(1) A rendelet hatálya Balatonlelle város Önkormányzat közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: Kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.

(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt az 1. §-a szerinti kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid-tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg a 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe-helyezését követő hónapban végzett alapállapot- felmérés keretében mért értékeket.

(3) Kibocsátó műszaki szakértő által készített véleménnyel köteles igazolni Adóhatóság felé annak tényét, hogy a kiépített közcsatorna részére műszakilag nem áll rendelkezésre.

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §-ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény határozza meg.

(1) A talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott és a vízszolgáltató által elismert, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

(2) A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(1) A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a mindenkor hatályos környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szabályozza.

(1) Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.

(1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló, jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képező nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.

(2) Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.

(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

a.) családban élők esetén a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban nyugdíjminimum)

b.) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 200%-át,

c.)¹ rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján.

(2) Különös méltánylást érdemlő eset:

- fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető helyzet megléte és bekövetkezése.

(3) Az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni

a.) családi pótlékot (ha a törvény nem vonja személyi jövedelem hatálya alá),

b.) árvaellátás,

c.) segély jellegű rendszeres ellátás (pl. vakok járadékát, segélyét, rendszeres szociális segélyt, katonai segélyt, rendszeres nevelési segélyt, ápolási segélyt, mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatását)

d.) lakbér hozzájárulást, lakbér és lakásfenntartási támogatást.

(1) Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól:

a) az a kibocsátó, akinek a kerti csapon mért fogyasztása, locsolás címén valósul meg,

b) az a kibocsátó, akinek ingatlanán épület, felépítmény nincs (üres telek) és a vízellátást kizárólag csak egy vezetékes vízvételezési hely biztosított, valamint a közszolgáltató által igazolt éves – időszakos- vízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t,

c) az a kibocsátó, akinek az ingatlanát érintően a közcsatorna kiépítésre került, azonban a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára gravitációval – átemelő kiépítése nélkül – rákötése nem lehetséges a kibocsátó által benyújtott műszaki szakértő által készített szakvélemény alapján,

d) az a kibocsátó, aki közparkban és közterületen lévő szökőkutakhoz vízbekötéssel rendelkezik, valamint az aki köztemetőkben lévő vízbekötéssel rendelkezik,

e) az a kibocsátó, akinek a közszolgáltató által igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg az 5 m3-t.

(1) A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:

a) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,

b) a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,

c) a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja. Ebben az esetben a díjfizetési kötelezettség a rákötést megelőző év december 31. napjáig szól.

(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

(1) A kibocsátó a díjat minden év március 31. napjáig köteles fizetni (önadózás).

(2) A fizetési kötelezettséget a kibocsátó az Önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számla javára teljesíti.

(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet, és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) Tárgyévet követő év február 28. napjáig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vízmű üzemeltetését végző szolgáltatót a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott vízmennyisége, és a locsolási célú víz mennyisége, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyisége tekintetében.

1.) Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: Olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

2.) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

3.) Egyedi zárt szennyvíztároló: Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

4.) Folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet: az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

5.) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva - a rácsatlakozást.

6.) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak jövedelem.

7.) Háztartás: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak köre.

8.)³ Kerti csap: a közszolgáltató által igazoltan, kizárólag locsolási célra létesített, külön mérőórával mért kültéri vízvételező hely.

E rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2004. (V.28.) önkormányzati rendelet, és a 19/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 7. § -a.

A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

6.2. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés b) pont alapján:ýýý.ýýýFt

6.3. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. § (1) bekezdés c) pont alapján: ýýý.ýýýFt

6.4. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés d) pont alapján:ýýý.ýýýFt

6.5. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8/A. §. (1) bekezdés e) pont alapján:ýýý.ýýýFt

7.2. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8. §. (1) bekezdés b) pontja alapján: ýýý.ýýýFt

7.3. Az 16/2012. (IV.27.) önk. rendelet 8. §. (1) bekezdés c) pontja alapján: ýýý.ýýýFt