Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.)  kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról ( a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre ( a továbbiakban OTÉK)  is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §.

1. A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 13/2002 jelzőszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve

      kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű

      szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő

      testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az

      engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és

      a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre

      vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül

      változtathatók.

(5)A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

-     a település igazgatási határát

• a meglévő és tervezett belterületi határt
• -     a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
• az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.
• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és műemléki szabályokat és kikötéseket.
• az építési vonalat, építési határvonalat

Irányadó : a telekhatár

(6)Az országos védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi

     területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Környezetvédelmi,

    Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  szakvéleményét be kell szerezni.

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés

      megvalósításának feltételeiről.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény

      magasságot adottságnak kell tekinteni, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, bővítés vagy új épület létesítése esetén a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén a minimális telekszélesség szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 m

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK

      42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és  az építési telken belül elhelyezni.

     Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is

     engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.

(10)Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell

      vonni :

• négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,
• 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
• 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
• az Má1-4 és Eg11-12 jelű beépítésre nem szánt területeken
• és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.

(11) A terepszint alatti építmények ( pincék) közterületet, idegen telket, meglévő

       építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a

        beépítéseknél figyelembe kell venni.

(12) Az építési engedélyezési eljárásoknál a talajvíz viszonyokat figyelembe kell venni

        különösen a parti sávi építmények engedélyezése során. A nagyberek mélyfekvésű

         tőzeges altalajú területein az építmények elhelyezésére a talajvíz szulfát tartalmát is

         vizsgáló talajmechanikai vizsgálat alapján kerülhet sor.

(13) A feltöltött és mély fekvésű területeken történő építés esetén az építési feltételeket

        geotechnikai vizsgálatok alapján kell meghatározni, és a talajvíz várható szintjét

        - különösen a parti sávi beépítéseknél - figyelembe kell venni.

(14) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani.

       A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. Lakóépületeknél az

        alkalmazott tetőhéjazati anyaga legalább „mérsékelt tűzterjedésű  „kategóriába sorolt

        lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi

        hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(15) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység

valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény  előírása alapján a Bányakapitányságot és a Magyar Geológiai Szolgálat DD. Területi Hivatalát   szakhatóságként be kell vonni.

(16) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.)

        érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről ( bányából) kell beszerezni.

(17) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(18) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.

(19) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt

        területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig  a

        jelenlegi területhasználat tartandó meg.

(20)^[1]

(21)  Az  – ET-  jellel ellátott területeken az elvi telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjedően

         kell elkészíteni.

(22) E rendeletben és a szabályozási tervben  nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII

        törvény és az OTÉK  előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat

        kell alkalmazni.

(23) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglévő

       épület rendeltetésének változtatására a 2001. évi LXXXVIII törvény  (2) bek. előírását

       figyelembe kell venni.

(24) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott a legnagyobb

        beépítettség határértékéig  legfeljebb nettó 25 m2-es bővítmény egy alakalommal

        engedélyezhető akkor, ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1. után még nem éltek.

(25) A község igazgatási területén területei  2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű

       csarnok jellegű épület nem létesíthető.

(26) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek

      10 %-át nem haladhatja meg.

(27) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a

       falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és

       talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt

       helyezhető el.

(28)^[2]

(29)^[3]

(30) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz

        igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az

       OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(31) Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a  gazdasági és

         mezőgazdasági területeken lévő technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos

         építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján az engedélyezési

         eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.

                                               II. FEJEZET

                                       Településszerkezet, terület-felhasználás.

                                                                     2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége

      legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége

      legfeljebb 5 % lehet.

3. A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutatója – amelyet a területi

     egységeknél telek térszíni beépítésére  kell figyelembe venni – a következő :

             Lakóterületek :

                        1./ Kertvárosias lakóterület :                          0,4

                        2./ Falusias lakóterület :                                 0,5

            Vegyes területek :

                        1./ Településközpont vegyes terület :            1,4

                        2./ Központi vegyes terület :                         1,0

            Gazdasági területek :

                        1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter.        1,5

2./ Ipari és mezőgazdasági ipari

     gazdasági terület :                                     1,0

            Üdülőterületek :

1./ Üdülőházas üdülőterület :                        1,0

                        2./ Hétvégiházas üdülőterület                                   0.2

            Különleges területek :                                                           1,5

4. Az elő-, oldal,- és hátsókerti előírásokat - a 3.§ (4) és (5) bekezdés kivételével - az OTÉK

      35.§-a alapján kell figyelembe venni.

      BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

         3.§.

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

• Kertvárosias lakóterület (Lke)
• Falusias lakóterület (Lf)

(3)A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a

      minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes

      szabályozása  tartalmazza.

4. A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az  oldalkert felé

     4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(5) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb  telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is

      engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros  beépítés eredeti oldalkertje felé minimum

      6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani

                                                          Kertvárosias lakóterület

                                                                         4. §.

(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke10 jelű

      övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és

      a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építmény magasság : egy szint

(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

(4) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén

     lehetséges.

5. A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely  épület, az OTÉK 31.§. (2) bek.-re is figyelemmel.

      A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató

      szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb

      gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)

j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

                                                            Falusias lakóterület

                                                                         5. §.

(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf2 jelű

      övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és

      legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építmény magasság : egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.

4. A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az  oldalkert felé

     4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(5) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari

     építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület,

     sportépítmény.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak és lakóépület

      mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények  építhetők.

(7)A területet teljes közművel kell ellátni.

(8) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén

     lehetséges.

                          Vegyes terület

                                                                         6.§.

(1) A vegyes terület lakó-  kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek,

      vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :

• Településközpont vegyes terület (Vt)
• Központi vegyes (Vk)

(3) A területeket  teljes közművel kell ellátni.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

   Településközpont vegyes terület.

                        7.§.

1. A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vt".  A szabályozási terven Vt1-Vt7 jelű

      övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség

       mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak

       szerint :

(3 ) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a

(5)A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,

    szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület,

    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró

    hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény az OTÉK 31.§.(2) bek-re is

    figyelemmel.

    A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb

    tehergépjárművek számára.

       Központi vegyes terület.

                       8.§.

1. A központi vegyes terület  több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk6 jelű

      övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a

      beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az

      alábbiak szerint :

(3) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a

(5)A központi vegyes területen (Vk)  igazgatási épület, kereskedelmi,  szolgáltató, vendéglátó,

     szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási,

     egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,  kivételesen nem zavaró hatású egyéb

     gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a

     személyzet részére szolgálati lakások építhetők, az OTÉK 31.§.(2) bek.-re is figyelemmel.

     A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb

      tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

  Gazdasági terület.

               9.§.

1. A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

2. A község igazgatási területén :

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
• Ipari és mezőgazdaság gazdasági területek (Gipm)

      kialakítására került sor.

(3)A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs

      körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig  el

      kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

                                           Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

                                                                          10. §.

1. A szabályozási terven Gksz1-Gksz4 jelű övezetek jelöltek Az területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód , maximális építménymagasság,  maximális beépítettség, minimális telekterület, ( Gksz jelű területek ) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A  legkisebb építménymagasság : egy szint

(3) A telken belüli zöldterület minimum a  telek terület 25 %-a

(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

     az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások,

     igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi,

     oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi

     szórakoztató épület helyezhető el.

(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)  A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

                                            Ipari és mezőgazdasági gazdasági terület.

                                                                          11. §.

1. Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt  mezőgazdasági üzemi területek (Gipm)

      Beépítési előírásuk a következő :

                        Beépítési mód : szabadon-álló

                        Építmény magasság maximum : 7,5 m, minimum : egy szint

                        Beépítettség max :                 30 %

Telek nagyság minimum :      2.000 m2

                        Telekszélesség min :               25 m

                        Telekmélység min :                50 m

2. A területek egyéb ipari területnek minősülnek, azokon nem jelentős mértékű zavaró ipari,

      mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági

      épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi,

      oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.

(3) A legkisebb zöldfelület  a telek 40 %

(4) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi,

      egészségügyi és az állategészségügyi  szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.  

     Állattartó épület részére terület csak a szükséges védőtávolságok kijelölésével létesíthető.

(5) Az utak mentén,  minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez  elvi engedély építési is meg kell kérni,

      amelyben tisztázni kell a műszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú

      állattartó telepet a vonatkozó miniszteri rend. (Lásd :  4 sz. mell. ) határozza meg.

(7)  Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv

       módosításával jelölhető ki a vonatkozó korm. rendelet (Lásd : 4. sz. mell.) előírásaira is

       figyelemmel.. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is

       vonatkoznak.

(8) A területeket burkolt úttal és teljes  közművel kell ellátni.

Üdülőterületek.

12.§.

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

• Üdülőházas üdülőterület (Üü)
• Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

3. A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az  oldalkert felé

     4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(4) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb  telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is

      engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros  beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0

      m-es oldalkertet kell kialakítani.

(5)Az üdülőterületeken az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület

is építhető, az Üh1 és Üh5 övezetek kivételével.

Üdülőházas üdülőövezet

13.§.

1. A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele : "Üü". A szabályozási terven

      Üü1-Üü7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a

      beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az

      alábbiak szerint :

* Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.

(4)A kialakult területeken  az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület

       építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet.

5. A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek

      helyezhetők el, az OTÉK 31.§.(2). Bek.-re is figyelemmel.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)

j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

Hétvégi házas üdülőterület

14.§.

(1)A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele : "Üh". A szabályozási terven

      Üh1-  Üh6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a

      beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az

      alábbiak szerint :

2. A legkisebb építménymagasság . egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.

(4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.

(5)^[4] A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő, vagy - Üh1 és Üh5 övezetek kivételével- lakóépület, továbbá kereskedelmi, turisztikai tevékenység, vendéglátás céljáró szolgáló épület, valamint az üdülőterületi környezetvédelmi előírásoknak megfelelő sportépítmény építhető. Jelen bekezdésben meghatározott fogalmakra a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezései az irányadók.

(6)A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t

     önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás

(7) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)

j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.

(8) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

                                                       Különleges területek

                                                                 15.§.

1. A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a kegyeleti park (Kkt)  a sportterületek, (Ks)  , strandterület (Kst) és kemping (Kkp)  soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt)  területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és

     egyházi építmények  helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

    A kegyeleti parkot (Kkt) lezárt területnek kell tekinteni és rátemetés sem engedélyezhető.

(3)A sportterületen (Ks)  a sportolással  kapcsolatos építmények, kereskedelmi és

     vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás  helyezhetők el.

(4)A strandterületen (Kst) a strandolási létesítményeken kívül kereskedelmi, vendéglátó és

    szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(5)A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és

       vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el.

(6)A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint

       vendéglátó , kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el.

(7)A különleges területek  szabad területeit fásítani kell.

  BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                               Közlekedési és közmű területek

                                                                       16.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak,  KÖk-vasút,  KÖ-közmű )

2. A közutak (KÖu)  elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

3. A közutak, a vasút  és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak, és a vasút  védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési

      szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5)A közlekedési,  és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken

     kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az

       összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába

       bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

   Zöldterületek.

            17.§.

(1)  A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z2) és a part menti

       közpark és szabad strand területek (Z1)  soroltak

2. A közparkok (Z2) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek

      közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

3. A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Z2) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jelű közparkokban – amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minősülnek - legfeljebb 4 % beépítettségig.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített

      kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területeken (Z2) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet

       többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

   Erdőterületek

            18.§

Általános előírások :

1. A város igazgatási területén meglévő   védőerdők (Ev1,) és gazdasági erdők (Eg1, ) kijelölésére került sor.

2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.

3. A meglévő  gazdasági erdők területén (Eg1), legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő  rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) A védőerdők területén (Ev1, ) épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami

      Erdészeti Szolgálatot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be

       kell vonni.

(6) Az  övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető,                        illetve ilyen tevékenység folytatható.                 

(7) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak

      a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.

(8) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve

      erdőgazdasági célból szabad.

További övezeti előírások :

(9) Eg11-es és Ev 14-es övezetek ( V-2, SZ-1)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(10) Eg 12-es és Ev 13-as  övezetek  (V-2, SZ-1, F-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
• A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
• Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
• Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

(11) Eg 13-as és Ev 12-es övezetek (V-2, T-1, SZ-1, F-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

• A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
• Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
• Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

(12) Eg 14-es övezet és Ev 11-es övezetek (V-2, T-1, SZ-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

     Mezőgazdasági területek

            19.§.

1. A mezőgazdasági területek a növénytermelés , állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás  területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Mezőgazdasági általános területek (Má)

• Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)

(3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a 35/2002

     (III.7.) Korm. rend. 8.§. előírás  figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal

      azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény

      fajtáknál, műtárgyaknál  az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai

      igények és  építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg.

4. A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és

      vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba

      történhet.

(5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő

       terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával

       lehetséges.

        Mezőgazdasági általános  területek

                       20.§.

Általános előírások :

1. A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,)

2. A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

3. Szántóföldi művelés esetén a 20 HA-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

4. Gyep művelési ágú, 5,0 HA-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m. A területeken elsődlegesen almos előírás építményeit kell engedélyezni, lakófunkció csak ezt követően, vagy ezzel együtt létesíthető.

(5)A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha  az legalább 80 %-

    ban meghatározó.

(6) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

További övezeti előírások :

(7) Má1 övezet ( V-2, T-1, SZ-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(8) Má2 övezet ( V-2, SZ-1)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(9) Má3-as övezet (V-2, SZ-1, F-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
• A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
• Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
• Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

(10) Má4-es övezet : (V-2, T-1, SZ-1, F-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

• A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
• Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
• Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

(11) Má5-ös övezet (T-1, SZ-1.)

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

       Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

                                      21.§.

Általános előírások :

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem  érdekeit

      szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági

      területeken (Má0 ).

2. A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára  megváltoztatható.

3. A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2

4. A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a

      vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató,

      bemutató építményei helyezhetők el.

További övezeti előírások :

(5) Má01-es övezet (V-2, T-1, SZ-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(6) Má02-es övezet ( V-2, SZ-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

• Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(7) Má03-as övezet ( V-2, T-1, SZ-1, F-1.)

• A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

• Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
• A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
• A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
• Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
• Új villamosenergia-ellátási,  táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

• A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
• Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
• Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
• Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

     Vízgazdálkodási  területek.

            22.§.

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli  (V),

2. A vízgazdálkodási területeken és  a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport  a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. Ezen túl a természetes és természet közeli vízfolyástól 50 m-en a tavak partjától 100 m-en belül a külterületeken új épület nem helyezhető el.

3. A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5)A tómeder övezetére vonatkozó előírások  (D-1)

• A tómeder lehatárolt területe nem csökkenthető
• A parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető.
• A parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos műtárgyak helyezhetők el.
• A tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése) amely a nádas állományát, annak minőségélt károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezheti, és a vonatkozó jogszabályokat figyelembe kell venni.  (Lásd : 4 számú melléklet.)

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

23.§.

1. A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

             24.§.

(1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek .

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./ megelőzze a környezetszennyezést                          

       c./ kizárja a környezetkárosítást

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és

      csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a

      területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre  a vonatkozó korm. rend.

      alapján (Lásd : 4. sz. mell.) az  ökológialiag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek

     az  érvényesek.

(5)A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

      folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

      környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6)Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget

      előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének

      megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már

      meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a

      környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki

      kell kérni.  

(8)A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító

     telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó rendelet alapján (Lásd :

     4 sz. mell. )  fokozottan  érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően

       biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell

       elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

       Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint

       a 7..számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén

       és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével

       50/40 dB.

(11) A forgalmi út – 7-es főút - közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek

        intézményeket elhelyezni nem lehet.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az

        üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve

        külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban

         meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a

         rákötések után fel kell számolni.

(14) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és

       szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer

       feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak és vasútvonalak beépítésre nem szánt területen levő szakaszai mentén

       a tengelytől  számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától

       számított 50   méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó

        építmény nem létesíthető.

(17) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól

        számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül – a Balaton parti

        belterületi szakasz kivételével- meglévő épületek,  építmények, létesítmények

        átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú

        hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez az illetékes

        Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági

        hozzájárulása szükséges.

(18) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et

        elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó

         beépítése szükséges.

(19) A településen üzemanyagtöltő állomás  közlekedési, gazdasági és vegyes területen

         helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm.rendelet Lásd : 4. sz. mell.) értelmében az

         üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó

         emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi

         tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt

         szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló

         növényi kultúra.

(20) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a

        kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított

          zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók,

        elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(21) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró

        létesítmények helyezhetők el.

Természetvédelem

                                                                       25.§.

(1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az

      illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal el­lentétesen

       megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területeken (Lásd : 5. számú melléklet) a

       művelési ág változást az illetékes természetvédelmi igazgatósággal engedélyeztetni kell.

(3)^[5]

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek

      alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és

      természetes felújítás megen­gedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(7)Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem          helyezhető el.

(8) A védettségre  tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Tájvédelem

                                                                          26.§.

(1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2)^[6]

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell

      biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

      vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó tv (Lásd : 4. sz. mell.) alapján az ingatlan nyilvántartásba

      bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú

      területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

        Kulturális örökség védelme

                       27.§.^[7]

    IV.FEJEZET

       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                          Építésjogi követelmények

                                               28.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és

     bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott

     keretek között csak akkor szabad ha :

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

(3)A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben

      jelöltek alapján elő kell írni.

    Tilalmak és korlátozások

                                                                       29.§.

(1) Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal

      terhelt ingatlanokon a vonatkozó törvényben ( Lásd : 4 sz. mell.) felsorolt építési

      tevékenység engedélyezhető.

   Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                       30.§.

1. A szabályozási terv által javasolt a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban kiszolgáló út) helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása

      A vonatkozó jogszabályok alapján történhet (Lásd : 4. sz. melléklet.)

     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                       31.§

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

2. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben legfeljebb 90 %-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A  hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

  Településrendezési kötelezések

                       32.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)^[8]

(3)^[9]

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell

      érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

                                                              V. FEJEZET

                                                     Záró rendelkezések.

                                                                 33.§.

(1)Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít

     meg - szabálysértést követ el, és  ismételhető  30.000  forintig terjedő összegű

      pénzbírsággal sújtható.

2. Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

3. E rendelet a kihirdetés napját követő 30 napra lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/1996 (III.28.), a 4/2001 (I.26.), a 17/2001 (VIII.31.), a 15/2002 (XI.29.), a 17/2003 (X.31.), a 22/2004 (X.29.), és az 5/2005 (II.16.) számú rendelet.

Balatonfenyves, 2006. szeptember 15.

                          Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika                                   Lombár Gábor

                        jegyző                                                polgármester

Egységes szerkezetbe foglalva 2018. november 30-án.

dr. Tóthné dr. Sass Mónika

jegyző

1.számú melléklet.^[10]

                     2.számú melléklet.

                                     A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek  minősített területek belső részén :

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke  és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m

2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

3. számú melléklet

Építési tilalmak és korlátozások.

            Cím :                           HRSZ:                             Cél :           Érdekeltség :         Szelvény :

Közép u. 51 (Tüzép telep)     1341              Lakóterületi        Önkormányzat          4.

                                                                     Átminősítés

4.számú melléklet :

A Helyi  Építési Szabályzatban hivatkozott jogszabályok jegyzéke.

11.§ (6)                       41/1997(V.28.) FM rend.

11.§ (7)                       49/2001(IV.23.) Korm. r.

22.§ (5)                       22/1998.(II.13.) Korm. rend, 63365-4/2005 KD Környezetvédelmi és

                                                              Természetvédelmi és Vízűgyi Felügyelőség

24.§ (4)                       21/2001(II.14.) Korm. r.

24.§ (9)                       219/2004(VII.21.) Korm. r. és 27/2004.(XII.25.) KvVM r.

24.§ (19)                     21/2001 (II.14.) Koem. R.

26.§ (5)                       1994. évi LV. tv. 37.§-a

29.§ (1)                       1997. évi LXXVIII. tv. 22§ (2).

30.§. (1)                      1997 évi LXXVIII tv. 27.§ és azt módósító 1999.évi CXV tv és 2000. évi L.tv valamint 22/2006.(VI.15.) számú AB határozat ( MK 2006/72 szám.)

5.számú melléklet :

Különleges természet megőrzési területek.

Balatomkeresztúri rétek  ( HUDD 20029 ) Balatonfenyves :

HRSZ :

02/98, 02/112, 0113, 309/1-2, 0310/2a-2c, 0310/9a-9c, 0310/11, 0310/12a-12b, 0310/13-72, 0310/73a-73b, 0310/74-147, 0310/155, 0311/1, 0312/1-19, 0312/21-25, 0313/3-20, 0314/3, 0315/3-20, 0316/1-19, 0316/21-25, 0317/1, 0317/5A-5B, 0317/6-7, 0318/1, 0318/3-19, 0318/21, 0318/23-25. 0319/3-20.