Mosdós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012 (IV.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2022. 12. 23Mosdós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012 (IV.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Mosdós Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az önkormányzatra,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b)2 az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 30 § (3) bekezdésében felsoroltak.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
1. Az önkormányzat törzsvagyona
4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll, melyek a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálják, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(2) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.
(3) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a földutak,
b) a járdák, az árkok,
c) a temető,
d) a játszótér, egyéb közterületek.
e) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek nyilvánít.
(4)3 Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (a továbbiakban Nvtv.) 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.
(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.
5. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.
6. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2)4 A 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 5 évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona
7. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3. Tulajdonjog átruházás
8. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 20M Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
9. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a képviselő-testület a 10.000.000 Ft értékhatár fölé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 1.000.000-10.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
b) a polgármester dönt az 1.000.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.
4. Ingyenes vagyonátruházás
10. § (1)5 Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése
11. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
12. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.
13. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
14. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2)6 A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
16. § (1)7 Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(4)8 Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
17. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
18. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást
ír elő.
19. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d)9 az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
20. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás,
d) igazgatási tevékenység.
21. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a)10 az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
8. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
22. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
9. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
23. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
24. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000 Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.
25. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
11. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
26. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
12. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
27. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
28. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
29. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a)11 az Áhsz. 5. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,
b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:
ba) a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:
ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,
ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
cf) műemlékeket,
cg) védett természeti területeket,
ch) kulturális javakat,
ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
cj) közműveket,
ck) temetőt,
d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3)12 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az Áhsz. 30. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon
részletezésben.
30. § (1) Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,
b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.
(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.
(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.
Eljárási szabályok
31. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) zártkörű versenytárgyalást kell tartani.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
32. § Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárát központi költségvetésben meghatározott értékhatárt alkalmazza.
33. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 10.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(4) A vagyonkezelői jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 20.000.000 Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.
34. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.
Záró rendelkezések
35. § E rendelet 2012. év május hó 01. napján lép hatályba.
36. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.
37. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 7 /2009. (IX.24.) önkormányzati rendelet.
A bevezető a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § b) pontja a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § d) pontja a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés a) pontja a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés a) pontja a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Mosdós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.