a módosításáról szóló 13/2009. (V. 15.), 11/2010. (VI. 29.), 15/2011. (VII. 05.), 5/2012. (II. 21), 15/2012. (X. 25.), 6/2013. (V.29.), 7/2017. (V.3.)  rendelettel egységes szerkezetben

Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben megállapított feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonának ésszerű és hatékony felhasználása, megőrzése és gyarapítása érdekében, és a mindezekkel kapcsolatos tevékenység szabályozása céljából az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Kőröshegy Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanokkal és ingó vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal (továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatala és az önkormányzati fenntartású intézményei – a továbbiakban intézmény – költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

II. FEJEZET

Az önkormányzati vagyon

2. § (1)  Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2)

3. § (1) Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az érvényes, vonatkozó jogszabályok, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg. Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatóak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (együtt: forgalomképtelen vagyon) nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, gazdasági társaságba nem vihető be, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés – az Ötv. 68/D. §-ban foglaltak kivételével- semmis.

4. § (1) Üzleti vagyon a forgalomképes vagyon, mely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(3) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik és a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Képviselő- testület dönt a vagyontárgy minősítéséről

5/A. § (1) Az önkormányzat vagyonának 2-4.§-ában meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat megváltozása ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.

(4) Az átminősítést kezdeményezheti

a polgármester, a jegyző, vagy az érintett kötelező önkormányzati feladatkör felügyeletét ellátó bizottság;

5/B.§ Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról évente az előző évi gazdálkodás zárszámadásáról szóló rendeletében számol be.

5/C. § Az önkormányzat a tulajdonában álló ingó és ingatlanvagyonáról a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 37.§ (7) bekezdés alapján kétévente leltárt készít.

III. FEJEZET

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás elvei

6. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat 4 éves gazdaságfejlesztési programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(2) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A Képviselő- testület a működéshez szükséges vagyont biztosítja az általa alapított intézmények részére.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő- testület, átruházott hatáskörben – a Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében (a továbbiakban SZMSZ) meghatározott módon – a  Polgármester gyakorolja.

(2) A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az Önkormányzat a jognyilatkozatait a Polgármester útján teszi meg.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése a Képviselő- testület hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselő- testület hatáskörébe tartozik.

(3) Intézményi kezelésben levő forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosítása – amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet és összege az 1 millió forintot nem haladja meg – az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

10. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani kizárólag a Képviselő- testület döntésével lehet.

A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

11. § (1) Forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről és cseréjéről, elidegenítéséről és egyéb úton történő hasznosításáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függetlenül a Képviselő- testület dönt.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függetlenül a Képviselő- testület dönt.

12. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül a Képviselő- testület dönt.

(2) Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, továbbá a közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(3) A vagyoni értékű jogokról történő lemondásra, illetve a velük való rendelkezésre az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

13. § A pályázati eljárás eredménytelensége estén forgalomképes ingatlan legfeljebb 6 havi átmeneti hasznosításáról a Polgármester dönt. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a hasznosításra kiírt pályázat eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további 6 hónappal meghosszabbítható.

A tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes feladatok

14. § A Képviselő- testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

IV. FEJEZET

Gazdálkodás az önkormányzati vagyonnal

Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

15. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

• ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
• ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
• a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
• a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

(3) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

16. § (1) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(2) Együttes értékesítésnek kell tekinteni:

• a több vagyontárgy egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását,
• ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó vagy ezek konzorciuma részére történik.

Önkormányzati vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása

17. §

Követelés mérséklése, illetve elengedése

18. § (1) Az Önkormányzat a kötelezett által elismert, illetőleg jogerős bírósági határozat alapján járó kamat és kötbértartozásról, vagy annak egy részéről méltányosságból mondhat le.

(2) A követelésről való lemondásról a Képviselő- testület határoz.

Az önkormányzati fenntartású intézményekre bízott vagyon

19. § (1) Az intézmények részére a Képviselő- testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az intézmények a használati jogukat a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek gyakorolni. Kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az intézményektől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő- testület bármikor megvonhatja.

20. § (1) Az intézmények a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében az alapító okiratba foglalt módon vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az Önkormányzat intézményének vezetője felel.

(3) A hasznosítás eredményének legfeljebb 50 %-át személyi ösztönzésre, a fennmaradó részt pedig az intézmény működési feltételeinek javítására kell felhasználni.

(4) A személyi ösztönzés rendjét az intézmények belső szabályzatukban kötelesek rögzíteni.

V. FEJEZET

Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

21. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a Képviselő- testület a koncesszióról szóló törvényben és más jogszabályok által meghatározott körben koncessziós pályázatot írhat ki. A pályázatot a Képviselő- testület bírálja el.

22. § (1) Tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat tételére a 12. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2) Az intézményi konyhához kapcsolódó beruházások, a főzőkonyha átalakításai tekintetében a tulajdonosi hozzájárulás megadása tárgyában értékhatárra tekintet nélkül a Polgármester dönt.

23. § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés időtartama esetenként egyedi elbírálás alapján kerül meghatározásra. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a szabályozási terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérbeadásról a Képviselő- testület dönt. A megkötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

24. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot szükséges kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot kizárólag a Képviselő- testület adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a Képviselő- testület jóváhagyásával fogadható el.

(4) A vagyontárgyak elidegenítéséről, illetve hasznosításáról szóló megállapodásokban a hatáskörrel rendelkező siófoki székhelyű bíróság kizárólagos illetékességét ki kell kötni.

VI. FEJEZET

Eljárási szabályok

25. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát (kivéve a térítésmentes használatot, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosítását), illetve a hasznosítás jogát átengedni nyilvános pályázati versenyeztetési eljárás keretében, a legjobb ajánlattevő részére lehet. A pályázat kiírás feltételeit a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A feleslegessé vált önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használati, illetve a hasznosítás jogát átengedni 50.000 Ft felett csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet.

A pályázati rendszer

26. § (1) A képviselő testület a 50.000 Ft feletti vagyon hasznosítására pályázatot ír ki. A kiírás alapján a pályázók részéről pályázati ajánlattétel benyújtására kerül sor.

(2)

(3) Ingatlan bérbeadására és értékesítésére kiírt pályázat eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető, melyre az ajánlott vételár, vagy bérleti díj és a gyakorolni kívánt tevékenységi kör megjelölésével lehet a pályázatot benyújtani. A pályázat nyertese a Képviselő- testület döntése alapján a legkedvezőbb ajánlatot tevő.

A pályázat kiírása

27. § (1) A pályázat kiírása a Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(2) A pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan a szakértői munkacsoport tagjait (31. §) előzetes véleményezési jog illeti meg.

(3) A pályázat meghirdetése minden esetben az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján és a helyi televízió képújságjában, indokolt esetben helyi vagy megyei napilapokban, vagy országos jellegű napilapban történő megjelentetéssel történhet.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.

(5) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

28. § A pályázati kiírás tartalmazza különösen:

• az ellenszolgáltatás mértékét,
• az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
• bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
• a bérleti, a használati jog időtartamát,
• a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
• a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
• pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),
• az elbírálás szempontjait,
• a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
• az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
• egyéb kikötéseket, feltételeket.

A pályázati ajánlat

29. § (1) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadásáról.

(2) A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(5) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

30. § (1) A beérkezett zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani a Jegyző által kijelölt, legalább 3 fő köztisztviselő jelenlétében.

(2) A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A pályázatok értékelése, a szakértői munkacsoport

31. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok értékelését szakértői munkacsoport végzi, melynek tagjai:

• Polgármester, Alpolgármester, vagy az általuk megbízott Képviselő, vagy köztisztviselő;
• Jegyző vagy megbízottja;
• 
  
• intézményi vagyon hasznosítása esetén az érintett intézmény vezetője, vagy helyettese.

(2) Az értékelés időpontjáról a szakértői munkacsoport tagjait legkésőbb 5 nappal előbb, az anyag egyidejű megküldésével értesíteni kell.

(3) A munkacsoport üléseit a Polgármester vezeti. A munkacsoport akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. A szakértői munkacsoport egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A munkacsoport az ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 15 napon belül jegyzőkönyvet készít. A szakértői munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat elbírálásáról a 11. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv 15 napon belül dönt.

A szerződéskötés

32. § (1) A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 90 napon belül a nyertes pályázó köteles a vonatkozó (elő)szerződést megkötni.

(2) Az ingatlan értékesítése során – a bérlakások eladása kivételével – a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(3) A szerződésekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.

VII. FEJEZET

Lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételei

33. § Nem idegeníthető el a lakás vagy helyiség, ha az

• olyan épületben van, amelyet a mindenkor hatályos szabályozási terv bontásra kijelölt,
• a szolgálati jellegű bérlakás,
• értékesítésre ki nem jelölt lakóépületben található.

VIII. FEJEZET

A helyiség bérbeadásának szabályai

34. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

A bérleti jogviszony létrejötte

35. § A bérbeadó üres nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az Önkormányzat jelen rendeletében szabályozott – pályázati eljárás lefolytatása keretében legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adhat bérbe.

A bérleti díj

36. § (1) A bérleti díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. A bérleti díjat a bérlő a bérbeadó kibocsátott számlája alapján, az abban feltüntetett fizetési határidőben, havonta, előre köteles megfizetni.

(2) A bérleti szerződést írásban kell megkötni.

(3) A bérleti szerződésben szerepeltetni kell, hogy a bérbeadó a bérleti díjat minden év január hó 1. napjától egyoldalúan megemeli legfeljebb a KSH által közzétett előző évre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével.

(4) A bérleti díj késedelmes fizetése esetén bérbeadó késedelmi kamatot számít fel, amennyiben bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a bérleti díjat, úgy bérbeadó a bérleti szerződést felmondja.

A biztosíték

37. § (1) Bérlő a szerződés megkötésekor a bérleti díj megfizetésének biztosítékaként 3 havi bérleti díjat a bérbeadónál köteles elhelyezni, illetőleg ezen összegre bankgaranciát nyújtani, mely összegből a bérbeadó a bérleti díj nemfizetése vagy késedelmes teljesítése esetén jogosult bérleti díj követelését érvényesíteni. Bérlő az érvényesítést követően köteles ezen biztosítékot a 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegre kiegészíteni. A bérbeadó a készpénzben befizetett összeget elkülönített letéti számláján helyezi el, s a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlővel ezen összegről elszámol.

(2) Költségvetési szervek a biztosíték elhelyezése helyett jogosultak a bérbeadó javára lehetővé tenni a bérleti díj azonnali beszedési megbízással történő érvényesítésének lehetőségét a fenntartó szerv kezességvállaló nyilatkozata mellett. A bérleti díj azonnali beszedési megbízással akkor érvényesíthető, ha azt a bérlő felszólítás ellenőre 8 banki napon belül nem fizeti meg.

A bérleti jog átruházása

38. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át.

(2) A bérleti jog átadása a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

(3) Az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogáról a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával egyeneságbeli rokona javára lemondhat, amennyiben az új bérlő a helyiségben ugyanazt a tevékenységet folytatja.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

39. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

40. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

• a helyiség burkolatának felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
• a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, biztonsági berendezések és reklámok karbantartásáról,
• a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításokról, pótlásról, illetőleg cseréről,
• az épület (helyiség) olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
• az épület (helyiség), továbbá a közös használatra szolgáló helyiség és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, olyan általa termelt szemét elszállításáról, amely az ő tevékenységével függ össze.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A helyiség portálcseréjének, külső homlokzat felújításának költségei és a belső értéknövelő beruházások értéke a bérleti díjba beszámíthatók.

(4) A (3) bekezdésekben meghatározott munkálatokhoz a Képviselő-testület döntése után adható tulajdonosi hozzájárulás a bérlő által a munkák kivitelezése előtt benyújtott, a részletes műszaki tartalmat és költségvetést tartalmazó kérelem alapján.

(5) A költségek a bérlő által kibocsátott, a Közös Önkormányzati Hivatal által igazolt számla alapján kerülnek kompenzálásra a bérleti díjban oly módon, hogy az a havi bérleti díj 50 %-áig terjedhet.

Bérleti jogviszony megszűnése

41. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik:

• 
  
• ha a jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
• ha a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedély érvénye megszűnik (a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja vagy visszavonják),
• a természetes személy bérlő halálával,
• a helyiség megsemmisülésével,
• a határozott idő elteltével,
• a bérleti jog lemondásával.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor csak az általa a bérleti jogviszony tartama alatt érvényesített és a bérbeadó által elismert költségek meg nem térült részére tarthat igényt.

(4) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt.

A bérleti jogviszony szünetelése

42. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a bérleti jogviszony szünetelésében, ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert annak állapota az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetve annak felújítása, helyreállítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el. A szünetelés időtartama a bérleti jogviszony időtartamába nem számít be.

(2) A bérlő a tevékenység folytatásához szükséges helyiségről – a bérleti jogviszony szünetelésének tartamára – maga köteles gondoskodni és viselni a költözködéssel kapcsolatos költségeket.

A bérleti jogviszony folytatása

43. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak a külön jogszabályban meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni.

(2) A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a

• bérlő házastársa,
• gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) jogosult a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő.

Használati díj fizetési kötelezettség

44. § (1) Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.

Önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmény helyiségeinek, sportpályáinak bérbeadása

45. § (1) Az önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmény helyiségeit, sportpályáit az intézmény bérbe adhatja.

(2) Az intézmény tornatermét, sportpályáit, tantermeit sportolási, oktatási, kulturális, kiállítási, művészeti tevékenység céljára lehet bérbe adni oly módon, hogy ez az intézményt alapító okirata szerinti tevékenysége gyakorlásában nem akadályozhatja vagy korlátozhatja.

(3) Az intézmény vezetője dönt a bérbe adásról és köti meg a bérleti szerződést. A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb az adott tanév végéig terjedő időszakra szólhat.

(4) A bérleti díj az intézmény bevételét képezi.

(5) A tantermek osztálytalálkozók céljára történő biztosítása nem minősül bérbe adásnak.

IX. FEJEZET

Értelmező rendelkezések

46. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.
2. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
3. Forgalmi érték: a vagyontárgy ára, amely független felek között, normális piaci körülmények mellett általában elérhető lenne.
4. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak és portfolió vagyonnak nem minősülő dolog.
5. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé.
6. Portfolió vagyon: társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok.
7. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
8. Vagyonkezelő: az a szervezet, amelyet az Önkormányzat a tulajdonosi jogok teljes vagy részleges gyakorlásával megbíz

Egyéb rendelkezések

47. § (1) Ezen rendelet 2007. március 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/1993. (XII. 16.) számú önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről szóló 5/2000. (II. 10.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Ezen rendelet kihirdetéséről a Jegyző a rendeletnek a Közös Önkormányzati Hivatal hirdető-tábláján történő kifüggesztésével gondoskodik.

Kőröshegy, 2007. február 26.

                       Marczali Tamás sk.                                               Petrin László sk.

                            polgármester                                                            jegyző

Kiadmány hiteléül:

Kőröshegy, 2012. október 25.                                 Kobolákné Dr. Horváth Brigitta

                                                                                                          Jegyző

Záradék:

Egységes szerkezetbe foglalva 2013. május 31. napján

Kőröshegy, 2013. május 31.

Dr. Friss Attila

Jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2017. május 4. napján

Kőröshegy, 2017. május 4.

Dr. Friss Attila

jegyző