Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2022. 02. 01Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Kőröshegy község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Somogy Megyei Építészkamara, a Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, és a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Kőröshegy község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) A helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése nem megengedett.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb szintű jogszabály előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
3 A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
(4) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(5) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a települési főépítész, annak hiányában a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5) A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
(6) Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet.
(7) Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
(8) A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő érték pontos helyét (utca, házszám, dülőnév, helyrajzi szám),
b) a védendő táji és természeti értékre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot.
4 A területi védelem meghatározása
5. § Kőröshegy község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.
5. Az egyedi védelem meghatározása
6. § A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek
7. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) a régészeti lelőhely területe;
b) műemlék, műemléki környezet;
c) a helyi védettségű egyedi érték területe;
d) országos ökológiai hálózat területe;
e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
f) Natura 2000 terület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés b) – f) pontja településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
8. § (1) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
(3) Lakóterület, településközpont építési övezetekben és kertgazdasági övezetben nem alkalmazható:
a) főépületként gerenda- és konténerház,
b) közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű tetőfedés
c) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
e) korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…)
(4) Belterületen, közterületről látható kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b) épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
c) az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
d) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
e) a kerítések megengedett magassága legfeljebb 1,5 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembe véve választandó a tömör vagy az áttört jelleg.
(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35°- 45° hajlású magastetővel kell kialakítani;
b) az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületekkel összhangban kell kialakítani;
c) az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
d) tető és előtető fedésére a 8. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül bitumenes zsindely, bitumenes lemez, cserepes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható;
e) meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
f) az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehet telepíteni;
g) síktáblás napelemet, napkollektort a közterületről látható helyen elhelyezni nem lehet, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
h) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
i) utcai kerítés anyaga lehet nyerstégla, festett vakolat, kő, kovácsoltvas, zártszelvény vagy fa.
9/A. §1 A belterületi kertterületen, zártkerti övezetben minimum 80 %-ban áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló, villanypásztor telepíthető.
9. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
b) amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
c) az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
d) belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
e) helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
f) helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
fa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
fb) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
fc) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
fd) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
9. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
11. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek.
(2) Átjátszó állomás és antenna elhelyezése a település teljes közigazgatási területén meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
12. § (1) A kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali már meglévő oszlopsorra kell fektetni.
(5) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
13. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt területen önálló reklámberendezés mérete 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
12. Településképi bejelentési eljárás
16. § (1) A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre: település területén reklám-berendezés elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
17. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
c) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
d) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
e) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
f) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés a közléstől számított egy évig érvényes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
13. Településképi kötelezés, Településképi bírság
18. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:
18/A. §3 A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Hatálybalépés
19. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
15. Hatályon kívül helyező rendelkezések
20. § Hatályát veszti Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Kőröshegy Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (VI.20.) önkormányzati rendeletének 1. § (20) bekezdése, 19. § (9) bekezdése, 20. § (5), (10) bekezdése, 25. § (3) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 27. § (6)-(7) bekezdése, 27. § (9) bekezdése, 1. melléklete.
A 9/A. §-t a Kőröshegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § (6) bekezdése a Kőröshegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18/A. §-t a Kőröshegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.