1. § (1) E rendelet hatálya Balatonlelle város (továbbiakban: a város) teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, (a továbbiakban együtt: építési tevékenységet folytatni) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat Megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény,(továbbiakban Btv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban OTÉK), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet (továbbiakban HÉSZ) előírásainak, valamint a mellékletét képező Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és (vagy) sugárzására szolgál.
• b) Antennatartó szerkezet: Olyan építmény, melynek födémére, vagy homlokzatára, vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál.
• c) Barkácsműhely: Nem üzemi méretű, a saját szükséglet fedezését, a szabadidő eltöltését szolgáló, nem termelő, illetve nem szolgáltató jellegű tevékenység céljára alkalmas kiegészítő funkciójú épület.
• d)
• e) Fő rendeltetés szerinti épület: A terület-felhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület.
• f) Fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épület: Az építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő illetve kiszolgáló épületnek minősül: járműtároló, csónaktároló, kazánház, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmények (tüzelőanyag, szerszám, továbbá szín, fészer magtár góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, barkácsműhely, a kisipari,- kézműipari műhely, árusító pavilon).
• g) Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.
• h) Kisipari épület: Olyan gazdasági célú épület amelyben a fő tevékenység gépesített munkavégzéssel történik, elsősorban ipari-kereskedelmi termékeknek nem saját célra történő előállítására.
• i) Kialakult állapot: Ahol a HÉSZ kialakult állapotra utal, ott az adott utca szakaszon,- saroktól sarokig terjedő rész,- legalább 70%-os beépítettsége esetén, és az adott telek legfeljebb 24 méter telekszélességig az alábbiak értendők:
  • ia) oldalkertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telekhatár és a főépület-, vagy legalább szerkezet-kész főépület közötti távolság,
  • ib) elő- és hátsókertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telekhatár és a főépület-, vagy legalább szerkezet-kész főépület közötti távolság, ha ez egyértelműen nem állapítható meg, akkor a szomszédos telkek esetében kialakult méret;
  • ic) épületmagasságra vonatkozóan a kialakult állapot ott és úgy értelmezhető, ahol, és ahogy erre a HÉSZ rendelkezést tartalmaz.
  • id) Közutak esetében az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, a közút hosszanti tengelyével párhuzamos, egymással szemben fekvő telekhatárai közötti távolság.
• j) Nem zavaró hatású gazdasági építmény: Azon gazdasági-szolgáltatási tevékenységek végzésére szolgáló építmények összessége, mely a környezetében megengedett zaj, - rezgés, - levegőtisztaság-védelmi, - bűz, - közegészségügyi és egyéb korlátozó előírásokat nem lépi túl.
• k) Sportépítmény: A sportolás építményei, az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerűen vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, melyek területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentős zöldterülettel kerülnek kialakításra.
• l) Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobahelyiségeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület.

3. § (1) A SZT kötelező, tájékoztató és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) –vonatkozó rendelkezéseinek és az általános érvényű előírások szerinti – módosításával lehetséges.

(2) A SZT kötelező szabályozási elemei:

• a) szabályozási vonal, -szélesség;
• b) övezet, építési övezet határa, jele;
• c) építési vonal;
• d) építési hely és határa (előkert, hátsókert);
• e) szabályozási elemekre vonatkozó méretek (méterben);
• f) közút, vegyes forgalmi út;
• g) gyalogút, gyalogos zóna;
• h) kerékpárút;
• i) megszüntető jel;
• j) megtartandó, kialakítandó zöldfelület;
• k) helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, terület;
• l) helyi védelem alatt álló fa.

(3) A szabályozási tervlapon szereplő tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben kerültek meghatározásra, illetve lehatárolásra, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség:

• a) meglévő külterületi határ, meglévő és tervezett belterületi határ;
• b) műemlék, műemlék telke;
• c) műemléki környezet határa;
• d) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek;
• e) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa, Natura 2000 természet-megőrzési terület határa;
• f) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület határa;
• g) a környezetvédelmi, táj és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályok és kikötések
• h) vízműkutak védőtávolsága,
• i) közlekedési és közműlétesítmények védőterülete, illetve védősávja.

(4) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

• a) a telekhatár;
• a) a telekhatár javasolt megszűntetése, változtatásuk az OTÉK és a HÉSZ előírásainak figyelembevételével történhet.

4. § (1) A beépítési mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a telek legkisebb kialakítható területét, valamint az újonnan telekosztásra kerülő területeken a telek méreteit a SZT és a HÉSZ különböző területekre vonatkozó részletes előírásai, - az 5. § (1) bekezdéssel összhangban,- tartalmazzák. Közművek telkeit, a közterületeket a SZT jelöli.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

• a) a tervezett szabályozási vonalaknak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
• b) a SZT-n jelölt belterületi határ módosítása legalább az új beépítéssel érintett telek esetében megtörtént;
• c) a szükséges közművesítés az épület használatbavételéig biztosítható;
• d) a gépjárművel történő megközelítés biztosított.

(3) Terepszint alatt építmény:

• a) csak az építési helyen belül helyezhető el;
• b) beépítésre nem szánt területen bruttó alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg;
• c) beépítetlen építési telek esetén önállóan nem létesíthető.

(4)^[2][3]

(5) A HÉSZ-ben és a SZT-ben előírt épület magasság nem vonatkozik a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a technológiai, és sajátos igények, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kell engedélyezni. A megengedhető legnagyobb épület magasságuk legfeljebb 25 méter lehet.

(6)^[4]

(7)^[5]

(8)^[6] Az épületekhez, az OTÉK-ban meghatározott számú parkolót kell, saját telken belül biztosítani. A szükséges parkolók közterületen „a lakás- és egyéb építményekhez kapcsolódó parkolóhelyek kialakításának átvállalásáról” szóló önkormányzati rendelete előírásai alapján alakíthatók ki.

(9) Belterületen:

• a) az országos és a helyi természetvédelmi területeken,
• b) az ökológiai hálózattal érintett területeken, valamint
• c) a lakóházak és üdülők 50 m-es körzetén belül terepszintre épített antennatartó szerkezet nem létesíthető. Az épületen elhelyezett antenna, antennatartó szerkezet, az antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete 6,0 m-t-, az antenna tartószerkezet tengelyében a tetősíktól mért magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg

(10)^[7] Ahol a SZT építési határvonalat nem jelöl, vagy a HÉSZ eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan lehet az épületeket elhelyezni.

(11) A közterületről látható homlokzatokon közmű műtárgyak csak takart módon (falba süllyesztve) helyezhetők el.

(12)^[8] A Balaton part és az M7-es gyorsforgalmi út között, valamint az M7 gyorsforgalmi úthoz déli irányból csatlakozó közutak csomópontjától számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem építhető.

(13) A város területén szélerőmű, szélerőmű-park, illetve 6,0 m-nél magasabb szélkerék nem létesíthető.

(14) A településen új külszíni művelési bánya nem alakítható ki, a meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető, annak rekultivációja tervezett.

(15) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni. A parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

5. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb teleknél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza

(2)^[9]

(3)^[10]

(4) Az előkert mérete

• a) már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő főépülethez igazodóan, (kialakult állapot szerint) biztosítandó;
• b) az a) pontban jelölt területen kívül legalább 5 m, kivéve a Balaton-partra merőlegesen futó kialakult – a 15. mellékletében felsorolt – utcákat, ahol a meglévő építési vonalhoz kell igazodni, vagy minimum 3,0 m-es előkertet kell elhagyni.
• c) Az Irmapuszta felé vezető közút belterületi szakasza mentén előkertet nem kell biztosítani.

(5)^[11] Az előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák - az OTÉK szerint megengedett benyúló épületrészeken kívül - csak

• a) közmű-becsatlakozási műtárgy
• b) föld alatt elhelyezett zárt esővíztároló (ciszterna)
• c) kerti tó
• d)
• e)
• f) hulladéktároló legfeljebb 2 m² alapterülettel, 2 m magassággal
• g) szolgáltató és gazdasági, valamint a beépítésre szánt különleges övezetben szükség esetén portaépület, legfeljebb 20 m²alapterülettel
• h)
• i)

(6)^{[12][13][14][15]} Az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb:

• a) oldalhatáros beépítés esetén az építési telekre előírt legnagyobb épület magasságnál;
• b) szabadon álló és ikres beépítés esetén az építési telekre előírt legnagyobb beépítési épületmagasság felénél.

(7)^[16] Az oldalkert minimális méretén belül, -ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák, - az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül – csak

• a) közmű-becsatlakozási műtárgy
• b) kerti építmények közül a pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás célját szolgáló műtárgyak helyezhetők el oly módon, hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

(8)^[17] A hátsókert minimális mérete a tényleges az épületmagasság, de legalább 6 m.

(9)^[18]

(10)^[19]

(11) Oldalhatáron álló beépítési mód saroktelkein:

• a) az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
• b) amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélesség indokolja, a saroktelek utcai telekhatára egyben beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.

(12)^[20]

(13)^[21]

(14)^[22]

(15) Zártsorú beépítési mód esetén:

• a) ha a szomszédos telkek nem beépítettek, az épület az előkert, építési vonal és egyéb előírások figyelembe vételével helyezhető el.
• b) ha a szomszédos épületek zártsorúan, tűzfallal épültek, az új épületet is így kell elhelyezni.

(16)^[23] Ha a meglévő épület a HÉSZ építési övezeti előírásainak nem felel meg, (a telek túlépített, az adott telken épület nem létesíthető, az épület az építési helyen kívül áll, vagy az épület magasabb. mint az előírások által megengedett magasság) szintterület- és épületmagasság növelést nem eredményező, tartószerkezetet érintő korszerűsítési, felújítási munka végezhető, de új építés, bővítés csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően történhet.

(17)^[24]

6. § (1)^[25]

(2)^[26]

(3) Az építési övezeteknél, az épületre meghatározott épületmagasság egyházi és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

(4)^[27]

(5)^[28]

(6)^[29]

7. § (1) A gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű fák közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók.

(2) Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolás nélkül sem érik el a légvezetéket.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál

• a) 12 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,
• b) 18 m szabályozási szélességtől legalább kétoldali fasor telepítéséről kell gondoskodni.

(4) Nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(5) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

• a) Belterületen, a kertterületen és további beépítésre szánt területnek minősített területeken:
  • aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
  • ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
  • ac) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
• b) külterületen, és beépítésre nem szánt területen:
  • ba) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
  • bb) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,

  bc)birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,

12. § (1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény

• a) országos természetvédelmi területeken
• b) az ökológiai hálózat övezeteiben,
• c) közösségi jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 2000 területek),
• d) tájképvédelmi övezetben, erdőterületeken, nem létesíthető.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az:

• a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
• b) megelőzze a környezetszennyezést,
• c) kizárja a környezetkárosítást.

(3) A tájkép-védelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes-, a szőlőkataszteri területtel érintett mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, történeti szerkezetét meg kell őrizni.

(5) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell őshonos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.

(6) Országos jelentőségű védett természeti területen, magterületen és ökológiai folyosó területén új külszíni művelésű bányatelek nem alakítható ki, a meglévő nem bővíthető.

(7) A város közigazgatási területén bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag kitermeléséhez állapítható meg,

(8) A vízfolyások melletti 10-10 m-es sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

(9) Vízfolyások medrétől 50 m távolságon belül trágyatároló, 100 m távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó telep nem létesíthető

(10) A közmű és elektronikus hírközlés nyomvonalas hálózatát és járulékos műtárgyait, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítését a táj és természeti értékek védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából:

• a) Magterületen;
• b) országos jelentőségű védett természeti területen;
• c) térségi jelentőségű tájképvédelmi területen;

a műszaki lehetőségek, és a természetvédelmi szempontok mérlegelésével, lehetőség szerint terepszint alatt kell megvalósítani.

(11) A szennyvízcsatornával még ellátatlan beépítésre nem szánt területen keletkező szennyvizek zárt gyűjtőben, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell elhelyezni. A zárt gyűjtőt, illetve az egyedi szennyvízkezelőt a csatornahálózat kiépítésével meg kell szüntetni.

13. § (1) A város igazgatási területén kizárólag olyan építmények építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság – jogszabály alapján - megállapított kibocsátási határértékét nem haladja meg.

(2) A város teljes közigazgatási területe felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. A területen hulladéklerakó, hulladéktároló és kezelő telep, komposztüzem, valamint hulladékátrakó állomás- és vegyszertároló nem létesíthető

(3) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetőségét, terület-felhasználását ne korlátozza.

(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a jogszabály által előírt zajterhelési határértéket nem haladja meg.

(5) A HÉSZ alkalmazásában zajtól védendő terület-felhasználás:

• a) lakó,- településközpont vegyes, intézményterület;
• b) különleges területek (kivéve a homokbánya területet KB);
• c) üdülőterületek;
• d) zöldterületek;
• e) gazdasági területnek (kereskedelmi, szolgáltató) azon része, ahol zajtól védendő rendeltetésű épület található.

(6) Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelés határértéke nem haladhatja meg a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályban előírt határértékeket.

(7) A település közigazgatási területén állattartás a vonatkozó állategészségügyi, higiéniai jogszabályok alapján és a HÉSZ együttes betartásával lehetséges.

(8) A közigazgatási területen keletkező, 20 kg-ot meghaladó állati tetemeket átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő helyre kell elszállítani.

(9) A belterületen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(10) Beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött teleknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízhálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(11) A mezőgazdaság-, és erdőterületen, valamint a külterületi beépítésre nem szánt különleges területeken, - amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózatra történő csatlakozásra, - új épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(12) Szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.

(13) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz

14. § (1) Az építési tilalom terheli a 14. mellékletben felsorolt ingatlanokat, az ott megjelölt cél érdekében.

(2) Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)^[34] A gázvezeték nyomvonalát, biztonsági övezetét a szabályozási tervek jelölik. A biztonsági övezeten belül építmény elhelyezése tilos. A nyomvonallal és biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa köteles a gázvezeték üzemeltetőjével az építkezés megkezdése előtt egyeztetni.”

15. § (1) Az építési övezetben, illetve övezetekben közműtelek, illetve a SZT-ben meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében, telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(2)^[35] A településkép védelmi és a helyi védelmi területeken nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telek szélessége

• a) oldalhatáros és ikres beépítés esetén: min. 14 m, (saroktelek esetén 18 m)
• b) szabadonálló beépítés esetén: min. 16 m
• c) zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén: min. 12 m (sarokteleknél 16 m)

(4) Kertvárosias lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az egyes építési övezetekre előírt, kialakítható telekméret kétszerese lehet, kivéve, ha a telekalakítás közintézmény, vagy hitéleti épület létesítése céljából szükséges.

(5) Beépítésre nem szánt területen 3 000 m²-nél kisebb terület

• a) a közlekedési létesítmények,
• b) közmű és hírközlési létesítmények,
• c) véderdő,
• d) zöldterület

létesítéséhez szükséges telek, és az a)-b) pont szerinti létesítmények kialakítása következtében visszamaradó mezőgazdasági- és erdőterület kivételével,- nem alakítható ki.

16. § (1) A SZT által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az Étv. előírásainak megfelelően,- az eljárás lefolytatására illetékes hatóság,- a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyeztetheti.

(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett, visszamaradó ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(3) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen, vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, az Étv. előírásainak megfelelően.

(5) Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelő illemhely használati lehetőség biztosításával létesíthető, a közterület tulajdonosának külön engedélyével.

17. § (1) Újonnan kialakításra kerülő telektömbök beépítése során a tervezett közműveket úgy kell kiépíteni, hogy azok az egyes ingatlanok használatbavételéig megvalósuljanak és azokra az ingatlanok rácsatlakozhassanak. Az utak szilárd burkolattal történő ellátását legkésőbb a területen felépült építmények 75 %-nak a használatbavételéig kell megvalósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja az Étv. vonatkozó előírása szerint.

18. § (1) A meglévő és tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energia ellátás (villamos energia ellátás, távhőellátás, földgáz ellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. A beépítésre szánt területeken a közművezeték helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldterületi előírásokban meghatározottak szerint, utcai fasorok telepítését ne akadályozzák.

(4) A közigazgatási területen lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei biztonsági övezetein belül a rájuk vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani.

19. § (1)^[36]

(2)^[37]

(3) Kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területen az ivóvízbekötés feltétele a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés.

20. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A településkép-védelmi területen törekedni kell a zártrendszerű elvezetés kiépítésére.

21. § (1) Belterületen új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási villamos energia ellátási, valamint hírközlő hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózata föld feletti vezetésű, új elosztási, közvilágítási vezetéket és elektronikus hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell felszerelni. Közös oszlopsorra való telepítés bármely akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpatestek is elhelyezhetők. A közös oszlopsoron történő elhelyezésről csak érintésvédelmi okból lehet eltérni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett előírások a meglévő hálózat rekonstrukciójára is vonatkozik.

(5) Beépítésre szánt területen új villamos energia ingatlan-bekötést – ezzel együtt a hírközlési bekötést is – csak földalatti kiépítéssel szabad kivitelezni még akkor is, ha közhálózat oszlopsoron halad.

(6) Középnyomású gázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhetők.

(7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(8) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(9) Az egyes közművezetékek védőtávolságát az ágazati szabványok, és a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyet a hatósági eljárások során figyelembe kell venni.

22. § A város beépítésre szánt területe a következő terület-felhasználási egységekbe sorolt:

23. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 5,0, illetve 7,5 méter épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2)^[38] A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben az OTÉK kisvárosias lakóterületen megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) Az Lk építési övezet beépítési előírásai a következők:^[39]

24. § (1)^[43] A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es illetve 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű, épületek elhelyezésére szolgál. Az Lke12 építési övezetben, a kialakult állapotra és az építési környezetre tekintettel a 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó épületmagasság is megengedett.

(2)^[44] A kertvárosias lakóterület építési övezetben az OTÉK kertvárosias lakóterületen megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) Az Lke építési övezet beépítési előírásai a következők:^[45]

26. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezésére szolgál.

(2)^[57] A hétvégi házas építési övezetekben elhelyezhető épület – az (1) bekezdésen túl,- a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

• a) kereskedelmi, szolgáltató
• b) hitéleti,
• c) szállásjellegű,
• d) sport

A hétvégi házas üdülőterületen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(3) Az Üh építési övezet beépítési előírásai a következők:

28. § (1)^[69] Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[70] Az intézményi terület építési övezeteiben az OTÉK szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3)^[71] A Vi építési övezet beépítési előírásai a következők:

29. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsődlegesen a környezetre jelentős zavaró környezeti hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

• a) nem tartozik a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély, illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek közé
• b) védőövezet, védőtávolság igénye saját telkén belül biztosítható
• c) a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) A kereskedelmi szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4) A Gksz építési övezet beépítési előírásai a következők:

30. § (1) A különleges területek közé a város területén beépítésre szánt területként a sportterületek, (KSp), a kempingek (KKp), a kikötő (KK), a strand (KSt), a turisztikai fejlesztési terület (KTu), és a különleges gazdasági terület (KG) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv illetve a HÉSZ tartalmazza. A különleges területeket teljes közművesítéssel ellátott telken lehet megvalósítani.

(2) A sportterület „KSp” - a sportolással kapcsolatos építmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmény, sportszálló, a közintézményhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 20 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 60 %.

(3) A kemping „KKp” szállásférőhely, sportlétesítmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató épületek, a közintézményekhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 25 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 70 %.

(4) A kikötő „KK” a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmény, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épület, szállásférőhely elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévő épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bővítése azonban csak 6 méterig engedélyezhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 40 %.

(5) A strand „KSt” a területén a strandolás, sportolás létesítménye és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmény elhelyezésére szolgál.

31. § A város területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolhatók:

32. § (1) Közlekedési területek az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, (parkolók), a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közforgalmú vasútvonal területe.

(2) A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a vonatkozó szabvány előírások alapján a SZT tünteti fel.

(3) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a SZT tartalmazza.

(4) Közlekedési célra területet kialakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak, az OTÉK előírásainak és a HÉSZ-nek megfelelően szabad.

(5) A közforgalom elöl el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési terv készítése során kell meghatározni, a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(6) A közlekedési, területen belül:

• a) bármely építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírása szerint történhet,
• b) az (1) bekezdésben leírt létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(7) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.

(8)^[75]

(9) Az újonnan nyitott utcákban a közműveket a felszín alatt kell vezetni. Utcai fásítás telepítése kötelező.

33. § (1)^[76] A város igazgatási területén a zöldterületek a SZT-ben, közpark (Zkp), közkertek (Zkk), közpark-szabadstrand (Zkp-st) és közkert-szabadstrand (Zkk-st) funkcióval jelöltek.

(2)^[77] A közparkok és a közkertek, a közpark-szabadstrand és a közkert-szabadstrandok a város növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, közterületről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A közkert területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút, utcabútorok és egyéb köztárgyak.

(4) A közpark területén a (3) bekezdés szerinti építményeken kívül a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást és a kultúrát szolgáló épületek, továbbá vendéglátó épületek helyezhetők el, a telekterület legfeljebb 3 %-ig. A zöldterületen épület csak akkor létesíthető, bővíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára ráköthető.

(5)^[78] A zöldfelület nagysága közpark esetén a telek területének 70 %-a, a közkertekben a telekterület 60 %-a. A szabályozási terven jelölt vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa és a jogi partvonal közötti zöldterületeken, a közpark-szabadstrandon és a közkert-szabadstrandokon legkisebb zöldfelület aránya 80%.

(6) A területek kialakítása, teljes felújítása, átalakítása csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) A parkolóhelyek, közmű létesítmények kialakítása során a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek károsodását el kell kerülni. Amennyiben ez lehetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

(8)^[79] A szabályozási terven jelölt vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa és a jogi partvonal közötti zöldterületeken csak a meglévő, vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítményekhez kapcsolódó, már kialakított parkoló szám tartható meg. Új épület építése, a meglévő épület felújítása, funkcióváltása esetén is csak a már meglévő parkolókkal lehet számolni, mely összességében nem növelhető.

(9)^[80] A (8) bekezdés szerinti területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 méter.

(10)^[81] Lakóépület, illetve szállásférőhely a meglévő vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények funkcióváltásával sem alakulhat ki.

(11)^[82] A közpark-szabadstrand területén a közparknál megengedett épületek helyezhetők el, a közkert-szabadstrand területén építmény nem helyezhető el. A közpark-szabadstrand területén a közparkra, vonatkozó beépítési előírások megtartásával,-az övezetben megengedett építményeken kívül -a strandolás létesítményei, a szabadstrandot kiszolgáló kereskedelmi-, vendéglátó egységek, szociális épületek, és a terület fenntartásához szükséges épületek is elhelyezhetők, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal, a terület tulajdonosának, az önkormányzatnak a hozzájárulásával.

(12)^[83] A közkert-szabadstrand területén a strandolást kiszolgáló illemhelyek és öltözők kivételével épület nem helyezhető el. A közkert-szabadstrand területén a közkeretre, vonatkozó beépítési előírások megtartásával,-a közkertben megengedett építményeken kívül a strandolást és a terület üzemeltetését biztosító kiszolgáló építmények is elhelyezhetők a terület tulajdonosának, az önkormányzatnak a hozzájárulásával.

34. § A város igazgatási területén védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg) és kiváló termőhelyi adottságú erdő (Eg-k) kerültek szabályozásra.

35. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet.

(2)^[84] A védelmi erdők területét több, a.Btv.-ben részletesen szabályozott védelmi övezet érinti. Ennek alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók, az övezeteket a SZT is tartalmazza:

36. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. Az övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

• a) a beépíthető telek területe a 10 ha-t meghaladja,
• b) a beépítettség mértéke a telekterület legfeljebb 0, 3 %-a,
• c) az épületek épületmagassága legfeljebb 4, 50 m,
• d) az épület a telekhatártól való távolsága legalább 20 m.

(2) A gazdasági erdőterületeket, az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, mely alapján a gazdasági erdőterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók:

37. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek (Eg-k) egyben gazdasági erdőterületek, melynek beépítési , kezelési feltételei a 36. §.-ban szabályozott gazdasági erdőterületével megegyeznek.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

38. § (1) A mezőgazdasági területek az azonos tájkarakter, a hagyományos mezőgazdasági használat, a sajátos építési használat, továbbá a táji és természeti értékek védelme, az ökológiai hálózat egységének megőrzése érdekében a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

• a) általános mezőgazdasági terület (Má)
• b) általános mezőgazdasági, szőlő termőhelyi kataszteri terület (Má-C1)
• c) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
• d) kertes, szőlő termőhelyi kataszteri terület (Mk-C1)
• e) be nem építhető általános mezőgazdasági terület (Má0)

(2) A 10 m-nél magasabb, vagy a 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építéséhez, továbbá tájképvédelmi területre eső mezőgazdasági területen épületek elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(3) Mezőgazdasági területen terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület csak akkor létesíthető, ha:

• a) az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik,
• b) a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését,
• c) a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja.

(4) Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület az „Má” jelű övezetet foglalja magába.

(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei, továbbá az OTÉK-ban és a Btv.-ben meghatározott lakás létesíthető.

(3) Az általános mezőgazdasági területek egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

40. § (1) A kertes mezőgazdasági terület „Mk” jelű övezetet foglalja magába.

(2) A kertes mezőgazdasági terület egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

41. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület általános mezőgazdasági területen (Má-C1) és kertes mezőgazdasági területen (Mk-C1) lehet, melyet a SZT jelöl.

42. § (1) A terület övezeteiben a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is magába foglaló épület létesíthető.

(2) Az általános mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület az egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

43. § (1) A kertes mezőgazdasági területen lévő szőlőkataszteri terület egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

44. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A SZT-en Má0-val jelölt.

(2) A művelési ág erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász-lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(4) A be nem építhető mezőgazdasági terület, az egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

46. § (1) A különleges területek közé a város területén beépítésre nem szánt területként a temetők (KT), kegyeleti parkok (KTk) és a homokbánya (KB) területe soroltak.

(2) A temető (KT) és a kegyeleti park (KTk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni.

(3) Az övezet beépítési előírásai a következők:

48. § (1) E rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Balatonlelle Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2005.(IV.29.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító 23/2005.(XII.23.) 1/2007.(I.26.), 14/2008.(X.31.) 11/2009.(V.29.), 19/2009.(VIII.28.), 23/2009.(VIII.28.), 11/2010.(V.28.) 11/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet, valamint a Kishegy és környéke szabályozásáról szóló 11/2003 ( VIII.29.) önkormányzati rendelet.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.