JUTA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

JSZ:13/2002

JÓVÁHAGYVA A

42/2004.(VI. 2.) ÖK. SZÁMÚ HATÁROZATTAL

ÉS A

14/2004.(VI. 2.)ÖK. SZÁMÚ RENDELETTEL

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT

PAGONY KFT

2003. NOVEMBER

TARTALOMJEGYZÉK

JUTA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

JSZ: 13/2002

1., Településszerkezeti terv és leírás

1.1.Településszerkezeti terv leírás

1.2.Településszerkezeti terv          M=1:10000 mú térkép

2., Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek

2.1.Helyi építési szabályzat

2.2.Külterület szabályozási terv   M=1:10000 mú térkép

2.3.Belterület szabályozási terv    M=1:2000 mú térkép

3., Terviratok

            -a Területi Tervtanács szakvéleménye

            -az érdekelt államigazgatási szervek és közmű-üzemeltetők észrevételei, véleményei

            -tervezői válaszok a beérkezett véleményekre, észrevételekre

            -a Területi Főépítész záró szakmai véleménye

1.1.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

LEÍRÁS

JÓVÁHAGYVA

A

42/2004.(VI.2.) ÖK. SZÁMÚ HATÁROZATTAL

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT

PAGONY KFT

2003. NOVEMBER

1.  ELŐZMÉNYEK

Juta község jelenleg hatályos összevont rendezési tervét a képviselőtestület – a 8/1997.(VIII.27.) és a 10/1999.(IV.26.) számú rendeletekkel módosított – a 14/1996.(XI. 19.) számú rendeletével hagyta jóvá.

Az 1990-es évek közepe óta eltelt időszak társadalmi-gazdasági változásai, valamint a jogszabályi kötelezések – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei - késztették az önkormányzatot arra, hogy elkészíttesse az új településrendezési tervet. A tervezésre a Virányi Építész Stúdió Bt kapott megbízást.

Az önkormányzat a településfejlesztési koncepciót 2003. márciusában a 23/2003.(III. 19.) számú határozatával elfogadta. A koncepció meghatározta a legfontosabb célokat és feladatokat, a település fejlesztési irányait.

A településrendezési terv – az adottságok mellett – a megyei területrendezési terv programjában, a településfejlesztési koncepcióban és az érdekelt államigazgatási szervek előzetes véleményében leírtakat veszi figyelembe és tekinti kiindulási alapnak.

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS

Juta mai településszerkezetét meghatározza az, hogy mezőgazdasági jellegű település volt. A település továbbfejlődése és az életminőség javítása, valamint a rendezett környezet kialakítása érdekében a következők megvalósítása szükséges:

• a belterület növelése, a lakóterület bővítése
• a helyi gazdaság fejlesztése
• a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése, a szőlőhegy hosszú távú megőrzése
• a belterületen a teljes közműellátás biztosítása, valamint az összközműves ingatlanok arányának jelentős növelése.
• a közlekedési rendszer továbbfejlesztése (a 6701. és 6703. számú összekötő utak elkerülő szakaszainak építése), valamint turista- és kerékpárut-hálózat kialakítása
• a kialakult településstruktúra és építészeti karakter megőrzése, a védelemre érdemes települési és természeti értékek számbavétele és megóvása
• a táji- és természeti környezet védelme; a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztése. Táj- és településkép-védelmi, valamint környezetvédelmi okokból - a vízfelületek és vízfolyások természetközeli állapotának fenntartása. Gondoskodni kell a falufásításról; az utak és utcák mentén fasorok létesítéséről és fenntartásáról, az építési telkek kedvező kertészeti kialakításáról.
• környezetvédelmi szempontból védőfásításokkal gondoskodni kell az élővizek tisztaságáról, a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról a lakott terület határán. A gazdasági területek védőfásításáról.

Tervezett területfelhasználás

A település közigazgatási területén a tervezett területfelhasználás az alábbiak szerint jellemezhető:

a.,a beépítésre szánt területek közül:

            -„kertvárosias és falusias lakóterület”, a település jelenlegi belterületének túlnyomó része, valamint a tervezett lakóterület-bővítések

A lakóterületen – 1-2 egységes - lakó- és/vagy üdülőfunkciót kielégítő lakóépületek egyaránt létesíthetők. A lakóterület bármely építési telkén elhelyezhetők – az OTÉK és a helyi építési szabályzat figyelembe vételével – alapfokú intézményi ellátást biztosító létesítmények. A megengedett legnagyobb szintterületsűrűség a falusias lakóterületen 0,4, a kertvárosias lakóterületen 0,7.

            -„kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület” kategóriába tartoznak a belterülettől keletre meglévő telephelyek azzal, hogy ezeken a területeken csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység végezhető, ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,5.

            -az „ipari gazdasági terület” kategóriába tartoznak

                     -egyéb terület a közműellátás területigényes létesítménye (szennyvízátemelő), és az energiaellátás területigényes létesítményei (gázfogadó, szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó létesítmény) telke, és

                     -jelentős mértékű zavaró hatású ipari területek (a mezőgazdasági üzemi területek (majorok, állattartó telepek)), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3.

            -„különleges terület”-ként kell figyelembe venni:

                     -a meglévő temetőt

                     -a meglévő sportterületet ( sportpálya )

                     -a meglévő szennyvíztelepet

                     -a meglévő honvédelmi területeket

                     -a meglévő polgári repülőteret

b.,a beépítésre nem szánt területek közül:

            -a „közlekedési és közműterületek” jelentős fejlesztése (közúthálózat – fejlesztés, valamint a turista- és kerékpárút-hálózat bővítése) tervezett.

            -„zöldterület” a meglévő, illetve a tervezett belterületi közparkok területe.

            -az „erdőterületek” arányának növelése (táj- és településképi- illetve környezetvédelmi okokból), valamint övezeti tagolása – védelmi és gazdasági rendeltetésű erdőkre – tervezett

            -a „mezőgazdasági területek” aránya a lakóterület -, és a közlekedési terület – fejlesztés, valamint az erdősítés miatt csökken. A kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek aránya – a szőlőhegyi szántóterületek eredeti művelési ágba történő visszaállításával nő. A belterületi kertterület csökken.

            -„vízgazdálkodási terület”

–a folyó- és állóvizek medre és parti sávja – nagysága a tervezett tó területével növekszik

–a vízellátást biztosító területigényes közmű létesítmények (vízműkút, víztározó)

  területe nem változik.

A tervezett területfelhasználáshoz kapcsolódóan a belterület nő. Belterületbe kell csatolni:

         -lakóterület bővítése céljából a 055, 058, 059/9-14, 060, 061/3-5, 079/1, 077, 078, 082/6, hrsz-ú ingatlanok egy részét, a 082/1,2,4, 083, 084/2-5 hrsz-ú ingatlanokat.

A belterületből ki kell csatolni útfejlesztés miatt a 419-423, 424/2,3, 425-430 430 hrsz-ú ingatlanok egy részét.

A területfelhasználás kapcsán külön meg kell említeni, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat által vezetett Országos Ásványvagyon nyilvántartás szerint a Hetesi-árok melletti földrészleteken vegyes tőzeg és lápföld előfordulása ismert.

E területek lehatárolását a településszerkezeti és a külterület szabályozási tervek tartalmazzák.

3. TÁJRENDEZÉS

Tájtörténet

Juta Árpád-kori település. Hagyomány szerint Árpád vezér harmadik fiáról, a honfoglalás harcai során elesett Jutocsáról (Jutas) kapta a település a nevét. Első megbízható térképi dokumentuma a XVIII. század második feléből való katonai felmérés. Eleinte a lakosság megélhetését kizárólag az erdő és a rideg állattartás biztosította. A túlzott erdőhasználat és a legeltetés a XVIII. századra az erdők jelentős megfogyatkozását okozta. A település két önálló részből állt, északi kiterjedése mentén elszórt tanyás települések voltak. A település körül végighúzódó, Kaposba ömlő patak vize szabályozatlan volt, a vízfolyás mentén gyepsáv húzódott.

A XIX. század legnagyobb változását a jelentette, hogy a völgyekben kialakuló nedves réteket lecsapolták. A jutai vízfolyást szabályozták, a korábbi, a településtől délre húzódó tavat lecsapolták. A falu északi és déli egysége egybetelepült, az északkeletről határoló tanyás területek eltűntek. A falutól keletre Temető erdő jelenik meg, mely napjainkban a szőlőshegy területe. Az erdők területe tovább csökkent, az összefüggő erdőterületek önálló erdőfoltokként jelentek meg.

A szántóterületek nevei még mindig őrzik az egykori erdők nevét – Gombosi erdő, Pörkölt erdő, Körlelyesi-erdő, Felső erdő, Temető erdő, Víg erdő, ill. az Úrbéri legelő, ami feltehetően makkoltató erdő volt. A korábbi erdőkből csak az Úrbéri legelő kis területe és a Körlelyesi erdő kis része maradt meg.

A patakok mentén megmaradt gyepsáv helyén viszont új erdőterületek jelentek meg. A rétek, legelők aránya lecsökkent, ami az állattartás visszaszorulásával magyarázható.

A XX. század elején-közepén új településrész alakult, mely a régi falurészek közötti területen jelent meg.

Tájszerkezet

Juta Kaposvártól hat kilométerre, észak-nyugatra helyezkedik el, egy lankás dombok övezte völgyben. A község külterületén a mezőgazdasági művelés dominál, ennek megfelelően, jobbára szántóföldi területek borítják területét (1560 ha), melyeket északról tölgy-, nyugatról akácerdők tarkítanak (171 ha). A községet a „Jutai” vízfolyás szeli ketté. A község északkeleti részén 9 hektáros szőlő és hobbikert található – Kaposfüreddel összeépülve.

A település fejlődésében szerepet játszhat a természeti értékekre épülő turizmus, a hagyományos, hosszú távon fenntartható gazdálkodás és tájszerkezet visszaállítása.

A tervezett területhasznosítás a természeti adottságokhoz igazodik, figyelemmel a tájba illesztésre és a hosszú távon fenntartható tájszerkezet megőrzésére.

Mezőgazdasági területek

A falu határát nagy kiterjedésű, jó minőségű szántóterületek uralják. A település területén a szántóföldi mezőgazdaság hosszútávú fennmaradásával, meghatározó jelenlétével számolunk, mivel a település területe értékes gabonatermő terület. A szántóterületek kismértékű csökkentése tervezett az önerdősülések révén.

A szántók tábláin hiányosak a tagoló fasorok, zöldsávok.

A mezőgazdasági területeken törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatra, a komplex szemléletű környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazására.

Az intenzív mezőgazdasági művelésnél a termelési kockázat minimumra szorításával, a megfelelő környezetre nem ártalmas agrotechnikai- talajművelési eljárásokat alkalmazva, gondot kell fordítani a biotóp hálózat elemeire (mezővédő erdősávok, cserjesorok, vízfolyások melletti terület kialakítására) és az erózió elleni védelemre.

A mezőgazdasági területek övezeti tagozódását a településszerkezeti terv és a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdők, fasorok, fás bozótok

A település határában az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága 184,9 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván:

Üzemtervezett erdők elsődleges rendeltetése Juta határában:

Az erdőterület kiterjedése a külterület nagyságához viszonyítva nem jelentős, cca. 10 %-a erdővel borított terület. Az erdőterületek nagy része gazdasági rendeltetésű  erdőkből áll.

Somogy megye területrendezési terve szerint az eddig növénytermesztésre és állattenyésztésre használt földterületek egy részénél jogosan felmerülhet az erdősítés, mint hosszú távú hasznosítás. A mezőgazdasági termelés felváltása erdőtelepítéssel olyan területeken célszerű, ahol valamilyen tényező akadályozza a hatékony növénytermesztést, vagy állattenyésztést.

A tervezett erdősítéseknél szorgalmazni kell az erdőfoltok egységes erdőtömbbé szervezését.

Az erdőterületeket a szerkezeti terven gazdasági és védelmi erdő övezetekként különítettük el. Az övezeti tagolás nem jelenti az erdőterületek elsődleges rendeltetésének kötelező megváltoztatását, hanem a fejlesztések irányát rögzíti.

Gyepek

A völgyek réti talajtípusain rétek-legelők, szántók foglalnak helyet. A területen lévő gyepterületek - melyek területi kiterjedése elenyésző (kb. 3 %) - megtartása hosszú távon is szükséges.

A gyepterületeken nem jelentős a térségre egyébként oly jellemző intenzív önerdősülés, a gyepeken inkább elszórva találhatóak szép, védelemre érdemes, facsoportok.

Szőlők és gyümölcsösök

A település észak-keleti oldalán található összefüggő szőlő-gyümölcsös terület­felhasználású kertterület. A kertterület kiterjedése jelentékeny, bővítése hosszútávon nem tervezett.

Vízfolyások, vízfelületek

A település területén keresztül É-D-i irányban húzódó bevágódott árkok, vízfolyások a tájszerkezet jelentős elemei. A tájkarakter a vizek által alig befolyásolt, de a fafajösszetétel ezen vizek által mégis gazdagabb. Természetesen a vízfolyások a fauna kialakulására és megtartására is hatással vannak. Jókarban tartásukról gondoskodni kell. Fenntartásuk során biztosítani kell természetközeli kialakításukat, mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.

Belterületi közterületek, zöldfelületek

A község belterülete zöldfelületi szempontból részben ellátott. Az utcák közepesen fásítottak.

A település közterületeire egységes arculatterv készítendő. A településarculat megőrzése és javítása érdekében a hagyományos gyümölcsfasorok, őshonos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs, házi berkenye stb.) javasolt. A cserjesávok, sövények ültetésénél kerülni kell a városi növények ültetését (díszalmák, tűztövis, lonc, japánrózsa, madárcseresznye, vöröslevelű borbolyák, stb.).

A történeti településrészen meg kell őrizni, és a hagyományoknak megfelelően helyreállítani, fejleszteni a településarculatot, a hagyományokat tiszteletben tartó, a ’városias’ környezetektől markánsan eltérő környezetalakítás szükséges.

A település belterületén nem létesíthető 6 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű gyalogos felület (járda) és közlekedési zöldsáv.

1. sz. melléklet

Erdőterületek, fasorok:

A meglévő erdőterületek bővítendők gazdasági erdőként az alábbi területeken

Beerdősült gyepből gazdasági erdő: 076/1 (megosztva),

A meglévő erdőterületek bővítendők védelmi erdőként az alábbi területeken

Szántóból védelmi erdő: 023/12-17 (megosztva), 023/19 (megosztva), 023/20 (megosztva), 028/12 (megosztva), 034/3, 034/4 (megosztva), 035/1 (megosztva), 038/3 (megosztva), 044/4 (megosztva), 044/5, 052/1, 052/27, 052/28, 062/2, 084/2, 084/3 (megosztva), 084/4,

Gyepből védelmi erdő: 06/5 (megosztva), 08/7, 08/8, 015/13, 023/2 (megosztva), 023/3 (megosztva), 023/4 (megosztva), 023/5 (megosztva), 023/6 (megosztva), 050/4 (megosztva), 051/1 (megosztva), 052/26, 061/60 (megosztva), 061/62 (megosztva), 061/70 (megosztva)

Mocsárból védelmi erdő: 044/4 (megosztva)

Beerdősült gyepből védelmi erdő: 028/22, 028/27, 032/4-17 (megosztva), 034/17 (megosztva), 034/19 (megosztva), 050/1, 050/3, 050/4 (megosztva), 050/12, 050/13 (megosztva), 052/15, 052/3, 076/1 (megosztva), 079/1 (megosztva) 081 (megosztva)

Beerdősült szántóból védelmi erdő: 079/1 (megosztva), 079/2,

Udvarból védelmi erdő: 080;

Beerdősült gyümölcsösből védelmi erdő: 081 (megosztott)

A meglévő gazdasági erdők véderdő övezetbe tartoznak az alábbi területeken

06/2. 08/3, 015/11, 015/12, 020 (megosztott), 026/1, 026/2, 028/11028/21, 028/26, 034/17, 034/18, 034/19, 035/6, 035/7, 035/9, 038/1, 038/3 (megosztva), 042, 047/1, 050/4 (megosztva), 050/13 (megosztva), 052/6, 052/16, 052/21, 052/23; 052/25, 052/29, 054/1, 061/16, 061/66 (megosztva), 067/3, 068 (megosztva), 076/1 (megosztva), 077, 079/1 (megosztva), 087/8-10 (megosztva, 088/1 (megosztva),

Fasorok telepítése és pótlása szükséges az alábbi helyrajzi számú területek mentén:

6701, 022, 03;

4. KÖRNYEZETVÉDELEM

Talaj- és vízvédelem

A település a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2.1. melléklete alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny, a 49/2001.(IV.3.)Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nem nitrátérzékeny területen fekszik.

A településen jelentős talaj- és talajvízszennyezést okozó objektum jelenleg nem található. A település közvetlen környezetében a szántók a lakótelkekig és a vízfolyásokig érnek, a lakott területen porszennyezést, az élővizekben talajbemosódással vízszennyezést okozva.

A csapadékvíz-elvezetés a községben jelenleg nyílt árok-rendszerrel megoldott. A közigazgatási területen – annak felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt – a csapadékvíz – elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni.

A településen a környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb feladat a közműves szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése. Egy lehetséges alternatívaként elképzelhető az, hogy a szomszédos településekkel együtt összesen négy település szennyvizeinek fogadása a jutai szennyvíztelepen történjék. Ennek műszaki feltételeit egy megvalósíthatósági tanulmány keretében szükséges tisztázni.

Jelenleg a talajt és talajvizet szennyező forrást a még működő egyedi szikkasztókból elszivárgó szennyvizek jelentik. Az elszennyeződés folyamatának felgyorsulását okozza a településen a vezetékes ivóvíz következtében megnövekedő elszikkasztott szennyvízmennyiség, melyben a megnövekedett mosószerfogyasztás miatt magasabb a nitrogén és foszfortartalom. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezve.

A település területén talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el, és ilyen tevékenység nem végezhető.

Levegő

A területen jelentős levegőszennyezést okozó tevékenység nincs.

A szántókról porszennyezés terheli a települést. A lakott terület határán védősávot kell kialakítani a szántóföldi porszennyezés megakadályozása érdekében.

A településen csak olyan tevékenység végezhető, amely a levegőminőség – védelemmel kapcsolatos – hatályos – országos előírásokat kielégítik.

A településre a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet értelmében az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az érvényben lévő rendeletek írják elő. A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” megjelent 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján jelenleg az „F” zónacsoportba tartozik (F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg).

A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

A település külterületét jelentős közúthálózat fejlesztési elképzelések érintik –keleten a 6701.sz. és északon a 6703.sz. összekötő utak nyomvonalának korrekciója. A tervezett fejlesztések a lakóterületeket kedvezően érintik. A 6701.sz. és 6703. sz. utak elkerülő szakaszának kiépítését követően a lakóterületek közlekedésből származó levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkenése várható.

Zaj

A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A településen a többször módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet alapján - a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a 6701 sz., a 6703.sz. és a 6709. sz. összekötő utak menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

A Kaposújlaki polgári reptér és a hozzá csatlakozó honvédségi terület védőövezetét a településszerkezeti és a szabályozási tervek tartalmazzák.

Hulladék

A településen a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott. A települési szilárd hulladékot a kaposvári szeméttelepre kell szállítani. Szorgalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés elterjesztését. Ennek érdekében a település belterületén a meglévő 2 gyűjtősziget mellett továbbiak kialakítása és gyűjtőedényzetek széleskörű kihelyezése szükséges.

A szippantott szennyvizet a kaposvári 1.számú szennyvíztisztító telepre vagy a hetesi teraszos - kazettás szennyvíztelepre kell szállítani.

A település területén lévő dögkút megszüntetésre került. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

A település területén veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy végezhető, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

5. KÖZLEKEDÉS

Úthálózat

Juta község Kaposvártól 6 km-re észak-nyugatra helyezkedik el, a 6701.sz. Fonyód-Kaposvár, a 6703. sz. Pusztakovácsi-Juta, valamint a 6709.sz. Juta-Kaposfüred összekötő utak kereszteződésében. Fenti utak állami tulajdonúak; szabályozási szélességük a kialakult állapot szerinti.

A település egyéb útjai kiszolgáló utak, melyek szabályozási szélessége a szabályozási tervek szerinti.

A terv jelentős úthálózat – fejlesztést irányoz elő a településen. A közigazgatási területet érinti – a belterülettől keletre a 6701. sz. és a belterülettől északra a 6703.sz. összekötő utak – elkerülő szakaszának nyomvonala. E nyomvonalakat a településszerkezeti és a külterület szabályozási terv egyaránt tartalmazza.

Az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő külterületi földutak és vízlevezető árkok folyamatos karbantartásáról (víztelenítés, bozótirtás, stb.) gondoskodni kell.

Tömegközlekedés

A települést érinti a Kaposvár-Fonyód vasútvonal, de megállója nincs. A legközelebbi vasúti kapcsolat Kaposfüreden található. (2km-re Jutától)

A ”tömegközlekedést” a KAPOS VOLÁN RT helyközi autóbuszjáratai biztosítják.

Parkolás

A településen az OTÉK 42.§-a alapján számított gépjármű-elhelyezési igényeket az alábbiak szerint kell kielégíteni:

            -a lakóterületen, a kereskedelmi szolgáltató valamint az ipari gazdasági területen telken belül kell biztosítani,

            -a különleges területeken a parkolást saját telken és közterületen együttesen kell biztosítani.

6. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS HÍRKÖZLÉS

A településen jelenleg a villamos-energia, a közüzemi vízellátás, a vezetékes gázellátás és egy utcában a vezetékes szennyvízelveztés biztosított.

A csapadékvíz-elvezetés nyílt árokrendszerrel megoldott. A szennyvízelhelyezés – a szennyvízhálózatra kötött 59 lakás és a közintézmények (sportöltöző, óvoda, orvosi rendelő, iskola, polgármesteri hivatal) kivételével – egyedi szikkasztókba történik.

A településen a közművesítéssel kapcsolatos legfontosabb feladat a közműves szennyvízelvezetés teljeskörű kiépítése, az összközművesített ingatlanok arányának jelentős növelése, a csapadékvíz-elvezetési problémák rendezése.

A belterületen – a terv távlatában – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetést lehetőleg gyepes (nem burkolt) vízelvezető árkokkal kell megoldani.

A településen a távbeszélő hálózat kiépített. Mobil átjátszótorny nincs. A település belterületén és a szőlőhegyen táj- és településképvédelmi okok miatt táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával létesíthetők.

A település területét az alábbi országos jelentőségű  vezetékek érintik:

            -regionális ivóvízvezeték

            -hírközlési átjátszósáv

            -szénhidrogén szállítóvezeték

            -nagyközépnyomású gázvezetékek

7. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

A településen a 8005/2001. KÖM rendelet szerint ex lege országosan védett természeti értékek találhatók (források), melyek kataszterezése folyamatban van. A területen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területeket tart nyilván. A területen érzékeny természeti terület nem lett kijelölve. A területen Natura 2000-es terület nem található. A területen országos védelem alatt álló természeti terület nem helyezkedik el.

A település területét érinti az ökológiai hálózat övezete. Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.

A település területén az ökológiai hálózat övezetét a külterület szabályozási terv, a helyi jelentőségű védett természeti értékeket a HÉSZ 1. sz. melléklet tartalmazza.

8. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM

A településen országos védelem alatt álló műemlék a XIV. századi eredetű római katolikus templom (tsz. 9049).

Helyi védelem alatt áll 4 kereszt. Helyi védelemre érdemes – a már védetteken kívül – néhány lakóház, gazdasági épület és kőkereszt.

A helyi jelentőségű, védelem alatt álló illetve védetté nyilvánítandó művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazzák.

A település területén számos nyilvántartott régészeti lelőhely valamint régészeti érdekű terület található. Ezeket a területeket a településszerkezeti és a szabályozási tervek tartalmazzák.

A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása, az új építéseknél – a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző - hagyományőrző építészeti karakter megtartása.

2.1.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT

PAGONY KFT.

2003. NOVEMBER

Juta község Képviselőtestületének

14/2004 (VI.2.)számú

önkormányzati rendelete

„Juta helyi építési szabályzatá”-ról

Juta község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Juta község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. november, jsz.: 13/2002) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok és jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet valamint a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája, valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés településképi vonzatait és építési karakterét konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(6)  Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) Az országosan védett műemlék épület építési ügyeiben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. szerint az eljáró hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban KÖH), míg a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok építési ügyeiben az építési hatóság köteles a KÖH-t, mint szakhatóságot bevonni az építésügyi eljárásba.

(11) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.tv. 22.§. (3) bekezdése és a 23.§-a alapján, a megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell.(Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni).

Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV.tv.24.§-nak (2)-(6) bekezdése szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.

(12) A bruttó 250 m²-s családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. A szakvéleményben kiemelten kell kezelni a természeti adottságokat és folyamatokat, mivel a település igazgatási területén a felszínhez közeli teherviselő kőzettér a vízfolyások környezetében nem megbízható teherbírású, erózióra érzékeny és felszínmozgások kialakulására hajlamos. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyainak értékelését, valamint a felszíni vízelvezetés szakszerű megoldását is.

(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

                 -a 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél

                 -a meredek csúszás – vagy omlásveszélyes területek beépítésénél

                 -az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél

                 -a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)

                 -a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba

        szakhatóságként be kell vonni:

      -az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e)

        bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési,

        tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a

        kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a

        kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során 

        üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(15) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen haszonállat – tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(16) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – csak fokozatosan, több ütemben történhet.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének
2.       a./ beépítésre szánt területei
3. aa/., kertvárosias lakóterület(Lke)
4. ab/., falusias lakóterület(Lf)

           ac/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

            ad/ ipari gazdasági terület, ezen belül

                     - egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (Gip-kg) és (szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó létesítmény) (Gip-ko) területe

                 - jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)

  ae/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (sportpálya) (Kü-S)

      - temető (Kü-T)

      - honvédelmi terület (Kü-H)

      - polgári repülőtér (Kü-R)

      - szennyvíztelep (Kü-SZT)

      b./ beépítésre nem szánt területei

ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

       - közút (KÖu)

       - kötöttpályás-vasút (KÖk)

           bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

         - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

bd./ általános mezőgazdasági terület, ezen belül

•                  - szántó (Má)
•                  - gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0)

            be./ kertes mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)

                 - belterületi kert (Mk-0)

            bf./ vízgazdálkodási terület

•                  - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
  •                  -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv)
• 
  
• (2)            A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási  
• egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
• 
  
• 
  

Kertvárosias lakóterület

3.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

              a.,nem helyezhetők el az OTÉK 13§. (2) bekezdés3 és 4 pontjában valamint a (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.

              b.,egy építési telken legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(2)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan    

      kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d., Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

(4)       A lakóterületen

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(6) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(7) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Falusias lakóterület

4.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti lakóépület építménymagasság legfeljebb 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióhoz kapcsolódó előírások – pl. tornacsarnok – indokolttá teszik

3. A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

                          egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

(5)  A lakóterületen a terv távlatában

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség – az Lf9 övezet kivételével, ahol 0 % – minimum 50 % kell legyen.

8. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.

3. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

6.§.

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (Gip-kg) és (szénhigrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó létesítmény) (Gip-ko) területe

       -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)

3. A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.

4. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

5. A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

6. Az ipari gazdasági területen lévő 045/2 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóházak és környezetük adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóházak egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthetők.

7. A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó.

8. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

9. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

10. A területen a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
11. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

7.§.

1. A település területén különleges területek a temető, a sportpálya, a szennyvíztelep, a polgári repülőtér valamint a honvédelmi területek.

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

5. A sportpálya, a temető és a polgári repülőtér övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt a tervezett funkcióra vonatkozó előírások – pl. sportcsarnok, repülőgéphangár, stb – indokolttá teszik.

6. Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

7. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A különleges területen:

a./ belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges 

     közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

9. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

10. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

8.§.

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén - külterületen 8 m tőtávolsággal - egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

6. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

3. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
4. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. §.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

2. Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is be kell vonni.

3. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

11 §.

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ lakóépület

                   -az Mk-0, az Má-0 és Mk övezeti jelű területen nem, 

                   -az Má övezeti jelű területen min. 5 ha telekterületen

                     helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen (Mk-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
4. A mezőgazdasági gyepterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.

5. A kertes mezőgazdasági területen (Mk) lévő 760/a hrsz-ú ingatlanon a meglévő lakóépület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthető.
6. Az M-K jelű övezetben gazdasági épület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

7.  A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

8. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

12.§.

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.
2. 
   
2. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m és a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

13.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

14.§.

1. A belterületen – a terv távlatában – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46.§.-ban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

                  megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 46.§.-ban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

megoldott legyen.

            Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a 

           beépíthetőségnek.

3. A szennyvízcsatorna – rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári 1.számú szennyvíztisztító telepre vagy a hetesi teraszos-kazettás szennyvíztelepre kell szállítani.

4. A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

5. A település belterületén és a szőlőhegyen település- és tájképvédelmi okok miatt táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők, más területeken a létesítéshez az önkormányzat hozzájárulását is meg kell szerezni.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

15.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

16.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                    

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A településre az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek az érvényben lévő előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

4. A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
6. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6701.sz., a 6703.sz. és a 6709 sz. összekötő utak menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

17.§.

1. A településen az ökológiai hálózat övezetét a külterület szabályozási terv , az e rendelettel védetté nyilvánított egyedi természeti értékek tételes felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.

4. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

18.§.

1. A településen országos védelem alatt álló műemlék a középkori eredetű római katolikus templom (tsz. 9049).

2. Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

19.§.

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

• a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket a külterület szabályozási terv szerinti helyeken
• a lakó ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

5. A kaposújlaki repülőtér és a honvédségi terület védőterületén (biztonsági övezetén) belül építési korlátozás tartandó fenn, e rendelet 3.sz. melléklete szerint. A korlátozás alól egyedi felmentést eseti eltérés engedélyezésével a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoporfőnökség adhat. (A védőterület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.)

Záró rendelkezések

20.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§.(6) és (7), 4.§ (6) és (7), 5.§. (6), (7) és (8), 6.§. (7), (8) és (9), 7.§ (9), 8.§ (4) és (5), 12.§ (2), 13.§ (2) valamint a 15 § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16.§ (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2004. június 2-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Juta összevont rendezési tervéről szóló – többször módosított – 14/1996.(XI.19.) számú Kt. rendelet.

                         Vassné Enyedi Mária                                 Szabó Tibor     

                                    jegyző                                            polgármester

                                                                                                        1. sz. melléklet

Természet- és tájvédelem

1,/Helyi jelentőségű védett fasorok és egyedi természeti értékek (védett fák):

       4          Tilia sp.                      Hársfa                                         1

                                                                                                                             2. sz. melléklet

Művi értékek védelme

1./Országos védelem alatt álló műemlék

1. Római katolikus templom                   Hősök tere.               1     hrsz

2./Műemléki környezetet jelentő ingatlanok

A római katolikus templom (tsz:9049) (1 hrsz) műemléki környezete

            1.                                                                                                       2 hrsz egy része

            2.                                                                                                       3 hrsz

            3.                                                                                                       111     hrsz

            4.                                                                                                       112     hrsz

            5.                                                                                                       116     hrsz

            6.                                                                                                       117     hrsz

            7.                                                                                                       118     hrsz

            8.                                                                                                       184 hrsz egy része

9. 356/1 hrsz
10. 356/2 hrsz
11. 357/1 hrsz
12. 362     hrsz
13. 363     hrsz
14. 364     hrsz

3./Helyi védelem alatt álló művi értékek

1.Keresztek                                      Hősök tere                            1 hrsz

2.Kopjafa, emlékmű                       Hősök tere                            3 hrsz

3.Kereszt                                          Hősök tere                            9 hrsz

4.Kereszt                                          Szabadság u.17.                   105 hrsz

5.Lakóépület                                               Szabadság u.5.                     111 hrsz

6.Magtár                                           Petőfi u.16.                           124/9 hrsz

7.Kereszt                                          Dózsa Gy.u.                          184 hrsz

8.Milleniumi emlékoszlop            Sportpálya                            240 hrsz

9. Lakóépület                                   Rákóczi u.3.                         368 hrsz

10.Kereszt                                        Kaposfüredi út                     402 hrsz

11.Lakóépület                                 Rákóczi u.49.                       408 hrsz

12.Lakóépület                                 Rákóczi u.53.                       410 hrsz

13.Gazdasági épület                                   Rákóczi u.57.                       412 hrsz

14.Lakóépület                                 Rákóczi u.                            418 hrsz

15.Lakóépület                                 Rákóczi u.68.                       456 hrsz

16.Lakóépület, gazdasági épület  Rákóczi u.56.                       462 hrsz

17.Gazdasági épület                                   Rákóczi u.24.                       478 hrsz

18.Lakóépület                                 Rákóczi u.8                          486 hrsz

19.Kereszt                                        Zártkert                                 601/2 hrsz

20.Keresztek                                               Temető                                  037 hrsz

21.Síremlék                                      Temető                                  037 hrsz

22.Lakóépület                                 Péterpuszta                           045/2 hrsz

                                                                                                                        3. sz. melléklet

A kaposújlaki repülőtér és a honvédségi terület miatti védőtávolságok

1., A 062/1 helyrajzi számú ingatlan szélétől mért:

            -1000 m-en belül távbeszélő szabadvezeték, ill. 11m-nél nagyobb gerincmagasságú új építmény

            -1500 m-en belül villamos szabadvezeték

            nem létesíthető

2., A 062/2 helyrajzi számú ingatlan szélétől mért:

            -2500 m-en belül a felszállási sávban 100 m-nél magasabb új építmény nem létesíthető

3.

TERVIRATOK