[1] Balatonlelle Város Képviselőtestülete „az Alaptörvény” 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá (2) bekezdésében, a Helyi önkormányzatokról szól 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében és 8.§ (3) bekezdésében, a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében és 62.§ (2) bekezdésében és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 6/2009. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletének módosítására a következőket rendeli el:

I. FEJEZET[2]

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1.  §. [3] (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Balatonlelle Város Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

(3) A rendelet területi hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozóan kiterjed Balatonlelle város, Karád, Látrány, Gamás, Somogybabod, Somogytúr és Visz községek közigazgatási területére. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában pedig Balatonboglár és Ordacsehi községek közigazgatási területére is.

Eljárási rendelkezések

2.   §.  Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása  iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.

(1) [4]Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §.(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) [5] A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(3) [6] A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

 4. §. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §. (1) Az ügyintéző a szociális ellátások folyósítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal ügyintézője tárgyévben már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §.[7]

7. §. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §. (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9.§ (1)[8] Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.33.§ (7) bekezdésében, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) [9]

b) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)

c)[10] önkormányzati segélyt,

d) [11]

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei [12]

9/A.§ (1)[13] Az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(2)[14] Az aktív korúak ellátását kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

• a fűfélék, gyomnövények magassága területén meghaladja a 30 cm-t,
• gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20 %-ánál nagyobb területet foglal el,
• a hulladékszállításra használt gyűjtőedény (110 literes kuka) űrtartalmánál több, háztartási hulladék van az udvarban szétszórva, felhalmozva,
• az ingatlanát, bérleményét olyan kerítés veszi körül, amely nem akadályozza meg állatai elkóborlását,
• a ház előtti csatornát –árkot nem tisztítja rendszeresen,
• a művelésre alkalmas –nem parkosított- területét nem használja növénytermesztésre.

-   télen ingatlana előtti járdaszakaszon nem gondoskodik a hó eltakarításáról.

(3) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 8 (nyolc) napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.
(4) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

(5) A helyszíni ellenőrzésre a szociális ellátások területén eljáró köztisztviselő és a közterület-felügyelő jogosult.

Rendszeres szociális segély

10. §.[15]

Az együttműködés eljárási szabályai

11. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő - egészségkárosodottnak nem minősülő - aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából,

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében ,

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni ,

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél legalább 3 havonta megjelenni.

(4) A Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b)[16] tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

   Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell: a programról való értesítés módját, a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és idejét és a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit.

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.)

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására.

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, igazolásként az eseményt követő a 8 napon belül benyújtott orvosi igazolást, vagy az ellátottnak fel nem róható akadályról készített írásban benyújtott kérelmet lehet elfogadni.

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénes tanácsadás,

d) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,

e) munkavállalási tanácsadás,

f) közfoglalkoztatási formák valamelyikében való részvétel,

g) támogatott munkahelyre való közvetítés.

(6)[17] 

Az együttműködési kötelezettség megszegése  

12. §  Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

13. § (1)   Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az intézményvezető minden esetben írásos feljegyzést készít, amelynek egy példányát a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek is átadja vagy megküldi. 

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

14. §[18]  (1) A lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 38. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(2) A lakásfenntartási támogatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét önhibáján kívül megszegi, ha:

• a fűfélék, gyomnövények magassága területén meghaladja a 30 cm-t,
• gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20 %-ánál nagyobb területet foglal el,
• a hulladékszállításra használt gyűjtőedény (110 literes kuka) űrtartalmánál több, háztartási hulladék van az udvarban szétszórva, felhalmozva,
• az ingatlanát, bérleményét olyan kerítés veszi körül, amely nem akadályozza meg állatai elkóborlását,
• a ház előtti csatornát – árkot nem tisztítja rendszeresen,
• a művelésre alkalmas –nem parkosított- területét nem használja növénytermesztésre,

-    télen ingatlana előtti járdaszakaszon nem gondoskodik a hó eltakarításáról.

(3) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 8 (nyolc) napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének.

(4) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy a támogatást a jegyző megszünteti.

(5) A helyszíni ellenőrzésre a szociális ellátások területén eljáró köztisztviselő és a közterület-felügyelő jogosult.

Helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás

14/A. §[19]

Méltányosságbóli ápolási díj

15. § (1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapít meg annak a balatonlellei lakos hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2) [20]

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

16.§  A megállapítást megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

17. §. (1) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege: a legkisebb öregségi nyugdíj 80%-a.

(2) A méltányosságból megállapított ápolási díjra való jogosultságot:

a) a végleges egészségi állapotú ápolt esetében, ismételt orvosi vizsgálat becsatolása nélkül 2 évente,

b) a változó egészségi állapotú ápolt esetében az orvosi felülvizsgálat időpontját követően kell felülvizsgálni.

18. §. [21]

E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Humánpolitikai Bizottság gyakorolja

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

19. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) a Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

19/A. §[22] (1) A rendelet 15. és 16.§-ban foglaltakat csak 2013. február 15-ig beérkezett kérelmek elbírálására és a fenti határidőig már megállapított ellátások jogosultságának felülvizsgálata során kell alkalmazni.

(2) A 2013. február 16. napjától benyújtott és érkeztetett kérelmek esetében a rendelet 15. - 19.§-ok rendelkezései nem alkalmazhatóak.

Önkormányzati segély[23]

20. §.[24] (1) Balatonlelle Város Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő nagykorú személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(3)   Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

21. §. (1)[25]   Önkormányzati segélyben lehet részesíteni kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére:

a.) azt a személyt, akinek családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

b)  azt a  egyedül álló személyt akinek a nettó jövedelme az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

c) akit a Somogy Megyei Kormányhivatal Fonyódi Járási Munkaügyi Kirendeltségénél regisztrált álláskeresőként nyilvántartásba vettek.

(2) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb hat alaklommal részesülhet önkormányzati segélyben.

(3) Az önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 2.500 Ft, maximum 25.000 Ft.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

22. §. (1) Önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

a) A törlesztési idő a 2 évet nem haladhatja meg.

b) A határozatban rendelkezni kell a törlesztés megkezdésének és lejáratának időpontjáról,    a havonta fizetendő részletekről, továbbá arról, hogy a részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes - még vissza nem fizetett –kölcsön egy összegben válik esedékessé.

c) A kamatmentes kölcsönre vonatkozóan megállapodást is kell kötni, amelyet az adós és a polgármester ír alá.

(2)A kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segély  maximum 60.000 Ft-ig állapítható meg.

(3)Kamatmentes kölcsön csak akkor állapítható meg, ha kérelmező rendelkezik az Szt. 4.§-ában meghatározott jövedelemmel vagy rendszeres pénzellátással és valószínűsíthető, hogy a kölcsön törlesztő részleteit fizetni tudja.

(4) Nem állapítható meg újabb kamatmentes kölcsön annak  a személynek aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem fizette vissza.

(5) A kölcsön hátralékokról, illetve a behajtásuk érdekében tett intézkedésekről a Közgazdasági Iroda vezetője évente – a március havi bizottsági ülésen –beszámol a Pénzügyi Bizottságnak.

23.§ (1) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

24. §. (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet benyújtani. 

(2)[26]

25. §.[27] (1)  Balatonlelle Város Képviselő-testülete  az elhunyt személy eltemettetésének öltségeihez önkormányzati segélyt nyújt annak,aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott:

a,/ annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy

b,/ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg.

(2) Balatonlelle Város Képviselő-testülete az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a, de nem lehet kevesebb a  helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.

(3) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

26. §. [28]

27. §. (1) A önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a önkormányzati segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(3)[29] Az önkormányzati segély és annak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható  támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) [30]

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

28. §. (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

29. §. [31] (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
  
• házi segítségnyújtás
  
• családsegítés
  
• a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  
• nappali ellátás
  

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt.                  115/A.§-ban foglaltak az irányadóak.                                     

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5)[32]

(6) [33]

(7) [34]

Az ellátások igénybevétele

30. § (1) [35]Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások iránti kérelmeket a kérelmező lakóhelye szerinti önkormányzathoz, Balatonlelle városban az intézményvezetőhöz kell benyújtani az intézmény által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről a Körzeti szociális alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

31.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1.  70 év feletti koruk,
   
2. egészségi állapotuk,
   
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   
4. szenvedélybetegségük, vagy
   
5. hajléktalanságuk
   

miatt.

(2)[36] Az önkormányzat az étkeztetést átruházott hatáskörben a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központtal látja el.

Étkeztetésben részesíti a társulás azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetéséről más módon gondoskodni

(3)[37] Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak minősül az a személy, aki

a) a hetvenedik életévét betöltötte,

b) a háziorvos igazolása szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes,

c) a háziorvos – szakorvosi igazolás, vagy zárójelentés alapján kiállított – igazolása szerint olyan fogyatékkal él, vagy más pszichiátriai betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes,

d) a szenvedélybetegséget gondozó intézet, orvos, igazolása szerint olyan szenvedélybetegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes.

Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.”

(4)[38]

Házi segítségnyújtás

32. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) [39]

(4) [40]

(5) [41]

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről a Körzeti Szociális alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.

(10) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(11) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Körzeti szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

33. §[42] (1) A jelzőrendszeres  házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

Családsegítés

34.§.[43] (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés indulhat kérelemre és jelzőrendszeri tag jelzésére.

Nappali ellátás

35.§[44] (1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

(2) A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális   ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 15.§-ban foglaltak az irányadók.

V. fejezet

Térítési díj.[45]

36. §.[46] (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(4) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A személyi térítési díjak megfizetése[47]

37. §[48] A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének , elengedésének esetei, módjai.[49]

38.§[50] (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel jelentősen megkárosították,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be, amely miatt az ellátott a térítési díjat csak részben, vagy egyáltalán nem tudja megfizetni.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb négy hónap időtartamra adható.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

39.§[51] (1) Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

40.§ (1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat  2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

d.)     kéri az ellátás megszüntetését.    

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

 41. §.

Házirend

 Az intézmények házirendjét Balatonlelle Város Képviselőtestülete hagyja jóvá.

VI. fejezet 

Lakáscélú kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételei

42.§ (1) A Képviselőtestület kérelemre kamatmentes kölcsönt nyújthat annak  a szociálisan rászoruló személynek, akinek Balatonlelle városban szolgálati lakását a tulajdonos eladásra meghirdeti.

(2) A kamatmentes kölcsön maximális összege lakásonként 500.000 Ft.

(3) A lakáscélú kamatmentes kölcsön megállapítására és a jogosulttal megkötendő megállapodásra az e rendelet 22.§-ban írt feltételeket kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a törlesztési idő itt 10 év.

(4) A lakáscélú kamatmentes kölcsön ügyében a Szociális, Egészségügyi és Sportbizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt.

VII. fejezet

Egyéb rendelkezések

43.§ (1) A Képviselőtestület a város szociális ellátó rendszerének irányítására, a szolgáltatástervezési koncepció összeállítására, az abban meghatározott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal 6 főből áll. Elnöke a Polgármester, tagjai: az Alpolgármester, a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke a Jegyző, a Hatósági iroda Vezetője, a Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal működési rendjét maga határozza meg azzal, hogy évente legalább egy ülést kell tartania.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

44. §. (1) E rendelet 2009. április 1-jén napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a 13/2007. (IV.27.) számú és az azt módosító 28/2007.(XII.21.) önkormányzati rendelet.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről –annak az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével – a jegyző gondoskodik.

Záradék:

Megtárgyalta a testület a 2013. december 18-i ülésén.

Kihirdetve: 2013. december 19-én

1. számú melléklet[52]

a 6/2009. (III.25.) önkormányzati rendelethez

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díja.