Mosdós Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

    1.  §.

1. A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a szabályozást az ellátást nyújtó Integrált Szociális Központ gesztora, Kercseliget község Önkormányzatának szociális ellátások szabályozásáról szóló rendelete tartalmazza. 

2. Eljárási rendelkezések

 2.   §.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Batéi Közös Hivatal Mosdósi Kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal)  Mosdós Kossuth u. 1/a lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.[1]

1. Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.

3. §.

1. A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
   • az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,
   • az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

3. A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

4. A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

5. A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.[2]

4. §.

1. A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

2. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

5. §.

1. Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

2. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.[3] 

6. §.

(1) Az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.[4]

      (2). A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális ellátások

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9. §

1. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Sztv.-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint önkormányzati segélyt, közgyógyellátást állapít meg.[5]
   
2. [6]
   

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei ^[7]

10.§

1. A foglalkoztatás helyettesítő támogatást[8] kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

2. A foglalkoztatás helyettesítő támogatást[9] kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:
   

-    az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget;

• az életvitelszerűen lakott lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel;
• az életvitelszerűen lakott lakóház udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik;
• az ingatlan előtti közterületet nem tartja rendben, tisztán;

3. A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 15 napon belül köteles eleget tenni az
   (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.
   

4.  A kötelezettség teljesítését a jegyző ellenőrzi, amelyről írásos jegyzőkönyv készül.[10]
   

5. Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

Rendszeres szociális segély

11. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2)[11]

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Mosdós község önkormányzata által kijelölt Kercseligeti Integrált Szociális Központtal köteles együttműködni.

Az együttműködés eljárási szabályai

 12. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Integrált Szociális Központ Kercseliget családsegítője

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta).

(4) Az Integrált Szociális Központ Kercseliget családsegítője a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,  

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

-tanácsadás

-ellátások közvetítése.

-információk továbbítása.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

 13. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

14. §

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. Az együttműködési kötelezettség megszegéséről első alkalommal az érintettet írásban értesíteni kell.

Lakásfenntartási támogatás

15. §[12]

Helyi lakásfenntartási támogatás

16. §[13]

17.§.[14]

Ápolási díj

 18. §. [15]

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

19.§[16]

 20. §. [17]

Önkormányzati segély

(1)  Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, vagy időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére egyszeri vagy meghatározott időtartamra önkormányzati segélyt nyújthat.

(2) Önkormányzati segély adható:

1. ) alkalmanként évente legfeljebb 2 alkalommal, amelybe a temetéshez adott önkormányzati segély nem számít bele,
   
2. ) havi rendszerességgel  maximum 6 hónapig.
   

(3) Az önkormányzati segély az Sztv. 45. §. (4) bekezdésén kívül még az alábbi célokra állapítható meg:

1. ellátatlan munkanélküliek segélyezésére
   
2. élelmiszer, ruha, gyógyszer, tüzelő vásárlásra
   
3. krízis önkormányzati segélyként,
   
4. elhunyt személy temetési költségeihez való hozzájárulásként.
   

(4) Önkormányzati segélyre való jogosultság feltétele - kivéve a temetési hozzájárulásként adott önkormányzati segély -, hogy:

1. ) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át  nem haladja meg vagy
   
2. ) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét és
   
3. ) vagyontalan.
   

(5) Az önkormányzati segély összege –a krízis segély kivételével – 1.000 Ft-tól 20.000,-Ft-ig terjedhet.

(7) Az önkormányzati segély megállapítását a képviselő-testülete a polgármesterre ruházza.

(8) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátásként is adható.

(9) Önkormányzati segély hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmények, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmények, család, vagy gyermekek érdekét védő társadalmi szervezetek kezdeményezésére.

(10) Krízis önkormányzati segélyben részesíthető az, akinek családjában elemi kár, családi tragédia /hirtelen haláleset/ történt. A krízis önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj ötszöröséig terjedhet.

21. §.[18]

(1) Önkormányzati segély adható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a temetés költségeit a saját nevére szóló számlával igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló  törvény alapján  temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét,- a Somogy Temetkezés Kft. által kiadott tájékoztató adatok alapján - 150.000 Ft-ban állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély összege 20.000 Ft.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély megállapítására  a temetés költségeit igazoló számla hiányában kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna igénybe.

(6) Az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély arra jogosultnak jövedelmi vizsgálata nélkül kérelemre állapítható meg.

22.§.[19]

Köztemetés

(1) Mosdós Község polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésről, ha

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
   
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
   

(2) A képviselő-testület az  Sztv. 48.§. (4) bekezdése alapján a megtérítési kötelezettség alól az alábbi mentesítést állapítja meg az eltemettetésre jogosult személy részére, amennyiben az Sztv. 48. §. (3) a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, vagy az eltemettetésre jogosult nyilatkozatában vállalja a megtérítést akkor 10 havi részletfizetést engedélyez a visszafizetésre.”

23. §.[20]

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

24. §.

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.[21]

(3) A képviselő-testület a közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza.[22]

III. Fejezet

Záró rendelkezések

25. §.

E rendelet 2011. április 01-én napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti Mosdós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(II.11.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mosdós, 2011. március 23.

                         Keresztes József                                Kunzerné Tormási Andrea

   polgármester                                                       jegyző

Kihirdetve:

Mosdós, 2011. március 23.

                                                                                  Kunzerné Tormási Andrea

                                                                   jegyző

(Egységes szerkezetben a 11/2011. (VI.20.), 3/2012. (III.26.), 12/2013. (XII.23.) Önkormányzati rendeletekkel.

2013. december 23.

Patakiné Kercsó Szilvia

jegyző)