Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hatály és értelmező rendelkezések

1.§

1. (1) E rendelet hatálya Balatonlelle város (továbbiakban: a város) teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, (a továbbiakban együtt: építési tevékenységet folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban OTÉK), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak, valamint a mellékletét képező Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával lehet.

Fogalom meghatározások

       2.  §.

E rendelet alkalmazásában:

1. 1. Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és (vagy) sugárzására szolgál.

2. 2. Antennatartó szerkezet: Olyan építmény, melynek födémére, vagy homlokzatára, vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál.

3. 3. Barkácsműhely: Nem üzemi méretű, a saját szükséglet fedezését, a szabadidő eltöltését szolgáló, nem termelő, illetve nem szolgáltató jellegű tevékenység céljára alkalmas kiegészítő funkciójú épület.

4. 4. Építmény magasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték; melynek kiszámítását a 13. melléklete tartalmazza.

5. 5. Fő rendeltetés szerinti épület: A terület-felhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület.

6. 6. Fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épület: Az építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő illetve kiszolgáló épületnek minősül: járműtároló, csónaktároló, kazánház, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tároló építmények (tüzelőanyag, szerszám, továbbá szín, fészer magtár góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, barkácsműhely, a kisipari,- kézműipari műhely, árusító pavilon).

7. 7. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.

8. 8. Kisipari épület: Olyan gazdasági célú épület amelyben a fő tevékenység gépesített munkavégzéssel történik, elsősorban ipari-kereskedelmi termékeknek nem saját célra történő előállítására.

9. 9. Kialakult állapot: Ahol a HÉSZ kialakult állapotra utal, ott az adott utca szakaszon,- saroktól sarokig terjedő rész,- legalább 70%-os beépítettsége esetén, és az adott telek legfeljebb 24 méter telekszélességig az alábbiak értendők:  

• oldalkertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telekhatár és a főépület-, vagy legalább szerkezet-kész főépület közötti távolság,
• elő- és hátsókertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telekhatár és a főépület-, vagy legalább szerkezet-kész főépület közötti távolság, ha ez egyértelműen nem állapítható meg, akkor a szomszédos telkek esetében kialakult méret;
• épületmagasságra vonatkozóan a kialakult állapot ott és úgy értelmezhető, ahol, és ahogy erre a HÉSZ rendelkezést tartalmaz.
• Közutak esetében az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, a közút hosszanti tengelyével párhuzamos, egymással szemben fekvő telekhatárai közötti távolság.

10. 10. Nem zavaró hatású gazdasági építmény: Azon gazdasági-szolgáltatási tevékenységek végzésére szolgáló építmények összessége, mely a környezetében megengedett zaj, - rezgés, - levegőtisztaság-védelmi, - bűz, - közegészségügyi és egyéb korlátozó előírásokat nem lépi túl.

11. 11. Sportépítmény: A sportolás építményei, az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerűen vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, melyek területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentős zöldterülettel kerülnek kialakításra.

12. 12. Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobahelyiségeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület.

Szabályozási elemek

3. §

1. (1) A SZT kötelező, tájékoztató és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) –vonatkozó rendelkezéseinek és az általános érvényű előírások szerinti – módosításával lehetséges.

2. (2) A SZT kötelező szabályozási elemei:
   1.  a) szabályozási vonal, -szélesség;
   2.  b) övezet, építési övezet határa, jele;
   3.  c) építési vonal;
   4.  d) építési hely és határa (előkert, hátsókert);
   5.  e) szabályozási elemekre vonatkozó méretek (méterben);
   6.  f) közút, vegyes forgalmi út;
   7.  g) gyalogút, gyalogos zóna;
   8.  h) kerékpárút;
   9.  i) megszüntető jel;
   10.  j) megtartandó, kialakítandó zöldfelület;
   11.  k) helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, terület;
   12.  l) helyi védelem alatt álló fa.

3. (3) A szabályozási tervlapon szereplő tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben kerültek meghatározásra, illetve lehatárolásra, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség:

1. a) meglévő külterületi határ, meglévő és tervezett belterületi határ;
2. b) műemlék, műemlék telke;
3. c) műemléki környezet határa;
4. d) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek;
5. e) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa, Natura 2000 természet-megőrzési terület határa;
6. f) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület határa;
7. g) a környezetvédelmi, táj és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályok és kikötések
8. h) vízműkutak védőtávolsága,
9. i) közlekedési és közműlétesítmények védőterülete, illetve védősávja.

4. (4) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

1. a) a telekhatár;
2. b) a telekhatár javasolt megszűntetése,

változtatásuk az OTÉK és a HÉSZ előírásainak figyelembevételével történhet.

Az építés, létesítés általános feltételei

4. §

1. (1) A beépítési mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a telek legkisebb kialakítható területét, valamint az újonnan telekosztásra kerülő területeken a telek méreteit a SZT és a HÉSZ különböző területek vonatkozó részletes előírásai tartalmazzák

2. (2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

1. a) a tervezett szabályozási vonalaknak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
2. b) a SZT-n jelölt belterületi határ módosítása legalább az új beépítéssel érintett telek esetében megtörtént;
3. c) a szükséges közművesítés az épület használatbavételéig biztosítható;
4. d) a gépjárművel történő megközelítés biztosított.

3. (3) Terepszint alatt építmény:

1. a) csak az építési helyen belül helyezhető el;
2. b) beépítésre szánt területeken alapterülete legfeljebb a telek 10 %-a lehet;
3. c) beépítetlen építési telek esetén önállóan nem létesíthető.

4. (4) Beépítésre nem szánt területen a 10 méternél magasabb építményt a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően, kell elhelyezni. Az illeszkedést a külön jogszabályban előírt látványtervvel kell igazolni. Az építményt úgy kell elhelyezni, hogy azt minden oldalról a saját telke vegye körül. Az építmény és a telekhatár között a szabadon hagyandó sáv szélessége legalább az építmény magasságának fele kell legyen.

5. (5) A HÉSZ-ben és a SZT-ben előírt épület magasság nem vonatkozik a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a technológiai, és sajátos igények, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kell engedélyezni. A megengedhető legnagyobb épület magasságuk legfeljebb 25 méter lehet.

6. (6) A 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmény elhelyezéséhez külön jogszabályban előírt látványtervet kell készíteni.

7. (7) Kerítés létesítésére vonatkozó szabályok:

1. a) A vasút és a Balaton közötti területen, továbbá az üdülőövezetben legalább 50 %-ban áttört felületű és legfeljebb 1,8 m magasságú utcafronti kerítés építhető. A település többi részén  épülő kerítés esetében a tömör szakasz hossza az 5,0 m-t nem haladhatja meg és az azt követő áttört rész legalább a tömör kerítés szakasz hosszával megegyező kell legyen.
2. b) Saroktelek esetében - az átláthatóság biztosítása érdekében - a sarokponttól kezdődően mindkét irányban áttört szakasszal kell a kerítés építését elindítani.
3. c) Szögesdrót kerítés a kisvárosias (Lk),a  településközpont vegyes terület (Vt), az intézményterület (Vi),és az üdülőterületen (Üü, Üh) nem létesítető, meglévő kerítés ilyen módon nem magasítható.
4. d) Kertes mezőgazdasági területen kerítés csak élő sövényből alakítható ki.
5. e) Egyéb mezőgazdasági területen a kerítés 90 %-ban áttört kialakítással építhető.

8. (8) Az épületekhez, az OTÉK-ban meghatározott számú parkolót kell, saját telken belül biztosítani. Közterületen csak a vegyes- és a különleges területek esetén valósítható meg szükséges parkoló, az OTÉK és az önkormányzat erre vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint.

9. (9) Belterületen:

1. a) az országos és a helyi természetvédelmi területeken,
2. b) az ökológiai hálózattal érintett területeken, valamint
3. c) a lakóházak és üdülők 50 m-es körzetén belül terepszintre épített antennatartó szerkezet nem létesíthető. Az épületen elhelyezett antenna, antennatartó szerkezet, az antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete 6,0 m-t-, az antenna tartószerkezet tengelyében a tetősíktól mért magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg

10. (10) Ahol a SZT építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkert elhagyásával lehet az épületeket elhelyezni, az OTÉK oldal-és hátsókertre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

11. (11) A közterületről látható homlokzatokon közmű műtárgyak csak takart módon (falba süllyeszte) helyezhetők el.

12. (12) A Balaton part és az M7-es út között, valamint az M7-es úttól déli irányban 1500 m-en belül csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem helyezhető el.

13. (13) A város területén szélerőmű, szélerőmű-park, illetve 6,0 m-nél magasabb szélkerék nem létesíthető.

14. (14) A településen új külszíni művelési bánya nem alakítható ki, a meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető, annak rekultivációja tervezett.

15. (15) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni. A parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

II.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

 Általános építési előírások

5. §

1. (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb teleknél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza

2. (2) Balatonlelle város közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz építményként nem telepíthető és szállás-, lakó- vagy tároló funkció ellátására még ideiglenesen sem helyezhető el.

3. (3) Konténerépítmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére, és maximum öt év időtartamra helyezhető el, kizárólag felvonulási építményként.

4. (4) Az előkert mérete

1. a) már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő főépülethez igazodóan, (kialakult állapot szerint) biztosítandó;
2. b) az a) pontban jelölt területen kívül legalább 5 m, kivéve a Balaton-partra merőlegesen futó kialakult – a 15. mellékletében felsorolt – utcákat, ahol a meglévő építési vonalhoz kell igazodni, vagy minimum 3,0 m-es előkertet kell elhagyni.

5. (5) Az előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák - az OTÉK szerint megengedett benyúló épületrészeken kívül - csak

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy
2. b) föld alatt elhelyezett zárt esővíztároló (ciszterna)
3. c) kerti tó
4. d) kirakatszekrény 2 m² felülettel, legfeljebb 2 m magassággal
5. e) zászlótartó oszlop
6. f) hulladéktároló legfeljebb 2 m² alapterülettel, 2 m magassággal
7. g) szolgáltató és gazdasági, valamint a beépítésre szánt különleges övezetben szükség esetén portaépület, legfeljebb 20 m²alapterülettel
8. h) lakóterületen saját tevékenységet reklámozó reklámtábla, legfeljebb 2 m² felülettel és 2 m magassággal
9. i) gazdasági és szolgáltató területen reklámtábla a 10.§-ban szabályozott módon helyezhető el oly módon, hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

6. (6) Az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb:

1. a) oldalhatáros és ikres beépítés esetén az építési telekre előírt legnagyobb épület magasságnál;
2. b) szabadon álló beépítés esetén az építési telekre előírt legnagyobb beépítési magasság felénél.

7. (7) Az oldalkert minimális méretén belül, -ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák, - az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül – csak

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy
2. b) kerti építmények közül a pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás célját szolgáló műtárgyak helyezhetők el oly módon, hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

8. (8) A hátsókert minimális mérete – ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák – a tényleges épület magasság, de legalább 6 m.

9. (9) A hátsókert minimális méretén belül – az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül –csak:

1. a) kerti tó;
2. b) föld alatt elhelyezett zárt esővíztároló (ciszterna)
3. c) komposztáló, a csatlakozó terepszinttől 1, 50 m maximális magassággal, a telekhatártól legalább 1, 50 m távolságra
4. d) zöldségverem, legfeljebb 5 m² alapterülettel, a csatlakozó terepszinttől 1, 50 m maximális magassággal
5. e) kerti építmények közül a pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló műtárgyak
6. f) legfeljebb 50 m² alapterületű, 2, 50 m legnagyobb gerincmagasságú fóliasátor, vagy üvegház helyezhető el, a szomszédos telekhatártól legalább 1, 50 m távolságban, amennyiben a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozza.

10. (10) Új főépületek utcai homlokzatának  vonala legalább 50 %-ban az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Kivétel ez alól, ha az utcai telekhatárra nem merőlegesen csatlakozó oldalhatárokkal kialakított a telek, ez esetben elegendő az építési vonallal történő érintkezés is.

11. (11) Oldalhatáron álló beépítési mód saroktelkein:

1. a) az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
2. b) amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélesség indokolja, a saroktelek utcai telekhatára egyben beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.

12. (12) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia a (10) bekezdésben foglaltak szerint.

13. (13) Beépített telken melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy attól különállóan a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő,- oldal,- és hátsókerti előírások betartása mellett. Kivétel ez alól a személygépkocsik elhelyezését szolgáló tárolóépület, mely az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.

14. (14) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 20 m telekszélességig az épület a telekhatártól legfeljebb 1 m-re helyezhető el, 20 m szélesség felett szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadon álló lakóépület oldalkertjének mérete nem korlátozza.

15. (15) Zártsorú beépítési mód esetén:

1. a) ha a szomszédos telkek nem beépítettek, az épület az előkert, építési vonal és egyéb előírások figyelembe vételével helyezhető el.
2. b) ha a szomszédos épületek zártsorúan, tűzfallal épültek, az új épületet is így kell elhelyezni.

16. (16) Ha a meglévő épület a HÉSZ építési övezeti előírásainak nem felel meg, (a telek túlépített, az adott telken épület nem létesíthető, az épület az építési helyen kívül áll, vagy az épület magasabb. mint az előírások által megengedett magasság) szintterületet és épületmagasságot nem eredményező, tartószerkezetet érintő korszerűsítési, felújítási munka végezhető, de új építés, bővítés csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően történhet.

17. (17) Településképi véleményezési eljárást, illetve településképi bejelentési eljárást az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben kell lefolytatni.
18. 
    
17. Építészeti előírások
17. 6. §

1. (1) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek fő tetőgerinc vonala jellemzően az oldalhatárral párhuzamos legyen.

2. (2) Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén az épület fő tetőgerincvonala jellemzően az utcával párhuzamos legyen. Az utcai épület traktusmélységén túl a beépítés az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint történhet.

3. (3) Az építési övezeteknél, az épületre meghatározott épületmagasság egyházi és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

4. (4) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani.

5. (5) Zártsorúan építendő épület építése vagy átalakítása esetén az utcai homlokzatot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó épület párkánymagassága illeszkedjék a szomszédos zártsorú épületek párkánymagasságához.

6. (6) Lakóterületen, vegyes területen és a belterülethez szervesen kapcsolódó különleges területen új épület kialakítása az alábbiak szerint történhet:

1. a) a főépület esetében a homlokzati felületek anyaga jellemzően: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet,
2. b) a főépületet magastetővel kell kialakítani, tetőfedésként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos égetett agyagcserép, betoncserép, kiselemes fémlemezfedés, cserepes lemez, kiselemes palafedés, bitumenes, valamint korcolt lemezfedés.
3. c) melléképületek és melléképítmények, homlokzati anyagaként sem alkalmazható: pala, pvc és műanyag, bitumenes lemez és bitumenes hullámlemez.
4. d) melléképületek és melléképítmények magastetős kialakítása esetén sem alkalmazható: hullámpala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés.

Zöldfelületek kialakítása

7. §

1. (1) A gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű fák közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók.
2. (2) Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolás nélkül sem érik el a légvezetéket.
3. (3) Új közutak, utcák kialakításánál

1. a) 12 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,
2. b) 18 m szabályozási szélességtől legalább kétoldali fasor telepítéséről kell gondoskodni.

4. (4) Nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

5. (5) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők: 

1. a) Belterületen, a kertterületen és további beépítésre szánt területnek minősített területeken:
   1.   aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
   2.   ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
   3.   ac) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
   4. b) külterületen, és beépítésre nem szánt területen:
   5.   ba) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
   6.   bb) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
   7.   bc)birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
   8.   bd)törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
   9.   be)vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
   10.   bf)cseresznyefa esetén 5,0 m
   11.   bg)dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
   12. c) külterületen és beépítésre nem szánt területen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
   13.   ca)1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
   14.   cb)2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
   15.   cc)2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
   16.   cd)fa esetében 8,0 m

6. (6) Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni.

Helyi értékvédelmi terület 

TK-val jelölt településkép-védelmi területre vonatkozó speciális előírások

8. §

1. (1) A helyi értékvédelmi terület és a településkép-védelmi terület a szabályozási terven lehatárolt.

2. (2) A településkép-védelmi területen belül a kialakult településszerkezet megőrzendő.

3. (3) A helyi értékvédelmi területen az utcakép, a településkép, a környezettel való szerves-, látványbeli kapcsolat,- megőrzendő. Új épület elhelyezésekor vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítése esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására látványterv készítendő az érintkező közterület olyan pontja felöl, ahonnan az utcaképi változás a legdominánsabban észlelhető.

4. (4) A településkép védelmi területen a tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor az egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni, a környezetre jellemző helyi karakter figyelembe vételével. Magastető 30-45⁰ közötti hajlásszöggel, pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető – kivéve a közterületről nem látható, kiegészítő funkciójú épületeket. A tetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, a településképbe illő, jellemzően piros, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló (natúr) árnyalatú színben.

5. (5) Helyi értékvédelmi területen a melléképületek, melléképítmények esetében is alkalmazandó a 6. § (6) bekezdés b) pontja.

6. (6) Hátsókert irányú épületszárnyak, kiegészítő funkciójú épületek, építmények gerincmagassága a közterület felőli épületénél magasabb nem lehet.

7. (7) Az épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén is megjelenő több szintben elhelyezkedő tetőablak új épület építése esetén nem engedélyezhető.

8. (8) A nem zártsorú beépítési módú épületek esetén épületrész kinyúlása a közterület fölé – kivéve az ereszt és az előtetőt, az erkélyt – 12 méternél keskenyebb szabályozási szélességű utcákon legfeljebb 0, 60 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának 1/3-át.

9. (9) A településkép védelem alatt álló területen és a védett épületeken az épület utcafronti homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az eredetivel megegyező formák, osztások anyaghasználat és színek alkalmazhatók.

10. (10) A helyi értékvédelmi területen a meglévő és új épületek közterületről látható homlokzatán technológiai létesítmény (ablakklíma berendezés- szellőztető, hűtő- és fűtőberendezés kültéri egysége és szerelvényei) nem helyezhetők el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

11. (11) A területen a műemlék épületek megtartása, karbantartása a meglévő állapot megőrzése elsődleges feladat.

12. (12) A műemléki környezetbe sorolt területeken csak olyan változtatás lehetséges, amely a műemléki terület felé néző és onnan látható homlokzatokon a kialakult állapothoz igazodó, vagy annál kedvezőbb változást eredményez.

13. (13) Távközlési és hírközlési önálló adótorony a területen nem helyezhető el. Az elektromos légvezetékek átépítése esetén az új vezetékeket földkábellel lehet kiépíteni.

Helyi építészeti értékek védelme

9. §

1. (1) A helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Az e körbe tartozó épületeket és egyéb objektumokat a HÉSZ 3. függeléke tartalmazza.

2.  (2) A védett épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés stb.) csak értékvizsgálat alapján végezhető.

3. (3) A védett épületek korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében elő kell segíteni az épületek mai igényeknek megfelelő használatát, a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználatának megtartását. A tagozatok, színek lehetőség szerint megtartandók, illetve pótlandók.

4. (4) Homlokzati nyílászárók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók alkalmazandók. Külső redőnyszekrény nem helyezhető el.

5. (5) Helyi védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületen belül működő cég. vagy egyéni vállalkozás felirata (cégére) helyezhető el, legfeljebb 0, 50 m² méretben.

(6) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület (H1), védett épület részlet (H2) megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme mellett, az önkormányzat által jóváhagyott külön rendelet alapján, a településképi véleményezési eljárás keretében, lehetséges.

 (7) A helyi értékvédelmi (- hé -) területeken az engedélyezési eljárás során a még fellelhető építészeti értékeket figyelembe kell venni.

(8) A helyi védett építmények védettsége csak a teljes műszaki avultság és az eredeti állapot helyreállításának ellehetetlenülésének beálltával szüntethető meg. A műszaki avultságot és az eredeti állapot helyreállításának elkerülhetetlenségét felmérési terv és foto dokumentációval bizonyítani kell.

(9)  A helyi védett építmény teljes lebontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor.

Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

10.  §

1. (1) A közterületeken történő reklámelhelyezés feltételeit e tárgyban kiadott önkormányzati rendelet szabályozza. A nem önkormányzati területekre vonatkozóan a (2)-(5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

2. (2) Önálló reklám- és hirdetőtábla lakóterületen csak saját tevékenységre vonatkozóan és legfeljebb 2 m²-, vegyes és gazdasági területen összevontan legfeljebb 12 m² felülettel helyezhető el.

3. (3) Reklámvilágítás, fényreklám csak olyan módon helyezhető el, hogy a fényhatás az építmények és helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, környezete rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

4. (4) Műemléki környezetben fényreklám nem helyezhető el.

5. (5) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani.

Kulturális örökségvédelem

11. §

1. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - az illetékes örökségvédelmi hivatal adatszolgáltatása alapján a SZT jelöli, a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza

2. (2) A település műemlékeit, a műemléki környezet határát, a műemlék telkét a SZT jelöli, felsorolásukat a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.

3. (3) Régészeti leletek illetve objektumok előkerülése esetén a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és az illetékes örökségvédelmi hatóságot soron kívül értesíteni kell. A kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait be kell tartani

Táj és természeti értékvédelem

12. §

1. (1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény

1. a) országos természetvédelmi területeken
2. b) az ökológiai hálózat övezeteiben,
3. c) közösségi jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 2000 területek),
4. d) tájképvédelmi övezetben, erdőterületeken, nem létesíthető.

2. (2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az:

1. a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
2. b) megelőzze a környezetszennyezést,
3. c) kizárja a környezetkárosítást.    

3. (3) A tájkép-védelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

4. (4) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes-, a szőlőkataszteri területtel érintett mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, történeti szerkezetét meg kell őrizni.

5. (5) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell őshonos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.

6. (6) Országos jelentőségű védett természeti területen, magterületen és ökológiai folyosó területén új külszíni művelésű bányatelek nem alakítható ki, a meglévő nem bővíthető.

7. (7) A város közigazgatási területén bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag kitermeléséhez állapítható meg,

8. (8) A vízfolyások melletti 10-10 m-es sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

9. (9) Vízfolyások medrétől 50 m távolságon belül trágyatároló, 100 m távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó telep nem létesíthető

10. (10) A közmű és elektronikus hírközlés nyomvonalas hálózatát és járulékos műtárgyait, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítését a táj és természeti értékek védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából:

1. a) Magterületen;
2. b) országos jelentőségű védett természeti területen;
3. c) térségi jelentőségű tájképvédelmi területen;

a műszaki lehetőségek, és a természetvédelmi szempontok mérlegelésével, lehetőség szerint terepszint alatt kell megvalósítani.

(11)    A szennyvízcsatornával még ellátatlan beépítésre nem szánt területen keletkező szennyvizek zárt gyűjtőben, illetve a

vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell elhelyezni. A zárt gyűjtőt, illetve az egyedi

szennyvízkezelőt a csatornahálózat kiépítésével meg kell szüntetni. 

Környezetvédelem

13. §

1. (1) A város igazgatási területén kizárólag olyan építmények építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság – jogszabály alapján - megállapított kibocsátási határértékét nem haladja meg.

2. (2) A város teljes közigazgatási területe felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. A területen hulladéklerakó, hulladéktároló és kezelő telep, komposztüzem, valamint hulladékátrakó állomás- és vegyszertároló nem létesíthető

3. (3) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetőségét, terület-felhasználását ne korlátozza.

4. (4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a jogszabály által előírt zajterhelési határértéket nem haladja meg.

5. (5) A HÉSZ alkalmazásában zajtól védendő terület-felhasználás:

1. a) lakó,- településközpont vegyes, intézményterület;
2. b) különleges területek (kivéve a homokbánya területet KB);
3. c) üdülőterületek;
4. d) zöldterületek;
5. e) gazdasági területnek (kereskedelmi, szolgáltató) azon része, ahol zajtól védendő rendeltetésű épület található.

6. (6) Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelés határértéke nem haladhatja meg a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályban előírt határértékeket.

7. (7) A település közigazgatási területén állattartás a vonatkozó állategészségügyi, higiéniai jogszabályok alapján és a HÉSZ együttes betartásával lehetséges.

8. (8) A közigazgatási területen keletkező, 20 kg-ot állati tetemeket átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő helyre kell elszállítani. ok

9. (9) A belterületen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

10. (10) Beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött teleknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízhálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

11. (11) A mezőgazdaság-, és erdőterületen, valamint a külterületi beépítésre nem szánt különleges területeken, - amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózatra történő csatlakozásra, - új épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

12. (12) Szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.

13. (13) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz

csatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörténik.

14. (14) A SZT-ben vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások, tavak, tározók medrének felső rézsű élétől számított 15-15 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető, meglévő épület e területet érintően nem bővíthető.

15. (15) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

16. (16) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

17. (17) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

18. (18) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

19. (19) Veszélyes hulladék állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep a város közigazgatási területén nem létesíthető.

III. FEJEZET

Településrendezési feladatok megvalósítását biztosító

 sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

Tilalmak és korlátozások

14. §

(1) Az építési tilalom terheli a 14. mellékletben felsorolt ingatlanokat, az ott megjelölt cél érdekében.

(2) Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

 Telekalakítás

15. §

1. (1) Az építési övezetben, illetve övezetekben közműtelek, illetve a SZT-ben meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében, telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

2. (2) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

3. (3) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telek szélessége

1. a) oldalhatáros és ikres beépítés esetén:          min. 14 m, (saroktelek esetén 18 m)
2. b) szabadonálló beépítés esetén:                      min. 16 m
3. c) zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén: min. 12 m (sarokteleknél 16 m)

4. (4) Kertvárosias lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az egyes építési övezetekre előírt, kialakítható telekméret kétszerese lehet, kivéve, ha a telekalakítás közintézmény, vagy hitéleti épület létesítése céljából szükséges.

5. (5) Beépítésre nem szánt területen 3 000 m²-nél kisebb terület

1. a) a közlekedési létesítmények,
2. b) közmű és hírközlési létesítmények,
3. c) véderdő,
4. d) zöldterület

létesítéséhez szükséges telek, és az a)-b) pont szerinti létesítmények kialakítása következtében visszamaradó mezőgazdasági- és erdőterület kivételével,-  nem alakítható ki.

Közterület alakítására vonatkozó előírások

16. §

(1) A SZT által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az Étv. előírásainak megfelelően,- az

eljárás lefolytatására illetékes hatóság,- a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és

lejegyeztetheti.

(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett, visszamaradó ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(3) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen, vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, az Étv. előírásainak megfelelően.

(5) Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelő illemhely használati lehetőség biztosításával létesíthető, a közterület tulajdonosának külön engedélyével.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

17. §

1. (1) Újonnan kialakításra kerülő telektömbök beépítése során a tervezett közműveket úgy kell kiépíteni, hogy azok az egyes ingatlanok használatbavételéig megvalósuljanak és azokra az ingatlanok rácsatlakozhassanak.  Az utak szilárd burkolattal történő ellátását legkésőbb a területen felépült építmények 75 %-nak a használatbavételéig kell megvalósítani.

2. (2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja az Étv. vonatkozó előírása szerint.

IV. FEJEZET

A közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások

18. §

1. (1) A meglévő és tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energia ellátás (villamos energia ellátás, távhőellátás, földgáz ellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

2. (2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

3. (3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.  A beépítésre szánt területeken a közművezeték helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldterületi előírásokban meghatározottak szerint, utcai fasorok telepítését ne akadályozzák.

4. (4) A közigazgatási területen lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei biztonsági övezetein belül a rájuk vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani.

Vízellátás

19. §

1. (1) Házi vízbekötés csak a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően lehetséges.

2. (2) Beépítésre szánt területen, új építményre használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően adható.

3. (3) Kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területen az ivóvízbekötés feltétele a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés.

Csapadékvíz elvezetés

20. §

1. (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

2. (2) A településkép-védelmi területen törekedni kell a zártrendszerű elvezetés kiépítésére.

Energia, hírközlés

21. §

1. (1) Belterületen új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási villamos energia ellátási, valamint hírközlő hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

2. (2) Belterület már beépített területén, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózata föld feletti vezetésű, új elosztási, közvilágítási vezetéket és elektronikus hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell felszerelni. Közös oszlopsorra való telepítés bármely akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

3. (3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpatestek is elhelyezhetők. A közös oszlopsoron történő elhelyezésről csak érintésvédelmi okból lehet eltérni.

4. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett előírások a meglévő hálózat rekonstrukciójára is vonatkozik.

5. (5) Beépítésre szánt területen új villamos energia ingatlan-bekötést – ezzel együtt a hírközlési bekötést is – csak földalatti kiépítéssel szabad kivitelezni még akkor is, ha közhálózat oszlopsoron halad.

6. (6) Középnyomású gázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhetők.

7. (7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

8. (8) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

9. (9) Az egyes közművezetékek védőtávolságát az ágazati szabványok, és a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyet a hatósági eljárások során figyelembe kell venni.

V. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

22. §

A város beépítésre szánt területe a következő terület-felhasználási egységekbe sorolt:

LAKÓTERÜLETEK

Kisvárosias lakóterület

23. §

1. (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 5,0, illetve 7,5 méter épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

2. (2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. a) lakó;
2. b) kereskedelmi, szolgáltató;
3. c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
4. d) kulturális, közösségi szórakoztató;
5. e) szállás;
6. f) igazgatási, iroda;
7. g) sport rendeltetést;

3. (3) Az Lk építési övezet beépítési előírásai a következők: [1]

1. 
   
4. (4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a.

5. (5) Új épület csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

6. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül kizárólag:

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
2. b)hulladéktartály-tároló;
3. c) épülettől különálló – építménynek minősülő – kirakatszekrény;
4. d) kerti építmény;
5. e) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop;       
6. f) mosókonyha, nyári-konyha, nem zavaró hatású kisipari és barkácsműhely;
7. g) fóliasátor, kerti növényház (üvegház) legfeljebb 50 m² alapterülettel;
8. h) komposztáló;
9. i) csapadékvíz gyűjtő ciszterna;
10. j) zöldségverem;
11. k) gépjármű, és háztartással kapcsolatos egyébtároló tárolóépület, helyezhető el.

Kertvárosias lakóterület

24. §

1. (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű, legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el.

2. (2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben elhelyezhető épület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
   1. a) lakó;
   2. b) kiskereskedelmi, szolgáltató;
   3. c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
   4. d) kulturális;
   5. e) 8 vendégszobát meg nem haladó szállásjellegű;
   6. f) sport.

3. (3) Az Lke építési övezet beépítési előírásai a következők:[2]

4. (4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 50%.

5. (5) Új épület csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

6. (6) A kertvárosias lakóterületen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy
2. b) hulladéktartály-tároló,
3. c) épülettől különálló – építménynek minősülő – kirakatszekrény,
4. d) kerti építmény,
5. e) ól, állatkifutó,
6. f) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,       
7. g) mosókonyha, nyári-konyha, nem zavaró hatású kisipari és hobbiműhely,
8. h) fóliasátor, kerti növényház (üvegház) legfeljebb 50 m² alapterülettel,
9. i) komposztáló
10. j) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
11. k) zöldségverem,
12. l) gépjármű, és háztartással kapcsolatos egyébtároló tárolóépület, helyezhető el.

ÜDÜLŐTERÜLETEK

25. §

Üdülőházas üdülőterület

1. (1) Az üdülőházas terület elsősorban kettőnél több üdülő egységet magába foglaló, üdülőépület elhelyezésre szolgál.

2. (2) Az üdülőházas építési övezetben elhelyezhető épület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. a) kemping;
2. b) üdülőtábor;
3. c) szállásjellegű.

3. (3) A kialakult területeken a minimum 12 m széles telek építhető be.   

4. (4) Az Üü építési övezet beépítési előírásai a következők: [3]

5. (5) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a.

6. (6) Az Üü1-4 és Üü8 építési övezetben, a beépített telken az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület magassága, de legfeljebb 12,5 m lehet. Ez az előírás a területre előírt épület magasságot meghaladó építmény, illetve építmény részlet beépített alapterületének mértékéig alkalmazható.

7. (7) Az üdülőházas üdülőterületen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy
2. b) hulladéktartály-tároló,
3. c) kerti építmény,
4. d) a funkcióhoz kapcsolódó tároló (kerti kisgép, kerti bútor, kerékpár stb.)
5. e) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,       
6. f) a főépülettel egytömegű gépjármű, és egyéb vízi jármű (csónak, szörf, stb.) tároló.

8. (8) Új épület,- melléképületek és alárendelt, kiegészítő funkciójú épületeken kívül,- csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

9. (9) Az Üü 8-as övezetben lévő telek közúti megközelítése négy egységet meghaladó beépítés esetén kizárólag a Honvéd utca felől történhet.

Hétvégi házas üdülőterület

26. §

1. (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezésére szolgál.

2. (2) A hétvégi házas építési övezetekben elhelyezhető épület – az (1) bekezdésen túl a terület rendeltetését szolgálva- a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. a) kereskedelmi, szolgáltató
2. b) hitéleti,
3. c) szállásjellegű,
4. d) sport

3. (3) Az Üh építési övezet beépítési előírásai a következők:[4]

(4)  Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 60 %-a.

(5)  Üdülőházas üdülőterületen a melléképítmények közül kizárólag:

5. e) közmű-becsatlakozási műtárgy
6. f) hulladéktartály-tároló,
7. g) kerti építmény,
8. h) a funkcióhoz kapcsolódó tároló (kerti kisgép, kerti bútor, kerékpár stb.)
9. i) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,       
10. j) a főépülettel egytömegű elhelyezéssel gépjármű, és egyéb vízi jármű (csónak, szörf, stb.) tároló.

(6)  Új épület,- melléképületek és alárendelt, kiegészítő funkciójú épületeken kívül,- csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

VEGYES TERÜLETEK

27 §.

Településközpont terület

1. (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

2. (2) A településközpont területen elhelyezhető épületek - a lakóépületeken kívül az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. a) kereskedelmi, szolgáltató;
2. b) szállásjellegű;
3. c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
4. d) kulturális, közösségi szórakoztató;
5. e) igazgatási, iroda;
   1. f) sport.

(3) A Vt építési övezet beépítési előírásai a következők:[5]

4. (4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 10 %-a, a vízpart-rehabilitációs területeken 30 %.

5. (5) Új épület csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

6. (6) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
2. b) hulladéktartály-tároló,
3. c) kerti építmény;
4. d) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop;      
5. e) gépjármű, és az épület rendeltetésszerű használatával kapcsolatos egyéb tárolóépület, helyezhető el.

Intézményi terület

28. §

1. (1) Az intézményi terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

2. (2) Az intézményi területen elhelyezhető épületek - a lakóépületeken kívül az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. a) kereskedelmi, szolgáltató,
2. b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
3. c) igazgatási, iroda;
4. d) sport.

3. (3) A Vi építési övezet beépítési előírásai a következők:[6]

4. (4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek be nem épített területének 50 %.

5. (5) Új épület csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

6. (6) Az intézményterületen a melléképítmények közül kizárólag

1. a) közmű-becsatlakozási műtárgy
2. b) hulladéktartály-tároló,,
3. c) kerti építmény,
4. d) 6 m-nél nem magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,       
5. e) gépjármű, és az épület rendeltetésszerű használatával kapcsolatos egyéb tárolóépület, helyezhető el.

GAZDASÁGI TERÜLET

Kereskedelmi, szolgáltató terület

29. §

1. (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsődlegesen a környezetre jelentős zavaró környezeti hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.

2. (2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

1. a) nem tartozik a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély, illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek közé
2. b) védőövezet, védőtávolság igénye saját telkén belül biztosítható
3. c) a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

3. (3) A kereskedelmi szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

4. (4) A Gksz építési övezet beépítési előírásai a következők:[7]

5. (5) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke Gksz1-Gksz5 övezetekben a telekterület 20 %, a Gksz6 - Gksz8 építési övezetekben 50%-a.

6. (6) Az övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

7. (7) Ahol a gazdasági terület telke lakóterülettel közvetlenül határos, a lakóterület telek határától mért 15 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, a teherszállítást bonyolító kapubehajtó nem alakítható ki.

8. (8) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges, figyelemmel a HÉSZ 4.§ (5) bekezdésében foglaltakra..

9. (9) Új épület csak részleges közművesítettséggel építhető, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő ellátása is biztosítható.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

30. §

(1) A különleges területek közé a város területén beépítésre szánt területként a sportterületek, (KSp), a kempingek (KKp), a

kikötő (KK), a strand (KSt), a turisztikai fejlesztési terület (KTu), és a különleges gazdasági terület (KG) soroltak, a

beépítési előírásokat a szabályozási terv illetve a HÉSZ tartalmazza. A különleges területeket teljes közművesítéssel ellátott

telken lehet megvalósítani.

(2) A sportterület „KSp” - a sportolással kapcsolatos építmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmény, sportszálló, a közintézményhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 20 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 60 %.

(3) A kemping „KKp” szállásférőhely, sportlétesítmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató épületek, a közintézményekhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 25 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 70 %.

(4) A kikötő „KK” a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmény, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épület, szállásférőhely elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 40 %.

(5) A strand „KSt” a területén a strandolás, sportolás létesítménye és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmény elhelyezésére szolgál. 

A telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke legalább a telek területének 65 %..

(6) A parti sávban kijelölt szabadstrandok „KSt 1” területén a strandolás, sportolás létesítményei és a strandolást kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények helyezhetőek el, kizárólag a SZT-en kijelölt építési helyen belül. A telek legnagyobb beépítettsége 5 %, a beépítés módja szabadonálló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke legalább a telek területének 75 %.

(7) A turisztikai fejlesztési terület „KTu” területén csak az 5 ha-nál nagyobb terület építhetők be, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel. Az épület beépítési módja szabadonálló, épület magassága legfeljebb 6,0 m lehet . Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 50%-a.

A területen alábbi rendeltetésű épületek építhetők:

1. a) a legeltetést biztosító állatállomány szállásául, a lovas turizmus bázisául szolgáló hagyományos istállóépület;
2. b) egyéb turisztikai és sportépítmény;
3. c) kereskedelmi szállásférő-helyek;
4. d) vendéglátó, szolgáltató-;
5. e) igazgatási-;
6. f) kereskedelmi építmény;
7. g) a tulajdonos, használó és a személyzet részére lakások;
8. h) esőbeállók 4,5 m-es épületmagassággal;
9. i) tűzrakóhely.

(8)  A különleges gazdasági terület „KG” területén csak az 5000 m2-nél nagyobb terület építhető be és alakítható ki,

szállítmányozási, raktározási, kereskedelmi és környezetet nem zavaró üzemi épületek helyezhetők el. A telek legnagyobb

beépítettsége 40 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

31. §

A város területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolhatók:

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLET

32.§

(1) Közlekedési területek az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, (parkolók), a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közforgalmú vasútvonal területe.

(2) A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a vonatkozó szabvány előírások alapján a SZT tünteti fel.

(3) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a SZT tartalmazza.

(4) Közlekedési célra területet kialakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak, az OTÉK előírásainak és a HÉSZ-nek megfelelően szabad.

(5) A közforgalom elöl el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési terv készítése során kell meghatározni, a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(6)  A közlekedési, területen belül:

1. a) bármely építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírása szerint történhet,

2. b) az (1) bekezdésben leírt létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(7) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.

(8) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani. A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit önkormányzat helyi parkolási rendeletben határozza meg.

(9) Az újonnan nyitott utcákban a közműveket a felszín alatt kell vezetni. Utcai fásítás telepítése kötelező.

ZÖLDTERÜLETEK

33. §

(1) A város igazgatási területén a zöldterületek a SZT-ben, közpark (Zkp) és közkertek (Zkk)  funkcióval jelöltek.

(2) A közparkok és a közkertek a város növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A közkert területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút, utcabútorok és egyéb köztárgyak.

(4) A közpark területén a (3) bekezdés szerinti építményeken kívül a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást és a kultúrát szolgáló épületek, továbbá vendéglátó épületek helyezhetők el, a telekterület legfeljebb 3 %-ig. A zöldterületen épület csak akkor létesíthető, bővíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára ráköthető.

(5) A zöldfelület nagysága közpark esetén  a telek területének 70 %-a, a közkertekben a telekterület   60 %-a.

(6) A területek kialakítása, teljes felújítása, átalakítása csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) A parkolóhelyek, közmű létesítmények kialakítása során a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek károsodását el kell kerülni. Amennyiben ez lehetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

ERDŐTERÜLET

34. §

A város igazgatási területén védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg) és kiváló termőhelyi adottságú erdő (Eg-k) kerültek szabályozásra.

Védelmi erdőterületek

35.§

(1)  A védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) övezeteiben  épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról  szóló törvény (továbbiakban: Btsz). A védelmi erdők területét több, a Btsz.-ben részletesen szabályozott védelmi övezetek érintik. Ennek alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók, az övezeteket a SZT is tartalmazza:

(3) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a védelmi erdők területén érvényesíteni kell.

Gazdasági erdőterületek

36.§

1. (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. Az övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

1. a) a beépíthető telek területe a 10 ha-t meghaladja,
2. b) a beépítettség mértéke a telekterület legfeljebb 0, 3 %-a,
3. c) az épületek épületmagassága legfeljebb 4, 50 m,
4. d) az épület a telekhatártól való távolsága legalább 20 m.

2. (2) A gazdasági erdőterületeket, az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, mely alapján a gazdasági erdőterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók:

3. (3) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a gazdasági erdők övezeteiben érvényesíteni kell.

4. (4) A gazdasági erdőterületen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

5. (5) A területen csak magastetős, 35-50º tetőhajlással kialakított nyeregtetős épület létesíthető. A tetőfedés természetes anyagú és természetes színű, égetett cseréppel, vagy azzal harmonizáló formájú és színű betoncseréppel, továbbá fazsindellyel és náddal történhet.

6. (6) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

7. (7) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, az erdőterület nem csökkenthető.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek

37.§

1. (1) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek (Eg-k) egyben gazdasági erdőterületek, melynek beépítési , kezelési feltételei a 36.§.-ban szabályozott gazdasági erdőterületével megegyeznek.
2. 
   
3. (2) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

3. (3) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a kiváló termőhelyi adottságú erdők övezeteiben érvényesíteni kell.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

38. §

(1) A mezőgazdasági területek az azonos tájkarakter, a hagyományos mezőgazdasági használat, a sajátos építési

használat, továbbá a táji és természeti értékek védelme, az ökológiai hálózat egységének megőrzése érdekében a

következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

1. a) általános mezőgazdasági terület (Má)
2. b) általános mezőgazdasági, szőlő termőhelyi kataszteri terület (Má-C1)
3. c) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
4. d) kertes, szőlő termőhelyi kataszteri terület (Mk-C1)
5. e) be nem építhető általános mezőgazdasági terület  (Má0)

(2) A 10 m-nél magasabb, vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építéséhez, továbbá tájképvédelmi

területre eső mezőgazdasági területen épületek elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell

készíteni.

(3)  Mezőgazdasági területen terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület csak akkor létesíthető, ha:

1. a) az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik,
2. b) a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését,
3. c) a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja.
4. 
   

(4) Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

Általános mezőgazdasági terület

39. §

(1) Az általános mezőgazdasági terület az „Má” jelű övezetet foglalja magába.

2. (2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei, továbbá az OTÉK-ban és a Btv.-ben meghatározott lakás létesíthető.

3. (3) Az általános mezőgazdasági területek egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

4. (4) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait az általános mezőgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell.

5. (5) A szántóföldi művelési ágban lévő, legalább 20 ha-nál nagyobb területen, annak rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 5, 5 m, gazdasági épületeknél legfeljebb 7,50 m lehet.

6. (6) Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1,0 %-át és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 5, 5 m, gazdasági épületnél legfeljebb 6,0 m lehet.

7. (7) Szőlő művelési ágban lévő területen a 2 ha alatti telekméret esetén – a Btv.-ben meghatározott eset kivételével – épület nem létesíthető. A 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 800 m²-t nem haladja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 5, 50 m gazdasági épületeknél legfeljebb 6,0 m lehet.

8. (8) Gyümölcsös művelési ágban lévő területen 3 ha alatti területen épület nem létesíthető. A 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, lakó funkciót is kielégítő épület építhető. Legfeljebb a telek 1 %-a építhető be, az egyes épületek alapterülete az 1.000 m²-t nem haladhatja meg.

9. (9) Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-ban meghatározó. Vegyes művelésű telken, ahol az egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírásokat kell érvényesíteni.

10. (10) Állattartó telepet, a család szükségletét meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

11. (11) Birtokközpont legalább 2 ha összterületű telken alakítható ki, amennyiben a birtokközponthoz legalább 50 ha összterületű, szintén a város területén lévő birtok tartozik.

12. (12) A birtokközpont beépítésre szánt területébe beszámított (beépítésre nem került) telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan nyilvántartásba feljegyezni.
13. 
    
13. (13) Ökológiai magterülete, ökológiai folyosó területén és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen birtokközpont nem alakítható ki.

14. (14) Épületek a telek határától minimum 10 m-re létesíthetők.

15. (15) Az általános mezőgazdasági terület tájképvédelmi területén az (1)-(11) bekezdés előírásai mellett a következő külön előírásokat is alkalmazni kell:

1. a) csak 30-50º hajlásszögű magastetős épületek létesíthetők
2. b) a tetőhéjazat természetes anyagú, természetes színű cserép, vagy azzal színben és formában harmonizáló egyéb cserép, nád lehet,
3. c) az övezet területén antennatartó szerkezet, csarnokjellegű épület nem létesíthető.
4. d) az épületek építésügyi hatósági engedélyéhez a tájba illesztést igazoló látványtervet kell készíteni.

Kertes mezőgazdasági területek.

40. §

1. (1) A kertes mezőgazdasági terület „Mk” jelű övezetet foglalja magába.

2. (2) A kertes mezőgazdasági terület egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

3. (3) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a kertes mezőgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell.

4. (4) A kertes mezőgazdasági területen a szerszámok és a termények tárolását, a borturizmust szolgáló gazdasági épület, présház, és terepszint alatti építmény (pince) létesíthető.

5. (5) Épület csak művel telken létesíthető. Műveltnek az a földrészlet tekinthető, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra – szőlő, gyümölcsös, gondozott veteményes, kertészeti telep található.

6. (6) A beépíthető telek területe legalább 1500 m².

7. (7) Gazdasági épület - a műveléssel összefüggő - legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 35-45⁰ nyeregtetős hajlásszöggel, és 4,0 m-es épületmagassággal, természetes anyagú, természetes színű cserép, vagy azzal színben és formában harmonizáló egyéb cserép, nád fedéssel építhető oly módon, hogy az épület legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

8. (8) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető. Az épület toronymagassága 15 m lehet.

Szőlő termőhelyi kataszteri területek

41. §

A szőlő termőhelyi kataszteri terület általános mezőgazdasági területen (Má-C1) és kertes mezőgazdasági területen (Mk-C1) lehet, melyet a SZT jelöl.

Az általános mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület

42. §

1. (1) A terület övezeteiben a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is magába foglaló épület létesíthető.

2. (2) Az általános mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület az egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

3. (3) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait az általános mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület övezeteiben érvényesíteni kell.

4. (4) Az (1) bekezdés szerinti épületek – a birtokközpont kivételével – csak akkor létesíthetők, ha:  
   • - a telek területe legalább 2 ha,
   • - telek területének 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

5. (5) A telek beépített alapterülete legfeljebb a telek 2 %-a és legfeljebb 800 m² lehet.

6. (6) Ha a tulajdonos egy borvidéken lévő szőlőműveléssel hasznosított telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb, akkor a szőlő műveléssel, feldolgozással, a borászattal, illetve ehhez kapcsolódó nem szállodai célú borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének és kezelt övezetén kívül eső, legalább 1 ha-t elérő telkén, birtokközpontként.

7. (7) A birtokközpont beépítettsége a beszámított telkek összterületének legfeljebb 1%-a, a birokközpont telkének legfeljebb 25%-a lehet.

8. (8) Az épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet. Az épületeket a telekhatároktól számított legalább 10 m távolságra lehet elhelyezni.

A kertes mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri területet

43. §

1. (1) A kertes mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

2. (2) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a kertes mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület övezeteiben érvényesíteni kell.

3. (3) A területen csak a 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület (présház, borház, borpince)helyezhető el.

4. (4) A területen lévő szőlőkataszteri területen állattartó építmény, birtokközpont nem létesíthető.

5. (5) A beépíthető terület nagysága legalább 1500 m² kell legyen, az épületmagasság legfeljebb 4,0 méter, az épület legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet. A telek beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg. Szakrális épület 1500 m²nél kisebb telken is elhelyezhető.

6. (6) Az épületek 9 m átlagos telekszélességig a telekhatáron, e felett a kialakult állapothoz igazodóan a telekhatáron, vagy szabadon állóan is elhelyezhetők. 

Be nem építhető mezőgazdasági területek

44. §

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A SZT-en  Má0-val jelölt.

(2) A művelési ág erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

3. (3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász-lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

4. (4) A be nem építhető mezőgazdasági terület, az egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

5. (5) A Btv. védelmi övezeteinek előírásait a be nem építhető mezőgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

45.§.

(1)       A vízgazdálkodási területek a SZT-en „V”-vel jelöltek.

16. (2) A Balaton, patakok, csatornák, vízelvezető árkok területén a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

17. (3) A Balaton tómedrében a Btv, tómeder övezetére érvényes előírásait kell betartani.

18. (4) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

19. (5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotát nem sértik, annak a visszaállítását elősegítik.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

46. §

(1) A különleges területek közé a város területén beépítésre nem szánt területként a temetők (KT), kegyeleti parkok (KTk)

és a homokbánya (KB) területe soroltak.

(2) A temető (KT) és a kegyeleti park (KTk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni.

(3) Az övezet beépítési előírásai a következők:

(4) A (KB) homokbánya területén a bányászati és építési tevékenység a területileg illetékes Bányakapitányság

hozzájárulásával végezhető, és a bányászat befejezése után a terület rekultiválásáról gondoskodni kell. A területen a

természet- közeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványi vagyon tekintetében illetékes hatóság előírásai

szerint kell teljesíteni. A terület nem osztható és nem növelhető.

A rendelet szabályozási terv mellékletei

47.§.

1. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 1. tervlap M = 1: 2 000

2. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 2. tervlap M = 1: 2 000

3. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 3. tervlap M = 1: 2 000

4. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 4. tervlap M = 1: 2 000

5. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 5. tervlap M = 1: 2 000

6. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 6. tervlap M = 1: 2 000

7. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 7. tervlap M = 1: 2 000

8. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 8. tervlap M = 1: 2 000

9. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 9. tervlap M = 1: 2 000

10. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 10. tervlap M = 1: 2 000

11. számú melléklet: Belterületi Szabályozási jelmagyarázata

12. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv (SZK)       M = 1 : 10.000

13. számú melléklet: Kertterület Szabályozási Terv (SZKe)    M = 1 : 4 000

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48.§

1. (1) E rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba.

2. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

3. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Balatonlelle Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2005.(IV.29.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító 23/2005.(XII.23.) 1/2007.(I.26.), 14/2008.(X.31.) 11/2009.(V.29.), 19/2009.(VIII.28.), 23/2009.(VIII.28.),  11/2010.(V.28.) 11/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet, valamint a Kishegy és környéke szabályozásáról szóló 11/2003 ( VIII.29.) önkormányzati rendelet.

4. (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Kovács Tamás  s.k.                                                             Kenéz István   s.k.                                                      

        aljegyző                                                                               polgármester

Záradék:

Megtárgyalta a Képviselő-testület 2013. július 29-i ülésén.

Kihirdetve: 2013. július 30.

Dr. Kovács Tamás  s.k.

         aljegyző

1- 13. számú melléklet a 11/2013 (VII.30.) önkormányzati rendelethez a Polgármesteri Hivatal Műszaki irodáján megtekinthető valamint a http://balatonlelle.info.hu/index.php/dokumentumok/cat_view/141-varosrendezes oldalon letölthető.

14. sz. melléklet a 11/2013 (VII.30.) önkormányzati rendelethez

Építési tilalmak

15. melléklet a 11/2013 (VII.30.)önkormányzati rendelethez

Előkerti eltérés lehetőségével érintett utcák

1. függelék  a 11/2013. (VII.30.) önkormányzati rendelethez

Műemlékek :

Műemléki környezet :

1./ MASPED - üdülő:  3128, 3129, 3132, 3133, 3134, 3135/2,  3130/4 hrsz

2./ Művelődési ház volt Álgya-Papp, azelőtt Szalay kúria :  3460/14, 4083, 4084,  4087/2, 4723/2, 4916/3, 4032-4036, 5071, 5070,1 5067, 5068/2, 4724, 4722/1, 4713-14, 4712/3, 4711/4

 4916/15 hrsz

3./ Ált. iskola, volt Jankovich kúria:  4141, 4142/2, /3, 4144, 4146, 4147, 4150,

    4152-58, 4160-4171/1,  4657/5, 4171,  4174, 4772/2, 4141, 4138, 4654-56, 4208-11 hrsz

4./ Lakatosműhely : 3937, 4059, 4062, 4111, 4061, 3939, 4059     hrsz    

5./ Nepomuki Szt. János szobor : 042, 038/3, 3777/14-16, 3777/4, 4155, 045/3, 045/25, 044 hrsz

6./ Templom rom: 9025, 9026/1, /2, 9028, 0167/2, 0182/49 hrsz               

7./ Lakóház: 4646, 4649, 4645, 4177, 41,80-81, 4622, 4623,/1, 4624 hrsz

8./ Rk kápolna: 0110/6-8, 0110/25-28, 0133/7 hrsz                         

9./ Rk templom: 46632-4, 4723/1, /2, /4, 4124, 4127-4128, 4130, 4661/1-2, 659/11, /18, 4659/1, 4662/4-8 hrsz

 2. függelék 11/2013. (VII.30.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhelyek :

3. függelék a 11/2013.(VII.30.) önkormányzati rendelethez

Helyi védett építmények H1 = teljes körű védelem, H2 = épület, építmény részlet

helyi értékvédelmi terület : 

helyi természetvédelmi terület :