Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv) 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzat vagyona

1.§

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

2. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

 (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy az önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti vagyont a rendelet 1. melléklete, a b) pontja szerinti vagyont a 2. melléklete, a c) pontja szerint vagyont a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

2.§

(1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – az Nvtv-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) Az önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

A vagyongazdálkodás elvei, szabályai

3.§

(1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának közép- és hosszútávú célkitűzéseit az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Az önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

A vagyon nyilvántartása

4.§

(1) A vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 116. §-a (2) bekezdése 2. pontja c) alpontjában meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

4/A.§^[1]

(1) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban áll az Nvt. rendelkezéseivel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.

(3) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén az önkormányzati tulajdonba kerülésével, illetve tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról

A vagyon kezelése, hasznosítása

5.§

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(2) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

 a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(3) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Az Nvtv.11.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint ezt a szerződésben rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(4) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

6.§

(1)Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(2) Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát az Nvtv 12.§ (7)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

A vagyon tulajdonjogának átruházása

7.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2)^[2] A vagyon hasznosítása illetve tulajdonjogának átruházása esetén a versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke meghaladja a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt ennek hiányában a 25,0 millió forintot.

8.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesíteni fő szabály szerint pályázat útján lehet.

(2) Nem kötelező pályázat kiírása a következő esetekben:

a) az önkormányzat szociális szempontokat vesz figyelembe az értékesítésnél,

b) az ingatlan forgalmi értékének megfelelő vételi ajánlat érkezik,

c) az ingatlan értékesítése az idegenforgalmat szolgálja, a rendezési tervben meghatározott településkép rendezését elősegíti.

(3) Amennyiben nem kerül sor pályázat kiírására, úgy ennek okairól az előterjesztő köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni. A Képviselő-testület az erről szóló döntését a határozatban szerepeltetni kell.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén –az Nvtv.-ben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Korlátozottan forgalomképes ingatlan elidegenítése esetén a bevételt beruházásra, felújításra kell fordítani. A konkrét célt a képviselő-testület határozza meg.

9.§

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(4) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon - az állam által történő tulajdonszerzést kivéve - a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

10.§

(1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a képviselő-testület egyes bizottságai, valamint a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat gazdasági társaságban történő részvételéről illetve a gazdasági társaságban történő vagyoni hozzájárulás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogának megszerzése illetve értékesítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben ezen jogokkal történő megterhelésért fizetendő kártalanítás összege

a)200 ezer forintot meghaladja a képviselő-testület,

b)200 ezer forintot nem haladja meg a polgármester dönt.

Kivételesen, ellenszolgáltatás/kártalanítás nélkül lehet szolgalmi/vezetékjogot alapítani olyan közművezeték létesítése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, továbbá közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(5) Korlátozottan forgalomképes ingatlan elidegenítése esetén az elidegenítésből származó bevételt a költségvetés céltartalékába kell helyezni. A céltartalék konkrét feladatra történő felhasználását a képviselő-testület határozza meg az éves költségvetési rendeletében.

11.§^[3]

Önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról, ingyenes átruházásáról

a) 200 ezer forint forgalmi érték felett a képviselő-testület,

b) 200 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester dönt.

12.§

Az önkormányzat intézménye kezelésében, használatában lévő vagyontárgyaknak az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tarozik.

Önkormányzati vagyon forgalmi értékének megállapítása

13.§

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítése előtt az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

2. A forgalmi érték megállapításának módja:

a) ingatlanok esetén ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingóság esetén az önkormányzat számviteli nyilvántartásában szereplő érték alapján,

c) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapír esetén az aktuális tőzsdei á, tőzsdei forgalomban nem szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján,

d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell az értéket megállapítani.

(3) E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő.

Követelésről történő lemondás

14.§

(1) Az önkormányzat a kötelezett által elismert, illetőleg jogerős bírósági határozat alapján járó kamat és kötbértartozásról, vagy annak egy részéről lemondhat.

(2)A lemondás esete lehet különösen, ha az önkormányzati követelés megfizetése

a) az adós gazdálkodó szervezet működését ellehetetleníti,

b) az adós magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(3) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell a méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Az igazolás módja lehet különösen gazdálkodó szervezetek számviteli dokumentációinak, magánszemélyek szociális és jövedelmi viszonyait ismertető dokumentumoknak a bemutatása.

(4) A követelésről való lemondásról

a) 100 ezer forint forgalmi érték felett a képviselő-testület,

b) 100 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester határoz.

Záró rendelkezések

15. §.

(1) Jelen rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében az Nvtv. 3.§-ában foglaltak az irányadók.

(2) Jelen rendeletben meghatározott elvek mentén az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletét és elidegenítését, valamint a közterületek használatát külön önkormányzati rendelet, továbbá az önkormányzat pénzeszközeivel való gazdálkodását az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(3) Ez a rendelet 2012. április 01-én lép hatályba.

(4) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodásról, a vagyon feletti rendelkezés szabályairól szóló 4/1997.(II.27.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 3/2001 (I.26.), 4/2002 (III.1.), 13/2004 (IV.30.), 28/2006 (XII.15.) 11/2007 (VI.29.), 17/2009 (IX.11.) önkormányzati rendelet.

Balatonfenyves, 2012. március 30.

Lombár Gábor                                                                       dr. Tóthné dr. Sass Mónika

polgármester                                                                         jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2013. június 03-án.

dr. Tóthné dr. Sass Mónika

jegyző