Nyíregyháza Megyei Jogú Város képviselő-testület 31/2017(XI.1..)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelméről

Hatályos: 2018. 05. 16

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK


31/2017.(X.27.) önkormányzati


r e n d e l e t e


Nyíregyháza Megyei Jogú Város településképi védelméről


(egységes szerkezetben a 14/2018.(IV.26.) önkormányzati rendelettel)



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése és a 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatósága, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képviselő testületének a Képviselő testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011. (III.10.) önkormányzati rendelete 5. melléklet (4) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

  1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

  1. A rendelet célja Nyíregyháza város (a továbbiakban: város) területén a város sajátos településképének a helyi társadalom bevonásával és konszenzusával történő védelme, alakítása. Alkalmazásában a város közigazgatási területén a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: TAK) megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartása és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti és természeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területeken és a településképi követelmények megvalósulásában megőrizze a jelenlévő és megtartandó értékeit. A város területén építkezni szándékozó, az új be- és átépítéseknél, bővítéseknél, korszerűsítés és felújítás esetében alkalmazkodjon a meglévő érték léptékéhez, struktúrájához, tömeg és homlokzati arányaihoz, anyaghasználatához, felületképzéséhez.
  2. A rendelet megállapítja a város közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerét, valamint a helyi értékvédelem alatt álló épített és természeti területeket, az egyedi építészeti, kulturális és természeti értékeket. A települési karakter szempontjából elkülönülő területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
    1. Meghatározza a helyi építészeti és természeti örökség területeit és egyedi védelem alatt álló értékeit, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése szabályait, a településképi követelményeket, a településképi követelmények érvényesítésének eszközeit, az érvényesítés szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, és azok alkalmazását. A településképi szempontból helyi védelem alatt álló területeket a 2. melléklet tartalmazza.
    2. Meghatározza a város településképi szempontból meghatározó területei a település kialakult szerkezetét, építészeti és kulturális hagyományait, telekszerkezetét, az el- múlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjait megtartó, és azt a továbbiakban is betartandó területeit, melyet a 3. melléklet határolja le.
    3. Meghatározza város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékeit és ezeken a területeken a településképi szempontból meghatározó építési elvárásokat.

2.§

  1. E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki(amely) város közigazgatási területén építési tevékenységet végez és azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
  2. E rendelet hatálya kiterjed továbbá város településképi védelmére, ennek érdekében a településkép megőrzésére, javítására és formálására vonatkozó szempontok, a közterületek alakításának és közüzemű vezetékek elhelyezésének meghatározása, a Város történelmi hagyományainak, építészeti, kulturális és természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a település arculatának, jellegzetes értékeinek a jövő nemzedékei számára történő megóvása- megőrzése érdekében a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével, a reklám- hordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozása, az építtetők /és a tervezők/ részére beépítési tájékoztatás, konzultáció biztosítása, az építési tevékenységgel összefüggő szabályok előzetes tisztázása, és az eljárási szabályok rögzítése. A helyi védelem alatt álló épített és természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezek fenntartása, a védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


2. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

  1. Települési karakter jegyek szempontjából
  1. korszerű építészeti eszközök: építészeti eszköztára a tér az arányok és az anyag együttesén alapul. A tömegformálás egyszerű, funkcióelvű alaprajzra szerkesztett jellemzője a lapostetős kialakítás.
  2. mediterrán tetőforma: a többszörösen összetett alaprajzra szerkesztett, enyhe lejtésű tetősíkokból álló kontyolt nyeregtető
  3. teljes védelem: helyi védelem esetében az építmény eredeti tömege, homlokzatképzése és rendeltetése megtartását jelenti
  4. védett épület, építmény: A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építésze- ti, település történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja, amelyen a védett építmény áll.
  5. védett épületrész: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete.
  1. védett érték károsodása: Minden olyan esemény, beavatkozás vagy mulasztás, melynek következtében a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisül, karaktere előnytelenül megváltozik, általános esztétikai értéke csökken, védett jellegét elveszíti.
  1. védett értékek: A helyi építészeti örökség keretében védett településszerkezet, védett településkarakter, védett településkép, védett épületek, építmények, védett zöldterületek és növényzetek,
  1. védett műtárgy: A Közgyűlés által védetté nyilvánított a) pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
  1. védett településkarakter: A Közgyűlés által védetté nyilvánított település- szerkezet és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen.
  1. védett településkép: A Közgyűlés által védetté nyilvánított külső és belső településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (terület- részek) használati módja.
  1. védett településszerkezet: A Közgyűlés által védetté nyilvánított utcahálózat, telek szerkezet, beépítési mód és építési vonal.
  1. védett zöldterületek és növényzetek: A Közgyűlés által védetté nyilvánított parkok kertek, zöldterületek és ezek növényzete, továbbá azok az egyedi növények, amelyek fajtájuk, koruk, elhelyezkedésük, vagy valamilyen eseményhez kötődésük miatt védelemre érdemesek.
  1. Reklám, reklámelhelyezés szempontjából
  1. Egyéb hirdetmény: reklámnak nem minősülő, reklámhordozó útján közzétett minden más információ.
  1. Fixen telepített reklámhordozó: a talajhoz rögzített, a területen hosszabb ideig, - minimum 1 hónapig - elhelyezésre kerülő berendezés.
  1. Ideiglenes hirdetés: A város területén bármilyen építési engedélyhez nem kötött hirdetmény ideiglenesnek minősül, ha annak elhelyezését legfeljebb 6 napra kérelmezik.
  1. Idejét múlt: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)- hoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan meg- állapítható.
  1. Közérdekű helyi információ:

a) Az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, városrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

b) Olyan nem nyereségérdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló tájékoztatás - ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket (ez utóbbiak még akkor sem, ha azok jótékonysági célúak) -, amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli vagy tárgyi támogatása,  természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható (színházi előadások, kiállítások, komolyzenei koncertek ).

  1. Közterületi hirdetmény: a hirdetményt hordozó vagy sugárzó nem reklámberendezés, szerkezet, térbeli elhelyezkedésétől függetlenül, ha közterületről érzékelhető.




  1. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
  1. Közterületi tájékoztató rendszer: azonos célt szolgáló, közterületen, térben több helyen elhelyezett egyéb hirdetmények azonos vagy hasonló elemekből álló csoportja.
  1. Mobil reklámhordozó: a talajhoz nem rögzített, csak a hirdetményt közzétevő üzlet, bolt nyitvatartási ideje alatt ideiglenes elhelyezett berendezés.
  1. Mozgó szabadtéri reklámhordozó: Helyét időnként vagy állandóan változtató, minden olyan reklámhordozó, amely mozgás közben is megőrzi információtovábbítási funkcióját.
  1. Reklám övezet: az épített és a természeti környezet értékének, a védelmükhöz fűződő érdek fontossága alapján kialakított, más építési övezetektől egyéni karaktere és jól körülhatárolható területe folytán határozottan különböző városrész, melyben a hirdetményezési tevékenységre más övezetektől eltérő, speciális szabályok vannak érvényben, amelyek tükröződnek az egyes övezetekben kialakított közterület-bérleti díjakban is.
  1. Reklámberendezés-család: azonos vagy hasonló külső- vagy belső formai-technikai – anyaghasználati, színvilágú - tulajdonságokkal bíró, és ezen azonosságokat, vagy hasonlóságokat elsősorban vizuálisan érzékeltető reklám-berendezések csoportja, melyek egy család- hoz tartozása e jegyek alapján felismerhető.
  1. Reklámfelület: az a része a reklámberendezésnek, olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon kialakított hely, és ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál, vagy szolgálhat.
  1. Szabadtéri reklámhordozó: hirdetmény közzététele céljából építményen kívül elhelyezett, helyhez kötött vagy mozgó reklámhordozó, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszközt.
  1. Közterületen elhelyezhető/megjeleníthető/sugározható (a továbbiakban együttesen: megjelenő) reklámhordozók különösen a(z):
  1. Átfeszített transzparens: közterület felett minimum 5,5 méterrel, de legalább a közút űrszelvényének magasságáig elhelyezkedő, közterületen álló szerkezetek(ek)hez vagy közterületet határoló építmény(ek)hez rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó, másnéven molinó.
  1. Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos és képi formájú cégjelzés.
  1. Cégjelzés: építményen, épületen elhelyezett vagy építményen, épületben, annak közelében elhelyezett berendezésből sugárzott, ugyanazon épületben (építménnyel egybefüggő épületben) folyó gazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, valamint egyéni vállalkozó meg- nevezésének, vagy jelképének, tevékenységére utaló feliratnak egyéb információnak, jelenlétére vonatkozó bármilyen írásos, kép vagy hangzó utalásnak, figyelem- felhívásnak közterületről is érzékelhető megjelenítése.
  1. Céljelölő információs tábla (céljelölő tábla): önállóan, vagy a térképes információs táblán megjelölt létesítmények megközelíthetőségét a létesítmény jelképével, megnevezésével, irányával mutató színes vagy monochrom közterületi információs tábla.
  2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeléjebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
  3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
  1. Címtábla, címfelirat: a cégtábláéval, cégfeliratéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást.
  1. Egyéb hirdető eszköz: mérettől függetlenül az e bekezdésben az 1.-8. és 10.-15. pontokban fel nem sorolt, minden más helyhez kötött, vagy mozgó reklámhordozó.
  1. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott épület építmény, létesítmény ( házfal, kerítés, transzformátorház) közterületről látható felületén közvetlenül, maradandó módon (festékkel) elhelyezett hirdetmény.
  1. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító felületű, 500 luxnál erősebben megvilágított reklám vagy vetített reklám.
  1. Hangreklám: 5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő, helyhez kötött, vagy mozgó reklámhordozó.
  1. Irányító tábla: A telephelyek, üzletek, üzemek megközelítését szolgáló fehér lapon fekete betűs kivitelben, vagy színes technikával készülő nyílhegyben végződő tábla.
  2. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét. 
  1. Közterületi információs tábla: a közlekedők, elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok tájékozódásának és tájékoztatásának megkönnyítésére szolgáló, a közúti jelzőtáblák körébe nem tartozó, általában a városok közterületein – elsősorban lakott területen belül – felállított tábla
  1. Szórólap: jellemzően A/5-ös, vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kézbe osztott, vagy a légtérből szórt, elsősorban vizuális információt közvetítő mozgó reklámhordozó.

II. Fejezet

A helyi védelem     

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek.

4.§

  1. A helyi védelem feladata, város településképe és történelme szempontjából meghatározó, egyéb védettséget nem élvező épített és környezeti értékek védelme, a város építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő felderítése, számbavétele és maghatározása, nyilvántartása és dokumentálása, megőrzése, és revitalizációja, megfelelő funkcióval történő hasznosítása, bemutatása és a nyilvánosság számára történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk,  megújulásuk elősegítése.
  2. A város épített értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
  3. A helyi védelem a város és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.


4. A helyi területi védelem és azokra vonatkozó előírások

5.§

  1. A helyi védett területhez tartozó közterületen utcabútort, épületet, építményt, hirdető berendezést, burkolatot elhelyezni csak a városi főépítésszel folytatott szakmai konzultáción készített jegyzőkönyvet betartva, településképi bejelentés tudomásulvételével lehet.
  2. A helyi védett területhez tartozó közterületen és közterület felől látszó magánterületen reklám és reklámot hordozó hirdető berendezés nem helyezhető el.
  3. Helyi védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat, az épületek homlokzati rendszerét.
  4. Helyi védett területre új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el a kötelező szakmai konzultációról szóló jegyzőkönyv előírásait betartva, tekintettel az illeszkedés szempontrendszerére az építmény elhelyezésének módjára, a homlokzatmagasságára, a tetőidom formájára, a tetőhajlás szögére, a homlokzat formai megoldására.
  5. A helyi védett területen melléképület‐, építmény építése esetén be kell tartani a kialakult településképet és formailag alkalmazkodni kell a terület történelmileg kialakult képéhez.
  6. Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket a városi főépítésszel tartott konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint lehet alkalmazni. Az új épületre és építményfajtára, meglévő felújítására és bővítésére, rendeltetés megváltozásából eredő homlokzat alakításra a kialakult területi védelem védettséget jelentő meglévő, vagy a történelmileg kialakult  és megkutatható anyaghasználatát, nyílásrendszerét, tömegformáját, színezését, lábazati képzést, tetőformát megtartva, ahhoz illeszkedve történő esetleges kiegészítéssel kell meghatározni, figyelembe véve a 16.§ (7) bekezdésében foglaltakat.


5. A területi védelem meghatározása

6.§

  1. A helyi területi védelem fogalomkörében Nyíregyházán:
  1. településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
  2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép)
  3. a város táji környezete (a város megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
  4. a településkarakter (településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
  1. A város közigazgatási területén a helyileg védendő területek: (2. melléklet)
  1. Helyi védettségű településkép, (külső településkép, belső településkép, utcakép)
  2. Helyi védettségű településszerkezet, telekstruktúra,
  3. Helyi védelem alatt álló homlokzat, az épületek és a közterület felől látszó kerítés anyaga, színvilága,
  4. a város táji környezete (a város megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
  5. Helyi védettségű temető,
  6. Helyi jelentőségű védett értékes fa, fasor
  7. Helyi védelem alatt álló zöldfelület,
  8. Helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület:
  9. Helyi jelentőségű védelemre javasolt természetvédelmi terület a 2. melléklet szerinti területek védelmére terjed ki.
  10. Műemléki környezet, a  2. melléklet által meghatározott területek.
  1. A helyileg védendő területek a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.


6. Az egyedi védelem meghatározása.

7.§

  1. A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket és épületeket, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló természeti értékeket és azok besorolását a 2.  melléklet tartalmazza.
  2. A helyi egyedi védelem alatt álló épület és műtárgy, fa, bokor
  1. az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, tömegformálás, homlokzati kialakítás),
  2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
  3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
  4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
  1. Az egyedi védelem alatt álló épített és természeti érték telke a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.


7. Helyi építészeti és természeti örökség védetté nyilvánítása, védelem megszüntetése

8.§

  1. A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társulás írásban kezdeményezheti.
  2. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt, melynek szakmai előkészítéséről az Önkormányzati Főépítész gondoskodik.
  3. A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, egyedi érték látvány)
  1. történeti, kultúrtörténeti értéke,
  2. településtörténeti és
  3. építészeti, esztétikai értéke,
  4. egyedisége
  1. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  1. a védendő érték, vagy együttes megnevezését,
  2. védelem típusát,
  3. védendő érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó), szükség esetén a védendő terület lehatárolását,
  4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
  5. a kezdeményezés indoklását;
  1. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez településrendezési tervhez való illeszkedés vagy előzetes értékvizsgálat szükséges, amelyhez kérni kell:
  1. az Önkormányzati Főépítész szakvéleményét,
  2. a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint – indokolt esetben ‐ szakértők véleményét.
  1. Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szakmai és településvédelemmel foglalkozó civil szervezetek – amennyiben létezik - véleményét.
  2. A helyi területi, vagy egyedi védettség alá helyezésre, annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell az alábbiak szerint:
  1. Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
  2. Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos köz- hírré tétellel.
  3. A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
  4. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésük a helyben szokásos módon hirdetménnyel történik.
  1. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
  2. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a város partnerségi rendeletében meghatározottak szerint le kell egyeztetni, és helyben szokásos módon 30 napra közszemlére kell tenni.
  3. A közszemlére tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a főépítész útján biztosítani kell.


8. A helyi védelem alatt álló értékek jelölése

9.§

  1. A helyi védelem alá helyezés, annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
  2. A helyi védelmet a Szabályozási Terven fel kell tüntetni.
  3. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


9. Helyi építészeti és természeti örökség védett értékek fenntartása, hasznosítása

10.§

  1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
  2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


10.Helyi építészeti és természeti örökség védettséggel összefüggő korlátozás, kötelezés

11.§

  1. A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület meg jelenésére bármilyen hatással van, csak a városi főépítésszel tartott konzultáció szempontjainak betartásával, a városi főépítész előzetes szakvéleménye alapján szabad végezni.
  2. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
  1. Védett természeti érték esetén csak annak az elsődlegesen értékeit megtartó beavatkozást jelentő tevékenység érintheti. Amennyiben a megtartására nincs lehetőség, megszüntetése csak jelen rendelet módosításával, a jegyzékből történő kivétellel történhet, kivéve az élet- és balesetvédelmet jelentő esetet.
  2. A védett természeti érték megszüntetése, a védelem alóli kivétele csak a vonatkozó, az ügy tárgyában illetékes szakhatóság véleménye figyelembevételével lehetséges.
  3. Megtartandók:
  1. a védett épületek tetőformája, tető héjalása, az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindely- fedés, cserepes fémlemezfedés vagy bármilyen anyagú hullámfedés.
  2. a homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása. Nem alkalmazható a teljes felületet egy nyitott felületként kezelő homlokzat (függönyfal, üvegfal, a közterület felől teljesen zárt, nyílásokkal nem megnyitott felület.
  3. a meglévő homlokzati tagozatok vagy a korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
  4. a homlokzat burkolata és felületképzése, csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
  1.  A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
  2. A 2. melléklet szerinti teljes védelmet élvező helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos egyedi követelmény a városi főépítésszel tartott konzultáció eredményeképpen is meghatározható.
  3. Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése.

                              


   11. Helyi építészeti örökség védett értékek nyilvántartása               

12.§

  1. A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester a városi főépítész útján gondoskodik.
  2. A védett értékre vonatkozóan, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok iratok másolatait a nyilvántartást vezető főépítésznek át kell adni.

A nyilvántartás tartalmazza:

  1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait
  2. a védelem típusát,
  3. a védett érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó),
  4. területi védelem esetén a helyi védett terület lehatárolását,
  5. a védelem rövid indoklását,
  6. tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
  7. helyszínrajzot,
  8. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
  9. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
  10. a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
  11. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők,  előállít- hatók, fotó- dokumentációját,
  12. a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktató- számát),
  13. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.


12.Védett érték megjelölése

13.§

  1. A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értékét – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel:

„Nyíregyháza város védett épülete, évszám”

„Nyíregyháza város védett természeti értéke, évszám”


  1. A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. Az épület helyi védelme megszűnése esetén a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
  2. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
  3. Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
  4. A tábla elhelyezését es esztétikai megjelenését, anyagát, méretét a városi főépítésszel kell leegyeztetni, elhelyezése a szakmai véleményére alapozott településképi vélemény szerint lehetséges.

III. Fejezet

13. Területi lehatárolások

14.§

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő területek. (1. melléklet)

  1. Városközpont
  2. Belváros
  3. Lakótelep
  4. Lakópark
  5. Kertvárosias és falusias településrész
  6. Villasor
  7. Sóstógyógyfürdő
  8. Üdülőterületek
  9. Gazdasági területek
  10. Bokortanyák
  11. Beépítésre nem szánt területek
  12. Egyéb településrészek


 14. Településképi szempontból meghatározó területek

15.§

(1)          A 3. melléklet szerinti területei a város településképi szempontból meghatározó területei közé tartoznak, ahol a város kialakult szerkezete, építészeti és kulturális hagyományai, telekszerkezete, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjai  megmaradnak, és azt a továbbiakban is be kell tartani.

(2)          A településképi szempontból meghatározó területeken településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, ahol engedélyhez kötött építési tevékenységet kívánnak folytatni. A településképi véleményezés minden közterület felől elhelyezett, vagy közterület felől látszó engedélyhez kötött épület és építmény esetén a Tervtanács véleményére alapozódik. Minden e körben lefolytatandó egyéb településképi véleményezés a városi főépítész véleménye alapján történik.

(3)          Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden engedélyhez nem kötött – kivéve a törvény által bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységet – és építési tevékenység esetén a 32. § -ban foglaltak szerint.


IV. Fejezet

Településképi követelmények

15. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§

  1. A város területén a helyi területi védelemmel érintett és a településkép szempontjából meghatározó területeken kívül a város teljes igazgatási területén is a TAK-ban megállapított jó példák szerint kerülendő a tájidegen építészeti megoldások alkalmazása.
  2. A vékony égetett kerámiával (csempe) burkolt homlokfelület kialakítása kerülendő, abban az esetben, ahol a burkolat minimális mérete a 4 cm-es vastagságot nem éri el.
  3. Magastetős épület építése esetén az épületek és építményeknél tető és az 1 homlokzati szintet jelentő magasság 1:1 aránytól eltérő – a homlokzat magassági mértékét meghaladó- tömeg- és homlokzatképzés kerülendő.
  4. A homlokzat és a fedés színének, megválasztásánál a harsány, élénk színek alkalmazása nem elfogadható, az intenzív színek használata egy-egy építészeti elem, vagy tömeg hang- súlyozása érdekében javasolt. Kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra visszatekintve alapvető színük határoz meg. A homlokzati anyaghasználat esetében a tájidegen anyagok használata nem elfogadható.
  5. A tető formája egyszerű, lehetőleg nem összetett tető legyen. A tájra és a kulturális hagyományokra tekintettel a tájidegen attikával nem takart 10°-nál meredekebb félnyereg-, vagy 20°-nál alacsonyabb hajlású tető, az úgynevezett mediterrán tetőforma alkalmazása kerülendő. Az ilyenek alkalmazása csak az utca- képbe illeszkedően igazolva, a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerinti módon és azt a Tervtanács a településképi vélemény által is jóváhagyott módon lehetséges megvalósítani. Az építmények tájba és környezetbe illeszkedésének bemutatására és magasságának meghatározására látvány- tervet kell készíteni.
  6. A nyílászárók és a homlokfelület anyaga az épület és építmény rendeltetésétől eltérő igényű és megjelenésű nem lehet. Ezt a kötelező konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint kell meg- határozni.
  7. Új épület a mai, korszerű építészeti eszközökkel megfogalmazva, anyaghasználatában és tömeg-, homlokzatképzésében úgy építhető, hogy a környezetbe való illeszkedéssel tekintettel kell lenni a kialakult megmaradó értékekre, azokat háttérbe nem sorolhatja, nem lehetetlenítheti el azok megjelenését.
  8. A zártsorú beépítésű területek kivételével új kerítés, - ott, ahol ennek hagyománya van, az illeszkedés és a rendeltetés meghatározza – közterület felől látszó helyeken csak áttört, lábazatos (a látványterv alapján az illeszkedést igazolva, és a városi főépítész szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyve szerinti megoldással) úgynevezett rejtett lábazattal – a terepszint felett meg nem jelenő lábazat – legfeljebb 1,8 méter magassággal készülhet, ha azt a kialakult helyzet, történeti hagyomány nem indokolja. Anyaga a város történeti hagyomány szerint kialakult – elsősorban beton, és vékonypálcás fa-, vagy felületkezelt fém lehet.


16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§

  1. A településképi szempontból meghatározó területeken az előírt és leszabályozott építési helyen belül a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben az azokhoz igazodó módon kell telepíteni. Így a közterület felől megjelenő elsődleges rendeltetésű (fő)épület illeszkedése a beépítési mód, a telken történő elhelyezés, a telepítési oldal vizsgálatával megalapozott, és a városi főépítésszel tartandó szakmai konzultáción tisztázott, az arról készült jegyzőkönyv tartalma szerint kötelező. A közterület felől az előkert tényleges mértékét a előírt mértéktől a városi főépítész szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyve alapján az illeszkedés biztosítása érdekében változhat, elmozdulhat. A változtatás indoka csak az illeszkedés igazolása lehet. Az építmények tájba és környezetbe illeszkedésének bemutatására és magasságának meghatározására látványtervet kell készíteni.
  2. A megengedett jellemző szintszám vagy az épület legmagasabb pontja a szabályozás keretei között a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben számított, az azokhoz igazodó módon kell meghatározni a városi főépítésszel tartott szakmai konzultáció keretében. Az új, vagy bővített épület és építmény nem lehet nagyobb, mint a 2-2 szomszédos meglévő és megmaradó épület átlagos értéke, attól felfelé – a terepszint felett – legfeljebb egy fél szinttel, de maximum 2 m-el lehet eltérni az építménymagasság tekintetében. Az így kialakítandó épület és építmény legmagasabb pontja az előbbi számítással igazolt illeszkedés betartásával, a kiszámított értéktől legfeljebb további 1,5 méterrel térhet el úgy, hogy az épület közterület felőli hossza legfeljebb 1/5-e tekintetében haladhatja meg  a legmagasabb ponttal jellemezhető tömegrész magassága a megengedett építménymagasságot. Az új, vagy bővítendő épület és építmény közterület felől látszó homlokzati hossza az illeszkedésnél figyelembe vett 2-2 szomszédos telken meglévő vagy kialakíthatótól 2-szer nagyobb nem lehet.
  3. Kerti építmények telepítése elsődlegesen az épületben és tömegében, ahhoz kapcsolódóan valósíthatók meg. Anyaghasználatuk a rendeltetéshez igazodó, de a főépület anyaghasználatával, színezésével, léptékével, tetőformájával, tömegarányával illeszkedő legyen. A közterület felől látszó kerti építményeket a tervezési programhoz igazodóan a kötelező megelőző konzultáción a városi főépítész fogalmazza meg. A területen olyan előkerttel kialakított intézményi használatú épület építése esetén az előkertben, ha az a közterületek dísztérre vonatkozó előírásai szerint vannak kialakítva, a közhasználat nincs korlátozva, az épület elő- kertjét és a csatlakozó közterülete is érintő közterület-alakítási terv szerint, a polgármester településképi véleményére alapozva elhelyezhető. Műtárgyak elsődlegesen a kerítés szerkezetébe komponált, lehetőség és szükség szerint a zöldfelületet nem zavaró módon terepszint alatt helyezhetők el.
  4. Intézményi funkciójú épület kerítése esetén, amennyiben az épületen a cégér, cégfelirat, vagy közcélú hirdetmény táblája nem helyezhető el, a kerítésen a kerítés felületének legfeljebb 10 %-át, de nem nagyobb, mint 1 m²-t meghaladóan el lehet helyezni.
  5. A város területén minden olyan esetben, ahol új a közterület felől látszó fejlesztés, építés történik, vagy új közterület alakul ki kötelező a közterület-alakítási terv készítése. A közterület-alakítási terv készítésének lehatárolását a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint a városi főépítész határozza meg.

18.§

  1. A területen az egyedi épületek és építmények anyaghasználatára vonatkozóan be kell tartani a környezetben meglévő és megmaradó épületek homlokfelületeinek vakolt architektúráját. A kötelezően lábazattal kialakított épületek lábazata felületkezelt beton, kő-, és ciklopfkő, természetes kő vagy műkő lehet.
  2. A közterület felől látszó építmények tetőhéjazatának anyaga hullám rajzolatú nem lehet.
  3. A területen a tömegformálás meghatározója a magastetős kialakítás, az illeszkedés szempontjait figyelembe vevő utcára oromfalas, vagy utcával párhuzamos gerincvonal vezetéssel. Új beépítésre szánt területeken tilos a területen a tájidegen túlzottan megmozgatott tömeget eredményező összetett tetőforma (ún. mediterrán tető-, és tömeg) képzés, mérsékelt alkalmazása a kialakult utcaképi szempontok alapján az illeszkedés igazolása mellett a főépítésszel történő szakmai konzultáció alapján lehetséges. Lapostetős épület csak a látványterv által igazolt és utcaképbe illeszkedés igazolása mellett helyezhető el.
  4. Nem zártsorú beépítésű érintett utcában jellemző közel 1:0,4-től 1:1-ig terjedő arányát - az épület és a telkek be nem épített utcafronti szabad vetületi hossza kialakítását -  biztosítani kell kivéve telekalakítás esetén. Ettől eltérő utca léptékarány csak a területre készített beépítési terv szerint lehet. (Ez az arányszám az épülettel közterület felől szemben állva az épület és a be nem épített telekrész arányát jelenti)
  5. Zártsorú beépítésű, az 1. melléklet városközpont és belváros besorolású területein a kialakult polgári jellegű utcakép földszinti területein a közterület felől a szükséges 1-1 darab (összevonható) kapu- behajtó, gyalogos bejáraton kívül közterület felől további garázskapu nem helyezhető el. Ezeken a területeken a I. rendű közlekedési célú közterület felőli földszinten lakás nem létesíthető, de intézmény, üzlet portája igen.
  6. Az épületek homlokzati architektúrája kialakításakor 1. melléklet városközpont és belváros besorolású területein kerülni kell a túlzottan összetett anyaghasználatot, a nyílászárók és a homlokzat felületeinek elvárt 1:1-től 1:2 (nyílászáró: falfelület) maximális arányától eltérni csak igazolt utcaképbe történő illesztéssel lehet. A homlokfelületek a tömeg mozgatása során kialakuló testszerű színképzést kaphatnak, felületek eltérő színezése síkfelületen nem megengedett. A nyílásosztás a nagyobb felületeket biztosító táblás megnyitott-üvegezett felület kialakításakor a 3-tól több osztást vízszintes irányban nem haladhatja meg. Kerülendő az utólagos nyíláskeret alkalmazása, ha az nem szerkezetből kialakított tagozatként jelenik meg.
  7. Vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon a közterületen nem létesíthetők, az épület színezésével összhangban lévő mobil vászon árnyékolókkal fedhetők le. Az ernyő, napellenző és védő, esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez, és reklámot, terméknevet megjelölést nem tartalmazhatnak. A teraszokon csak természetes, ilyen hatású anyagból készült bútorok, dézsák, kaspók, virágládák helyezhetők el úgy, hogy a közterület gyalogos felületeitől, a zöldfelülettől alacsony mobil, reklámot nem hordozó kerítéssel, mellvéddel legyenek elhatárolva, amelyek a térburkolathoz nem rögzíthetőek. A teraszokon, a bejáratokhoz műfű kihelyezése nem engedélyezhető. Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.
  8. Ezen építmények tömegformálása illeszkedjen a főépülethez, tetőformájuk szerint magastetősek nem lehetnek.


17. A helyi védelemben részesülő területekre és az ott lévő építmények elemeire vonatkozó építészeti követelmények

19.§

  1. A 2. melléklet szerinti területeken új épület építése, vagy meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során a 16.§ (6) szerintieket alkalmazni kell.
  2. Helyi védett területen a kialakult utca vonalvezetés, az elsődleges rendeltetésű épület elhelyezése során a 5.§ előírásait be kell tartani.
  3. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények során az értékek felmérésével védetté tett értékek nem sérülhetnek, azok kiegészítése csak a 2. mellékletben meghatározott bővíthető kategóriába eső értékek esetén lehet úgy, hogy a bővítés során illeszkedni kell az érték védett eleme anyagához, ritmusához. Architektúrájában nem veszélyeztetheti azok érvényesülését. Mindennemű bővítés, felújítás csak a teljes felület felújításával együtt lehetséges.
  4. A város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékeit a 2. melléklet tartalmazza. Az egyedi érték melletti át- és beépítéseknél a mintaadó az egyedi érték. Azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő vagy az előírások szerint alakítható telekszélességben a tömegarány, lépték, anyag használat, színezés, nyílászáró rendszer, tetőforma alakítás során figyelembe kell venni. Az ezt meghatározó építészeti, közterület-alakítási tervet a megelőző konzultáción a városi főépítész fogalmazza meg.
  5. A 2. melléklet területén lévő egyedi értékek építéssel érintett tevékenységek a városi főépítésszel tartandó konzultáció előírásainak betartásával lehetséges.
  6. A helyi védelemben részesülő területen légvezeték újonnan nem létesíthető, az épületre és építményre, annak telkére a kor kívánta technológia berendezései csak takart módon, a homlokzaton nem megjelenve helyezhető el. Feliratok, cégérek elhelyezése esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.


18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

20.§

  1. A város igazgatási területén azokat a területeket, amelyek alkalmasak a város vagy városrész ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vagy azokat a területeket, amelyek nem alkalmasak a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a  4. melléklet tartalmazza.
  2. A város igazgatási területén a falusias lakóövezetek, a mezőgazdasági területek, a gazdasági területek a különleges közlekedési területek és az erdőterületek kivételével a vízellátás, villamos energiaellátás, fölgáz, távhő, és elektronikus hír- és távközlési vezeték csak terepszint alatt, közműalagútban vagy földkábellel létesíthető.


19. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

21.§

  1. A 4. melléklet szerint a fenti építmények elhelyezésére alkalmas területeken az építmények csak a környezetbe illeszkedő, a környezet morfológiáját nem megbontó helyen tereprendezéssel együtt létesíthető. Anyaguk a szükséges technológia függvényében a kötelező szakmai konzultáción határozandó meg.


  1. Kültéri klímaberendezést a város egész területén épületenként összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt (közterületről nem látszó) homlokzatára kell telepíteni.


20.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények (követelmények, eltérési szabályok)

22.§

  1. A város teljes területén a településkép védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a helyi védett és a településképi szempontból meghatározó területeken épületre, vagy egyéb szerkezetre szerelt reklámhordozó és reklám nem helyezhető el a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
  2. A város szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó az alábbiak figyelembe vételével helyezhető el:
    1. valamely városi, vagy annak a részvételével vagy az engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében, a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra függesztve az 5. mellékletben felsorolt helyen a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 2-2 darab, a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.
    2. sport-, és kulturális rendezvényekhez kapcsolódóan reklám célú berendezés az 1. melléklet szerinti városközpont, belváros, lakótelepek, Sóstógyógyfürdő és gazdasági területeken legfeljebb 1-1 darab terenként és utcánként a rendezvényt hirdető maximum 9 négyzetméter külmérettel meghatározott – a szerkezetet is beleszámítva - felülettel, de összesen rendezvényenként 10 darab helyezhető el, mobil szerkezettel, a rendezvény ideje alatt, valamint a rendezvényt megelőző 2 héttel megelőzően és a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.
    3. az önkormányzat működése körébe tartozó információk
    4. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása
    5. idegenforgalmi és közlekedési információk
    6. a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk
  3. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kihelyezhető információs célú berendezés, mely felületének legalább egyharmada vehető igénybe közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére, felületének legfeljebb kétharmada használható.
  4. Építmény, épület és épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:
  1. az építési reklámhálót csak közterületre kihelyezett vagy közterületről látszó állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, maximum 1 évre, mely egyszer maximum 1 évvel meghosszabbítható.
  2. településkép szempontjából meghatározó területeken csak a tervezett új homlokzat kialakításának rajzolatát és eredeti színezését ábrázolhatja, mely esetben 1 darab. legfeljebb 9 négyzetméter méretben reklám elhelyezhető.
    1. A területen közművelődési hirdető oszlop kizárólag a közművelődési tevékenységet folytató intézmény telkén, vagy legfeljebb 50 méteres környezetében helyezhető el 1-1 darab úgy, hogy a gyalogosok biztonságos közlekedését nem zavarhatja. A közművelődési célú hirdető oszlopon kizárólag a közművelődési intézmények tevékenységének körébe tartozó kulturális programok, rendezvények népszerűsítését szolgáló reklám tehető közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetőek. A közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12 négyzetmétert nem haladhatja meg.


  1. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
  2. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  3. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
  4. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.
  5. A 2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.
  6. A 3. mellékletben meghatározott területen létesített utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
  7. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
  8. A 3. mellékletben meghatározott területen közművelődési intézmény a polgármesterhez benyújtott, a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
  9. Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.
  10. Az üzleti céllal tovább hasznosítható reklámhordozók esetében a közterület-bérleti szerződést a Város-Kép Nonprofit Kft-vel szerződésben álló közterületi reklámhasznosító szervezet, az üzleti céllal tovább nem hasznosítható reklámhordozók esetében pedig a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető Nonprofit Kft. köti meg.
  11. Üzleti céllal tovább hasznosítható és tovább nem hasznosítható reklámhordozók kihelyezésének díjtételeit a 14. melléklet tartalmazza.


21. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák elhelyezése

23.§

  1. Csak homlokzati felülete, vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével és építészeti hangsúlyaival teljes összhangban. A felirat, a cégér, cégtábla és logó a teljes homlokfelület 5 %-át egybeszámítva sem haladhatja meg, a maximális méretei 1x2 méter figyelembe vételével úgy, hogy összesen a 2 négyzetméter felület sem növelhető.
  2. Épület díszeit, díszítő tagozatait nem takarhatják el.
  3. Az épületek homlokzati felületein csak áttört és káprázat mentes, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, futófényt elhelyezni nem lehet.
  4. A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 1,5 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 négyzetméter.
  5. Megállító tábla zöldfelületen és ott, ahol a járda szabad szélessége nem éri el a 2 métert nem helyezhető el.
  6. Irányító tábla vállalkozásonként legfeljebb 2 darab, a vállalkozástól nem távolabb, mint 200 m-re helyezhető ki úgy, hogy a zöldfelületre azok kihelyezése tilos. A tábla maximum 0,4 méter szorozva 1 méter külméretű lehet.
  7. Utcai névtábla a közlekedést nem zavaró módon az utak kereszteződésében a város meghatározott típustáblája lehet. Ezeken a (6) bekezdést is betartva irányító tábla elhelyezhető az utcanév betű típusát és színvilágát, táblájának a méretét és anyagát betartva.
  8. Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen, utcabútorzaton legfeljebb 2 darab helyezhető el az egyéb előírásokat is betartva, amely egyenként legfeljebb 1,2x1,5 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
  9. Magántulajdonú ingatlanon közterület kezelői hozzájárulás nélkül felállított reklámhordozó eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetmény közzétevőjével egyetemlegesen felelős.
  10. A közterületeken elhelyezett hirdetményekért egyetemlegesen felelős, akinek az érdekében elhelyezték és az ingatlan tulajdonosa is.


22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 24.§

  1. Az 1. melléklet alapján lehatárolt területen csak föld alatti kivitelű közművezetékek helyezhetők el.
  2. Épületen antenna, antennatartó szerkezet csak a városképi szempontokat betartó, az utcakép érvényesítésével, takart módon, a környezethez való igazodással helyezhető el.
  3. Önálló antennatartó szerkezet, antennatorony lakó-, vegyes, intézményi és különleges – a különleges településüzemeltetési célú terület kivételével – területen, attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
  4. A lakóingatlanok közműbekötései esetében a térszín alatti megoldást kell alkalmazni, kivéve, ha az műszakilag igazoltan nem megoldható.
  5. A nagykörúton belül a közműlétesítményekhez kapcsolódó építmények, (pl. transzformátor, kapcsolószekrény) amennyiben a térszín alatti létesítés műszaki akadályokba ütközik, településképi és építészeti szempontból is elfogadható esztétikai igényű épületként szükséges terveztetni és megvalósítani.
  6. A város teljes területén törekedni kell a közművezetékek terepszint alatti vezetésére. A nagykörúton belül, az első rendű közlekedési célú közterületeken, a lakóövezetekben (kivéve a falusias lakóövezeteket), az intézményi és vegyes használatú területeken kizárólag földkábel létesíthető, kivéve a műszakilag is indokolható esetekben.  Ahol ez nem megoldható, a vezetékeknek optikailag követni kell az utca vonalát. Törekedni kell az oszlopok zöldsávban való elhelyezésére, a fásítás (beleértve a gyökérzetet és a koronát is) zavarása nélkül, ritmikus kiosztással. Közművek, légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél ügyelni kell a településkép és a fás szárú növényállomány védelmére. Az egyes közműfajták vezetékeinek és egyéb műtárgyainak, építményeinek közterületi elhelyezkedése, közterületi láthatósága a Belvárosban (1. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület), a Városközpont (1. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület) területén, a lakótelepeken, az új kertvárosi lakóterületeken, a lakóparkok területén, a védett temető területén, az üdülőterületeken, Sóstógyógyfürdő területén és a különleges (sportolási-rekreációs célú, egészségügyi célú, kereskedelmi célú területen belül térszín felett nem megengedett- kivéve, ha annak műszaki megoldása ezt nem teszi lehetővé.
  7. A közműlégvezetékek egymással és a közúttal való keresztezését minimalizálni szükséges. A légvezeték-hálózatokkal érintett utcákban, közterületeken törekedni kell a különböző (elektromos, elektronikus hírközlési) légvezetékek azonos oszlopsoron vezetésére.


V. Fejezet

 23. Helyi építészeti örökség védett értékek támogatási és ösztönző rendszere

25.§

  1. A védett épületek felújítása, állagmegóvása, és komfortfokozatot növelő beruházása a város- fejlesztési, városrendezési koncepcióval és a szabályozási tervekkel összhangban készülhet, az érvényben lévő műszaki, minőségi és jogszabályi előírásoknak és védettségi igénynek megfelelő kivitelben.
  2. Védett épületek homlokzatát érintő építési, felújítási munka tervének bemutatása az Önkormányzati Tervtanács előtt kötelező.
  3. Teljes felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső végleges állapotú helyreállítási szükséglet esetén, a teljes bekerülési költségből csak a közterületre néző homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez adható támogatás.
  1. Homlokzat alatt a látható külső falszerkezetek, burkolatok, felületképzések, nyílászárók, bádogos szerkezetek, tetőszerkezetek és héjalás (a gerinc vonaláig) együttesen értendő.
  1. Az egy épületre adható támogatás mértéke:
  1. A védett épületek esetén a támogatás mértéke a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50 %-a, mely összeg 50 %-a vissza nem térítendő támogatás, 50 %-a kamatmentes kölcsön. A támogatás összege legfeljebb 10 millió Ft lehet.
  2. Nem adható támogatás:

ba) költségvetési intézmények részére,

bb) azon védett épületek felújításához, amelyeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991. január 1. után értékesített.

  1. A támogatás megpályázásának alapja a felújítás indokoltsága, valamint meghatározott költségarány vállalása. Költségen minden esetben az ÁFA-val növelt teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magában a tervezési díjat, de tartalmazza az eredeti állapot szerinti felújításhoz feltétlen szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költséget is.
  2. A védett épületek felújítás támogatásának fedezetét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata éves költségvetésében irányozza elő.
  3. A pályázatokat a pénzügyi, fejlesztési és rendezési tervekkel szükséges összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezés évében két alkalommal, az adott év február 28. napjáig,  július 31. napjáig lehet benyújtani 2 példányban a Városi Főépítészhez.
  4. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
  1. az épület építési engedélyének határozatát és a felújítás tételes költségvetését.
  2. Az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, valamint írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják.
  3. A kivitelezés tervezett ütemezését.
  1. A homlokzatfelújítás költségeit a Városi Főépítész előterjesztése alapján a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság hagyja jóvá.

A jóváhagyás alapja:

  1. tervező által készített tételes költségvetés, vagy
  2. a kivitelező által készített tételes költségvetés,

         amit a felújítási munka befejezését követően tulajdonos számlával igazol.

  1. A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére.
  2. Olyan vegyes tulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat kisebbségi résztulajdonos, a tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulás fizetését az Önkormányzat nem tagadhatja meg, mely hozzájárulás a támogatástól elkülönített összeg.
  3. A támogatási igény visszavonása a nyilatkozattevők többségének egyöntetű írásbeli be- jelentése alapján történhet.
  4. A pályázatokat a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság minden évben két alkalommal, az adott év március 31. napjáig,  augusztus 31. napjáig bírálja el, bevonva szükség szerint más szervezetet és szakértőt is.
  5. A pályázat eredményéről a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság Elnöke az igénylőket írásban értesíti.
  6. Az el nem fogadott pályázatokat aktualizálva vagy javítva ismételten be lehet nyújtani a következő év február 28-ig.
  7. Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatát a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elfogadta a Vagyongazdálkodási Osztály megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően, melyet a Gazdasági Osztály ellenjegyez.
  8. A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok támogató általi műszaki ellenőrzésére, kivitelezés szakszerűségére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a be- nyújtandó számlák ellenőrzésének feltételeit, s azt hogy
    1. amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt eltolódik  (késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.
    2. a kölcsön visszafizetését odaítélését követő legfeljebb 12 hónap múlva meg kell kezdeni. A visszafizetés maximum 60 hónap alatt történhet, havi egyenlő részletekben.
  9. A felújítás műszaki ellenőrzési és számla ellenőrzési feladatait a Vagyongazdálkodási Osztály végzi. A munkálatok befejezésekor a pályázatban foglaltak teljesítését a Főépítészi Osztály is ellenőrzi.
  10. A támogatás folyósításával egyidejűleg a támogatás összege erejéig a felújítandó ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni. A jelzálog bejegyzéssel kapcsolatos teendőket a Vagyongazdálkodási Osztály látja el.
  11. A felújítás hiányos teljesítése, vagy nem teljesítése esetén a támogatási összeget és annak mindenkori kamatait a támogatott egy összegben, a megállapodásban rögzített külön fel- tételek szerint köteles visszafizetni.
  12. Annak a magánszemélynek vagy jogi személynek, aki a terv szerint szakszerűen, jó minőségben kivitelezett – az eredeti állapotot legjobban megközelítő – homlokzat- felújítást elvégzi, minden naptári évben a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, a Főépítész előterjesztése alapján teljes költségmegtérítést állapíthat meg.
  13. A költségtérítés mértéke maximum 10 millió Ft (ÁFA-val együtt), amely összeget – amennyiben támogatott beruházás volt – csökkenteni kell az elnyert támogatás teljes összegével.
  14. Aki az (1) bekezdésben leírt költségtérítést megpályázza, annak a városi főépítészhez az alábbi iratokat kell becsatolnia minden év november 15-ig:
    1. az engedélyezett tervdokumentáció 1 példánya,
    2. színes fotódokumentáció a felújított épületről (minimum 4 darab fotó),
    3. az utcai homlokzat felújítási költségvetése 2 példányban.
  15. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság a kérelmekről minden év december 10-ig dönt.

VI. Fejezet

24. Településkép-érvényesítési eszközök

26.§

  1. A Településképi-érvényesítési eszközök célja, feladata: a város építészeti, városképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel, valamint más jogszabályokban nem szabályozott, de építési tevékenységekkel kapcsolatban - a helyi adottságok figyelembevételével - városépítészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények, szakmai szempontok meghatározása, és érvényre juttatása, valamint az ezekkel összefüggő helyi eljárási szabályok rögzítése.
  2. Településkép-érvényesítési eszközöket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.



25.Településkép-védelmi tájékoztatás

27.§

  1.  A Településkép-védelmi tájékoztatás a város közigazgatási területén végzett építési munkákra terjed ki függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, településképi bejelentéshez kötött-e, vagy sem, valamint aki építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
  2. Építési munka alatt az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, fennmaradása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka.
  3. Az építési munkákra vonatkozóan az építtetőnek,  az általa megbízott tervezőnek az építési munkával kapcsolatos helyi építési előírásokról, valamint a településképi követelményekről  településkép-védelmi tájékoztatást kell kérnie a polgármestertől.
  4. A településkép-védelmi tájékoztatás a hatályos településrendezési eszközökön alapuló beépítési előírást tartalmazó tájékoztató jellegű szöveges és térképi adatokból álló dokumentum, mely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan további javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
  5. A Településkép-védelmi tájékoztatást a polgármester – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - a főépítész útján adja ki. A kérelem benyújtásához az építési,  tervezési jogosultságot nem kell igazolni.
  6. A településkép-védelmi tájékoztatás iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.
  7. Településkép-védelmi tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
  1. a kötelező (a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható)
  2. az irányadó (javaslat jellegű) az illeszkedési követelményeket meghatározó ajánlásokat, valamint
  3. a tájékoztató, tartalmi és eljárási elemeket.
  1. Településkép-védelmi tájékoztatást bármely építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, az általa megbízott tervező bármely építési telek beépítésével, a beépítésre vonatkozó helyi építési előírásokkal és követelményekkel kapcsolatban kérhet.
  2. Mivel a településkép-védelmi és általános tájékoztatás az elvégezni kívánt konkrét építéssel kapcsolatos szabályokat és követelményeket tartalmazza, a kérelemben minden esetben meg kell nevezni valamennyi tervezett építési tevékenységet függetlenül attól, hogy azok tervezése és megvalósítása egy vagy több ütemben vagy milyen sorrendben történik.
  3. A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően illeszkedési javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
  4. A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során, a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
  1. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
  2. az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.

 (12) Az építési munkával érintett ingatlan, a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

  1. Településkép-védelmi tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.
  2. A településkép-védelmi tájékoztatás díj- és illetékmentes.
  3. A településkép-védelmi tájékoztatás kizárólag írásban, papíralapon történik.
  4. A 7. melléklet szerint a városi főépítésztől lehetőség van ingatlan területfelhasználásáról igazolást kérni.

VII. Fejezet

26. Szakmai konzultáció

28.§

  1. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a településkép-védelmi tájékoztatás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából építtető, az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
  2. A helyi védett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken (a 2. és a 3. melléklet) a szakmai konzultáció kötelező.
  3. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
  1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
  2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
  3. a településkép-védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.
  1. A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül. (8. melléklet)
  2. A szakmai konzultáció kérelemre, az építtető vagy a beruházó, a tervező írásban bejelentett igényére az Önkormányzat hivatali helyiségében ügyfélfogadási időben kerül sor, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a városi főépítész által kitűzött időpontban.
  3. A szakmai konzultáció kötelező tartalma a településképi követelmények érvényesítésének módjára különösen:
  1. a telepítés, az építési- mód, hely telken belüli meghatározása
  2. az épület minimum - maximum építménymagassága meghatározása, az épület legmagasabb pontja meghatározása
  3. a szomszédos telkek építményeihez, az utcaképbe való illeszkedés elemeinek meghatározása
  4. a sajátos övezeti előírások területen való alkalmazása az illeszkedés érdekében, a TAK építészeti előírások alkalmazása
  5. az épület és építmény homlokzatképzése, architektúrája meghatározása, a nyílászáró rendszer alakítása, a tömegformálás, felületképzés és színezés
  6. a TAK-ban ajánlásként, jó példaként bemutatott építészeti megoldások alkalmaz- hatóságára
  7. az épület és építmény felirata, gépészeti eszközeinek a homlokzaton történő elhelyezése (kémény, klíma, zászlótartó, cégér)

(7)    A szakmai konzultáció lehetséges tartalma:

  1. a terv, koncepcióterv, vázlat értékelése, a felvetődő olyan kérdések megtárgyalása, mely csak a konkrét koncepció kidolgozása során vetődik fel
  2. A TAK-ban nem értelmezett, ajánlott megoldások véleményezése

(8) A szakmai konzultáció iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem-formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.


VIII. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

27. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

29.§

  1. A polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint a 3. mellékletben meghatározott területekre közterület felől látszó épületek és építmények esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni. A településképi vélemény kiadása - új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített - építészeti-műszaki tervek alapján történik.
  2. A településképi véleményezési eljárás megindítása előtt az építtetőnek és a kérelmezőnek lehetősége van a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
  3. A polgármester településképi véleményezési eljárás során a 3. melléklete szerint a Helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva a 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hozza meg településképi véleményét.
  4. A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozva hozza meg településképi véleményét.


28. A véleményezési eljárás részletes szabályai

30.§

A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 9. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.


29. Településképi véleményezés szempontjai

31. §

  1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
  1. megfelel-e valamennyi településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
  2. figyelembe veszi-e a településkép-védelmi tájékoztatásban szereplő további – a város építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, hogy
  3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.
  1. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. a beépítés módja – az (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
    2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
    3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását, a rálátás követelményeit, vagy nem sérti -e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
    4. figyelembe veszi-e a településrendezési eszközökben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket
    5. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén

ea)   biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

eb)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

  1. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
  1. az alaprajz – a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, zavarja -e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
  2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 
  1. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, a település- rendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
  2. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, harmonizáljon az épülettömeggel
  3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
  5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
  1. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
  1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa)      korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)      korlátozza-, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)       megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, ebből eredően

ad)      a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

  1. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, a telepítendő fákra, fasorokra.
  1. Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szempontokat mind új, mind meglévő építményen végzett építési munka esetén vizsgálni kell.


IX. Fejezet

30. Településképi bejelentési eljárás

32.§

A polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

  1. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek bejelentését megelőzően,
  2. az egyedi védelem alatt álló építményeket érintő építési tevékenységek esetében, a kivitelezési munkálatokat megelőzően,
  3. reklámok elhelyezését és építését megelőzően,
  4. az építési engedélyezés nélkül megvalósítható 10. mellékletben felsorolt építmények megvalósítását megelőzően.
  5. építmény rendeltetésének megváltoztatását megelőzően.


31. A bejelentési eljárás részletes szabályai

33.§

  1. A településképi bejelentési eljárás megindítása előtt építtetőnek és kérelmezőnek (továbbiakban: kérelmező) lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
  2. A polgármester településképi bejelentési eljárás során véleményét a 3. mellékletben foglalt esetekben közterület felől látszó építési tevékenység esetében a Helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára egyéb esetekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozva bírálja el a településképi bejelentést.
  3. A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 11. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
  4. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység feltétel nélküli vagy feltétel meghatározásával történő tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
    1. építési szabályoknak való megfelelőség,
    2. környezetbe  illeszkedés követelményeinek való megfelelőség,

ba) a környezet léptékéhez, formavilágához, tömegalakításához való alkalmazkodás,

bb)az anyaghasználat a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, látványukhoz való alkalmazkodás,

bc)a látvány színvilágának illeszkedése, harmonizálása  a környezethez,

  1. kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
  2. a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
  3. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
  4. vertikális megfelelőség,
  5. terület-felhasználás megfelelősége.
  1. Amennyiben a tervezett tevékenység megfelel az (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenység feltétel nélküli vagy feltétel meghatározásával történő tudomásulvételéről határozatban dönt, melynek érvényességi ideje a közléstől számítva:
  1. állandó építmény építési tevékenysége és rendeltetésmód változtatása esetén 1 év,
  2. cégér, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák hirdető-berendezései esetén 1 év, de legfeljebb - az érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, vagy annak tevékenysége megszűnéséig - aktualitása időpontjáig,
  3. reklám és reklámhordozó elhelyezése a 22.§ (2) bekezdését figyelembe véve 12 naptári hét
  4. építési reklámháló elhelyezése a 22.§ (4) bekezdését figyelembe véve 1 év, mely 1 évvel meghosszabbítható
  5. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése esetén 1 év
  1. Ideiglenes jelleggel határozott időre elhelyezhető hírdető-berendezés határidejének lejárta esetén a tulajdonos – amennyiben a hirdető-berendezés tekintetében nem kapta meg a szükséges újabb engedélyeket, nem kötötte meg a szükséges újabb szerződéseket - köteles a hirdető-berendezést, valamint annak tartószerkezetét haladéktalanul, kártalanítási igény nélkül elbontani (eltávolítani), és a berendezéssel érintett felületet vagy környezetet a műszaki, városképi követelményeknek megfelelően helyreállítani.
  2. A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje - kivétel a (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat - nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt tevékenységet a határozatban foglalt érvényességi időn belül kell befejezni.


X. Fejezet

                A településképi kötelezés, településképi bírság

32. A településképi kötelezési eljárás

34.§

Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

 a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a jogszabályokban meghatározott előírásoknak különösen, ha:

a) az épületek és építmények

aa) jókarbantartására,

ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelmére,

ac) egységes megjelenésének biztosítására,

ad) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,

b) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására,

c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára,

d) építkezések átmeneti állapota esetében, ha a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.


33. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, behajtásának módja

35.§

  1. Településképi kötelezettség megszegésének minősül:
    1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
    2. a bejelentésben, bejelentési dokumentációban és a bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,
  2. A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól - 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.


XI. Fejezet

Helyi építészeti-műszaki tervtanács működése, eljárás rendje


34. Tervtanács működése

36.§

  1. A Helyi építészeti-műszaki Tervtanács (továbbiakban: Tervtanács) működtetője a Közgyűlés, aki a Tervtanáccsal kapcsolatos jogkörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterére.
  2. A polgármester a város környezete, épített környezetének védelme, alakítása szempontjából jelentős, a helyi építészeti érték védelmét és a településkép alakítását érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint a vonatkozó jogszabályok és a városépítészeti érdekek összehangolt érvényre juttatása érde­kében természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testületet (Tervtanácsot) működtet.
  3. A Tervtanács véleménye az építészeti-műszaki tervek hatósági engedélyezési eljárásaiban kerülnek felhasználásra, valamint a településképi véleményezési eljárás során a polgármester véleményének szakmai alapját jelentik. A Tervtanács a 3. mellékletben megjelölt területek tekintetében alakítja ki szakmai álláspontját.


35. A Tervtanács összetétele

37.§

  1. A Tervtanács elnökből, tagokból, titkárból, szükség esetén felkért bírálókból áll.
  2. A Tervtanács elnöke (továbbiakban: elnök) az önkormányzati főépítész. A főépítész tag- ként vesz részt a Tervtanácsi ülésen. Az elnök szavazati joggal rendelkezik.
  3. A tervtanácsi tagokat – az elnök kivételével - az illetékes Területi Építész Kamara által javasolt személyek közül a főépítész javaslatára a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság véleménye alapján a polgármester nevezi ki határozott időre, de legfeljebb 4 évre.
  4. A Tervtanács megbízott tagjainak száma legalább 15, legfeljebb 20 fő lehet.
  5. Az elnök a megbízott tervtanácsi tagok közül a Tervtanács üléseire 4 tagot kér fel.
  6. A Tervtanács az ülésein 5 taggal határozatképes (elnök+ 4 felkért tervtanácsi tag).



36. A Tervtanács ülése és eljárásrendje

38.§

  1. A Tervtanács a benyújtott tervek mennyiségének függvényében meghatározott időpontban, heti rendszerességgel, valamint a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően eltérő számban és összetételben ülésezik, ám a szavazati joggal rendelkezők száma 5 főnél kevesebb nem lehet.
  2. A napirenden szereplő terv elbírálása akkor is megtörténik, ha a tervdokumentáció be- nyújtója, a tervező a Tervtanácsi ülésen a megadott időpontban nem jelenik meg, vagy nem képviselteti magát.
  3. A 3. mellékletében meghatározott területeken jelen rendelet 29. § (1) bekezdése és a 12. mellékletében meghatározott területekre építés esetén Tervtanácsi állásfoglalás beszerzése szükséges.
  4. A Tervtanácsi eljárás az építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.
  5. Az építtető kérelmére a Tervtanács az építészeti műszaki tervdokumentációt konzultációs jelleggel is elbírálhatja.
  6. A Tervtanács munkájának szervezését, ellátását a Tervtanács alakuló ülésén elfogadott ügyrendje szabályozza.
  7. A Tervtanács ülései nyilvánosak.


37. Összeférhetetlenség

39.§

A Tervtanács valamennyi eljárásaiban való részvételt megelőzően az elnöknek, tervtanácsi tagoknak, bírálónak, jegyzőkönyvvezetőnek (titkárnak) – jelen rendelet 13. mellékletében foglalt mintának megfelelően - összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.


38. Díjazás

40.§

  1. A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az Önkormányzat biztosítja, melynek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg.
  2. A Tervtanács tagjait – amennyiben nem köztisztviselők – tiszteletdíj, bírálóját szakértői díj illeti meg, melynek mértéke – a Tervtanács ülésein való részvételnek megfelelően, annak arányában a Közgyűlés nem képviselő bizottsági tagjai tiszteletdíjának 75%-a.
  3. Az elnök egyes beterjesztések részletes vizsgálatára bírálót kérhet fel, a felkért bírálót megbízásonként 20.000 Ft. szakértői díj illeti meg.


XII. Fejezet

39. Közterület alakítás

41.§

  1. A város területén adótorony, antennatorony, elhelyezése - az arra kijelölt helyek kivé- telével - nem megengedett. Törekedni kell a tornyok rácsszerkezeteinek és csőoszlopainak természetszerű megformálására.
  2. Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon - rendezvény idő- tartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével - elhelyezésének, meglévő pavilon, árusítóhely bővíthetőségének engedélyezése nem megengedett. Ez alól kivételt képeznek a városrehabilitációs célokat szolgáló, vagy projekthez kapcsolódó egységes tervezés eredményeként létrejövő közcélú pavilonok.
  3. A közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a város zöldfelületi teherbíró képességét: a közlekedési jellegű igények kiépítésére ne zöldfelületek terhére történjen, kivéve, ha műszakilag indokolható.
  4. A fás szárú növények tervezése- és telepítésekor a közművezetékkel érintett sávokban azokat a fajtákat kell előnyben részesíteni, melyek kifejlett gyökérzete nem okoz kárt a közművekben.
  5. Közterület alakítás esetén a 17.§ (5) bekezdést figyelembe véve településképi eljárást kell alkalmazni.


XIII. Fejezet


Záró rendelkezések


40. Hatálybalépés

42.§

  1. Ez a rendelet 2017. november 1. napján lép hatályba.
  2. Hatályát veszti

a) Nyíregyháza Önkormányzata Képviselő-testületének Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 21/2002. (VI.1.) önkormányzati rendelete,

b) A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről, valamint közzétételéről szóló 68/2003. (XII.22.) önkormányzati rendelete,

c) a Nyíregyháza megyei jogú város településképi védelméről szóló 1/2013. (I.18.) önkormányzati rendelete,

d) a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 48/2013 (XII.20.) önkormányzati rendelet 12.§-a,


  1.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet 5. mellékletének II. alcím a következő 7. ponttal egészül ki:


„ 7. Ellátja a Helyi építészeti-műszaki Tervtanáccsal kapcsolatos jogkörök gyakorlását.”


  1.  Ezt a rendeletet a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.


Nyíregyháza, 2017. október 26.


Dr. Kovács Ferenc                                                                                                                  Dr. Szemán Sándor

polgármester                                                                                                                            címzetes főjegyző



Ezt a rendeletet 2017. október hó 27. napján kihirdetem.


Nyíregyháza, 2017. október 27.



                                                                                                                                                       Dr. Szemán Sándor

                                                                                                                                                       címzetes főjegyző