Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a közterület használat általános szabályairól
Hatályos: 2023. 05. 02Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a közterület használat általános szabályairól
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és (6) bekezdésében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balatonfenyves község közigazgatási területén:
a) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre,
b) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló földterületeknek, illetve építményeknek közhasználatra átadott részére,
c) egyéb tulajdonban álló földterület közhasználatra átadott részére.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon természetes személyre, jogi személyre és egyéb szervezetre, aki (amely) az (1) bekezdésben leírt közterületet rendeltetésétől eltérően használja.
2. § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni (a továbbiakban közterület-használat) csak közterület-használati engedély valamint e rendelet 1. mellékletében meghatározott díjtétel szerint számított használati díj megfizetése alapján lehet.
(2) Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) minden közműhiba-elhárítása érdekében végzett munkához, bejelentési kötelezettség mellett,
d) közterületbe legfeljebb 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hírdetőberendezés (fényreklám), cég- és címtáblák elhelyezéséhez,
e) a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez.
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
a) a központi területen főszezonban építőanyag és tüzelő tárolására,
b) annak, akinek az önkormányzattal szemben köztartozása vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van.
3. § (1) A képviselő-testület minden év április 30-ig közzéteszi azon közterületek illetve tevékenységek listáját, számát, amelyeket pályázat keretében kíván meghirdetni.
(2) A lefolytatott pályázati eljárás alapján a pályázat nyertesének adható meg a közterület-használati engedély.
4. § A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el. Az eljárásban általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
2. A közterület-használati engedély
5. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Természetes személy a 2. melléklet szerinti kérelmet papíralapon is benyújthatja. Jogi személy és gazdálkodó szervezet esetében (ide értve az egyéni vállalkozót is) az engedélyezési eljárás az E-önkormányzati Portálon, vagy E-papíron elektronikus ügyintézés keretében történik.
(3) A közterület-használati engedély csak akkor adható meg, ha kérelmező az 1. mellékletben megállapított díjat az önkormányzat által kiállított értesítő alapján megfizette és a befizetést igazolta.
(4) A közterület-használati jog másra nem ruházható át.
(5) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie.
(6) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (székhely, telep-) helyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d) az igénybe veendő közterületről készített pontos helyszínrajzot.
(7) Az igénybe veendő közterület nagyságát úgy kell meghatározni, hogy benne legyenek a kihelyezett eszközök és a köztük levő közlekedési területek együttesen.
(8) Közterület-használati engedély nem mentesít a közterületen folytatandó tevékenység végzéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyek megszerzése alól.
6. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telep-) helyének címét,
b) a közterület-használat célját, és időtartamát, illetve azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes.
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség kikötését.
(2) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.
(3) Közterület-használati engedély úttestre, kiépített járdára, útárokra, vízfolyásokra nem adható ki, kivéve:
a) a Vachott S. utcai ingatlanok kerítéseitől számított 2 m-es terület, sáv, mindkét oldalon,
b) az építkezés során szükséges állványzat közterületen történő elhelyezése, amennyiben az más területen nem helyezhető el.
7. § (1) Az engedély
a) a meghatározott idő elteltéig,
b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig érvényes.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 8 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.
3. A közterület-használati díj
8. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért az 1. mellékletben megállapított díjat köteles fizetni. Ha a pályázat alapján történik a közterület használati engedély kiadása, akkor a pályázat eredménye alapján kell a díjat megállapítani.
(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen levő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használatot az önkormányzatnak felróható ok miatt kénytelen szüneteltetni.
(3) A közterület-használati díj az önkormányzat bevételét képezi.
(4) A közterület-használati díj megfizetése az engedély kiadása előtt esedékes.
(5) A közterület-használati díj meghatározásakor minden töredék m2 egésznek számít.
4. A közterület-használat megszűnése, az engedély visszavonása
9. § (1) Megszűnik a közterület-használat, ha az engedélyben meghatározott határidő lejárt, vagy feltétel bekövetkezett.
(2) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani. E rendelkezést az engedélyben kikötésként kell szerepeltetni.
(3) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon használja.
(4) Jogosult a használó is a közterület-használat megszüntetésére. E szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett kell bejelentenie.
(5) Ha a közterület-használat megszűnik, a használó köteles a saját költségén a közterület eredeti állapotát - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(6) Ha a közterület-használat a (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. Amennyiben a közterület igénybevételére még nem került sor és azt az engedélyes az engedély kézhezvételét követő legfeljebb 3 napon belül írásban, jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül.
10. § (1) A közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata esetén a használó az önkormányzat felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotában saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Amennyiben a használó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult a használó költségére az eredeti állapotot helyreállítani.
(2) Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, az önkormányzat a közterület igénybevételét azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül jogosult megszüntetni.
(3) Az, aki a közterületet e rendeletben szabályozott engedélyhez kötött esetekben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára, az egyébként fizetendő közterület-használati díj kétszeres összegének megfizetésére köteles.
(4) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedély kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére, a közterület használatához hozzá lehet járulni. Ez esetben a közterület használója köteles a rendelet meghatározott összegű használati díj kétszeres összegét az engedély nélküli közterület igénybevételének időtartamára is megfizetni.
5. Filmforgatási célú közterület használat
11. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot helyreállítását,
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
d) a filmforgatással érintettek tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
e) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését.
(3) A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 3 napon belül újra biztosítani kell.
12. § (1) A filmforgatás célú közterület-használatáért a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében meghatározott díjat kell fizetni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(3) A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény és annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései az irányadók.
6. A közterület felbontás szabályai
13. § (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén az alatti vagy feletti létesítmények elhelyezése, áthelyezése, megszüntetése miatt a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával, és az abban meghatározott feltételekkel lehet.
(2) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivitelező megnevezését,
b) a munkakezdés időpontját,
c) a munkavégzés időtartamát,
d) a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét,
e) a bontandó közterület anyagát, térmértékét (m2).
(3) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500, vagy 1: 1000 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés, közműbekötés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket, tervegyeztetési jegyzőkönyveket.
14. § (1) Főidényben és a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítása érdekében illetve különösen indokolt esetben (pl. használatba vételi engedély kiadása) engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással.
(2) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett felbontást a közmű üzemeltetője 24 órán belül köteles a közterület tulajdonosának írásban, a helyreállítás várható befejezési időpontját is megjelölve bejelenteni. A bejelentéshez helyszínrajzot kell mellékelni.
(3) Ha a teljes helyreállítási munka az engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, az engedély érvénye az engedélyes határidő lejárta előtti írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható.
(4) Amennyiben a közterületet az arra kötelezett az engedélyben meghatározott időpontig szakszerűen nem állítja helyre, illetve a határidő meghosszabbítását nem kéri, a közterület tulajdonosa a helyreállítást egyszeri felszólítást követően a kötelezett költségére elvégezteti, és követelését érvényesíti. E feltételt az engedélynek tartalmaznia kell.
15. § (1) A közterület tulajdonosa a kérelmezővel szemben a közterületek helyreállításával kapcsolatosan 1 évig garanciális és 3 évig szavatossági jogokat érvényesít, e kötelezettséget a kötendő engedélyben rögzíteni kell.
(2) A parkosított zöldterületeket és burkolattal ellátott közterületeket szakszerűen kell helyreállítani. Ennek szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Újonnan létesített burkolat elkészültétől, valamint az évelő növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés (létesítés) befejezését követő 5. naptári év végéig, burkolat felújítás esetén a befejezést követő 3. év végéig azok bontásához hozzájárulni nem lehet. E rendelkezés alól felmentést csak a képviselő-testület adhat. Ez a tilalom nem vonatkozik a veszélyt elhárító bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre.
7. Záró rendelkezések
16. § Értelmező rendelkezések:
a) Főidény: június 01-től augusztus 31-ig terjedő időtartam.
b) Központi terület: Balaton természetes medre - Bakay Árpád utca - vasútvonal - Csatorna által határolt terület.
c) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése
d) Téli időszaknak minősül általában minden év november 15-től a következő év március 15-ig terjedő időszaka. Téli időszakban akkor engedélyezhető közterület felbontása, ha a hőmérséklet fagypont feletti.
17. §1
18. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelethez
A közterület-használat módja |
Díj főidényben |
Díj főidényen kívül |
|---|---|---|
1. Közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely |
25 000 Ft/hely/év |
25 000 Ft/hely/év |
2. Önálló hírdetőberendezés, reklám és hírdetőtábla, tájékoztató tábla |
5 000 Ft/m2/hó |
3 000 Ft/m2/hó |
3. Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer |
Központi területen tilos |
500 Ft/m2/nap |
4.Tüzelőanyag közterületen történő tárolása |
Központi területen tilos |
|
5. Vendéglátóipari, kereskedelmi és egyéb |
Központban és a község strandjain |
|
6. Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, |
Központban és a község strandjain |
|
7. Alkalmi és idényjellegű árusítás |
Központban |
|
8. Egyéb mellékletben nem szereplő célú |
Esetenként az engedélyező hatóság állapítja meg |
Esetenként az engedélyező hatóság állapítja meg |
3. melléklet a 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
1.1. A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.
1.2. Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, úttengely felbontása esetén az út teljes szélességében helyreállítandó.
1.3. Amennyiben az érintett út, vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni.
1.4. Ha az útburkolat 70 %-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni.
1.5. A 3,00 m, vagy annál keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt, és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni.
1.6. Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.
2. A zöldterület bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
2.1. Abban az esetben, ha a bontás a járda és az úttest szegélye között történik, a zöldsáv teljes szélességében 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni.
2.2. Összefüggő park- vagy zöldterület bontása esetén a bontás és anyagtárolás területén 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni.
2.3. A területet első kaszálásig gondozni kell és jegyzőkönyvben rögzítve átadni.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.