egységes szerkezetben 2014. október 20-tól

Mosdós Község Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mosdós Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7257 Mosdós Kossuth u. 1/A

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Mosdós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Mosdós község közigazgatási területe

(5) ^[1] A képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Batéi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 7258 Baté Fő u. 7.

Kirendeltsége:

Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége

7257 Mosdós Kossuth u. 1/a”

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

3. §

 Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §^[2]

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A tagok névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

5.§.

(1) ^[3]A Képviselő-testület, Polgármester, Jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(2) A Képviselő-testület, Polgármester, Jegyző és a Hivatal bélyegzője kör alakú.

(3) Az önkormányzat által használt hivatalos bélyegzőkről szóló nyilvántartást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §^[4]

(1) A települési önkormányzat kötelező feladatai  az Mötv. 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása.

(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok szakfeladat rend szerinti besorolt alaptevékenységeket és az azt meghatározó jogszabály megjelölését a 3. melléklet tartalmazza„

7. §^[5]

(1) Az önkormányzat az  6.§.-ban felsorolt feladatai közül társulásban látja
a) kötelező önkormányzati feladatellátás körében az egészséges ivóvízellátás biztosítását átruházott hatáskörben a Nagyberki Mosdós Ivóvízminőség-javító Társulás nyújtja,Nagyberki gesztorságával, a szolgáltatás üzemeltetése bérleti szerződés formájában a KAVÍZ Kft. által történik,

b)Az óvodai nevelést, Mosdós Község gesztorságával a Kaposmenti Óvodafenntartó Társulás keretein belül biztosítja.

c) Szociális alapellátást társulás formájában biztosítja az önkormányzat az Integrált Szociális Központ által, mely Kercseliget székhellyel működik

d) Gyermekjóléti feladatok ellátása szintén társulásban működik a taszári székhelyű „Esély” Alapszolgáltatási Központ keretein belül.

e)A képviselő-testület a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás tagja. A belső ellenőri, feladatok ellátását ezen társulás keretén belül látja el.

8. §

A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

9. §^[6]

(1) A Képviselő-testület a feladatok ellátása érdekében támogatja a civil szervezeteket, valamint a lakossági önszerveződő csoportokat, az anyagi lehetőséget és az önkormányzati feladatfinanszírozást figyelembe véve. Ezen szervezetek, csoportok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre ruházhatja. Ezen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Átadott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlását a testület ellenőrzi, a polgármesterre átruházott hatáskörökről félévente beszámoltatja.

(4) A Képviselő-testület a feladatkörbe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalkozást, más szervezetet alapíthat. Az önkormányzati intézmények, vállalkozások vezető tisztségeit az intézmény alapító okiratában foglaltak szerint tölti be.

(5) Más önkormányzattal közösen létesített és működtetett intézmények és vállalkozások vezetőinek kinevezését az önkormányzatok közös döntéshozó szerve gyakorolja.”

.

10. §^[7]

A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az  Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül az alább felsoroltak:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület megalakulása

11.§.^[8]

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról.

(4) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást nyújt a polgármester-választásról.

(6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(7)A polgármester a ciklusprogramját fél éven belül terjeszti a Képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.

(9) A Képviselő-testület az alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, a bizottságok megalakításáról, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról.

2. A képviselő-testület üléseinek száma

12. §^[9]

A képviselő-testület rendes, rendkívüli és közös testületi  ülést tart.

13. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

 (4) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(5) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

13/A. §.^[10]

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv.-ben meghatározott  esetekben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. §

 (1) ^[11]

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(6) A közös képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze, közösen meghatározott helyszínre. A közös testületi ülés levezetése a helyszín szerint illetékes polgármester feladata.

(7) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó akadályoztatás.

(8) A Képviselő-testület ülését 5 napon belül össze kell hívni 2 képviselő indítványára, az önkormányzat bizottságának indítványára, népi kezdeményezésre, valamint a jegyző indítványára törvénysértés megelőzése érdekében.
(9) ^[12]A Hivatalt fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi  ülését a polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti, aki a  napirendi pontok előtt egy rövid tájékoztatást ad a település eredményeiről, a települések között kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokról.”  

15. §

 (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e) a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

16. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

17. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. §

A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) internetes weboldalon.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. §

 A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

20. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.^[13]

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

21. §

(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról, a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

22. §^[14]

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.  A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

 (3) Az érdeklődő állampolgárok az ülés menetét nem zavarhatják. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbségi szavazatával legfeljebb 2 perces időtartamra szót adhat a megjelent állampolgárnak, amennyiben az hozzászólási szándékát jelzi.”

23. §

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

24. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

26. §

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.

b) Rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, mely intézkedés a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.

27. §

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

28.§.^[15]

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

a) az Mötv-ben foglaltak esetében, valamint

b) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

30. §

 (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

31. §

(1) ^[16]A képviselőnek joga az Mötv.-ben  meghatározott önkormányzati ügyekben felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.”

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

32. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

33. §

(1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

34. §

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

35. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

36. §

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

37. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazat szükséges. (egyszerű szótöbbség)

(2) Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újra össze kell hívni a Képviselő-testületet.

(3) ^[17]Minősített többség az Mötv. 42.§ és 50.§-ában meghatározott eseteken kívül (a megválasztott képviselők több, mint felének 3 főnek a szavazata szükséges) :

1. a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásakor,
2. önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,
3. hitelfelvételhez,
4. polgármester illetményének, alpolgármester tiszteletdíjának megállapításához,
5. fegyelmi ügyekben hozott döntéseknél,
6. képviselők illetve az ülésen jegyző részéről javasolt további napirendek felvétele.

(4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

 (4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5)^[18] A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

38. §^[19]

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal,

b) az elfogadásának évét arab számmal, utána zárójelben hónapját római számmal és napját arab számmal,

c) Mosdós Önkormányzat Kt. határozata megjelölést (pl. 1/2013. (I.5.) Mosdós Önkormányzat Kt. határozata.)

d) normatív határozat esetében a határozat tárgya . A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).”

39. §^[20]

(1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat tárgyát és számát,

b) határozat tömör kivonatát,

c) végrehajtás határidejét, felelősét.

(2) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.”

40. §

(1)^[21] Rendeletalkotását kezdeményezheti írásban a soron következő ülése előtt legalább 3 nappal a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, az alpolgármester a polgármesternél. A polgármesternek és a jegyzőnek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni. „

 (2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja:

 az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

41. §

(1)^[22] A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) a képviselő-testület megnevezése,

b) a rendelet sorszáma arab számmal,

c) a rendelet kihirdetésének ideje zárójelben, évet arab számmal, a hónapot római, a napot arab számmal,

d) önkormányzat rendelete kifejezést,

e) a rendelet címét

(pl. Mosdós Községi Önkormányzat képviselő-testületének 1/2013 (I.5.) önkormányzati rendelete a helyi adókról.)

(2)^[23] A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát, számát, címét

b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,

c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,

d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.”

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

4. A jegyzőkönyv

42. §

(1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

d) a hozzászólókat.

(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

43. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2)^[24] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. –ben meghatározottakon túl az alábbi    

tartalmi elemeket tartalmazza:

a) külön kérésre a szó szerinti hozzászólást,

b) polgármester, jegyző, és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(4)^[25] A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet,

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.”

44. §

 (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2)^[26] Az állampolgárok a nyílt ülés jegyzőkönyveibe betekinthetnek ügyfélfogadási időben. A  jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A települési képviselő

45. §

 A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

46. §

„A települési képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles:^[27]

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

47. §

A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

48. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

49. §

(1) A képviselő-testület bizottságai

a) az ügyrendi bizottság, mely vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság is egyben.

(2) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes, AD HOC bizottságot is létrehozhat.

(3) Az ideiglenes bizottságot bármely, a Képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

50. §

(1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) ^[28]Az ügyrendi bizottság feladatai

1. a szavazatszámlálási feladatok ellátása az alpolgármester titkos választása során,
2. a polgármester szabadságolási tervének jóváhagyása,
3. a képviselők, a polgármester összeférhetetlensége  és méltatlansága esetén az eljárás lefolytatása,
4. vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

e)      önkormányzati rendelet-tervezeteknél előkészítő feladatok ellátása.”

(3) Az állandó bizottság tagjainak felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

51. §

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

52. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői^[29]

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

5. A polgármester

53. §

 (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményének emelését –az ügyrendi bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

54. §

(1) A polgármester főbb feladatai:

1. a település fejlődésének elősegítése
2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
5. helyi fórumok megszervezése,
6. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása

(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

1. képviseli az önkormányzatot,
2. a Képviselő-testület működési feltételeit megteremti, megszervezi annak munkáját,
3. segíti a Képviselő-testület tagjainak és bizottságainak munkáját,
4. összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
5. előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
6. előkészíti, benyújtja és végrehajtja a Képviselő-testület munkatervét.
   g) ^[30]a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról”
   
   

(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 20 százalékig terjedő felhasználásáról,
2. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
4. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
5. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
6. kapcsolatot tart a pártok helyi vezetőivel, valamint a helyi önszerveződő közösségekkel

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
3. bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5)^[31] A Hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

1. a batéi polgármester távollétében a jegyző útján irányítja a Hivatalt, továbbá az aljegyző útján irányítja a Kirendeltség hivatalát, irányítási, működési jogkörében legalább negyedévente megbeszélést tart a jegyző, az aljegyző, gazdasági vezető és a másik három polgármester részvételével,
2. a jegyző, aljegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal kirendeltségének feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
4. a jegyző, aljegyző kezdeményezésére javaslatot tesz a  kirendeltség belső szervezeti tagozódására,  munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,
5. saját feladat– és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
6. a képviselő–testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,
7. összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselő–testület és a bizottságok munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását,
8. egyetértési jogot gyakorol a Hivatal vezetőinek megbízása és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a köztisztviselők kinevezése és jutalmazása, bérezése tekintetében.

6. Az alpolgármester

55. §

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület alakuló ülésén, titkos szavazással választja.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíját a testület határozatban állapítja meg.

(4) Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányításával látja el.

(5) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével megegyezőek.

7. A jegyző

56. §^[32]

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint a Hivatalt fenntartó polgármesterek határozatlan időre neveznek ki. 

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, akit a Hivatalt fenntartó polgármesterek a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.

(3)  A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, egyéb főbb feladatai:

a)    előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi  önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket,

b)    ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)    törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában

d)    rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e)    a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f)    ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

g)    szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

h)    biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű intézését,

i)     javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

j)     gondoskodik a rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,

k) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyzővel kapcsolatban,
• gyakorolja a munkáltató jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban a Hivatal SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
• „56/A. §. Aljegyző^[33]

  
  

  (1) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Hivatal Mosdósi Kirendeltségét.

  
  

  (2) Az aljegyző ellátja a Hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket. „

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

57. §^[34]

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre   Baté, Fonó, Kaposkeresztúr községek Képviselő-testületeivel közösen Baté Község székhellyel és a közös hivatal Kirendeltségét működteti Mosdós telephellyel.

(2) A hivatal elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal, röviden Batéi Közös Hivatal. A Kirendeltség elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége. 

(3)  A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal Alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal SZMSZ  rögzíti, amit a négy fenntartó képviselő-testület fogad el. Az SZMSZ-t az 5. függelék tartalmazza.

(4) A  Hivatal:

a) ellátja az  érintett képviselő-testületek, bizottságok,  nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)  a jegyző vagy a jegyző által megbízott aljegyző, vagy köztisztviselő köteles a Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni.

(5)  Az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el:

a) a jogszabályok  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) a normatívák és mutatószámok alapján leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, társulásban működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja a saját, valamint intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(6) A települési képviselő a Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

VII/A.  fejezet^[35]

Nemzetiségi  önkormányzat

57/A. §

(1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez való hozzájárulást külön megállapodás alapján  az éves költségvetésében rögzíti.

(2) A települési önkormányzat A nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. §-a alapján külön megállapodásban rögzíti a  nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges feltételeket.

(3) A felek a megállapodást az alakuló ülést követő 30. napon belül elfogadják és minden év  január 31-ig módosíthatják.

57/B. §^[36]

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

58. §^[37]

(1) A képviselő-testület évente egy kötelező általános közmeghallgatást  tart az Mötv. –ben meghatározottak szerint továbbá ha:

1. a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
2. a képviselők több, mint fele indítványára,

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláira kell kifüggeszteni a közmeghallgatást előtt legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

59. §

A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

60. §

A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

61. §

(1) A  lakosság tájékoztatása, egyes fontos községpolitikai kérdésben, vagy a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő rendelet-tervezetek véleményezése, előterjesztések előkészítése céljából lakossági fórum hívható össze.

(2) A lakossági fórum utcánként vagy a község egész területére, egy-egy szakma, terület képviselői tekintetében is összehívható.

(3) Lakossági fórumot a polgármester, illetve a képviselő is összehívhat. A fórumot az vezeti le, aki azt összehívta.

(4) A fórumon elhangzott kérdésekre azonnal, vagy 15 napon belül válaszolni kell. A soron következő testületi ülésen tájékoztatást kell adni a fórumról, az itt született állásfoglalásokról, az elhangzott kisebbségi véleményekről, illetve a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben az intézkedést kezdeményezni kell.

(5) A fórum technikai előkészítése, arról jegyzőkönyv készítése az jegyző feladata.

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

62. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. fejezet

Az önkormányzat vagyona

63.§.

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

1. (2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésről, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kerül megállapításra:
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak köre,
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyai és azok a feltételek, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
   3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a köre, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról a Képviselő-testületi döntés szükséges.
      (3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében az alábbi korlátozással vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban.
      (4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat gazdálkodása

64.§.^[38]

(1) A helyi önkormányzat vállalkozást nem működtet.

(2)A gazdálkodásának részletes szabályait a Hivatal SZMSZ-ének mellékletét képező szabályzatokat a jegyző készíti el a Hivatal közreműködésével  és a polgármester hagyja jóvá.

(3) A Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból, a házipénztári szabályok szerint teljesítik.

1. 1. szafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működéséhez felvett hitel.

65.§.

(1) A helyi önkormányzat intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit.

(2) Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használhatja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(3) A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat.

66.§.

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.

Az önkormányzat költségvetése

67.§.

(1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A Képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(4) A költségvetési és zárszámadási rendeletet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) ^[39]

Az önkormányzat  gazdálkodásának belső ellenőrzését a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás  belső ellenőrei végzik társulási megállapodás alapján.”

(6) Az ellenőrzésekről készült feljegyzésekről a jegyző a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.

Ellenőrzés

68.§.

(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) ^[40]

Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik az intézmények gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati  Társulás belső ellenőrei  útján.”

XI. fejezet

Az önkormányzat együttműködései

69.§.

(1) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik.

(2) Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

(3) A megállapodást a polgármester írja alá.

XII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

70.§.

A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét.

XIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

71. §

(1)^[41] A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, és az óvodavezető is vagyonnyilatkozat-tételre köteles külön jogszabályban foglaltak szerint.”

(2) A vagyonnyilatkozatot az tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.26.) sz. képviselő-testületi rendelet, valamint a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.26.)rendelet módosításáról szóló 10/2007. (IX.17.) sz. képviselő-testületi rendelet.

Mosdós, 2011.január 27.

                Keresztes József                                                     Kunzerné Tormási Andrea

                  polgármester                                                                               jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Mosdós, 2011. január 28.

                                                                                               Kunzerné Tormási Andrea

                                                                                                                      jegyző

SzMSz mellékletei:

1. Az Önkormányzat által használt hivatalos bélyegzők

2. Az átruházott hatáskörök jegyzéke

3. AZ önkormányzat által ellátottt alapfeladatokról, szakfeladat szerinti rendben az Mötv. 13.§. alapján^[42]

SzMSz függelékei:

1. A Képviselő-testület tagjai

2. Civil szervezetek, önszerveződő csoportok

3. A bizottságok összetétele, tagjainak névsora

4. Az önkormányzat önként vállalt feladatai.

5. Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata^[43]

Egységes szerkezetbe foglalva a 15/2011. (IX.29.), 5/2012. (III.26.), 12/2012. (VI.25.),  1/2031. (I.18.) és 7/2014. (X.20.) ök. rendelettel, hatályos 2014. október 20-tól

Patakiné Kercsó Szilvia

jegyző