[1] Balatonfenyves Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében valamint helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló  az 57/2013.(X.4.) BM 3.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§[2]

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3.§.-ban foglalt személyekre.

(2)[3] E rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4.§-ában foglaltak az irányadók.

2.§

(1)[4] E rendeletben meghatározott hatásköröket

a) a Képviselő-testület,

b) a Polgármester,

c)[5] átruházott hatáskörben a Jogi és Szociális Bizottság,

d) a jegyző gyakorolja.

Az Önkormányzat a következő ellátásokat biztosítja:

(2)[6] Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások:

1. aktív korúak ellátása

                  ba) foglalkozást helyettesítő támogatás

                  bb)rendszeres szociális segély

2. lakásfenntartási támogatás
3. ápolási díj
4. önkormányzati segély
5. szülési segély

(3)[7] Természetben nyújtott szociális ellátások:

1. köztemetés
2. közgyógyellátás

(4)[8]  Szociális alapszolgáltatások:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. tanyagondnoki szolgáltatás

(5)[9]

3.§[10]

(1)[11] A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

 (2)       A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

(3)        Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetbeni ellátásként.

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

4.§[12]

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban, erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani, amelyben a kérelmező a saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. Kérelméhez a 63/2006.(III.27.)Korm.rendeletben meghatározott mellékleteket köteles csatolni.

(2) Ha a szociális ellátás nem teljes hónapra jár, az ellátás összegének számítására a 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 6.§. (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése az Szt. 17.§.-ában foglaltak alapján   történik.

(4)        A lakásfenntartási támogatás igénylése során az igénylő által lakott épület illetve épületrész nagyságát hitelt érdemlő módon az épületre vonatkozó építési engedélyhez csatolt tervrajz másolatával, vagy az épületről vagy épületrészről készült alaprajzzal lehet igazolni.

(5)        A képviselő-testület a bizottság hatáskörébe átruházott szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza

(6)        A fűtési idény adott naptári év október 15. napjától következő naptári év április 15. napjáig tart.

(7)[13] A 12.§. szerinti ellátás igénylésekor az igénylésekor az igénylő köteles nyilatkozni, hogy részben, vagy egészben fával fűt.

(8)[14] A 11.§. (3) d) pontja szerinti esetben folyamatos közüzemi díjfizetésnek minősül, ha a kérelmet benyújtó személy, vagy a vele közös háztartásban élő személy a kérelmezett végszámlát megelőző végszámla óta díjhátralékot nem halmozott fel. Erről a szolgáltató által kiállított igazolást, vagy a befizetéseket igazoló csekkeket a kérelméhez igazolásként csatolni köteles.

5.§[15]

1. [16]A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének I. II. pontja szerinti személyi adatokról és jövedelmekről szóló igazolást mellékleteivel,
• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• [17]álláskeresési ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított valamint a nyugdíjszerű ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap összegéről postai szelvény vagy folyószámla egyenleg,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, illetve a töredék hónapokban elért jövedelemről szóló nyilatkozatot.

2. Amennyiben kérelmezőnek illetve a vele közös háztartásban élő aktív korú személynek nincs munkaviszonya és rendszeres pénzellátásban sem részesül, köteles csatolni a lakóhelye szerint illetékes Munkaügyi Központ igazolását az ellátatlanságáról, köteles nyilatkozni arról, hogy ellátásban nem részesül, keresőtevékenységet nem folytat.

3. [18]A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap, mely időszak nettó jövedelméről állít ki igazolást a munkáltató. A nem rendszeres jövedelmek esetében az irányadó a kérelem benyújtását megelőző 1 év.

4. [19]Kérelmező és a vele közös háztartásban élő aktív korú személy köteles nyilatkozni arról, hogy rendelkezik-e egyéb szálláshely üzemeltetési engedéllyel és abból a kérelem benyújtását megelőző idegenforgalmi évben milyen összegű bevétele volt.

5. Egyedülálló szülő a gyermek elhelyezéséről szóló bírósági ítéletet köteles csatolni. Amennyiben hivatalos okirat nem áll rendelkezésre, a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható.

6. Kérelmezővel közös háztartásban élő tanköteles korú gyermekek, illetve nagykorú, de közép vagy felsőoktatási intézményben tanuló gyermekek tanulói jogviszonyának igazolására –amennyiben nem a helyi általános iskola tanulói- iskolalátogatási bizonyítványt kell csatolni.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

6.§[20]

Aktív korúak ellátása[21]

7.§

1. [22]Balatonfenyves Község Önkormányzata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő aktívkorúak ellátására jogosult személyek tekintetében eljárásban az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

2. Balatonfenyves Község Önkormányzata a rendszeres szociális segélyben részesülő aktívkorúak ellátására jogosult személyek tekintetében eljárásban az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

3. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az együttműködésre kijelölt szerv a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

7/A.§[23]

1. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személy köteles:
   • a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából,
   • a Családsegítő Szolgálattal a beilleszkedést segítő program előkészítésében együttműködni,
   • vele a megállapodást a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül megkötni,
   • köteles a folyamatos kapcsolattartásra a Családsegítő Szolgálattal és a megállapodásban foglalt időközönként – legalább 3 havonta- ott megjelenni .

2. A Családsegítő Szolgálat köteles:
   • figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
   • [24]tájékoztatja a  rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól,
   • a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
   • folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
   • legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.). Az értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a program végrehajtásáról
   • jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
   • az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,
   • vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy a programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,
   • elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket
   • az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

3. A Családsegítő Szolgálattal történő együttműködés során a személyes kapcsolattartáskor a következő megjelenés időpontját lehetőség szerint meg kell jelölni. Amennyiben ez nem lehetséges, a megjelenés időpontja előtt 8 nappal értesíteni kell a megjelenésre kötelezett személyt a kapcsolattartás pontos időpontjáról.

4. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára megjelölt időpontban a megjelenést elmulasztja, azt az előírt megjelenés napjától számított 8 napon belül igazolni köteles.

5.  Az akadályoztatás esetei:
   • saját, valamint közös háztartásban élő 14 év alatti gyermek orvosi ellátása, kezelése, betegsége,
   • saját, valamint közös háztartásban élő 14. év alatti gyermekkel kapcsolatos, előre egyeztetett időpontban zajló hivatalos ügyintézés.

6. Az akadályozatás igazolására az adott orvos, valamint az adott hivatalos szerv igazolása fogadható el.

7. A jegyző 8 napon belül tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt a mulasztásról,  illetve az ismételt mulasztás következményeiről.

7/B.§[25]

1. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

                        a)         tanácsadás

                        b)         önsegítő, képességfejlesztő csoportok működtetése,

c)         életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

d)         az egyén környezetére irányuló tevékenység megszervezése.

2. Az Szt. 37/C.§. (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35.§. (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult.

7/C.§[26]

1.  Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban a Családsegítő Szolgálatnál történő megjelenésre megállapított határidők elmulasztása,
• megjelenési kötelezettsége elmulasztása,
• a mulasztás nem megfelelő igazolása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

2. A jegyző 8 napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt dátum és cselekmény megjelölésével, hogy együttműködési kötelezettségét megszegte, illetve figyelmezteti a 2 éven belüli ismételt megszegés jogkövetkezményeire.

7/D.§[27]

1. [28] Az Szt. 37.§. (1) bekezdésének d., pontja értelmében az az aktív korúak ellátásra jogosult személy jogosult rendszeres szociális segélyre, aki gyermeket vár.

2. A felmentés kérelemre történik, mely kérelem benyújtható az ellátás iránti kérelemmel egyidőben, illetve a megállapított aktív korúak ellátásnak folyósítási ideje alatt bármikor. A kérelemhez csatolni kell a szakorvos igazolását a terhesség fennállásáról.

3. A jogosult kérelme benyújtását követő hónap első napjától rendszeres szociális segélyre jogosult.

4. A nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, ellátását meg kell szüntetni:

1. amennyiben az együttműködésre kijelölt szervekkel az együttműködést kérelmében nem vállalja,
2. ha együttműködési kötelezettségét súlyosan, vagy 2 éven belül ismételten megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

8.§[29]

Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást állapít meg normatív alapon az Szt. 38.§ -39.§. foglaltak szerint

9.§[30]

Ápolási díj

10.§[31]

1. Az ápolási díj megállapítására az Szt. 41-44.§. foglaltak az irányadók.

2. [32]A képviselő-testület az Szt. 43/B §. alapján ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén 150%-át.

  

3. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

4. A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

5. [33] Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

6. [34]A házi segítségnyújtást végző Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ házi gondozója 2 havonta ellenőrzi az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését, együttműködve a háziorvossal. Amennyiben az ellenőrzés során az ápolási kötelezettség megszegését tapasztalja, azt a jegyzőnek jelenti.

Önkormányzati segély[35]

11.§.

1. Önkormányzati segély megállapítására az Szt. 45.§. rendelkezései az irányadók.

2. A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, illetve családok részére az Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

Létfenntartást veszélyeztető élethelyzet különösen: munkanélküliség, betegség miatti jelentős jövedelemcsökkenés, iskoláztatási költségek.

3. Önkormányzati segély igényelhető:
   1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére;
   2. váratlan súlyos baleset, betegséghez kapcsolódó kiadások mérséklésére ( pl.: magas gyógyszerköltség, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzése)?
   3. előre nem láthatóan bekövetkezett, önhibán kívüli többletkiadás (pl.: természeti csapás);
   4. folyamatos közüzemi díjfizetés mellett bekövetkező nagy összegű végszámla befizetéséhez;
   5. kiskorú gyermek rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatásra;
   6. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra;
   7. természetbeni ellátásként tűzifára.

4. Önkormányzati segélyben lehet részesíteni:

1. azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg;
2. azt az egyedülálló, egyedül élő, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó önkormányzati segélyt az elhunyt személy hozzátartozója igényelheti.

(6)Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege, ha a családban az egy főre jutó jövedelem:

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a;
2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át meghaladja, de nem haladja meg ezen összeg 300%-át, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a.

(7) A helyben létező legolcsóbb temetés költségének az önkormányzat a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét ismeri el.

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

A temetési költségekhez való hozzájáruláshoz kapcsolódó önkormányzati segély iránti kérelmet a temetéstől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

12.§

(1)       Amennyiben az Önkormányzatnak rendelkezésre áll közterületekről kivágott fa, a készlet erejéig, természetben nyújtott szociális ellátásként ingatlanonként 2 m3 fa állapítható meg fűtési idényenként 1 alkalommal annak a fával illetve részben fával fűtő

a)         személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a  mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150%-át,

b)         egyedülálló személynek, illetve gyermekét egyedül nevelő szülőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a  mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 300%-át,

13.§

1. Egy naptári éven belül egy személy, illetve egy család legfeljebb 4 alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben.

2. Évente 3 alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, család, aki az alábbi rendszeres pénzellátásban részesül:

1. időskorúak járadéka
2. aktív korúak ellátása
3. lakásfenntartási támogatás
4. ápolási díj
5. rendszeres gyermekvédelmi támogatás

(3)Az önkormányzati segélye egyszeri maximális összege a (3) bekezdés f) pontja kivételével a nyugdíjminimum összegének 50%-a.

(4) Az önkormányzati segély évente egy személy, illetve egy háztartás részére adható maximális összege - a 11.§.(3) f) pontját kivéve – a nyugdíjminimum kétszerese, mely összeg a 11.§. (3) b), c), d) pontja esetében egy összegben is kiadható

(5)A 11.§. (3) d) pontjában foglalt esetben az ellátás az ellátás természetbeni juttatásként, a szolgáltató számlájára történő utalással is megállapítható, mely tényről a határozatban rendelkezni kell.

14.§.

Az önkormányzati segély iránti kérelem elutasítható, ha:

1. a 11.§-ban meghatározott körülmények nem állnak fenn,
2. a kérelmező (családja) egynél több üzemben tartott gépjárművel rendelkezik,
3. a szülők kettő, vagy több ízben elkövették a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettség megszegése szabálysértést,
4. a felajánlott közmunkát nem fogadják el,
5. a környezettanulmány alapján az életvitel nem felel meg a kereseti igazolással igazolt  jövedelemnek,
6. az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére közterületről kivágott fa.

Szülési segély

15.§

1. [36]Balatonfenyves Község Önkormányzata szülési segélyt állapít meg a szülő részére gyermekének születése jogán. A szülő akkor jogosult a szülési segélyre, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatában származási helyként Balatonfenyves szerepel.

2. A szülési segély összege gyermekenként a  mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszerese.[37]

3. A szülési segély iránti kérelmet a szüléstől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

16.§

A köztemetésre az Önkormányzat az Szt. 48.§-át alkalmazza.

Közgyógyellátás

17.§[38]

1. Az Szt. 50.§.(3) bekezdésében foglaltakra tekintettel közgyógyellátásra szociálisan rászorultnak tekinthető:

1. az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át,

2. [39]az az egyedül élő személy, akinek havi rendszeres jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

és emellett havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 15%-át meghaladja.

2. [40] Nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátásban, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő igénylő esetében az (1) bekezdésben megjelölt jövedelemhatárnál 20%-kal magasabb jövedelemhatárt kell figyelembe venni.

3. [41] A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban/körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

18.§[42]

Szociális célú tűzifa támogatás

(1) Az önkormányzat rendelkezésére álló szociális célú tűzifa keretéből vissza nem térítendő  természetbeni juttatásként,  támogatási esetenként legfeljebb 2 m³ tűzifa támogatás állapítható meg annak

1. az egyedülálló, nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét,
2. nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátásban részesülő családos személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét,
3. [43]annak az egyedülálló személynek illetve gyermekét egyedül nevelő szülőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét,
4. akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

(2) A jogosultak közül előnyben kell részesíteni azt a személyt,

1. akinek a tűzifával való fűtésen kívül más fűtési lehetősége nincs,
2. aki az adott naptári évben még nem részesült természetbeni juttatásként biztosított tűzifában a rendelet 11.§. (4) bekezdése alapján,
3. azt a személyt, aki

- aktív korúak ellátásban,

- időskorúak járadékában,

- lakásfenntartási támogatásban részesül,

c)    aki gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben  szabályozottak alapján a családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.

d)    aki egyedül élő nyugdíjas igénylő.

(3) A kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

19.§[44]

Balatonfenyves Község Önkormányzata a szociális alapszolgáltatásokat, a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével társulási megállapodás alapján a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja.

20.§[45]

Balatonfenyves Község Önkormányzata az Szt. 60.§. –ában foglaltak szerint tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A Tanyagondnoki Szolgálatot külön intézmény létrehozása nélkül, szakfeladaton biztosítja.

Tanyagondnoki Szolgálat

21.§[46]

Balatonfenyves Község Önkormányzata Tanyagondnoki Szolgáltatást biztosít az Imremajor külterületi településrészen élő, szociálisan rászorult személyek részére az Szt. 60.§. –ban foglaltaknak megfelelően. A Tanyagondnoki Szolgálat a külterületen élő lakosság hátrányainak enyhítésére közvetlen, személyes alapfeladatokat, kiegészítő feladatokat valamint az önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatásokat végez.

22.§[47]

1. A Tanyagondnoki Szolgálat végzi az Alapszolgáltatási Központtal együttműködve Balatonfenyves község közigazgatási területén az étkeztetés házhoz szállítását.

2. [48]A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat a közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül alapfeladatként:

            a)         közreműködik

• az étkeztetésben,
• a házi segítségnyújtásban,
• a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b)         az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában pl:

• a háziorvosi rendelésre szállítás,
• az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
• a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállításában:

• eseti jelleggel az óvodába, iskolába szállítás, illetve egyéb gyermekszállítás.

3. A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül kiegészítő feladatként

• segíti a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezését,
• segédkezik az egyéni hivatalos ügyek intézésében, lakossági igények továbbításában,
• segít az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve közreműködik az egyéb alapszolgáltatások biztosításában 

4. A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás keretein belül

• közreműködik önkormányzati intézmények közötti ételszállításban (óvoda, iskola)
• közreműködés az önkormányzat és a lakosság közötti információcserében
• ellátja a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendőket
• ellát egyéb teendőket

Eljárási rendelkezések

23.§[49]

1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás igénybevétele kérelemre történik. Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés iránti kérelmeket a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) balatonfenyvesi telephelyén lehet előterjeszteni a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon. A kérelmekről az intézmény vezetője dönt a telephely szerinti vezetőgondozó javaslata alapján.

2. Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével írásbeli megállapodást köt, melyben ki kell térni:

•  az ellátás szüneteltetése esetén (betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettségre,
•  az ellátás megkezdésének időpontjára,
•  az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,
•     a döntések elleni jogorvoslat módjára.

3. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt,

• aki a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15.§. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek,
• azt akinek ellátatlansága életét és testi épségét közvetlenül veszélyezteti

4. Az intézmény vezetője az intézményi jogviszonyt megszünteti az Szt. 100.§.-101.§.-ai alapján, valamint

• a jogosult elköltözik,

• a jogosult szociális intézményi elhelyezését kéri,
• amennyiben az ellátott a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,
• az ellátást 4 hónapon keresztül nem veszi igénybe.

5. A megszüntetésről az intézményvezető a jogosultat írásban értesíti. A megszüntetés ellen a    jogosult a kézhezvételtől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó határozatának meghozataláig a jogosult ellátása folyamatos.

Tanyagondnoki szolgáltatással kapcsolatos speciális eljárási rendelkezések

24.§[50]

1. A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem benyújtható szóban és írásban a Tanyagondnoknál és a Polgármesteri Hivatalban. A kérelem elutasításáról 15 napon belül a Polgármester dönt, döntését a kérelmezővel írásban közli.

2. A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni.

3. A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére a Szakmai programban foglaltak szerinti személyek, szervezetek jogosultak.

4. Civil szervezetnek vagy intézménynek a tanyagondnoki szolgálta igénybe vételére írásbeli kérelmet kell benyújtania. A kérelmet a polgármester bírálja el a Szakmai Program és a Tanyagondnoki Szolgálat kapacitásának figyelembe vételével. A döntésről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért fizetendő térítési díj

25.§[51]

1. [52]A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével – az Szt. 114.§. – 119.§-ában, valamint a 29/1993.(II.27.)Korm. rendeletben foglaltak szerint térítési díjat kell fizetni.

2. Az intézményi térítési díj összegét az Önkormányzat évente egyszer, március 31.-ig állapítja meg.

3. A személyi térítési díj összegéről az intézményvezető írásban értesíti a fizetésre kötelezettet. Felülvizsgálat esetében az új személyi térítési díj fizetésére az intézményvezető értesítését követő hónap 1. napjától köteles a fizetésre kötelezett személy.

4. Az intézményi térítési díj hátralék megfizetésére a fizetésre kötelezett személyt fel kell hívni.

5. Az Alapszolgáltatási Központ a Balatonfenyves területén élő hátralékosok listáját a hátralékok összegével negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjének átadja, aki intézkedik a hátralék behajtásáról.

(6) [53]  A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások intézményi térítési díját és a személyi térítési díj csökkentésének szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(7) [54]Az intézményvezetőnél benyújtott kérelem esetén az intézményvezető a személyi térítési díj 30%-áig terjedő térítési díjkedvezményt állapíthat meg maximum 3 havi időtartamra amennyiben az igénybevevő életkörülményeiben jelentős változás állt be:

• bűncselekmény során jelentős anyagi kár érte,
• elemi kárt szenvedett,
• lakásában rendkívüli esemény – tűzeset, csőtörés- stb- történt,
• közös háztartásban élő hozzátartozói vonatkozásában haláleset történt.

(8)[55] Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén az állami támogatással érintett készülék számot meghaladó igény esetén az új igénybevevő a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díjat köteles fizetni, amennyiben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban ezt előzetesen vállalja.

25/A.§.[56]

(1)        Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerek asztalt – továbbiakban kerek asztal – hoz létre a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2)        A kerek asztal szükség szerint, évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Össze kell hívni a kerek asztal ülését, ha azt a cél/napirend megjelölésével a tagok egyharmada indítványozza. Össze kell hívni az ülést bármely tag írásbeli kérésére.

(3)[57]    A kerek asztal tagjai a polgármester, a Jogi és Szociális Bizottság elnöke, az általános iskola igazgatója, az óvoda vezetője, a felnőttháziorvos, a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ balatonfenyvesi telephelyének vezető gondozója.

(4)        A kerek asztal ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni. Ebben a tervezet napirendi pontokat, azok előadóját meg kell jelölni. Ehhez az írásbeli beszámolót, előterjesztést mellékelni kell. Az ülés napirendjéhez bármely tag tehet javaslatot. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Polgármesteri hivatal szociális ügyeket ellátó ügyintézőjét. Az ülés összehívásával megbízott, illetve a javaslatot tevő más személyt és szervezetet is meghívhat, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

(5)        A kerek asztal üléséről, az ott elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyére az ülés összehívásával megbízott tesz javaslatot, és gondoskodik az egyéb szervezési feladatokról, valamint kijelöli a napirend előadóját, a napirend írásbeli elkészítőjét.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26.§

(1) [58]E rendeletben szabályozott ellátásokban a hatáskört a Képviselő-testület, a Polgármester,    átruházott hatáskörben a Polgármester, a Jogi és Szociális Bizottság gyakorolja az 2. sz. melléklet szerint.

(2) [59]Amennyiben önkormányzati segély kérelemmel fordul az Önkormányzathoz hivatali dolgozó, ill. hozzátartozója a hatáskört a Jogi és Szociális Bizottság gyakorolja.

(3) E rendelet 2000. május 1. napjával lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti 10/1997.(IV.23.)Kt.sz. rendelet, valamint az azt módosító 19/1997.(XII.18.)Kt.sz. és a 6/1998.(VI.1.)Kt.sz. rendelet.  

Kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika sk.                                                                                  Lombár Gábor sk.

jegyző                                                                                                                      polgármester

Egységes szerkezetbe foglalva 2013. december 23-án.

Dr. Tóthné dr. Sass Mónika

Jegyző

 

---