1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Juta Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)·tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) Juta Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg.

3. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § Üzleti vagyon mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban, kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

6. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli, és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadás, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.

7. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

8. § Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat Ital alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát -a feladatellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók es fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására a vagyonhoz fűződő 'közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használat ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv_ a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig jelzi a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával. kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

11. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzat

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől - a képviselő testület egyedi döntésével abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel- így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés·beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

12. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 5 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 5 millió forint értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

13. § (1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 11. § szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

14. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonában ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

15. § Az önkormányzat követeléseiről 50.000 Ft egyedi értékhatárig á Polgármester, 50.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

16. § Az önkormányzati forrásbevonás - adósságot keletkeztető ügylet (pl. hitelfelvétel) - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény, valamint a adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezésein k figyelembevételével történhet.

17. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben, és az Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

18. § E rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba.

19. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 15/2011. (V. 10.) önkormányzati rendelet.