1. § A rendelet hatálya kiterjed Balatonfenyves közigazgatási területén elhelyezkedő minden önkormányzati tulajdonban lévő lakásra, lakrészre, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

2. § (1) Üresen álló illetve megüresedett önkormányzati bérlakásokat –a 3. §-ban foglalt kivétellel– pályázat útján kell bérbe adni.

(2) Megüresedett bérlakás esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást pályázat útján kell-e bérbe adni illetve a lakásra közfeladat ellátása illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt van szükség.

3. § (1) Közfeladat ellátását szolgáló lakás az az önkormányzati lakás, amely az önkormányzat és intézményei által foglalkoztatott személyek elhelyezésére szolgál.

(2) Közfeladat ellátását szolgáló lakásra bérleti jogviszonyt a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy közszolgálati jogviszony illetve a vezetői megbízás időtartamára lehet létesíteni. Azon személyt, aki a településen saját tulajdonú, vagy vele együtt költöző hozzátartozója tulajdonában lévő beköltözhető ingatlannal rendelkezik, bérlőül nem lehet kijelölni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltétel megszűnése esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a volt bérlő minden elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül kiüríteni, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

4. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltétele, hogy az igénylőnek és a vele együtt költöző családtagjainak:

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál a jogos lakásigény mértékek:

(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás estén a lakásbérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 évre szól. Ha a határozott idő lejártának időpontjában a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyai változatlanul megfelelnek e §-ban foglalt feltételeknek írásbeli kérelmére vele újabb 5 évre bérleti szerződést lehet kötni.

5. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázatokat a Turisztikai és Humánpolitikai Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a bérlő személyére a képviselő-testületnek.

(3) A pályázatok elbírálásának szempontjai:

6. § (1) Önkormányzati bérlakást nem szociális jelleggel –a 3. §-ban foglalt kivétellel -pályázat útján kell bérbe adni.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmára az 5. § (1) bekezdés szabályai az irányadók az alábbi eltéréssel:

(3) Az óvadékot a szerződés megkötésekor kell megfizetni. Az óvadékra a Polgári törvénykönyv szabályai az irányadók.

7. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést kell kötni a házastársak közös kérelmére.

(2) A törvényben szabályozott eseteken túl bérlőtársi szerződés megkötését az önkormányzat nem teszi lehetővé.

8. § A megüresedett társbérleti lakrészt ismételten önálló bérletként bérbe adni nem lehet. A lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére –kérelmére– bérbe kell adni.

9. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a bérbeadó helyett a bérlő teszi a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel. Ez esetben a bérlő számlával és a polgármesteri hivatal műszaki feladatokat ellátó köztisztviselője által műszakilag igazolt költségei 100%-os mértékben beszámíthatók a lakbérbe. A bérbeszámítás időtartama az 5 évet nem haladhatja meg.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti. Ezen esetekben költségeit a lakbérbe 50%-os mértékben számíthatja be. A beszámítás időtartama a 3 évet nem haladhatja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megállapodást írásba kell foglalni, melyben rögzíteni kell a szükséges munkálatok megnevezését, költségeit, és azok elvégzésének határidejét.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(5) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén az (5) bekezdésben meghatározott munkák elvégzése a bérlőt terhelik.

(6) Amennyiben a bérlet megszűnése esetén a bérbeadó vállalja a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételt a bérlő helyett, illetve a bérlő ezen kötelezettségének nem tett eleget, úgy a bérlő köteles a bérbeadó felmerülő költségeit 15 napon belül bérbeadó részére megfizetni.

10. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távollét alatt a bérbeadó a bérleti szerződést erre hivatkozással nem mondhatja fel.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a bérlőt legalább 5 nappal korábban köteles értesíteni. A bérlő a lakásba történő bejutást és az ellenőrzést tűrni köteles.

11. § A lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével emelt összegű használati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a lakbér kétszeres összege. A jogcím nélküli használat második évétől a használati díj összege a lakbér háromszorosának összege. Minden további évben a lakbér egyszeres összegével emelkedik a használati díj összege. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

12. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) Más személy befogadásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

13. § A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulását követően köthet. A bérbeadó tartási szerződéshez való hozzájárulását meg kell tagadni, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

14. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.

(2) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy részére a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.

(3) A pénzbeli térítés összege legfeljebb:

16. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. A felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit.

(2) A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

17. § (1) A bérbeadó a 16. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés összege a lakás évi lakbérének ötszörös összege.

(2) A pénzbeli térítést a bérbeadó a bérlőnek a lakás elhagyását követő 15 napon belül köteles megfizetni.

18. § Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjére az 1993. évi LVIII. törvény 29. §-nak szabályai az irányadók.

19. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az 1993. évi LXVIII. törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.

20. § Önkormányzati lakás illetve annak egy részének albérletbe adását az önkormányzat nem engedélyezi.

21. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

(2) A lakbért a lakás komfortfokozata és az alapterületének figyelembevételével kell megállapítani

(3) A lakás alapterületébe lakbér szempontjából a hasznos alapterület számít be. A hasznos alapterületet a helyi adókról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell számításba venni.

(4) A bérlő a lakbér összegét minden hónap 10. napjáig előre köteles megfizetni.

(5) A lakbér összegén túl a bérlő által nyújtott külön szolgáltatások díját (víz-, csatornahasználat, antenna stb.) is köteles a bérlő megfizetni.

22. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbére, m2 területegységre.

(2) Felújításra szoruló lakás lakbére az (1) bekezdésben felsorolt tételek 30%-ával csökkenthető.

23. § Költségelven bérbe adott lakások lakbére:

24. § A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére:

25. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének lakbértámogatására az 1993. évi III. törvény 39. §-ban meghatározottak az irányadók. A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(2) Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő (1) bekezdésben említett önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó - a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével - a fizetendő havi lakbér összegét a költségelven bérbe adott lakás lakbér mértékének megfelelően módosíthatja.

(3)¹² Az önkormányzat szempontjából fontos, közérdekű feladatot ellátó bérlőnek kérelmére a lakbér összegének maximum 25 % -ig terjedő kedvezmény adható a lakbér mértékéből.

26. § (1) Önkormányzati tulajdonban álló helyiséget – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - pályáztatás útján kell bérbe adni.

(2) Önkormányzati beruházásban épülő új helyiségre pályázat olyan feltételekkel is kiírható, hogy a létesítési költség részbeni, vagy egészének fedezetét kitevő összeg vállalása a pályázati tárgyalásokon való részvétel előfeltétele

(3) A bérbeadó pályázat lefolytatása nélkül adhatja bérbe a helyiséget, ha:

27. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza:

(2) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, nyilatkozattételt a feltételek elfogadásra. A pályázathoz mellékelni kell a tevékenység végzésére feljogosító okirat hiteles másolatát is (cégkivonat, egyéni vállalkozói igazolvány), amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött illetve a pályázó rendelkezik vele.

28. § (1) Több azonos tartalmú pályázat benyújtása esetén licittárgyalásra kerül sor. A licittárgyalás lebonyolítását a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási ügyintézője végzi.

(2) A licittárgyalásokon részt vehet mindazon személy, aki a pályázati kiírásban meghatározott időpontig írásban jelentkezését leadta és a kiírásban lévő bánatpénz befizetését igazolja.

(3) A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.

(4) A licit elején a levezető személy ismerteti a helyiség, ingatlan bérbeadására, eladására, a licitemelés mértékére vonatkozó feltételeket. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(5) A pályázatban kiírt helyiség nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja.

(6) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A licitet elnyert pályázónak a licitet követő 15 napon belül szerződést kell kötnie, az óvadék megfizetésével egyidejűleg. Ellenkező esetben a (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(8) A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz a bérleti díjba beszámításra került.

(9) A nem nyert pályázóknak a szerződéskötést követően a bánatpénz visszautalásra kerül.

(10) Ha a pályázati kiírásra csak egy jelentkező adja be a pályázatát, licittárgyalás lefolytatására nem kerül sor, a pályázatban kiírt feltételekkel kerül az ingatlan bérbeadására.

29. § A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatba megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

30. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A helyiségeknek a bérbeadó által kiírt pályázatban meghatározott létesítése, felújítása esetén a költségek 100%-ban beszámíthatók a bérleti díjba.

(4) A helyiség portálcseréjének, külső homlokzat felújításának költségei a bérleti díjba 70 %-ban számíthatók be.

(4) A (4) bekezdésben meghatározott munkálatokhoz a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleménye alapján adható meg a bérbeadó hozzájárulása a bérlő által a munkák kivitelezése előtt benyújtott, a részletes műszaki tartalmat és költségvetést tartalmazó kérelem alapján. A költségek a bérlő által kibocsátott, a Polgármesteri Hivatal által igazolt számla alapján kerülnek kompenzálásra a bérleti díjban oly módon, hogy az évi bérleti díj 50 %-áig terjedhet.

(5) A bérleti szerződés megkötésekor a bérlő házastársával a bérbeadó bérlőtársi szerződést nem köt.

31. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a bérleti jogviszony szünetelésében, ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert annak állapota az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetve annak felújítása, helyreállítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el.

(2) A bérlő a tevékenység folytatásához szükséges helyiségről – a bérleti jogviszony szünetelésének tartamára – maga köteles gondoskodni és viselni a költözködéssel kapcsolatos költségeket.

32. § (1) A bérbeadó a szerződés szerinti bérelt helyiség albérletbe adásához egyszeri alkalommal, maximum 1 év időtartamra járulhat hozzá, abban az esetben, amennyiben a bérlő a tevékenységét tartós betegsége, illetve külföldi kiküldetés, tanulmányút miatt nem tudja gyakorolni. Amennyiben a bérlő körülményei a hozzájárulás lejártakor változatlanok, kérelmére a képviselő-testület a hozzájárulás időtartamát újabb egy évre meghosszabbíthatja.¹³

(2) A bérlő a helyiség albérletbe adásáról szóló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása céljából megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A megállapodás csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(5) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az albérlő

(6) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és –fejlesztési, egészségvédelmi, környezet- és zajvédelmi okból) megtagadhatja.

(7) Az üzemeltetésbe adásra az albérletbe adásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására, vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A megállapodás akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(4) A bérleti jog átruházására, vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza a

(5) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik, és az nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával, továbbá a bérleti jog átvevője a helyiség két éves bérleti díját, valamint az óvadék összegét megfizeti. A megfizetett bérleti díjból egy éves összeget a bérbeadó a bérbe beszámít.

34. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték. A lakás vételárát az ingatlan értékbecslése figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részére kérelmére részletfizetési kedvezményt kell adni.

(3) Részletfizetés esetén a vételár 20 %-át az adásvételi szerződés megkötésekor-, a vételárhátralékot 15 év alatt havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

(4) Ha a vevő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és nem rendelkeznek 500.000 Ft-ot meghaladó ingó vagy ingatlan tulajdonjogával, a vételár 10 %-át köteles a szerződés megkötésekor megfizetni.

(5) A (4) bekezdésben leírt jövedelmi és vagyoni viszonyokkal rendelkező vevő részére kérelmére – egyedi elbírálás alapján – a képviselő-testület a részletfizetés időtartamát 20 évre meghosszabbíthatja.

(6) A vevő a szerződés megkötésétől – a ki nem fizetett vételár hátralékra – kamatfizetési kötelezettség terheli, amelynek mértéke a Polgári Törvénykönyvben a pénztartozásra megállapított kamat nagysága.

(7) Ha az elővásárlásra jogosult személy a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

35. § (1) A képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt lakás elővásárlási jogosultja részére ajánlatot kell küldeni, amelynek tartalmaznia kell:

(2) Ha az elővásárlásra jogosult 60 napon belül nem nyilatkozik úgy – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a lakás a 36. §-ban foglaltak szerint értékesítendő.

36. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakás beköltözhető forgalmi értéken értékesíthető. Az értékesítés feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

37. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése estén a képviselő-testületet kijelölő határozatát követően értesíteni kell az elővásárlásra jogosultat az értékesítési szándékról

(2) A helyiség vételára - a bérlő által a helyiségre fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett – helyi forgalmi értékkel azonos.

(3) Az elővásárlásra jogosult az értesítés közlésétől számított 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Amennyiben 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy hallgatását az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatnak kell tekinteni.

(4) A vételárat a szerződés megkötésekor készpénzben, egy összegben kell megfizetni.

(5) Egyedi ügyekben a képviselő-testület indokolt esetben maximum 5 éves időtartamra részletfizetést engedélyezhet. A vételár részletfizetése esetén a vevő a Polgári törvénykönyben a pénztartozásra megállapított kamatot köteles fizetni.

38. § (1) E fejezet szerint elidegenített lakások és helyiségek esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás, helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

39. § Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetén a befolyt vételárat az önkormányzat elkülönített számlán köteles elhelyezni. Ezen bevétele csak a tulajdonában lévő lakóépületeknek a felújítására, korszerűsítésére illetve új lakás építésére használhatja fel.

40. § (1) Ahol e rendelet vagyoni, jövedelmi viszonyok igazolását írja elő, ott a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III törvény illetve az önkormányzat 5/2000 (III.30.) rendeletének a szabályai az irányadók.

(2) Jelen rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 18/1993 (XII.22.), 10/1996 (IV.30.), 12/1999 (XII.16.), 18/2000 (X.27.), 6/2003 (III.28.), 6/2004 (II.27.) rendeletek.