokközpontokra vonatkozó előírások együttes figyelembevételével

ab) a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken helyezhető el.

b) mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amely szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és legalább 80 %-ban ténylegesen is akként művelt.

c) művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet.

7. A naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területekre vonatkozó előírások

8. § (1) A naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az érintett területeken a vonatkozó jogszabály⁴ előírásait kell alkalmazni.

II. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

8. A környezet védelmének általános előírásai

9. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

b) megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon,

c) megelőzze a környezetszennyezést

d) kizárja a környezetkárosítást.

e) megszűntesse, vagy legalább csökkentse a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértékét.

(2) Új tevékenység megjelenése esetén, ha az a vonatkozó jogszabály⁵ szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálati eljárás meg kell, hogy előzze az építési engedélyezési kérelem benyújtását.

(3) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra – a telek határvonalán kell teljesülniük.

(4) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül

9. Levegővédelem

10. § (1) A levegő védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok^6,7 előírásait be kell tartani.

(2) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban^6,7 foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

(3) Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

10. Föld- és a talajvédelem

11. § (1) A talaj védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok^8,9,10 előírásait be kell tartani.

(2) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(3) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(4) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(5) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(6) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során teljesítmény igazolással rendelkező töltőanyag építhető be.

(7) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(8) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(9) A termőtalaj védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(10) A már kármentesített területeken építési tevékenységet végezni, a földtani közeget bolygatni csak talajvizsgálati jelentés alapján, a kormányhivatal környezetvédelmi osztályának hozzájárulásával lehetséges.

(11) A folyamatban lévő környezeti kármentesítéssel érintett területeken, illetve a már kármentesített területeken, ahol a felszín alatti víz „B” szennyezettségi határértéket meghaladó értéket mutat, ott az érintett felszín alatti víz használata – az ipari célú használat kivételével – tilos.

11. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

12. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.

(2) A település szennyvíztisztítás szempontjából nem érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabály^11,12,13,14 szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.

(3) Új vízfelületet létesíteni a vonatkozó jogszabály¹⁵ alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(4) A hidrogeológiai védőidom és védőterület által érintett területeken a vonatkozó országos jogszabály¹⁶ előírásait, valamint a vízbázis védelmi területre vonatkozó határozatokban rögzítetteket be kell tartani.

12. Zaj- és rezgésvédelem

13. § (1) A településen a zajvédelem az országos előírások^17,18 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó.

(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött és helyhez nem kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, működtetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

13. Hulladékgazdálkodás

14. § (1) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a vonatkozó önkormányzati rendeletben^19,20 előírtak szerint kell végezni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a vonatkozó országos jogszabályokban^21,22 előírtaknak megfelelően kell végezni.

(3) Új hulladéklerakó nem jelölhető ki. Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. A település közigazgatási területére hulladék más településről – a hasznosítást, kezelést, előkezelést és ártalmatlanítást kivéve – nem szállítható.

(4) Gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtő konténerek és a lakótelepi konténerek kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken, vagy épületen belül kell biztosítani.

III. Fejezet

Sajátos jogintézmények

14. Veszélyeztetett területekre vonatkozó és egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

15. § A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken

a) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

b) szennyvízelvezetést és kezelést e rendelet 21. §-ban leírtak szerint kell biztosítani.

16. § Az ásványvagyon gazdálkodási övezettel érintett területen a nyersanyag készlet távlati kitermelésének lehetőségét biztosítani kell.

15. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

17. § (1) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településkép-védelmi okokból a belterületek szabályozási terve szerinti helyeken:

a) a beépítésre szánt ingatlanok egy részét, és

b) a közlekedési és közműterületek (közút. vasút) egy részét a vasút nyugati oldalán

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

a) a közutak mentén a vonatkozó jogszabályban²³ előírtak szerint

b) a közforgalmú vasútvonal mentén az Országos Vasúti Szabályzat szerint, továbbá vasútfejlesztési nyilatkozat megkérése szükséges (a MÁV-tól) minden olyan nem vasútüzemi létesítmény építési engedélyköteles építési beruházásakor, új nyomvonalas létesítmény elhelyezésekor, vagy a vasúti pálya keresztezésekor, mely esetben az elhelyezendő létesítmény az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá, környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében, 100 m távolságon belül helyezkedne el.

c) a közmű- és energiaellátási, valamint elektronikus hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok^24,25,26,27 szerint biztosítandó.

d) a szennyvíztisztító-telep, a szennyvíziszap ülepítők és a komposztáló telep – szabályozási terveken jelölt – védőtávolságán belül:

da) új lakó-, üdülő-, iroda-, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási, élelmiszerrel, élelmezéssel összefüggő célú épület nem építhető, kivéve az esetlegesen újonnan telepítendő, illetve már működő szennyező forrásokkal összefüggő építményeket,

db) élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható, mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető,

dc) csak a da)–db) alpontokban felsorolt korlátok alá nem tartozó mezőgazdasági, ipari-gazdasági tevékenység végezhető, illetve védőerdő telepíthető,

dd) új épület, építmény építésének a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján kell meghatározni. Az új káros hatású tevékenység hatásterülete nem közelítheti meg a védendő övezeteket a már kialakult védőtávolságnál jobban,

e) a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül belterületen kizárólag zöldfelület létesíthető, külterületen a szennyvízátemelő védőtávolságára vonatkozó környezetvédelmi hatástanulmányban rögzítettek betartása szükséges.

(3) A „telekalakítási terv készítési kötelezettség”-gel érintett területekre szaktervező által tervezett telekalakítási tervek kell készíteni. A terület kialakítása csak annak megfelelően történhet.

(4) A „szabályozási terv készítési kötelezettség”-gel érintett – Má-F/ü övezeti jelű – területre – a fejlesztési szándékok konkréttá válásakor – külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő.

IV. Fejezet

Közművek előírásai

16. Közművesítés és elektronikus hírközlés

18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a) Közforgalmú út esetén gondoskodni kell

aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról

ac) a csapadékvizek elvezetésének biztosításáról,

ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

b) Magánút esetén

ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni

bb) a csapadékvizek elvezetését meg kell oldani

bc) beépítésre szánt területen a közlekedés biztonság igényét kielégítő térvilágításról gondoskodni kell

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a) a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

aa) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utakon, utcákban legalább egyoldali,

ab) a 12 m, vagy azt meghaladó szabályozási szélességet elérő utakon, utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg

b) 8 m, vagy annál kisebb szabályozási szélességű utak, utcák víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

17. Közműellátás mértéke

19. § (1) Beépítésre szánt területen új építés, vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha biztosított:

a) a különleges-mezőgazdasági üzemi terület és a különleges-halgazdasági telephely terület kivételével a teljes közműellátás:

aa) közhálózati vízellátás,

ab) közüzemi villamosenergia ellátás,

ac) közcsatornás szennyvízelvezetés

ad) termikus energiaellátás (villamosenergia, gáz, távhő és/vagy megújuló energiahordozó)

ae) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek

af) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett

b) a különleges-mezőgazdasági üzemi területen és a különleges-halgazdasági telephely területen legalább a hiányos közműellátás:

ba) a közegészségügyi hatóság által elfogadott egészséges ivóvízellátás közhálózati vízellátás,

bb) a közüzemi vilamosenergia-ellátás

bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek azzal az eltéréssel, hogy a vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területre vonatkozóan e rendelet 21. §. (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett

(2) Beépítésre nem szánt területen új építés, vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) az emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetén biztosított legalább a hiányos közműellátás

aa) a közegészségügyi hatóság által elfogadott egészséges ivóvízellátás

ab) a közüzemi vilamosenergia-ellátás

ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, azzal az eltéréssel, hogy a vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területre vonatkozóan e rendelet 21. §. (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

18. Vízellátás

20. § (1) Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Új közüzemi fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

19. Szennyvízelvezetés

21. § (1) A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő.

(2) A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni

b) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el, akkor a szennyvíz kezelésére közműpótlóként kizárólag szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha a tisztított víz felszíni vízbe történő bevezetése kiépíthető, és a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, bármekkora távolságra is van az.

(3) A vízminőség-védelmi terület övezete által nem érintett beépítésre szánt különleges-mezőgazdasági üzemi területeken és beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez a szennyvíz kezelésére közműpótlóként kizárólag szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, bármekkora távolságra is van az.

(4) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

a) védelem nélkül 150 m

b) bűzzárral ellátva 20 m

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel

a kijelölt védőtávolságán, hatásterületen belül új területhasznosításra területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

(5) A szennyvíztisztító telep kijelölt védőtávolsága egyedi eljárással felülvizsgálható, annak határozatában rögzített mértékkel módosítható. A védőtávolságon belül – az emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény kivételével – elhelyezni csak azt lehet, amit a környezeti hatásvizsgálat megenged.

20. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

22. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízfolyás valóságos helye eltér az ingatlan-nyilvántartási helyétől, akkor az ingatlan-nyilvántartási helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkezelő számára.

(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a vízelvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartására telken belül földdel takart méretezett záportározót kell létesíteni, amelyből a csapadékvizet csak késleltetve – a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint – kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

a) a gépkocsi behajtó 4 m-nél szélesebb nem lehet,

b) telkenként legfeljebb két kocsibehajtó létesíthető

c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

21. Villamosenergia-ellátás

23. § A villamosenergia szolgáltatás hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ határozza meg.

22. Földgázellátás

24. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

23. Vezetékes elektronikus hírközlés

25. § A vezetékes elektronikus hírközlés hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ határozza meg.

24. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

26. § A vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ határozza meg.

V. Fejezet

Építés általános szabályai

25. Telekalakítás szabályai

27. § (1) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telek köz- vagy magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.

(2) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(3) Nyeles telek nem alakítható ki.

(4) A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége és egyéb építési paraméterei az adott területen érvényes szabályozási előírásoknak nem felelnek meg.

(5) Közút, magánút, közműterület és közműlétesítmény céljára szolgáló telek kialakításakor az építési övezet, övezet minimális teleknagyságára vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(6) 6,5 méternél keskenyebb telekszélességű magánút nem alakítható ki

(7) 50 méternél hosszabb zsák magánút végforduló nélkül nem alakítható ki.

(8) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály²³ szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

26. Építés szabályai

28. § (1) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak

(2) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait, és el kell végezni a kőzetfal állékonysági vizsgálatát, valamint az illetékes szakhatóságok által előírt egyéb vizsgálatokat.

(3) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz (természetes terepszinthez) képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

(4) A település közigazgatási területén lakókonténer és konténer, mobil garázs, valamint lakókocsi – állandó jelleggel- közterületről látható módon nem helyezhető el.

(5) Kerítést létesíteni a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹előírásai szerint lehet.

(6) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(7) A telek kötelezően előírt zöldfelületét háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.

(8) Új épület építése esetén a telekre előírt minimális zöldfelületet az épület használatbavételéig meg kell valósítani.

27. Állatartással kapcsolatos építmények elhelyezése

29. § (1) Haszonállat tartásra szolgáló építmények (istálló, ól, kifutó, ketrec) építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől biztosítandó minimális védőtávolsága:

a) közepes- és nagytestű haszonállat esetén:

aa) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló fő- és melléképület legközelebb levő nyílászárójától 15 m,

ab) fúrt vagy ásott kúttól 25 m;

b) kistestű haszonállat esetén:

ba) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló fő- és melléképület legközelebb levő nyílászárójától 10 m,

bb) fúrt vagy ásott kúttól 15 m;

c) trágya- és trágyalétároló esetén:

ca) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló fő- és melléképület legközelebb levő nyílászárójától 20 m,

cb) fúrt vagy ásott kúttól 25 m;

cc) a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.

28. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

30. § (1) Nagyatád területe a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A vonatkozó jogszabályok^28,29 szerint az elégséges védelmi szint követelményeit veszély-elhárítási tervben kell meghatározni.

VI. Fejezet

Részletes övezeti előírások

29. Településszerkezet, területfelhasználás

31. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei, építési övezetei:

a) lakóterület, ezen belül

aa) kisvárosias lakóterület (Lk)

ab) kertvárosias lakóterület (Lke)

ac) falusias lakóterület (Lf)

b) településközpont terület (Vt)

c) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

d) ipari terület, ezen belül

da) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (Gip)

db) egyéb ipari terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari terület (Gip-E)

dc) energiatermelő egyéb ipari terület (napelemes kiserőmű) (Gip-Et)

dd) egyéb terület az energiaközművek területigényes építményeinek (gázfogadó, gázátadó, villamosenergia alállomás) területe (Gip-ke)

e) különleges terület, ezen belül

ea) sportterület (K-S)

eb) termálstrand (K-St)

ec) kemping (K-C)

ed) kórház (K-K)

ee) egészségügyi központ (K-Eü)

ef) idegenforgalmi fogadóhely (K-I)

eg) szennyvíztisztító telep (K-SZ)

eh) településüzemeltetési telephely (K-Tü)

ei) halgazdasági telephely (K-Ht)

ej) kommunális hulladékátrakó (K-H)

ek) mezőgazdasági üzemi terület (K-M)

(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei, övezetei:

a) közlekedési és közműterület, ezen belül

aa) közút, út (Köu)

ab) parkoló (Köp)

ac) autóbuszpályaudvar (Köap)

ad) kötöttpályás, vasút (Kök)

b) zöldterület, ezen belül

ba) közpark (Zkp)

bb) közkert (Zkk)

c) erdőterület, ezen belül

ca) védelmi (Ev)

cb) gazdasági (Eg)

cc) közjóléti (Ek)

d) mezőgazdasági terület, ezen belül

da) kertes mezőgazdasági terület (Mk)

db) családi farmgazdasági mezőgazdasági terület (Mcs)

dc) általános mezőgazdasági terület (Má)

e) vízgazdálkodási terület

ea) folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

eb) vízműkút, víztározó (V-kv)

ec) csapadékvíz-tározó (V-cs)

f) természetközeli terület (Tk)

g) különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül

ga) temető, kegyeleti park (Kb-T)

gb) idegenforgalmi fogadóhely, turisztikai fejlesztési terület (Kb-I)

gc) sportközpont (Kb-S)

gd) honvédelmi és katonai célú terület (Kb-H)

ge) szennyvíziszap ülepítő (és komposztáló) telep (Kb-SZI)

(3) A beépítésre szánt területek építési övezeteit, valamint a beépítésre nem szánt területeket övezeteit és azok határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

30. Beépítésre szánt területek

32. § (1) A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, valamint megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak, és a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ előírásainak.

(2) Terepszint alatti építmény (pince) különállóan csak a falusias és a kertvárosias lakóterületen létesíthető. A többi építési övezet területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mélységű (-3,5 m járószint) lehet.

(3) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő telek az övezeti előírások figyelembevételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Az építési határvonallal határolt területsávból az ingatlan-nyilvántartásba e rendelet hatályba lépéséig már lejegyzett „kilógó” épületrészek, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

(5) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.

(6) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb épületmagasságú meglévő épület adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthető, de bővíteni csak az övezeti előírások figyelembevételével szabad.

(7) Az építési övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(8) Az építési övezetben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága – a sajátos építmények és a technológiai építmények kivételével – nem haladhatja meg az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot.

(9) A sajátos építmények (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, antenna-tartó torony, átjátszó állomás, egyéb hírközlési létesítmény, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, lombkorona ösvény) magassága – ahol a településképi önkormányzati rendelet¹ nem zárja ki – legfeljebb 30 m lehet.

(10) A technológiai építmények magassága – a lakóterület, a településközpont terület, a különleges területbe tartozó sportterület, termálstrand, kemping, kórház, egészségügyi központ, idegenforgalmi fogadóhely kivételével, ahol nem helyezhető el – legfeljebb 12,0 m lehet. A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ előírásait is figyelembe kell venni.

(11) Az előkert mérete

a) ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően kell biztosítani

b) ahol a szabályozási nem jelöli, ott a kialakult állapot szerinti vagy 5,0 méter

(12) Az oldalkert méretének meghatározásakor a beépítési mód függvényében kell eljárni az alábbiak szerint

a) oldalhatáron álló beépítési módnál az építési övezetre előírt épületmagasságnál kisebb nem lehet

b) szabadon álló és ikres beépítési módnál az építési övezetre előírt épületmagasság felénél kisebb nem lehet

c) hézagosan zártsorú beépítés esetén 3 m-nél kisebb nem lehet, és az oldal homlokzatot tűzfalasan kell kialakítani

d) zártsorú beépítés esetén oldalkertet nem kell biztosítani

(13) A hátsókert mérete

a) ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően kell biztosítani

b) ahol a szabályozási terv nem jelöli, ott

ba) a kialakult állapotnak megfelelően, ennek hiányában

bb) sem 6,0 méternél, sem az épület hátsókertre néző tényleges épületmagasságánál kisebb nem lehet

(14) A beépítésre szánt területeken az épületek, építmények elhelyezése során érintettség esetén – az építési övezetekre vonatkozó előírásokon túl – figyelembe kell venni

a) a vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken e rendelet 15. §.előírásait is.

b) a hidroegológiai védőidom és védőterület által érintett területeken e rendelet 12. §.(4) bekezdés előírásait is.

31. Kisvárosias lakóterület

33. § (1) A kisvárosias lakóterületen (Lk) e rendelet 27–28. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Kisvárosias lakóterületen főépületként elhelyezhető az alábbi rendeltetést tartalmazó épület:

a) lakó

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató

e) szállás jellegű

f) igazgatási, iroda

g) sport

h) gépjárműtároló (kizárólag az Lk-G építési övezeti jelű területen)

(3) A területre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv is tartalmazza e rendelet 11. melléklet 1. pontja szerint.

(4) Kisvárosias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló

c) kerti építmény

d) 6,0 m-nél nem magasabb, építménynek nem minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

32. Kertvárosias lakóterület

34. § (1) A kertvárosias lakóterületen (Lke) e rendelet 27–29. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Kertvárosias lakóterületen főépületként elhelyezhető az alábbi rendeltetést tartalmazó épület:

a) lakó

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális

e) szállás jellegű

f) sport

(3) Kertvárosias lakóterületen melléképületként elhelyezhető:

a) gépjárműtároló

b) az épület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló

c) műhely

d) nyárikonyha

(4) A területre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv is tartalmazza e rendelet 11. melléklet 2. pontja szerint.

(5) Oldalhatáros beépítési mód esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető, amennyiben a szabadonálló beépítés az OTÉK és e rendelet szerinti előírásoknak megfelel.

(6) Kertvárosias lakóterületen a telekalakítás során a legkisebb átlagos telekszélesség nem lehet kisebb

a) új telektömbök kialakításánál 20 m-nél

b) meglévő, kialakult területen 16 m-nél

(7) A kertvárosias lakóterületen az Lke3, Lke12 és Lke16 építési övezeti jelű területek kivételével, ahol maximum 4 – telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egység – létesíthető.

(8) A kertvárosias lakóterületen az Lke9, Lke11 és Lke15 építési övezeti jelű területeken különálló melléképületek nem létesíthetők.

(9) Kertvárosias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló

c) kerti építmény

d) állat ól, állatkifutó

e) komposztáló

f) 6,0 m-nél nem magasabb, építménynek nem minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(10) Kertvárosias lakóterületen állattartó épület (istálló) nem létesíthető. Az állattartó építmények (ól, kifutó) összes alapterülete nem lehet több 10 m²-nél.

33. Falusias lakóterület

35. § (1) A falusias lakóterületen (Lf) e rendelet 27–29. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Falusias lakóterületen főépületként elhelyezhető az alábbi rendeltetést tartalmazó épület:

a) lakó

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) szállás jellegű

d) igazgatási, iroda

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató

g) sport

h) a lakóépület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

i) mező- és erdőgazdasági

(3) Falusias lakóterületen melléképületként elhelyezhető:

a) gépjárműtároló

b) az épület rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb tároló

c) műhely

d) nyárikonyha

e) állattartó épület

(4) A területre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv is tartalmazza e rendelet 11. melléklet 3. pontja szerint.

(5) Oldalhatáros beépítési mód esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető, amennyiben a szabadonálló beépítés az OTÉK és e rendelet szerinti előírásoknak megfelel.

(6) Falusias lakóterületen a telekalakítás során a legkisebb átlagos telekszélesség ne lehet kisebb

a) új telektömbök kialakításánál 20 m-nél

b) meglévő, kialakult területen 16 m-nél

(7) Falusias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló

c) kerti építmény

d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

e) állat ól, állatkifutó

f) trágyatároló, komposztáló

g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

h) 6,0 m-nél nem magasabb, építménynek nem minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(8) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több bruttó 200 m²-nél.

34. Településközpont terület

36. § (1) A településközpont területen (Vt) e rendelet 27–28. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Településközpont területen főépületként elhelyezhető az alábbi rendeltetést tartalmazó épület:

a) lakó

b) igazgatási, iroda

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató

g) sport

(3) Településközpont területen melléképületként elhelyezhető:

a) gépjárműtároló

b) az épület rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb tároló

(4) A területre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terv is tartalmazza e rendelet 11. melléklet 4. pontja szerint.

(5) Településközpont területen a telekalakítás során a legkisebb átlagos telekszélesség nem lehet kisebb

a) új telektömbök kialakításánál 20 m-nél

b) meglévő, kialakult területen 16 m-nél

(6) A Vt14 építési övezeti jelű területen – a Somssich Eszter utcai láncházas egységekből álló lakóépület nyugati oldalán – a gépkocsibejárók felett formájában egységes megjelenésű fedett, nyitott gépkocsi-beállók létesíthetők az alábbiak figyelembe vételével:

a) faoszlopokon álló fa szerkezetű, a lakóépületekre merőleges gerincű nyeregtető építhető oly módon, hogy a tetőszerkezet a terepszinttől 2,5-4,0 m közötti magasságban lehet

b) az építmény hossza a garázsbejárattól a telekhatárig terjedhet, a tető vízszintes vetületi szélessége 4,5 m-nél több nem lehet

(7) A Vt15 építési övezeti jelű területen magastetős ráépítés csak mindhárom épületre vonatkozó, egységes terv alapján történhet.

(8) Településközpont területen melléképítményként elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló

c) kerti építmény

d) 6,0 m-nél nem magasabb, építménynek nem minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

35. Kereskedelmi, szolgáltató terület

37. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gksz) e rendelet 27–28. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

a) nem tartozik a külön jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély, illetve előzetes vizsgálat köteles tevékenységek közé

b) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható

c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza

(4) A területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(5) A területre vonatkozó előírásokat a szabályozási tervek is tartalmazzák e rendelet 11. melléklet 5. pontja szerint.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató terület feltárását és kiszolgálását biztosító magánút helyét és nagyságát az érintett terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárásban kell meghatározni. A kereskedelmi, szolgáltató terület átlagos telekszélességének – a konzervgyár és környezete területének kivételével – legalább 30 m-nek, a létesítendő magánút telekszélességének legalább 12 m-nek kell lennie.

36. Ipari terület

38. § (1) Az ipari területen e rendelet 27–28. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:

a) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (Gip)

b) egyéb ipari terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari terület (Gip-E)

c) energiatermelő egyéb ipari terület a napelemes kiserőművek területe (Gip-Et)

d) egyéb terület az energiaközművek területigényes létesítményeinek (gázfogadó, gázátadó, villamosenergia alállomás) területe (Gip-ke)

(3) A jelentős mértékű zavaró hatású és a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú egyéb ipari területeken a meghatározott funkcióval, illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) Az energiatermelő egyéb ipari terület a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló napelemes kiserőmű területe (Gip-Et), ahol

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények létesíthetők

b) a zöldfelület a napelem tálcák alatt is biztosítható

c) a terület közműellátást–a villamos energia kivételével – nem igényel.

d) az elosztóhálózati közhálózati csatlakozást földkábellel kell kiépíteni.

(5) A területre vonatkozó előírásokat a szabályozási tervek is tartalmazzák e rendelet 11. melléklet 6. pontja szerint.

(6) Az ipari terület belső feltárásához és kiszolgálásához létesítendő magánút telekszélességének legalább 12 m-nek kell lennie.

37. Különleges terület

39. § (1) A különleges területen e rendelet 27–28. § és 31–32. §. előírásait, valamint az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A település területén különleges terület a sportterület (K-S), a termálstrand (K-St), a kemping (K-C), a kórház (K-K), az egészségügyi központ (K-Eü), az idegenforgalmi fogadóhely (K-I), a szennyvíztisztító telep (K-SZ), a településüzemeltetési telephelyek (hulladékudvar, állatmenhely, városgondnokság) (K-Tü), a halgazdasági telephely (K-Ht), a kommunális hulladékátrakó (K-H) és a mezőgazdasági üzemi terület (K-M) területe.

(3) A különleges területen a meghatározott funkcióval, illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el

(4) A területre vonatkozó előírásokat a szabályozási tervek is tartalmazzák e rendelet 11. melléklet 7. pontja szerint.

(5) Az épületek, építmények elhelyezése során figyelemmel kell lenni az alábbi előírásokra is:

a) a K-Ht építési övezeti jelű területen e rendelet 5.-6..§,

b) a K-SZ építési övezeti jelű területen e rendelet 6..§

38. Beépítésre nem szánt területek

40. § (1) A beépítésre nem szánt területeken az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és elektronikus hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és elektronikus hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) Terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg, és legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

(4) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, amelyeken az ingatlan-nyilvántartásban e rendelet hatályba lépéséig a meglévő lakó- és gazdasági épületek lejegyzésre kerültek, vagy jogerős, végrehajtható építési engedéllyel, használatbavételi engedéllyel rendelkeznek, úgy azok adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők.

(5) A beépítésre nem szánt területeken – ahol a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ nem zárja ki – a sajátos építményfajták magassága legfeljebb 30 m lehet.

(6) A beépítésre nem szánt területeken a technológiai építmények magassága – a zöldterület, a kertes mezőgazdasági terület, a családi farmgazdasági mezőgazdasági terület, a temetők és kegyeleti park, az idegenforgalmi fogadóhely-turisztikai fejlesztési terület, valamint a sportközpontok és gyerektábor területének kivételével, ahol nem helyezhető el – legfeljebb 15 m lehet. A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép-védelmi önkormányzati rendelet¹ előírásait is figyelembe kell venni.

(7) A beépítésre nem szánt területeken az épületek, építmények elhelyezése során érintettség esetén – az övezetekre vonatkozó előírásokon túl – figyelembe kell venni

a) a vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken e rendelet 15. §.előírásait is

b) az ásványvagyon-gazdálkodási övezet által érintett területeken e rendelet 16. §.előírásait is

c) a hidroegológiai védőidom és védőterület által érintett területeken e rendelet 12. §. (4) bekezdés előírásait is

39. Közlekedési és közműterület

41. § (1) A közlekedési és közműterületekre – közút, út (Köu), parkoló (Köp), autópuszpályaudvar (Köap), vasút (Kök) – e rendelet 27–28. §, 31. §. és 40. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Közlekedési területek az OTÉK-ban ekként meghatározott területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és elektronikus hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és elektronikus hírközlési hálózat – a központi belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni, a közlekedési területen belül bármilyen építményt elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet végezni csak a vonatkozó jogszabálynak²³, az ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és e rendeletnek megfelelően szabad.

(5) A 12 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén – a kertes mezőgazdasági területek kivételével:

a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságra helyezhető el

b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 10-10 m távolságra helyezhető el

(6) A kertes mezőgazdasági területeken lévő 6,5 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén

a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 3,25-3,25 m távolságra helyezhető el

b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságra helyezhető el

(7) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell biztosítani.

(8) Az utak tervezési osztályba sorolását az 10. melléklet tartalmazza.

40. Zöldterület

42. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület – közpark (Zkp), közkert (Zkk) – melyre e rendelet 27–28. §, 31. §. és 40. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és vendéglátó, rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el szabadon állóan, legfeljebb 5,0 m épületmagassággal és legfeljebb 3 %-os beépítettséggel.

(3) A területen közlekedési, föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség közkert esetében minimum 60 %, közpark esetében minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség a zöldfelület minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(6) A zöldterületeken meglévő – védelem alatt álló – művi értékek (Szent Rókus kápolna, szobrok, keresztek, kivadári Somssich-kápolna) adottságként kezelendők; eredeti formájukban megtartandók, felújíthatók.

41. Erdőterület

43. § (1) Az erdőterületekre e rendelet 27–28. §, 31. §. és 40. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az erdőterület telkén

a) védelmi rendeltetésű erdőterületen – erdei kilátó és magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet

b) gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel

c) közjóléti rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 5 %-os beépítettséggel

az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Az erdőterületen épület szabadon állóan, legfeljebb 7,5 m épületmagassággal létesíthető.

(4) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Ev – védelmi rendeltetésű erdőterület

b) Ev-1 – védelmi rendeltetésű, természetvédelmi érintettségű erdőterület

c) Ev-2 – védelmi rendeltetésű, tájképvédelmi érintettségű erdőterület

d) Ev-3 – védelmi rendeltetésű, természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület

e) Eg – gazdasági rendeltetésű erdőterület

f) Eg-1 – gazdasági rendeltetésű, természetvédelmi érintettségű erdőterület

g) Eg-2 – gazdasági rendeltetésű, tájképvédelmi érintettségű erdőterület

h) Eg-3 – gazdasági rendeltetésű, természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület

i) Ek – közjóléti rendeltetésű erdőterület

j) Ek-1 – közjóléti rendeltetésű, természetvédelmi érintettségű erdőterület

k) Ek-3 – közjóléti rendeltetésű, természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület

(5) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédemi, vadgazdálkodási, illetve ideiglenesen erdőgazdálkodási célból szabad.

(6) Az erdőterületek szabad látogathatóságát – a vonatkozó jogszabályok³⁰betartásával – biztosítani kell.

(7) Az erdő művelési ág létrejöttéig és az erdőtelepítés megvalósításáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(8) Az Ev-1, Eg-1 és Ek-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – erdőterületen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. előírásait is figyelembe kell venni.

(9) Az Ev-2 és Eg-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen a fentebb leírtakon túl e rendelet 6. §. előírásait is figyelembe kell venni.

(10) Az Ev-3, Eg-3 és Ek-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. és 6. §. előírásait is figyelembe kell venni.

42. Mezőgazdasági terület

44. § (1) A mezőgazdasági területekre e rendelet 27–29. §, 31. §. és 40. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Mk-b0 – kertes mezőgazdasági terület, építési lehetőség nélküli belterületi kert

b) Mk-bh – kertes mezőgazdasági belterületi hobbykert

c) Mk-bé – kertes mezőgazdasági terület, építési lehetőséggel bíró belterületi kert

d) Mk-ké – kertes mezőgazdasági terület, építési lehetőséggel bíró külterületi kert

e) Mk-ké-3 – kertes mezőgazdasági terület, építési lehetőséggel bíró természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű külterületi kert

f) Mk-ké-4 – kertes mezőgazdasági terület, építési lehetőséggel bíró, szőlő termőhelyi kataszteri külterületi kert

g) Mk-kl – kertes mezőgazdasági terület, lakásépítési lehetőséggel is bíró külterületi kert

h) Mk-kl-3 – kertes mezőgazdasági terület, lakásépítési lehetőséggel is bíró természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű külterületi kert

i) Mcs – családi farmgazdasági mezőgazdasági terület

j) Má – általános mezőgazdasági terület

k) Má-F/ü – általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül, mely hosszú távon üdülőterület fejlesztés céljára szolgál

l) Má-0 – általános mezőgazdasági terület, építési lehetőség nélkül

m) Má-1– általános mezőgazdasági, természetvédelmi érintettségű terület

n) Má-2 – általános mezőgazdasági, tájképvédelmi érintettségű terület

o) Má-3 – általános mezőgazdasági, természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű terület

p) Má-4 – általános mezőgazdasági, szőlő termőhelyi kataszteri terület

43. Kertes mezőgazdasági terület

45. § (1) A kertes mezőgazdasági területen e rendelet 44. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kertes mezőgazdasági területen

a) családi szükségletet meghaladó nagyságú állattartó telep és épület nem létesíthető

b) birtokközpont nem alakítható ki

(3) A Mk-b0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – területen épületet elhelyezni nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabály előírásai alapján.

(4) Az Mk-bh övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi hobbykert – területen

a) új telekalakítás, illetve új gazdasági épület építése – a szennyvíztelep védőtávolsága miatt – nem lehetséges

b) a meglévő gazdasági épületek jelenlegi kubatúrájukban felújíthatók, de nem bővíthetők

(5) Az Mk-bé övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró belterületi kert – területen

a) minimum 350 m² területű, legalább 14 m szélességű telkek alakíthatók ki

b) a terület műveléséhez szükséges gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 5 %-át, illetve a 25 m²-t nem haladhatja meg

c) az épületmagasság legfeljebb 3,5 m lehet.

(6) Az Mk-ké övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró külterületi– kertes mezőgazdasági területen

a) minimum 1500 m² területű, legalább 15 m szélességű telkek alakíthatók ki

b) a terület műveléséhez szükséges gazdasági épület – csak művelt telekre – építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 3 %-át, illetve a 60 m²-t nem haladhatja meg.

c) az épületmagasság legfeljebb 3,5 m lehet

d) a 720 m²-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb művelt telkeken meglévő gazdasági épületek megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők.

e) a területen – a szőlőtermőhelyi kataszteri terület kivételével – műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található

(7) Az Mk-ké-3 övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű külterületi – kertes mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. és 6. §. előírásait is figyelembe venni.

(8) Az Mk-ké-4 övezeti jelű – építési lehetőséggel is bíró, szőlő termőhelyi kataszteri külterületi – kertes mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 7. §. előírásait is figyelembe venni.

(9) Az Mk-kl övezeti jelű – lakásépítési lehetőséggel is bíró külterületi – kertes mezőgazdasági területen

a) minimum 1500 m² területű, legalább 18 m szélességű telkek alakíthatók ki

b) a terület műveléséhez szükséges gazdasági épület – csak művelt telekre – építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 3 %-át, illetve a 60 m²-t nem haladhatja meg

c) az épületmagasság legfeljebb 3,5 m lehet

d) legalább 2200 m² nagyságú, művelt telken legfeljebb 6 %-os beépítettség felét meg nem haladóan – ha a 21. § (2), (3) bekezdése megengedi – lakóépület is elhelyezhető, illetve a meglévő lakóépület felújítható, korszerűsíthető, a 3 %-os beépítettségig bővíthető.

e) a lakóépület legfeljebb 5,5 m, üzemi és gazdasági épület és építmény legfeljebb 7,5 m épületmagassággal létesíthető

f) a 2200 m²-nél kisebb ingatlanon meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó- és gazdasági épület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető.

g) a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található

(10) Az Mk-kl-3 övezeti jelű – lakásépítési lehetőséggel is bíró természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű külterületi – kertes mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. és 6. §. előírásait is figyelembe venni.

44. Családi farmgazdasági mezőgazdasági terület

46. § (1) A családi farmgazdasági mezőgazdasági területen e rendelet 44. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A családi farmgazdasági mezőgazdasági területen a mezőgazdasági és kézműves termelést, feldolgozást, agroturizmust (vendéglátás, szállásadás, sport- és rekreáció) is szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő építmények helyezhetők el.

(3) A családi farmgazdasági mezőgazdasági területen

a) minimum 6000 m² területű, legalább 25 m szélességű telkek alakíthatók ki

b) a beépített bruttó alapterület a telek 3 %-át és az egyes építmények bruttó alapterülete a 400 m²-t nem haladhatja meg.

c) legfeljebb a 3%-os beépítettség felét meg nem haladóan – ha a 21. § (2), (3) bekezdése megengedi – lakóépület is elhelyezhető, illetve a meglévő lakóépület felújítható, korszerűsíthető, a 1,5 %-os beépítettségig bővíthető.

d) a lakóépület legfeljebb 5,5 m, üzemi és gazdasági épület és építmény legfeljebb 7,5 m épületmagassággal létesíthető

e) a 6000 m²-t el nem érő ingatlanokon meglévő, illetve a bruttó beépíthetőségi mértéket meghaladó – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó- és gazdasági épület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető.

f) családi szükségletet meghaladó nagyságú állattartó telep és épület nem létesíthető

g) birtokközpont nem alakítható ki

(4) A természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű családi farmgazdasági mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. és 6. §. előírásait is figyelembe kell venni.

45. Általános mezőgazdasági terület

47. § (1) Az általános mezőgazdasági területen e rendelet 44. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) E § alkalmazásában műveltnek az a telek minősül, amelyen a (3) a. pontjában meghatározott területi arányban szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(3) Az általános mezőgazdasági területen építmény a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon

a) a szőlőtermőhelyi kataszteri terület kivételével csak a legalább 70 %-ban művelt telken

b) szabadon állóan

c) lakóépület legfeljebb 5,5 m, üzemi és gazdasági épület és építmény legfeljebb 7,5 m épületmagassággal létesíthető

d) a lakórendeltetés a beépített bruttó alapterület legfeljebb 30 %-a lehet.

(4) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől minimum 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(5) Az általános mezőgazdasági területen

a) 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad

b) 1 ha-nál kisebb telken épület nem helyezhető el

c) 1ha és az azt meghaladó telekméret esetén – az Má-F/ü és Má-0 övezeti jelű területek kivételével – a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m² –t nem haladhatja meg.

(6) Épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:

a) szántó művelési ágú területen 10 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 0,3 %-át és az 500 m²-t nem haladhatja meg.

b) gyep, rét, legelő művelési ágú területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 0,5 %-át és a 400 m²-t nem haladhatja meg.

c) gyümölcsös művelési ágú területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 0,5 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

d) szőlő művelési ágú 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 1 %-át és az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(7) Az általános mezőgazdasági területeken – az Má-1 és Má-3 övezetek kivételével, ahol nem létesíthető – birtokközpontot az alábbiak szerint lehet kialakítani:

a) birtokközpont abban az esetben hozható létre, ha a mezőgazdasági birtoktest – a település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – több telekből áll, mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá legalább 20 ha összterületű,

b) a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nem lehet korlátozó hatással, azt nem veszélyeztetheti és a telek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthető,

c) a birtokközpontként kijelölt, beépíthető telek területe legalább 1 ha

d) a birtokközpont a maximális beépítettsége az alábbi két feltétel együttes teljesülése szerint alakulhat

da) a birtokközpontként kijelölt, beépíthető telek 20%-a,

db) a birtoktest összterületének 1%-a építhető be,

dc) 3000 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű beépítés nem megengedett,

dd) egy épület legfeljebb bruttó 800 m² alapterülettel építhető.

e) a birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki az alábbi feltételek teljesülése esetén:

ea) a kiegészítő központként kijelölt, beépíthető telek területe legalább 5000 m²

eb) maximális beépítettsége 25 %

ec) 2000 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű beépítés nem lehetséges,

ed) a kiegészítő központ beépített területe a birtoktest összterületének 1 %-át nem haladhatja meg.

f) e bekezdésben nem részletezett esetben az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(8) Az Má-F/ü és az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területeken épületet építeni nem lehet, azon csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabály előírásai alapján.

(9) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. előírásait is figyelembe kell venni.

(10) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 6. §. előírásait is figyelembe kell venni.

(11) Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 5. §. és 6. §. előírásait is figyelembe kell venni.

(12) Az Má-4 övezeti jelű – szőlő termőhelyi kataszteri – általános mezőgazdasági területen a fentebb leírtakon túl e rendelet 7. §. előírásait is figyelembe kell venni.

46. Vízgazdálkodási terület

48. § (1) A vízgazdálkodási területekre az OTÉK, valamint a külön jogszabályok³^1,32 vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) V – folyó és állóvizek medre és parti sávja

b) V-kv – vízműkút, víztározó területe

c) V-cs – csapadékvíz-tározó területe

(3) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül, tavak partjától 100 m-en belül

a) új építmény – vízgazdálkodási, halászati, a jóléti tavon horgászati hasznosítást és vízi sportot szolgáló létesítmények kivételével – nem helyezhető el.

b) meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítése, átalakítása, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítése, kivitelezése a természetvédelmi és a vízügyi hatóság egyetértésével történhet.

(4) A tavakon horgászstégek csak a parthoz kapcsolódóan helyezhetők el.

(5) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

a) a kizárólag állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 6-6 m,

b) a nem kizárólag állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 3-3 m

szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(6) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál, a területek fenntartási és fejlesztési munkáinál természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Feltöltés, mederburkolás nem alkalmazható.

47. Természetközeli terület

49. § (1) A természetközeli terület (Tk) a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű nádasok területe.

(2) A természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli területen tilos minden olyan tevékenység végzése, ami a természeti környezetet károsítja, vagy arra negatív hatással van.

48. Különleges beépítésre nem szánt terület

50. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területeken e rendelet 27–28. §, 31. §. és 40. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A település területén különleges beépítésre nem szánt terület a temetők (Kb-T) területe, az idegenforgalmi fogadóhely-turisztikai fejlesztési terület (Mándl-kastély telke) (Kb-I) területe, a sportközpontok (és gyerektábor) (Kb-S) területe, a honvédelmi és katonai célú terület (Kb-H) és a szennyvíziszap ülepítők (és komposztáló telep) (Kb-SZI) területe.

(3) A temetők (Kb-T) területén

a) csak sírhelyek, urnafal a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők

aa) szabadon állóan

ab) maximum 10 % beépítettséggel

ac) maximum 5,0 m épületmagassággal

ad) az alábbi telekterülettel a Kb-T1 övezeti jelű új temetőben minimum 80.000 m², a Kb-T2 övezeti jelű központi temetőben minimum 20.000 m², a Kb-T3 övezeti jelű bodvicai temetőben minimum 10.000 m2, a Kb-T4 övezeti jelű henészi temetőben minimum 5000 m2, a Kb-T5 övezeti jelű simongáti temetőben minimum 9000 m2, a Kb-T6 övezeti jelű kivadári temetőben minimum 1500 m².

b) a hidrogeológiai védőidom és védőterület által érintett területen koporsós temetés az arra vonatkozó országos jpgszabály¹⁵, valamint a vízbázis-területre vonatkozó határozatokban rögzítettek figyelembe vételével és az illetékes közegészségügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

c) a zöldfelület minimum 50 % kell legyen

d) a temető szabad területeit fásítani kell

e) a volt izraelita temető területe kegyeleti parkként kezelendő

f) az építmények elhelyezése során a Kb-T3 övezeti jelű bodvicai temetőben és a Kb-T6 övezeti jelű kivadári temetőben figyelemmel kell lenni e rendelet 6. §. előírásaira is.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely-turisztikai fejlesztési terület (Mándl-kastély telke) (Kb-I) területén

a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szociális épület, szállásférőhely, sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei) létesíthetők

aa) szabadon állóan

ab) maximum 10 % beépítettséggel

ac) maximum 10,5 m épületmagassággal

ad) minimum 5000 m² telekterülettel

b) a zöldfelület minimum 70 % kell legyen

c) az épületek, építmények elhelyezése során figyelemmel kell lenni e rendelet 6. §,előírásaira is.

d) a terület feltárásához és kiszolgálásához létesítendő magánút telekszélességének legalább 12 m-nek kell lennie.

(5) A sportközpontok (Kb-S) területén

a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények létesíthetők

aa) szabadon állóan

ab) maximum 10 % beépítettséggel

ac) maximum 7,5 m épületmagassággal

ad) az alábbi telekterülettel a Kb-S1 övezeti jelű sportközpont területén minimum 7500 m² , a Kb-S2 övezeti jelű sportközpont területén minimum 12.000 m² , a Kb-S3 övezeti sportközpont és gyerektábor területén minimum 3000 m²

b) a zöldfelület minimum 60 % kell legyen

c) az épületek, építmények elhelyezése során a Kb-S3 övezeti jelű sportközpont és gyerektábor területén figyelemmel kell lenni e rendelet 6. §,előírásaira is.

d) a Kb-S3 övezeti jelű terület feltárásához és kiszolgálásához létesítendő magánút telekszélességének legalább 12 m-nek kell lennie.

(6) A honvédelmi és katonai célú (Kb-H) területen

a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló honvédelmi és katonai építmények létesíthetők külön jogszabályok szerint

b) az építmények elhelyezése során figyelemmel kell lenni e rendelet 5. és 6. §. előírásaira is.

(7) A szennyvíziszap ülepítők (és komposztáló telep) (Kb-SZI) területén

a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények létesíthetők

aa) szabadon állóan

ab) maximum 10 % beépítettséggel

ac) maximum 7,5 m épületmagassággal

ad) az alábbi telekterülettel a Kb-SZI1 övezeti jelű szennyvíziszap ülepítő területén minimum 67.500 m², a Kb-SZI2 övezeti jelű szennyvíziszap ülepítő és komposztáló területén minimum 14.000 m²

b) a zöldfelület minimum 20 % kell legyen

c) az építmények elhelyezése során figyelemmel kell lenni az alábbi előírásokra is:

ca) a Kb-SZI1 övezeti jelű területen e rendelet 5.-6..§,

cb) a Kb-SZI2 övezeti jelű területen e rendelet 6. §.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

49. Záró rendelkezések

51. § (1) E rendelet 2021. december 5-én lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

52. §¹

1. melléklet²

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

Jelenleg hatályos jogszabályok

1. 22/2018.(XII.14.) ök. rendelet a településkép védelméről

2. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

3. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

4. 6/2020.(III.16.) önkormányzati rendelet Somogy Megye Területrendezési tervéről

5. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeleta környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

6. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeleta levegő védelméről

7. 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

8. 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

9. 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

10. 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

11. 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeleta települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről

12. 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendeletMagyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról

13. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

14. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleta felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

15. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

16. 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

17. 284/2007. (X.29.) Korm.rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

18. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

19. 10/2012.(III.30.) ök. rendelet a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról

20. 20/2004. (VI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

21. 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

22. 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeleta veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

23. 1988. évi I. trv. a közúti közlekedésről

24. MSZ 7487/2-80 ivóvíz- és csatorna hálózat

25. 2007. évi LXXXVII. törvény a villamosenergiáról

26. 79/2005.(X.11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről

27. 21/2018.(IX.27.) ITM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról

28. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

29. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendeleta katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

30. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

31. 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeleta vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról”

32. 83/2014.(03.14.) Korm.rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

6. melléklet

Országos védelem alatt álló művi értékek

1.Országos védelem alatt álló műemlék

	azonosító	megnevezés	cím	kategória	hrsz
4552	8017	Ferences templom	Széchényi tér 5.	MII/ védett műemlék	10
4553	8018	Ferences rendház	Széchényi tér 6.	MII/ védett műemlék	9
8675	8016	R. k. kápolna és kereszt	Honfoglalás tér*	MIII/ védett műemlék	205,206
8675	15431	rk. kápolna	Honfoglalás tér*	MIII/ védett műemlék	205
8675	15435	kereszt	Honfoglalás tér*	MIII/ védett műemlék	206

*(A SMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály térinformatikai adatszolgáltatása szerint még Dózsa Gy.u., Kápolna u. vagy Dózsa-Kápolna utca sarok.)

2.Műemléki környezet

törzsszám	azonosító	megnevezés	hrsz
4552	29434	Ferences templom ex-lege műemléki környezete	8, 9, 11, 1692/1, 1693, 1695
4553	29436	Ferences rendház ex-lege műemléki környezete	8, 10, 1692/1, 1693, 1695

3.Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

	lelőhelyszám	név	HRSZ
22899	1	Bodvica-Temető	2041/2, 0391/9, 0391/11, 2041/1
47884	2	Henészi - temető	0542/2, 0544/3, 0549/6, 2361, 2362, 0542/10, 0542/11, 0545/1, 0545/2, 0549/5, 0549/3, 0542/3, 0543, 0544/4
47885	3	Szollár - malom	0533, 0545/3
47886	4	Kivadari temető	3051/3, 0374
47887	5	Prokopi - dűlő	0116/2, 0116/5, 0116/6, 0116/7, 0116/8, 0124, 0129/1, 0118, 0132, 0117, 0116/1, 0114, 0112, 0128
47891	8	Bodovica - Boda	0398/21, 2719/23, 0394, 0392, 0391/13, 0391/12, 0398/12, 0398/2, 0384, 0391/6, 0391/7, 2041/1, 2041/2, 0399, 2719/1, 2719/10, 2719/5, 2719/6, 2719/7, 2719/8, 2719/9, 2719/11, 2719/12, 2719/13, 2719/14, 2719/15, 2719/16, 2719/17, 2719/18, 2719/19, 2719/20, 2719/21, 2719/22, 0398/23, 0398/22, 0398/10, 0398/11, 0398/15, 0398/16, 0398/17, 0398/18, 0391/8, 0391/9, 0391/11, 0391/14, 0398/3, 0398/4, 0398/5, 0398/6, 0398/7, 0398/8, 0398/13, 0398/24, 0398/20, 0391/1, 0391/2, 0391/15, 0391/16, 0391/18, 0395
47893	9	Bodvica I.	0398/23, 0398/24, 0398/3, 0398/4, 0398/5, 0398/20
47896	10	Bodvica II.	0398/22, 0398/20, 0398/24, 0398/23
47897	11	Tölgyes	0376, 0377/5
47901	12	Szollár- malomtól D-re	0546/1, 0547, 013, 0548, 0546/4, 018/8, 07/43, 07/48, 016/1, 07/53, 08, 07/54, 010, 014/4, 07/44, 016/3, 015, 07/27, 014/3, 014/2, 014/1, 016/4, 09/3, 011/1, 016/5, 07/52, 07/51, 07/50, 07/49, 018/5, 018/4, 017, 018/3, 07/42, 0549/1, 0545/3, 0537, 0533
60000	13	Újkút-pusztától É-ra	0430/2, 0430/1
76369	15	Cigány-Markógödri-dűlő 1.	065/3, 062, 039/20, 039/22, 065/2, 039/21, 065/1, 039/19, 066, 070
76371	16	Cigány-Markógödri-dűlő 2.	062, 037, 063/14, 063/12, 063/13, 063/10, 063/11, 063/9
88429	17	Zsellér-föld	0510/2, 0511/2, 0511/4
88431	18	Csonka-dűlő	0542/11, 0540, 0539
88433	19	Rinya Ny-i partja	018/8, 018/9, 049/19, 049/17, 049/18, 027
88435	20	Nagyrét II.	042, 044
88437	21	Nagyrét	039/23, 042

7. melléklet

Helyi jelentőségű védett művi értékek és településképi szempontból helyi védett természeti értékek

(„A településkép védelméről” szóló 22/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelet alapján)

1.Helyi jelentőségű védett művi érték

	építmény	helyszín	hrsz.
1	kereszt	Ady Endre u. 12.	2572
2	lakóház utcai homlokzata	Árpád u. 8.	1733/1
3	irodaház déli homlokzata	Baross G. u. 11.	535
4	lakóház tömege, homlokzata	Baross G. u. 15.	539
5	ref. templom	Baross G. u. 17.	540
6	lakóház utcai homlokzata	Beregszászi u. 3.	569
7	lakóház utcai homlokzata	Beregszászi u. 6.	549
8	lakóház utcai homlokzata	Beregszászi u. 8.	550
9	lakóház utcai homlokzata	Beregszászi u. 9/a.	565
10	lakóház utcai homlokzata	Beregszászi u. 11.	564
11	kereszt	Bodvicai szőlők	4040
12	kereszt és középkori körtemplom maradványai	Bodvicai temető	2041/2
13	kereszt	Bodvicai temető	2041/2
14	evangélikus templom	Dózsa Gy. u.	625/1
15	volt dohányfermentáló, irodaház, lakóház, kerítés	Dózsa Gy. u. 15-19.	589/2
16	lakóház, állatorvosi rendelő utcai homlokzat	Dózsa Gy. u, 20.	648
17	lakóház utcai homlokzat	Dózsa Gy. u. 60.	693
18	bolt, italbolt tömege, homlokzatai	Fürdő u. 1.	3021
19	r.k. kápolna, Mária szobor, Erzsébet királyné emlékmű, kereszt	Háromfai út	3116
20	Somssich kápolna	Háromfai út	3018
21	temetői kereszt és középkori templomdomb	Henészi temető	2362
22	kereszt	Hókamalom	0563
23	r.k. kápolna, kereszt, Szt. József szobor	Honvéd utca	2337
24	kereszt	Honvéd u. 101.	2373
25	lakóház utcai homlokzat	Honvéd u. 110.	2339/4
26	lakóház tömege, homlokzatai	Honvéd u. 124.	2347/1
27	lakóház, gazdasági épület tömege, homlokzatai	Honvéd u. 138.	2353
28	otthon-ház tömege	József A. u. 1.	2425
29	kereszt	Kiserdő	026/11
30	volt kastély	Kispuszta/Barapuszta	4301
31	ipartestületi ház utcai homlokzata	Korányi u. 5.	436
32	Kossuth szobor	Kossuth L. u.	1692/4
33	lakóház, üzletek utcai homlokzat	Kossuth L. u. 10.	1708
34	lakóház utcai homlokzat, kapu	Kossuth L. u. 43.	1648
35	temetőkápolna	Központi temető	1340
36	temetői kereszt	Központi temető	1340
37	lakóház utcai homlokzat	Mártírok útja 6.	1748
38	irodaház utcai homlokzat	Mártírok útja 16.	1757
39	irodaház utcai homlokzat	Mártírok útja 18.	1757
40	kereszt	Petőfi S. u. 73.	1823
41	lakóház utcai homlokzata	Rákóczi F. u. 14.	2093
42	lakóház utcai homlokzata	Rákóczi F. u. 39.	1929
43	kereszt	Rákóczi F. u.41.	1931
44	kereszt	Rákóczi F. u.	2042/2
45	kereszt	Rákóczi F. u. 81.	1976/2
46	temetői kereszt	Simongáti temető	2711/2
47	volt magtár utcai tömeg, homlokzat	Somogyi B. u. 7.	814
48	kereszt	Szabadság tér	2262
49	kastély	Szabadság tér 8.	2246
50	irodaház tömege, homlokzatai	Szabadság tér 9.	2257
51	gyógyfürdő eredeti épületrész	Széchenyi tér	1695
52	I. világháborús emlékmű	Széchenyi tér	1693
53	Nagy-kereszt	Széchenyi tér	1693
54	Márai-kereszt	Széchenyi tér	1693
55	Szentháromság szobor	Széchenyi tér	1692/1
56	csonka-kereszt alapzat	Széchenyi tér	1692/1
57	régi postaépület, hotel	Széchenyi tér 1.	22
58	múzeum tömege, homlokzatai	Széchenyi tér 2.	21
59	volt tűzoltószertár tömege, nyugati homlokzata	Széchenyi tér 4.	13
60	turisztikai központ, volt zeneiskola nyugati homlokzata	Széchenyi tér 7.	7
61	lakóház, volt vendéglő nyugati homlokzata	Széchenyi tér 8.	5/1
62	lakóház nyugati homlokzata	Széchenyi tér 9.	4
63	lakóház északi homlokzata	Széchenyi tér 12.	1752
64	társasház északi homlokzata	Széchenyi tér 13.	1751
65	könyvtár tömege, utcai homlokzata	Széchenyi tér 14.	1746
66	társasház, üzlet északi homlokzata	Széchenyi tér 18.	1701
67	lakóház, üzlet északi homlokzata	Széchenyi tér 21.	1703
68	volt iskola keleti homlokzata	Széchenyi tér 25.	1364
69	lakóház keleti homlokzata	Széchenyi tér 26.	1363
70	lakóház keleti homlokzat	Széchenyi tér 27.	1362
71	áruház, üzletek tömege, utcai homlokzata	Széchenyi tér 37.	440
72	kereszt	Szigetvári u.	1997/2
73	lakóház homlokzatok	Vasút sor	1279/3
74	vasútállomás épülettömeg	Vasút sor	1279/4
75	bíróság	Zrínyi u. 3.	24
76	volt börtön	Zrínyi u. 5.	25
77	Kisatád középkori templomának maradványai	Szentegyházi dűlő	0103
78	kereszt	elkerülő út	0489/14

2.Településképi szempontból helyi védett természeti értékek

	típus	db.	helyszín	hrsz.
1	idős platánfa fasor	18	Baross utca déli oldala	(1348/1)
2	idős hársfa	1	Központi temető, nyugati bejárat	(1279/2)
3	idős gesztenyefa	1	Központi temető, nyugati bejárat	(1279/2)
4	idős tölgyfa	1	Központi temető délnyugati sarka	(1340)
5	idős kőrisfák	2	Központi temető, kápolna környezete	(1340)
6	idős vadgesztenye fasor új fapótlásokkal	43	Dózsa Gy. utca keleti oldala	(624/1)
7	idős kettős platánfa fasor	21	József Attila sétány	(1350)
8	idős platánfa sor	10	Széchenyi tér északi oldalán	(1692/1)
9	idős tölgyfa	1	Zrínyi utca északi meghosszabbításának keleti oldalán, a kempingtől északra	75/13
10	idős vadgesztenye fa	1	Szabadság tér	(2262)
11	idős gesztenyefa	1	Honvéd utca 83. sz. előtt	(2238)
12	idős hársfa	1	Simongáti temető	(2711/2)
13	idős nyárfa	1	Szabadság út déli oldalán, a Simongáti temetővel szemben	(2539/2)
14	idős tölgyfa	1	Hársfa utca közepe	(3317)
15	idős tölgyfa	1	Liget utca keleti vége	(3343)
16	idős tölgyfa	1	Rigó utca északi fele, Liget utca 19-21. sz. között	(3386)
17	hársfasor	6	Móricz Zsigmond utca északi oldala	(2104/44)
18	vadgesztenye fák	2	Táncsics utca 23. sz. előtt	(1883), (1866)
19	fekete nyár, jelesfa	1	Nagy erdő, külterület	0215
20	idős tölgyfa	1	Taranyi út – szőlőhegy közötti út északi oldala	0256/1
21	idős tölgyfa	1	Taranyi út – szőlőhegy közötti út északi oldala	0256/3

8. melléklet

Természet és tájvédelem

1.Ex lege védett országos jelentőségű természetvédelmi terület helyrajzi száma

0213 egy része – ex-lege védett láp

2.Rinyaszentkirályi-erdő (HUDD-20060) Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület által érintett telkek helyrajzi számai:

423, 424, 0422/1, 0422/3, 0422/4, 0428/1, 0428/2, 0429/2, 0456/2

3.Belső-Somogy (HUDD-10008) Natura 2000 különleges madárvédelmi terület által érintett telkek helyrajzi számai:

336, 337, 338, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 347, 348, 355, 357, 368, 369, 375, 376, 378, 423, 424, 427, 0346/2, 0349/2, 0350/1, 0350/2, 0350/3, 0350/4, 0354/2, 0361/2, 0362/1, 0362/3, 0365/2, 0377/2, 0380/1, 0422/1, 0422/3, 0422/4, 0428/1, 0428/2

4.Ökológiai hálózat magterület övezetével érintett telkek helyrajzi számai:

(023), 024, 0213, (0166), (0168/2), 0256/1, 0422/1, 0422/3, 0422/4, (0423), 0424, 0426, (0427), 0428/1, 0428/2, 0520, (0521/1), (0554), 0555, (0556), 0557, (0558), 0559, 0560, 0561/1, 0561/2, 0561/3, 0562/1, 0562/2, 0562/3, 0562/4, 0562/5, 0562/6, (0563), (0564), 0565/1, 0565/2, 0565/3, 0565/4, 0565/6, 0565/7, 0565/8, 0565/9, 0565/10, 0565/11, 0565/12, 0565/14, (0565/14), 0565/15, 0565/16, 0565/17, 0565/18, 0565/19, 0565/20, 0565/21, 0565/22, 0565/23, 0565/24, 0565/25, 0565/26, 0565/27, 0565/28, (0566) (0568)

5.Ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett telkek helyrajzi számai:

(15), 16/3, 31/10, 75/7, 75/14, 2172/4, (2172/5), 2172/10, (2232/2), (2232/4), 2233, (2234), (2250/4), 2250/5, (2250/6), (2250/7), 2250/8, 2269/43, 2287/1, 02/1, 02/2, 03, 05, (06), 07/12, 07/16, (07/18), 07/19, 07/20, 07/25, 07/28, 07/39, 07/40, 07/75, 07/77, 08/1, 08/3, 09/1, 09/2, 09/4, 09/6, 011/1, 011/2, 011/3, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 012/7, 012/8, 012/9, (013), 018/11, 018/12, 018/6, 021/6, (022), (025), 026/10, 026/13, 026/7, 026/8, (062/2), (062/4), 062/5, 0333, 0334, 0336, 0337, (0338), 0339, 0340, 0341, (0342), 0343, 0344, (0346/2), 0347, (0348), 0349/2, 0350/1, 0350/2, 0350/3, 0350/4, 0352/1, 0352/2, (0353), 0354/1, 0354/2, (0355), 0357, 0358/3, (0359), (0360), 0361/1, 0361/2, 0362/1, 0362/2, 0362/3, (0365/2), (0366), (0368), 0369, 0374, (0375), 0376, 0377/2, (0378), 0379, 0380/1, 0396, (0397), 0398/22, 0398/23, 0398/24, (0399), 0400/1, 0400/2, 0400/3, 0401, 0402/1, 0402/2, (0403), (0404/1), 0404/2, 0404/3, 0404/4, (0405), (0406/2), 0414/3, 0414/4, (0418), 0419, 0420, 0421/1, 0465, 0466, 0467, 0468, 0469, 0521/1, 0523, 0524/2, 0546/1, 0546/2, 0546/3, 0546/4, (0547/1), (0547/3), 0548, 0549/10, 0549/15, 0549/3, 0549/6, 0549/7, 0549/9, 0550/10, 0550/11, 0550/2, 0550/3, 0550/4, 0550/7, 0550/8, 0550/9, (0551), (0552), 0553/1, 0553/2

6.Ökológiai hálózat pufferterület övezetével érintett telkek helyrajzi számai:

0421/2, (0416/2)

7.Tájképvédelmi terület övezetével érintett telkek helyrajzi számai:

012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 012/7, 012/8, 012/9, 013, 023, 024, 025, 026/10, 026/8, 070, 071,072/1, 073, 075/7, 075/8, 075/9, (076), 077/5, 077/6, 078, 079, (080), 081, 082, 083, 084/1, 084/2, 084/3, 084/4, 084/5, 085, 086, (087) 088/1, 097, 0121/1, 0121/2, 0121/3, 0121/5, 0122, 0123, 0143/2, 0143/3, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0151, (0152), 0153), 0157/1, 0158, 0159, 0160, 0161, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168/2, 0168/3, 0168/4, (0167), (0169), 0170/1, 0170/, (0171), 0172/1, 0712/2, (0173), 0174/18, 0282/24, 0282/25, 0282/26, 0282/27, 0282/28, 0305, (0306), (0317), 0318/13, (0319), 0320, (0321), 0328/1, (0328/2), 0330, (0331), 0332, 0333, 0334, (0335), 0336, 0337, (0338), 0339, 0340, 0341, (0342), 0343, 0344, 0345, (0346/1), 0346/2, 0347, (0348), 0349/1, 0349/2, 0350/1, 0350/2, 0350/3, 0350/4, (0351), 0352/1, 0352/2, 0353, 0354/1, 0354/2, (0355), (0356), 0357, 0358/1, 0358/3, 0358/4, (0359), 0360, 0361/1, 0361/2, 0362/1, 0362/2, 0362/3, 0363/3, (0363/4), 0363/5, (0363/6), (0364), (0365/1), 0365/2, (0366), 0367/1, 0367/11, 0367/12, 0367/3, 0367/5, 0367/6, 0367/7, 0367/8, 0367/9, (0368), 0369, 0370, 0371/10, 0371/11, 0371/12, 0371/13, 0371/14, 0371/2, 0371/3, 0371/4, 0371/5, 0371/6, 0371/7, 0371/8, 0371/9, 0374, 0375, 0376, 0377/2, 0377/3, 0377/4, 0377/5, 0378, 0379, 0380/1, 0380/5, 0380/13, 0380/14, 0380/15, 0380/16, 0380/17, 0380/18, 0380/19, 0380/2, 0380/20, 0380/21, 0380/4, (0381), 0391/9, 0391/13, 0391/14, 0391/15, 0391/16, (0394), (0395), 0396, (0397), 0398/12, 0398/13, 0398/2, 0398/20, 0398/22, 0398/23, 0398/24, 0398/3, 0398/4, 0398/5, 0398/6, 0398/7, (0399), 0400/1, 0400/2, 0400/3, (0401), 0402/1, 0402/2, (0403), (0404/1), 0404/2, 0404/3, 0404/4, (0405), (0406/2), 0414/1, 0414/3, 0414/4, (0415), (0416/1), (0416/2), 0417/1, 0417/10, 0417/2, 0417/3, 0417/4, (0417/6), 0417/7, 0417/8, 0417/9, (0418), 0419, 0420, 0421/1, 0421/2, 0422/1, 0422/3, 0422/4, (0423), 0424, 0425, 0426, 0427, 0428/1, 0428/2, (0429/1), 0429/2, (0430/1), 0430/2, (0453), (0456/1), (0456/2), 0457, 0464, 0465, (0466), 0467, (0468), 0469, (0471), 0472, 0473, (0474), 0510/2, 0512/3, 0514, 0515, 0516/1, 0516/2, 0517, 0518, 0519, 0520, 0521/1, 0522, 0523, 0524/1, 0524/2, 0526, 0527/1, 0527/2, 0528/1, 0528/2, 0529, 0530, 0532, 0554, 0555, 0556, 0557, 0558, 0559, 0560, 0561/1, 0561/2, 0561/3, 0562/1, 0562/2, 0562/3, 0562/4, 0562/5, 0562/6, 0563, 0564, 0565/1, 0565/10, 0565/11, 0565/12, 0565/13, 0565/14, 0565/15, 0565/16, 0565/17, 0565/18, 0565/19, 0565/2, 0565/20, 0565/21, 0565/22, 0565/23, 0565/24, 0565/25, 0565/26, 0565/27, 0565/28, 0565/3, 0565/4, 0565/6, 0565/7, 0565/8, 0565/9, 0566, 0568, 0569, (2041/2), 2172/10, 2172/4, (2172/5), 2246, 2250/2, 2250/3, (2250/4), 2250/5, (2250/6), (2250/7), 2250/8, 2250/9, (2250/10), 2250/19, 2250/20, (3049), 3050, (3051/1), 3052, 3053/1, 3053/2, (3054), 3060, 3061, 3062, 3063, 3064, 3065, 3066, 3067, 3068, 3069, 3070, 3071, 3072, 3073, 3074, 3075, (3076),

9. melléklet

Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területek

	megnevezés/helyszín	hrsz
1	Széchenyi tér	1693, 1694, 1695 hrsz, 1692/1,2 egy része
2	Polgármesteri Hivatal környezete	522
3	Mándl-kastély kertje	2246, 2245/2
4	Barapusztai volt kastély kertje	4301 egy része
5	Városi Parkerdő	2250/18
6	az ex-lege védett láp körüli Nagy erdő egy része	0213
7	a nyugati felsőúti dűlő erdejének tisztása	078 egy része

10. melléklet

Utak tervezési osztályba sorolása

68sz. főút: K.IV.

681sz. főút: K.IV.

6807j. út: K.V., B.V.

6814j. út: K.V., B.V.

6821j. út: B.V.

68104j. út: K.V., B.V.

helyi gyűjtőutak: B.V.

kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C

helyi külterületi utak: K.VI.

önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.

önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.

11. melléklet

Az egyes területekre vonatkozó előírások

1. Kisvárosias lakóterületre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m²)	legkisebb zöldfelület (%)
Lk1	SZ	25	12,5	10000	40
Lk2	O	30	10,5	2500	40
Lk-G1	SZ	60	3,0	250	10
Lk-G2	SZ	60	3,0	500	10

2. Kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m²)	legkisebb zöldfelület (%)
Lke1	O	30	5,0	900	50
Lke2	O	25	5,0	1200	50
Lke3	SZ	30	7,5	750	50
Lke4	O	30	5,0	750	50
Lke5	O	30	5,0	500	50
Lke6	O	25	5,0	1500	50
Lke7	SZ	30	7,5	1500	50
Lke8	O	20	5,0	2000	50
Lke9	CS	30	5,0	325	50
Lke10	IKR	30	5,0	750	50
Lke11	SZ	25	5,0	900	50
Lke12	SZ	25	7,5	5000	50
Lke13	SZ	25	5,0	2000	50
Lke14	SZ	30	5,0	500	50
Lke15	SZ	30	5,0	350	50
Lke16	Z	30	7,5	900	50
Lke17	O	30	7,5	900	50
Lke18	O	30	5,0	700	50

3. Falusias lakóterületre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m2)	legkisebb zöldfelület (%)
Lf1	O	25	5,0	1500	50
Lf2	O	20	5,0	2000	50
Lf3	O	30	5,0	650	40
Lf4	O	30	5,0	900	40
Lf5	O	20	5,0	2500	50
Lf6	O	25	5,0	1200	40

4. Településközpont területre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m2)	legkisebb zöldfelület (%)
Vt1	O	40	5,0	500	30
Vt2	Z	30	7,5	1200	40
Vt3	Z	40	7,5	800	30
Vt4	SZ	65	9,0	4500	20
Vt5	SZ	40	10,5	5000	30
Vt6	Z	65	7,5	2500	20
Vt7	SZ	25	10,5	4000	50
Vt8	SZ	25	16,5	7500	50
Vt9	SZ	25	7,5	2000	50
Vt10	SZ	20	16,5	15000	50
Vt11	Z	40	10,5	800	30
Vt12	SZ	30	16,5	12000	40
Vt13	Z	60	10,5	1200	20
Vt14	SZ	30	7,5	4000	40
Vt15	SZ	25	34,5	7500	50
Vt16	SZ	30	16,5	2500	40
Vt17	Z	40	13,5	1500	30
Vt18	SZ	60	7,5	3000	20
Vt19	SZ	30	7,5	2000	40
Vt20	SZ	60	10,5	1500	20
Vt21	SZ	30	7,5	6000	40
Vt22	Z	60	10,5	2000	20
Vt23	Z	60	10,5	500	20
Vt24	SZ	K	K	K	K
Vt25	SZ	40	7,5	2500	30
Vt26	SZ	35	7,5	1500	40
Vt27	SZ	25	13,5	15000	50
Vt28	SZ	30	10,5	4000	40
Vt29	Z	45	7,5	1200	30

5. Kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m2)	legkisebb zöldfelület (%)
Gksz1	SZ	40	7,5	6000	30
Gksz2	SZ	30	7,5	5000	40
Gksz3	SZ	40	7,5	2500	30
Gksz4	SZ	30	7,5	2000	40
Gksz5	SZ	40	12,0	5000	30
Gksz6	SZ	50	7,5	5000	20
Gksz7	SZ	30	5,0	900	30
Gksz8	SZ	60	7,5	6000	20

6. Ipari területre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m2)	legkisebb zöldfelület (%)
Gip	SZ	30	10,5	3000	40
Gip-E	SZ	30	10,5	2000	25
Gip-Et	SZ	20	5,0	5000	60

7. Különleges területre vonatkozó előírások:

jel	beépítési mód	legnagyobb beépítettség (%)	legnagyobb épület magasság (m)	legkisebb telekterület (m2)	legkisebb zöldfelület (%)
K-S	SZ	15	7,5	35000	50
K-St	SZ	10	7,5	50000	80
K-C	SZ	15	5,0	10000	40
K-K	SZ	20	35,0	3000	50
K-Eü	SZ	30	7,5	5000	50
K-I1	SZ	30	7,5	2000	50
K-I2	SZ	40	10,5	2500	50
K-SZ	SZ	30	7,5	30000	20*
K-Tü	SZ	40	7,5	1200	40
K-Ht	SZ	30	7,5	5000	40
K-H	SZ	10	7,5	40000	40
K-M	SZ	30	7,5	5000	40

Az 52. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.