Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az e rendeletben foglalt szabályok a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban:Htv.) meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjednek ki. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.)  foglaltak irányadók.      

(2) Kőröshegy Község Önkormányzata illetékességi területén - az alábbi adónemeket –határozatlan időre vezeti be:

a./ építményadót,

b,/ magánszemélyek kommunális adóját,

c./ idegenforgalmi adót,

d./ helyi iparűzési adót. 

1/A. § Jelen rendelet alkalmazásában:

• állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
• egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.”

II. fejezet

Vagyoni típusú adók

2. Építményadó

Adókötelezettség

2. § Adóköteles a Htv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott építmény.

Az adó alapja

3. § Az adó alapja az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

4. § Az adó évi mértéke:

a) lakás esetén:                                                                                                   700,- Ft/m2,

b) üdülő esetén:                                                                                                  900,-Ft/m2,

c) külterületi (zártkerti) lakást, üdülést és pihenést szolgáló épület, helyiség:   700,-Ft/m2,

d) vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete épületrésze:                            200,-Ft/m2.

Adómentesség, Adókedvezmény

5.§ Mentes az építményadó alól a Htv. 13. §, valamint a 13/A §-ában meghatározottakon túl az önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen lakó magánszemély tulajdonában álló lakás, valamint 4.§ c) pontban meghatározott épület, amennyiben a kőröshegyi lakóhellyel rendelkező személy azt lakásként életvitelszerűen használja.

6.§  A Kőröshegyi állandó bejelentett lakost 50 % kedvezmény illeti meg a 4.§  c) pontjában megállapított adóból, ha az épületet nem lakásként használja.

III. fejezet

Kommunális jellegű adók

3. Magánszemélyek kommunális adója

Adókötelezettség

7.§ Adókötelezettség terheli a Htv. 24.-ában meghatározott magánszemélyt, amennyiben e rendelet 5. § értelmében építményadó mentességet élvez.  

Az adó mértéke

8. § Az adó éves mértéke adótárgyanként 13.000,-Ft

Adómentesség

9. §  (1) Mentes a kommunális adó alól:

• nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga,
• a szükséglakás,
• az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület (épületrész), (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet (épületrészt) az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja,
• a telek.
• Az építményadóval terhelt épület, épületrész.

4. Idegenforgalmi adó

Az adó alapja

10. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adó mértéke

11.§ Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300,-Ft.

Az adó bevallása, nyilvántartása és megfizetése

12. § (1) Az adó bevallására és megfizetésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vendégekről vezetett nyilvántartást úgy kell összeállítani, illetve vezetni, hogy

az adó alapjának, az adó összegének, a mentességek és kedvezmények igénybevételének ellenőrzésére alkalmas legyen.

(3) A nyilvántartásnak tartalmazni kell:

a) a vendég családi  és utóneve, születési helye, születési ideje, külföldi vendég esetén családi és utóneve, születési ideje, állampolgársága, illetve hontalan státusza,

b) a vendég lakcíme, személyi igazolványának száma, külföldi, illetve hontalan vendég esetén útlevelének száma, a vízum vagy tartózkodási engedély száma,

c) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja,

d) a mentesség oka.

e) a munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, székhelyének, telephelyének címét.

(4) A nyilvántartást az egyes bevallási időszak végén le kell zárni, és meg kell állapítani a fizetendő adót.

(5) A nyilvántartást úgy kell vezetni és tárolni, hogy az  adó megfizetésének, valamint  az adó alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegye.

(6) A vendégekről készült nyilvántartás vezetésére kötelezett az önkormányzat adóellenőre által végzett helyszíni ellenőrzés során köteles a nyilvántartást az ellenőr rendelkezésére bocsátani.

IV. fejezet

5. Iparűzési adó

Az adó mértéke

13.§ (1) Az adó mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000,-Ft.

Adómentesség

14. § (1) Mentesül az iparűzési adó megfizetése alól az az adóalany akinek a Htv. 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

(2) A településen tevékenységet folytató háziorvos, védőnő vállalkozó, 50 %-os mértékű iparűzési adókedvezményre jogosult, amennyiben vállalkozási szintű iparűzési adóalapja a 20 millió forint összeget nem haladja meg.   

14/A. § (1) A 14. §-ban meghatározott adómentesség és adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amely kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A kedvezményezett az adómentesség, adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell  a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat⁷ jelen rendelet 1 számú mellékletét képezi.

(4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2 számú mellékletét képezi.

(8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

V. fejezet

6. Értelmező rendelkezések

15.§ (1) E rendelet alkalmazása során a Htv. 52. §-ában megfogalmazott „értelmező rendelkezések” szerint kell eljárni.

(2) Életvitelszerű tartózkodásnak minősül, ha az tényleges lakóhelyként szolgál, amely jelenti pl. innen indul rendszerint munkába, oktatási, vagy egyéb intézménybe, illetve ide tér haza, az életvitelszerű tevékenységet ( főzés, mosás, háztartásvezetés) leginkább itt folytatja, amennyiben nem egyedülálló a család életének helyszínéül szolgál, amely ingatlanra vonatkozóan éves szinten a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi, és elsődleges levelezési címként jelöl meg.

(3) Az életvitelszerű tartózkodást igazolni lehet, elsősorban közüzemi számlák benyújtásával, helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvvel, tanúnyilatkozattal.   

VI. fejezet

7. Záró rendelkezések

16.§ (1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított 24/2011. (XII.13.) rendelet hatályát veszti.

Kőröshegy, 2014. november  27.

                 Marczali Tamás  sk.                                                      dr. Friss Attila sk.

                       polgármester                                                                     jegyző

Záradék: A rendelet 2014. november 27. napján 15 napra kifüggesztésre került a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.         

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. szeptember 10.

Dr. Friss Attila sk.

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. március 23.

Dr. Friss Attila

jegyző